2020.12.03. - Ferenc, Olívia

Világörökségünk: az Andrássy út és történelmi környezete

Világörökségünk: az Andrássy út és történelmi környezete
Az Andrássy út (korábban Sugárút, Népköztársaság útja) Budapest egyik (majdhogynem egyetlen) sugárútja, mely a Terézvárosban (Budapest VI. kerületében) található. A Belvárost köti össze a Városligettel. Az Andrássy út az alatta haladó Millenniumi Földalatti Vasúttal együtt 2002-ben a világörökség része lett. Terézváros fõ ütõere a 19. századig a Király utca volt, ez kötötte össze a Belvárost a külsõbb területekkel és a Városligettel. Bár a Király utcán még villamos is közlekedett, a század közepére már nem volt képes a megnövekedett forgalom kiszolgálására.
bohócdoktor vizit szja 1%

Ezen kívül Terézváros zsúfolt építkezése elzárta a természetes légáramlásokat, így tovább nehezítve az amúgy is egészségtelen és zsúfolt városrész helyzetét.

A Pesti Hírlap 1841. évi 18. számában jelent meg Kossuth Lajos „Mire van szüksége Pest városának, hogy magára fõvárosi alakot öltsön?” címû írása, melyben a Városerdõig nagy fasorok ültetését kívánta. „Mi szép és kényelmes leend a budapestiekre nézve ez árnyas fasorok közt a Lánchídtól kezdve egész a Városerdõig mintegy parkban sétálni s kocsizni, kikerülve a szûk ronda Király utcát s annak unalmas vég nélküli házsorát.”A problémák orvoslására vetette fel ismét gróf Andrássy Gyula miniszterelnök egy új sugárút építésének tervét (Már a reformkorban is gondoltak egy új út létesítésére itt, lásd keretes cikk). Eleinte néhány képviselõ ellenezte a tervet, mivel az új sugárút gyakorlatilag nem kapcsolódott az akkori országutakhoz. Végül 1870. decemberében a képviselõház rábólintott a tervekre, és 1870. évi LX. törvénycikkben a Sugárút építésére 3,3 millió koronát és visszafizetési kötelezettség mellett 4,9 millió forintot szavazott meg (elõtte a kisajátításról kellett törvényt hozni, mivel a Sugárút építéséhez meglévõ telkeket kellett felhasználni). A Sugárút építése így 1871-ben elkezdõdött, amikor a kormány ugyanabban az évben újabb grandiózus ötlettel állt a Képviselõház elé: a Nagykörút tervével. A két grandiózus új út egy akkor még egy gödörként tátongó nyolcszögletû téren – az Oktogonon – találkozott.



A Millenniumi Földalatti Vasút az Andrássy út alattBár az útpálya hamar elkészült, a házak lassan épültek. Az építkezés kezdetén leromboltak számos házat, így mintegy tízezer ember hajléktalanná vált átmenetileg. Az eredeti tervek szerint a Sugárúti épületeknek 1872-tõl 5 éven belül el kellett készülniük, a környezõ utcák házainak felhúzására 10 évet szántak. Az épületek tervezésével Ybl Miklóst és Linczbauer Istvánt bízták meg. Az új út egységes Eklektikus-Neo-reneszánsz stílusa ennek is köszönhetõ, nem csupán annak, hogy épületei egyazon idõszakban keletkeztek.

Az 1873-as gazdasági válság lelassította az építkezéseket, sõt 1876-ra több vállalkozó vissza is adta a Fõvárosnak a telket, mert nem tudták idõben teljesíteni a szerzõdéseket. Ekkor ismét nagyszabású építkezési hullám vette kezdetét – immáron nem pénzügyi vállalkozókkal, hanem a felsõ-középosztály illetve fõurak részvételével: az elsõ telektulajdonosok között volt többek között Szili Kálmán, Szemlér Mihály, gróf Erdõdy István, gróf Keglevich Ilona, gróf Dessewffy Aurél, gróf Zichy Jánosné. Õk fõleg a Sugárút legkülsõ részén, a villanagyedben építkeztek.

A mai Operaház helyén mocsaras környéken egy kétes hírû csárda állt, mely sokáig hátráltatta az új díszes Sugárút építését, de végül sikerült azt a telket is kisajátítani.

Az utat, mely 1876 októberére készült el, eleinte Sugárút-nak hívták, majd 1885-ben nevezték el gróf Andrássy Gyuláról. Az út fakockás borítású volt (a lovak patáit kímélendõ).

Az Andrássy út belváros felõli végeA Millenniumi ünnepségek (1896) közeledtével a Városliget felé a tömegközlekedés megoldatlansága ismét elõtérbe került. Ekkor Balázs Mór (a Budapesti Villamos Városi Vasút vezérigazgatója) felvetése nyomán az Andrássy út alatt egy földalatti vasút építését határozták el, mely két év alatt el is készült, tovább növelve az új díszsugárút presztízsét.