rss
  • Balaton-felvidéki Nemzeti Park

  • A Balaton-felvidéki Nemzeti Park változatos tájaira hívjuk, ahol mindenki élményekkel teli napokat tölthet el. Barangoljon az Európa Diplomával kitüntetett Tihanyi-félsziget gejzírkúpjai között, lesse meg a selyemgém mindennapjait a nemzetközi hírnevû Kis-Balaton berkeiben, vagy hallgassa meg a Szent György-hegy bazaltorgonáinak „hangját”, mely évmilliók üzenetét adja át. Szeretettel várjuk túráinkon, rendezvényeinken, bemutatóhelyeinken és tanösvényeinken. A nemzeti park a Balaton északi partján húzódik 1-15 km szélességû sávban.

    Hat nagyobb tájegységet tartalmaz a terület: a Tihanyi-félszigetet, a Pécselyi-medencét, a Káli-medencét, a Tapolcai-medencét, a Keszthelyi-hegységet és a Kis-Balatont.

    A nagy tájképi egységek, mint a nagykiterjedésû tófelszín, mocsárvilág, síkságok, medencék, tanúhegyek és hegységek elõsegítették a gazdag élõvilág kialakulását és fennmaradását.

    Pécselyi-medence

    A Balaton-felvidék szelíd vonulatai közé néhány szerkezeti mélyedés ékelõdik, köztük a magasabb fekvésû Pécselyi-medence is. A Zádor-vár romja, a dörgicsei templomromok, a Balázs-hegy templomromja, a szõlõhegyeken található évszázados pincék és présházak, a kõfalak és a mezsgyéken található kõhalmok mind-mind e vidék szépségét és történelmét hangsúlyozzák. A változatos élõhelyegyüttesek gazdag élõvilágnak nyújtanak otthont. Kiemelkedõ az itt található száraz gyepek, karsztbokorerdõk és tölgyesek szubmediterrán növényzete, valamint az ehhez kapcsolódó rovarvilág.

    Nagy tömegben él a bokros koronafürt, a nagyezerjófû és a bíboros kosbor. Jellemzõek a jelentõs területet fedõ sztyeprétek, amelyek a legtöbb botanikai értéket rejtik: tarka nõszirom, vitézvirág, leánykökörcsin. Vízfolyásokban gazdagabb helyeken védelemre érdemes forráslápmaradványok, magassásos élõhelyek és kiszáradó láprétek maradtak fenn.

    A medencében a terület nagyságához képest gazdag cincér- és futóbogárfaunát találtak, melyek közül a hazai bogárvilág ritkaságának számít az Arias díszbogara, amely a Balaton-felvidék "legértékesebb" faja, hosszú ideig ez volt az egyetlen ismert élõhelye. Megtalálható a mandulacincér és a borókacincér. Molyhos tölgyesek ismert fajai a zörgõ lepke és a tölgyfa szender. Üdébb ligetes élõhelyekre jellemzõ a karvalyposzáta. A kétéltûek és hüllõk közül többek között megemlíthetõ a pettyes gõte, a barna varangy, a zöld gyík, az erdei sikló és a rézsikló.

    3. Káli-medence

    A Balaton-felvidék kismedencéi közül a legérdekesebb az egykori, 8 millió évvel ezelõtt itt még hullámzó Pannon-tenger egyik öble, a Káli-medence. Szelíd tája felvillantja a régi, csendes Balaton-felvidék utánozhatatlan hangulatát. A geológiai múlt országosan is egyedülálló emlékei a hatalmas és bizarr formájú sziklákból álló kõhátak és kõtengerek, a bazalthegyek kõzsákjai, a bazaltsüppedékek apró tavacskái, a Hegyesd szabályos vulkáni kúpja és a Hegyestû kõbányászat során félbevágott kürtõje.

    A Káli-medence aljában fajgazdag, kiemelten értékes sztyepprét foltok terülnek el, fõleg a Sásdi-rét és a Horog környéke. Helyenként a források vize a talajt egész évben nedvesen tartva lápréteket hoz létre. A mélyebb, állandóan nedves réteken üde láprétek vannak, míg ezek szélein a kékperjés, ún. kiszáradó láprétek díszlenek. Évezredek során a láprétek alatt jelentõs vastagságú tõzegréteg alakult ki. Az említett társulások országos szinten is ritkák, fajgazdagok, sok védett növényfajjal, pl. szibériai nõszirom, illatos hagyma, sokféle orchidea: hússzínû ujjaskosbor, vitézkosbor, poloskaszagú kosbor, szúnyoglábú bibircsvirág, mocsári kosbor. Az élõhelyek közül kiemelkedik a Sásdi-rét, amely a nevezetes jégkori maradványnövény, a lisztes kankalin egyetlen hazai élõhelye. Ritkasága és szépsége megérdemelten a nemzeti park címernövényévé tette.

