Bruges-t télen-nyáron rengeteg turista látogatja, de talán a karácsonyi idõszak alatt mutatja legmeghittebb arcát. A városban annyi a látnivaló, hogy szorgalmasabban kattogtattuk a kameránkat, mint a japán turisták. Fedezd fel velünk a csoki és a csipke fõvárosát! Bruges nagy kiterjedésû óvárosában azonnal kezdetét veszi az idõutazás. A városmag szinte teljesen megmaradt a középkorból. Kacskaringós macskaköves utcák, széles csatornák, égbe törõ templomtornyok, reneszánsz paloták, csipkés tetejû házak sorakoznak, olyan érzésünk van, mintha egy kosztümös film díszletei között sétálnánk.
Persze ezzel nem vagyunk egyedül, hiszen Bruges-t egész évben sokan látogatják, a város az elsõk között, már a 19. században a jómódú angol és francia nagypolgárok kedvenc úti célja volt. A kockaköveken kopogó lovas hintók, visszhangzó harangjátékok (a város egy hivatalos harangozót is foglalkoztat teljes állásban) teszik teljessé a középkori hangulatot. Bruges misztikus középkori atmoszférája, amelyet az esti kivilágítás (gyertyák, fáklyák, kandeláberek) csak tovább fokoz, romantikus érzéssel keveredik, és különleges hangulata szinte percek alatt magával ragadja a látogatót. Nem véletlen, hogy a helyi fiatalok által szerkesztett térképen piros szívekkel külön szuperromantikus helyek vannak megjelölve.
A várost elõször gyalog érdemes felfedezni, de térképet mindenképpen vigyünk magunkkal, mert a zegzugos utcákban, a kis átjárókon, hangulatos kis tereken nem könnyû követni, hogy merre járunk. Persze itt eltévedni is jó, csak akkor nem biztos, hogy megtaláljuk az összes kötelezõ látnivalót. Ha már eleget sétáltunk, akkor egy hajókiránduláson ismerkedjünk tovább a várossal. A várost átszelõ csatornarendszeren hajókázva könnyen megértjük, hogy miért is nevezik Bruges-t észak Velencéjének.
Karácsony idején a város még inkább mesebeli hangulatot áraszt. Gyönyörû kivilágítás, feldíszített karácsonyfák (a fákat már december elején feldíszítik az otthonokban) jelzik az ünnep közeledtét. Belgiumban a Mikulás-ünnepnek van fontosabb szerepe, a karácsony kevésbé bensõséges ünnep, mint Magyarországon. A Télapó gõzhajóval érkezik Spanyolországból sok Fekete Péternek (Zwarte Piet) nevezett segédjével. A segédek 16. századi ruhát hordanak, és arcuk fekete a koromtól, ugyanis õk másznak be a kéményekbe. A városban úton-útfélen sok kormos arcú Fekete Péterbe futhatunk, akik édességeket osztanak a gyerekeknek. December 6-án szállásadónk is mindegyik vendégét meglepte egy finom belga pralinéval.
A karácsony és a téli szezon kezdetét jelzi a már hagyományos jég- és hószobrászati kiállítás a városban. A fõtéren hangulatos jégpálya várja a korizni vágyókat, a nagyobb tereken pedig karácsonyi vásár veszi kezdetét. A levegõben a finom belga csoki illata száll…
Amíg Bruges-ben járunk, nyugodtan felejtsük el a diétát, mivel a kirándulás nem lehet teljes a különbözõ ínyencfalatok kipróbálása nélkül! Bruges a kereskedõmúltjának köszönhetõen szofisztikált csokikészítõ fellegvárrá vált. A Csokoládémúzeumban megismerhetjük a csoki történetét az aztékoktól napjainkig, és elegáns belvárosi boltokban válogathatunk a csábító pralinék között.
Ha szerencsénk van, valamelyik bolttulajdonos betekintést enged a kézzel készült finomságok készítési folyamatába. Természetesen a csoki fontos szerepet játszik az éttermek konyhájában is. Kreatív szakácsok számos ételt bolondítanak meg e finomsággal. Természetesen minden a csoki körül forog, de azért érdemes más specialitásokat is kipróbálni, mint például a fehérborban párolt fekete kagylót sült krumplival.
És ne feledkezzünk meg a világhírû belga sörökrõl sem. A választás nem egyszerû, hiszen 350 különbözõ sört próbálhatunk ki. Minden sörnek saját pohara van, amely inkább a borospohárhoz hasonlít, mint a söröskorsóhoz. De vigyázat, nemcsak a pohár, hanem az ital erõssége is inkább a boréval vetekszik. A Csipkemúzeum szintén kihagyhatatlan program Bruges-ben, a csipke fõvárosában. Míg Belgium nagy részében a varrt csipke terjedt el, Bruges a vert csipkéjérõl lett világhírû. Mára már csak egy-két idõs asszony foglalkozik e régi hagyományos mesterséggel.
