rss
  • Ó, azok az orosz méretek!

  • Ha valaki elvetõdik Oroszországba, hamarosan rádöbben, itt most is más léptékkel és ûrmértékkel számolnak, mint Magyarországon. Moszkva épületei monumentálisak, az utak 8-10 sávosak - jobb állapotban vannak a budapestieknél -, a forgalom hatalmas, a metrón csaknem 10 millió ember hullámzik. Bõ tíz évvel a Szovjetunió felbomlása után vajon milyen lehet Moszkva? - töprengtem, miközben a repülõgép landolt a Seremetyevo repülõtéren. A városba befelé vezetõ úton már látható...

    ...hogy új idõket írnak, a délelõtti forgalomban - régen Zastavák, Moszkvicsok és Zsigulik gurultak - mellettünk Rolls-Royce araszolt, arrébb egy Ferrari várt a zöld jelzésre, amelyben egy leopárdmintás bundába öltözött hölgy enyhítette a kopasz sofõr kellemetlen látványát. A jó nagy orosz méretek megmaradtak. Óriási a város: monumentálisak az épületek, a mûemlékek, a terek és a metró, amelyben tucatnyi vonal, százötven állomás van és naponta tízmillió ember - szinte a város teljes lakossága - hullámzik, lökdösõdik. Hatalmas a forgalom a közutakon, amelyek egyébként sokkal jobb állapotban vannak, mint Budapesten. Az utak nyolc-tíz sávosak, az autók kilencven-százzal száguldanak.

    Kolosszális a szálloda, a Hotel Rosszija is, amelynek legalább tízezer szobája egyikében sikerült szállást foglalni. A belsõ épület tizenkét emeletes, a végeláthatatlan folyosókon a szovjet rendszerben még gyezsúrnaják, azaz szobaasszonyok ültek kint, és nyolcórás mûszakban figyelték a vendég mozgását. Gyezsurnaja már nincs, bújtatott munkanélküliség még mindig van: az épületek sarokrészében bárokat üzemeltetnek 3-4 alkalmazottal, holott ide naponta két vendég ha betéved.

    Az elmúlt évtizedben szemmel láthatóan elsõsorban ide és Szentpétervárra irányították a fejlesztésekre fordítható orosz, amerikai és európai uniós pénzeket. Az óriási piacot felfedezte magának a külföldi tõke is, az idõ patinájával bevont Lenin-szobrok és az épületek tetején megmaradt ötágú csillagok döbbenten nézik a felhõkarcolókat, a hajdan üres GUM áruház és a híres bevásárlóutca, az Arbat árutól roskadozó pultjait, a Tverszkaja sugárút üzleteit, a belváros éjszakai klubjait és kaszinóit. (A GUM áruhiánya annak idején viccek sokaságát ihlette, mára a választék semmivel sem marad el a londonitól és a párizsitól.) Sok minden persze megmaradt, mint például Jurij Gagarin égnek törõ emlékmûve, a Puskin-múzeum, a párizsi Louvre után a második leggazdagabb francia impresszionista gyûjteménnyel, a felújított Bolsoj Színház, ahová nem sikerült jegyet szerezni, a Tagankába viszont igen - akit érint: az orosz színházi kultúra csodálatos, a városban csaknem száz színház mûködik! Természetesen a mai napig turisták tízezrei sétálgatnak a Vörös tér, a Kreml, a Lenin-mauzóleum és a Történeti Múzeum környékén, esténként - stílszerûen - vörös fények gyulladnak ki a tér fáira szerelt lámpácskákon, megvilágítva az épületek vörös tégláit. A Vaszilij Blazsennij (Boldog Vazul) hagymakupolái is változatlanul meghökkentik az utazókat (lényegében kilenc templomot egyesítenek egy épületben), a matrjoskaárusok még mindig a Lomonoszov egyetem elõtt, a veréb-hegyi kilátónál árulnak, és Nagy Péter is lelkesen integet emlékmûve, a Moszkva folyó partján álló, természetesen grandiózus hajó tetejérõl.

    Valamiben azért különbözik a város a hajdanitól: a csecsen háború elleni tüntetõk például zavartalanul osztogatják a szórólapokat, a Szibériába történõ transzportálás legcsekélyebb veszélye nélkül. A KGB-székház egyébként, nem messzire a tüntetés helyszínétõl, elnézõen sütkérezik a délutáni napfényben, csak az ablak üvegei villognak figyelmeztetõen. A rendszerek változnak, az orosz nép marad, ha kisüt a nap, most is fiatalok ezrei lepik el a Történeti Múzeum elõtti - mondani sem kell - grandiózus parkot. Innen indulnak a kínai, olasz, tatár éttermekbe, a Szpartak Moszkva-meccsekre vagy egy jó jégkorongderbire.

