rss
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

  • A hozzánk legközelebbi tenger

  • Magyarországról érkezve itt látjuk meg elõször a tengert, s bár nem ez az adriai partvidék legfelkapottabb és talán nem is a legszebb része, sok magyarnak romantikus emlékképei támadnak, ha Crikvenicához közelít.

    A horvátországi nyaralóhelyeket sorra vevõ sorozatunkban ez alkalommal a Kvarner-öböl partvidéki helyeit járjuk be. A közel huszonöt kilométer hosszú üdülõhely öt kisebb várost érint, melyek gyakorlatilag egybeépültek mára.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    A Kvarner-öböl a Rijekától Senjig tartó szárazföldi részt és a parttal szemben lévõ szigeteket foglalja magába. A szárazföld idegenforgalmi szempontból legjelentõsebb szakasza a Crikvenicai Riviéra.

    A Kvarner-öblöt Magyarországról könnyen és viszonylag gyorsan közelíthetjük meg. A Letenye-Zágráb-Rijeka útvonalon végig autópályán, a Zágráb-Karlovac-Senj útvonalon részben autóúton érhetjük el az öböl két szélét. Amennyiben Rijeka felõl közelítjük meg az öblöt, a várost elhagyva nem sokkal érdemes is megállnunk, hogy megcsodáljuk a Krk szigetére átívelõ hidat. Az 1430 méter hosszú hidat 1976 és 1980 között építették. Hosszabb, 390 méteres boltíve hosszú évekig a legnagyobb ilyen jellegû betonépítmény volt.

    Az igazán kíváncsiak és a történelmi nevezetességek iránt fogékonyak még Crikvenicába érésük elõtt betérhetnek Kraljevica városába, ahol két magyar vonatkozású épületet találunk. A Frangepán-kastély és a Zrínyi-palota is elhanyagolt, szinte romos állapotban vannak sajnos, a helyiek nem igazán foglalkoznak az épületekkel.

    A kissé lehangoló látvány után annál nagyobb kontrasztot jelent, ha beérkezünk Crikvenicába. A Kvarner-öböl központja 30 kilométerre fekszik Rijekától, tizenöt kilométer hosszú és mindössze két kilométer széles, tehát tulajdonképpen a város egyben a tengerpart is. Crikvenica Opátia után a horvát tenger legrégebbi üdülõvárosa, ahol az elsõ szálloda 1891-ben nyílt meg. Érdekes, hogy Crikvenica (szemben Opátia magyar közönségével) inkább az osztrák nyaralók célpontja volt a monarchia idejében. Már a kezdetektõl is jelentõs szerepet játszott a város életében a gyógyturizmus. Ez így van a mai napig is, számos szálloda foglalkozik gyógyászati tevékenységgel, és persze a ma már nélkülözhetetlen wellness szolgáltatások teljes palettáját is megtalálhatjuk itt.

    A part többnyire aprókavicsos, néhol homokos, e jelleg erõsítése folyamatos, sok helyen mesterségesen feltöltött szakaszokat alakítottak ki. A part mindenhol rendezett, több strand kék zászlós minõsítést kapott. A kellemes, sekély partszakaszok miatt a Crikvenicai Riviéra ideális célpont a családosok, kisgyermekkel érkezõk részére. Szállást könnyedén találunk a városban, akár elõre gondosodunk róla, akár a helyszínen foglalunk, bár utóbbi lehetõség mindig rejt magában kockázatot. Apartmant 20-30 euró körüli áron, kétcsillagos szállodát 35-50 euró körüli áron találtunk különbözõ foglaló oldalakon. Crikvenica legrégebbi szállodája, az 1895-ben épült Hotel Therapia ma is üzemel. A négycsillagos szállodában 50 eurótól kezdõdnek az éjszakánkénti árak személyenként, de fõszezonban száz euró körüli árral kell kalkulálnunk. A modern kor követelményeinek megfelelve a régi gyógyszállóból wellnes központot alakítottak ki. A szállás kiválasztásakor érdemes figyelembe venni, hogy a tengerparti sétányon aktív éjszakai élet folyik. Igaz, hogy innen a legszebb a kilátás és a part is közel van, de a szórakozóhelyek, bárok zaja zavaró lehet éjszaka.

