rss
  • Szeged és a Dóm

  • A Dóm tér méretét tekintve megegyezik a velencei Szent Márk tér méretével, 12.000 négyzetméter. Ez a tér ad otthont a nemzetközi jelentõségû Szegedi Szabadtéri Játékoknak, mely elôször 1931-ban került megrendezésre. Az észak-európai stílusú, vörös téglás egységes épületek árkádjai alatt látható a Nemzeti emlékcsarnok (Pantheon), mely Klebelsberg Kunónak, az elsõ magyar vallás- és közoktatásügyi miniszternek köszönheti születését és a magyar történelem, irodalom, mûvészet és természettudomány kimagasló személyiségeinek szobrait, dombormûveit tartalmazza.

    A téren áll a város legrégibb mûemléke a Dömötör-torony. Alapjaiban XI. századi, alsó, négyszögletes, románstílusú része XII. századi, felsõ, kora gótikus emeletei a XIII. század második felébõl valók. Az ajtó bélletébe a vár bontása során megmentett, román kori faragott köveket, ívmezejébe a város legrégebbi szobrászati emlékét, a XII. századi Kôbárányt illesztették.

    A kovácsoltvas ajtó, "az élet kapuja", az élet egyes mozzanatait szemlélteti a keresztény liturgia jelképeivel.

    Az 1879. évi nagy árvíz után a városatyák fogadalmat tettek egy monumentális templom felépítésére, ez a mai Fogadalmi templom. A Dómot kívül és belül is mozaikok, szobrok, dombormûvek sokasága díszíti. A 9040 sípos orgona Európa templom orgonái közül a harmadik legnagyobb. A dóm altemplomában jelentõs egyházi személyiségek temetkezõhelyét találjuk. A Dóm egyik legjelesebb alkotása Fadrusz János Krisztus a keresztfán címû szobra, mely az 1900-as Párizsi világkiállításon fõdíjat nyert.

    A templom másik érdekessége, hogy a szentély mennyezeti mozaikján Máriát szegedi papucsban és alföldi szûrbe öltöztetve ábrázolták. A Fogadalmi templomból kilépve a térre, a körben elhelyezkedõ épületekben mûködik többek között az orvosvegytani intézet, ahol Szent-Györgyi Albert végezte azon kutatásait, melyekért 1937-ben megkapta az orvosi Nobel-díjat.

    Zenélõ óra

    A tér egyik különlegessége a Dóm fõbejáratával szemközti oldalon, a tér épületének falába épített zenélõ óra, a középkori egyetemek szimbóluma. A Magyarországon egyedülálló óra Csúri Ferenc szegedi órásmester keze munkája, a figurákat Kulai József faszobrász készítette. A díszes óralap körüli ajtócskákon az egyetemi tanács tekintélyes alakjai, s a ballagó diákok figurái jelennek meg minden órában. A figurák modelljei voltak többek között Klebelsberg Kunó, Dugonics András, Mikes Kelemen, Kazinczy Ferenc, Petõfi Sándor, Vedres István. Elôször az 1936. évi Szabadtéri Játékok alkalmával szólalt meg a szegedi zenélô óra.

    A Szegedi Szabadtéri Játékok elõadásairól informálódhat az utazunk.com programajánlójában.

    Látogasson el Ön is a Napfény városába!


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Madrid - De Madrid al Cielo

    "De Madrid al Cielo", vagyis Madridból az égbe, tartja a mondás, amely szerint a város a paradicsom kapujának is tekinthetõ. S ez nem túlzás: aki a nyári hónapokban a spanyol fõvárosba látogat, valóban elfeledkezhet minden bajáról pusztán azzal, ha beleveti magát Madrid izgalmasan sokszínû életének élvezetébe. Madrid egyszerre hagyományõrzõ és modern, egyszerre nagyváros és falu. A századelõn csupán nyolcszázezer lakosú város mára négymillióssá nõtte ki magát, és az ország adminisztrációs, politikai és kulturális központjává fejlõdött. A madridiak minderre nagyon büszkék, ahogy büszkék vendégszeretetükre is.