    Ami az árakat illeti, kérdezhetjük - mint nálunk a nyugati turisták -, vajon mibõl élnek itt az emberek. A ruhanemû általában drágább, mint nálunk, de az élelmiszer és általában minden 10-15 százalékkal olcsóbb, miközben a fizetések jóval alacsonyabbak a magyarországiakénál. A megoldást részben a bódésorok szolgáltatják: a moszkvaiak itt vásárolnak, de még az esti bulira készülõ, nercbundás hölgyek is itt dobnak be kecses mozdulatokkal egy deci vodkát a pirog vagy az orosz hot dog mellé. Mindkét ételt forrón szervírozzák, a legnagyobb hidegben is.

    Hasznos tanácsok

    Közlekedés: a metró hajnali egyig jár, mindenhová el lehet jutni vele és ez a legolcsóbb közlekedési eszköz.

    Szállás: Moszkva általában nagyon drága, szállást 20-30 ezer forint alatt nem találni. Természetesen 350-400 dollárért megszállhatunk a Le Meridien, a Savoy, a Sheraton szállodaláncok egyikében, vagy néhány olcsóbb hotelben is, mint a Hotel Rosszija, a Hotel Ukrajna, a Hotel Mir vagy a Hotel Budapest.

    Pénzváltás: tanácsos bankoknál intézni, amelyek általában 9-16 óra között vannak nyitva, a szállodákban ne váltsunk.

    Borravaló: elvárják, a mértéke 5-10 százalék.

    Nagyutazas.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Brunei, egy szultán csodálatos világa

    A Magyarországtól több mint 10 ezer km-re fekvõ, 322 ezer lakosú Brunei Szultánság különleges hely. Sokan tudják róla, hogy uralkodója a világ egyik leggazdagabb embere, ám az ország ennél jóval többet nyújt. A fõvárosban, Bandar Seri Begawanban nagyvonalú mecseteket és hagyományos Kampung Ayert, azaz cölöpökre épült vízifalut láthatunk, és nem kell messzire utaznunk az esõerdõkért sem.

  • Szállodák szokatlan pótdíjakkal súlytanak

    Óvatosságra inti az olvasóit a TripAdvisor utazási portál, mert a megfigyeléseibõl kiderült, hogy a fórumon a szállodák hamis információkat tesznek közzé magukról, ugyanakkor rossz hírét keltik a konkurenciának.

    A világhírû utazási portál feltételezése szerint sima csalásról van szó, ami a pozitív hozzászólásért cserébe kedvezményes tarifákat és ingyen éjszakákat jelent a "megbízható" vendégek és alkalmazottak számára.

  • Ingyenes biztosítással csalogatja a turistákat Thaiföld

    Thaiföld az év végéig tízezer dollár (körülbelül kétmillió forint) értékû biztosítást kínál díjmentesen minden külföldi látogatónak, akinek vesztesége vagy kára származik az ottani belpolitikai felfordulásból, beleértve a halálesetet, a sérülést vagy a tartós egészségkárosodást.

    Az áldozatok ingyenes orvosi ellátásra számíthatnak, és napi 1000 dolláros (durván 200 ezer forintos) kártérítést kapnak, ha több mint tíznapos kórházi ellátásra szorulnak.

  • Szeged, a napfény városa

    Szeged városa páratlan élményt nyújt minden látogató vendég számára. Nevezetességei - mint például a Fogadalmi templom, a Zsinagóga, a Hõsök kapuja, a Móra Ferenc Múzeum - olyan egyedi karaktert adnak a városnak, hogy túlzás nélkül állítható: Szeged az Alföld gyöngyszeme. A felújított Kárász utca kávézóival, boltjaival, gyönyörû épületeivel mediterrán hangulatot árasz. Az utcát ketté szelõ Klauzál téren megpihenve élvezhetjük a híres Virág cukrászda finom süteményeit és fagylaltjait.

