rss
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

  • Pápa

  • A város területén a középkorban 11 falu volt, melyekbõl kialakult az a település, mely 1398-ban már civitas, 1401-tõl pedig oppidum. A városiasodásban jelentõs szerepet játszottak a szerzetesrendek (a ferencesek 1475-ben, a pálosok 1638-ban telepedtek le Pápán), illetve a nagybirtokos családok (Zápolya, Török, Esterházy). A városban szinte a reformáció kezdetétõl hódítottak a protestánsok tanai. Lelkész volt Pápán Sztárai Mihály, a neves író, Huszár Gál és Dávid, akik nyomdászok is voltak.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    Huszár Dávid 1577-ben itt nyomtatta ki a Heidelbergi Káté elsõ magyar fordítását. Így Sopron és Sárvár után ez a város lett a protestantizmus harmadik legjelentõsebb dunántúli központja.

    Már 1531-ben volt itt református iskola, mely késõbb teológiával és jogakadémiával is bõvült, s a régióban protestáns szellemi központtá tette Pápát. A török korban a védelmi vonal egyik központja volt, fõkapitányi székhely. A pápai erõsség már a XV. században állt, majd a török korban a végvárrendszer egyik tagja lett, s birtokosai között volt a neves katona, Török Bálint is. 1704-ben az õrség Rákóczi mellé állt, 1707-ben pedig császári hadak szállták meg, késõbb pusztulni kezdett. A várat az 1740-es évektõl kezdték kastéllyá átalakítani.

    Pápai házak

    A török 1594-ben elfoglalta a várost, a lakosság elmenekült; három év múlva a keresztény hadak visszafoglalták Pápát. 1683-ban még egyszer, rövid idõre török kézre került a város. A Rákóczi-szabadságharc idején nyolcszor cserélt gazdát Pápa, és a földesúr, Esterházy Antal is csatlakozott a fejedelemhez. Két évig itt volt Vak Bottyán fõhadiszállása, egyszer pedig a labanc hadak fölégették a várost. A harcok után kezdõdött a mai, mûemlékileg védett belváros kiépítése. A várat átépítették kastéllyá, a várat keleti irányból védõ tavat lecsapolták, a fõtérre monumentális templomot emeltek. 1748-ban Esterházy Ferenc oltalomlevélben engedélyezte a zsidóság letelepedését, s ez segített abban, hogy Pápa regionális kereskedelmi központtá is váljék. A XIX. században az ország harmadik legjelentõsebb izraelita közössége szervezõdött itt, s hamarosan, 1846-ban a harmadik legnagyobb zsinagógát építették föl Magyarországon, s ezt az építkezést Esterházy Pál 100 ezer tégla ajándékozásával segítette.

    Térzene a fõtéren

    Pápa 1872-ben lett "rendezett tanácsú város", 1929 és 1945 között megyei város volt, 1945-tõl 1983-ig járási székhely. A II. világháború mérhetetlen veszteségeket okozott: a várkastély, a zsinagóga súlyos károkat szenvedett, elpusztult a levéltár, a nagy lélekszámú zsidó közösségbõl nagyon kevesen maradtak életben. A lassan meginduló gazdasági fejlõdés, a városrekonstrukció eredményeképpen Pápa 1989-ben elnyerte a Hild János-emlékérmet. A rendszerváltozás után újraéledtek a református és iskolavárosi hagyományok; új gimnázium épült, és újraindult a református kollégium tevékenysége, s elindult a felsõoktatás újjászervezése is.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A Sziget Fesztivál és ami mögötte van

    A külföldiek körében a Sziget Fesztivál kiváló imázzsal bír - ez derül ki abból a felmérésbõl, amelyet a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítettek.

    A Sziget Fesztivál önmagában is fontos, hatalmas tömegeket megmozgató kulturális esemény.

    A rendezvény ideje alatt a Sziget magyar látogatói egy nyitott és aktív célcsoportot jelentenek az egyéb turisztikai programok számára.

  • Különleges látványosság: üvegpart az öbölben

    Különleges látványosság: üvegpart az öbölbenKülönleges látványosságot hozott létre a természet az oroszországi Ussuri-öbölben, ahol a szél és a víz ereje lenyűgöző üvegpartot varázsolt az eldobált cserepekből, üvegekből és törött porcelánokból. A Siberian Times szerint évtizedekkel korábban nem csak a lakosság hordta a Vlagyivosztoktól fél órányi autóútra található területre a sok üveget és cserepet, hanem a helyi porcelángyár is itt rakta le a nem kívánatos törmeléket. A partszakaszt egy időre veszélyessé nyilvánították a rengeteg törött üveg miatt, ám az évek során a természet gyönyörű látványossággá formálta a szeméttel elárasztott partot.

