Velence. Már maga a név is csupa história. Évi tízmillió látogatója számára a város álomszerû hangulata azt sugallja, hogy régóta elszigetelt világ ez, afféle ködbe veszõ látomás. Pedig Velence nagyon is valóságos kisváros, hiába rejtõzik a mûemlékek díszlete mögé. Elõször is: Velence tényleg kicsi. A velencei lagúna ívére nyíló panoráma, a roppant égbolt szeszélyesen változó képe, az épület pazar homlokzata mind-mind a tágasság, a végtelen kiterjedés illúzióját keltik.
Az ember ezért ámultan veszi tudomásul, hogy a gyémántsûrû város csupán 7,77 négyzetkilométeren terül el – egyórányi sétával átkelhetünk egyik végébõl a másikba. Márpedig csak gyalog közlekedhetünk, mivel az utcák rendszerint alig járdányi szélesek. A velencei élet ritmusát a gyalogtempó szabja meg: a kényelmes lõdörgés, a barátokkal való váratlan, utcasarki találkozások, az a kis meg-megállás, laza terefere. Annyi minden közül, amit a velenceiek imádnak a városukban – nincsenek autók, és gyakorlatilag bûnözés sincsen –, ez a meghittség a legnagyszerûbb. Kedvtelve szokták mondogatni az itteniek: olyan ez a város, akár egy jókora nappali szoba.
Velence tényleg még mindig süllyed? Az itt lakókon kívül mintha mindenkit ez a kérdés foglalkoztatna. Egyetlen szóval: igen; bár a süllyedés mértéke lelassult, jórészt annak köszönhetõen, hogy leálltak a talajvíz szivattyúzásával. Az 1966. november 4-i katasztrofális áradás a város egyes részeit 24 órára 1,2 méter vastag vízréteggel borította el. Nemzetközi összefogás kellett hozzá, hogy rendbe hozhassák az épületeket, restaurálhassák a mûalkotásokat.
Manapság azonban másféle bajok árja fenyeget. Mintha a riadalom eddig ismeretlen fajtája kerítette volna hatalmába a várost. Nagyon sok cég elköltözött; a nagy áradás óta a lakosság 121 ezerrõl alig 60 ezerre apadt. Évente mintegy ezerötszázan hagyják el Velencét, fõként családos fiatalok, akik nem hajlandók vállalni a növekvõ megélhetési költségeket, ezért máshol keresnek jó állást és megfizethetõ lakást. Az életnek ezek a kiábrándító tényei más városokban is gyakori gondot jelentenek, Velencében azonban még az egész Itáliát gyötrõ protekcionizmus és korrupció is tetézi a bajokat.
A velenceiek nem tudják túltenni magukat azon, hogy míg városukat mindenki isteníti, õk maguk mintha senkit nem érdekelnének. Randolph Guthrie az elnöke a „Mentsük meg Velencét!” elnevezésû amerikai bizottságnak, amely évente mintegy félmillió dollárt teremt elõ az itteni épületek és mûkincsek restaurálására. „Csakhogy nincs értelme megóvni a mûremekeket, ha maga a város nem tud fennmaradni” – hangoztatja Guthrie. Állandó lakosok híján Velencébõl lassan díszletváros lesz. Az Adria királynõjének sorsa egy olyan, közvetlenül a híd túloldalán elterülõ várostól is függ, amelyrõl sosem hallani – ez pedig nem más, mint Mestre.
A Velenceként emlegetett közigazgatási egység 1926 óta magában foglalja Mestre városát is, amely mintegy 180 ezres lakosságával több mint kétszer akkora, mint a lagúnákkal szabdalt központi terület. Velence polgármestere tehát két, lényegében egymással szemben fekvõ városért felel – persze mind a kettõ meg van gyõzõdve arról, hogy a városvezetés a másikat favorizálja.
National Geographic
A Velencei-tó Magyarország második legnagyobb természetes tava. Kedvezõ természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetõen a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üdülõhelyeinek egyike.
