rss
  • Világörökségünk: Pécsi Ókeresztény Sírkamrák

  • A római kori Sopiane - a mai Pécs - IV. századi ókeresztény temetõjét a Világörökség Bizottság 2000-ben azzal az indokkal vette fel a kultúrtörténeti kincsek listájára, hogy a feltárt építményegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti az északi és nyugati római provinciák korai keresztény temetkezési építészetét és mûvészetét. A föld alatti sírkamrák és emlékkápolnák a késõ római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitérõl tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élõ kultúra és civilizáció gyökereit.

    Sopianét a Kr. u. II. század elején alapították a rómaiak. A IV. századra már virágzó tartományi székhellyé és a kereszténység egyik jelentõs központjává vált - és maradt is keresztény kegyhely, hiszen Pécs 1009 óta püsköki székhely. Az ókori város ókeresztény közösségétõl számos sírépítmény, sírkamra, épített sír, kápolna és mauzóleum maradt ránk. Többnyire a földfelszín alatt épített sírkamrák fölé emelték a kápolnákat, így a kétszintes építmények kettõs feladatot láttak el: egyszerre szolgáltak temetkezési helyként és szertartások céljára. Annak ellenére azonban, hogy a föld alatt épültek, sosem voltak katakombák - lévén nagyrészt a IV. században emelték õket, amikor a kereszténységet a Római Birodalomban már nem üldözték.

    Szórványos források már a XVIII. század elején is említést tesznek római kori leletekrõl, a tudományos feltárás azonban csak a Péter-Pál sírkamra 1782-es felfedezésével indult meg. A jelenleg legutolsó, az alaprajzilag egyedülálló nyolcszögû sírkamra feltárása 2000-ben kezdõdött. A közben eltelt több mint két évszázad során a középkori városfalon belül összesen 16 sírkamrát és több száz sírt tártak fel, valamint több ezer késorómai lelet került napvilágra. A viszonylag kis területet átfogó ókeresztény temetõi épületegyüttes az Olaszországon kívüli nekropoliszok közül a legnagyobb és legjelentõsebb, falfestése csak a Róma városi katakomba-festészethez hasonlítható. A nagyon jó minõségben megmaradt falképeken ikonográfiája egyszerre tükrözi a kor egyetemes gondolatvilágát és tartalmaz helyi, egyedi elemeket is.

    A sírkamrákat eleinte római számozással azonosították a feltáró régészek, a bennük található festmények szerint azonban a köznyelv hamarosan elkeresztelte õket - az I. számú például Péter-Pál sírkamra néven ismert, a II. számú a Korsós sírkamra.

    1975-ben, a Szent István tér átalakításakor került felszínre a IV. század végén épült Ókeresztény mauzóleum, egy nagyméretû, egyhajós, keletre tájolt kápolna. Alatta egy tõle szerkezetileg független, vele egyidõben épített, kisebb méretû sírkamra található. Az épületegyüttest feltehetõleg egy fontos személy tiszteletére emelték, akinek III. századi fehér márvány szarkofágja a sírkamra déli oldalán áll. A sírkamra többi falát falfestmények - bibliai tárgyú freskók és növényi ornamentika - borítja.

    Az I. számú - Péter-Pál - sírkamra talán a legismertebb pannóniai ókeresztény építmény, hiszen már 1782 óta tudnak létezésérõl. Nevét onnan kapta, hogy a bejárattal szembeni fõfalon Péter és Pál apostolok mutatnak rá a Jézus jelenlétét szimbolizáló Krisztus-monogramra. E dongaboltozatos sírkamra teljes belsõ falfelületét is bibliai jeleneteket ábrázoló freskók, valamint gazdag növényi és állati ornamentika díszíti.

    1939-ben tárták fel a II. számú, Korsós sírkamrát, bár már a XVIII-XIX. század fordulóján rábukkantak egy mélypince építésekor. Az észak-déli tájolású, kétszintes építmény itt is egy sírkamrából és a felette elhelyezkedõ kápolnából áll, melyben szertartásokat is tartottak, vagy itt emlékeztek meg az elhunytról halála évfordulóján. A sírkamra északi felében egy kis fülkét alakítottak ki, melynek falán kancsó és pohár ábrázolása látható - ennek a képnek köszönheti nevét a sírkamra.

