rss
  • Isztambul

  • Ma már nem a legendás Orient Expressen, s nem is Graham Greene kalandregényének Ostendébõl induló vonatán, hanem zömében repülõgépen érkeznek a turisták a "hajnalfényben égõ" Boszporusz partjára - a két földrészt, a bizánci az iszlám és a XXI. századi nyugati kultúrát összekötõ - több mint tízmilliós metropolisba, Isztambulba. Ha az Aranyszarv-öböl fölött átívelõ Galata-hídon sétálgatunk éjféltájt, légfürdõzve az uralkodó délnyugati szélben, a "lodoszban", eltelve a holdfénnyel...

    ...és az alsó szinten sorakozó halvendéglõk illatával, könnyen megeshet, hirtelen sziréna szólal meg, szétnyílik a vaskolosszus, hogy a hajók kijuthassanak a nyílt vízre, s mi órákra a másik parton rekedünk.

    Az éjszakai Isztambul megfejthetetlen titkokat rejt. Szokatlan például, hogy a buszvezetõ félúton mindenkit leszállít, ha lejár a munkaideje, és olcsón már csak iránytaxival juthatunk tovább. Isztambul kétarcú város - kezdetben nyomasztó a hatalmas nyüzsgés, forgalmi zûrzavar, s hogy a három évezred alatt egymásra rétegzõdött mûemlékek sokasága miatt áthatolhatatlannak, legyõzhetetlennek érezzük. Jók döntünk, ha kiindulópontnak az eminönü teret választjuk, útba ejtve a Yeni Cami mecsetet, amelyet könnyen felismerünk négy "elefántlábon" álló színpompás kupolájáról. Mögötte találjuk az Egyiptomi bazárt, amelyet gyógynövény- és virágmagárusok, kisállatok százai, tarka tollú papagájok népesítenek be. Ez persze nem mérhetõ a Nagy Bazárhoz, amelynek több kilométeres hûvös labirintusában, az aranymûvesek és bõrösök, szíjgyártók utcáiban bolyongva elragad bennünket a konzumállási láz. Rézedényekkel, szõrmékkel, nyeregtakarókkal megrakva keressük a kijáratot, hogy minél elõbb kivallathassuk az olcsón kapható mágikus ékszert, a kéküveg varázsszemet a bondzsut, amely ha bandzsít, azt jelzi, kedvesünk megcsal bennünket.

    Az is bevett módja a vásárlással egybekötött városnézésnek, hogy egész napra kibérelünk egy taxit. Ez nem túl drága, s egyben kirándulás a török folklórba, mert a sofõr, akit általában Alinak vagy Juszufnak hívnak, népdalokat énekelve hajt át a városon. Eljuthatunk kevésbé ismert helyekre, így a yeniköyök negyedébe, ahol a magyar származású janicsárok utódai laknak ma is. Az ázsiai parton pedig elkalandozhatunk olyan városrészekbe, amelyeket még nem érintett meg a modernizáció. Itt burnuszt és cowboycsizmát viselõ újmódi "sejkekkel", vízárus fiúcskákkal találkozunk vagy édességárusokkal, akik "Lofat! Lofat!" Kiáltással járják az utcákat. A taxis bemutatja népes rokonságát, akik - véletlenül - mind kereskedõk. Alkudozás közben teával vendégelik meg a vevõt, de ez már egyfajta szóbeli szerzõdéskötést jelent, ilyenkor már illik vásárolni valamit.

    Az õsi Konstantinápolyba, a Hippodrom parkba, a kávé, pörkölt mogyoró, szentjánoskenyér, szukorfû, sáfrány, sült bárányhús illatát árasztó kis éttermekkel szegélyezett Babiali utcán - föltéve, hogy sikerül elhárítani a vendéglõsök invitálását - legegyszerûbben gyalogosan juthatunk el. A tágas parkot a több mint 2500 évvel ezelõtt emelt Haga Sophia, az Isteni bölcsesség Temploma uralja, amely a Szent Péter-bazilika, a sevillai katedrális és a milánói dóm után a világ legnagyobb egyházi épülete. A hatalmas bronzkapun belépve, ráállhatunk a fekete márványkorongra, a "világ köldökére", miközben a delejes ragyogású aranymozaikról Gábriel arkangyal néz le ránk, vagy arrébb Piroska (I. László királyunk lánya), aki Eiréné néven II. Komneosz császár felesége volt.

