rss
  • Ringass még, Tokió, ringass!

  • Tokióban meghaltam. Kétszer is. Pedig elmagyarázták, hogy hogyan kell túlélni. Még a legkisebb japán gyerekek is rendre túlélik. A 30 feletti európai turisták azonban nem mindig. Mert japán értelemben kivételesen fegyelmezetlenek. Rájuk esik a szekrény, a csillár, a magasban tárolt könyvtár, és vagy a dolgok súlyától vagy mert elfogy a levegõ, a földrengésben meghalnak. Tokióban több földrengéskutató intézet is van. A legtöbb bárki számára nyitott, sõt olyanok is vannak, ahol az iskolásoknak havonta vagy félévente egyszer az oktatás keretében ismerkedniük kell a földrengések természetével, hatásaival és a túlélési lehetõségekkel.

    Leginkább ez az utolsó érdekli az embereket, hiszen ha már a földrengés természetfeletti természetét elemezzük, sokan úgy gondoljuk, a világot amúgy sem tudjuk megváltani.

    Egy foglalkozás körülbelül két órás. Miután részletesen, kellõ tudományossággal elmagyarázták nekünk, hogy ki és miért hibázott például 1995-ben a nagy kobe-i földrengés idején, megnézzük a korabeli videofelvételeket. Üldögélünk a filmszínházban, biztonsági övvel átkötve, mert az ülés rázkódik, forog, remeg alattunk, attól függõen, hogy most éppen egy kettes vagy egy hetes rengés hullámai érik el a várost. Jó hecc, gondolja az európai ember, különösen, hogy a legtöbb közülünk még sohasem élt át egyetlen igazi földrengést sem. Néha nevetünk is, pedig jobban kellene tisztelni a hatalmas erõt, amely városokat dönt romba, életeket vesz el, történelmet ír át.

    A nagyjából negyedórás vetítés után kezdõdik a bátorságpróba. Hatalmas terembe lépünk, mintha egy lakóház 18-dik emeletén lennénk. Elmagyarázzák nekünk, hogy a nagyjából 30 négyzetméteres szobát, az egész házat, kerületet, várost földrengés éri majd el. Csak a fegyelmezettek élik túl. Azok, akik az elsõ riasztásnál elzárják a vízcsapot, lekapcsolják a gázt és a villanyt és az asztal vagy az ajtófélfa alá menekülnek. A rengések után a folyosókon lehet tovább menekülni, a jelek majd mutatják. Persze az mindenkinek egyénre szabottan, a sorsszerûség kiszámíthatatlansága alapján van megírva, hogy gázszivárgás vagy -robbanás megöli-e vagy sem. Az esélyt azonban mindenki megkapja.

    Üldögélünk az asztalnál, négy japán nyugdíjas és két európai fiatal férfi. Vacsorázunk. Hirtelen hatalmasat reng a föld, hatalmasat ránt alattunk a 30 négyzetméteres díszlet, és azonnal a földre esünk. Az egyik japán odaugrik a vízcsaphoz, elzárja, a másik a gázzal teszi ugyanezt, majd a közeli ajtófélfa alá másznak, egymásba kapaszkodva várják, mikor lesz vége. Én nevetve, kényelmesen bemászom az asztal alá, a hátamon érzek egy enyhe csapódást, aztán az asztal lábába kapaszkodva nevetgélek, hogy mekkorákat ránt a színpad alattam. Pár másodperc múlva a japán nyugdíjasok egymás kezét fogva, egymás segítve elkúsznak a kijárat felé, és a gázszivárgás miatt a lehetõ leggyorsabban négykézláb elmásznak a vészkijárathoz, ott pedig lefelé a lépcsõn, szinte futva. Már percek óta kint vannak, mikorra kijutok.

    Végignézzük a felvételt. Látom, hogy az enyhe csapódás a hátamon maga a szivacsból készített tálalószekrény volt. Elsõ halál. Aztán azt is látom, hogy zavaromban vagy lazaságomban nem kúszva, hanem szinte gyalogolva jutok ki a szobából, lefelé a folyosó végén, a lépcsõn. A gáz megfojt. Második halál. Értékelik a teljesítményt, hatból hatodik vagyok, különösen rossz osztályzattal, még a hat-nyolc éves gyerekek is jobban teljesítenek. Idõben, fegyelmezettségben és túlélésben is.