  • A kínai piramisok

    A történelmi Kína építészeti alkotásai közül jól ismert a nagy fal vagy a tiltott városok, de a kínai piramisok léte a nagy nyilvánosság és a történészek számára is egészen az 1990-es évek elejéig ismeretlen volt.

    Kínában mintegy 100 piramist tartanak nyilván, amennyiben piramison négyzet és téglalap alapú (csonka) gúla építményeket értünk. Ezek nagy része Xi'an város közelében találhatóak, mintegy 70 mérföldes körzetben a Qin Lin Völgyben. További piramisok lelhetõk fel Qin Ling Shan hegységben, Xianyang városka közelében, Stensi mellett, a Wei Ho folyó mentén, és a Taibai Shan hegységben.

  • Párizs

    Eiffel-torony

    Párizs jelképe az Eiffel-torony, amit az 1889-es Világkiállításra építettek, megemlékezve a forradalom századik évfordulójára. Nevét tervezõjérõl, Gustave Eiffelrõl kapta. A vasból készült építmény 320 méteres magasságával 1930-ig a világ legmagasabb épülete volt. A város mûvészeti és irodalmi elitje sok más modern dologhoz hasonlóan ellenezte a tornyot, amit emiatt 1909-ben majdnem ledöntöttek.

  • Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

    Az Aggteleki Nemzeti Parkot elsõsorban az élettelen természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok védelme érdekében hozták létre 1985-ben. Területének 75%-át lombhullató erdõk borítják. Mozaikszerûen elhelyezkedõ tisztások, sziklagyepek, kõkibúvásos hegyoldalak biztosítanak életteret az értékes növényeknek, a gazdag rovarvilágnak és a területen elõforduló több mint 220 madárfajnak.

    A Nemzeti Park viszonylag kis területén (közel 20 000 ha) több mint 200 kisebb-nagyobb barlang található.

  • A világ 7 új csodája - a pisai Ferdetorony

    Olasz szakértõk szerint a pisai ferdetorony az elkövetkezõ háromszáz évre biztonságban van. A legrosszabb, ami a pisai ferdetoronnyal a következõ 300 évben történhet, hogy a 12 évvel ezelõtti állapotba kerül - mondta el Carlo Viggiani a Firenzében zajlott 32. Geológus Világkongresszuson. "A torony gyakorlatilag mozdulatlan 2003 szeptembere óta, leszámítva szezonális, ciklikus mozgásait. A geotechnikai stabilizáció sikerült." - állítja Michele Jamiolkowski, a torony helyrebillentõjeként ismert szakértõ.

  • Lombardia: Világ az Alpok lábainál

    Lombardia területének nagyságát tekintve a 4. helyet foglalja el Itália régió között, Szicília, Piemont, Szardínia után. Morfológiailag meglehetõsen egyszerû a táj.

    Területének több, mint 40%-a hegyvidék. Északi része az alpesi zónához tartozik (Alpi Lepontine e Retiche). Legmagasabb pontja a Bernina masszívuma (4 049 m), de több impozáns hegycsúcs magasodik 3 000 m fölé, köztük a Disgrazia (3 678 m) Svájc határán, az Adamello (3 554 m) és az Ortles-Cevedale (3 899 m) Trentino–Alto Adige határán.

  • Világörökségünk Hollókõ

    hollókõBudapesttõl mintegy 100 km-re festõi környezetben, a Cserhát-hegység dombjai között bújik meg Hollókõ. A falu története a XIII. századig nyúlik vissza, akkor, a tatárjárás után épült a Szár-hegyen álló vár. Neve talán abból a legendából ered, hogy egy várúr szépasszonyt rabolt, akinek a dajkája boszorkány volt. A dajka szövetkezett az ördöggel, hogy kiszabadíthassák a lányt. Az ördögfiak holló képében elhordták a vár köveit és az itteni szikla tetején felépült Hollókõ vára. A vár romjaihoz érdemes fölsétálni; kiállítás mutatja be az itt talált fegyvermaradványokat, ágyúgolyókat, kõfaragványokat. Gyönyörû kilátás nyílik innen a környezõ védett területre, mely a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik.