    Amit mindenképp látni kell, az a Topkapi (Ágyúkapu) szeráj, amit II. Mehmed kezdett építtetni a félsziget "orrára". Nincs messze a Haga Sophia-tól, mégis lassan jutunk oda, mert koldusok, cipõtisztítók, anzixárusok követnek bennünket csapatosan, s nem nagy megértést tanúsítanak az iránt, hogy mi nem miattuk álltunk meg, inkább az egyiptomi obeliszket vagy a kígyókkal ékesített spiráloszlopot szeretnénk megnézni. A várfalakkal övezett Topkapi palot megtekintéséhez egy teljes nap sem elegendõ. Ne ácsorogjunk túl sokáig a katedrálishoz hasonló Grand Hall négy és fél tonnás kristálycsillárja alatt, mert akkor nem marad idõnk a Ceremonialra és a háremre, s még szemügyre sem vettük a 285 szoba barokk, rokokó bútorzatát, hátravan még a szultánok színarany trónusa, pompás ruhák, kék, vörös és rózsaszín porcelánok gyûjteménye, s a szemkápráztató drágakövekkel kirakott ékszerek és fegyverek sokasága. Közben lelkiismeret-furdalásunk lesz, hogy Constantin császár monumentális jerebatani víztározójának, és az Iszlám Múzeumnak még a környékén sem jártunk, nem sétahajóztunk végig a gazdag palotákkal szegélyezett Boszporuszon egészen a fekete-tengeri kijáratot õrzõ erõdig.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Különleges séta egy nem mindennapi függőhídon

    Különleges séta egy nem mindennapi függőhídonGarantáltan felejthetetlen élményben lesz része annak, aki ellátogat a Fokvárosban található Kirstenbosch Botanikus kertbe. A világörökség részévé nyilvánított természetvédelmi területen ugyanis csodaszép környezetben nyílik lehetőségünk arra, hogy testközelből élvezzük a kertben található kivételes növényvilág lenyűgöző látványát. Az úgynevezett lombkorona túra tudományos, és turisztikai értéke óriási, hiszen a 12 méter magasan található függőhíd úgy épült, hogy a lehető legkisebb terhelést rója az élővilágra. A képek önmagukért beszélnek!

  • Las Vegas: a giccs városa

    A világ legnagyobb giccsvárosa egy éven keresztül hatalmas látványossággal várja a látogatókat. A világ valószínûleg legnagyobb giccse, a piramismásolatokkal, újonnan épített velencei lagúnákkal és saját Eiffel-toronnyal büszkélkedõ kaliforniai Las Vegas, a szerencsejáték és a szex városa. A maffiavállalkozásnak indult, mára tisztára mosott tõkeszerkezetû Las Vegas elsõsorban gazdasági vállalkozás. Május 15-tõl egy éven át Las Vegas ünnepelni fog. Ünnepli saját magát és persze a turistákat és a szerencsejátékosokat is, akik rengeteg pénzt hagynak a városban.

  • Kastély a park közepén

    Európa szerte, így hazánkban is megfigyelhetõ az a tendencia, hogy a felújított kastélyok szállodaként mûködnek, és ez a tény nem meglepõ. Egy-egy kastély rehabilitációja több milliárd forintot emészt fel és nyilván a befektetõk szeretnék, ha pénzük idõvel megtérülne, erre azonban belátható idõn belül csak a kastély szállodai formában való hasznosítása nyújt lehetõséget. Azonban vannak ellenpéldák is, és most egy ilyen kastélyt szeretnék bemutatni.

  • Moszkva és London a világ legdrágább városai

    Immár második éve Moszkva számít a legdrágább európai városnak, legalábbis a svájci Mercer tanácsadó cég felmérése szerint. Az orosz fõvárost a hagyományosan drága London követi, amely egy év alatt három helyet ugrott elõre. Az elsõ tízben még négy európai város található, Koppenhága, Genf, Zürich és Oslo mellé csak japán települések és Hong Kong fért be. Az elsõsorban a külföldiek szemszögébõl készített felmérés alapján Európa a világ legdrágább régiója, hiszen a TOP 50-ben harminc európai város szerepel, közülük Milánó a 11., Szentpétervár a 12., Párizs a 13., Dublin a 16. és Róma a 18. helyet foglalja el.