  • Kocogó városnézés Edinburghben

    A városnézõ túra új perspektívából mutatja be Skócia fõvárosát, egyesítve a futás, a városnézés és a történelmi nevezetességek megtekintésének élményét. A kezdeményezés nem a versenyszerû sportolókat állítja a rajtvonalhoz, hanem azokat igyekszik megmozgatni, akik aktívan kívánják felfedezni Edinburgh eddig nem ismert nevezetességeit és környezetének szépségét - adta hírül a Brit Turisztikai Hivatal. A túra útvonala körülbelül öt kilométer hosszú, s a résztvevõk végigkocoghatnak a város történelmi fõutcáján, majd az óvárosból jutnak el Edinburgh legjellegzetesebb dombjára, a Calton Hillre.

  • Az ökoturizmus áll a Hargita megyei turisztikai fejlesztések középpontjában

    Erdély, Gyilkos-tóBukarest/Budapest - Bakancsos túrázás a hegyen, biciklizés, sziklamászás, lovaglás, gombász- és fotóturizmus - ezekre a tevékenységekre építik Hargita megye turisztikai vonzerejét a fejlesztési stratégiát elkészítõ szakemberek - olvasható a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) összeállításában.

    Nemcsak a Szent Anna- és a Gyilkos-tóból, a parajdi sóbányából és a borvízforrásokból áll Hargita megye, ennél sokkal több megmutatnivaló van a környéken, aminek kiaknázása anyagi hasznot hozhat - fejtette ki a napilapnak Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke.

  • Közkedvelt téli síparadicsomok

    Közkedvelt téli síparadicsomokMurau-Kreischberg sírégió: Murau-Kreischberg 870-2118 méter magasságban fekvő síterepe nagy kedvenc a magyarok körében. A Magyarországtól 460 km-re lévő sípályarendszeren 17 kilométer kék, 15 kilométer piros és 8 kilométer fekete sípálya besíelésére van lehetőségünk. Mura-Kreischberg legmagasabb hegye a 2118 méter magas Rosenkranzhöhe, melyet felvonókkal érhetünk el. A sípálya alsó részén található a szánkópálya, az Airypark snowboard- és freeride-park, valamint a WM Aréna.

  • Bemutatkozik 4 svájci város: Genf, Bern, Zürich és Basel

    Az Alpok és a Jura hegyei között megbújó Genfet úgy szokták emlegetni, mint a "legkisebb nagyvárost". A Genfi-tó, a Rhone folyó, a közeli hegységek festõi tájakat biztosítanak.

    A kellemes kikapcsolódást tetézi, hogy ez a terület Svájc leg-dél-nyugatibb része, ami az országon belül a legkellemesebb éghajlatot okozza. Egyik legnépszerûbb látványossága a Jet d'Eau, a 140 méter magas szökõkút a tó belsejében, mely a kikötõ helyét mutatja. Egyik csodálatos helyszín a városban az Angol Kert, benne pedig az 1955-ben épült hatalmas virágóra.

  • Peru - Úszó szigetmatracok a Titicaca-tavon

    Darabokra tépett, kiszáradt nádat szórnak hetente a sziget járószintjére, ugyanis a vízben alul található rész szépen lassan rohad, így fentrõl kell újra és újra pótolni a „talajszintet”, hogy megmaradjon az 50 cm és 1 m közötti magasság. Ezeken a nádszigeteken állnak szintén nádból a kunyhócskáik, még mini templomuk is van. Bedöcögünk a földúton Juliaca városába, ami a maga pár tízezer lakosával a Titicaca-tó környékén majdhogynem metropolisznak számít.

  • Dayang sziget

    A Malájzia keleti partjainál található Dayang szigetet azoknak ajánljuk, akik szeretnek búvárkodni, a sziget egy igazi búvárparadicsom: kristálytiszta kék víz és érintetlen természet jellemzi.

    A víz alatti látótávolság 15-20 méter, de akár 30 méter is lehet. Rengeteg fajta halat lehet látni, illetve vannak óriásteknõsök is. A part annyira fehérhomokos, hogy a napközben szinte alig lehet látni, annyira vakít. És hát olyan extrák is vannak, hogy például két kókuszfa között kifeszített ágyban lehet kipihenni a nap fáradalmait, közben természetesen igazi kókusztejet kortyolgatva!

