rss
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

  • Brüsszel

  • Ha valaki nem tudná, Brüsszelt nem belgák, nem vallonok, de nem is flamandok lakják, hanem "a brüsszeliek". A hosszabb-rövidebb idõre Belgium (és Európa fõvárosában) megtelepedõ külföldiek, akik egyébként már maguk is színtiszta brüsszeliek, gyakran elkövetik azt a hibát, hogy gyanúsan francia vagy flamand nevû szomszéduktól megkérdezik: a Belgiumban élõ egyik vagy másik nagy népcsoporthoz tartoznak-e. "Je suis bruxellois" (azaz "brüsszeli vagyok") - vágják rá ilyenkor az esetek többségében a megkérdezettek, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    Talán meglepõ, hogy ahol egy ilyen egyszerû kérdésre sincs nyílegyenes válasz, ott más igazságokhoz is csak kerülõ úton lehet eljutni. Brüsszel Párizstól, Londontól vagy Amszterdamtól eltérõen talán nem ejti azonnal rabul szépségével az idelátogatót. Ehelyett akár egy szemérmes lány, kéreti magát, és csak fokozatosan tárja fel igazi arcát, mondhatni szépségét az idegenek elõtt. Ennek az imázsnak csak látszólag mond ellent, hogy a belga fõváros vitathatatlanul a világ egyik legpompásabb és építészetileg legremekebb városközpontját mondhatja magáénak. A flamand reneszánsz stílusát idézõ és a barokk elemeit is ötvözõ híres Grand Place (a fõtér) minden turista elsõ célpontja, akárcsak az innen egy kõhajításnyira lévõ "Pisilõ fiú" (Mannequin Pis), amely a város északi peremén található és az 1958-as világkiállításra épült Atomiummal együtt Brüsszel szimbólumának számít.

    Valljuk be, gondban lenne az, aki az említetteken kívül más nevezetességet akarna felsorolni a belga fõvárosban. Brüsszel tipikusan olyan város, amelyet nem érdemes egy turistabusz ablakából megismerni. Nehéz egyetlen jelzõt találni rá, beskatulyázni és sokak számára éppen ez a tulajdonsága teszi izgalmassá. Brüsszel eklektikus város a szó szoros és tágabb értelmében. A stílusok keveredése nemcsak az építészetre jellemzõ, hanem az egész itteni mikrovilág sajátja, legyen szó a lakóiról, kulturális életérõl vagy akár konyhamûvészetérõl.

    A 979-ben alapított település hosszú története során volt francia, spanyol, holland és osztrák uralom alatt. Maga a város - akárcsak Belgium - a latin (francia) és a német kultúra találkozásánál fekszik, ami részben magyarázattal szolgál arra, hogy miért érzik itt otthonosan magukat a lehetõ legkülönfélébb égtájakról érkezett emberek. Multikulturális és kozmopolita jellegét meghatározza, hogy kétnyelvû (francia és flamand), de az európai intézmények (Európai Unió és a NATO) jóvoltából az angol használata is meglehetõsen széles körben elterjedt. Sok külföldit vonz ide ez a pezsgõ sokszínûség - annyira sokat, hogy becslések szerint a fõváros tíz lakójából három nem belga származású.

    Brüsszel egyik legnagyobb elõnye, hogy kellemes élni benne. Egymillió lakosával még bõven az elviselhetõség határain belül van és bizonyos napszakok kivételével közlekedni is lehet. Más metropolisokhoz való földrajzi közelsége (Párizs, London, Amszterdam és Köln 300 kilométeres körön belül van) nagy szerepet játszott abban, hogy éppen ide teleültek a legfontosabb európai intézmények. A brüsszeliek arra is roppant büszkék, hogy övék a világ egyik legzöldebb fõvárosa. Szép, rendezett parkokból valóban nincs hiány. A város egyik déli kerülete pedig szinte belesimul egy hatalmas erdõbe, a festõi Foret de Soignes-ba, amely néhány kilométerrel odébb a történelembõl jól ismert Waterloot szegélyezi.