    A Crikvenicával szinte egybeépült települések közül a mindössze három kilométerre fekvõ Selcét érdemes meglátogatni. A városka egy csendes öböl partján fekszik, többek között ennek köszönheti, hogy igen népszerû a kisebb hajóval közlekedõ utazók számára. Kikötõjébõl számos hajókirándulás indul a környezõ kisebb-nagyobb szigetekre, de egyéni megbeszélés alapján halászatra, horgászatra is elkísérhetjük a helyieket. A kikötõ melletti strandon búvárközpont üzemel, ahol a teljesen kezdõknek is (egy rövid oktatás után és persze biztonságos keretek között) megmutatják a tenger alatti világot.

    Selce a fejlõdés és a turisták számának folyamatos emelkedése mellett megmaradt hangulatos kisvárosnak. A Selcét választók számára kitûnõ szálláslehetõség a város szélén található autóskemping, mely az öböl legjobban felszerelt kempingje. A sátorozáson kívül telepített lakókocsikat is választhatunk. Az interneten talált négyszemélyes lakókocsik fõszezonban tizenháromezer forintba kerülnek egy napra. A kemping mellett, attól egy kicsit délebbre igazi vadregényes, sziklás partszakaszon fürödhetünk.

    Selce után következõ állomásunk Novi Vinodolski. A kisváros egy átlagos tengerparti üdülõhely, viszont történelme annál kiemelkedõbb. A városközpont végén található a XIII. századi Frangepán-kastély.

    Az épület sarkában egy tizennyolc méteres szépen felújított bástya áll. A kastély a horvát történelem jelentõs helyszíne, ugyanis 1288-ban itt alkották meg a Vinodoli Törvénykönyvet, mely a horvát törvényhozás alapja. Az eredeti törvény másolata megtekinthetõ a kastélyban mûködõ múzeumban.

    A Kvarner-öböl legdélebbi városa Senj. A város egy egész keskeny partszakaszra épült, elõtte a tenger, mögötte a 698 méter magas Vratnik-hegy. A vadregényes tájra pillantva szinte magától értetõdik, hogy a várost egykoron kalózok (boszniai uszkók) lakták, akik igen kellemetlen perceket okoztak a velencei hajósokon és a velencei uralom alá tartozó szigeteknek. Ma már jóval békésebb képet fest a város, ugyanakkor - talán az õsök emlékére is - a város központja továbbra is a kikötõ és környéke. A kikötõbõl a belvároson keresztül sétálva jutunk el Senj legnevezetesebb látnivalójához a Nehaj-várhoz. Az igen masszív várat a XVI században építették, fõleg védelmi célokat szolgált. A jó állapotban fennmaradt várat négy bástya szegélyezi, melyek a négy égtáj felé mutatnak.

    Senj városából "természetesen" nem hiányozhat az általunk kedvelt magyar vonatkozás sem: a város szülötte Jurisics Miklós a kõszegi vár hõs védõje. A híres szülöttnek a város fõterén látható mellszobor állít emléket.

    A történelmi érdekességek mellet egyedi a város klímája is. A Velebit-hegység felõl akadálytalanul jut le a tengerpartra minden hideg északi szél (köztük a nyaralók legfõbb ellensége a többnyire augusztusban "támadó" bóra), így néha kellemetlen és hûvös meglepetés fogadhatja az itt nyaralókat. Persze az év nagy részében itt sincs semmi gond, süt a nap, kellemes az idõ, kék a tenger.

    Összefoglalva a Kvarner-öböl ideális célpont lehet minden tengerre vágyó magyarnak. Egyik fõ erénye - a közelség - mellett mindenki számára megfelelõ nyaralási élményt nyújt. Tengerpartja változatos, a betonos strandtól a homokosig minden elõfordul itt. Aki nem bírja a napokig tartó "semmittevést" talál számára megfelelõ látnivalót. Könnyen elérhetõ az Isztria, a Kvarner-öböl szigetei, még a Plitvicei-tavak is kétszáz kilométeren belül vannak.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Svájc nyáron is érdekes

    A világ egyik legszebb és legváltozatosabb hegyvidéke. Területe körülbelül akkora, mint a magyar Alföldé, s csaknem háromnegyede hegyvidék. Turisták milliói látogatják meg az országot minden évben. Közkedvelt helyek a Genfi-tó, az észak-olasz tavak svájci oldalra esõ része és az Alpok. Lakosai négy különbözõ nyelven (francia, német, olasz, rétoromán) beszélnek. A világ egyik leggazdagabb országa. Európa stratégiailag fontos fõútvonalainak mentén fekszik, így válhatott Európa pénzügyi központjává.

