rss
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

  • Kapolcs, a mûvészi község

  • A község a Veszprémet és Tapolcát összekötõ 74-es számú út mentén a Káli-medence Tájvédelmi Körzet szélén fekszik. (30 km-re Veszprémbõl, 17 km-re Tapolcától). Az Eger-víz és Király-kõ sziklafalának találkozásánál települt falu az Eger-völgyben mintegy kapcsot képez a Balaton-felvidék és a Bakony között. Kapolcs múltját, fejlõdését, település-szerkezetét elsõsorban vize és kereskedelmi útjai határozták meg. A völggyel párhuzamosan kanyargó útja, iparos múltjának emlékei teszik változatossá, öreg házai és patakparti kertjei pedig festõivé. Az Eger-patak a Káli-medence északi határát jelöli.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    A falu felõl meredek út kapaszkodik fel a Kálomis-tóhoz és a Király-kõhöz, amelyek a Káli-medence Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területei. A Király-kõ, mint a tájvédelmi körzetet északról lezáró hegyek mindegyike, vulkáni bazalt képzõdmény. Ritka geológiai érdekességét a hatalmas kõzsákok jelentik. Méltóságteljes sziklaszirtjeirõl gyönyörû panoráma tárul elénk. A Balatonhenye irányába haladó úton közelíthetõ meg Kapolcs másik nevezetessége, a Kálomis-tó. Ez a vulkánmûködés eredményeképpen kialakult bazaltlepények mélyedéseiben létrejött, lefolyástalan tavak egyik szép példánya. Az elmúlt aszályos évek következtében a tó állapota leromlott, de még így is számos ritka növényt találtak itt a területet kutató botanikusok.

    Az 1663-64. évi török hadjárat során elpusztult a falu, a feljegyzések is megsemmisültek. A török pusztítása után hosszú ideig nem tettek említést Kapolcsról, s csak 1715-ben tûnt fel újra nemesi faluként.

    1989-ben rendezték az elsõ kapolcsi napokat. Azóta nyaranta a környezõ községek bekapcsolásával kerül sor a nagyszabású rendezvénysorozatra. Több színhelyen népes szereplõgárda szórakoztatja a Mûészetek Völgye közönségét.

    Kellemes idõtöltést kíván Kapolcs megismeréséhez az utazunk.com!


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Teherán - Megtekinthetõ koronaékszerek

    Irán fõvárosa a Föld egyik legsûrûbben lakott helye, lakosainak számát 9-14 millióra becsülik. Teherán részint mûérzékének, részint a letûnt dinasztiák pompaszeretetének és határtalan pazarlásának is köszönheti vonzóerejét: évente turisták ezrei keresik fel a várost. A forradalom után, Khomeini ajatollah uralma idején a paloták többségét nyilvános múzeummá alakították át, s azóta az egyszerû emberek is beléphetnek azokba a fenséges termekbe...

  • Iráklio - Kréta fõvárosa

    A sziget északi partján fekszik, az ókori minószi fõváros, Knósszosz északnyugati szomszédságában. Ezért feltehetõ, hogy ebben az idõben a palotabirodalom kikötõje lehetett.

    Mai nevét Heracleum ókori római kikötõrõl kapta, amely valószínûleg ugyanezen a helyen volt. A i. sz. 9. században a szaracén Kréta fõvárosa volt, ekkor az arab Kandak („sáncárok”) nevet kapta, s ez torzult Candiává. A több ezer éves város korai történetére vonatkozóan csak töredékes emlékek utalnak.

  • Balassagyarmat, "Palócország fõvárosa"

    Balassagyarmat, Civitas Fortissima (a legbátrabb város) az ország északnyugati részén az Ipoly folyó mentén, a Nógrádi-medencében fekvõ 18 ezer lakosú határváros. A jelentõs történelmi múlttal, gazdag kulturális hagyományokkal, vallási sokszínûséggel rendelkezõ település a térség, oktatási, kulturális, gazdasági és egészségügyi központja.

    A rézkor óta lakott település nevét a hét honfoglaló magyar törzs egyikérõl, Gyarmatról, valamint a Balassa család nevébõl eredeztetik. A török idõk után a szlovákok mellett szerb, görög és német kereskedõk, iparosok telepedtek itt le. Balassagyarmat 1790-ben lett Nógrád vármegye székhelye.

  • Iszkaszentgyörgy

    Iszkaszentgyörgy Fejér megyében található település, a megyeszékhelytõl, Székesfehérvártól 10 km-re, a Bakony lábánál fekszik. Iszkaszentgyörgy már a honfoglalást megelõzõ évezredekben is lakott hely volt, bronzkori település nyomait tárták fel a község területén.

