Csillogóan tiszta vizû fjordok és a Fraser folyó szalagja foglalja keretbe a szaggatott vonalú félszigeten elterülõ várost, mögötte grandiózus kulisszaként a parti hegység hófedte csúcsai emelkednek. A nagyváros szíve az Angol-öböl, a Burrard Inlet és a False Creek fjordok által körülvett félszigeten lüktet. A Chinatown - mintegy az élénk forgalmú üzleti negyed kirakataként - közvetlenül a félsziget "nyakánál" helyezkedik el, és ízelítõt nyújt a város kozmopolita légkörébõl. Vancouver brit öröksége számos más kultúrával - elsõsorban ázsiai kultúrákkal - összeolvadva sajátos jelleget eredményezett. A Csendes-óceán menti kétmilliós város régtõl fogva nagy vonzerõt gyakorolt az óceán túlsó oldalán levõ országokra. Pedig az a régmúlt nem is olyan nagyon régi: még 150 éve sincs, hogy az elsõ fehér favágók letelepedtek itt a salish indiánok között.

Arany a Fraser folyónál

Az európaiak számára James Cook készítette el az utat, aki 1778-ban szállt partra Vancouver Islanden. José Maria Nárvez 1791-ben felfedezte a Fraser folyó torkolatát, a következõ évben pedig George kapitány - aki 14 évvel korábban elkísérte Cookot - ismét Vancouverbe hajózott. 1793-ban Alexander Mackenzie a Sziklás-hegységen átkelve itt érte el a Csendes-óceánt.
Amikor 1858-ban aranyra bukkantak a Fraser folyónál, ezerszámra keltek útra a szerencsét próbálni kívánók. 1867-ben a Burrard Inlet déli partján megjelent egy John Deighton nevû férfi. Egy hordó whiskyt hozott magával, amit odaígért a favágóknak, ha segítenek neki kocsmát építeni. A saloon egyetlen nap leforgása alatt elkészült.

Miközben Gassy Jack - ezt a nevet adták neki a favágók - bárja körül kialakult Gastown, a kínaiak is felépítették a maguk városát mellette, a túlsó oldalon pedig, a False Creek-fjord egyik kis szigetén a favágók létesítettek települést, melynek a Granville nevet adták.

1886-ban a transzkanadai vasútvonal eljutott a településekig, melyek ezáltal város rangjára emelkedtek. Az új város a környék felfedezõjének, Vancouver kapitánynak a nevét vette fel.
A gazdasági fejlõdés sem váratott magára: már 1887-ben befutott az elsõ Kínából érkezõ hajó a kikötõbe, és a Panama-csatorna megnyitásával (1914) közelebb kerültek egymáshoz Amerika keleti partjának és Európának a piacai.

A toleráns, több kultúrát magába olvasztó társadalom, amely ma oly vonzóvá teszi Vancouvert, voltaképpen csak a második világháború után alakult ki. Ehhez nagymértékben hozzájárult az a több tízezernyi gazdag kínai is, akik 1997-ben (amikor Kína átvette) Hongkongból Vancouverbe költöztek, és a fejlõdõ peremvárosokban telepedtek le.

Az eredeti kínai élet azonban a Chinatownban lüktet, a kis kifõzdék, vendéglõk és szatócsboltok negyedében. A Chinatown szélén található az egyetlen klasszikus kínai kert az anyaországon kívül. A Szun Jat-szenrõl elnevezett kert csendjében ki-ki magába vonulva elmélkedhet a jin és a jang taoista elveirõl.

Nagyutazas.hu