  • Egyiptom

    Sok kalandfilm és misztikus történet helyszínéül szolgált már ezen mesés és titokzatos világ. Egyiptom és a fõváros Kairó, sokaknak okozott már egy életre szóló élményt, hiszen ami itt látható, olyat egyik ország sem tud mutatni. Egyiptomba érdemes elutazni egész évben, hiszen ebben az országban mindig szép az idõ.

    Vásárolhatunk a szabadáras piacokon, ahol alkudozni lehet, vagy üzletekben és szupermarketekben, ahol fix árak vannak. Az ajándéktárgy-boltok. trafikok és élelmiszer boltok 9 óra körül nyitnak és késõ estig tartanak nyitva.

  • Szentpétervár, a kultúra orosz fõvárosa

    Oroszország második legnépesebb települése a helyiek által csak Pityerként emlegetett Szentpétervár. A 4 468 000 lakosságú várost mindössze háromszáz évvel ezelõtt építtette I. (Nagy) Péter cár kereskedelmi és politikai célokból.

    A turisták csak vízummal léphetnek be, amely kiadásához szükséges a belügyminiszter által hitelesített meghívó vagy „voucher” a szállásfoglalásról.

  • Brunei, egy varázslatos ország

    A legtöbben vélhetõen csak annyit tudnak a világ egyik leggazdagabb országáról, hogy szultánja legendásan jómódú a kõolajlelõhelyek miatt. Ha azonban a térképen kellene elhelyezni, hiába keresnénk Kuvait és Abu Dhabi között, hiszen Délkelet-Ázsiában, Borneó szigetén fekszik ez az a csupán 570 km2-es területû ország. 280 ezer állampolgára ingyenes orvosi ellátásban, oktatásban és sportolási lehetõségekben részesül, míg a magas béreket nem terhei adó. Ennyi pozitívum mellett eltörpül az az apróság, hogy alkoholt a szigorú iszlám törvénykezés miatt sehol nem lehet vásárolni.

  • Milánó: Divat és kultura

    Sokak szerint Milánó a legunalmasabb olasz települések egyike, klasszikus óvárosa össze-vissza, tán ha tíz utcából áll, látványosságai egyetlen délután alatt könnyûszerrel végigsétálhatók.

    Ráadásul, ha jobban megnézzük, még csak nem is hasonlít egy rendes olasz városra. Lehet, hogy nem hasonlít, mondják a Milánó-hívek, de ezzel együtt a legtipikusabban európai olasz város, a divat és a dizájn fellegvára: 2,5 millió lábon járó pazar elegancia. Bevallom, jómagam sosem gondoltam volna, hogy ennyire elbûvöl.

  • Athén a Görög fõváros

    A görög fõváros történelmi emlékeivel és megszámlálhatatlanul sok üzletével és szórakozóhelyével egyszerre romantikus és modern. Ugyanúgy megtalálhatók itt a zsúfolt utcák és terek, ezer színû kirakatok, mint a kis szûk sikátorok. Az igazi, nyüzsgõ metropoliszban számos kávéház, étterem, pub, taverna és kocsma várja a látogatókat. Éjszaka sem áll meg az élet, amikor diszkók, bárok és night klubok sokasága közül válogathatunk.

    Athén éghajlata általában meleg, a látogatókat állandó napfény fogadja. A téli átlaghõmérséklet is 14 C körül alakul.

  • Amerikai Virgin-szigetek

    Az Amerikai Egyesült Államok önkormányzat nélküli területe.

    Az Atlanti-óceánon, pontosabban a Karib-tengeren található ez a terület, körülbelül 140 kilóméterre, Puerto Rico-tól keletre. 4 fõ sziget tartozik ebbe a csoportba: Saint John, Saint Thomas, Saint Croix és Water Island, illetve néhány tucat kisebb szigetecske.