    Nem tudom, mikor szégyelltem magam utoljára ennyire. Hajt a visszavágás, új próbára kéredzkedem. "Rock me again, Tokio, rock me... - ringass még, Tokió, ringass..." Nem engedik. Sokan várnak kint. Miközben indulok kifelé, a következõ csoportnak éppen azt mutatják a videófelvételen, hogy hogyan halt meg a magas európai az alacsony japán nyugdíjasok között az elõzõ szimulációs gyakorlaton.

    Azóta a piros lámpán sem megyek át soha. Különös helyzetekben tanulja az ember a bölcsességet...

    Pachmann Péter


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Athén a Görög fõváros

    A görög fõváros történelmi emlékeivel és megszámlálhatatlanul sok üzletével és szórakozóhelyével egyszerre romantikus és modern. Ugyanúgy megtalálhatók itt a zsúfolt utcák és terek, ezer színû kirakatok, mint a kis szûk sikátorok. Az igazi, nyüzsgõ metropoliszban számos kávéház, étterem, pub, taverna és kocsma várja a látogatókat. Éjszaka sem áll meg az élet, amikor diszkók, bárok és night klubok sokasága közül válogathatunk.

    Athén éghajlata általában meleg, a látogatókat állandó napfény fogadja. A téli átlaghõmérséklet is 14 C körül alakul.

  • Bruges – kirándulás csokivárosban

    Bruges-t télen-nyáron rengeteg turista látogatja, de talán a karácsonyi idõszak alatt mutatja legmeghittebb arcát. A városban annyi a látnivaló, hogy szorgalmasabban kattogtattuk a kameránkat, mint a japán turisták. Fedezd fel velünk a csoki és a csipke fõvárosát! Bruges nagy kiterjedésû óvárosában azonnal kezdetét veszi az idõutazás. A városmag szinte teljesen megmaradt a középkorból. Kacskaringós macskaköves utcák, széles csatornák, égbe törõ templomtornyok, reneszánsz paloták, csipkés tetejû házak sorakoznak, olyan érzésünk van, mintha egy kosztümös film díszletei között sétálnánk.

  • Vilnius - a jazz- és rockimádók városa

    Kelet-Európa egyik legszebb városának tartják e 700 éves, az egykori római, bizánci és eurázsiai utak keresztezõdésében épült litván fõvárost. Egyébként Európa földrajzi közepe alig 20 kilométerre található innen, érdemes megtekinteni a helyszínen állított szoborparkot. Az 570 ezer lakosú város tudományos élete kiemelkedõ, a diákok nyolc egyetem közül választhatnak, nem véletlen hát a lakosok magas iskolai végzettsége és kiváló nyelvtudása.

  • Szállodai bõvítés Bulgáriában

    A Bolgár Statisztikai Intézet adatai szerint az elmúlt évben az átlagos foglaltság a kereskedelmi szálláshelyeken 24,9% volt, ami 5,2%-kal marad el az elõzõ évhez képest. A kereskedelmi szálláshelyek bevételei a 2008. évi adatokhoz képest 15,5%-kal, 323 millió euróra csökkentek. A külföldi állampolgárok vendégéjszakák utáni bevételek 18,8%-kal, 211 millió euróra csökkentek. A múlt évben a kereskedelmi szálláshelyek, a 10 ágyat meghaladó szállodák, motelek, kempingek, turistaszállások és egyéb szálláshelyet szolgáltatók száma elérte a 3533-t. Ezek 126 100 szobát és 287 400 ágyat foglaltak magukba.

  • Mexikóváros, a latin fõváros

    A fõváros 2200 méter magasan fekszik, de levegõje ennek ellenére borzasztóan szmogos. A helyiek többsége beszél angolul, és szívesen elkalauzol minket bármely nevezetességhez, mint például a Zona Rosaba, a Rózsanegyedbe, ahol több száz éves épületek és remek éttermek találhatók. A város történelmi belvárosa a Plaza de la Constitución, itt találhatók Mexikó legrégebbi épületei és templomai. Keleti részén található a a Palacio Nacional, mely ma az elnöki hivatalnak ad otthont. A csodálatos Catedral Metropolitanát 1520-ban építették. A fõváros egyéb látnivalót se hagyjuk ki! Nézzük meg az azték piacteret, az Alamedát, a város legnagyobb parkját, a Bosque de Chapultepecet, a Guadalupe Bazilikát, és a Plaza Garibaldit is.

