rss
  • Várnegyed Monacóban

  • A várnegyed reneszánsz stílusban épült sikátoraiban falatnyi terek kúttal, váratlanul elõbukkanó templomok, gyönyörû épületek, éttermek és boltok kötik le az embert.

    Hangulatos éttermek mindenütt vannak, ahol a francia és olasz konyha egyszerre van jelen – már csak a város elhelyezkedése miatt is. A két nép habitusa közötti különbség az ételeken is tetten érhetõ, hogy ki mire használja a konyhát és a fõzést.

    Az olasz ételek ízletesek, harmonikus ízûek, ismerõsek, az olasz ételekkel jól lehet lakni, ha viszont a francia konyha mellett döntünk, készüljünk fel a meglepetésekre, az ismeretlen ízekre és kombinációkra, hogy a szakács öncélú kísérletezõ kedvének alanyai leszünk, és az idehaza, a magyar éttermekben és háztartásokban megszokott, a magyar táplálkozási kultúrának megfelelõ teli has állapotát úgysem érjük el. Még akkor sem, ha elõ-, fõ és utóételt is rendelünk. Szemünk viszont megtelik látvánnyal, mert a feltálalt ételek egy haladó szemléletû mûvészettörténeti könyvben is helyet kapnának - zsebünk meg kiürül.

    A sikátorok után a villanegyed következik, melyet a túlgondozott kerteknek és túldíszített villáknak köszönhetõen sikerült Disneylandé alakítani. Ebbe a hibába a város több része is beleesik, a piactér például olyan rózsaszín és habos, hogy a helyszínen azonnal, minden átalakítás nélkül lehetne Csipkerózsikát forgatni. A kaszinó kertje és maga a kaszinó is egészen díszletszerû. A kaszinónak, melyet Monte Carlónak hívnak, itt sikerült az emberek kifosztását valamiféle megbecsült, elit társadalmi eseménnyé emelnie. A pórnép és pórturista nem is látogathatja a játéktermeket, csak elegáns ruhában, belépti díj ellenében hallható a faitez vos jeux felszólítás azok számára, akiknek a pénz tulajdonképpen csak paraméter, vagyis semmi tétje nincs, merre gördül a roulette-golyó.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Szingapúr a kaszinók városa

    Szingapúr kitárta ajtóit, és egy csodával várja azokat a szórakozni vágyókat, akik nem napsütésben szeretnék eltölteni szabadidejüket, hanem a pénzüket szeretnék egy kicsit megforgatni.

    A Marina Bay Sands a világ második legdrágább kaszinója lett, az MGM Mirage City Center Las Vegas után. Szingapúr 2005-ben zöld utat adott a kaszinóknak és a szerencsejátéknak. A szerencsejáték ipart leszámítva a város nem áll túl jól gazdaságilag, hiába a régió üzleti központja.

  • Petra, a sziklába vájt város

    A Jordán Hasemita Királyság fiatal állam, de történelmi emlékei a civilizáció legkorábbi idõszakából származnak. Még pénzét, a jordán dínárt is a római kori denarius mintájára verik. Az országnak és az egész Közel-Keletnek egyik legérdekesebb látnivalója Petra, a korábban eltemetett nabateus város. A települést a Biblia Szela néven említi, amely héberül sziklát jelent. Ennek görög fordítása Petra; az arabok Wadi Moussának, Mózes völgyének nevezik. Nincs még egy hely a Földön, ahol ennyire belesimulna a város a tájba: nagy részét a sziklákba vájták.

  • Szeged és a Dóm

    A Dóm tér méretét tekintve megegyezik a velencei Szent Márk tér méretével, 12.000 négyzetméter. Ez a tér ad otthont a nemzetközi jelentõségû Szegedi Szabadtéri Játékoknak, mely elôször 1931-ban került megrendezésre. Az észak-európai stílusú, vörös téglás egységes épületek árkádjai alatt látható a Nemzeti emlékcsarnok (Pantheon), mely Klebelsberg Kunónak, az elsõ magyar vallás- és közoktatásügyi miniszternek köszönheti születését és a magyar történelem, irodalom, mûvészet és természettudomány kimagasló személyiségeinek szobrait, dombormûveit tartalmazza.

  • Podgorica - A fekete hegyek fővárosa

    Kevés titokzatos és felfedezésre váró hely maradt már Európában. Montenegró az.