Gyakorlati információk:
Bruges-nek nincs repülõtere, de Brüsszelbõl egyórás vonatúttal elérhetõ. Bruges-i kirándulásunkat érdemes összekötni Antwerpen és Gent, a másik két gyönyörû flamand város meglátogatásával. Szállást érdemes elõre foglalni. Az árak általában 50–200 euró között mozognak. Az igényes Lybeer Hostel jó választás, ha nem szánunk ennyit egy éjszakára (30 euró).
Nõk Lapja Café
A Francia Riviéra vagy Azúr-part (franciául Cote d\'Azur) a Földközi-tenger partvidékének Marseille-től Mentonig terjedő szakasza, melynek hosszúsága kb. 120 km. A Liguri- és a Tengeri-Alpok karéja veszi körül. A hegység látványnak is szép és rengeteg kirándulásra ad alkalmat, sok helyen azonban nem éri el az 1000 m-es magasságot sem. Területének 80%-a hegy, 175 000 hektár erdő, 1000 km folyó és hegyi patak található itt. Egyúttal Franciaország parkokban leggazdagabb területe is. Híresek Menton, Monaco, Èze parkjai.
Nem teljesen veszélytelen!
Bécs, a hangulatok városa. Megtalálható itt a szecessziós és barokk építészet, a komolyzene és a diszkó zene, a keringõ és a kávéház, tehát minden, ami a modern és régi Bécset a legjobban jellemzi.
Megújult Székesfehérvár 105 éves fürdõje; a szecessziós stílusú, kupolás épületet csaknem egymilliárd forintos költséggel, másfél évi munkával felújították, csütörtökön ünnepélyesen megnyitották. A mûemléképületen belül eredeti szépségében állították helyre a faragott kabinsort, a korabeli díszburkolatokat és stukkókat. A korhû berendezések mellett a legmodernebb technikával szerelték fel. A fürdõ leglátványosabb része a török fürdõ, amelyben két, mozaikkal kirakott ülõmedence, ülõ pezsgõfürdõ és központi fürdõmedence várta egykor és várja ma is a 36-38 fokos vízben felüdülni vágyókat. 
A Tokaj nevet az egész világon a borral azonosítják, de a világörökségi címet az ezzel együttjáró szõlõtermelési és borászati kultúra megõrzéséért is kapta. A Magyarország észak-keleti részén elterülõ borvidéken elõkerült a mai szõlõfajták közös õsének tekinthetõ miocén kori õsszõlõ levelének lenyomata - elmondható tehát, hogy a szõlõ Tokajban õshonos. Ez a kivételes mikroklímának; a vulkanikus és posztvulkanikus tevékenységek következtében kialakult talajviszonyoknak, a kedvezõ fekvésû lejtõknek, a Bodrog és Tisza folyók keltette õszi párának köszönhetõ.
Frankfurt am Main Hessen legnagyobb és egyben Németország ötödik legnagyobb városa. Több mint 670 ezer lakosa van.
Buenos Aires, Argentína fõvárosa, egyben legnagyobb városa és kikötõje, valamint Latin-Amerika egyik legnagyobb városa.
A vakáció megtervezésében alighanem a megfelelõ úticél kiválasztása a legnehezebb. A színes prospektusok és az utazási irodák ajánlói nem elég életszagúak, olyan ismerõst pedig nem könnyû találni, aki pont azon a helyen nyaralt tavaly, amit kinéztünk magunknak. 'J. András' Bolíviáról írt élménybeszámolója következik. Egyszer régen, egy moziban eljutottam Wim Wenders-szel „A világ végéig”. Talán a film sajátos hangulata és fájó szépsége is közrejátszott abban, hogy utazásaim során mindig keresem az olyan helyeket, amelyek mintha nem is képeznék részét e világnak, annyira távoliak, elhagyatottak vagy szokatlanok.
Maastricht város jogosult arra, hogy megtiltsa a "kávézókba" való belépést nem Hollandiában lakó személyek számára - foglalt állást csütörtökön Yves Bot, a luxembourgi székhelyû Európai Bíróság kijelölt fõtanácsnoka egy elé került jogvitában.
A Jordán Hasemita Királyság fiatal állam, de történelmi emlékei a civilizáció legkorábbi idõszakából származnak. Még pénzét, a jordán dínárt is a római kori denarius mintájára verik. Az országnak és az egész Közel-Keletnek egyik legérdekesebb látnivalója Petra, a korábban eltemetett nabateus város. A települést a Biblia Szela néven említi, amely héberül sziklát jelent. Ennek görög fordítása Petra; az arabok Wadi Moussának, Mózes völgyének nevezik. Nincs még egy hely a Földön, ahol ennyire belesimulna a város a tájba: nagy részét a sziklákba vájták.