  • Baja, a vizek és ízek városa

    Budapesttõl 160 km-re délre, a Duna folyó és a Sugovica holtág partján épült ez a hangulatos város, környékén a gemenci ártéri erdõ védett növény- és állatvilágával. Mintegy negyvenezer lakosával évszázadok óta a magyar, német, szerb és horvát nemzetiségek közös, békés otthona. Ezt a sokszínûséget õrzik a helyi épületek, hagyományok és családnevek is. Baja fõbb látnivalói közé tartozik a mediterrán hangulatú Szentháromság tér, melynek dísze a neoreneszánsz Városháza.

  • Világörökségünk: Fertõ / Neusiedlersee kultúrtáj

    A Fertõ-tavat az UNESCO 1979-ben egyedi természeti értékei miatt bioszféra rezervátummá nyilvánította, hiszen Európa nemzetközi jelentoségû vadvize és a kontinens legnagyobb sósvizû tava, az eurázsiai sztyeppe tavak legnyugatibb képviselõje. A Világörökség Bizottság mindazonáltal - Magyarország és Ausztria példamutató együttmûködésben és közös irányelvek szerinti elõterjesztése alapján - a Fertõ-tavat / Neusiedlerseet az azt övezõ településekkel együtt 2001-ben mint kultúrtájat vette fel a Világörökségi Listára.

  • Lengyelország

    Lengyelország a természet és a kultúra kincsestára. Korszerû gazdaságot építõ, a nemzeti örökséget ápoló, vendégszeretõ demokratikus állam Európa szívében. Lengyelországot évente sokmillió turista keresi fel. Elégedetten utaznak haza és gyakran vissza is térnek. Mindenki megtalálja Lengyelországban a kedvére valót. A korszerû turisztikai infrastruktúra biztosítja a legmagasabb szintû pihenést. A múzeumok, kortárs mûvészeti galériák, koncerttermek, valamint az uszodák, lovas iskolák, diszkók és éjszakai klubok kielégítik a legigényesebb vendégeket is.

  • Séta Esztergomban

    A magyar Dunakanyar kapujában, Budapesttõl 40 kmre, erdõs hegyek koszorújában fekvõ Esztergom a magyar nemzet történetének kiemelkedõ helye.

    Esztergom története

    Nemcsak történelmi múltja, de híres mûemlékei, muzeális kincsei, kultúrtörténeti hagyományai, ódon hangulatot árasztó óvárosi utcái, jelentõs kulturális rendezvényei is Magyarország nemzeti zarándokhelyévé teszik ezt a kis várost.

  • Madeira - Portugália gyöngyszeme

    A portugál fennhatóság alá tartozó Madeira régóta készteti álmodozásra az utazókat. Meglehetõsen nagy elszigeteltsége révén - 1000 km-re fekszik Lisszabontól és közel 550-re Marokkótól - sokáig az önkéntes számûzetést keresõk helye volt (itt talált menedéket például IV. Károly a Monarchia bukása után), és ma is úgy érezzük: a nagyvilág zajától elvonulva paradicsom-közeli állapotba kerültünk. Elég a botanikus kertbõl letekinteni a városra, sétálni a kiskertekben növõ banánfák között vagy a sziget belsejének a hegyei között, és rájövünk: megérte ekkora távolságra eljönni.

  • Melbourne - az egész évben szórakoztató város

    Melbourne - az egész évben szórakoztató városKlasszikus város, a látogatókat bizonyos szempontból emlékeztetheti San Franciscóra, legalább is ami a művészeteket és a gasztrokultúrát illeti. Ez sem egy olcsó város, mérsékelt árú szállást, hoteleket vagy hosteleket nem egyszerű találni. Melbourne és Sydney között ádáz a harc, de melbourne-iek abban a megnyugtató tudatban sütkéreznek, hogy kulturális tekintetben valójában verhetetlenek. Sőt, e város a helyszíne az Austral Open tenisztornának és az ausztrál Forma 1 Grand Prix-nek is. A város közelében Macedon Ranges világhírű forrásai várják a spa élmények kedvelőit.

  • Mezõkovácsháza

    Mezõkovácsháza jellegzetes alföldi kisváros, az Alföld délkeleti részén Békés megyében fekszik. Mezõkovácsháza 1950-ig Csanád, ezt követõen Békés megyéhez tartozik, mindkét közigazgatási rendszerben járási székhely volt.