    Alapkõzetet tekintve a terület két nagy egységre osztható, egyrészt a vulkanikus alapkõzetû hegyplatók és "csúcsos" hegyek, másrészt az üledékes kõzetekbõl, fõleg dolomitból ill. vörös homokkõbõl álló vidékek. Ezek flórája jelentõsen eltér egymástól. Kiemelkedõ értéket jelentenek a vulkános mélyedésekben rejlõ kis tõzegmohás láptavak. Legértékesebb növényzeti típusa a tõzegmohás fûzláp, védett tõzegmoha fajokkal.
    Említésre érdemesek a hártyásszárnyú- és a szitakötõ-közösségek, valamint a Burnót-patak vizes élõhelyeinek fajgazdag kérész- és álkérész-faunája. Üde kaszálók fokozottan védett faja a magyar tarsza. Ritka védett faj a szalmacincér és az aranypettyes futrinka. Madárvilágából megemlíthetõ a fokozottan védett haris, a védett mezei pacsirta és fajgazdag ragadozó madár állománya. Kiemelt fontosságú vizes élõhely a Kornyi-tó, elsõsorban parti madarai miatt. Jelentõs gyurgyalag és parti fecske telepek találhatók a terület homokbányáiban. Az emlõsök közül megfigyelhetõ a védett ürge.

    4. A Tapolcai-medence

    A Tapolcai-medence északi felét a dolomitszíntérbe öbölszerûen benyúló miocén mészkõplató alkotja. A sekélytengeri fejlõdésû, porózus kõzeten számos felszíni karsztforma jött létre, belsejében barlangjáratok oldódtak ki (pl. a Tapolcai-tavasbarlang). A medence központi és déli részén e miocén képzõdményeket laza pannon üledékek fedik, amelyekre néhol bazalt ömlött, illetve bazalttufa hullott. Az erózió eredményeképpen sajátos alakú tanúhegyek formálódtak ki (Szent György-hegy, Badacsony, Csobánc, stb.), amelyek ma is uralják a táj képét. Híresek bazaltoszlopai, bazaltorgonái és kõzsákjai.
    A vulkáni tanúhegyek jellemzõ növénytársulásai a sziklahasadék gyepek, sziklagyepek, lejtõsztyeprétek, sajmeggyes bokorerdõk, xerotherm és cseres tölgyesek, törmeléklejtõ erdõk és a gyertyános tölgyesek. A délies erdõk védett szubmediterrán kúszónövénye a pirítógyökér. Itt van északi határa a szúrós csodabogyónak. A Szent György-hegyen fordul elõ hazánkban csak itt élõ mediterrán páfrány a cselling. Említésre méltó a Lumnitzer-szegfû és a borostyán szádorgó, amely xerotherm reliktumnövény.

    A medence láprétjei a korábbi karsztvízkiemelések miatt nagyrészt kiszáradtak, mégsem váltak teljesen értéktelenné. A lápok védett fajai a lápi nyúlfarkfû és az illatos hagyma és a fokozottan védett mocsári kardvirág. Az említett rétterületek nemzeti parki szintû védelme fontos, mert a vízkiemelés befejeztével a patakok, források vízhozama emelkedik, így a kiszáradt lápok alatt megjelenhet a víz, lehetõséget teremtve az élõhely-rekonstrukcióknak. A patakokban a lecsapolások miatt megritkult a halállomány, például a védett lápi póc, réti csík, fürge csele, állas küsz, tarka géb is. A hüllõk közül a védett kockás sikló és vízi sikló a gyakori. A mocsári teknõs megritkult állománya még látható a nádasokban. Ritka a legkisebb hazai gyíkfajunk, a védett pannongyík, amely a jégkorszak utáni meleg idõk maradványfaja. Gyakoribb a zöld gyík és a lábatlan gyík. A denevérek közül említést érdemel a kései denevér. A patakok mentén és a balatoni nádasokban megfigyelhetõk a vidrák.