    Az elõbbiektõl eltér a sírkamra az Apáca utcában. Különlegességét az adja, hogy itt nem épült sírkamra szint, a négy sír a padlószint alá mélyített üregekben található. Az épület északon apszissal zárul, melyben Kr. u. 390 körül egy félkör alakú ülõpadot alkítottak ki és egy kõbõl készült oltárt helyeztek el, mely minden valószínûség szerint az itt nyugvó halottak halálának évfordulóján megtartott "lakoma" céljára szolgált.

    Mindenképpen említést érdemel még a Cella trichora és a Cella septichora is. A Cella trichora, azaz a három apszisos temetõi kápolna jellegzetes ókeresztény sírépület volt: téglalap alakú középterére északon, keleten és nyugaton apszisokat építettek, délen pedig egy elõcsarnokot. A hétkaréjos temetõi épület (Cella septichora) egyedi felépítésû: egy nyújtott nyolcszögû középteret hét, a kelet-nyugati irányú fõtengely köré csoportosított karéj zár körül.

    Az 1600 éves pécsi ókeresztény temetõ tehát csodálatosan mutatja a késõ római temetkezési gyakorlatot és halotti kultuszt. Rómán kívül Pécsett maradt fenn a legnagyobb és legjobb minoségû, ilyen típusú korai keresztény együttes, melynek értékét még növeli, hogy a IV. században emelt kultikus épületek olyan állapotban maradtak meg, amilyenben a népvándorlás korában voltak.

    vilagorokseg.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • San Francisco

    San Francisco sajátos életérzése nemzetek és kultúrák együttélésének eredménye. Talán éppen ezért lett a város az ötvenes évek beatnemzedékének és a hatvanas évek hippinemzedékének központja. Ma a közeli Szilícium-völgy komputerértelmisége és a világ minden részébõl idesereglett homoszexuálisok festõi lakó- és találkozóhelye. San Francisco egy 50 kilométer hosszú félszigeten fekszik a San Franciscói- és a San Pablo-öblök közötti Golden Gate tengerszoros déli oldalán. E tengerszoros fölött ível át a világ legcsodálatosabb függõhídja, a híres Golden Gate Bridge.

  • Vonyarcvashegy

    A község a Balatont a Keszthelyi-hegységgel összekötõ lankás déli dombokra épült. A hegyközség jellegû település állandó lakosainak száma 1870 fõ. Az Árpád-kori Vonyarc község a török hódoltság idején megsemmisült.

    A XVII-XVIII. században visszatelepülõ lakosság jelentõs része a szõlõhegyekre települt. Vonyarc és Vashegy 1850-ben egyesült. Ekkor a lakosság fõleg szõlõmûveléssel és halászattal foglalkozott. A helyi kulturált fürdõéletet az 1930-ban alakult Fürdõegylet alapozta meg. A falu életének, fejlõdésének a hatvanas évek óta legfontosabb mozgatója az idegenforgalom.

  • Kétegyháza

    Kétegyháza 4300 lakossal rendelkezõ nagyközség Gyulától 11 km-re délre. A középkori falut 1412-ben említik elõször. Ez a település a 17. század végén, a török kiûzése idején elpusztult.

    A 18. században éledt újjá. 1724-ben Zaránd megyébõl telepítettek román lakosokat, majd az 1800-as évek elején magyarok is érkeztek. A falut rendezték, s ma a betelepített községek sakktáblaszerû utcái, jellemzik. A község legnagyobb magyarországi román nemzetiségû település.

  • Nabateusok földjén

    A Jordán Haszemita Királyság fiatal állam, még nincs százéves. De történelmi emlékei a civilizáció legkorábbi idõszakából származnak. Még pénzét, a jordán dínárt is a római kori denarius mintájára verik. Az ország és az egész Közel-Kelet legérdekesebb látnivalója Petra, az eltemetett nabateus város. A települést a Biblia Szela néven említi, amely héberül sziklát jelent. Ennek görög fordítása Petra; az arabok Wadi Moussa-nak, Mózes völgyének nevezik. Nincs még egy hely a Földön, ahol ennyire belesimulna a város a tájba: nagy részét a sziklákba vájták.