    A dinamikus fejlõdést felmutató település 1986-ban kapott városi rangot. Olyan híres emberek szülõ- és lakóhelye volt, mint Kalocsa Róza írónõ, a nõnevelés kiemelkedõ alakja; Sármezey Endre gépészmérnök, vasútépítõ, a motoros vontatás bevezetõje.

  • Ó, azok az orosz méretek!

    Ha valaki elvetõdik Oroszországba, hamarosan rádöbben, itt most is más léptékkel és ûrmértékkel számolnak, mint Magyarországon. Moszkva épületei monumentálisak, az utak 8-10 sávosak - jobb állapotban vannak a budapestieknél -, a forgalom hatalmas, a metrón csaknem 10 millió ember hullámzik. Bõ tíz évvel a Szovjetunió felbomlása után vajon milyen lehet Moszkva? - töprengtem, miközben a repülõgép landolt a Seremetyevo repülõtéren. A városba befelé vezetõ úton már látható...

  • Kyoto

    Udvari költõk már a középkorban megénekelték Kyoto szépségét. Régi selyemfestmények tanúskodnak a zöld hegyek lábánál álló teapavilonokról, és elsárgult krónikák regélnek a japán császárokról, akik a 8. és a 9. század között pompás udvart tartottak Kyotóban, és bõkezûen támogatták a mûvészeteket. Nem volt még egy város a Felkelõ Nap országában, ahol akkoriban oly sok csodálatos mûkincs gyûlt volna össze, oly sok palota, díszkapu, sintoista szentély, Buddha-templom és...

  • Vilnius - a jazz- és rockimádók városa

    Kelet-Európa egyik legszebb városának tartják e 700 éves, az egykori római, bizánci és eurázsiai utak keresztezõdésében épült litván fõvárost. Egyébként Európa földrajzi közepe alig 20 kilométerre található innen, érdemes megtekinteni a helyszínen állított szoborparkot. Az 570 ezer lakosú város tudományos élete kiemelkedõ, a diákok nyolc egyetem közül választhatnak, nem véletlen hát a lakosok magas iskolai végzettsége és kiváló nyelvtudása.

  • Extrém utak a nagyvilágból (képekkel)

    Vannak extrém utak...

    Hegybe kialakított közlekedési alagút, sivatagon átszelõ autópálya, õserdõn átfutó úttest, hihetetlen szakadékok mellett futó utacskák...

    A világ legveszélyesebb útjait elnézve nehéz elképzelni azok egykori elkészítésének körülményeit, hát még a rajtuk való közlekedést… hogyan tartják karban ezeket az utakat? Ha baleset van, létezik kiút???

  • A francia Riviera: Nizzatól Antibesig

    Ki gondolná, hogy ez a parádés tengerpart, amely Franciaországtól szinte külön életet él, jó száz esztendeje téli pihenõhely volt, ahol a fagyok elõl menekülõ tehetõsebbek élvezték a különleges klíma gyógyító hatását. Azóta a francia Riviéra kinõtte magát, a mintegy ötven kilométeres, Mentontói Cannes-ig tartó partszakasz legendája sokkal nagyobb, mint fizikai mérete. Sokak számára az európai álomvilág színtere. A bájos, de jellegtelen San Remo, a kissé nyálas olasz slágerfesztiválok színtere ehhez képest tépett verébnek tûnik.

  • A dublini élet

    Az ezredfordulóra Dublin hirtelen fejlõdõ ipara és megélénkülõ idegenforgalma miatt a világ egyik legnépszeûbb kirándulóvárosává vált, a rossz hangulatú negyedeket - mint a Temple Bar és Smithfield - építettek ki kulturális szórakozónegyedekké, mindenütt megjelentek az egykori hazafias emlékmûvekhez képest szellemes köztéri szobrok és a hihetetlen építési lázról tanúskodó toronydaru-erdõk.

    A városközpont délutáni csúcsforgalma és a kocsmazárás utáni emberáradat azt a látszatot kelti, hogy az ír fõváros lakói a nehéz évtizedek után állandó mozgásban akarják pótolni az elmulasztott lehetõségeket.

  • Egyik legszebb településünk: Tihany

    Egyik legszebb településünk: TihanyHíres, még ma is meglévő nevezetessége a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. Tiszta, csendes időben még most is megfigyelhető, elsősorban télen. Tihany nevének eredete valószínűleg a szláv csend („tiho”) szóban keresendő. Tihany a Balatont két medencére osztó Tihanyi-félszigeten fekszik. A félsziget a geológiai érdekességek mellett számos ritka növény- és állatfajnak is otthont ad.