  • Halkidiki Budapesten

    Bár a magyarok egyik legkedveltebb utazási célpontja évek óta Görögország, ma már az egyes régiók külön-külön is invitálják a magyar vendéget: a Halkidiki régió is bemutatkozott Budapesten. A régiót alkotó, három földnyelven elterülõ Kaszándra, Szithonia és Athosz Theszalonikitõl dél-keletre terül el és mélyen belenyúlik az Égei-tengerbe. Ezüstös olívaligetek, aranyló gabonamezõk, festõi szõlõültetvények, méregzöld fenyõerdõk és mindehhez a kék tenger sós levegõje - így összegezte a félszigetek természeti vonzerejét Halkidiki turisztikai képviselõje.

  • Drezda

    II. Frigyes Ágost (1670-1733) szász választófejedelem és 1697-tõl lengyel király is, olyan gazdagon volt megáldva testi képességekkel, hogy hódolói az Erõs melléknévvel ruházták fel. Állítólag 350-nél több gyermeket nemzett, és patkókat hajlított össze puszta kézzel. Az uralkodónak még más, nem kevésbé kiváló adottságai is voltak: elhatározta, hogy Észak Velencéjévé varázsolja Elba-parti rezidenciáját. Túl akart tenni a berlini udvaron - ami sikerült is neki -, Versailles fényét-pompáját kívánta szász földre hozni.

  • Szeged Története

    Szeged környéke az õskortól lakott hely, az Öthalom területén bukkantak a legrégibb emberi településnyomokra. A II. század közepérõl, Ptolemaiosz leírásából ismerjük a település legrégibb nevét: Partiszkon. A késõbbi vár helyén római õrállomás vigyázta a tiszai átkelõhelyet, a Maros menti só- és aranyszállítást. A nagyszéksósi hun fejedelmi lelet és számos történeti adat valószínûsíti, hogy Attila székhelye a környéken lehetett.

    Szegedet Baján avar kagán csapatai szállták meg 567 után, s a környék egészen a IX. század kezdetéig avar fennhatóság alá tartozott.

  • Peru

    Peru maga az élõ történelem. Kevés olyan hely van a Földön, mely olyan múlttal büszkélkedhet, mint ez a dél-amerikai ország. Az õsi korok emlékei viszonylag jó állapotban maradtak fenn, így az utazók megcsodálhatják az inka fõvárost Cuzcot, Machu Pichu fenséges romjait vagy éppen a spanyol hódítók korának építészeti remekmûveit. Ezek önmagukban is elegendõek...

  • Az átalakuló dublini dokknegyed

    Dublin sok látogatója a várost átszelõ Liffey folyót olyan kiindulópontnak használja, amely elvezet az ír fõváros központjában lévõ fõ turistahelyszínek irányába.

    Akik azonban a folyót követve tovább merészkednek a dublini kikötõig, egy új, modern Dublint is találnak a part mentén. Itt található a Daniel Libeskind tervezte Grand Canal színház, egy új konferenciacentrum, valamint a Google és a Facebook európai központja csakúgy, mint a U2 együttes volt stúdiója.

  • Világörökségünk: Pécsi ókeresztény sírkamrák

    A római kori Sopiane - a mai Pécs - IV. századi ókeresztény temetõjét a Világörökség Bizottság 2000-ben azzal az indokkal vette fel a kultúrtörténeti kincsek listájára, hogy a feltárt építményegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti az északi és nyugati római provinciák korai keresztény temetkezési építészetét és mûvészetét.

    A föld alatti sírkamrák és emlékkápolnák a késõ római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitérõl tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élõ kultúra és civilizáció gyökereit.

  • Véget ért a hosszú taxizás Ausztráliában

    Kilenc hét és 13 650 megtett kilométer után Ausztráliában véget ért a "hosszú taxizás", amelynek célja a tavaly meghirdetetett "világ legjobb állása" pályázathoz hasonlóan az idegenforgalom fellendítése az ötödik kontinensen.