Az Eiffel-torony a világ kedvenc, amely a világ egyik legtöbbet fényképezett turisztikai látványossága.
Izlandon még érezhetjük, hogy bolygónk valaha tüzes golyó volt. De Izland a jég országa is: felületének több, mint tizedrészét hatalmas gleccserek borítják. Az Észak-Atlanti-óceán távoli szigetén közelebbrõl láthatjuk a természet õserõinek mûködését, mint bárhol másutt a földkerekségen. Az izlandiak a vikingek közvetlen leszármazottai. Elõdeik a 9. században Norvégiából menekülve érkeztek a szigetre. Azóta nyelvük úgyszólván semmit sem változott. Az Eddát és a klasszikus sagákat az izlandiak ma is eredetiben tudják olvasni.
A három- és négyezer méteres hegycsúcsokkal büszkélkedő Svájcnak - s egyben kontinensünknek - legmagasabban fekvő városa Davos. A múlt században ismertté vált gyógyüdülőhely ma világhírű konferenciaközpont, nemzetközi sportversenyek színhelye - elsősorban azonban igazi turisztikai fellegvár. A német ajkú őslakosság, a walser népcsoport apró ablakú faházaiból már alig akad mutatóban...
Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama. A Karib-tenger északi szigete, keletről az Atlanti-óceán, nyugatról a Mexikói-öböl, délről pedig a Karib-tenger mossa határait. Bár sziget, közel van az Amerikai Egyesült Államok déli részéhez, Floridához.
Dubrovnik óvárosi kikötõjébõl elindult az elsõ kirándulókkal a kishajó a szemközti Lokrum szigetre, ezzel hagyományosan kezdetét vette az idegenforgalmi szezon a Dél-Adrián. A Jutarnji List címû horvát napilap beszámolója szerint a zöld rezervátumban az elsõ vendégeket, mint minden szezonkezdetkor, Djani Bankovac vendéglõs fogadta rózsapálinkával és lokrumi datolyalikõrrel. Tonci Dedo, a Lokrum Rezervátum igazgatója elmondta ...
Két civil szervezet, a brit Save Concorde Group és a francia Olympus 593 a franciaországi Le Bourget Repülés- és Ûrtechnikai Múzeumban vizsgálták meg és tesztelték egy Concorde négy hajtómûvét.
Kuba az Antillák legnagyobb szigete, a Karib-tenger gyöngyszeme. Kristálytiszta türkizkék tenger, hófehér homokú öblök és trópusi klíma várja a napfény és a vízi sportok szerelmeseit. Egy ország, ahol a gyarmati múlt öröksége és a modern igényes szállodák jól megférnek egymás mellett, ahol a mai napig él a jegyrendszer, mégis turisták milliói töltik itt szabadságukat. Egy temperamentumos sziget, amelynek...
Costa Rica a közép-amerikai kontinenshídon elterülõ ország. Karib-tengeri és csendes-óceáni partvidékét keskeny síkság kíséri.
A nyolcadik kerület korábban évekig a legrosszabbak közé tartozott Budapesten, ma már azonban a magyar fõváros üde kulturális-mûvészeti színfoltja - írta a The New York Times.
Megközelíthető gépkocsival a 7. sz. főútról, autóbusszal a környező településekről és a Budapest-Tapolca és Szombathely-Budapest vasúti vonalon. Szomszédos települései: Balatonakarattya, Füle, Lepsény, Csajág. Balatonfőkajár a Balaton keleti oldalán helyezkedik el (Közép-Dunántúl, Veszprém megye), a Mezőföldön, a Balatontól 3 km-re. Római kor óta lakott (1086), 1332 óta egyházas hely. Az emberek a falu határán lévő dombokon szőlőt termesztenek a mai napig.
A tenger és sivatag közt fekvő város minden rendű és rangú szállásigényt kielégít, a nyugaton megszokott elegáns, összkomfortos szállásoktól egészen a beduin hangulatot árasztó ökoszállásokig. A Marsa Alamból megközelíthető merülési helyszínek a tapasztalt búvárok legkedveltebb helyei közé tartoznak a Vörös-tengernél. Az egészséges korallszirtek és a vízi világ fajgazdag élővilága, a delfinek és a tengeri tehenek Marsa Alam legfontosabb vonzerejét jelentik. A kevésbé tapasztalt búvárok számára a partközeli korallzátonyok biztosítanak ideális helyszínt.
A város területén a középkorban 11 falu volt, melyekbõl kialakult az a település, mely 1398-ban már civitas, 1401-tõl pedig oppidum. A városiasodásban jelentõs szerepet játszottak a szerzetesrendek (a ferencesek 1475-ben, a pálosok 1638-ban telepedtek le Pápán), illetve a nagybirtokos családok (Zápolya, Török, Esterházy). A városban szinte a reformáció kezdetétõl hódítottak a protestánsok tanai. Lelkész volt Pápán Sztárai Mihály, a neves író, Huszár Gál és Dávid, akik nyomdászok is voltak.