    Európa fõvárosát élénk és nyüzsgõ kulturális élet jellemzi. Brüsszelnek sikerült megtalálnia a helyét és sajátos mûvészeti-kulturális arculatát, ami pedig a nagy világvárosok közelsége miatt nem volt túlzottan egyszerû dolog. A brüsszeliek a képzõmûvészetben különösen a szürrealizmusra fogékonyak, a rossznyelvek szerint nem véletlenül. René Magritte szürrealista festõ neve mindenesetre messzeföldön is jól cseng. A jelenkor nagy francia mûvészei is gyakori vendégek Brüsszelben. A Forest-National színpadán mindennaposak a francia és nemzetközi világsztárok fellépései. Mások inkább alkotómûhelynek tekintik Belgium fõvárosát. Maurice Béjart, a világhírû francia balettkoreográfus legtermékenyebb alkotói korszaka éppen Brüsszelhez köthetõ.

    Különleges színfoltja a város kulturális életének a minden évben megrendezett Jazzmaraton, amelyre tízezrek érkeznek külföldrõl. Ilyenkor a város több mint félszáz bárjában és szabadtéren szól a jazzmuzsika és menetrendszerû buszjáratok szállítják a zenebarátokat egyik helyrõl a másikra.

    Brüsszelrõl nem lehet szólni anélkül, hogy ne tegyünk említést a gasztronómiáról. Egyesek szerint az egész város tulajdonképpen egy nagy étterem. A legismertebb "hascsomópont" a már említett fõtér környékén található, ahol speciális fûtött teraszok várják a közszemlére kitett finomságok látványától szabadulni nem tudó járókelõket. A sült krumplival tálalt feketekagyló messzeföldön híres, de legalábbis ennyire népszerûek a "lórúgáserejû" Trappista-sörök, amelyeknek sehol nincs párjuk. Ennek a belgák a megmondhatói, akik egy statisztika szerint fejenként éves átlagban 104 liter sört gurítanak le a torkukon. Külön kuriózumnak számít "a méteres sör": egy méter hosszú ládában legalább 12 üvegnek van hely. De ha valaki végképp meg akarja édesíteni a brüsszeli tartózkodás óráit, akkor jól teszi, ha elutazás elõtt "feltankol" az egyedülállóan finom belga csokikból (a Godiva, a Neuhaus és a Leonidas különösen ajánlott). Ajándéknak sem utolsó, feltéve, hogy a hosszú út alatt kitart otthonig.

    Gyévai Zoltán


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Kalandozások Pozsonyban

    Egy óra 55 perc. Ennyi idõ alatt értem el Pozsonyba autóval, minden közlekedési szabályt betartva, várostáblától várostábláig. Ehhez képest amikor barátaimmal beszélgettem, kiderült, talán húsz éve, ha jártak itt, még tornacipõért érkeztek, hogy vegyenek néhány párat a Prior áruházban. Azóta a Prior már Tesco, Pozsony belvárosa pedig gyönyörûen felújított épületekkel várja a látogatókat. A Michalska utca talán a legizgalmasabb.

  • Tiszafüred a Tisza-tó fõvárosa

    Tiszafüred a Tisza-tó fõvárosa, a térség legnagyobb települése, a Tisza bal partján, a Hortobágy szélén fekszik, Budapesttõl 150, az M3-as autópályától 35 km-re. Ideális hely a csónakázni, horgászni, vadászni, nyugodt családi körben kikapcsolódni és pihenni vágyók, valamint a mozgásszervi gyógyulást keresõk számára.

    A Tisza-tó ezen területe igazi horgászparadicsom, kapitális harcsák, pontyok és csukák birodalma. Kenu- és motorcsónakos túra keretében tekinthetik meg az érdeklõdõk a ritka, védett növényeket és madarakat.

  • Bécs, az osztrák fõváros

    Bécs, a hangulatok városa. Megtalálható itt a szecessziós és barokk építészet, a komolyzene és a diszkó zene, a keringõ és a kávéház, tehát minden, ami a modern és régi Bécset a legjobban jellemzi.

    Szokás a zene fõvárosának, Közép-Európa kulturális központjának is nevezni. Hozzáteszem, teljes joggal, hiszen nem kisebb nevek alkottak itt, mint az ez évben ünnepelt zeneszerzõ, W. A. Mozart és kortársai: Beethoven és Haydn.

  • Vilnius - a jazz- és rockimádók városa

    Kelet-Európa egyik legszebb városának tartják e 700 éves, az egykori római, bizánci és eurázsiai utak keresztezõdésében épült litván fõvárost. Egyébként Európa földrajzi közepe alig 20 kilométerre található innen, érdemes megtekinteni a helyszínen állított szoborparkot. Az 570 ezer lakosú város tudományos élete kiemelkedõ, a diákok nyolc egyetem közül választhatnak, nem véletlen hát a lakosok magas iskolai végzettsége és kiváló nyelvtudása.

