rss
  • Brüsszel

  • Ha valaki nem tudná, Brüsszelt nem belgák, nem vallonok, de nem is flamandok lakják, hanem "a brüsszeliek". A hosszabb-rövidebb idõre Belgium (és Európa fõvárosában) megtelepedõ külföldiek, akik egyébként már maguk is színtiszta brüsszeliek, gyakran elkövetik azt a hibát, hogy gyanúsan francia vagy flamand nevû szomszéduktól megkérdezik: a Belgiumban élõ egyik vagy másik nagy népcsoporthoz tartoznak-e. "Je suis bruxellois" (azaz "brüsszeli vagyok") - vágják rá ilyenkor az esetek többségében a megkérdezettek, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.

    Talán meglepõ, hogy ahol egy ilyen egyszerû kérdésre sincs nyílegyenes válasz, ott más igazságokhoz is csak kerülõ úton lehet eljutni. Brüsszel Párizstól, Londontól vagy Amszterdamtól eltérõen talán nem ejti azonnal rabul szépségével az idelátogatót. Ehelyett akár egy szemérmes lány, kéreti magát, és csak fokozatosan tárja fel igazi arcát, mondhatni szépségét az idegenek elõtt. Ennek az imázsnak csak látszólag mond ellent, hogy a belga fõváros vitathatatlanul a világ egyik legpompásabb és építészetileg legremekebb városközpontját mondhatja magáénak. A flamand reneszánsz stílusát idézõ és a barokk elemeit is ötvözõ híres Grand Place (a fõtér) minden turista elsõ célpontja, akárcsak az innen egy kõhajításnyira lévõ "Pisilõ fiú" (Mannequin Pis), amely a város északi peremén található és az 1958-as világkiállításra épült Atomiummal együtt Brüsszel szimbólumának számít.

    Valljuk be, gondban lenne az, aki az említetteken kívül más nevezetességet akarna felsorolni a belga fõvárosban. Brüsszel tipikusan olyan város, amelyet nem érdemes egy turistabusz ablakából megismerni. Nehéz egyetlen jelzõt találni rá, beskatulyázni és sokak számára éppen ez a tulajdonsága teszi izgalmassá. Brüsszel eklektikus város a szó szoros és tágabb értelmében. A stílusok keveredése nemcsak az építészetre jellemzõ, hanem az egész itteni mikrovilág sajátja, legyen szó a lakóiról, kulturális életérõl vagy akár konyhamûvészetérõl.

    A 979-ben alapított település hosszú története során volt francia, spanyol, holland és osztrák uralom alatt. Maga a város - akárcsak Belgium - a latin (francia) és a német kultúra találkozásánál fekszik, ami részben magyarázattal szolgál arra, hogy miért érzik itt otthonosan magukat a lehetõ legkülönfélébb égtájakról érkezett emberek. Multikulturális és kozmopolita jellegét meghatározza, hogy kétnyelvû (francia és flamand), de az európai intézmények (Európai Unió és a NATO) jóvoltából az angol használata is meglehetõsen széles körben elterjedt. Sok külföldit vonz ide ez a pezsgõ sokszínûség - annyira sokat, hogy becslések szerint a fõváros tíz lakójából három nem belga származású.

    Brüsszel egyik legnagyobb elõnye, hogy kellemes élni benne. Egymillió lakosával még bõven az elviselhetõség határain belül van és bizonyos napszakok kivételével közlekedni is lehet. Más metropolisokhoz való földrajzi közelsége (Párizs, London, Amszterdam és Köln 300 kilométeres körön belül van) nagy szerepet játszott abban, hogy éppen ide teleültek a legfontosabb európai intézmények. A brüsszeliek arra is roppant büszkék, hogy övék a világ egyik legzöldebb fõvárosa. Szép, rendezett parkokból valóban nincs hiány. A város egyik déli kerülete pedig szinte belesimul egy hatalmas erdõbe, a festõi Foret de Soignes-ba, amely néhány kilométerrel odébb a történelembõl jól ismert Waterloot szegélyezi.