  • Andorra: Hercegség Franciaország és Spanyolország között

    A Pireneusok völgyében egykor elszigetelt ország ma a turizmusnak és a kedvezõ adózási szabályoknak (ingyenes betegellátás, vámmentesség stb.) köszönhetõen virágzik.

    Andorra államalapításának éve 819 volt, amikor a pásztorközösségek jogait írásba foglalták. A hagyomány szerint az andorraiak önrendelkezési joga (szabadságlevél) Nagy Károlytól származik, aki a mórok elleni harcban való helytállásukért adományozta ezt nekik. A terület feletti ellenõrzés a helyi Urgel grófjáé lett, késõbb Urgel egyházmegye püspökére szállt. A 11. században a püspök és a szomszédos francia gróf között viszályt szült a terület hovatartozása.

  • Francia Polinézia mesevilága Bora-Bora

    Bora Bora lenyûgözõ látnivalói már hosszú évek óta vonzzák a vastag pénztárcájú turistákat. Francia Polinézia fõ vonzereje az idén tovább erõsítette pozícióját, méghozzá több új luxusüdülõvel, köztük a júniusban megnyitott St. Regis Resorttal és repülõjárataival. A csendes-óceáni térség egyik legcsodálatosabb szigete tovább folytatja diadalmenetét, már ami a gazdag turisták figyelmének felkeltését illeti.

  • Újabb leg Dubaiból: Kinyitott a világ legmagasabb szállodjája

    Megnyílt a világ legmagasabban mûködõ étterme, amely a földkerekség legmagasabb épületében, a Burdzs Kalifában kapott helyet Dubajban.

    Az At.mosphere elnevezésû vendéglõ a felhõkarcoló 122. emeletén várja a vendégeket, 422 méteren.

    A hírek szerint a vendégek nemcsak a magaslati fekvés, hanem az árak láttán is elámulhatnak, a mûködtetõk ugyanis nem sajnálták a pénzt, és luxussal zsúfolt éttermet alakítottak ki. A 122. emeleten 210 vendégnek jut hely, az étlapon biofogások is szerepelnek.

  • A Sziget Fesztivál és ami mögötte van

    A külföldiek körében a Sziget Fesztivál kiváló imázzsal bír - ez derül ki abból a felmérésbõl, amelyet a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítettek.

    A Sziget Fesztivál önmagában is fontos, hatalmas tömegeket megmozgató kulturális esemény.

    A rendezvény ideje alatt a Sziget magyar látogatói egy nyitott és aktív célcsoportot jelentenek az egyéb turisztikai programok számára.

  • Thaiföld - A keleti királyok birodalma

    Az ország központi része földrajzilag a Burma határolta nyugati hegyvidékes területtõl kelet felé, az északkeleti síkságig terjed; észak felé pedig Nakhon Sawanig, ahol a Ping, Wang, Nan és Yom folyók a Chao Phraya folyóban egyesülnek (Királyok folyója).

    Dél felé a Parchuap Khirikhanig terjed, mely Thaiföld legkeskenyebb része, szélessége mintegy 60 km a nyugati hegyek és a Thai-öböl között. A Chao Phraya folyó nagyrészt a Középsõsíkságot, a világ egyik legnagyobb rizs- és gyümölcstermelõ vidékét öntözi.

  • A Velencei karnevál

    A napilapok és utazási irodák hirdetéseiben megszaporodnak a Velencei Karnevál utazásokra szóló hirdetések, turisztikai programok. Igen, itt van a Karnevál idõszaka! 2008-ban január 25-tõl február 5-ig tartanak az ünnepek. Európa sok helyén tartanak karneváli ünnepségeket, de méltán a Velencei Karnevál a leghíresebb ezek között. Ennek megismerésére hívjuk meg olvasóinkat, hasznos jó tanáccsal és információkkal segítve.