    5. Keszthelyi-hegység

    A szûkebb értelemben vett Keszthelyi-hegység túlnyomórészt felsõ-triász dolomitból épül fel, mészkõ csak kisebb kiterjedésben található. Dolomittömege kipreparálódót dolomit kõoszlopaival és látványos természetes kõzetfeltárásaival tûnik ki. A változatos karsztjelenségeket (barlangok, víznyelõk, töbrök) mutató terjedelmes hátakat helyenként vad szurdokvölgyek választják el. A Kovácsi-hegy és a Tátika a Keszthelyi-hegység bazaltvidéke. Tanúhegyek, bazaltplatók, sokszög alakú bazaltoszlopok, 10 m-nél is magasabb falak díszítik a tájat. Ritka jelenségnek számítanak és ezért érdekes látnivalók a Bazaltfolyosó (Kovácsi-hegy) és az álkarsztos jelenségként számon tartott bazalt-dolinák, melyek mélyedéseiben apró tavacskák húzódnak meg.

    A Keszthelyi-hegység dolomittömege hazánk egyik legváltozatosabb élõvilágú vidéke, ahol a szubmediterrán xerotherm sztyeplejtõktõl kezdve, a zárt tölgyeseken és bükkösökön át a jégkori maradványokat õrzõ hideg szurdokvölgyekig igen sok élõhelytípus megtalálható. Kiemelkedõ, országosan is ritka, különleges reliktum társulás, az elegyes karszterdõ. Itt a virágos kõris és a bükk elegyedik egymással és alkot olyan asszociációt, amelyhez ritka növények kötõdnek: pl. fehér sás, tarka nádtippan, sziklai páfrányok.

    A Keszthelyi-hegységbõl számos védett növényfaj ismert, mint pl. a nõsziromfélék, körtikék, kosborok (köztük az adriai sallangvirág, madárfészek kosbor). Említésre érdemes az eper gyöngyike, a szúrós csodabogyó és a babér boroszlán. A hegység az elmúlt évtizedekben jelentõs károkat szenvedett el: a fajgazdag dolomitkopárokon és a karsztbokorerdõk helyén fekete fenyõt telepítettek, melyek sok helyen a táj arculatát is meghatározzák.

    A Keszthelyi-hegység bazaltvidékének bazaltdolináit idõszakos vízállások lápi, mocsári vegetációja díszíti, bükkelegyes gyertyános tölgyes környezetben. A több száz méter hosszú bazaltfolyosókban mediterrán jellegû moha-zuzmó vegetációk találhatók. A Tátika és a Szebike-erdõ hatalmas bükkösei természetközeli állapotúak. A Gyöngyösi-patakot kísérõ égeres láperdõ az egész Keszthelyi-hegység egyetlen, épségben megmaradt nagyobb kiterjedésû ilyen állomány, szabályozatlan vízfolyással.

    A Keszthelyi-hegység állatvilága ma is gazdag. Számos olyan bogár- és lepkefaj élõhelye, amely országosan is ritka, pl. láncos futrinka, lapos kékfutrinka, illetve kis apollólepke, farkasalmalepke, kis tûzlepke. Nem ritka madárfajai a fekete harkály, a kis fakopáncs és a zöld küllõ. Gyakori az énekes rigó, az egerészölyv és a héja. A terület vonzó a denevérek számára is, az itt található barlangok (pl. Csodabogyós-barlang) telelõ és pihenõhelyül szolgálnak számukra. Jelen van a kis patkósorrú denevér, a korai denevér és a nagyfülû denevér. A pelék, bár számuk csökken, megtalálhatók, mint pl. a nagy pele vagy a mogyorós pele.

    6. Kis-Balaton

    Geomorfológiailag, de fõleg geológiai szempontból kevésbé látványos ez a lápos, mocsaras vidék. Kialakulása azonban szorosan kötõdik a Balaton történetéhez; annak legnyugatibb részmedencéjeként a pleisztocénben süllyedt be, majd napjainkra szinte teljesen feltöltõdött a Zala hordalékával.