  • Bemutatjuk a világ legnagyobb repülõgépét (Exkluzív fotók)

    Az Airbus A380 kétszintes, négyhajtómûves, szélestörzsû utasszállító repülõgép, az európai Airbus vállalat terméke.

    Az A380 jelenleg a maga nemében a legnagyobb repülõgép.

    Elsõ felszállását 2005. április 27-én hajtotta végre a franciaországi Toulouse-ból, elsõ menetrend szerinti útját 2007. október 25-én teljesítette Szingapúr és Sydney között a Singapore Airlines színeiben. Méretei miatt hamar ráragadt a „Superjumbo” becenév.

  • Magyar turistaútvonal nyílt Kárpátalján

    Ungvá - A magyar vonatkozású földrajzi, történelmi és kulturális emlékhelyeket érintõ turistaútvonal nyílt Kárpátalján.

    A magyar turistaútvonal tervét az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) turisztikai tanszékének és a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal európai integrációs, külgazdasági és idegenforgalmi fõosztályának a munkatársai dolgozták ki.

    A projekt négy túravonalból áll, köztük az elsõ a "honfoglalás útja", amely a Vereckei-hágón kezdõdik és az ukrán-magyar határ mellett fekvõ Mezõkaszonyban ér véget.

  • Szováta - A csábító szomszéd

    Szováta (románul Sovata, németül Sowata) város Romániában, Maros megyében. A Székely-Sóvidék központja, európai hírû üdülõváros.

    A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés. A régi mélyedéseket idõvel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az elsõ sóstavak. Elsõ lakói 1578-ban sótermelésre idetelepített elszegényedett szabad székely családok voltak, akiket 1581-ben ugyan elûztek, de rövidesen visszatelepültek.

  • Kuba: a csodás partok és a salsa hazája

    Kuba: a csodás partok és a salsa hazájaKuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama. A Karib-tenger északi szigete, keletről az Atlanti-óceán, nyugatról a Mexikói-öböl, délről pedig a Karib-tenger mossa határait. Bár sziget, közel van az Amerikai Egyesült Államok déli részéhez, Floridához.

  • Nemcsak a húszéveseké az utazás

    A teljes népesség 73 százaléka nem volt üdülni az elmúlt 12 hónapban, az 50 éven felüli korosztályban ez az arány 80 százalék, a 65 felettiek esetében pedig 87 százalék. Mégis, az 50 felettiek 23 százaléka tervez üdülést - mondta 50+ utazási kiállítás szervezõje. Számítani kell tehát az ötven év feletti korosztállyal és korosztályra. Az 50 év felettiek legnagyobb arányban Magyarországon töltöttek el legalább 5 napot üdülés céljából. Kedvenc külföldi úti céljuk: Ausztria, Olaszország, Görögország, Románia és Horvátország - idézték a szerdai tájékoztatón az egyik közvéleménykutató cég felmérését.

  • Málta

    A Földközi-tenger közepén, Szicília és Afrika között fekvõ Málta kis mérete ellenére változatos kulturális és turisztikai élményt nyújt az odalátogatóknak. Régi templomromok, tekintélyt parancsoló erõdök, középkori paloták, szûk utcák, hatalmas katedrálisok és a köréjük fonódó legendák tanúskodnak az ország gazdag múltjáról. A három lakott szigetbõl (Málta, Gozo, Comino) és sok kopár sziklából álló kis ország nemcsak mûemlékeivel, hanem természeti adottságaival is lenyûgözi az utazókat, a Földközi-tenger térségében keresve sem lehet búvárkodásra alkalmasabb öblöket, lagúnákat találni.

  • Hol nyaralunk idén? Itt a top5 úti cél!

    A Start Utazási Iroda (www.startutazas.hu) minden évben összeállítja a legnépszerûbb nyaralóhelyek listáját a nyári fõszezonra elõzetesen lefoglalt utazások alapján. Az így kirajzolódó trendek pedig nem csak izgalmasan változó toplistát eredményeznek, de a még bizonytalan utazóknak is segítséget nyújtanak a választásban.