    Érintetlen szépségei – a Dinári-Alpok magas hegyei, a langyos Adria – a természeti értékek változatossága Európa közepén várhatóan az egyik legfelkapottabb turistadesztinációvá teszik. Érdemes tehát megelőzni az áradatot és megtapasztalni a csupán karnyújtásnyira található egzotikumot. Télen síparadicsomok, nyáron simogató tenger várja a felfedezőket.

  • Brunei, egy varázslatos ország

    A legtöbben vélhetõen csak annyit tudnak a világ egyik leggazdagabb országáról, hogy szultánja legendásan jómódú a kõolajlelõhelyek miatt. Ha azonban a térképen kellene elhelyezni, hiába keresnénk Kuvait és Abu Dhabi között, hiszen Délkelet-Ázsiában, Borneó szigetén fekszik ez az a csupán 570 km2-es területû ország. 280 ezer állampolgára ingyenes orvosi ellátásban, oktatásban és sportolási lehetõségekben részesül, míg a magas béreket nem terhei adó. Ennyi pozitívum mellett eltörpül az az apróság, hogy alkoholt a szigorú iszlám törvénykezés miatt sehol nem lehet vásárolni.

  • Queen Mary 2 - a hajók és a luxus királynõje

    Luxus – csak kiválasztottaknak!

    A kultúrára szomjazó utasok szórakoztatását egy nyolcezer kötetes könyvtár, egy színház, egy teljes méretû planetáriumként is mûködõ mozi, valamint háromszáz olyan különleges mûalkotás biztosítja, melyek összértéke meghaladja az ötmillió dollárt. Az óceánjárón az Oxfordi Egyetem oktatási programja számos elõadást és mûhelymunkát kínál a történelem, a mûvészetek, az irodalom, a gazdaság, a politika, a filozófia és a szociológia iránt érdeklõdõknek.

  • Szécsény

    Szécsény város az Ipoly völgyében, a Cserhát elõreugró dombjai között helyezkedik el. Lakosainak száma 6500 fõ, a közigazgatásilag hozzátartozó Pösténypusztával és Benczúrfalvával együtt.

    Szécsényrõl a legkorábbi írásos adatok a 13. században keletkeztek. A Kacsics-nembeli Szécsényi Tamás 1332-ben a ferencesek számára a pápától alapító oklevelet, 1334-ben pedig Károly Róberttõl a helység részére Buda városával megegyezõ kiváltságokat szerzett. A töretlen városfejlõdés egészen a Mohácsi-vészig tartott.

  • Genf

    Genf a második legnagyobb lélekszámú város Svájcban (Zürich után). Genf kanton fõvárosa.

    Az ókorban egy kelta törzs, az allobroxok megerõsített határvárosa volt Genava néven. Julius Caesar is járt erre a gall háború során. A népvándorlás során a burgundiak fõvárosa lett 443-ban. A frank birodalomhoz csatolták 534-ben. A középkorban (kb. 400-tól) a genfi püspökök uralták. A polgárság elégedetlensége hozzájárult a reformáció térhódításához. Kálvin János 1536-ban jött elõször a városba, ekkor kiáltották ki a város függetlenségét.

  • Ezt látnia kell Kuala Lumpurban: A Petronas Ikertornyok

    A francia pókember is megmászta Kuala Lumpurban, Malajzia fõvárosában a helyi olajtársaság székházát, a Petronas Ikertornyok egyikét, amely - 452 méteres magasságával - egy ideig a világ legnagyobb épületének számított.

    A Petronas Towerst többen nevezték techno-pagodának. Tervezõje Cesar Pelli amerikai építész, aki minden munkájában a legfejlettebb csúcstechnológiát ötvözi a helyi kultúra és hagyomány jelképeivel. A komplexum alapjául az iszlám építészet két jellegzetes eleme, a minaret és a városkapu szolgált.

  • Véget ért a hosszú taxizás Ausztráliában

    Kilenc hét és 13 650 megtett kilométer után Ausztráliában véget ért a "hosszú taxizás", amelynek célja a tavaly meghirdetetett "világ legjobb állása" pályázathoz hasonlóan az idegenforgalom fellendítése az ötödik kontinensen.

    A befejezõdött utazás résztvevõi, a sofõr és az utasok is válogatók után kerültek be a csapatba. A gépkocsivezetõnek kiválasztott Doug Slater "élete nagy lehetõségének" nevezte, hogy megtehette ezt az utat a nyugat-ausztráliai Perth és az északi partvidéken fekvõ Broome városa között.

  • Az Egyesült Államok (USA) síterepei

    Amerika a határtalan lehetőségek országa, és ez a sízésre is érvényesül, hiszen a Sziklás-hegységben és keleten az Appalache-ben egymást érik a jobbnál jobb síterepek.