  • Korzika

    Korzika Franciaország 26 régiójának (région) egyike, noha a jog magát Korzika szigetét "kollektív territórumként" (collectivité territoriale) határozza meg. Számos olyan fontos jogot élvez, amely nagyobb hatáskört biztosít számára, mint amennyi a többi régió rendelkezésére áll, de összességében jogi helyzete mégiscsak a többi régióéhoz hasonló. A köznyelvben Korzikát mindenesetre csak mint régiont említik meg. A szigetet a Ligur-tenger választja el a szárazföldtõl.

  • Moszkvában vannak a világ legdrágább szállodái

    Továbbra is Moszkvában a legdrágábbak a szállodai szobák - állapította meg elemzésében az üzleti utazások szervezésével foglalkozó brit Hogg Robinson csoport (HRG). Moszkva immáron ötödik alkalommal végzett a lista élén. A beszámoló szerint tavaly Moszkvában egy szállodai éjszaka átlagára 317 euró volt, ami ugyan 13 euróval kevesebb, mint 2008-ban, de még mindig jelentõsen magasabb, mint Abu Dhabi szállodáiban, amelyek 256 eurós átlagárral a második helyet foglalják el. Õket követi New York (233 euró), majd Bahrain fõvárosa Manama (217 euró).

  • Ausztrália - Korallok között teknõsökkel és rájákkal

    Ausztrália keleti partjától nem messze található az UNESCO világörökségeinek listáján is szereplõ fantasztikus képzõdmény, a Nagy Ausztrál Korallzátony. Több száz kilométeren a parttól nem túlságosan messze található íve egyike a világ néhány háborítatlan természeti csodájának. Déli szakasza annyira közel fekszik a szárazföldhöz, hogy a kisebb pénzû turisták számára akár hajóval is megközelíthetõ egy napos kirándulás keretében.

  • Milliókat érhet a parasztház

    Milliókat érhet a parasztház - átalakulnak az üdülési szokások, a városiak a falusi nyugalomba vágynának!

    Ha értékcsökkenést kénytelenek elkönyvelni Dombori, Gunaras nyaralótulajdonosai. Két falunak viszont szépen felment az ázsiója. Hargitai Éva: A szakemberek szerint az egész Dél-Dunántúlon pang az üdülõingatlan piac. Ennek ellenére néhány felkapott üdülõfaluban alig lehet eladó házat találni.

  • Balatonfőkajár

    Megközelíthető gépkocsival a 7. sz. főútról, autóbusszal a környező településekről és a Budapest-Tapolca és Szombathely-Budapest vasúti vonalon. Szomszédos települései: Balatonakarattya, Füle, Lepsény, Csajág. Balatonfőkajár a Balaton keleti oldalán helyezkedik el (Közép-Dunántúl, Veszprém megye), a Mezőföldön, a Balatontól 3 km-re. Római kor óta lakott (1086), 1332 óta egyházas hely. Az emberek a falu határán lévő dombokon szőlőt termesztenek a mai napig.

  • Utazás kiállítás - Népszerûek a belföldi wellness hétvégék, akad vevõ a drága külföldi utakra is

    Budapest - Átrendezõdik a piac, ami a belföldi turizmus erõsödésének kedvezhet - állapította meg több utazási iroda képviselõje a kõbányai vásárvárosban csütörtökön nyílt Utazás kiállítás szakmai napján.

    Ez illeszkedik a Magyar Turizmus Zrt. Itthon láss csodát! idei szlogenjéhez. A külföldi úti célok között elõnye van a szomszédos, közeli országoknak, a felsõ tízezer körében pedig idén is az egzotikus, távoli tájak a népszerûek.