  • Az Adrián is jelen vannak a magyar rendõrök!

    Ismét szolgálatba állnak a magyar rendõrök Horvátországban.

    A július 1-jétõl augusztus 31-ig tartó idõszakban ezúttal is Zára (Zadar) körzetében látnak el szolgálatot horvát kollégáikkal együtt.

    A múlt évhez hasonlóan idén is nyolc magyar rendõr utazik az Adriára, õk kettesével, kéthetes váltásokban segítik a horvát hatóságokat és az ott nyaraló magyar turistákat.

  • Dayang sziget

    A Malájzia keleti partjainál található Dayang szigetet azoknak ajánljuk, akik szeretnek búvárkodni, a sziget egy igazi búvárparadicsom: kristálytiszta kék víz és érintetlen természet jellemzi.

    A víz alatti látótávolság 15-20 méter, de akár 30 méter is lehet. Rengeteg fajta halat lehet látni, illetve vannak óriásteknõsök is. A part annyira fehérhomokos, hogy a napközben szinte alig lehet látni, annyira vakít. És hát olyan extrák is vannak, hogy például két kókuszfa között kifeszített ágyban lehet kipihenni a nap fáradalmait, közben természetesen igazi kókusztejet kortyolgatva!

  • Maastricht nem kér többet a drogturizmusból

    Maastricht város jogosult arra, hogy megtiltsa a "kávézókba" való belépést nem Hollandiában lakó személyek számára - foglalt állást csütörtökön Yves Bot, a luxembourgi székhelyû Európai Bíróság kijelölt fõtanácsnoka egy elé került jogvitában.

    A drogturisták jelentõs és egyre növekvõ áradata miatt a belga határ közvetlen közelében található Maastricht egyetemváros úgy döntött, hogy a "kávézókba" való belépést kizárólag a Hollandiában lakó személyek számára teszi lehetõvé.

  • A Salamon-szigetek

    A Salamon-szigetek lakossága túlnyomórészt melanéz, ez a kultúrájukra is rányomja bélyegét. Pápua Új-Guineával nagyfokú rokonság tapasztalható kulturális téren. Hosszú évszázadokig ismeretlen világ volt ez az európaiak számára. Az európaitól igen eltérõ kultúra alakult ki ezeken a szigeteken, mely a totális izoláltságuknak köszönhetõ. Egyes régészeti kutatások 40 ezer évvel ezelõtti civilizáció jelenlétérõl tesznek tanúbizonyságot. A Salamon-szigetek lakóinak egy része a mai napig a több ezer éves hagyományok szerint éli az életét, megpróbálják megakadályozni azt, hogy a modern civilizáció eltüntesse az õsi tradíciókat.

  • Hévíz - Római kori romkert

    Hévíz egregyi városrészén a környék egyik legjelentõsebb császárkori településének maradványait rejti magában a föld, amely csaknem négy évszázadon át, az 1. század elsõ felétõl az 5.század elejéig lakott volt. A számos épületbõl álló település most feltárt, helyreállított és bemutatandó épületét a hosszú használat során többször átépítették. Az I. század elsõ felében egy fagerendákból összeállított boronaház épült fel, amelynek pusztulását tûzvész okozhatta.

  • A Dominikai Köztársaság

    Ha választani lehetne a Föld legvonzóbb országai között, a Dominikai Köztársaság minden bizonnyal elõkelõ helyen végezne.

    Kolumbusz Kristóf Indiát kereste és egy „földi édenkertre” talált, melyet a következõ szavakkal illetett: „Ez a Föld legjobb, legtermékenyebb, legkellemesebb, legkiegyensúlyozottabb tája, a leggyönyörûbb föld, amelyet emberi szem valaha látott”.

  • Marrakesh, a rózsaszínû város

    Az ezerévesnél régibb, mintegy egymilliós királyi város zöldben és rózsaszínben pompázik.

    Marrakeshben rengeteg a gyönyörû kert, több tízezer pálmafa nyújt hûsítõ árnyat és minden ház, mecset, lakóház, szálloda (legyen az Sofitel vagy Sheraton) – rózsaszínû. A helyiek elmondása szerint azért nem fehérre festik a házaikat, hogy a szemüket kevésbé vakítsa a mindig ragyogó napsütés, kézenfekvõbbnek tûnik azonban az Atlaszban fellelhetõ építõipari alapanyag õsi használata.