    Európa fõvárosát élénk és nyüzsgõ kulturális élet jellemzi. Brüsszelnek sikerült megtalálnia a helyét és sajátos mûvészeti-kulturális arculatát, ami pedig a nagy világvárosok közelsége miatt nem volt túlzottan egyszerû dolog. A brüsszeliek a képzõmûvészetben különösen a szürrealizmusra fogékonyak, a rossznyelvek szerint nem véletlenül. René Magritte szürrealista festõ neve mindenesetre messzeföldön is jól cseng. A jelenkor nagy francia mûvészei is gyakori vendégek Brüsszelben. A Forest-National színpadán mindennaposak a francia és nemzetközi világsztárok fellépései. Mások inkább alkotómûhelynek tekintik Belgium fõvárosát. Maurice Béjart, a világhírû francia balettkoreográfus legtermékenyebb alkotói korszaka éppen Brüsszelhez köthetõ.

    Különleges színfoltja a város kulturális életének a minden évben megrendezett Jazzmaraton, amelyre tízezrek érkeznek külföldrõl. Ilyenkor a város több mint félszáz bárjában és szabadtéren szól a jazzmuzsika és menetrendszerû buszjáratok szállítják a zenebarátokat egyik helyrõl a másikra.

    Brüsszelrõl nem lehet szólni anélkül, hogy ne tegyünk említést a gasztronómiáról. Egyesek szerint az egész város tulajdonképpen egy nagy étterem. A legismertebb "hascsomópont" a már említett fõtér környékén található, ahol speciális fûtött teraszok várják a közszemlére kitett finomságok látványától szabadulni nem tudó járókelõket. A sült krumplival tálalt feketekagyló messzeföldön híres, de legalábbis ennyire népszerûek a "lórúgáserejû" Trappista-sörök, amelyeknek sehol nincs párjuk. Ennek a belgák a megmondhatói, akik egy statisztika szerint fejenként éves átlagban 104 liter sört gurítanak le a torkukon. Külön kuriózumnak számít "a méteres sör": egy méter hosszú ládában legalább 12 üvegnek van hely. De ha valaki végképp meg akarja édesíteni a brüsszeli tartózkodás óráit, akkor jól teszi, ha elutazás elõtt "feltankol" az egyedülállóan finom belga csokikból (a Godiva, a Neuhaus és a Leonidas különösen ajánlott). Ajándéknak sem utolsó, feltéve, hogy a hosszú út alatt kitart otthonig.

    Gyévai Zoltán


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Egyiptom

    Sok kalandfilm és misztikus történet helyszínéül szolgált már ezen mesés és titokzatos világ. Egyiptom és a fõváros Kairó, sokaknak okozott már egy életre szóló élményt, hiszen ami itt látható, olyat egyik ország sem tud mutatni. Egyiptomba érdemes elutazni egész évben, hiszen ebben az országban mindig szép az idõ.

    Vásárolhatunk a szabadáras piacokon, ahol alkudozni lehet, vagy üzletekben és szupermarketekben, ahol fix árak vannak. Az ajándéktárgy-boltok. trafikok és élelmiszer boltok 9 óra körül nyitnak és késõ estig tartanak nyitva.

  • Fejlõdõ Afrika: Kenya

    A világnak kevés tája kínál több természeti csodát, mint Kenya. Itt szabadon élnek mindazok a vadállatok, amelyekkel leginkább csak a tévében (és újabban egyre gyakrabban a sajtóban is) találkozhatunk.

    Sok évtizeden át ez a táj az európaiak vadászparadicsoma volt. Mára már az emberek megértették, hogy a fényképezõgéppel történõ vadászathoz legalább annyi ügyességre van szükség, mint a fegyvereshez. Csak az orvvadászokat nehéz megfékezni. Az elsõ kenyai látogatás csodálatos és emlékezetes lehet, mivel az ország természeti látványosságokban gazdag, éghajlata változatos.

  • Nizza

    Szélfútta hajjal áll az ifjú pár a Negresco erkélyén, magasan fenn a nizzai Angyal-öböl fölött, és olyan magától értetõdõ természetességgel élvezi a rózsaszín kupolás Belle Époque Hoˆtel fényûzését, mint mások a napfényt és a szelet. Álmodozva támaszkodnak a mellvédre, szemükkel követve egy vakítóan fehér hajó útját a végtelen kékségbe. Hát igen, még mindig léteznek õk, s nem csak a regényekben: a gazdagok és a még gazdagabbak, az elegánsak és a szenvtelenek, akiknek szükségük van arra a városra...