    A Kis-Balaton nádrengetegei nyílt víztükrökkel, mocsárrétekkel, magassásosokkal, zsombéksásosokkal, fûz- és égerligetekkel, bokorfüzesekkel váltakoznak. Botanikai ritkaságai közé tartozik a világ legkisebb virágos növénye, a vízidara; a csak nagykiterjedésû lápvidékeken elõforduló, ritka, védett lápi csalán és orchideák. Kiemelt érték továbbá a kis holdruta, a gyilkos csomorika, a gázló és a kálmos. A Föld természetes élõhelyei közül a vizes-nedves területek fogyatkozása természetvédelmi szempontból fenyegetõ jelenség. A Kis-Balaton vízi világa megõrizte ezt a típusú élõhelyet, a rá jellemzõ Európa-szerte ismert állatvilágával együtt.

    A Kis-Balaton madártanilag országos és nemzetközi viszonylatban kiemelkedõ terület, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó, nemzetközi jelentõségû madárélõhely. Az élõhely jellegébõl adódóan elsõsorban a vizek, vízpartok madárvilága rendkívül gazdag, de - fõleg vonulási idõszakban - a környezõ erdõfoltokat, bokorcsoportokat, szántókat is sok faj felkeresi. Az eddig megfigyelt madárfajok száma (kb. 240) fele fészkel is a területen. A fokozottan védett fajok közül rendszeresen észlelhetõ a kis kócsag, a hamvas rétihéja, a cigányréce, a réti fülesbagoly, a nagy kócsag és legnagyobb ragadozó madár fajunk, a rétisas is. Az emlõsök közül a vidrának jelentõs állománya él itt. További ritka, védett állat az északi vagy patkányfejû pocok, vízicickányfajok, csalitjáró pocok, nyuszt, hermelin. A terület a denevérek fontos táplálkozóterülete is. A védett halfajok közül pl. a lápi póc és a réti csík, szuka, compó tömegesen fordul elõ. A nemzeti park szitakötõfajokban leggazdagabb területe. Megemlíthetõ a lápi acsa és a lápi szitakötõ. Az utóbbi években a sakál és a vadmacska is felbukkant a területen.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A kék és zöld világban

    Ahol az ég összeér a földdel – így jellemzik lakóhelyüket a guadeloupe-iak. Földi Paradicsom – mondják rá a turisták.

    Guadeloupe kétségkívül az egyik legszebb hely bolygónkon: az Atlanti-óceán és a Karib-tenger találkozásánál fekszik. Az öt fõ és közel 30 kis szigetbõl álló csoport igazi turistaparadicsom, hiszen a fehérhomokos tengerparton, a vízbe hajló kókuszpálmákon és a türkizkék vízen kívül is számtalan látnivaló akad.

  • Fürdés után vásárlás

    Angliában nem a nagyvárosokban, hanem egy elegáns fürdõhelyen, Bath-ban a leghangulatosabb és legnagyobb a karácsonyi vásár.

    November közepétõl hétvégeken egy tût sem lehet leejteni Bath sétálóutcáin. A közeli falvakból és városokból, elsõsorban Bristolból csak úgy özönlenek ide a vásárolni vagy csak nézgélõdni akarók. Sok a külföldi is, akik a római kori város történelmi levegõjére és mûemlékeire épp úgy kíváncsiak, mint a színes karácsonyi forgatagra.

  • Dudai, Burdzs Kalifa

    A Burdzs Kalifa (Kalifa-torony) egy szupermagas felhõkarcoló az egyesült arab emírségekbeli Dubajban.

    Jelenleg a világ legmagasabb épületének számít 828 méteres magasságával, több mint 300 méterrel megelõzve a Taipei 101-et, a jelenlegi másodikat.

    Az új, 2 km²-es belvárosi negyed építésére szánt 20 milliárd dollárból több mint 4 milliárd jutott az Adrian Smith által tervezett monumentális épületre. Az építkezés 2004. szeptember 21-én kezdõdött el.

  • Megújult Székesfehérvár 105 éves fürdõje

    Megújult Székesfehérvár 105 éves fürdõje; a szecessziós stílusú, kupolás épületet csaknem egymilliárd forintos költséggel, másfél évi munkával felújították, csütörtökön ünnepélyesen megnyitották. A mûemléképületen belül eredeti szépségében állították helyre a faragott kabinsort, a korabeli díszburkolatokat és stukkókat. A korhû berendezések mellett a legmodernebb technikával szerelték fel. A fürdõ leglátványosabb része a török fürdõ, amelyben két, mozaikkal kirakott ülõmedence, ülõ pezsgõfürdõ és központi fürdõmedence várta egykor és várja ma is a 36-38 fokos vízben felüdülni vágyókat.