Tenger vagy múzeum? - teszik fel maguknak a kérdést az Olaszországban nyaraló turisták, és felmérések szerint egyre többen választják inkább a kultúrát, mint a napozást.
Aki a Balaton partján tölt el pár napot, az látogassa meg az északi parton található Festetics kastélyt, megéri látni ezt a fantasztikus épületet és még külföldre sem kell menni.
Kilenc hét és 13 650 megtett kilométer után Ausztráliában véget ért a "hosszú taxizás", amelynek célja a tavaly meghirdetetett "világ legjobb állása" pályázathoz hasonlóan az idegenforgalom fellendítése az ötödik kontinensen.
Rio de Janiero, Brazília - A brazíliai Bahia állam partjaitól 70 kilométerre, az Albrolhos korallsziget-csoport közelében vannak Dél-Amerika legszebb koralljai.
Nógrádmegyer, a honfoglaló Megyer törzs õsi fészke, Salgótarján és Szécsény között lévõ kisebb nagyobb dombok ölelte völgyben fekszik.
Az ókorban görögül Kalpe volt a neve. 711-ben egy arab hadvezér, Tárik ibn-Zijád foglalta el, arab nevét (Dzsabal Tárik) is innen nyerte. 1462-ben került spanyol uralom alá. A spanyol örökösödési háború idején, 1704-ben szerezték meg az angolok. 1830 óta brit koronagyarmat.
London - Koppenhága a legideálisabb, legélhetõbb a világ nagyvárosai közül - erre a következtetésre jutott a Monocle címû brit folyóirat.
A Costa Concordia luxus óceánjáró hétvégi katasztrófájával kapcsolatban leggyakrabban felmerült kérdés, hogy miként eshetett meg egy ilyen baleset a 21. században, éppen 100 évvel a Titanic elsüllyedése után.
Az utazót legelõször Hamburg vibráló kikötõi forgataga nyûgözi le, amely annyira más, mint a déli tengereken. Az Elbán impozáns óceánjárók, elképesztõ méretû teherhajók várakoznak, hogy rövid pihenõ után újra kifussanak az Északi-tengerre. Európa második legnagyobb kikötõjében a világ minden tájáról odasereglett tengerészek ezrei fordulnak meg, a világhírû szórakozónegyed, St. Pauli törzsközönségét is õk alkotják. Hamburgban több hidat találunk, mint Velencében, Londonban és Amszterdamban együttvéve. Ezekbõl néhány az Alster tavon ível át.
A legmagasabb színvonalú, öt csillaggal jelzett szállodák eloszlása meglehetõsen egyenlõtlen Magyarországon. A legtöbb Budapesten található, de még ott is furcsa módon, egy kerületben öt, s egymás tõszomszédságában kettõ is mûködik. Vidéken csak néhány. Közülük a legnagyobb nemrég kezdte meg mûködését Debrecenben a város legszebb helyén, a Nagyerdõ kapujában. Amikor Szûcs Jánost, a Hotel Divinus igazgatóját arról kérdeztük, nem túl merész-e az ország gyengébb vásárlóerejû felében lévõ cívisvárosban ötcsillagos hotelt nyitni, határozott nemmel válaszolt.
Toscana az olasz reneszánsz szülőföldje, kiemelkedő alkotásokkal az építészet, festészet és szobrászat területén. A mesés szépségű táj, a Földközi-tenger partvidéke, a számos történelmi és művészettörténeti látnivalóban bővelkedő város, - mint Firenze, Siena, Lucca, Pisa, San Gimignano, Cortona, Volterra – egész évben vonzóvá teszik Toscanat a turisták számára. Éppen ezért ezt a tartományt autóval célszerű megközelíteni: az érdekes városok egymástól legfeljebb 100 kilométer távolságba esnek.