  • A Francia Riviéra

    A Francia RiviéraA Francia Riviéra vagy Azúr-part (franciául Cote d\'Azur) a Földközi-tenger partvidékének Marseille-től Mentonig terjedő szakasza, melynek hosszúsága kb. 120 km. A Liguri- és a Tengeri-Alpok karéja veszi körül. A hegység látványnak is szép és rengeteg kirándulásra ad alkalmat, sok helyen azonban nem éri el az 1000 m-es magasságot sem. Területének 80%-a hegy, 175 000 hektár erdő, 1000 km folyó és hegyi patak található itt. Egyúttal Franciaország parkokban leggazdagabb területe is. Híresek Menton, Monaco, Èze parkjai.

  • Titokzatos szigetek Indonéziában

    Nincs nagyobb kincs egy államban az õsöktõl örökölt, eredeti formájában megõrzött és a világ által csodált kultúránál. Indonézia nem csak természeti erõforrásokban és munkaerõben gazdag ország, de kultúrájában is az.

    Ez a kifejezés, hogy indonéz kultúra, egy sokszínû, elképzelhetetlenül õsi, markánsan eredeti, hatalmas emberi szellemi erõk összegzõdésével létrejött folyamat eddigi eredményeit takarja. Nincs a világon hozzá hasonlítható, ennyi hatást sikeresen asszimilálni képes rendszer.

  • Debrecen, a napba öltözött város

    Debrecent a folyamatos megújulás jellemzi, arculata napjainkban is változik, a kor igényeihez igazodva fejlõdik a cívisváros. Igazi közösségi hellyé vált a sétálóövezetté alakított fõtér hangulatos szökõkútjaival, pihenésre csábító teraszaival, tartalmas kikapcsolódást nyújtó rendezvényeivel. Családi programok kedvelt helyszíne a Nagyerdõ, ahol fedett Mediterrán Élményfürdõ, 17 hektáros állatkert és vidámpark, csónakázó tó, valamint botanikus kert várja a látogatókat. Számos sport és kulturális rendezvénynek ad otthont a keleti régió legnagyobb rendezvénycsarnoka, a 8000 férõhelyes Fõnix Csarnok.

  • Petra, a leghíresebb romváros

    Petra (görögül: „szikla”, arab neve: البتراء, al-Butrá) romváros Jordániában. A sivatag sziklái között megbúvó egykori karavánközpont egy arab néptörzs, a nabateusok virágzó fõvárosa volt.

    A 7. századtól hanyatlásnak indult, fokozatosan elnéptelenedett és csupán a beduin pásztorok tudtak létezésérõl. Utolsó európai látogatói a keresztes lovagok voltak, majd 1812-ben Jean Louis Burckhardt svájci felfedezõ egyik útja során kalandos körülmények között ismét rátalált.

  • Olaszország - jégpalota és síhinta

    Meredek csúcsok és napsütötte, de hófödte pályák valamint nyári gleccsersízés jellemzi az olasz pályákat. A családosok egyik kedvence, hólánc nélkül azonban soha ne induljunk el! A napfény völgye, azaz Val di Sole 880 kilométerre fekszik Budapesttől, a síelni érkezőt a távolságért azonban kárpótolja a látvány. A terepet 3000 méteres hegyek koszorúzzák, a különleges mikroklíma pedig nagy hóbiztosságot nyújt a két, egymás mellett fekvő síterepnek.

  • Brüsszel

    Ha valaki nem tudná, Brüsszelt nem belgák, nem vallonok, de nem is flamandok lakják, hanem "a brüsszeliek". A hosszabb-rövidebb idõre Belgium (és Európa fõvárosában) megtelepedõ külföldiek, akik egyébként már maguk is színtiszta brüsszeliek, gyakran elkövetik azt a hibát, hogy gyanúsan francia vagy flamand nevû szomszéduktól megkérdezik: a Belgiumban élõ egyik vagy másik nagy népcsoporthoz tartoznak-e. "Je suis bruxellois" (azaz "brüsszeli vagyok") - vágják rá ilyenkor az esetek többségében a megkérdezettek, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.