  • Tisza-Tó

    Az Alföld síkságának és a Tisza folyónak találkozásánál varázslatos természeti környezetben vár Önre élete egyik legszínesebb nyaralása a Tisza-tónál! Egy tónál, amely eltér a megszokott tavak világától, hiszen felszínét burjánzó ártéri erdõk, sárgán aranyló homokpadok, holtágak, szigetek, öblözetek teszik változatossá. A legmagyarabb folyónk felduzzasztásával keletkezett Tisza-tó páratlan vízivilága immár 26 éve várja a természetkedvelõ és üdülni vágyó vendégeket. Különleges adottságainak köszönhetõen egyszerre fér meg itt, egymást nem zavarva a mozgalmas vízi élet kedvelõje, a fürdõzõ, napozó nyaraló, a csendet óhajtó horgász és a madár- növényvilág kedvelõje.

  • Amerikai Virgin-szigetek

    Az Amerikai Egyesült Államok önkormányzat nélküli területe.

    Az Atlanti-óceánon, pontosabban a Karib-tengeren található ez a terület, körülbelül 140 kilóméterre, Puerto Rico-tól keletre. 4 fõ sziget tartozik ebbe a csoportba: Saint John, Saint Thomas, Saint Croix és Water Island, illetve néhány tucat kisebb szigetecske.

    Az Amerikai Virgin-szigeteket leginkább a fehér homokos strandjairól ismerhetjük, ilyen például Magens Bay és Trunk Bay, illetve találhatók még erre stratégiai kikötõk is.

  • Szlovákia - hórafting és vidámpark

    Alacsony- és Magas-Tátra, Fátra: a szomszédos Szlovákia is bővelkedik síterepekben. De nem csak közelsége csábítja a magyar turistákat, hanem egyre jobb szolgáltatásai is. Az elmúlt években fejlesztették a legtöbb pályát, új felvonók épültek, de nőtt a szálláshelyek száma is. Az Alacsony-Tátrában található Jasná például Szlovákia legnagyobb összefüggő pályarendszerével rendelkező síközpontja. A Chopok északon található terepét nemrég öt csillagosra értékelték, felvonókapoacitása ugyanis 20 150 fő óránként, ami nemzetközi viszonylatban sem rossz.

  • Trendi hely lett mára az egykori NDK fõvárosából

    Ha a hetvenes években dönteni kellett, hogy Nyugat- vagy Kelet-Berlinbe mennénk, egyszerûnek tûnt a választás az elõbbi javára, s most 2005-ben is ugyanilyen egyszerû: az egykori Kelet-Berlin sokkal izgalmasabb és érdekesebb a nyugati résznél. A berliniek szerint városukat négy ízben építették újjá. Elõször a XIX. században, a német egyesülést követõen a Hohenzollernek szabtak új formát a Spree-parti birodalmi fõvárosnak. Majd jöttek a harmincas évek...

  • Gran Canaria - A Kanári-szigetek egyike

    A Gran Canaria (spanyolul a.m. „Nagy Kanári[-sziget]”) a Kanári-szigetek névadó tagja. A csaknem kör alakú sziget 1532 km²-en terül el az Atlanti-óceánban; közepén az 1950 méteres Pico de las Nieves vulkán magasodik a Tejeda-hegység legmagasabb tagjaként.

    A hegység hágói, völgyei és sziklái vadregényes tájakon választják ketté Gran Canaria déli és északi részét. Az éghajlat kettõssége, eltérõ flórája és faunája miatt a szigetet kis kontinensnek is nevezik. Ez az elválás nem csupán égtáj szerint értendõ.

  • Fedezzük fel Párizst a Szajnán hajózva!

    Párizsban, a világ egyik fõvárosában mindenki megtalálhatja a maga kedvtelését, legyen szó a nevezetességek megtekintésérõl, szórakozásról, vásárlásról, pihenésrõl vagy csendes szemlélõdésrõl. A klasszikus városnézés leghatékonyabb és legkényelmesebb módja a szajnai hajókirándulás, ahol ugyan nem visznek végig az egész városi szakaszon, ám a jobb és bal part is tele van híres történelmi és kulturális helyszínekkel. A Bastille téren szállunk hajóra - nyugatra tartunk...