  • Szlovákia - hórafting és vidámpark

    Alacsony- és Magas-Tátra, Fátra: a szomszédos Szlovákia is bővelkedik síterepekben. De nem csak közelsége csábítja a magyar turistákat, hanem egyre jobb szolgáltatásai is. Az elmúlt években fejlesztették a legtöbb pályát, új felvonók épültek, de nőtt a szálláshelyek száma is. Az Alacsony-Tátrában található Jasná például Szlovákia legnagyobb összefüggő pályarendszerével rendelkező síközpontja. A Chopok északon található terepét nemrég öt csillagosra értékelték, felvonókapoacitása ugyanis 20 150 fő óránként, ami nemzetközi viszonylatban sem rossz.

  • Egyre népszerűbb úticél Dánia

    Egyre népszerűbb úticél DániaDánia Skandinávia második leglátogatottabb országa Svédország után. A legkedveltebb turisztikai látnivalók Sjælland és Fyn szigetén találhatók, ezenkívül számos kisebb sziget nyújt még a természetjáróknak kiváló kirándulási lehetőséget. Nyaranta az Északi-tenger a barátságos arcát mutatja, és a strandokon lázas tevékenység folyik: homokvárak épülnek, strandröplabda meccsek zajlanak, sokan fürdőznek vagy a dűnék között napoznak. Ősszel és télen a tenger kimutatja a foga fehérjét, egészen más élményekkel szolgálva a természetszerető utazónak.

  • Granada

    A Sierra Nevada örök hófedte csúcsai lábánál, a Darro folyó két partján, egy termékeny zöld völgyben, 680 m magasan található Granada. Évszázadok során költõk, írók, zenészek, utazók énekelték és énekelik meg ma is szépségét, titokzatosságát, megejtõ varázsát. Itt található a világ egyik leglátogatottabb mûemlékegyüttese, a csodálatos mór palotaegyüttes, az Alhambra. A római város a mai Alcazaba helyén volt, majd 711-tõl 1492-ig különbözõ mór dinasztiák uralkodtak itt.

  • Szocsi a szõnyeg alá söpri Dubai-t?

    Gyerekkoromban divat volt a fekete-tengeri Szocsiba járni nyaralni. Akkoriban olyan kép élt róla a fejemben, mint a balatoni Aranypartról: szakszervezeti és pártüdülõk, vízpart, sör és fõtt kukorica.

    A Fekete-tenger keleti partján, nagyjából a bulgáriai Várnával egy magasságban, az orosz-grúz határ közelében helyezkedik el Szocsi, ami a szovjet érában felkapott nyaralóhely volt, Magyarországról is szívesen utaztak oda a Tupoljev és Iljusin charter járatokon a turisták. Késõbb, a rendszerváltást követõen divatosabb lett Tenerifén és a Costa Bravan nyaralni.

  • Tisza-Tó

    Az Alföld síkságának és a Tisza folyónak találkozásánál varázslatos természeti környezetben vár Önre élete egyik legszínesebb nyaralása a Tisza-tónál! Egy tónál, amely eltér a megszokott tavak világától, hiszen felszínét burjánzó ártéri erdõk, sárgán aranyló homokpadok, holtágak, szigetek, öblözetek teszik változatossá. A legmagyarabb folyónk felduzzasztásával keletkezett Tisza-tó páratlan vízivilága immár 26 éve várja a természetkedvelõ és üdülni vágyó vendégeket. Különleges adottságainak köszönhetõen egyszerre fér meg itt, egymást nem zavarva a mozgalmas vízi élet kedvelõje, a fürdõzõ, napozó nyaraló, a csendet óhajtó horgász és a madár- növényvilág kedvelõje.