Magyarországnál hatszor nagyobb (580 367 km2) ország az Egyenlítõ vidékén. Nevét a Kenya-hegységrõl kapta mely kikuju nyelven a "ragyogás-hegye" jelentéssel bír. Az országot jórészt feltehetõen a busmanok õseinek leszármazottai lakják. Szamburuk, kikujuk, lúók, kambák, szomalik, turkanák, kisziik, rendilék, gabrák, boranák, ndorobók, pokotok, el molok és a maszájok. Ebben a fantasztikus országban mindent megtalál. A lehetõségek száma végtelen: homokos, korallzátony által védett tengerpartot, érintetlen természetet, Kelet-Afrika jellegzetes vadállatait eredeti környezetükben, szabadon, valamint megtekinthetik a modern nagyvárost felhõkarcolókkal, nyüzsgõ, forgalmas kikötõvárost, üdülõövezetet és kicsiny falvakat; több ezer méter magas hegyeket, végtelen síkságokat, ligetes domboldalakat, hatalmas és aprócska tavakat; óriási tea- és kávéültetvényeket, egzotikus gyümölcsöket termelõ farmokat; történelmi emlékeket az õskortól a közelmúltig, az iszlám, a hindu és a keresztény kultúra izgalmas keverékét. 
A kép nem egy játék babaházban készült, hanem egy párizsi luxus szállodában, ahol csillagászati árat kell fizetni a Barbie érzésért.
Bangkok Thaiföld legnagyobb városa, fõvárosa és legfõbb kikötõje, kulturális, oktatási, politikai és gazdasági központja - az egyetlen metropolisz az országban. Bangkok népessége eléri a kilencmillió fõt, éghajlata forró, párás, egész évben 26-31 fok között mozog a hõmérséklet. Lakossága nagyrészt az õshonos thaiakból áll, ezenkívül nagyszámú kínai, indiai, arab, maláj és európai populáció létezik. A helyiek kedvesek és készségesek az idelátogató turistákhoz, hiszen Délkelet-Ázsia egyik legnépszerûbb célpontja a város.
Bár a magyarok egyik legkedveltebb utazási célpontja évek óta Görögország, ma már az egyes régiók külön-külön is invitálják a magyar vendéget: a Halkidiki régió is bemutatkozott Budapesten. A régiót alkotó, három földnyelven elterülõ Kaszándra, Szithonia és Athosz Theszalonikitõl dél-keletre terül el és mélyen belenyúlik az Égei-tengerbe. Ezüstös olívaligetek, aranyló gabonamezõk, festõi szõlõültetvények, méregzöld fenyõerdõk és mindehhez a kék tenger sós levegõje - így összegezte a félszigetek természeti vonzerejét Halkidiki turisztikai képviselõje.
Egy város, amirõl mindenkinek más jut eszébe - az Frankfurt. Kinek a pénzügyi központ, Európa bankéletének centruma, avagy az irodalmi-szellemi élet hagyománya, kezdve Gutenberggel, Goethével, egészen a mai zene és hangszer, illetve a könyvvásárig. Lehet, hogy Frankfurt neve hamarosan további asszociációkat is kelt: a városi magisztrátus úgy döntött, hogy a környezõ Rajna-Majna-térséggel egyetemben megpályázza a 2012-es nyári olimpia rendezési jogát.
Manchester õsi város, már mint római helyõrségrõl is említést találtak. Igazából a 18. században, az ipari forradalom idején lett jelentõs várossá. Ennek megfelelõen rengeteg pompás 19. századi építészeti emlék várja az idelátogatót. A sok közül néhány: Városháza, Free Trade Hall, de a korábban épült katedrális és az 1921-ben nyitott városi tõzsde is pazar látnivaló. Manchester ma London után Nagy Britannia második pénzügyi központja, pezsgõ társadalmi és kulturális élettel – három híres egyeteme van, a Rylands és a Central Reference Library az ország legjobb könyvtárai közé tartozik, de Manchester az angolszász könnyûzene fellegvára is.
A budapesti Dunapart épületein jól megfigyelhetõk a magyar fõváros történelmének különbözõ idõszakai. Ez egyike a világ kiemelkedõen szép látképeinek.
Az arabok, kurdok, örmények, síiták és szunniták lakta Szíriát az évezredek során nevezték már "kelet gyöngyének", "sivatag gyémántjának", s a "föld menyasszonyának". A szírek rendkívül vendégszeretõ és segítõkészek emberek, amelyet szerintem személyesen érdemes megtapasztalni.