    Geri Károly, a StartUtazás ügyvezetõje elmondta, a népszerûségi lista elsõ helyezettjei között minden évben izgalmas verseny alakul ki, évrõl-évre nagy mozgásokat tapasztalhatunk a sorrendben.

  • Bisztra-völgy

    Az Alacsony-Tátra déli oldalán, Breznotól 16 km-re északkeletre, a Bystra völgy kapujánál fekszenek Bystrá község sípályái. A könnyû lesiklópályák elsõsorban a kezdõ síelõknek nyújtanak élvezetet. A síszezon átlagos idõtartama 110 nap. 2 felvonó várja a síelni vágyókat, hosszuk 300 illetve 800 méter, teljes kapacitásuk 800 fõ/óra. Sífutásra, sítúrázásra alkalmas útvonalak vannak Tále, Veky Gapel és Skalka irányába. Van a közelben szánkózási és korcsolyázási lehetõség is.

  • Ó, azok az orosz méretek!

    Ha valaki elvetõdik Oroszországba, hamarosan rádöbben, itt most is más léptékkel és ûrmértékkel számolnak, mint Magyarországon. Moszkva épületei monumentálisak, az utak 8-10 sávosak - jobb állapotban vannak a budapestieknél -, a forgalom hatalmas, a metrón csaknem 10 millió ember hullámzik. Bõ tíz évvel a Szovjetunió felbomlása után vajon milyen lehet Moszkva? - töprengtem, miközben a repülõgép landolt a Seremetyevo repülõtéren. A városba befelé vezetõ úton már látható...

  • Maastricht nem kér többet a drogturizmusból

    Maastricht város jogosult arra, hogy megtiltsa a "kávézókba" való belépést nem Hollandiában lakó személyek számára - foglalt állást csütörtökön Yves Bot, a luxembourgi székhelyû Európai Bíróság kijelölt fõtanácsnoka egy elé került jogvitában.

    A drogturisták jelentõs és egyre növekvõ áradata miatt a belga határ közvetlen közelében található Maastricht egyetemváros úgy döntött, hogy a "kávézókba" való belépést kizárólag a Hollandiában lakó személyek számára teszi lehetõvé.

  • Kalandozás Velencében

    Kiszámoltuk, mivel éri meg leginkább a velencei karneválra utazni. Aludhatunk a buszon, így a nonstop út alig több mint 12 ezer forintra rúgna. A háromnapos mini kirándulásért az utazási irodák 30-40 ezer forintot kérnek el.

    Idén február 6. és 16. között karneváloznak a velenceiek. Ilyenkor a város apraja-nagyja maskarába öltözik, és hangos zeneszóval, színpompás ünnepségsorozaton ûzi ki a telet a városból. A gólyalábas, maskarás forgatagban már akár 12 ezer 900 forintért részt vehetünk. Az interneten több nonstop utat is találtunk, budapesti indulással.

  • Szlovénia: szomszéd az Alpok lábainál

    A volt jugoszláv tagköztársaságok közül Szlovénia került ki a polgárháborús õrületbõl a legszerencsésebben.

    Az ország gazdag ásványi anyagokban, természeti értékekben, tengerpartja nyugodt, szép és kedvezõ árfekvésû. Nagyon sok városa magán viseli a Habsburg és a Velencei Birodalom jellegzetes jegyeit, ezért a turista a szlovén Alpokban járva Bajorországban érezheti magát. Szlovénia fõvárosa Ljubljana, ez a legnagyobb és legnépesebb városa. A történelemben mindig fontos szerepet töltött be. A Városi Múzeum római kori emlékeket és a római város, Emona, mérethû makettjét mutatja be.

  • Podgorica - A fekete hegyek fővárosa

    Kevés titokzatos és felfedezésre váró hely maradt már Európában. Montenegró az.

    Érintetlen szépségei – a Dinári-Alpok magas hegyei, a langyos Adria – a természeti értékek változatossága Európa közepén várhatóan az egyik legfelkapottabb turistadesztinációvá teszik. Érdemes tehát megelőzni az áradatot és megtapasztalni a csupán karnyújtásnyira található egzotikumot. Télen síparadicsomok, nyáron simogató tenger várja a felfedezőket.

  • Tippek és hasznos tudnivalók repülõutakhoz

    A jet lag (hosszú repülõút után az idõeltolódás okozta levertség, kimerültség, fáradtság) könnyen elronthatja a repülést követõ napokat. Jellemzõ tünetei 2 naptól akár egy hétig is eltarthatnak.