  • Szeged a Napfény Városa

    Szeged egy olyan város, amelyet minden magyarnak egyszer látni kell. Az országban nincs olyan ember, aki nem hallott volna már a Pick szalámiról, a szegedi paprikáról, a szabadtéri játékokról és esetleg a szegedi papucsról. Ezek csak azok a dolgok, amelyekrõl folyamatosan tájékoztatnak minket, pedig Szegeden sokkal több látnivaló van mint gondolnánk.

  • Dánia a világ legboldogabb országa

    Dánia

    Demokráciájával, társadalmi egyenlõségével és békés légkörével Dánia a világ legboldogabb országa - közölték amerikai kutatók.

    A politikai és társadalmi harcokkal sújtott Zimbabwe a legkevésbé boldog, míg a világ leggazdagabb nemzete, az Egyesült Államok a 16. helyet foglalja el a World Values Survey (WVS) legfrissebb listáján.

  • Svédország

    Vitorlások véget nem érõ flottája, takaros, pirosra festett nyaralók Stockholm számtalan sziklaszigetén - amelyet õk séreknek neveznek -, kellemes, barátságos, szabadidejüket töltõ emberek: ilyen egy svéd hétvége nyár derekán, amikor kint a szabadban még éjfélkor is világos van. Hétvégén, nyár derekán, Stockholmban ugyanis hatalmas vitorlás-flottában rajzanak ki a svédek ki a sérek (szikla-szigetek) közé; a vitorlások késõbb eltûnnek az ezernyi sziget között.

  • Madagaszkár

    Madagaszkár nevét hallva a magyar utazónak legelõször valószínûleg Benyovszky Móricz jut eszébe (na, meg a rajzfilm - riszáljuk így is, meg úgy is), aki király lett ebben az országban. Bár egy ideig ezt vitatták, de tény, hogy a malagasy fõvárosban még utcát is neveztek el Benyovszkyról! Maga az ország egy hatalmas sziget, egészen pontosan földünk negyedik legnagyobb szigete. Mintegy öt Magyarországnyi a területe. A központi szigeten kívül néhány kisebb is az országhoz tartozik (Nosy Bé, Sainte Marie), valamint a délkeleti partok elõtt csaknem 450 km hosszan elnyúló korallzátony is Madagaszkár részét képezi.

  • Dominika, az álomköztársaság

    Ha belenézünk akármelyik utazási iroda kínálatát szinte biztos, hogy ebbe az országba indít valamilyen formájú utazást. Ez nem csoda, hiszen valóban ez a hely a turisták számára van kitalálva. Kolumbusz fedezte fel 1492 decemberében fel Hispaniolát, melynek keleti részén található a karibi térség második legnagyobb országa.

  • Dalmáciai összefoglaló

    Nyaralásra a legjobb hely!Horvátország, Dalmácia. Mi teszi a térséget ennyire vonzóvá? A tiszta tengere, a partvidéke, a természete, a történelme, esetleg az építészete, az igazi mediterán légkõr, vagy mindez együttvéve? Dalmácia már évtizedek óta nagyszámú turistát vonz a világ minden tájáról, akik pedig egyszer ellátogattak ide, szinte bizonyosan visszatérnek. Horvátország legnagyobb idegenforgalmi régiójában négy csodálatos város található: a háromezer éves Zadar, a horvátok által alapított legrégebbi város ©ibenik, az ókori római császár, Diocletianus által épített palotáról nevezetes Split, illetve az UNESCO világörökségének is részét képezõ Dubrovnik.

  • Teherán - Megtekinthetõ koronaékszerek

    Irán fõvárosa a Föld egyik legsûrûbben lakott helye, lakosainak számát 9-14 millióra becsülik. Teherán részint mûérzékének, részint a letûnt dinasztiák pompaszeretetének és határtalan pazarlásának is köszönheti vonzóerejét: évente turisták ezrei keresik fel a várost. A forradalom után, Khomeini ajatollah uralma idején a paloták többségét nyilvános múzeummá alakították át, s azóta az egyszerû emberek is beléphetnek azokba a fenséges termekbe...

  • Világörökségünk: Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta

    A Hortobágyon keresztül utazó avatatlan látogatónak a végeláthatatlan füves puszta láttán az az elsõ benyomása, hogy gyakorlatilag talán nincs itt semmi, csak a végtelen horizont.