    Amerikában, hasonlóan több nem európai országhoz nincsenek piros pályák, hanem zöld, kék illetve fekete jelölésűek a sípályák. Az amerikai sízés egyetlen hátránya talán az, hogy meglehetősen magasak a síbérletárak.

  • A Kék Hegyeken túl

    Sydney házihegye a mindössze két-három órányi autózással elérhetõ Kék-Hegység. Ötven körüli idegenvezetõnk, Harry öreg, legalább húszéves kisbuszával tesszük meg az utat a nemzeti parkba. Amikor áthaladunk a 900 méter magasan fekvõ Leurán, egy kicsi, angolszász stílusú városkán, megtudjuk, ide azért zarándokolnak az ausztrálok, hogy megnézzék maguknak a gyökereiket. Mivel elég magasan van, éghajlata a kontinentálisra emlékeztet, õsszel, tehát úgy március felé megsárgulnak és lehullanak a levelek, elõfordul, hogy télen még hó is esik.

  • Kalocsa

    Kalocsa igen régóta számít lakott területnek, a városban és környékén régészeti emlékek beszélnek errõl. A legrégebbi lelet egy i.sz. 300 körüli kelta település maradványait mutatja be. A honfoglaláskor a fejedelmi nemzetség szállásterülete lett.

    Államalapító Szent István király 1002 körül megalapította itt az ország második érsekségét, és elsõ érsekévé kinevezte Asztrik apátot, aki elhozta számára a pápától a koronát. Ez idõ tájt épült fel a mindenkori érsekek lakhelye, és a székesegyház, amely aztán a történelem viharainak köszönhetõen többször is újjáépült.

  • Hol nyaralunk idén? Itt a top5 úti cél!

    A Start Utazási Iroda (www.startutazas.hu) minden évben összeállítja a legnépszerûbb nyaralóhelyek listáját a nyári fõszezonra elõzetesen lefoglalt utazások alapján. Az így kirajzolódó trendek pedig nem csak izgalmasan változó toplistát eredményeznek, de a még bizonytalan utazóknak is segítséget nyújtanak a választásban.

    Geri Károly, a StartUtazás ügyvezetõje elmondta, a népszerûségi lista elsõ helyezettjei között minden évben izgalmas verseny alakul ki, évrõl-évre nagy mozgásokat tapasztalhatunk a sorrendben.

  • Az Ördögtorony

    Amerika nemzeti kincse, az Ördögtorony Wyoming északkeleti részén található, a csodálatosan szép Crook Country területén. A tornyot és a hozzá tartozó mintegy 550 hektárnyi területet Teddy Roosevelt elnök 1906-ban avatta az Egyesült Államok elsõ nemzeti emlékmûvévé. A tudósok véleménye szerint az Ördögtorony egy õsi vulkán magja, amely hosszú évmilliókon keresztül volt kitéve az eróziónak és a Belle Fourche folyó sodrának. Ez a folyó a torony alapja körül kígyózik, 1267 láb mélyen a csúcs alatt.

  • New York kerületei: Staten Island (5/5. rész)

    Staten Island egyike New York város öt kerületének; az azonos nevû szigeten terül el. Mivel földrajzilag kívül esik a városmagon, népessége is a legkisebb az öt kerület közül.

    Délen a Richmond County-val határos, amely New York állam legdélibb járása. 1975-ig a kerület hivatalos neve Borough of Richmond volt. Lakossága 465 000 fõ, ezért Staten Islandet néha az elfeledett kerület néven is illetik. Sokkal kevéssé ismert, mint a többi négy: Bronx, Queens, Manhattan és Brooklyn.

  • Baja, a vizek és ízek városa

    Budapesttõl 160 km-re délre, a Duna folyó és a Sugovica holtág partján épült ez a hangulatos város, környékén a gemenci ártéri erdõ védett növény- és állatvilágával. Mintegy negyvenezer lakosával évszázadok óta a magyar, német, szerb és horvát nemzetiségek közös, békés otthona. Ezt a sokszínûséget õrzik a helyi épületek, hagyományok és családnevek is. Baja fõbb látnivalói közé tartozik a mediterrán hangulatú Szentháromság tér, melynek dísze a neoreneszánsz Városháza.