  • Várna - Bizánci emlékek és tengerpart

    A Fekete-tenger bolgár partszakaszának egyik nagy kikötõvárosa és idegenforgalmi központja egy öbölben fekszik. Trákok alapították az i.e. VI. században, majd görög telepesek is lakták. Régi neve Odesszosz volt. Római kori mûemléke az i.e. II. században épült fürdõ maradványa, az ún.római torony. Érdemes megnézni az egykori görög település feltárt maradványait, és a domboldalban épült régi óvárost, ahol két kisebb, helyreállított, balkáni stílusú mûemlékház is látható. Régi templomai közül a XVII. században épült, félig a földbe süllyesztett Szv. Bogorodica (Miasszonyunk) ma templom-múzeum.

  • Az aranypart: Palm Beach

    Az egyik leghíresebb turista központ Florida aranypartja Palm Beach, és a szomszédos West Palm Beach.

    Itt a gazdagok játszótere van, ahol a kisautók rolls roycok, és a hitelkártya a fõszereplõ. Az elsõ házakat még 1873-ban építették a függetlenségi háborúból megszökött katonák, ekkor még csak négy család lakott itt. Majd egy tengeri kókuszszállító hajó feneklett meg a partoknál így idõvel hatalmas kókuszpálmák borították a környéket. 1880-ban nevezték el a helyi lakosok Palm Beachnak ezt a partszakaszt.

  • A mindig nyüzsgő Buenos Aires

    A mindig nyüzsgő Buenos AiresBuenos Aires a Szentháromság városa és a Jó Szelek úrnőjének Szűz Máriának kikötője. A város jelentős kulturális központ. Rengeteg múzeuma és könyvtára, valamint színházai és mozijai vannak. Talán nincs a világon még egy olyan város, ahol ennyi szobrot és szökőkutat lehet megcsodálni, mint itt. Az egyik legjelentősebb kultúrintézmény, a Teatro Colon, megannyi opera-, színházi- és filharmonikus előadással. A helyi operaház gyakran tűzi műsorára magyar szerzők műveit, leggyakrabban Bartók és Kodály zenevilágát elevenítik meg, mégpedig magyarul.

  • Toronto (Kanada)

    Toronto Kanada délkeleti részén a Nagy Tavak szívében fekszik, az Ontario folyó délnyugati partján. Az ország legnagyobb városa, az üzleti és a társasági élet központja.

    Toronto elképesztõ mértékben megnõtt az elmúlt néhány év alatt, tekintélyes felhõkarcolói és rácsszerkezetû utcahálózata láttán pedig nem csoda, ha összetévesztjük az USA valamely nagyvárosával. Egyébként könnyen elõfordulhat, hogy láttuk már ezt a helyet, csak nem tudatosult a dolog: az amerikai filmipar - amelyet az olcsó árak és a helyi stábok profizmusa vonz ide - már sok-sok éve itt forgatja sikerdarabjait.

  • New York kerületei: Queens (5/1. rész)

    Queens egyike New York amerikai város öt kerületének. Földrajzi szempontból ez a legnagyobb kerület; sok bevándorlónak és két repülõtérnek is otthont ad.

    Queens kerülete határos Queens Countyval (járás) is, amely az Egyesült Államok etnikailag legsokszínûbb járásainak egyike. Egy 2005-ös felmérés szerint a bevándorlók a lakosság 47,6%-át teszik ki. Elõrejelzések szerint 2010-re már a lakosság többsége külföldi születésû lesz.

  • Bruges – kirándulás csokivárosban

    Bruges-t télen-nyáron rengeteg turista látogatja, de talán a karácsonyi idõszak alatt mutatja legmeghittebb arcát. A városban annyi a látnivaló, hogy szorgalmasabban kattogtattuk a kameránkat, mint a japán turisták. Fedezd fel velünk a csoki és a csipke fõvárosát! Bruges nagy kiterjedésû óvárosában azonnal kezdetét veszi az idõutazás. A városmag szinte teljesen megmaradt a középkorból. Kacskaringós macskaköves utcák, széles csatornák, égbe törõ templomtornyok, reneszánsz paloták, csipkés tetejû házak sorakoznak, olyan érzésünk van, mintha egy kosztümös film díszletei között sétálnánk.

  • Barlangvárrá, turisztikai központtá válik a siroki sziklavár

    Sirok - Vadregényes barlangvárrá, turisztikai központtá alakul a siroki sziklavár az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Magyarországi Operatív Programjának (ÉMOP) támogatása nyomán - jelentették be kedden Sirokon.