    Feltételezik, hogy Várpalota - Csór irányából Iszkaszentgyörgyön keresztül egy római idõkben épített út vezethetett, amely Magyaralmás – Csákberény - Csákvár felé haladt.

  • Abádszalók

    A Tisza- tó legkiépítettebb idegenforgalmi központja Abádszalók. A település a Tisza- tó bal partján, a Nagykunság nyugati határán Szolnok és Tiszafüred között fekszik. 4989 lakosa van. A múlt: A falu Tiszaabád és Tiszaszalók egyesülésével jött létre 1896- ban. Abádot, mint fontos Tiszai révhelyet, Thonuzoba besenyõvezér birtokaként említi Anonymus. Szalók neve pedig török eredetû, a honfoglalás kori Zaluch (Szalók) személy-, és nemzetségnévbõl alakult ki.

  • Egy város, amellyel nem lehet betelni: Miami

    A nyár mindig a felejthetetlen nyaralásokról, bulikról, és önfeledt flörtölésekrõl szól. Amikor egy vakáció alkalmával arra van szükségünk, hogy élvezzük a napfényt, a tengert, a végtelen szórakozást, és természetesen a csinosabbnál csinosabb lányokat, akkor irány Miami.

    Ha megtehetjük, hogy a térképen lévõ messzebb pontokat is kinézzük úticélunknak, akkor ne késlekedjük, csomagoljuk össze a legszükségesebb holmikat, esetleg szervezzünk be pár barátot, és már indulhatunk is.

  • A Plaza de Mayo

    Buenos Aires történelmi központja a Plaza de Mayo, az államelnök pompás rezidenciájával, a Casa Rosadával. Az elnök a rózsaszín épület erkélyérõl intézi szózatait a néphez, a nép pedig a palota elõtti téren tiltakozik, ünnepel vagy tüntet, százezerszámra. A tér nyugati oldalán a közel két kilométer hosszú Avenida de Mayo köti össze a kormányzati székhelyet a Kongresszus épületével, mely pontos mása a washingtoni Capitoliumnak.

  • Antalya

    A félmillió lakosú, mediterrán éghajlatú Antalya a Török Riviéra fõvárosa. Gyönyörû tengerpart, temérdek látnivaló, nyüzsgõ élet és bazárok teszik felejthetetlenné a látogatást. Klímája miatt igazán szeptemberben a legkellemesebb itt nyaralni, a levegõ ilyenkor már kevésbé párás, de még meleg. A törökök rendkívül vendégszeretõek, nem árt azonban észben tartani, hogy muzulmán országban járunk, ne bosszantsuk fel õket túlzottan lenge öltözettel, nyilvános alkoholfogyasztással, vagy azzal, hogy disznóhúst rendelünk az étteremben.

  • Southfork Ranch, avagy Dallas Romániában

    Az elmúlt 20-25 évben sokakat megfertõzött a Dallas mánia, amely közel 13 évig hódított Magyarországon is. Az elõször levetített sorozat nézettségi rekordokat döntött folyamatosan, függetlenül attól, hogy a Magyar Televízió vezetõsége péntek délelõttre tette az új epizódok levetítését és ezt ismételte meg este.

    A "fertõzés" hatott egy üzletemberre is, aki a szomszédos Romániában, az ottani rendszerváltást követõen szó szerint milliárdos lett.

  • Peking: az ősiség és modernség hazája

    Peking: az ősiség és modernség hazájaPeking - népességét tekintve - Sanghaj után a második legnagyobb kínai város. A világ egyik legősibb és legmodernebb látnivalóitól roskadozik ez a város, de már nem csak egy fura virtuális múzeum, amit csak nézni lehet, egyre élhetőbb és színesebb. Bár az egyik legdrágább város Kínában, ez nem tartja távol az európai és amerikai turistákat. A szállodák és szállások minősége általában jó, az áruk is kedvező, különösen a szervezett keretek között utazók számára. A látnivalók belépti díja jutányos, de sok a tolakodó csaló és szélhámos minden látványosság körül.

  • Isztambul

    Ma már nem a legendás Orient Expressen, s nem is Graham Greene kalandregényének Ostendébõl induló vonatán, hanem zömében repülõgépen érkeznek a turisták a "hajnalfényben égõ" Boszporusz partjára - a két földrészt, a bizánci az iszlám és a XXI. századi nyugati kultúrát összekötõ - több mint tízmilliós metropolisba, Isztambulba. Ha az Aranyszarv-öböl fölött átívelõ Galata-hídon sétálgatunk éjféltájt, légfürdõzve az uralkodó délnyugati szélben, a "lodoszban", eltelve a holdfénnyel...

