Párizsban, a világ egyik fõvárosában mindenki megtalálhatja a maga kedvtelését, legyen szó a nevezetességek megtekintésérõl, szórakozásról, vásárlásról, pihenésrõl vagy csendes szemlélõdésrõl. A klasszikus városnézés leghatékonyabb és legkényelmesebb módja a szajnai hajókirándulás, ahol ugyan nem visznek végig az egész városi szakaszon, ám a jobb és bal part is tele van híres történelmi és kulturális helyszínekkel. A Bastille téren szállunk hajóra - nyugatra tartunk... 
Majd nézzünk jobbra, észak felé, a kilátást a Városháza, majd a Louvre épülettömbje zárja el - utóbbi helyen egy nap semmire sem elég -, majd felsejlik a színház, a Comédie-Francaise. Ugyanezen a parton található a modern mûvészeti kiállításoknak helyt adó Pompidou-központ, parádés könyvtárral és az elõtte lévõ téren hátizsákos fiatalok százaival, a Tuillériák kertje, a Concorde a - Napóleon egyiptomi hadjáratában "szerzett", pontosabban III. Amenhotep templomából elragadott - obeliszkkel.
Nyugat felé még látni a világ második (az Andrássy út után) legszebb sugárútját, a Champs Élysées-t, amelyet a Diadalív hatalmas tere zár le. Majd az út Avenue de la Grand Armée néven folytatódik nyugat felé, egészen a la Défense ultramodern városnegyedéig, ahol a mai kor diadalíve pompázik, vas- és üvegpaloták társaságában. Innentõl délre kanyarodik a Szajna, kis hajónk megfordul, most keletnek tartunk, és ismét jobbra, immáron délre nézünk. Jön az Eiffel-torony, a Trocadero, Napóleon mauzóleuma, az Invalidusok dómja, az Orsay Múzeum, a Sorbonne, a Panthéon. Egyébként a várost keresztülszelõ Szajna a mi Dunánkhoz nagyságban nem hasonlítható, inkább Hernád-szélességû folyócska.
Hidakból viszont több ível át a vízen, köztük nagyon híresek, mint például a szerelem múlandóságáról szóló Apollinaire-versbõl ismert Mirabeau-híd, vagy a legrégibb, a cseles módon Új híd elnevezést viselõ Pont-Neuf, avagy a Pont d'Alma, amelynek inkább az alagútja zarándokhely - itthalt meg 1997-ben Diana hercegnõ.
Közlekedés a városban
A turista számára a közlekedés egyszerû és gyors módja a híres metró, amely behálózza a hatalmas várost, sõt, a helyi HÉV-ekkel (francia nevén RER) összekötve elvisz a Párizst körbeölelõ agglomerációba (banlieu). Az RER északnyugaton egészen Nanterre-ig, az egyetemi városig, a nagy diáklázadások egyik fõ helyszínéig halad, délnyugaton a Napkirály rezidenciájáig, Versailles-ig, északkeleten a Charles de Gaulle repülõtérig, délkeleten a vincennes-i erdõig, a Dumas-regények kedvelt párbajhelyszínéig. Másrészt a metró nagyon gyors, például a város szívébõl, Szent Lajos szigetérõl harminc-negyven perc alatt kint lehetünk vele az északi határokon, a Porte de Clignancourt ócskapiacnál. Szórakozásunkról is gondoskodnak zenészek, bûvészek - vagy a lejmolók. Budapesten csak mostanában látom, hogy hajléktalan (clochard) száll fel a metrókocsiba kéregetni, Párizsban már a rendszerváltásunk idején is ez volt a mindennapi betevõ megszerzésének viszonylag hatékony módja.
Szórakozás és pihenés
Mivel metróval könnyen eljuthatunk a város bármely részére, nézzük az esetleges igényeket.
Aki szórakozni vágyik, annak ott van a Latin negyed (Quartier Latin), vagyis a diákok negyede, az Odéon környékének nyüzsgõ-pörgõ világa mozikkal, kávézókkal, gyorséttermekkel, szórakozóhelyekkel, alternatív színházakkal, uszodákkal. Második központ a Montmartre, a Moulin Rouge és a Place Clichy környéke, ezt a részt mindig jobban szerettem a némileg kevesebb turista okán, továbbá a párizsi nénikém is pár száz méterre lakik innét. Ha éjjelenként elcsendesedik a környék, Párizs egyik legmagasabb pontjáról, a híres Sacré-Coeur székesegyház hófehér márványlépcsõirõl feledhetetlen panoráma nyílik a szunnyadó városra.
A szórakozás és világi örömök harmadik központja a Rue Saint-Denis környéke, kétes helyek, francia fogalmak szerint olcsó kocsmák, vendéglõk várják a turistát és minden kapualjban ott állnak a lányok - III. Napóleon és a párizsi kommün óta semmi sem változott.
A Bois környéke, Párizs nyugati része elegáns kertváros, Auteuil, Neuilly, Boulogne kerületek, villák, parkok, halastavak, e helyekre már nem jutnak el a turisták, szerencsére franciákkal vannak tele a kávéházak. A párizsi nyugalomra vágyóknak még egy parkot javasolok, a híres Jardin du Luxembourg-t, - tudjuk, Marius és Cosette is itt ismerkedett meg Victor Hugo A nyomorultak címû regényében. És megéri az Eiffel-torony melletti Mars-mezõre is kilátogatni, szép, zöld, szellõs rét, sokszor rendeznek itt ingyenkoncertet, ráadásul a Rodin Múzeum is a közelben lelhetõ fel.
Így mindent megtalál a turista, kertvárosokat, turistaközpontokat, vigalmi részeket, diáknegyedeket, szinte mindent, mi szem-szájnak ingere. Akar olyan városrészben járni, amely a történelem kegye folytán megõrizte négyszáz-ötszáz éve volt arculatát? Ilyen például a Marais-negyed, I. Ferenc korából maradt ránk. Vagy emlékezni akar híres emberekre? Célállomása a Pére-Lachaise temetõ, Chopin, Jim Morrison, Moliére, La Fontaine, Napóleon számos marsallja, Proust, Edith Piaf és még sok más híresség nyughelye.
Hasznos tudnivalók
A nagy élelmiszer-áruházak alig valamivel drágábbak a magyarországiaknál, javasolt láncok a Monoprix, Prixunic és a Carrefour. Étterembõl nincs hiány, egy kétszemélyes vacsora 50 eurótól indul.
Nagyutazas.hu