  • Havanna története

    Diego Velázquez de Cuéllar spanyol hódító 1515-ben alapította meg Havannát Kuba szigetének déli partvidékén, a jelenlegi Surgidero de Batabanó városka helyén. A város 1519-ben került át jelenlegi helyére, a Carenas öböl partjára.

    Havanna eredetileg kereskedelmi kikötõváros volt, 1607-ben lett a Kuba fõvárosa, egyben az új-világi spanyol gyarmatok központi kikötõje is. Havannát 1538-ban felégették, 1553-ban és 1555-ben teljesen kifosztották a kalózok.

  • Várna újra vár

    Sokak számára az Aranyhomok tengerpart gyermekkori nyaralását idézi, de legalábbis ismerõsen cseng.

    Ma fõleg német és angol turisták kedvelt nyaralóhelye, ahol magyar hangot szinte nem, vagy alig hallani. Várna arra vár, hogy ismét felfedezzük… Ha a nyaralásunkat egy hûsítõ vízparton töltenénk, akkor elõször azt döntsük el, hogy tengerpartra vagy gyógyvizekhez utazzunk. Kikapcsolódásunkat és felüdülésünket a legjobban az szolgálja ha egyikrõl sem kell a másik javára lemondanunk, mint például Bulgáriában ...

  • Izland a vulkánok, gejzírek és a gõzfelhõk szigete

    Izlandon még érezhetjük, hogy bolygónk valaha tüzes golyó volt. De Izland a jég országa is: felületének több, mint tizedrészét hatalmas gleccserek borítják. Az Észak-Atlanti-óceán távoli szigetén közelebbrõl láthatjuk a természet õserõinek mûködését, mint bárhol másutt a földkerekségen. Az izlandiak a vikingek közvetlen leszármazottai. Elõdeik a 9. században Norvégiából menekülve érkeztek a szigetre. Azóta nyelvük úgyszólván semmit sem változott. Az Eddát és a klasszikus sagákat az izlandiak ma is eredetiben tudják olvasni.

  • A sivatag gyöngye

    A legkevésbé tipikus, talán épp ezért a legjobb hely Indiában - vallja sok európai utazó. Jaisalmer a legutolsó város a Thar-sivatag szélén. Itt van a vasútvonal vége és ez az utolsó város, ameddig busz közlekedik. Innen messzebb senki sem merészkedik, hiszen a homoktengeren túl már ott az ellenségnek tekintett Pakisztán. Jaisalmerhez egyetlen egy város sem hasonlítható India-szerte. Mintha az Ezeregyéjszaka meséibõl lépett volna elõ. A látogató nem hisz a szemének: a középkori falak teljes épségben megmaradtak, az óvárosban, az erõd falai között egyetlen jármû sincs.

  • Eurostar: Kapocs a tenger alatt

    Az új viszonylat kiszolgálására a Eurostar szerelvények kerültek beszerzésre. Ezek a TGV technológiáján alapuló, Alstom által gyártott villamos motorvonatok.

    Alapvetõ különbség a TGV-hez képest a kisebb keresztszelvény, hogy megfeleljen a keskenyebb brit ûrszelvénynek, a megnövelt tûzvédelem a csatorna alatt utazáshoz és a több áramrendszer. A Eurostar a francia, angol nagysebességû hálózaton és az alagútban 25 kV 50 Hz AC áramot, Belgiumban 3 kV DC és a régi brit vonalon 750 V DC áramot használt, utóbbit a 3. sínbõl kapja.

  • Egy város, amellyel nem lehet betelni: Miami

    A nyár mindig a felejthetetlen nyaralásokról, bulikról, és önfeledt flörtölésekrõl szól. Amikor egy vakáció alkalmával arra van szükségünk, hogy élvezzük a napfényt, a tengert, a végtelen szórakozást, és természetesen a csinosabbnál csinosabb lányokat, akkor irány Miami.