  • Az egyik utolsó õsvadon

    A kanadai Sziklás-hegységben már 1885-ben nemzeti parkot alapítottak, s ezt nemsokára követte a többi. Az összefüggõ, összesen több mint 20 ezer négyzetkilométeres térség igazi õsrengeteg. E parkokat az ember tevékenységével megalakulásuk óta nem háborgatta: területükön nem létesített ipart, nem folytatott erdõgazdálkodást és nem vadászott. A Jasper, az Yoho, a Banff és a Kootenay Nemzeti Parkot az UNESCO 1985-ben a Világörökség részévé nyilvánította.

  • Dominika, az álomköztársaság

    Ha belenézünk akármelyik utazási iroda kínálatát szinte biztos, hogy ebbe az országba indít valamilyen formájú utazást. Ez nem csoda, hiszen valóban ez a hely a turisták számára van kitalálva. Kolumbusz fedezte fel 1492 decemberében fel Hispaniolát, melynek keleti részén található a karibi térség második legnagyobb országa.

  • Acapulco és a Pie de la Cuesta

    A nyugati parti kis halászfalu csak négy évtizede ébredt Csipkerózsika-álmából. Óriási fejlõdését mutatja az óceánparti szállodasor és a szórakoztatónegyed, ahol mindenki megtalálja az igényének és pénztárcájának megfelelõt. A kontinens nyugati oldalán levõ gyönyörû öböl már évtizedek óta az amerikai és az európai turisták legkedveltebb úti célja. Közkedveltségét éttermeivel, hangulatos bárjaival, rengeteg programlehetõségével és persze ez egzotikus környezettel és a kellemesen hullámzó tengerrel vívta ki magának a népszerû üdülõhely.

  • Tiszaszalka

    A falu létrejöttéhez, elnevezéséhez legenda fûzõdik. Ez arról szól, hogy honfoglaló õseink egy csapata tábor-lakóhelyet keresve a Tisza vonalát követve haladt. Egy a vizektõl, vadaktól védett, az ívelt folyókanyartól óvott magaslaton találtak ilyet. Sátort vertek.

    Éhük elverésére a közeli álló és folyóvizekbõl halat fogtak. Az étkezésüket a halszálkák lassították. A szálkás vacsorára utalva a helyet "Szálká"-nak nevezték maguk mögött. Késõbb a folyó közelsége végett a Tisza elõtagot kapta.

  • Világörökségünk: Az Aggteleki- és a Szlovák Karszt barlangjai

    A Magyarország északkeleti és Szlovákia délkeleti határán elterülõ Aggteleki- és Szlovák-karszt természeti és kultúrtörténeti értékekben egyedülállóan gazdag, összefüggõ barlangrendszere a két ország közös felterjesztése alapján 1995-ben került az UNESCO Világörökség Listájára. A felvétel mellett szóló legfõbb szakmai érv a felszín alatti világ természeti formáinak rendkívüli változatossága, komplexitása és viszonylagos érintetlensége volt, és sokat nyomott a latban az is, hogy a szinte sértetlen természeti értékek sértetlen állapotban való megõrzése garantálható.

  • Bol (Brac-sziget)

    Horvátországba menet, útközben elgondolkodhatunk azon, hogy a szárazföld több száz kilóméteres partszakaszán akarunk tábort verni vagy a nyaralást valamelyik kisebb - nagyobb szigeten ejtjük meg. Mindkét lehetõségnek vannak elõnyei és hátrányai, melyek a pénztárca megterhelésében, a víz hõmérsékletében vagy a látványban nyilvánulnak meg.

  • Rekord Japánban: több mint 4,33 millió vendég fél év alatt

    Tokió - 4 millió 330 ezer külföldi érkezett Japánba az év elsõ hat hónapjában, több mint 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban, ami új rekordot jelent - közölte a japán országos turisztikai szervezet.

    Elõször fordult elõ, hogy januártól június végéig több mint négymillió látogató - üzletember és turista - kereste fel a Felkelõ Nap országát. A sikerben nagy szerepe volt a külföldön megrendezett Japán promóciónak is.