    A 320 millió forintos támogatásnak köszönhetõen hamarosan megkezdõdhet az összességében 356 millió forintos turisztikai fejlesztés, amelynek keretében látogathatóvá tesznek több, a rom talapzatába vájt riolittufa-járatot - közölte a projektgazda Mûemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója.

  • Vonattal a nagyvilágban

    Nem a leggyorsabb közlekedési mód, és sokkal többe kerül, mint a repülõjegy, a luxusvonatok mégis reneszánszukat élik. Lássuk a legjobb exkluzív járatokat.

    A Glacier Express luxusvonat kiérdemelte a világ leglassabb expressze címet, ugyanis 8 óra alatt teszi meg a 300 km-es utat.

    A látvány és kényelem azonban kárpótol, utazás közben a svájci Alpok, St. Moritz és Zermatt panorámájában gyönyörködhetünk. A vonat 291 hídon és 91 alagúton halad át, és néha több mint 2 km-es magasságban robog.

  • New York kerületei: Staten Island (5/5. rész)

    Staten Island egyike New York város öt kerületének; az azonos nevû szigeten terül el. Mivel földrajzilag kívül esik a városmagon, népessége is a legkisebb az öt kerület közül.

    Délen a Richmond County-val határos, amely New York állam legdélibb járása. 1975-ig a kerület hivatalos neve Borough of Richmond volt. Lakossága 465 000 fõ, ezért Staten Islandet néha az elfeledett kerület néven is illetik. Sokkal kevéssé ismert, mint a többi négy: Bronx, Queens, Manhattan és Brooklyn.

  • Szkopje

    Az "igazi" sopszkasaláta Szkopjéban kapható - legalábbis ezt bizonygatja a pincér a Macedónia téren, a városközpont egyik teraszán. Külsőre egy görög saláta, sajttal koronázva, de szerbesen sült paprikaszeletekkel, méregerős pirospaprikával és két fél tojással koronázva. Igazi szkopjei találmány: egy kicsit görög, egy kicsit török, egy kicsit délszláv, mégis valami egyéni és különleges. Szkopje a kultúrák válaszútján található, de egyéni íze van.

  • Várnegyed Monacóban

    A várnegyed reneszánsz stílusban épült sikátoraiban falatnyi terek kúttal, váratlanul elõbukkanó templomok, gyönyörû épületek, éttermek és boltok kötik le az embert.

    Hangulatos éttermek mindenütt vannak, ahol a francia és olasz konyha egyszerre van jelen – már csak a város elhelyezkedése miatt is. A két nép habitusa közötti különbség az ételeken is tetten érhetõ, hogy ki mire használja a konyhát és a fõzést.

  • Svédország

    Vitorlások véget nem érõ flottája, takaros, pirosra festett nyaralók Stockholm számtalan sziklaszigetén - amelyet õk séreknek neveznek -, kellemes, barátságos, szabadidejüket töltõ emberek: ilyen egy svéd hétvége nyár derekán, amikor kint a szabadban még éjfélkor is világos van. Hétvégén, nyár derekán, Stockholmban ugyanis hatalmas vitorlás-flottában rajzanak ki a svédek ki a sérek (szikla-szigetek) közé; a vitorlások késõbb eltûnnek az ezernyi sziget között.

  • Grüetzi! Zürichi városkép

    Miért utazik az ember éppen Svájcba?

    Sokan nyaralni, hiszen ebben az országban minden megtalálható, havas hegyek, folyók, tavak és ugyanígy pálmafák. De nem csak természeti szépségekben bõvelkedik az ország, hanem több szempontból is sokszínû. A Svájci Államszövetség négy hivatalos nyelvvel büszkélkedik, francia, német, olasz és rétoromán területeket is találhatunk. Persze ez sem minden, hiszen rengeteg nyelvjárás van, így a Berndütsch illetve a Zürichdütsch.