  • Öko-üdülõhely szélturbinákkal, napelemekkel, bioüzemanyaggal

    A világ legkörnyezetbarátabb üdülõhelyévé akarja átformálni legújabb birtokát, a karib-tengeri Mosquito szigetet Richard Branson. A brit Virgin vállalatcsoport kalandvágyó elnöke úgy véli, a karibi térség napfényét, szeleit és hullámait hasznosítva, a magánsziget több is lehet, mint a szórakoztatóipar kiválóságainak és a gazdag üzletembereknek a szuperluxus üdülõhelye.

    Valójában megbocsáthatatlan a karibi térség számára a piszkos üzemanyagok további használatának szükségessége, amikor rendelkezik minden természetes erõforrással - fejtegette Branson egy minapi interjúban.

  • Ringass még, Tokió, ringass!

    Tokióban meghaltam. Kétszer is. Pedig elmagyarázták, hogy hogyan kell túlélni. Még a legkisebb japán gyerekek is rendre túlélik. A 30 feletti európai turisták azonban nem mindig. Mert japán értelemben kivételesen fegyelmezetlenek. Rájuk esik a szekrény, a csillár, a magasban tárolt könyvtár, és vagy a dolgok súlyától vagy mert elfogy a levegõ, a földrengésben meghalnak. Tokióban több földrengéskutató intézet is van. A legtöbb bárki számára nyitott, sõt olyanok is vannak, ahol az iskolásoknak havonta vagy félévente egyszer az oktatás keretében ismerkedniük kell a földrengések természetével, hatásaival és a túlélési lehetõségekkel.

  • Badacsony, Badacsonytomaj

    A Balaton partvidékének egyik leglátványosabb kistája, amely félszigetként nyúlik be a tóba. Nagy forgalmú, természeti szépségekben és kultúrtörténeti vonatkozásokban bõvelkedõ üdülõ- és kirándulóhely: nemzetközi hírnevét kiváló borainak köszönheti.

    Badacsony néven ma a Badacsony-hegyet és közvetlen környezetét értjük, amely a hegy keleti lábánál települt Badacsonytomaj és a nyugati oldalon Badacsonytördemic község határához tartozik. A közigazgatási központ Badacsonytomajon van, de a térség idegenforgalmi központja a hegy déli lábánál, a Badacsony vasútállomás körül alakult ki.

  • A falusi és agroturizmus gazdaságunk ütõkártyája lehetne

    A falusi turizmus a nyugati országokban a kerékpáros fiatalok, a kisgyermekes családok és a nyugdíjasok egyik legnépszerûbb pihenési formája, bár nemcsak az õ körükben népszerû.

    Nálunk ez a turisztikai tevékenység igazán még nem futotta ki magát, jóllehet, a gazdasági válság miatt - az elõrejelzések szerint - a belföldi turizmusnak, és azon belül is az olcsóbb pihenési formáknak nõ meg az esélye. Ám ezt a lehetõséget megtorpedózhatja az adókedvezmények eltörlése és az áfaemelés, tehát a szakmai szövetség érthetõen tiltakozik ellenük.

  • Dominika, az álomköztársaság

    Ha belenézünk akármelyik utazási iroda kínálatát szinte biztos, hogy ebbe az országba indít valamilyen formájú utazást. Ez nem csoda, hiszen valóban ez a hely a turisták számára van kitalálva. Kolumbusz fedezte fel 1492 decemberében fel Hispaniolát, melynek keleti részén található a karibi térség második legnagyobb országa.

  • Guadeloupe

    A Kolombusz Kristóf által felfedezett nyolc parányi szigetbõl álló szigetcsoport a Kis-Antillák a keleti Karib-tengeren, Dominikától Északra található.

    A szigetek közül a legnagyobb a pillangó alakú Guadeloupe szigete, amely két részbõl áll:

    Basse-Terre trópusi növényzete, mûködõ vulkánja és vízesései kiváló kirándulóterület míg a Grande-Terre csodaszép fehérhomokos tengerpartja és koralzátonyai biztosítják az utasok számára a nyaralást egész évben.

  • Tankturizmus Németországban

    Beerfelde (Németország) - A hatalmas por- és füstfelhõben T-55 típusú szovjet tankok dübörögnek a német tájon. A roham azonban egyáltalán nem katonai: a vezetõülésekben turisták láthatók.