  • Karibi kalandok

    Egy bokor, egy hurrá - meséli az, aki már járt, kalandozott, búvárkodott, nézett naplementét és napfelkeltét, tapogatott virágokat és tengeri állatokat a karibi térségben. Ott, ahol az ég valószínûtlenül kék, kristálytiszta a víz, a homok hófehér, forró és a part menti zöld fák a szél irányába hajlanak. A karibi térség misztikus, elképzelhetetlen azoknak, akik még nem látták a saját szemükkel. A múlt izgalmai és a gyarmatok kora foglalja keretbe az öblökben ringatózó vitorlásokat, a hátizsákos turistákat. A történelem viharainak köszönhetõen rendkívül ...

  • Aruba

    Aruba egy 33 kilóméter hosszúságú sziget a Karib-tenger déli részén.

    Hollandia fennhatósága alatt áll, ahogy az adminisztrációt is õk kezelik. A legtöbb karibi területtõl eltérõen Aruba-nak száraz éghajlata van, és kaktuszokkal benõtt tájai. Itt bátran álmodozhatunk véget nem érõ napsütésrõl és gyönyörû tájakról, lélegzetelállítóan kék és kristálytiszta óceánról, fehér, homokos tengerparttal. Ez a hely az egyik legmegfelelõbb arra, hogy ide szervezzük a családi vakációt, esküvõt vagy a mézesheteket, vagy akár egyszerûen csak elvonuljunk a megszokott otthontól egy másik, színes világba.

  • Luxemburg

    A nagyhercegség fõvárosát 963-ban alapították, a kormány és a nagyherceg hivatalos székhelye. Az ECSC (Európai Szén és Acél Közösség) 1952-ben történt luxemburgi megalakítása óta egy sereg európai intézmény jött itt létre, az Európai Parlament Fõtitkársága, Európai Törvényszék, Európai Számvevõszék, Európai Beruházási Bank, valamint az Európa Tanács számos igazgatósága. Luxemburgot szokás az Európa Fõvárosa jelzõvel illetni, nem csupán földrajzilag központi fekvése alapján, de többnyelvûsége okán is: a "luxembourgish"-on túl a mindenhol beszélt és valóban alkalmazott francia és német a hivatalos nyelv.

  • Kefalonia

    A szigeten sajátos kultúra alakult ki, melyre hatással volt földrajzi fekvése, a nyugati hódítók hatása, ötvözõdve annak görög voltával és a bizánci hagyományokkal, mely kultúra a szigetet ért természeti csapások ellenére változatlanul fennmaradt. Ezt az örökséget tükrözik a hagyományos búcsúk és vigasságok, szerenádok és áriák, a harangtornyok és épületek architektúrája, a költészet és a népnyelv. A kefaloniaiak jeleskedtek az irodalom, a tudományok és mûvészetek területén.

  • A bolgár tenger

    Aki az utóbbi 20 évben nem járt a bolgár tengerparton, nem ismerne rá. Nyoma sincs a kopott szállodáknak, az élelmiszerhiánynak, a hosszú soroknak. Ma tisztaság, árubõség, zsúfolt éttermek és szórakozóhelyek, csillogó szállodák várják a tengerpartot újra felfedezõket. Nyugati színvonal keleti árakon. Nem is csoda, hogy már évek óta visszajárnak az angolok, franciák, németek. A végtelen hosszúságú, aranysárga homokos strandok, a nagyon tiszta, smaragdzöld víz, a kiváló közbiztonság és az alacsony árak mind utazásra csábítanak. A Fekete-tenger bolgár szakaszán egymást váltják a homokos strandok és a sziklás partszakaszok.

  • Drezda a mûvészetek városa

    Zene- és mûvészetkedvelõ városként Drezda mindig is nagy tekintélynek örvendett Európában.

    Ám nemcsak megtekinthetõ mûkincseivel érdemelte ki e rangot - a Grünes Gewölbe évszázadok alatt felhalmozott drágaságaival, Raffaello Sixtusi Madonnájával, a Die Brücke expresszionista mûvészcsoport gazdag örökségével -, hanem magas zenei kultúrájával a zenei turizmus úttörõjévé vált. Hétszáz éves hagyományai vannak a híres templomi kórusnak, a Kreuzchornak, és nem kevésbé híres a Semperoper zenekara sem.