    A befejezõdött utazás résztvevõi, a sofõr és az utasok is válogatók után kerültek be a csapatba. A gépkocsivezetõnek kiválasztott Doug Slater "élete nagy lehetõségének" nevezte, hogy megtehette ezt az utat a nyugat-ausztráliai Perth és az északi partvidéken fekvõ Broome városa között.

  • Ősszel a leggyönyörűbb Toscana

    Ősszel a leggyönyörűbb ToscanaToscana az olasz reneszánsz szülőföldje, kiemelkedő alkotásokkal az építészet, festészet és szobrászat területén. A mesés szépségű táj, a Földközi-tenger partvidéke, a számos történelmi és művészettörténeti látnivalóban bővelkedő város, - mint Firenze, Siena, Lucca, Pisa, San Gimignano, Cortona, Volterra – egész évben vonzóvá teszik Toscanat a turisták számára. Éppen ezért ezt a tartományt autóval célszerű megközelíteni: az érdekes városok egymástól legfeljebb 100 kilométer távolságba esnek.

  • Turku, a finn élet központja

    Amikor az éjszakák hosszúak (márpedig nagyon hosszúak tudnak lenni), akkor sokkal több mindent lehet csinálni, mint leülni a szobában egy vodka mellé. Síelhetünk, vagy szaunázhatunk. A nyári évszakban a partmenti területek, ideértve az Aland-szigetet és a Turku-félszigetet is, a vitorlázók és a horgászok paradicsomává válik. A belsõ vidékek Európa legnagyobb érintetlen vidékének értékeivel turisták ezreit vonzzák minden évben. A délen fekvõ fõváros, Helsinki több, mint 30 galériával, illetve múzeummal dicsekedhet, míg az északi területek a Télapóval való találkozással kecsegtetnek.

  • Málta

    A Földközi-tenger közepén, Szicília és Afrika között fekvõ Málta kis mérete ellenére változatos kulturális és turisztikai élményt nyújt az odalátogatóknak. Régi templomromok, tekintélyt parancsoló erõdök, középkori paloták, szûk utcák, hatalmas katedrálisok és a köréjük fonódó legendák tanúskodnak az ország gazdag múltjáról. A három lakott szigetbõl (Málta, Gozo, Comino) és sok kopár sziklából álló kis ország nemcsak mûemlékeivel, hanem természeti adottságaival is lenyûgözi az utazókat, a Földközi-tenger térségében keresve sem lehet búvárkodásra alkalmasabb öblöket, lagúnákat találni.

  • Kaposvár - A festõk városa

    A Dél–Dunántúl változatos dombvidékén, a Dráva folyó és a Balaton ölelésében fekszik Somogy megye és székhelye, Kaposvár. 2008-ban a város elnyerte az „Év települése” címet, ugyanebben az évben ítélték meg Kaposvárnak „Az év turizmusbarát települése” címet is.

    Kaposvár területe már az õsidõktõl fogva lakott volt. A település neve - mely eredetileg a kapu (Copus) szóból származik - elõször 1009-ben, Szent Istvánnak a pécsi püspökség határait kijelölõ alapítólevelében jelent meg. Kaposvár elsõ vára az 1200-as években épült, amit a törökök 1686. novemberéig uralmuk alatt tartottak.

  • Csorvás

    Csorvás város Békés megyében, a 47-es számú fõút mellett, az orosházi kistérségben helyezkedik el. Szabályos alaprajzú, kertes beépítésû település, amely a történelem folyamán háromszor épült újjá. Elsõ írásos említése 1217-bõl való.

    A „mai” Csorvás 1857. december 3-án lett újra önálló település. Fejlõdését az akkor több nemzetiségû – magyar, szlovák, román – lakosság tehetsége és szorgalma, valamint kiváló termõföldje alapozta meg. Ebben az idõben a gazdálkodást a búza-, kukoricatermesztés, a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés jellemezte.

  • Budva

    Budva az egyik legrégebbi lakott település az Adrián. A legenda szerint a várost Kadmo a föniciai Agenora király alapította. Thébából elûzték majd megérkezett erre a vidékre és megalapította a várost. Elõször a várost Szofoklész említi az V. században i. e. Budva az egyike azoknak az antik városoknak mely nem tünt el a VII. század elején. Konsztantin cár lejegyezte, hogy 840 -ben az arabok betörtek a városba és teljesen kifosztották, tönkre tették.