  • Horvátország legkedveltebb búvárhelyei

    Budapest/Zágráb - Csak az Adria horvátországi felségvizein mintegy 15 ezer roncsot találhatnak a búvárok, és még legalább 1500 olyan barlang és víz alatti hasadék van, ami felfedezésre vár.

    A nagyobb mélységben is áttetszõ tengervíz miatt a barlangok, víz alatti hasadékok és zátonyok, valamint hajó- és repülõroncsok ezreinek köszönhetõen virágzik az adriai búvárturizmus. A zágrábi központú Horvát Idegenforgalmi Közösség MTI-hez eljuttatott összesítése szerint hajó- és repülõroncsokban az Adria a világ egyik leggazdagabb tengere.

  • Milliárdokat ér a bálnafigyelésre épülõ ökoturizmus

    Világszerte több mint 2,1 milliárd dollár (488 milliárd forint) bevétel származott tavaly a bálnafigyelésre épülõ ökoturizmusból, amely évente 10 százalékos növekedés elé nézhet - derült ki egy friss tanulmányból.

    A legújabb eredmények ismét feleleveníthetik azt a régóta tartó vitát, hogy vajon a tengeri emlõsök élve vagy halva érnek-e többet. A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) múlt heti agadiri ülésén ötéves stratégiai tervet fogadott el, amelynek célja a bálnalesek gazdasági elõnyeinek és ökológiai kockázatainak feltérképezése.

  • Káprázatos és egyedi tengerpartok a nagyvilágból

    Káprázatos és egyedi tengerpartok a nagyvilágbólA világ nemcsak meseszép hegyvidékeket, vízeséseket, erdőket és izgalmas nagyvárosokat tartogat számunkra, hanem egészen elképesztő tengerpartokat is. Ha valaki kimondja azt a szót, hogy tengerpart, az ember automatikusan a klasszikus fehér homokos, vagy kavicsos változatra gondol. Pedig nem csak ilyen partok léteznek. Az alábbiakban olyan furcsa és meghökkentő partszakaszokat mutatunk meg, melyek szokatlanságuk ellenére is egészen biztos, hogy életre szóló élménnyel ajándékozzák meg az odalátogatókat.

  • Milánó: A Piazza del Duomo és a Piazza della Scala

    A Piazza del Duomo vagy Dóm tér Milánó szíve és egyben geometriai középpontja, melyet a dóm hatalmas tömege ural.

    A korábbi évszázadokban a dómot szegényes épületek sokasága vette körül, hiszen a város korábbi központja a mindössze száz méterrel távolabb fekvõ Piazza dei Mercanti volt. Vincenzo Seregni már a 16. században át akarta alakítani a teret, azaz le akarta bontatni a szegényes lakóházakat és pompás palotákat akart helyettük építtetni. Terve azonban nem valósult meg, akárcsak Napóleon terve sem, aki 1807-ben ambiciózus tervek alapján szintén újra akarta rendezni Milánó központját.

  • Elkészült Micky-Mouse új hajója

    Ez a legnagyobb óceánjáró hajó, amelyet valaha is építettek Németországban: a Disney-Dream az elmúlt hétvégén hagyta el a németországi Papenburg hajógyárának 500 méter hosszú szerelõcsarnokát. 2011 januárjától már a Karib-tengeren közlekedik.

    A 128.000 tonnás hajó hossza 340 m hosszú és 37 m széles. 4000 utast valamint 1453 dolgozót képes kabinjaiban elhelyezni. Fedélzetén megtalálható egy színház, éttermek, a legfelsõ emeleten pedig az elsõ tengeri vízipark.

  • A török idegenforgalom 2009-ben is optimista

    További növekedési elõrejelzések. A város- és wellnes-utazások boom-ja Budapest, 2009. február 25. - „2008 a törökországi turizmus jó éve volt, 2009 még jobb lesz.” Így összegzi Dr. Tahsin Yilmaz, a bécsi Török Követség Kulturális és Idegenforgalmi Tájékoztatási Irodáját vezetõ követtanácsos az idegenforgalom aktuális fejlõdését. Törökország az odalátogató vendégek számát és a turizmusból származó bevételeket illetõen a világ elsõ tíz országa között van. 2008 januárja és novembere között a Boszporusz menti ország több mint 25 millió látogatót fogadott, ami 13,1 %-kal több mint 2007 azonos idõszakában.