  • Madeira, az Atlanti Óceán virágoskertje

    A 741 km2 területû, Lisszabontól délnyugatra 1000 km, az afrikai partoktól 800 km távolságra fekvõ szigetcsoport három nagyobb - Madeira, Porto Santo és Ilhas Desertas valamint néhány kisebb szigetbõl áll. A vulkáni eredetû szigeteket 1419-ben fedezte fel két portugál hajós, Goncalves Zarco és Tristáo Vaz Teixeira. A legnagyobb és legfontosabb sziget (amelyrõl az egész szigetcsoport a nevét kapta) Madeira, itt él a lakosság túlnyomó része. Fõvárosa Funchal, nemzetközi repülõtér itt, valamint Porto Santo szigetén található.

  • Vár a Harry Potter park Orlandóban

    Megnyílt a Harry Potter-park Floridában

    A floridai Orlandóban nyitották meg a nyolchektáros Harry Potter-élményparkot, ahol több ezres tömeg várakozott a kapunyitásra. A HP filmek sztárjai személyesen fogadták a látogatókat.

    Az élményparkban rengeteg izgalmas kaland várja a látogatókat: Eljuthatnak Roxfort kastélyában például Dumbledore szobájába, a Griffendél-házba, de még abba a terembe is, ahol a sötét varázslatok kivédését tanítják.

  • Tengerpartra vagy múzeumba mennek-e a turisták?

    Tenger vagy múzeum? - teszik fel maguknak a kérdést az Olaszországban nyaraló turisták, és felmérések szerint egyre többen választják inkább a kultúrát, mint a napozást.

    Tíz turistából négy a kultúráért jön Olaszországba - ismertette a római kulturális tárca legfrissebb adatait a nemzeti kulturális örökség fõosztályát vezetõ Mario Resca. Húsz évvel ezelõtt a napsütés hazájába érkezõ látogatók alig 14 százaléka választotta úti célként a mûemlékekkel és múzeumokkal teli olasz városokat. A többség a tengerparti nyaralás miatt utazott Olaszországba.

  • München

    A bajor fõváros Németország második legnépszerûbb (és harmadik legnagyobb) városa.München az ország egyik kulturális központja, csak Berlin múlja felül a múzeumok és színházak számát illetõen. Mintegy 70 színház, 50 múzeum és tíznél több fõiskola van itt, továbbá az Európai Szabadalmi Hivatal és a Goethe Intézet központja. A város ad otthont 25 vásárnak is. Emellett festõi elhelyezkedése is vonzóvá teszi: az Alpok közelsége idilli hangulatot biztosít számára. A város egyik fõ jellemzõje a mozgalmasság. Az ide látogató a nemzetközi ízlésvilágnak megfelelõ nagyvárosi stílus és a népi hagyományok meglepõ kombinációjával találkozik.

  • Balaton-felvidéki Nemzeti Park

    A Balaton-felvidéki Nemzeti Park változatos tájaira hívjuk, ahol mindenki élményekkel teli napokat tölthet el. Barangoljon az Európa Diplomával kitüntetett Tihanyi-félsziget gejzírkúpjai között, lesse meg a selyemgém mindennapjait a nemzetközi hírnevû Kis-Balaton berkeiben, vagy hallgassa meg a Szent György-hegy bazaltorgonáinak „hangját”, mely évmilliók üzenetét adja át. Szeretettel várjuk túráinkon, rendezvényeinken, bemutatóhelyeinken és tanösvényeinken. A nemzeti park a Balaton északi partján húzódik 1-15 km szélességû sávban.

  • Koppenhága

    Évszázados városléte és polgári hagyományai ellenére Koppenhága fiatalos és könnyed város benyomását kelti. Nem csupán híres múzeumok, színházak, galériák és a modern dán design Európa-szerte elismert központja - itt virágzik az iparmûvészet meg az alternatív kultúra is. A látogató lépten-nyomon érzékeli az individualizmus és a tolerancia légkörét. A világ valószínûleg leghosszabb sétálóutcáján...