    Az Amerikai Virgin-szigeteket leginkább a fehér homokos strandjairól ismerhetjük, ilyen például Magens Bay és Trunk Bay, illetve találhatók még erre stratégiai kikötõk is.

  • Barcelona

    Zorró él, és a barcelonai katedrális elõtt áll modellt a turisták fotóihoz. Pár centért szívesen a levegõbe rajzolja kardjával híres "Z" betûjét, vagy egy fénykép erejéig nyájasan átkarolja a jelentkezõ külföldieket. A jelenethez a közelben játszó ragtime banda adja a zenei aláfestést. Énekesük, aki egyben bendzsón is játszik, a bendzsót és az éneklést leszámítva megtévesztésig hasonlít egy szelíd krisna hívõre. Eredeti angolsággal beszélõ nagymamája pedig tánclépésben haladva kalapozik a tömegben. A látvány igen bizarrul festene a világ sok táján, de nem itt, Barcelona központjában, a Rambla tõszomszédságában.

  • Közlekedési információk: London

    Az elõvárosaival együtt tízmilliós Londonban egyetlen központosított cég, a Transport for London (TfL) felelõs a tömegközlekedés fenntartásáért.

    A TfL a londoni városháza tulajdonában van, irányító testületének elnöke a mindenkori londoni polgármester, de az operatív teendõket a polgármester által kinevezett biztos látja el. A Transport for London éves költségvetése 10 milliárd font (3500 milliárd forint). Ennek nagyjából a harmada - vagyis pénzügyi évenként 3,3 milliárd font - kormányzati támogatás.

  • USA : Beutazási feltételek, vámszabályok és tanácsok utazóknak

    Az Egyesült Államok gyönyörû, változatos ország barátságos emberekkel és lenyûgözõ helyekkel, ahol mindenki izgalmas élményekkel gazdagodhat.

    Mindegy, hogy milyen vakációról álmodik valaki - síelni szeretne a nyugati Sziklás-hegységben vagy San Francisco drótkötélvontatta öreg villamosán döcögne, kempingezni szeretne valamelyik nemzeti parkunkban vagy Kalifornia partjainál szörfözne, napon barnulna és salsát táncolna Miamiban, végiglátogatná New England történelmi otthonait vagy egy Broadway show-t szeretne megnézni, az Amerikában megteheti.

  • Eger

    Az egri borok, a barokk mûemlékek, a termálfürdõ, az enyhén lankás táj és a külföldön is híres magyaros vendégszeretet vonzó turisztikai élményt jelent az idelátogatóknak. A turistákat és a városlakókat több mint 330 vendéglátóipari egység várja. A török idõket idézi az egri minaret, - melynek teraszáról megcsodálhatjuk a várost- és a Törökfürdõ. Az oszmán hadak elleni küzdelemre emlékeztetnek a Dobó téren látható szoborcsoportok. A tér fölé magasodó középkori vár, - a XVI. század gyõztes végvára - ahol Dobó István várkapitány maroknyi csapatával 1552-ben több mint egy hónapig állt ellen a negyvenszeres török túlerõnek.

  • Medúzariadó Mallorca partjainál

    Ez már a felmelegedés miatt van?

    Palma de Mallorca - A fürdõzõ vendégek számára kellemetlen csalánozók - a sötétségben fénylõ medúzák és polipok (Pelagia noctiluca) - csapatait fedezték fel tengerkutatók a spanyol nyaralóparadicsom Mallorca, valamint Menorca és Ibiza partjainál.

    A 22 Celsius fokot meghaladó tengervíz-hõmérséklet és megfelelõ szél esetében a hullámok a strandokhoz sodorhatják õket - írta a helyi sajtó.

  • Pompa, gazdagság, arany

    Pompa, gazdagság, arany – ezzel azonosították egykoron a várost. Augsburg ma gazdag történelmi múlttal rendelkezõ, mégis fiatalos város. A több mint 2000 éves Augsburg Németország legrégibb városai közé tartozik. Alapításának dátumát is ismerjük: a rómaiak i.e. 15-ben vertek tanyát itt, a Lech és Wertach összefolyásánál. A város ma is alapítójának, Augustus császárnak a nevét viseli.

