2024.04.27. - Zita

Hangversenyek a cseppkõbarlangban - A gyógyturizmust is szolgálja a nemzeti park

Hangversenyek a cseppkõbarlangban - A gyógyturizmust is szolgálja a nemzeti park
A tucatnyi barlangtúra mellett, amelyek diákcsoportok számára ráadásul kedvezményesek, kulturális programokat, például föld alatti hangversenyt, valamint gyógykúrát is hirdet az Aggteleki Nemzeti Park. A nyáron pedig egy barnamedve és annak idén született bocsa bukkant fel a területükön.

Az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója, Salamon Gábor harminc éve került ide az Alföldrõl úgy, hogy biológus egyetemi hallgató korában barlangásznak hívogatták, s beleszeretett ebbe a vidékbe.
bohócdoktor vizit szja 1%

Elmondta, hogy a változatos program jelzi: a nemzeti park igyekszik több lábon állni, olyan ökoturisztikai programokat szervezni, amellyel nem árt a környezetnek, s közben eleget tesz kötelezettségének, a természeti értékek bemutatásának.

Csak barlangtúrából tucatnyit kínál a park. Vannak az egy-kétórás, kiépített utakon vezetett séták, amelyeket az év minden napjában elindítanak, de akad olyan több órás lehetõség is, amelynek keretében vizes, nem kivilágított barlangszakaszt fedezhet fel a kalandra vágyó. Ide védõöltözék kell, overall, bukósisak és fejlámpa, amelyeket a társaság bérleti díj fejében bocsát rendelkezésére a vállalkozó kedvû barlangász jelölteknek.

- Nem féltik a varázslatos természeti képzõdményeket az esetleg rongálásra is hajlamos turistáktól? Hiszen a cseppkövet elég néhányszor megérinteni ahhoz, hogy különben is hihetetlenül lassú növekedését végképp befejezze - kérdeztük az igazgatótól.

- Minden látogatáskor kérjük a vendégeket, hogy próbáljanak uralkodni velük született tapintási ösztöneiken, de ma már szerencsére csaknem fölösleges a figyelmeztetés. Ahogy az emberek a múzeumokban sem nyúlnak a mûkincsekhez, úgy itt is védik a képzõdményeket. Évszámra nem fordul elõ, hogy feltörnének egy-egy barlangot, vagy a föld alatti túra során cseppkövet akarnának törni és hazavinni - állítja az igazgató és hozzá teszi: - Az elmúlt negyedszázadban bekövetkezett kedvezõ változást azzal is magyarázhatjuk, hogy amint mi egyre több különlegességet mutatunk a természetbõl, az emberek is mind többen látják, mekkora érték búvik meg akár a föld alatt is, és megtanulják becsülni a természet alkotta szépséget.

- Önök kulturális programokkal is bõvitik a látogatás élményét...

- Talán a Baradla-barlang ezerkétszáz fõ befogadására alkalmas hangversenytermében rendezett koncertjeink a legnépszerûbbek. A legközelebbi az évbúcsúztató barlanghangverseny lesz december 30-án, amikor is operettekbõl, musicalekbõl csendülnek fel részletek a pódiumon.

Az õsz a gyógyturizmus idõszaka, ilyenkor vannak legtöbben a barlangkúrára érkezõk. Az egészségmegõrzõ csomag birtokosa a szállást kedvezményesen kapja, a barlangba pedig mindennap lemehet, s annyi idõt tölt ott, amennyit kedve tartja. Arról papírjuk van az aggtelekieknek, hogy nem ártalmas, ha valaki korlátlan ideig tartózkodik odalent, a télen-nyáron tíz fokos hõmérsékletû föld alatti járatokban. Mindenkinek magának kell azonban meggyõzõdnie arról, mennyire hasznos számára ez a kúra. A kipróbálás nem jár kockázattal; ennek a gyógymódnak nincsenek mellékhatásai. Leginkább a légúti, asztmatikus, allergiás megbetegedések esetében tesz csodát a gyakorlatilag steril levegõ, amely teljességgel pollen- és pormentes. A tapasztalat azt mutatja, az allergiásoknak nem kell az egész szénanáthás idõszakot a cseppkövek közé bújva tölteni. Sokan arról számolnak be, hogy a háromhetes barlangkúra kerek esztendeig tünetmentessé teszi õket.

Kirándulni vágyó embertársaink mellett szokatlan felszíni látogatók is mutatkoztak nemrégiben az Aggteleki Nemzeti Parkban. Európai barnamedve nyomaira bukkantak a nyáron, aki idén született bocsával baktatott át hozzánk Szlovákiából. Úgy hírlik, azóta már vissza is tért hazájába a mackócsalád. Arra a kérdésre, hogy örüljünk-e megjelenésüknek a térségben, vagy inkább tartani kell tõlük, az igazgató így válaszolt:

- Mivel nem szerepelünk a barnamedve tápláléklistáján, nyugodtan örülhetünk. Ha meg tud telepedni nálunk ez a faj, az azt is mutatja, hogy vidékünkön megfelelõ mennyiségû táplálék van, és kevés a zavaró tényezõ. Úgy ítéljük meg, hogy nálunk, valamint a bükki és zempléni területeken megfelelõk számukra a körülmények. A medve nem vadászik az emberre. Ha meglátja a turistákat, elmenekül - nyugtatja meg a természetjárókat Salamon Gábor, de azéárt óvatosságra inti a turistákat: - Persze amikor sarokba szorítják, az egér is támad. Annyi a különbség, hogy a medve sokkal erõsebb az embernél. Arra kérjük tehát a kirándulókat, hogy a kijelölt turistautakat használják, s tartsák be a látogatási szabályokat, például a sátorozási tilalmat.

Mátraházi Zsuzsa