  • Portó és Észak-Portugália

    Ez a festõi szépségû táj a portugál nemzet bölcsõje. Az itteni Guimaráes várából indult csatába a mórok ellen az ország függetlenségét kivívó Alfons Henrik. Az északi hegyvidéken kanyargó Douro folyó Portó városánál torkollik az Atlanti óceánba. A Mesáo Frio és Pinháo település között elterülõ napsütötte völgyekben terem a szõlõ, amelybõl a világhírû portói bor készül. Kevésbé ismert különleges bor az ugyancsak itteni tájkörzet speciális szõlõfajtájából elõállított zöld bor...

  • Tripoli, Líbia fõvárosa

    Tripoli, avagy Tarabalus Al-Gharb (Tripoli a nyugat az arabban), a legnagyobb város és Líbia fõvárosa. Klímája mediterrán, hosszú forró nyarakkal és kissé hûvös, alig csapadékos telekkel. Az óváros - a Medina - a földközi tengeri látnivalók egyik leghíresebbike és az egyik legrégibb: utcáinak elrendezését még a rómaiak alkották meg, amikor azokat a magas falakat is, melyek a szárazföld felõl, Tripolitániából támadni készülõ ellent hivatottak volt távol tartani. Túléltek megannyi inváziót, mindegyik hódító helyrehozta az általa okozott kárt.A 8. században a muszlim uralkodó megépíttette a fal tenger felõli részét is.

  • A Dán királyság

    A Dán Királyság a legkisebb skandináv ország, lakói azonban nem éreznek sem elszigeteltséget, sem bezártságot. A dánok nyitottak a világra, és a látogatóikkal is barátságosak, közvetlenek. Szeretnek enni, inni és semmi rossznak nem elrontói.

    Bornholm, Dánia egyik legnépszerûbb szigetét, valahol az Északi-fok magasságában képzeljük el. Pedig évrõl évre csak Németországból több mint 100 000 vendég érkezik erre a közkedvelt nyaralószigetre a kék ég, a napfény és a parti föveny kedvéért, melynek olyan finom a homokja, hogy valaha ezt használták a homokórákhoz.

  • Mallorca, az ellentétek szigete

    Mallorca a Spanyolországhoz tartozó Baleári-szigetek legnagyobb tagja, változatos természeti adottságai a Földközi tenger egyik legkedveltebb és leglátogatottabb szigetévé tették. Kellemes klímája, strandjai, öblei, régi kolostorai és a városok mediterrán életvitele gondoskodik róla, hogy mindenki megtalálja itt a számítását. A szigetet éles ellentétek jellemzik: nehezen elérhetõ, magányos öblök és zsúfolt tengerparti sétányok számtalan szórakozási lehetõséggel, modern építészet és lenyûgözõ gótikus mûemlékek, nagy hotelkomplexumok és festõi kis falucskák határozzák meg arculatát.

  • Goa, India gyöngye

    Különbözõképp ismert; "Kelet Gyöngye" és a "Turisták Paradicsoma" - Goa állam India nyugati partjain húzódik, a Konkan szorosban. A fenséges, festõi szépség és az építészeti pompázatossága a templomoknak, szentélyeknek, õsi épületeknek tette Goát a nemzetközi turizmus kedvencévé. Goa sokkal több, mint csupán tengerpart és napsütés. Goának lelke van, mely az egyedi történelembõl a gazdag kultúrából és lenyûgözõ természeti értékekbõl nyeri erejét.

  • Szováta

    A székelyföldi Szováta a Sóvidék szívében, 500 méter tengerszint feletti magasságban, a Hargita és a Görgényi havasok nyugati lábánál fekvõ város, több mint egy évszázada Európa-hírû fürdõ- és üdülõhely. Hírnevét és kedveltségét természeti szépségén túl fõleg a Medve-tónak (Lacu Ursu) köszönheti, amely kontinensünk egyetlen un. heliotermikus tava. Vize kioldja a föld erõs sótartalmát, felsõ édesvíz-rétege pedig a napsugarakat begyûjtve felmelegíti az alsó, sós réteget, ahol a víz hõmérséklete a mélyben elérheti az 50 Celsius fokot is.

  • Stavros - Ne felejtsétek el Arisztotelész lábujját megdörzsölni!