    Augsburg a reneszánsz idejében élte fénykorát. Ekkor a város szülötte, Jakob Fugger neve egyet jelentett a gazdagsággal.

  • Budapest a Világörökség része

    A budapesti Dunapart épületein jól megfigyelhetõk a magyar fõváros történelmének különbözõ idõszakai. Ez egyike a világ kiemelkedõen szép látképeinek.

    A Világörökség részét képezi a budai oldalon a Mûszaki Egyetem néhány épülete és a Lánchíd által közrefogott terület, a Gellért fürdõ, a gellérthegyi Szabadság szobor és a Citadella, valamint a budai Vár épületei és a Dunapart a Margit hídig. A pesti oldalon védettséget élvez a Parlament, a Lánchíd pesti oldalán található Roosevelt tér a Magyar Tudományos Akadémia és a Gresham palota épületével, valamint a Dunapart egészen a Petõfi hídig.

  • Hurghada, El Gouna, Luxor, Karnak - Egyiptom varázslatos vidékei

    Egyiptom egyik legszebb üdülőhelye a Vöröstenger partján, a fővárostól körülbelül 500 km-re délkeletre fekszik Hurghada. A kristálytiszta tengerpartot finomhomokkal borított hosszú strandok szegélyezik, sok helyen találhatóak korallzátonyok, amelyek víz alatti szépsége elkápráztatja a búvárkodás szerelmeseit. A tenger vizének hőmérséklete ritkán csökken 22 C° alá, így ideális feltételeket biztosít az üdülni vágyók számára.

  • Indiai Maharadzsa lehet mindenki néhány napra

    Az indiai vasút sosem csábította a külföldi turistákat, de ennek most vége.

    Egy különleges vonatot állítottak forgalomba, amely fõként a külföldrõl érkezõ jómódú turistákat célozza meg. Elég, ha csak az alap jegyárat vesszük figyelembe, amely 800 dollár. Az indiai vasút az elmúlt években több vasúti katasztrófát is elszenvedett, amelynek alkalmanként több száz áldozata lett. Ez részben annak köszönhetõ, hogy bizonyos elõvárosi szakaszokon még a vonat tetején is lehet utazni, ahol meg nem lehet, ott a kényszer szállít fel embereket a vonat tetejére.

  • Spanyolország: Malaga

    Bilbao (baszkul Bilbo) Baszkföld legnépesebb és legjelentõsebb városa, Vizcaya (Bizkaia) tartomány közigazgatási központja.

    A baszkok nemzeti fõvárosuknak tekintik. A várost 1300. június 15-én alapította Don Diego Lopez de Haro, Viscaya grófja. Azelõtt már létezett Bilbao mai helyén egy római kori település Bellum Vadum néven. Legnevezetesebb intézménye a Guggenheim múzeum. Az 1997-ben megnyílt múzeum már kívülrõl is rendkívül izgalmas látványt nyújt. Az igazi élmény természetesen belül várja a látogatókat.

  • Omán: keleti romantika és nyugalom

    Az Arab-félsziget délkeleti peremén elterülõ szultanátus az utóbbi idõben rengeteget áldozott a fõváros csinosítgatására, az ottani szolgáltatások fejlesztésére, szem elõtt tartva a környezetvédelmi kívánalmakat is.

    Maszkatban (Muscat) az olajvagyonból emelt modern épületkomplexumok és iszlám mûemlékek látványa fogadja a turistákat. A Perzsa-öböl menti országok közül Omán turisztikai kínálata a legszínesebb. A többi elõbb említett országnál gazdagabb a történelmi múltja. A fõbb vonzerõket az ökoturizmus, a kalandturizmus, valamint az üdülõturizmus köré lehet csoportosítani.

  • Izland a vulkánok, gejzírek és a gõzfelhõk szigete

    Izlandon még érezhetjük, hogy bolygónk valaha tüzes golyó volt. De Izland a jég országa is: felületének több, mint tizedrészét hatalmas gleccserek borítják. Az Észak-Atlanti-óceán távoli szigetén közelebbrõl láthatjuk a természet õserõinek mûködését, mint bárhol másutt a földkerekségen. Az izlandiak a vikingek közvetlen leszármazottai. Elõdeik a 9. században Norvégiából menekülve érkeztek a szigetre. Azóta nyelvük úgyszólván semmit sem változott. Az Eddát és a klasszikus sagákat az izlandiak ma is eredetiben tudják olvasni.