  • Az egyik utolsó õsvadon

    A kanadai Sziklás-hegységben már 1885-ben nemzeti parkot alapítottak, s ezt nemsokára követte a többi. Az összefüggõ, összesen több mint 20 ezer négyzetkilométeres térség igazi õsrengeteg. E parkokat az ember tevékenységével megalakulásuk óta nem háborgatta: területükön nem létesített ipart, nem folytatott erdõgazdálkodást és nem vadászott. A Jasper, az Yoho, a Banff és a Kootenay Nemzeti Parkot az UNESCO 1985-ben a Világörökség részévé nyilvánította.

  • A dublini élet

    Az ezredfordulóra Dublin hirtelen fejlõdõ ipara és megélénkülõ idegenforgalma miatt a világ egyik legnépszeûbb kirándulóvárosává vált, a rossz hangulatú negyedeket - mint a Temple Bar és Smithfield - építettek ki kulturális szórakozónegyedekké, mindenütt megjelentek az egykori hazafias emlékmûvekhez képest szellemes köztéri szobrok és a hihetetlen építési lázról tanúskodó toronydaru-erdõk.

    A városközpont délutáni csúcsforgalma és a kocsmazárás utáni emberáradat azt a látszatot kelti, hogy az ír fõváros lakói a nehéz évtizedek után állandó mozgásban akarják pótolni az elmulasztott lehetõségeket.

  • Lombardia: Világ az Alpok lábainál

    Lombardia területének nagyságát tekintve a 4. helyet foglalja el Itália régió között, Szicília, Piemont, Szardínia után. Morfológiailag meglehetõsen egyszerû a táj.

    Területének több, mint 40%-a hegyvidék. Északi része az alpesi zónához tartozik (Alpi Lepontine e Retiche). Legmagasabb pontja a Bernina masszívuma (4 049 m), de több impozáns hegycsúcs magasodik 3 000 m fölé, köztük a Disgrazia (3 678 m) Svájc határán, az Adamello (3 554 m) és az Ortles-Cevedale (3 899 m) Trentino–Alto Adige határán.

  • Brioni titkai a dinoszauruszoktól Titóig

    Brioni - Az Isztriai-félsziget egyik különleges szigetcsoportja évmilliók óta lakott területnek számít, ahol a megõrzött történelmi emlékeknek köszönhetõen ma is megtalálhatók a dinoszauruszok lábnyomai, a római luxusvillák maradványai és Josip Broz Titónak, az egykori Jugoszlávia államfõjének kedvelt vadasparkja.

    Brioni valójában szigetcsoport, amely 14 szigetbõl áll, ám a látogatók ma is csak a két legnagyobbra léphetnek be, a többi szigorúan védett terület, oda csak a horvát állami vezetés tagjai és vendégeik látogathatnak el, akárcsak Tito idejében.

  • Egyre népszerûbbek a fesztiválok

    A fesztiválok látogatása egyre népszerûbb program, a legkedveltebbek a gasztronómiai és a könnyûzenei rendezvények - derül ki a Magyar Turizmus Zrt. legfrissebb kutatásából.

    A két legnépszerûbb és egyúttal legismertebb fesztivál a Sziget és a Debreceni Virágkarnevál. Az ismertség tekintetében az elsõ tíz között szerepel még a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a VOLT és a Hegyalja Fesztivál, a Mohácsi Busójárás, a Mûvészetek Völgye, a Miskolci Kocsonyafesztivál, a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Budapesti Nemzetközi Bor- és Pezsgõfesztivál.

  • Csodálatos, öreg Duna!

    Magyarország - Szeszélyes, de gyönyörû hazánk legnagyobb folyója, a Duna. Olykor árvízzel fenyegeti a partján élõket, legtöbbször viszont lustán hömpölyög a szikrázó napsütésben. Sokan szívesebben nyaralnak itt, mint akár a Balatonnál. Vannak, akik semmiért sem cserélnék el a fenséges folyót körülvevõ szépséges vidék látványát vagy azt a hangulatot, ami akkor tölti el az embert, ha beszívja a víz illatát. A Magyarországon áthaladó 417 kilométeres szakasz java részén nem ajánlatos a fürdõzés, de a sokkal szelídebb holtágak mentén bátran lehet pancsolni, horgászni.

  • Hajós

    Hajós Város a Duna-Tisza közén Kalocsa és Baja város között fekszik a maga 3200 fõs lakosságával, akiknek 70-75%-a vallja magát az 1723-ban elkezdõdött betelepítések folyamán ideérkezett sváb telepesek leszármazottjának.