    Ha szeretné elkerülni, hogy kifacsart citromnak érezze magát egy üzleti út vagy nyaralás során, elõzze meg a problémákat alábbi tippjeink segítségével. 2-3 nappal az utazás elõtt állítsa át az ébresztõóráját vagy a számítógépén az órát néhány órával elõbbre vagy késõbbre.

  • Európa teteje - Davos

    A három- és négyezer méteres hegycsúcsokkal büszkélkedő Svájcnak - s egyben kontinensünknek - legmagasabban fekvő városa Davos. A múlt században ismertté vált gyógyüdülőhely ma világhírű konferenciaközpont, nemzetközi sportversenyek színhelye - elsősorban azonban igazi turisztikai fellegvár. A német ajkú őslakosság, a walser népcsoport apró ablakú faházaiból már alig akad mutatóban...

  • Hihetetlen helyszínek, amiket mindenképp érdemes megnézni

    Hihetetlen helyszínek, amiket mindenképp érdemes megnézniSzinte minden embernek van egy bakancslistája arról, hová szeretne eljutni, milyen helyeket szeretne meglátogatni a világban az élete során. A világ telis-tele van leírhatatlanul szép dolgokkal, legyen az a természet, vagy akár az ember műve. Egy élethossz valószínűleg nem is elég idő ahhoz, hogy minden szépséget megtapasztaljunk. Életünk alatt valószínűleg nem is fogunk mindent látni, amit kellene, de azért próbálkozni lehet. Íme néhány ízelítő vagy egy kis ötlet, mi is kerülhet még fel a bakancslistára.

  • Madrid - De Madrid al Cielo

    "De Madrid al Cielo", vagyis Madridból az égbe, tartja a mondás, amely szerint a város a paradicsom kapujának is tekinthetõ. S ez nem túlzás: aki a nyári hónapokban a spanyol fõvárosba látogat, valóban elfeledkezhet minden bajáról pusztán azzal, ha beleveti magát Madrid izgalmasan sokszínû életének élvezetébe. Madrid egyszerre hagyományõrzõ és modern, egyszerre nagyváros és falu. A századelõn csupán nyolcszázezer lakosú város mára négymillióssá nõtte ki magát, és az ország adminisztrációs, politikai és kulturális központjává fejlõdött. A madridiak minderre nagyon büszkék, ahogy büszkék vendégszeretetükre is.

  • Kelet-Európa egyik legrégibb városa: Kijev

    Kelet-Európa egyik legrégibb városa: KijevKijev Kelet-Európa egyik legrégibb városa. A kijevi Aranykapu díszráccsal körbevont falmaradványai régmúlt századokat idéznek. Ez volt Kijev híres főbejárata. A rózsaszín mészhabarcsba ágyazott, hatalmas méretű téglákból, valamint gránit-, kova- és palakövekből rakták az Aranykapu falait. A bástyakapu szélessége eredetileg 7,5 , magassága pedig 8 méter körüli lehetett. A súlyos tölgyfából ácsolt kapuszárnyakat aranyozott rézlapokkal borították. Minden valószínűség szerint innen kapta Aranykapu nevét.

  • A nyugat-csehországi fürdõvárosok

    A régióban gyógyhatású ásványi források százai törnek a felszínre. Ezek közelében alakultak ki a híres fürdõvárosok – Karlsbad (Karlovy Vary), Marienbad (Mariánské Láznì), Franti¹kovy Láznì, Jáchymov, Láznì Kyn¾vart, és Konstantinovy Láznì.

    A történelem iránt érdeklõdõk számos várat és kastélyt kereshetnek fel a vidéken – például Beèov nad Teplout, Kyn¾vartot, Loketet és Seeberget (Ostroh).

  • Ródosz, a rózsasziget

    Rodosz nevének jelentése “rózsasziget”. Athénból és Theszalonikibõl is eljuthatunk ide repülõvel, de indul járat Kószról és Heraklionból is. Athénból hajójáratok is indulnak a legnagyobb területû Dodekániszosz szigetre. Kis-Ázsiától mindössze 18 km választja el, így az ország legkeletibb területei közé tartozik. Területe vizekben és erdõkben gazdag, a többi görög szigettõl eltérõen ezért egyáltalán nem kopár. A szigeten kiváló strandok és jó állapotú johannita mûemlékek vannak, ezért már régóta a nemzetközi nyaralóturizmus egyik kedvelt célpontja, itt található az ország legnagyobb szállodakomplexuma.