  • A kívácsi turisták paradicsoma: Dubai

    A kívácsi turisták paradicsoma: DubaiDubai az Egyesült Arab Emírségek legnépesebb és második legnagyobb városa. A Perzsa-öböl déli partján fekszik, az Arab-félszigeten. Dubai önkormányzatát szokás Dubai Államnak is nevezni. Feljegyzett beszámolók leírják, hogy a város legalább már 150 éve létezik. Az emírségek közül Dubai rendelkezik a legtöbb lakossal, és területét tekintve a második legnagyobb Abu-Dzabi után. Az emirátus fő bevételei a turizmusból, az ingatlanértékesítésből, valamint a különféle pénzügyi szolgáltatásokból származnak.

  • Peking - Sárkányok az égen

    A kínai bölcsek szerint aki teát iszik, annak szellemi képességei tiszták és frissek lesznek. A kínaiak törekvése a test és a lélek örökös ápolására azonban nem merül ki pusztán a teázásban: naponta gyakorolják a taj csi mozdulatokat a parkokban, de akár az utcán vagy a buszmegállóban is.

    A pekingiek közvetlenek, mosolygósak, gyermeki ártatlansággal gondolkodnak. Kedvesen, segítõkészen és nagyon kíváncsian állnak a külföldiekhez. Rendszeresen meditálnak, szabadidejükben pedig - gyermekként és felnõttként is - kedvenc foglalatosságuk a sárkányeregetés. Igen rendszeretõk: naponta háromszor, ugyanabban az idõpontban étkeznek, és a déli ebéd után mindig lepihennek egy-két órára. Ennyibõl is kiderül, milyen távol áll az övékétõl a mi zaklatott nyugati kultúránk.

  • Tallinn - A legek városa

    Tallinn Észak-Európa legrégibb fõvárosa, központjában található a térség legjobban megõrzött középkori városmagja, és még folytathatnánk a legek sorát: a város falai között bukkanhatunk rá a világ legrégebben (1422 óta) mûködõ patikájára, St. Olaf nevét viselõ temploma az 1800-as évek végéig a világ legmagasabb épületének számított, a Városháza pedig Észak-Európa egyetlen érintetlenül megmaradt ilyen jellegû gótikus épülete. Az észtek mai fõvárosa, egykori nevén Reval, gazdag történelme során tartozott a dánokhoz, a német lovagrendhez, a svédekhez, az oroszokhoz, és pár évtizedig a Szovjetunió egyik nagyvárosa volt.

  • Finnország: A hosszú téli éjszakák, a rövid tavasz, a szaunák és a télapó országa

    Finnország a hosszú téli éjszakák, a rövid tavasz, a szaunák és a télapó országa.

    Télen a sífutók és korcsolyázók paradicsoma, nyáron a vitorlázók, a túrázók és a horgászok mennyországa. Belterületein Európa legnagyobb érintetlen vadonját találhatjuk, kiterjed lápvilággal és számtalan madárfajjal. A finnek állítólag rokonaink és Õk e szerint is viselkednek. Finnországban magyarnak lenni rangot jelent. Az egyetemeken magyar tanszékekkel találkozhatunk, és a finn átlagember meglepõen tájékozott Magyarországról.

  • A tenger nyugalma

    Dalmácia az utóbbi években ismét a legkedveltebb úti célok egyike a nyaralni vágyók körében. Nem is csoda: a legszebb tengerpart kontinensünkön. A tenger kristálytiszta, a part sziklákkal és öblökkel tagolt, vadregényes. A városok utcái történelmi levegõt árasztanak, lakói barátságosak, az ételek finomak, a borok tüzesek. Aki már sokszor nyaralt a horvát tengerparton, újabb és újabb területeket akar megismerni. Számukra ajánlható az eddig kevéssé ismert kis sziget: Primosten. A Sibeniktõl 28 km-re található sziget valóságos gyöngyszem az Adrián.