    Württembergbõl érkezett õsök rend és munkaszeretetét továbbvivõ polgárok egy ma is élõ, az õsök hagyományait tisztelõ települést laknak, ahol a rend a tisztaság a maguk által felállított követelményrendszer elején helyezkedik el. A borkultúrájáról és pincefalujáról messze földön híres Hajós 2002-ben Hild díjat kapott település 2008. július elsejétõl pedig elnyerte a városi rangot, Bács-Kiskun megye huszonnegyedik városa lett.

  • A török riviéra: Antalya

    A török riviéra: AntalyaAntalya a Földközi-tenger gyöngye, a török riviéra fővárosaként is emlegetik. Kaleici, a városközpont, ahol különös török és görög házak állnak védelem alatt, a legközkedveltebb része a városnak. A várost gyűrűként öleli körül a Toros-hegység, melynek a város különleges éghajlatát köszönheti: a hegység által körbezárt síkságon megreked a tenger felől érkező levegő. A nyári szezon itt már április végén elkezdődik és egyes helyeken egészen október végéig tart, a kedvező időjárásnak köszönhetően. Átlagosan az év 365 napjából 300-ban süt a nap.

  • Az Istenek szigete: Kréta

    Magyarországon is igen kedvelt turista célpont Kréta. Az ide látogatók szívesen látogatják a Knósszosz, Phaisztosz és Gortüsz ásatásait, Rethymno velencei kastélyát és a Szamaria-szurdokot. Görögország legdélibb régióját a helybeliek csak Megáloniszosz-nak, azaz Nagyszigetnek becézik.

    Kréta, Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete, 8336 km². Fõvárosa Heraklion. A szigete Európa és Afrika között található, hossza 257 km. Legnagyobb szélessége 60 km, a legkisebb 12 km, amely átlagosan az egész szigetet nézve 20-25 Km.

  • Venezuela

    Venezuela Dél-Amerika legészakabbra fekvő országa, az Egyenlítőtől nem messze. A klíma trópusi, a tengerpart gyönyörű. A legszebb strandok a híres Margarita szigeten találhatóak. Az északi, tengerparti területeken száraz trópusi az éghajlat, míg a Guyanai-hegyvidéken nedves, tropikus. A nagyvárosokban az egészségügyi ellátás megfelelő. Általában azonnal készpénzzel kell fizetni, de egyes kórházak elfogadnak hitelkártyát is. Az ország déli részén, az 1000 méter alatti területeken - főleg az Orinoco és Apure folyók mentén...

  • Port au Prince, a Haiti Köztársaság fõvárosa

    Az ország délnyugati részén, a Karib-tenger Gonave-i öblének folytatásában levõ mélyvizû tengerág, a Szent Márk-csatorna délkeleti csücskénél fekszik.

    Port-au-Prince eredeti lakosai az arawak indiánok voltak, melyeket a harcias karibok irtották ki, majd miután Kolombusz 1492. december 25-én felfedezte Hispaniolát, a karibok is áldozatul estek a spanyol konkvisztádoroknak.

    A 16. század elejétõl a karibok helyére mintegy félmillió néger rabszolgát hurcoltak be Afrikából, a Guineai-öböl partvidékérõl.

  • Omán: keleti romantika és nyugalom

    Az Arab-félsziget délkeleti peremén elterülõ szultanátus az utóbbi idõben rengeteget áldozott a fõváros csinosítgatására, az ottani szolgáltatások fejlesztésére, szem elõtt tartva a környezetvédelmi kívánalmakat is.

    Maszkatban (Muscat) az olajvagyonból emelt modern épületkomplexumok és iszlám mûemlékek látványa fogadja a turistákat. A Perzsa-öböl menti országok közül Omán turisztikai kínálata a legszínesebb. A többi elõbb említett országnál gazdagabb a történelmi múltja. A fõbb vonzerõket az ökoturizmus, a kalandturizmus, valamint az üdülõturizmus köré lehet csoportosítani.

  • Celldömölk

    Celldömölk, Kemenesalja központja, több mint 750 éves múltra tekint vissza. Írásos formában elõször 1252-ben említik, de alapításának pontos ideje nem ismert. A XIII. század közepén két település alakult itt ki. Pórdömölk a jobbágyok és szolgálók faluja, míg Nemesdömölk a jómódúak, nemesek lakhelye lett. A XIII. században a településen bencés apátságot hoztak létre, mely a XVI. századra már messzeföldön híres búcsújáróhelyjé vált. Az apátság „csodatévõ kegyszobrát” a török támadások idején elmenekítették.