    Ha megtehetjük, hogy a térképen lévõ messzebb pontokat is kinézzük úticélunknak, akkor ne késlekedjük, csomagoljuk össze a legszükségesebb holmikat, esetleg szervezzünk be pár barátot, és már indulhatunk is.

  • Barlangvárrá, turisztikai központtá válik a siroki sziklavár

    Sirok - Vadregényes barlangvárrá, turisztikai központtá alakul a siroki sziklavár az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Magyarországi Operatív Programjának (ÉMOP) támogatása nyomán - jelentették be kedden Sirokon.

    A 320 millió forintos támogatásnak köszönhetõen hamarosan megkezdõdhet az összességében 356 millió forintos turisztikai fejlesztés, amelynek keretében látogathatóvá tesznek több, a rom talapzatába vájt riolittufa-járatot - közölte a projektgazda Mûemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója.

  • Antalya

    A félmillió lakosú, mediterrán éghajlatú Antalya a Török Riviéra fõvárosa. Gyönyörû tengerpart, temérdek látnivaló, nyüzsgõ élet és bazárok teszik felejthetetlenné a látogatást. Klímája miatt igazán szeptemberben a legkellemesebb itt nyaralni, a levegõ ilyenkor már kevésbé párás, de még meleg. A törökök rendkívül vendégszeretõek, nem árt azonban észben tartani, hogy muzulmán országban járunk, ne bosszantsuk fel õket túlzottan lenge öltözettel, nyilvános alkoholfogyasztással, vagy azzal, hogy disznóhúst rendelünk az étteremben.

  • Riga, a Baltikum ékszerdoboza

    Akit a szerencséje akár egy-két napra Lettország fõvárosába, Rigába vezérel, kellemes meglepetésekre készülhet fel. Az alig 15 éve független állam fõvárosa, annak is az óvárosa, valódi ékszerdoboz a turista számára. Már a repülõtérrõl bevezetõ út békés, nyugodt város képét mutatja. Ha vannak is a fõvárosban a látképet elcsúfító lakónegyedek, azokat sem a bevezetõ úton, sem késõbb a Szent Péter templom 72 méteres tornyából belátható városképben nem lehet észrevenni.

  • A világ 7 új csodája - Isla de Pascua (Húsvét sziget)

    Kezdjük mindjárt egy félreértés tisztázásával. A sziget nevében szó sincs többes számról, hisz a közvetlen szomszédságában található "Madáremberek szigetének" nevezett sziklaszirteket túlzás lenne annak nevezni. A sziget hivatalos neve egyébként Isla de Pascua (Húsvét sziget), és pedig azért, mert 1722-ben a Holland Nyugat-indiai Társaság Terra Austrálist kutató expedíciójának vezetõje, Jacob Roggeveen húsvét vasárnapján fedezte fel.

  • Leukaszpisz

    Újjáéled Egyiptomban Leukaszpisz (Antifré) 2000 éves görög-római kereskedõváros, amelyet ezentúl várja a turistákat.

    A Földközi-tenger partján fekvõ ókori várost, amelyet a Kr.u. IV. században szökõár pusztított el, 1986-ban, Marina El Alamein üdülõfalu építésekor fedezték fel. Az antik település majdnem a befektetési láz áldozatául esett, de végül egy 82 hektáros területet bocsátottak a régészek rendelkezésére, ahol az 1990-es évektõl lengyel archeológusok dolgoznak.

  • Balatoni pillanatok

    Sok éves küzdelem és harc eredménye az, hogy a Balaton vízminõsége újra olyan, mint évekkel ezelõtt. Minõségét pártatlan (nem politikailag), külföldi szakemberek ellenõrzik és ezt külföldi honlapokon, és újságokban teszik közzé ezzel is segítve a turisták Magyarországra áramlását. A magyar tengert övezõ északi parton található hegyeit a vulkáni mûködés hozta létre sok millió éve. A kihûlt vulkánbazaltok koszorúja ma igazi turistalátványosságnak számít.