Petra, a sziklába vájt város

A Jordán Hasemita Királyság fiatal állam, de történelmi emlékei a civilizáció legkorábbi idõszakából származnak. Még pénzét, a jordán dínárt is a római kori denarius mintájára verik. Az országnak és az egész Közel-Keletnek egyik legérdekesebb látnivalója Petra, a korábban eltemetett nabateus város. A települést a Biblia Szela néven említi, amely héberül sziklát jelent. Ennek görög fordítása Petra; az arabok Wadi Moussának, Mózes völgyének nevezik. Nincs még egy hely a Földön, ahol ennyire belesimulna a város a tájba: nagy részét a sziklákba vájták. A mai napig sem tudunk sokat a nabateusokról, akik létrehozták ezt a csodát. A félnomád, arámi nyelven beszélõ nép 2400 évvel ezelõtt az Arab-félszigetrõl vándorolt ide, és kereskedelembõl élt. Fõvárosukban, Petrán rengeteg templomot és áldozati helyet létesítettek. Amelyeket a puha núbiai homokkõbe vájták, megmaradtak évezredek után is; amelyek szabadon álltak, azokat a szél és a földrengések elpusztították.

A város nyolc évszázadon át virágzott, majd a karavánutak áthelyezõdése miatt hanyatlásnak indult. Végül a VI. században, az arabok térhódításával Petra csillaga végképp leáldozott. Csak a beduin pásztorok tudtak létezésérõl. Az utolsó európaiak, akik látták, a keresztes lovagok voltak a XII. század elején.

A XIX. században utazók, felfedezõk kezdték keresni Petrát. 1812-ben egy arab kereskedõnek álcázott svájci kalandor, Johann Burckhardt hamarosan meg is talált. A nagyközönség számára azonban jóval késõbb, alig harminc évvel ezelõtt nyílt meg.

Nem csak sétaút

Petra az egyetlen, amely az Unesco világörökség mindkét, természeti és kulturális listájára is felkerült. A homokkõ sziklákba ékelõdött kanyon meredek falai rengeteg színárnyalatban pompáznak. Senki sem szabadulhat varázsa alól.

Megközelítése sem mindennapi: több mint egy kilométer hosszú szûk hasadékon kell végigmenni az elsõ kapuig. Az 50 méter magas sziklafalak jótékony árnyat biztosítanak a turistáknak, egykori lakóinak pedig jól védhetõ utat jelentett a szûk hasadék. A Szik, azaz a hasadék végét egyre világosodó fénycsík jelzi: hatalmas kulcslyukhoz hasonló résen át tárul elénk az elsõ, sziklába faragott épület, a fenséges Kincstár. Valójában viszont sohasem voltak itt kincsek, az épület temetkezési templom céljára épült óriási sziklasír. További királysírok sorakoznak magasan, a sziklákba vájva a Királyok falán, de az egy nap alatt alig bejárható területen 800 mûemlék: amfiteátrum, kolostor, oszlopsoros fõutca, palota, templom és sír várja a barangolót.