    A tekintetet is csak ritkán akasztja meg egy gémeskút, csárda vagy tanya, kisebb fa- vagy bokorcsoport. A Hortobágy egy olyan, a pásztorközösségek által megmûvelt kultúrtáj, mely az ember és a természet kétezer éves, hagyományos és kíméletes földhasználaton alapuló, harmonikus együttmûködésének kiemelkedõ példája.

  • Kairó: a fáraókori látnivalók hazája

    Kairó: a fáraókori látnivalók hazájaAfrika és a Közel-Kelet legnagyobb városa Kairó, a világ 13. legnépesebb városa. Kairó a Nílus folyó partján és szigetein fekszik, Egyiptom északi részén, délre attól a ponttól, ahol a folyó kilép a sivatagi völgyéből és három részre ágazik a Nílus-deltát kialakítva. Míg Kairó nyugati részén főleg kormányzati épületek vannak, addig a keleti részen több száz műemlék jellegű mecset helyezkedik el. Az óvárosban található iszlámista építőművészeti remekművek 1979 óta az UNESCO világörökség része. A város magában foglal két szigetet, Gezira és Roda.

  • Gönyû

    Gönyû község a Duna mellet Gyõr-Moson-Sopron megye keleti szélén, a Mosoni-Duna torkolatától a Bakonyérig terül el a gyõri kistérségben, Gyõrtõl 18 km-re, a Duna jobb partján található és régi hajós múltra tekint vissza.

    Sok kedvezõ adottsággal rendelkezõ község, északon a Duna, délen egy 3200 ha-os erdõ (a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet része), keleten a Cuha-Bakonyér határolja. Lakossága 3100 fõ körül ingadozik. A község az 1.sz. fõközlekedési út szeli ketté.

  • Stavros - Ne felejtsétek el Arisztotelész lábujját megdörzsölni!

    A település a Chalkidi-félszigeten található, Görögország északi részén. A tenger meleg volt, szép volt az idõ és a hely is gyönyörû. (A tengerpart homokos, a vízbe érve kavicsos, de beljebb már nem.) Maga a település nem túl nagy, mi viszonylag messze laktunk a központtól, de a parton így is max. 10 perc alatt odaértünk. Igazából két utcában összpontosul az összes üzlet, ott mindent be lehetett szerezni. A legjobb a fõ utcán lévõ pékség, érdemes betérni kirándulás elõtt, ha úgyis korán fel kell kelni. Nagyon finom péksütik voltak reggelente.

  • Riga, a Baltikum ékszerdoboza

    Akit a szerencséje akár egy-két napra Lettország fõvárosába, Rigába vezérel, kellemes meglepetésekre készülhet fel. Az alig 15 éve független állam fõvárosa, annak is az óvárosa, valódi ékszerdoboz a turista számára. Már a repülõtérrõl bevezetõ út békés, nyugodt város képét mutatja. Ha vannak is a fõvárosban a látképet elcsúfító lakónegyedek, azokat sem a bevezetõ úton, sem késõbb a Szent Péter templom 72 méteres tornyából belátható városképben nem lehet észrevenni.

  • Dunaszeg

    Dunaszeg a Szigetköz szívében, Gyõr belvárosától 15 kilométerre elhelyezkedõ település. A Mosoni-Duna partján terül el, annak egy szegletében, innen származik a falu elnevezése is.

    Az 1954-es árvíz után a falu teljesen újjáépült. A régi házak emlékét összesen két lakóház õrzi, melyek közül az egyik védetté lett nyilvánítva. Dunaszeg lakóinak lélekszáma 2009-ben már elérte a 2000 fõt. Folyamatosan nõ a lakosság száma, köszönhetõen annak, hogy eladó építési telek mindig van a településen.

  • Madeira - Portugália gyöngyszeme

    A portugál fennhatóság alá tartozó Madeira régóta készteti álmodozásra az utazókat. Meglehetõsen nagy elszigeteltsége révén - 1000 km-re fekszik Lisszabontól és közel 550-re Marokkótól - sokáig az önkéntes számûzetést keresõk helye volt (itt talált menedéket például IV. Károly a Monarchia bukása után), és ma is úgy érezzük: a nagyvilág zajától elvonulva paradicsom-közeli állapotba kerültünk. Elég a botanikus kertbõl letekinteni a városra, sétálni a kiskertekben növõ banánfák között vagy a sziget belsejének a hegyei között, és rájövünk: megérte ekkora távolságra eljönni.