Aragónia fõvárosa, Zaragoza többnyire kiesik a turisták spanyolországi útjából, pedig érdemes hosszabb kitérõt is tenni ebbe az izgalmas városba! A Barcelona-Madrid vasútvonalon fekvõ Zaragoza ideális megálló: elég nagy ahhoz, hogy legyen benne sok látnivaló, és elég kicsi ahhoz, hogy jól érezzük magunkat e kedélyes városban.
A félmillió lakosú, mediterrán éghajlatú Antalya a Török Riviéra fõvárosa. Gyönyörû tengerpart, temérdek látnivaló, nyüzsgõ élet és bazárok teszik felejthetetlenné a látogatást. Klímája miatt igazán szeptemberben a legkellemesebb itt nyaralni, a levegõ ilyenkor már kevésbé párás, de még meleg. A törökök rendkívül vendégszeretõek, nem árt azonban észben tartani, hogy muzulmán országban járunk, ne bosszantsuk fel õket túlzottan lenge öltözettel, nyilvános alkoholfogyasztással, vagy azzal, hogy disznóhúst rendelünk az étteremben.
Sirok - Vadregényes barlangvárrá, turisztikai központtá alakul a siroki sziklavár az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Magyarországi Operatív Programjának (ÉMOP) támogatása nyomán - jelentették be kedden Sirokon.
A Salamon-szigetek lakossága túlnyomórészt melanéz, ez a kultúrájukra is rányomja bélyegét. Pápua Új-Guineával nagyfokú rokonság tapasztalható kulturális téren. Hosszú évszázadokig ismeretlen világ volt ez az európaiak számára. Az európaitól igen eltérõ kultúra alakult ki ezeken a szigeteken, mely a totális izoláltságuknak köszönhetõ. Egyes régészeti kutatások 40 ezer évvel ezelõtti civilizáció jelenlétérõl tesznek tanúbizonyságot. A Salamon-szigetek lakóinak egy része a mai napig a több ezer éves hagyományok szerint éli az életét, megpróbálják megakadályozni azt, hogy a modern civilizáció eltüntesse az õsi tradíciókat.
A spanyol Costa del Sol, vagyis Napospart fõvárosát látványosságain kívül leghíresebb szülötte, egy bizonyos Pablo Picasso is megismertette a világgal. Ma emlékét kiállítóhelyeken és házain kívül a repülõtér neve õrzi. Malaga azonban Spanyolország egyik legfontosabb kereskedelmi kikötõje is. A vidék gazdagságát jelzi az itt található szálláshelyek magas színvonala. A part mentén húzódó szállodasorban zömében a 3-5 csillagos kategória dominál, és az éttermek, szórakoztatóközpontok is szívesen látják a tehetõsebb rétegeket. Fõleg az angolok kaptak rá a mindig napos és zöldellõ golfpályákkal tarkított vidékre, de az elmúlt években egyre több magyar szót is hallani errefelé.
6. Látnivaló Pilzen régió:
.jpg)
Ez már a felmelegedés miatt van?
Ungvár - Mind több turista látogat a felrobbant Csernobili Atomerõmû körül elkülönített, sugárszennyezett 30 kilométeres tiltott zónába, ahová ukrán utazási irodák egyéni és csoportos kirándulásokat is szerveznek.
A Kiskunsági Nemzeti park területén, a Bugaci Õsborókás szomszédságában található a CSEMETE Egyesület oktatóközpontja. Földrajzi fekvése, látnivalói és felszereltsége alkalmassá teszik erdei iskolák, szakmai táborok, osztálykirándulások lebonyolítására. Elõadóteremmel, fûtött szálláshelyekkel és konyhahasználati lehetõséggel rendelkezik. Programlehetõségei: az Õsborókás, puszta, idõszakos tavak, õshonos háziállatok, pásztorélet témakörei, szabadtéri játékok, íjászat, hagyományõrzõ mesterségek kipróbálása, kirándulások a környékre. A hely a városi gyerekek paradicsoma!