  • 1,2 billió forintot hagytak hazánkban a külföldiek tavaly

    A külföldiek összes magyarországi fogyasztása 2009-ben 1201 milliárd forint volt, 10 százalékkal több mint az elõzõ évben - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfõn. A KSH tájékoztatása szerint a forint 12 százalékkal gyengült az euróhoz képest, éves átlagos árfolyama 251 forintról 281 forintra változott egy év alatt.

    A fogyasztás 68 százaléka, 820 milliárd forint a turisztikához kapcsolódik, további mintegy 340 milliárd forint az átutazók és a napi ingázók kiskereskedelmi forgalomban realizálódó fogyasztása volt.

  • Az Alpok országa: Svájc

    Mennyi mindent takar: büszkeséget, örömöt,elégtételt, de talán rezignációt, szomorúságot és sajnálkozást is.

    Svájc mindenekelõtt a tisztaság, a rend és a jólét szinonimája, a tejjel-mézzel folyó Kánaán. Paradicsom, a boldogság szigete ebben a kavargó, tengernyi szükségtõl és nyomortól, háborúságtól és kétségbeeséstõl terhes világban.Valljuk be - a németek kicsit irigylik a svájciakat, akiktõl rossz néven veszik, hogy néha németebbek a németeknél. De ki szereti, ha saját jó tulajdonságait mások felülmúlják?

  • Hydropolis, az új dubai csoda

    Dubai eddig is kedvelt turisztikai célpontja volt a tehetõsebb utazóknak. Ebben az is szerepet játszott, hogy ha itt valami különlegességet kitaláltak- legyen az földrészeket formázó mesterséges szigetcsoport vagy vitorlaként az égbeszökõ szállodaépület-, azt meg is valósították.

    A kormányzat mindig is támogatta az innovatív projekteket annak érdekében, hogy Dubai igazán különleges célállomássá váljon. A legújabb ötlet nyomán az "óceán meghódítására" készülnek.

  • Vonattal a nagyvilágban

    Nem a leggyorsabb közlekedési mód, és sokkal többe kerül, mint a repülõjegy, a luxusvonatok mégis reneszánszukat élik. Lássuk a legjobb exkluzív járatokat.

    A Glacier Express luxusvonat kiérdemelte a világ leglassabb expressze címet, ugyanis 8 óra alatt teszi meg a 300 km-es utat.

    A látvány és kényelem azonban kárpótol, utazás közben a svájci Alpok, St. Moritz és Zermatt panorámájában gyönyörködhetünk. A vonat 291 hídon és 91 alagúton halad át, és néha több mint 2 km-es magasságban robog.

  • Colonial Street: A Született Feleségek utcája Los Angelesben

    A Colonial Street 2005 óta a magyar képernyõkön is jelen van, amióta elkezdték vetíteni a Született Feleségek címû sorozatot.

    A kitalált Széplak (Fairview) városában, a Lila akác közben játszódó sorozat négy feleség életét követi nyomon, míg a háttérben több rejtély bontakozik ki, ami férjeiket, barátaikat és szomszédaikat érinti. A híres utca a Colonial Street az Universal Studió része, amely Los Angeles külvárosában található. A stúdióváros nagysága területileg egy magyar megyeszékhely nagyságával egyezik meg.

  • San Francisco

    San Francisco sajátos életérzése nemzetek és kultúrák együttélésének eredménye. Talán éppen ezért lett a város az ötvenes évek beatnemzedékének és a hatvanas évek hippinemzedékének központja. Ma a közeli Szilícium-völgy komputerértelmisége és a világ minden részébõl idesereglett homoszexuálisok festõi lakó- és találkozóhelye. San Francisco egy 50 kilométer hosszú félszigeten fekszik a San Franciscói- és a San Pablo-öblök közötti Golden Gate tengerszoros déli oldalán. E tengerszoros fölött ível át a világ legcsodálatosabb függõhídja, a híres Golden Gate Bridge.

  • Mexikóváros, a latin fõváros

    A fõváros 2200 méter magasan fekszik, de levegõje ennek ellenére borzasztóan szmogos. A helyiek többsége beszél angolul, és szívesen elkalauzol minket bármely nevezetességhez, mint például a Zona Rosaba, a Rózsanegyedbe, ahol több száz éves épületek és remek éttermek találhatók. A város történelmi belvárosa a Plaza de la Constitución, itt találhatók Mexikó legrégebbi épületei és templomai. Keleti részén található a a Palacio Nacional, mely ma az elnöki hivatalnak ad otthont. A csodálatos Catedral Metropolitanát 1520-ban építették. A fõváros egyéb látnivalót se hagyjuk ki! Nézzük meg az azték piacteret, az Alamedát, a város legnagyobb parkját, a Bosque de Chapultepecet, a Guadalupe Bazilikát, és a Plaza Garibaldit is.