  • Melbourne - az egész évben szórakoztató város

    Melbourne - az egész évben szórakoztató városKlasszikus város, a látogatókat bizonyos szempontból emlékeztetheti San Franciscóra, legalább is ami a művészeteket és a gasztrokultúrát illeti. Ez sem egy olcsó város, mérsékelt árú szállást, hoteleket vagy hosteleket nem egyszerű találni. Melbourne és Sydney között ádáz a harc, de melbourne-iek abban a megnyugtató tudatban sütkéreznek, hogy kulturális tekintetben valójában verhetetlenek. Sőt, e város a helyszíne az Austral Open tenisztornának és az ausztrál Forma 1 Grand Prix-nek is. A város közelében Macedon Ranges világhírű forrásai várják a spa élmények kedvelőit.

  • Az olasz tengerpartot kedvelik a magyar turisták

    A magyar turisták közül egyre többen választják a tengerparti pihenést, ezek közül is minden második utazás célja Olaszország - derült ki a NagyUtazás.hu nevû, internetes portál csütörtöki közleményébõl.

    A tavalyi fõszezonban, július és augusztus között a külföldre utazó magyarok 21.5 százaléka választott tengerparti nyaralást.

  • Az ideális város Koppenhága

    London - Koppenhága a legideálisabb, legélhetõbb a világ nagyvárosai közül - erre a következtetésre jutott a Monocle címû brit folyóirat.

    A lap 25-ös listáját annak alapján állította össze, hogy egy város mennyire érdekes, milyen ott az életminõség, mennyire vonzó a látogatók számára, milyen lehetõségeket kínál az üzleti élet képviselõinek és az éjszakai élet kedvelõinek.

  • Megújult Székesfehérvár 105 éves fürdõje

    Megújult Székesfehérvár 105 éves fürdõje; a szecessziós stílusú, kupolás épületet csaknem egymilliárd forintos költséggel, másfél évi munkával felújították, csütörtökön ünnepélyesen megnyitották. A mûemléképületen belül eredeti szépségében állították helyre a faragott kabinsort, a korabeli díszburkolatokat és stukkókat. A korhû berendezések mellett a legmodernebb technikával szerelték fel. A fürdõ leglátványosabb része a török fürdõ, amelyben két, mozaikkal kirakott ülõmedence, ülõ pezsgõfürdõ és központi fürdõmedence várta egykor és várja ma is a 36-38 fokos vízben felüdülni vágyókat.

  • Makarszka

    Minél délebbre megyünk a Horvát tengerparton nyaralni, annál jobban érezhetõ a térségben a mediterrán éghajlat. Én szeptemberben látogattam meg Makarszkát, de az életem egy gyönyörû (meleg - nyári) élménnyel gazdagodott.

    Félnapnyi vonatozás (vagy autózás) után a Magyarhoz képes egy teljesen más világba csöppenhet a bátor utazó: pálmafák, a Biokovo-hegy, tengerparti szellõ...

  • Soproni látnivalók

    Soproni látnivalókSopron a soproni borvidék központja, „A leghűségesebb város”, a Sopron–Fertődi kistérség székhelye, hazánk egyik legvonzóbb turisztikai célpontja. Sopron változatos természeti adottságai, hangulatos utcái, történelmi műemlékei több ezer látogatót vonzanak évről évre. Sopron Magyarország műemlékekben leggazdagabb vidéki települése. A város területének több mint a fele műemlékvédelem alatt áll. A Soproni-hegység az Alpok legkeletibb nyúlványa. Kristálytiszta levegőjének köszönhetően Sopron jegyzett klimatikus gyógyüdülőhely.

  • Amszterdam, a kreativitás fõvárosa

    Amszterdam városi tanácsa ambiciózus kampány terveit mutatta be. A cél az, hogy Európa-szerte újra felfedezzék a holland várost, mint a nemzetközi kereskedelem és a külföldiek kedvelt tartózkodási helyéül szolgáló elsõ öt európai város egyikét. A tervet cégek, szervezetek és kormányzati szervek képviselõivel folytatott 100 napos egyeztetés során állították össze. A hosszú elõkészület fõ tapasztalata: a kreativitás az, ami megkülönbözteti Amszterdamot a többi várostól. A most elindított Amszterdam Top City programra a város az elkövetkezõ öt évben 51 millió eurót költ.