    Beerfelde a hajdani NDK területén található, félúton Berlin és a lengyel határ között, itt mûködik a "páncélosvezetõi iskola". Szinte bárki eljöhet a kisvárosba és kipróbálhatja, milyen érzés a néhai kommunista tömb hadseregeinek egyik harckocsiját vezetni.

  • Amit látni kell Washingtonban

    Washington számos nemzeti emlékhellyel büszkélkedhet és az egyik legnépszerûbb turistacélpont az Egyesült Államokban.

    A város közepén található a National Mall nevû nagy, nyílt terület, ahol számos amerikai vezetõnek állítottak emlékmûvet és ez köti össze a Fehér Házat és a Capitolium épületét. Közepén található a Washington emlékmû. Itt látható még a Thomas Jefferson-emlékmû, a Lincoln-emlékmû, a Franklin Delano Roosevelt emlékmû, a Nemzeti második világháborús emlékmû, a koreai háborús veteránok emlékmûve, a vietnami veteránok emlékmûve, a Columbia kerület háborús emlékmûve és az Albert Einstein emlékmû.

  • Universal Studios Hollywood - Ezt Önnek is látnia kell!

    Ez Hollywood szíve, a szórakoztatás Meccája, ahol az álmok valóra válnak. A mozi készítés világában a filmek varázslatosan életre kelnek és bennük Te játszod a fõszerepet. A kamera másik oldaláról megismerheted a filmkészítés titkait, részese lehetsz lélegzetelállító kalandoknak és szemkápráztató trükköknek. Ehhez hasonló szavakkal köszöntik a mit sem sejtõ látogatókat a hollywoodi Universal Studios-ban. A látvány, a díszleteklenyûgözõk, mintha egy másik világban járnánk.

  • Szerencs

    A Hegyalja kapujaként emlegetett gazdag múltú kisváros kedvezõ földrajzi fekvése következtében már az õsidõkben lakott terület volt.

    Szerencs elsõ okleveles említése 1216-ból való. 1241-ben a Szent János-rendû keresztes lovagok (Johanniták) monostora állott itt, amely a Szent Péter és Pál apostolok szerencsi apátsága nevet kapta. A fontos kereskedelmi és hadi út mentén fekvõ települést a Bocskai István Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett korszak, illetve a függetlenségi harcok tették históriánk fontos helyszínévé.

  • Válságkezelés világ körüli úttal?

    Az idei katasztrofális év lehet a világgazdaság számára, de az egyik legizgalmasabbnak ígérkezik Heather Eisenlord New York-i ügyvédnõnek - éppen a válság miatt.

    Cége világkörüli útra küldte.

    A New York Times online kiadásában megjelent írás szerint, a 36 éves jogász öt éve dolgozik a Skadden, Arps, Slate, Meagher and Flom irodánál, és most nagy utazásra készül.

  • A megvalósult álom: Aitutaki

    Ezt a nagyszerû és távoli szigetet az álmok szigetének is nevezhetnénk, ahol az álmok valósággá válnak. Egy háromszög alakú korallsziget, ha felkelne az óceán fenékrõl, 4000 méter magas lenne. Aitutaki három vulkanikus és 12 korall szigetecskébõl (motus) áll.

    A szigetet 900 körül a feltételezések szerint elõször a legendás hírû Polinéz felfedezõ, Ru fedezte fel. Õ volt, aki elõször elkeresztelte a szigetet, és a Utataki Enua O Ru Ki Te Moana nevet adta. Durván lefordítva azt jelenti, egy rakomány ember szállítása az óceánon keresztül Ru vezetésével.

  • Kenya

    Ebben a fantasztikus országban mindent megtalál. Homokos korallzátony által védett tengerpartot, érintetlen természetet, Kelet-Afrika jellegzetes vadállatait eredeti környezetükben, szabadon; modern nagyvárost felhõkarcolókkal, nyüzsgõ, forgalmas kikötõvárost, üdülõövezetet és kicsiny falvakat; több ezer méter magas hegyeket, végtelen síkságokat, ligetes domboldalakat, hatalmas és aprócska tavakat, geológiai látványosságokat...