  • Madagaszkár látnivalói

    Madagaszkár látnivalóiMadagaszkár látnivalói között mindenképpen szót érdemel Nossi Bé, a “parfümsziget”. Nossi Bé a turisták legnépszerűbb madagaszkári célpontja. A parfümsziget Nossi Bé Madagaszkár északnyugati partja mellett fekszik, tizenegy vulkanikus krátertóval és számtalan ültetvénnyel tarkított, amelyek csak úgy ontják magukból az ilang-ilang, a vanília, a citromfű és a pacsuli illatát. Itt él a világ legkisebb békája és kaméleonja is. Június és szeptember között pedig a búvárok kedvenc terepe, akik kristálytiszta vízben, különleges halfajokban gyönyörködhetnek.

  • Budva

    Budva az egyik legrégebbi lakott település az Adrián. A legenda szerint a várost Kadmo a föniciai Agenora király alapította. Thébából elûzték majd megérkezett erre a vidékre és megalapította a várost. Elõször a várost Szofoklész említi az V. században i. e. Budva az egyike azoknak az antik városoknak mely nem tünt el a VII. század elején. Konsztantin cár lejegyezte, hogy 840 -ben az arabok betörtek a városba és teljesen kifosztották, tönkre tették.

  • Göteborg

    Stockholm után Svédország második legnagyobb városa 600.000 lakossal. Göteborgot 1621-ben alapították, német és holland tapasztalatok alapján csatornarendszerekkel, hiszen a település mocsaras talajra épült. Ennek megfelelõen sok híd, mindenhol jelenlévõ víz, és sok-sok halétterem jellemzi. Göteborg fontos tengeri kerskedelmi és hajózási központtá nõtte ki magát. Svédország legnagyobb hajógyára itt épült, ami jelentõs hatással volt a város iparára, gazdaságára majd száz éven keresztül. A 20. században a Volvo és Svenska Kullagerfabriken lett a meghatározó gazdasági erõ.

  • Kyoto

    Udvari költõk már a középkorban megénekelték Kyoto szépségét. Régi selyemfestmények tanúskodnak a zöld hegyek lábánál álló teapavilonokról, és elsárgult krónikák regélnek a japán császárokról, akik a 8. és a 9. század között pompás udvart tartottak Kyotóban, és bõkezûen támogatták a mûvészeteket. Nem volt még egy város a Felkelõ Nap országában, ahol akkoriban oly sok csodálatos mûkincs gyûlt volna össze, oly sok palota, díszkapu, sintoista szentély, Buddha-templom és...

  • A világ végén, Bolíviában

    A vakáció megtervezésében alighanem a megfelelõ úticél kiválasztása a legnehezebb. A színes prospektusok és az utazási irodák ajánlói nem elég életszagúak, olyan ismerõst pedig nem könnyû találni, aki pont azon a helyen nyaralt tavaly, amit kinéztünk magunknak. 'J. András' Bolíviáról írt élménybeszámolója következik. Egyszer régen, egy moziban eljutottam Wim Wenders-szel „A világ végéig”. Talán a film sajátos hangulata és fájó szépsége is közrejátszott abban, hogy utazásaim során mindig keresem az olyan helyeket, amelyek mintha nem is képeznék részét e világnak, annyira távoliak, elhagyatottak vagy szokatlanok.

  • San Francisco: nemzetek és kultúrák találkozása

    San Francisco sajátos életérzése nemzetek és kultúrák együttélésének eredménye. Talán éppen ezért lett a város az ötvenes évek beatnemzedékének és a hatvanas évek hippinemzedékének központja.

    Ma a közeli Szilícium-völgy komputerértelmisége és a világ minden részébõl idesereglett homoszexuálisok festõi lakó- és találkozóhelye. San Francisco egy 50 kilométer hosszú félszigeten fekszik a San Franciscói- és a San Pablo-öblök közötti Golden Gate tengerszoros déli oldalán. E tengerszoros fölött ível át a világ legcsodálatosabb függõhídja, a híres Golden Gate Bridge.

  • A Keopsz-piramis titkai

    A gízai Nagy Piramis, más néven Keopsz-piramis titkait 4500 éve kutatják kincsvadászok és régészek, de vannak olyan rejtett járatok az õsi egyiptomi építményben, amelyek máig õrzik titkaikat.

    A Leeds egyetem régészei most egy speciálisan kialakított robottal próbálják felderíteni, mi lehet azokban az aknákban, ahová több ezer éve nem tekintett be senki. A piramis mélyén két kisebb szoba található, ezeket a király fülkéjének, illetve a királynõ fülkéjének nevezték el a régészek.