  • Bologna, a vörös Bologna Olaszországban

    Bologna la Rossa (a vörös Bologna) - e jelzõ kétszeresen is igaz a városra, melynek jellegzetességét a rõtvörös színû cseréptetõk és téglafalak adják, s ugyanakkor arra is utal, hogy a tiszteletreméltó Bolognát több mint 50 évig a baloldaliak kormányozták.

    La Dotta (a mûvelt) - így emlegetik azok, akik a tudomány terjesztésében betöltött szerepét méltányolják, mert itt áll a világ egyik legrégebbi egyeteme: 1088-ban alapították. Bologna még a mûemlékekben igencsak bõvelkedõ Felsõ-Itáliában is kivételes helyet foglal el, ugyanis Velencén kívül egyetlen más város sem õrizte meg ilyen egységesen középkori arculatát.

  • Prága (Csehország)

    Csehország fõvárosát nem véletlenül tartják számon Európa legszebb városai között. Történelmi városrésze több mint 1100 éves múltjával, régi templomaival, kastélyaival, szûk, macskaköves utcáival, jellegzetes öreg házaival megragad minden idelátogatót.

    A fõváros az ország leghosszabb folyója, a Moldva két partján terül el. Öt részre osztható: a Hradcany (azaz a várnegyed), a Malá Strana (a XIII. századi Kisoldal), a Staré Mésto (a gótikus Óváros), a Josefov (korábbi zsidónegyed) és a Nové Méstro (a XIV. századi Újváros). A város legtöbb látnivalója itt található, és a területeket összekötõ Károly hídon.

  • Lake City: A természet és a modern építészet találkozása

    Az észak-floridai Lake City város közelében található a híres floridai indián törzsfõnökrõl elnevezett Osceola National Forest.

    Az erdõt szép tavak, kisebb mocsarak tarkítják, a legnagyobb tó, az Ocean Pond partja strandolásra is alkalmas. Az észak-floridai White Spring kénes tartalmú gyógyforrásáról ismert, ízületi bántalmak és reuma gyógyítására használják - már az indiánok kora óta. A törzsek szent területnek tartották, tilos volt megtámadni a más törzsbelieket, ha a forrásnál kerestek gyógyulást.

  • Moszkva és London a világ legdrágább városai

    Immár második éve Moszkva számít a legdrágább európai városnak, legalábbis a svájci Mercer tanácsadó cég felmérése szerint. Az orosz fõvárost a hagyományosan drága London követi, amely egy év alatt három helyet ugrott elõre. Az elsõ tízben még négy európai város található, Koppenhága, Genf, Zürich és Oslo mellé csak japán települések és Hong Kong fért be. Az elsõsorban a külföldiek szemszögébõl készített felmérés alapján Európa a világ legdrágább régiója, hiszen a TOP 50-ben harminc európai város szerepel, közülük Milánó a 11., Szentpétervár a 12., Párizs a 13., Dublin a 16. és Róma a 18. helyet foglalja el.

  • Svájc - Gleccsersí és panoráma

    Hóbiztos pályák és gleccsersízés – ezek csábítják leginkább a Svájcba utazókat. Nemcsak azért, mert itt találjuk Európa legmagasabban fekvő és legnagyobb szintkülönbségű pályáit, hanem mert Svájc híres „hóbiztosságáról" is. A hegyek közé zárt ország egyelőre nem a magyar utazók kedvence. Ebben híres zártsága is szerepet játszhat, árai azonban még inkább. Míg a közeli Olaszországban fejenként heti hatvan-hetvenezer forintból síelhetünk, Svájcban kétszázezer forint alatt ne számoljunk.

  • Bern: Svájc központja

    Bern mintegy Svájc közepén fekszik az Aare folyó partján.

    Az óváros a folyó egyik hurokszerû kanyarulatában fekszik, innen terjed ki a város minden égtáj felé néhol egészen 12 kilométer távolságban is. Északról a Breitenrain, Wankdorf és Lorraine negyedek szegélyezik a központot, keleten a Schosshalde és délen Kirchenfeld. Ezeket a negyedeket hidak kötik össze a városközponttal. A hidak nevei a következõk: Lorrainebrücke, Kornhausbrücke, Nydeggbrücke, Kirchenfeldbrücke, Monbijoubrücke. Nyugatról Bümpliz és Bethlehem negyedek veszik körül a centrumot.