  • Katmandu

    Amikor a magasan fekvõ völgybõl felszáll a hajnali köd a Himalája jeges hegycsúcsaihoz, Katmandu mitikus hellyé változik. A templomok és istenszobrok fehér tengerbe merülnek, a távolból tompa gongütéseket vél hallani az ember, és a korhadás meg az elszenesedett fa hideg szaga csap az orrába. A nevar nép hite szerint ezekben a valószerûtlen pillanatokban megy végbe az ember spirituális megtisztulása. Minden bûn és gonosz gondolat eltávozik belõle, elviszi a tovahömpölygõ köd.

  • Iszkaszentgyörgy

    Iszkaszentgyörgy Fejér megyében található település, a megyeszékhelytõl, Székesfehérvártól 10 km-re, a Bakony lábánál fekszik. Iszkaszentgyörgy már a honfoglalást megelõzõ évezredekben is lakott hely volt, bronzkori település nyomait tárták fel a község területén.

    Feltételezik, hogy Várpalota - Csór irányából Iszkaszentgyörgyön keresztül egy római idõkben épített út vezethetett, amely Magyaralmás – Csákberény - Csákvár felé haladt.

  • Podgorica - A fekete hegyek fővárosa

    Kevés titokzatos és felfedezésre váró hely maradt már Európában. Montenegró az.

    Érintetlen szépségei – a Dinári-Alpok magas hegyei, a langyos Adria – a természeti értékek változatossága Európa közepén várhatóan az egyik legfelkapottabb turistadesztinációvá teszik. Érdemes tehát megelőzni az áradatot és megtapasztalni a csupán karnyújtásnyira található egzotikumot. Télen síparadicsomok, nyáron simogató tenger várja a felfedezőket.

  • Frankfurt: Egy kis Amerika Európában

    Frankfurt am Main Hessen legnagyobb és egyben Németország ötödik legnagyobb városa. Több mint 670 ezer lakosa van.

    Az egykori német császári koronázóváros ma fontos pénzügyi, kereskedelmi és kulturális központ. Itt székel az Európai Központi Bank, valamint itt található Európa egyik legnagyobb tõzsdéje, a Frankfurti Értékpapírtõzsde és a világ legnagyobb határidõstõzsdéje, az EUREX. Frankfurt az Európai Unió egyik leggazdagabb városa. A manager-magazine.de felmérése szerint az élet minõségét tekintve hetedik helyen áll a világon.

  • Horvátország kedvelt célpontjai a Plitvicei tavak, a Krka folyó vízesései és a Brioni szigetcsoport

    Kétmillió látogató a horvát nemzeti parkokban

    Több mint kétmillió látogatója volt Horvátország nyolc nemzeti parkjának a múlt év elsõ kilenc hónapjában, legtöbben a Plitvicei tavakat, a Krka folyó vízeséseit és a Brioni szigetcsoportot keresték fel - derül ki a Horvát Idegenforgalmi Közösség MTI-hez eljuttatott adataiból.

    A Plitvicei-tavakhoz 873 ezer turista látogatott el, a dalmáciai Krka Nemzeti Parkban 666 ezer turistát regisztráltak, Brionit pedig 162 ezren keresték fel.

  • Hol nyaralunk idén? Itt a top5 úti cél!

    A Start Utazási Iroda (www.startutazas.hu) minden évben összeállítja a legnépszerûbb nyaralóhelyek listáját a nyári fõszezonra elõzetesen lefoglalt utazások alapján. Az így kirajzolódó trendek pedig nem csak izgalmasan változó toplistát eredményeznek, de a még bizonytalan utazóknak is segítséget nyújtanak a választásban.

    Geri Károly, a StartUtazás ügyvezetõje elmondta, a népszerûségi lista elsõ helyezettjei között minden évben izgalmas verseny alakul ki, évrõl-évre nagy mozgásokat tapasztalhatunk a sorrendben.

  • Svájc - Gleccsersí és panoráma

    Hóbiztos pályák és gleccsersízés – ezek csábítják leginkább a Svájcba utazókat. Nemcsak azért, mert itt találjuk Európa legmagasabban fekvő és legnagyobb szintkülönbségű pályáit, hanem mert Svájc híres „hóbiztosságáról" is. A hegyek közé zárt ország egyelőre nem a magyar utazók kedvence. Ebben híres zártsága is szerepet játszhat, árai azonban még inkább. Míg a közeli Olaszországban fejenként heti hatvan-hetvenezer forintból síelhetünk, Svájcban kétszázezer forint alatt ne számoljunk.