  • Az utazás nem csak ma veszélyes, régen is az volt

    Nem csak a száguldó autók vagy repülõgépek jelentenek veszélyt az utazókra, már ötszáz évvel ezelõtt is ugyanolyan veszélyes volt útra kelni, mint manapság. Brit kutatók a Sussex grófságban 1485 és 1688 között bekövetkezett baleseti halálozásokat vizsgálták.

    A vezetõ halálok a vízbefúlás volt (38%), ezt követte a valamely tárgytól elszenvedett ütés (25%), majd a lóról vagy kocsiról való leesés (14%). További esések tették ki a balesetek 9%-át, a puskagolyó vagy nyílvesszõ általi halál az összes eset 6%-a volt, és 1% volt az égési sérült. Az áldozatok közül hatan voltak részegek a baleset bekövetkeztekor.

  • Dublin: szórakozás hajnalig

    Dublin a harmadik leglátogatottabb fõváros Európában. Folyó szeli ketté, sziluettjét nem csúfítják felhõkarcolók. Annak ellenére, hogy az ország lakosainak egyharmada a fõvárosban él, megmaradt középkori, emberléptékû településnek.

    A legfõbb látnivalót a kora-középkori óváros jelenti. A vár környékén már a történelem elõtti korban is volt település. Dublin jelentése sötét tó (Duhh Linn), a mely a Liffey és a Poddle folyók összefolyásánál keletkezett. Ez utóbbi egykor kettészelte a vár területét, ma a föld alatt csörgedezik.

  • Frankfurt

    Egy város, amirõl mindenkinek más jut eszébe - az Frankfurt. Kinek a pénzügyi központ, Európa bankéletének centruma, avagy az irodalmi-szellemi élet hagyománya, kezdve Gutenberggel, Goethével, egészen a mai zene és hangszer, illetve a könyvvásárig. Lehet, hogy Frankfurt neve hamarosan további asszociációkat is kelt: a városi magisztrátus úgy döntött, hogy a környezõ Rajna-Majna-térséggel egyetemben megpályázza a 2012-es nyári olimpia rendezési jogát.

  • Kis Magyar Mediterráneum - Palkonya

    Egy falu a Villányi-hegységben, mely leginkább boráról híres, pedig bõven van még miért idelátogatni. Örökségvédelem és találékonyság – Európa már felfigyelt rá.

    Köztudott, hogy a legtöbb napos órát egy évben az ország déli szegletének lakói élvezhetik. Ezen belül is a Villányi-hegység az egyik legszerencsésebb régió. A borissza népek inkább tavasszal és õsszel zarándokolnak ide, pedig bõven van errefele látni- és tennivaló nyáron is.

  • Kétszázan fõzték a hallét a szegedi Tisza-parton

    Szeged - Kétszáznégy nevezõ fõzte legjobb tudása szerint szombaton a halászlevet a XII. Nemzetközi Tiszai Halfesztiválon.

    Frank Sándor a legjobbakról szólva elárulta, hogy idén hét versenyzõ nyerte el az Örökös halfõzõ címet. A Tisza-parti városban ugyanis elsõsorban a részvétel a fontos, és a rangos díjat az nyeri el, aki hét alkalommal már megfõzte a hallét a rendezvény tizenkét éve alatt és ezt a zsûri igazolta. Összesen csaknem húszan tartoznak már ebbe a klubba, miután évente öt-hat szakácsnak sikerül megszereznie az érdemrendet.

  • San Francisco: nemzetek és kultúrák találkozása

    San Francisco sajátos életérzése nemzetek és kultúrák együttélésének eredménye. Talán éppen ezért lett a város az ötvenes évek beatnemzedékének és a hatvanas évek hippinemzedékének központja.

    Ma a közeli Szilícium-völgy komputerértelmisége és a világ minden részébõl idesereglett homoszexuálisok festõi lakó- és találkozóhelye. San Francisco egy 50 kilométer hosszú félszigeten fekszik a San Franciscói- és a San Pablo-öblök közötti Golden Gate tengerszoros déli oldalán. E tengerszoros fölött ível át a világ legcsodálatosabb függõhídja, a híres Golden Gate Bridge.