Budapesttõl 160 km-re délre, a Duna folyó és a Sugovica holtág partján épült ez a hangulatos város, környékén a gemenci ártéri erdõ védett növény- és állatvilágával. Mintegy negyvenezer lakosával évszázadok óta a magyar, német, szerb és horvát nemzetiségek közös, békés otthona. Ezt a sokszínûséget õrzik a helyi épületek, hagyományok és családnevek is. Baja fõbb látnivalói közé tartozik a mediterrán hangulatú Szentháromság tér, melynek dísze a neoreneszánsz Városháza.
Magyarország - Szeszélyes, de gyönyörû hazánk legnagyobb folyója, a Duna. Olykor árvízzel fenyegeti a partján élõket, legtöbbször viszont lustán hömpölyög a szikrázó napsütésben. Sokan szívesebben nyaralnak itt, mint akár a Balatonnál. Vannak, akik semmiért sem cserélnék el a fenséges folyót körülvevõ szépséges vidék látványát vagy azt a hangulatot, ami akkor tölti el az embert, ha beszívja a víz illatát. A Magyarországon áthaladó 417 kilométeres szakasz java részén nem ajánlatos a fürdõzés, de a sokkal szelídebb holtágak mentén bátran lehet pancsolni, horgászni. 
A Dán Királyság a legkisebb skandináv ország, lakói azonban nem éreznek sem elszigeteltséget, sem bezártságot. A dánok nyitottak a világra, és a látogatóikkal is barátságosak, közvetlenek. Szeretnek enni, inni és semmi rossznak nem elrontói. Bornholm, Dánia egyik legnépszerûbb szigetét, valahol az Északi-fok magasságában képzeljük el. Pedig évrõl évre csak Németországból több mint 100 000 vendég érkezik erre a közkedvelt nyaralószigetre a kék ég, a napfény és a parti föveny kedvéért, melynek olyan finom a homokja, hogy valaha ezt használták a homokórákhoz.
Egy várost, ugyanúgy, mint egy embert a múltja, jelene és jövõje minõsít. Így van ez Vácott, ebben a több mint ezer éves kisvárosban is.
Sopron Magyarország nyugati határa mellett, az Alpok lábánál, Bécstõl 60 km-re, Budapesttõl 220 km-re található. Az ország egyik legõsibb ékszervárosa. A város egyesíti magában a múltat és a jelent, hidat alkotva az ország és nyugati szomszédai között, kaput nyit a hozzánk látogató belföldi és külföldi vendégek elõtt, mint azt a város címere is jelképezi.
A város az Ibériai félsziget földrajzi, hosszan politikai központja. Az õslakos karpetánok és a punok után a rómaiak Toletum néven létesítettek castrumot a jelenlegi Alcázar helyén. Késõbb, a népvándorlás korában a svéveket és a vandálokat legyõzõ vizigótok (nyugati gótok) urbe regiája lett. A korábban arianus gótok elismerték Róma fennhatóságát, és királyuk védnöksége alatt már i. sz. 400-ban 19 püspök részvételével zsinatot is tartottak itt.
Különleges látványosságot hozott létre a természet az oroszországi Ussuri-öbölben, ahol a szél és a víz ereje lenyűgöző üvegpartot varázsolt az eldobált cserepekből, üvegekből és törött porcelánokból. A Siberian Times szerint évtizedekkel korábban nem csak a lakosság hordta a Vlagyivosztoktól fél órányi autóútra található területre a sok üveget és cserepet, hanem a helyi porcelángyár is itt rakta le a nem kívánatos törmeléket. A partszakaszt egy időre veszélyessé nyilvánították a rengeteg törött üveg miatt, ám az évek során a természet gyönyörű látványossággá formálta a szeméttel elárasztott partot.
Ahol az ég összeér a földdel – így jellemzik lakóhelyüket a guadeloupe-iak. Földi Paradicsom – mondják rá a turisták.