  • Jamaika - a sokarcú ország

    Alig van sokarcúbb ország a Földön, mint Jamaica. Rastafarik bukkannak fel hosszú, befont hajjal, a levegõben ganja (marihuána) szaga terjeng. Bennünk dobog a reggae szívet-lábat megmozgató ritmusa. Vannak napfényes strandok és hûs, buja, zöld trópusi erdõkkel borított hegyek. De vannak nyomornegyedek is, tele veszélyekkel "bad boy"-okkal, kisebb-nagyobb gonosztevõkkel; de aki nem csupán egy szép, homokos strandra vágyik, felejthetetlen élményeket szerezhet Jamaicában.

  • Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

    Az Aggteleki Nemzeti Parkot elsõsorban az élettelen természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok védelme érdekében hozták létre 1985-ben. Területének 75%-át lombhullató erdõk borítják. Mozaikszerûen elhelyezkedõ tisztások, sziklagyepek, kõkibúvásos hegyoldalak biztosítanak életteret az értékes növényeknek, a gazdag rovarvilágnak és a területen elõforduló több mint 220 madárfajnak.

    A Nemzeti Park viszonylag kis területén (közel 20 000 ha) több mint 200 kisebb-nagyobb barlang található.

  • Velence (Venezia) a meseváros

    Olyan mint valami meseváros ahol minden eltér a megszokott valóságunktól. A házak lábát a tenger vize mossa. Régi templomok ,paloták ,mûemlékek másutt is láthatók ,de itt minden házra kiírhatnák :mûemlék. Velence 1000 évig volt a Kelet kapuja és a távoli mesevilág hangulata még ma is ott lebeg a város falai között. Az õsi falakból áradó hangulat , a színek és a foltok játéka , a valószerûtlen környezet hatása alatt a szûk sikátorok és a zöldes víz? , kanyargó csatornák dísztelen házai is romantikus mezt öltenek.

  • Fedezzük fel Párizst a Szajnán hajózva!

    Párizsban, a világ egyik fõvárosában mindenki megtalálhatja a maga kedvtelését, legyen szó a nevezetességek megtekintésérõl, szórakozásról, vásárlásról, pihenésrõl vagy csendes szemlélõdésrõl. A klasszikus városnézés leghatékonyabb és legkényelmesebb módja a szajnai hajókirándulás, ahol ugyan nem visznek végig az egész városi szakaszon, ám a jobb és bal part is tele van híres történelmi és kulturális helyszínekkel. A Bastille téren szállunk hajóra - nyugatra tartunk...

  • Genf

    Genf a második legnagyobb lélekszámú város Svájcban (Zürich után). Genf kanton fõvárosa.

    Az ókorban egy kelta törzs, az allobroxok megerõsített határvárosa volt Genava néven. Julius Caesar is járt erre a gall háború során. A népvándorlás során a burgundiak fõvárosa lett 443-ban. A frank birodalomhoz csatolták 534-ben. A középkorban (kb. 400-tól) a genfi püspökök uralták. A polgárság elégedetlensége hozzájárult a reformáció térhódításához. Kálvin János 1536-ban jött elõször a városba, ekkor kiáltották ki a város függetlenségét.

  • Csorvás

    Csorvás város Békés megyében, a 47-es számú fõút mellett, az orosházi kistérségben helyezkedik el. Szabályos alaprajzú, kertes beépítésû település, amely a történelem folyamán háromszor épült újjá. Elsõ írásos említése 1217-bõl való.

    A „mai” Csorvás 1857. december 3-án lett újra önálló település. Fejlõdését az akkor több nemzetiségû – magyar, szlovák, román – lakosság tehetsége és szorgalma, valamint kiváló termõföldje alapozta meg. Ebben az idõben a gazdálkodást a búza-, kukoricatermesztés, a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés jellemezte.

  • Tel-Aviv, egyszerre õsi és modern

    A modern nagyváros Izrael gazdasági, pénzügyi és szórakoztató központja. A kevés látnivalót ellensúlyozzák a több mint 10 kilométer hosszú tengerpart gyönyörû strandjai. A lüktetõ, nyüzsgõ városban rengeteg bár, étterem, kávézó, bolt és szórakozási lehetõség várja a turistákat. Izraelt a Közel-Kelet Amerikájának is szokták hívni. Az egész országra - és különösképpen Tel-Avivra - nagyon igaz, hogy az amerikai városképeket meghatározó felhõkarcolóktól a bazárig minden megtalálható itt.