  • Lemesos (Limassol) - A szõlõskertek szívében

    Ciprus második legnagyobb városa, Lemesos, hangulatos kozmopolita hangulatú település, amely a sziget legfõbb kikötõje, továbbá a helyi borászati iparág központja, ráadásul lüktetõ tengerparti nyaralóhely is egyben. Lemesos elsõsorban azért olyan lüktetõ hangulatú város, mert lakói, a lemesosiak imádnak szórakozni. Nem véletlen, hogy éppen itt rendezik meg a sziget két legfontosabb fesztiválját, a pünkösd elõtti Karnevált, amikor egymást érik a jelmezbálok...

  • Trogir (Közép-Dalmácia, Horvátország)

    A város a Split-i öböl nyugati sarkában elterülõ római kori város. Óvárosa, amely gazdag múltról tanúskodik, a világörökség részéhez tartozik. A középkor mûvészetének szépsége, hangulata ragadja meg a látogatókat. Az óvárosi részt körülveszi a tenger, szemben vele található a Ciovo sziget, amely a szárazföldrõl elválasztó keskeny csatornán közelíthetõ meg.

  • A Húsvét-szigetek

    A Húsvét-sziget Polinéziában található sziget, Chile tartománya 1888 óta. Nevét onnan kapta, hogy egy holland tengerész, név szerint: Jakob Roggeveen 1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel.

    A bennszülöttek nyelvén Rapa Nui-nak, azaz „Nagy Evezõnek” hívják, valamit elterjedt a költõi Te Pito o Te Henua, azaz „A világ köldöke” jelölés is. A Húsvét-sziget a moai-nak nevezett kõszobrok révén híres. A sziget nagy része a Rapa Nui Nemzeti Park területéhez tartozik, s mint ilyen, a világörökség része.

  • Monaco

    A Monaco a világon az egyetlen olyan hely, ahol két négyzetkilométerre, négyezer milliomos jut. A Franciaország déli partjainál elterülõ mini állam, nem tartozik a legolcsóbb helyek közé, mégis több millió turista látogatja meg egy évben. A mediterrán világ sokakat vonz ide, hiszen itt egy évben 300 napon át süt a nap. Itt mindenki szabadnak érzi magát, hiszen itt a sztárok szomszédjai is sztárok és híres emberek.

  • Szilvásvárad

    Szilvásvárad a Bükk hegység nyugati oldalán a tengerszint felett 345 méterre terül el. Egertől 30 km, távolságra. Autóúton Ózd, Kazincbarcika és Eger felől, vasúton Putnok és Eger felől közelíthető meg. A két vasúti megállótól kb. 15 perces sétával érhetünk a falu központjába, vagy a Szalajka-völgy bejáratához. A busszal érkezőknek a Szalajka-völgyi, azaz Eger felől a második, Ózd és Kazincbarcika felől a harmadik buszmegállóban...

  • Utazási tanácsok a Dél-Afrikába utazóknak

    Az alábbiakban azokkal a magyar állampolgárságú szurkolókkal osztunk meg néhány fontos tudnivalót, akik a helyszínen szeretnének mérkõzéseket megnézni a világbajnokságon, ezért úgy döntöttek, elutaznak a Dél-afrikai Köztársaságba. Az információkat a Pretoriai Magyar Nagykövetség bocsátotta rendelkezésre.

    A magyar magánútlevéllel rendelkezõk maximum 30 napot tölthetnek vízummentesen Dél-Afrikában. Az útlevélnek a hazautazás napjától számítva még legalább 30 napig érvényesnek kell lennie, és legalább két üres oldalt kell tartalmaznia.

  • Rém

    A község nevét elõször 1401-ben említik a korabeli oklevelekben. A török hódoltság után, 1543-tól a település mint puszta szerepel. Jelentõs fejlõdés csupán a XIX. század végétõl kezdõdött a községben.

    A XX. század elején a lakossága elérte a 2000 fõt, majd a II. világháború után ismét csökkent. Jelenleg 1420 fõ él a településen. A község Baja és Jánoshalma között fekszik, elõbbitõl 23, az utóbbitól 15 kilométerre. A Bajáról Szegedre tartó 55-ös számú fõútról Csávolynál leágazó – Jánoshalmára vezetõ – mellékúton közelíthetõ meg. Az említett mellékútról ÉNY-ra fordulva, további 3,2 kilométer megtétele után érhetõ el.