Zene- és mûvészetkedvelõ városként Drezda mindig is nagy tekintélynek örvendett Európában.
Ám nemcsak megtekinthetõ mûkincseivel érdemelte ki e rangot - a Grünes Gewölbe évszázadok alatt felhalmozott drágaságaival, Raffaello Sixtusi Madonnájával, a Die Brücke expresszionista mûvészcsoport gazdag örökségével -, hanem magas zenei kultúrájával a zenei turizmus úttörõjévé vált. Hétszáz éves hagyományai vannak a híres templomi kórusnak, a Kreuzchornak, és nem kevésbé híres a Semperoper zenekara sem.
A hagyományõrzõ vendéglõk többsége a 300 évvel ezelõtt kiépült Neustadtban található, ahol a Königstrasse elegáns butikjai, kis színházai és vendéglõi között szívesen ingáznak a drezdaiak.
Az Elba jobb partjáról nézve festette Canaletto azt a híres városképet is, amely Drezda elpusztítása után mintegy fata morganaként lebegett a város szerelmeseinek lelki szemei elõtt, s amely egyszer - reméljük, hamarosan - megint érvényes lesz.