  • Gönyû

    Gönyû község a Duna mellet Gyõr-Moson-Sopron megye keleti szélén, a Mosoni-Duna torkolatától a Bakonyérig terül el a gyõri kistérségben, Gyõrtõl 18 km-re, a Duna jobb partján található és régi hajós múltra tekint vissza.

    Sok kedvezõ adottsággal rendelkezõ község, északon a Duna, délen egy 3200 ha-os erdõ (a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet része), keleten a Cuha-Bakonyér határolja. Lakossága 3100 fõ körül ingadozik. A község az 1.sz. fõközlekedési út szeli ketté.

  • Kína - Beindul a turizmus is

    Kína turizmusa a világ turizmusában már is meghatározó.

    A turistaérkezések száma 2005-ben a negyedik, a bevételeket számítva a hatodik volt a világban. A közelmúltban a legdinamikusabb fejlõdést is ez a kelet-ázsiai ország produkálta. A WTO elõrejelzése szerint 2020-ban ez az ország lesz az elsõ számú desztináció. A kiutaztatása is az elsõk közé fog kerülni. Az ország jelentõségét a turizmusban a még kihasználatlan utazási potenciálja adja.

  • Utazás a barlangba

    A Mátyás-hegyi-barlangrendszer hazánk második leghosszabb barlangja. Ha ellátogatunk ide, igazán különleges pár órában lehet részünk. Nemcsak a barlang szépsége miatt, de azért is, mert itt nincsenek kiépített utak, és világítás, hanem csúszva-mászva, valódi kalandok között, mégis biztonságban fedezhetjük fel a föld mélyét. Tegyen egy kalandtúrát a föld alatt. Családoknak, baráti társaságoknak közös idõtöltéshez, céges csoportoknak csapatépítéshez, gyerekcsoportoknak osztálykiránduláshoz - sokféle társaságnak ideális programot nyújthat a Mátyás-hegyi-barlangrendszer.

  • Tihanyi-félsziget

    A félsziget földtani felépítésében nagymértékben eltér a Balaton-felvidék más területeitõl. A terület fiatal alapzatát miocén mészkõ alkotja, rajta pannon rétegsorral. Tihany jelképe lehetne a valaha a Pannon-tengerben élt "balatoni kecskeköröm" (Congeria ungula caprae) is. A lepusztult pannon üledékre bazalttufa sorozat rakódott, melynek számos érdekes feltárása ma is látható, pl. Barátlakások. A felszíni kõzetek szerkezete és formái a vulkanizmus robbanásos tevékenységét bizonyítja. Különleges földtani értékei a gejzírképzõdmények, amelyek hévforrások vizébõl keletkeztek.

  • Hurghada

    Sueztõl délre, 395 km-re fekszik Egyiptom Vörös-tenger tartományának székhelye, az egyik legrangosabb üdülõhely. Kéttornyú mecsetjén, szerény kormányzósági épületén kívül legfontosabb nevezetessége a Cairo-i Egyetem közeli Tengerbiológiai Intézetében berendezett múzeum és akvárium. A várostól mintegy 5 km-re délre kezdték kiépíteni a modern szállodasort. Hurghada nem büszkélkedhet kilométeres pálmasorokkal, lévén a sivatag és a tenger találkozása. Ebbõl adódóan viszont szinte folyamatosan szél fúj a parton, a szörfözõk és a túlzott forróságot nem kedvelõk legnagyobb örömére.

  • Abu-Dzabi megelõzi Dubai-t!

    Abu-Dzabi (arabul أبو ظبى; nyugati átírásváltozata Abū Z̧aby, régebben magyarul is Abu Dhabi) az Egyesült Arab Emírségek, valamint az azonos nevû társemirátus fõvárosa, egyúttal Dubaj után az ország második legnépesebb városa.

    A várost 1761-ben alapította a közeli Liva-oázisban élõ Bani Jas-törzs, s 1769-ben maguk a törzs vezetõi is ide helyezték át székhelyüket a közeli al-Dzsivából. Abu-Dzabi történelmét a 19. század folyamán a szomszédos törzsekkel folytatott hadakozás jellemezte.

bohócdoktor vizit szja 1%