  • Fertõ (Neusiedlersee) kultúrtáj

    A Fertõ-tó Ausztria és Magyarország területén található, így a két ország közös felterjesztése alapján került fel a Világörökségi Listára. A tó a Fertõ-Hanság Nemzeti Park része, 1979-ben az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánította, és Európa nemzetközi jelentõségû vadvizeként tartják számon. A számos ritka, csakis itt élõ növény és a kétszáznál is több fészkelõ, vonuló madárfaj védelme érdekében a Nemzeti Park egyes részei csak engedéllyel és kísérõvel látogathatók. A Fertõ vízi telepe nyáron népszerû, strand; lehet itt fürdeni, szörfözni, csónakázni és vitorlázni. A tó körül kerékpárút épült.

  • Szlovénia - ejtőernyős síugrás és hegymászás vízesésen

    A szlovén terepek hátránya, hogy nem túl magasan fekszenek, így nem annyira hóbiztosak, főleg tél végén érhet minket meglepetés. Viszont a pályákat jól karbantartják, és nagy a síelhető terület is. A szlovének elég régóta síelnek, már 17. századi forrásokban is említik a hegyi embereket, akik sítalpakon közlekedtek. Ennek ellenére a magyar turista még viszonylag ritka arrafelé. A szlovák síterepek Budapesthez közel vannak, de nem kell sokat autóznunk akkor sem, ha Szlovéniába indulunk síelni.

  • Tunézia és a Szahara varázslatos világa

    Tunézia, a „fátylak országa”, Magyarországtól alig 2 órányira, de mégis egy távoli, különös világban, Afrika földjén fekszik.

    Itt nyújtózik a Szahara végtelen homoktengere, amelybõl csak az itt-ott felsejlõ romok, Hammamet vagy Sousse medinái vagy Sidi Bou Said mór óvárosa idézik a rendkívüli történelmet. Karthago egykor hatalmas birodalom központja volt, ma az európaiak kedvelt kirándulóhelye.

  • Karcag - A nagykunság fõvárosa

    Karcagon a „Nagykunság fõvárosában” huszonhárom-ezren élnek. A város alapítói, a térség benépesítõi a kunok voltak, akiket IV. Béla király telepített le itt a tatárjárás után.

    A kunok nomád életformájukat a XV. századtól feladták s megkezdõdött beolvadásuk a magyarságba. A régi kiváltságokból eredõ kun öntudat még napjainkban is él az itt élõk lelkében. Az egykori szokásokat eleveníti fel a kunkapitány-választás, a háromévenként megrendezett Kunok Világtalálkozója, ezeket erõsíti a meglévõ magyar-kazak sokoldalú kapcsolat is.

  • Közlekedési információk: Párizs

    A párizsi közlekedési vállalat (RATP) 1949-ben a francia fõvárosi és a Párizs környéki régió tömegközlekedését ellátó, két állami vállalat összevonásából jött létre azzal a céllal, hogy egységesen irányítsa Párizs és agglomerációjának föld alatti és föld feletti tömegközlekedését, amelyet 1944-ig magáncégek biztosítottak.

    Az RATP elnökét a miniszterelnök nevezi ki. Az RATP-t egy külön szervezet, az egyéb közlekedési cégeket is dotáló, állami tulajdonú Párizs környéki Ile-de-France régió közlekedési szervezete (STIF) szubvencionálja.

  • Abu Dhabi története

    A várost 1761-ben alapította a közeli Líva-oázisban élõ Jász-törzs, s 1769-ben maguk a törzs vezetõi is ide helyezték át székhelyüket a közeli al-Dzsivából.

    Abu-Dzabi történelmét a 19. század folyamán a szomszédos törzsekkel folytatott hadakozás jellemezte, s az állandósuló viszályok következményeként a város számottevõen nem is fejlõdött, a 20. század elején mindössze 6000 lakosa volt. Ugyanakkor egyre növekedett a brit befolyás, és az abu-dzabi emír, Zajd ibn Halífa (uralkodott 1855–1908) 1892-ben Nagy-Britannia protektorátusa alá helyezte emírségét.

bohócdoktor vizit szja 1%