A Dóm tér méretét tekintve megegyezik a velencei Szent Márk tér méretével, 12.000 négyzetméter. Ez a tér ad otthont a nemzetközi jelentõségû Szegedi Szabadtéri Játékoknak, mely elôször 1931-ban került megrendezésre. Az észak-európai stílusú, vörös téglás egységes épületek árkádjai alatt látható a Nemzeti emlékcsarnok (Pantheon), mely Klebelsberg Kunónak, az elsõ magyar vallás- és közoktatásügyi miniszternek köszönheti születését és a magyar történelem, irodalom, mûvészet és természettudomány kimagasló személyiségeinek szobrait, dombormûveit tartalmazza. 
A kovácsoltvas ajtó, "az élet kapuja", az élet egyes mozzanatait szemlélteti a keresztény liturgia jelképeivel.
Az 1879. évi nagy árvíz után a városatyák fogadalmat tettek egy monumentális templom felépítésére, ez a mai Fogadalmi templom. A Dómot kívül és belül is mozaikok, szobrok, dombormûvek sokasága díszíti. A 9040 sípos orgona Európa templom orgonái közül a harmadik legnagyobb. A dóm altemplomában jelentõs egyházi személyiségek temetkezõhelyét találjuk. A Dóm egyik legjelesebb alkotása Fadrusz János Krisztus a keresztfán címû szobra, mely az 1900-as Párizsi világkiállításon fõdíjat nyert.
A templom másik érdekessége, hogy a szentély mennyezeti mozaikján Máriát szegedi papucsban és alföldi szûrbe öltöztetve ábrázolták. A Fogadalmi templomból kilépve a térre, a körben elhelyezkedõ épületekben mûködik többek között az orvosvegytani intézet, ahol Szent-Györgyi Albert végezte azon kutatásait, melyekért 1937-ben megkapta az orvosi Nobel-díjat.
Zenélõ óra
A tér egyik különlegessége a Dóm fõbejáratával szemközti oldalon, a tér épületének falába épített zenélõ óra, a középkori egyetemek szimbóluma. A Magyarországon egyedülálló óra Csúri Ferenc szegedi órásmester keze munkája, a figurákat Kulai József faszobrász készítette. A díszes óralap körüli ajtócskákon az egyetemi tanács tekintélyes alakjai, s a ballagó diákok figurái jelennek meg minden órában. A figurák modelljei voltak többek között Klebelsberg Kunó, Dugonics András, Mikes Kelemen, Kazinczy Ferenc, Petõfi Sándor, Vedres István. Elôször az 1936. évi Szabadtéri Játékok alkalmával szólalt meg a szegedi zenélô óra.
A Szegedi Szabadtéri Játékok elõadásairól informálódhat az utazunk.com programajánlójában.
Látogasson el Ön is a Napfény városába!