  • Tokio - Faházak és felhõkarcolók

    A katasztrófák után a város mindig - ha szebb nem is, de - nagyobb és modernebb lett. Az újjáépítés során nem riadtak vissza a nyugati minták utánzásától sem, ezt mutatja a Siba-parkban terpeszkedõ második Eiffel-torony, mely meglehetõsen hasonlít a párizsira, csak 13 méterrel magasabb, azaz 333 méter. A Tokiói-torony (japán-amerikai torzszülemény nevén: Tókjó tawa) kilátóteraszáról messzire kalandozhat a tekintet, a Tokiói-öbölre, Jokohamára, egészen a szent hegyig, a látóhatár peremén magasodó Fujiig.

  • Ősszel a leggyönyörűbb Toscana

    Ősszel a leggyönyörűbb ToscanaToscana az olasz reneszánsz szülőföldje, kiemelkedő alkotásokkal az építészet, festészet és szobrászat területén. A mesés szépségű táj, a Földközi-tenger partvidéke, a számos történelmi és művészettörténeti látnivalóban bővelkedő város, - mint Firenze, Siena, Lucca, Pisa, San Gimignano, Cortona, Volterra – egész évben vonzóvá teszik Toscanat a turisták számára. Éppen ezért ezt a tartományt autóval célszerű megközelíteni: az érdekes városok egymástól legfeljebb 100 kilométer távolságba esnek.

  • Bol (Brac-sziget)

    Horvátországba menet, útközben elgondolkodhatunk azon, hogy a szárazföld több száz kilóméteres partszakaszán akarunk tábort verni vagy a nyaralást valamelyik kisebb - nagyobb szigeten ejtjük meg. Mindkét lehetõségnek vannak elõnyei és hátrányai, melyek a pénztárca megterhelésében, a víz hõmérsékletében vagy a látványban nyilvánulnak meg.

  • Tirana - a Balkán szíve

    Albániát érintetlen természeti kincsei, az albán fõvárost sajátosan sokszínû balkán pezsgése teszik igazán vonzóvá a turisták számára.

    Tirana építészetében egyszerre van jelen a római, a török és a szovjet hatás. Látnivalói a fõutcára összpontosulnak.

    A város fõterén, a Skander bég téren áll az 1830-ban épült óratorony. Mellette látható az Ethem Bey mecset, amely kupolájával és minaretével a város legjellegzetesebb épülete.

  • Kalandozás Velencében

    Kiszámoltuk, mivel éri meg leginkább a velencei karneválra utazni. Aludhatunk a buszon, így a nonstop út alig több mint 12 ezer forintra rúgna. A háromnapos mini kirándulásért az utazási irodák 30-40 ezer forintot kérnek el.

    Idén február 6. és 16. között karneváloznak a velenceiek. Ilyenkor a város apraja-nagyja maskarába öltözik, és hangos zeneszóval, színpompás ünnepségsorozaton ûzi ki a telet a városból. A gólyalábas, maskarás forgatagban már akár 12 ezer 900 forintért részt vehetünk. Az interneten több nonstop utat is találtunk, budapesti indulással.

  • Brazília - Szuvenírek a forró ritmusok földjérõl

    Egy utazás során elõbb-utóbb felmerül, hogy az otthon maradt, munkában megkeseredett rokonoknak milyen ajándékot vigyünk. Bár egyre nehezebb autentikus szuveníreket beszerezni, igyekszünk segíteni abban, Brazíliában hol és mit érdemes venni magunknak, illetve szeretteinknek. Brazíliában rengeteg a kis üzlet (még a nagyvárosokban is), de vannak többemeletes nagyáruházak és hipermodern...

  • Balassagyarmat, "Palócország fõvárosa"

    Balassagyarmat, Civitas Fortissima (a legbátrabb város) az ország északnyugati részén az Ipoly folyó mentén, a Nógrádi-medencében fekvõ 18 ezer lakosú határváros. A jelentõs történelmi múlttal, gazdag kulturális hagyományokkal, vallási sokszínûséggel rendelkezõ település a térség, oktatási, kulturális, gazdasági és egészségügyi központja.

    A rézkor óta lakott település nevét a hét honfoglaló magyar törzs egyikérõl, Gyarmatról, valamint a Balassa család nevébõl eredeztetik. A török idõk után a szlovákok mellett szerb, görög és német kereskedõk, iparosok telepedtek itt le. Balassagyarmat 1790-ben lett Nógrád vármegye székhelye.

bohócdoktor vizit szja 1%