  • Finnország

    Finnország a hosszú téli éjszakák, a rövid tavasz, a szaunák és a télapó országa. Télen a sífutók és korcsolyázók paradicsoma, nyáron a vitorlázók, a túrázók és a horgászok mennyországa. Belterületein Európa legnagyobb érintetlen vadonját találhatjuk, kiterjed lápvilággal és számtalan madárfajjal. A finnek állítólag rokonaink és Õk e szerint is viselkednek. Finnországban magyarnak lenni rangot jelent. Az egyetemeken magyar tanszékekkel találkozhatunk, és a finn átlagember meglepõen tájékozott Magyarországról.

  • Káprázatos és egyedi tengerpartok a nagyvilágból

    Káprázatos és egyedi tengerpartok a nagyvilágbólA világ nemcsak meseszép hegyvidékeket, vízeséseket, erdőket és izgalmas nagyvárosokat tartogat számunkra, hanem egészen elképesztő tengerpartokat is. Ha valaki kimondja azt a szót, hogy tengerpart, az ember automatikusan a klasszikus fehér homokos, vagy kavicsos változatra gondol. Pedig nem csak ilyen partok léteznek. Az alábbiakban olyan furcsa és meghökkentő partszakaszokat mutatunk meg, melyek szokatlanságuk ellenére is egészen biztos, hogy életre szóló élménnyel ajándékozzák meg az odalátogatókat.

  • Séta Esztergomban

    A magyar Dunakanyar kapujában, Budapesttõl 40 kmre, erdõs hegyek koszorújában fekvõ Esztergom a magyar nemzet történetének kiemelkedõ helye.

    Esztergom története

    Nemcsak történelmi múltja, de híres mûemlékei, muzeális kincsei, kultúrtörténeti hagyományai, ódon hangulatot árasztó óvárosi utcái, jelentõs kulturális rendezvényei is Magyarország nemzeti zarándokhelyévé teszik ezt a kis várost.

  • Kolumbia: Csábító és kockázatos

    Az ország utazás és ott tartózkodás szempontjából "II. Fokozott biztonsági kockázatot rejtõ további országok és térségek" kategóriájába tartozik.

    Az ország területének jelentõs részét jelenleg három illegális fegyveres szervezet, a Kolumbiai Forradalmi Erõk (FARC), a Nemzeti Felszabadító Hadsereg (ELN) és az Egyesült Önvédelmi Erõk (AUC) tartja ellenõrzése alatt. Az általuk elkövetett erõszakos cselekmények és emberrablások magas száma miatt az ország külföldi turisták számára a nagyvárosokat (Bogota, Medellin, Cali, Barranquilla, Cartagena) kivéve nem tekinthetõ biztonságosnak.

  • Eger és a csillagok története

    Bizonyára sokaknak az egri várról az Egri csillagok jut eszünkbe. Van akinek tovább pörög az agya, fõleg akkor amikor a várhoz ér.

    Hogy miért? Az MTV és a MAFILM által gyártott magyar játékfilmet, az Egri csillagokat, hogy tudták itt leforgatni, ha ennyire ráépült a város a várra. Ha látni akarunk két Egri várat, akkor megtehetjük ezt. A 2. egri vár Pilisborosjenõ környékén található, ugyanis akkor még volt pénz a magyar filmekre, így felépítették az egri vár pontos mását.

  • A napsütés és a bulik hazája: Miami

    A napsütés és a bulik hazája: MiamiFlorida leghíresebb városa a világszerte ismert, nagy népszerűségnek örvendő üdülőváros, Miami. A város gyakorlatilag egész évben tele van a világ minden tájáról ideérkező turistákkal. A több mint 5000 km2-en fekvő kétmilliós város telis tele van élettel, egymást érik a zenei fesztiválok, koncertek, szórakozóhelyein egyetlen percre sem áll meg az élet. Legnagyobb népszerűségnek természetesen part menti területei számítanak: Miami Beach, South Beach, és Coconut Groove, de érdekesek belső területei is, a Downtown, a Little Havana, és a Coral Gables.