    A település a Chalkidi-félszigeten található, Görögország északi részén. A tenger meleg volt, szép volt az idõ és a hely is gyönyörû. (A tengerpart homokos, a vízbe érve kavicsos, de beljebb már nem.) Maga a település nem túl nagy, mi viszonylag messze laktunk a központtól, de a parton így is max. 10 perc alatt odaértünk. Igazából két utcában összpontosul az összes üzlet, ott mindent be lehetett szerezni. A legjobb a fõ utcán lévõ pékség, érdemes betérni kirándulás elõtt, ha úgyis korán fel kell kelni. Nagyon finom péksütik voltak reggelente.

  • Toledo

    A város az Ibériai félsziget földrajzi, hosszan politikai központja. Az õslakos karpetánok és a punok után a rómaiak Toletum néven létesítettek castrumot a jelenlegi Alcázar helyén. Késõbb, a népvándorlás korában a svéveket és a vandálokat legyõzõ vizigótok (nyugati gótok) urbe regiája lett. A korábban arianus gótok elismerték Róma fennhatóságát, és királyuk védnöksége alatt már i. sz. 400-ban 19 püspök részvételével zsinatot is tartottak itt.

  • Norvégia

    A vikingek, a híres felfedezõk, a síugrók hazája, a fjordok és a hegyek országa, ahol trollok, óriásmanók táncolnak - ilyennek képzeljük el Norvégiát. Ma már ki kell egészítenünk ezt a képet az Északi-tenger kõolaj- és földgázkitermelõ fúrószigeteivel, a tankhajókkal és az olajvezetékekkel. A Skandináv-félsziget nyugati részén található ország határai Svédország, Finnország és Oroszország. Itt találhatók Európa legnagyobb gleccserei, valamint a jellegzetes norvég fjordok is.

  • Mesés a falusi turizmus Itáliában

    Ha falusi turizmus, akkor Olaszország! Vajon mi a titka az olasz vidéknek? Helyi ételkülönlegességek, mesés falvak, na meg az aktív pihenés - ezernyi lehetõséget kínál Itália fejlett "agriturismo"-ja.

    Képzeljék el, ahogy a friss, pillanatokkal ezelõtt sajtolt olívaolaj végigcsorog a szintén percekkel ezelõtt szedett gyümölcsökbõl eredeti olasz recept alapján elkészült gyümölcssalátájukon… A házigazda pedig már hozza is az évek óta kincsként õrizgetett borát… Könnyed uzsonna, majd könnyed séta az olajfák árnyékában egyenesen a tengerpartig…

  • Világörökségünk Hollókõ

    hollókõBudapesttõl mintegy 100 km-re festõi környezetben, a Cserhát-hegység dombjai között bújik meg Hollókõ. A falu története a XIII. századig nyúlik vissza, akkor, a tatárjárás után épült a Szár-hegyen álló vár. Neve talán abból a legendából ered, hogy egy várúr szépasszonyt rabolt, akinek a dajkája boszorkány volt. A dajka szövetkezett az ördöggel, hogy kiszabadíthassák a lányt. Az ördögfiak holló képében elhordták a vár köveit és az itteni szikla tetején felépült Hollókõ vára. A vár romjaihoz érdemes fölsétálni; kiállítás mutatja be az itt talált fegyvermaradványokat, ágyúgolyókat, kõfaragványokat. Gyönyörû kilátás nyílik innen a környezõ védett területre, mely a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik.

  • Kétegyháza

    Kétegyháza 4300 lakossal rendelkezõ nagyközség Gyulától 11 km-re délre. A középkori falut 1412-ben említik elõször. Ez a település a 17. század végén, a török kiûzése idején elpusztult.

    A 18. században éledt újjá. 1724-ben Zaránd megyébõl telepítettek román lakosokat, majd az 1800-as évek elején magyarok is érkeztek. A falut rendezték, s ma a betelepített községek sakktáblaszerû utcái, jellemzik. A község legnagyobb magyarországi román nemzetiségû település.

  • Mekka - A muszlim központ

    Mekka Hedzsa arab tartomány fõvárosa, az iszlám világ legszentebb helye. 277 m-rel a tengerszint felett helyezkedik el, hegyekkel van körbevéve.

    A körfalakon és egy kis erõdön kívül a város védelmére szolgált a völgy keleti részében egy magaslaton épített, vastag falakkal és tornyokkal ellátott citadella. Mekka középpontjában található a Masjid al-Haram. A városban található az iszlám hívõk legnagyobb szentsége, a Kaaba, a Kába-kõ. Közelében látható a külön épülettel körülfogott sós vízû Zemzem-kút.

bohócdoktor vizit szja 1%