rss
  • A hozzánk legközelebbi tenger

  • Magyarországról érkezve itt látjuk meg elõször a tengert, s bár nem ez az adriai partvidék legfelkapottabb és talán nem is a legszebb része, sok magyarnak romantikus emlékképei támadnak, ha Crikvenicához közelít.

    A horvátországi nyaralóhelyeket sorra vevõ sorozatunkban ez alkalommal a Kvarner-öböl partvidéki helyeit járjuk be. A közel huszonöt kilométer hosszú üdülõhely öt kisebb várost érint, melyek gyakorlatilag egybeépültek mára.

    A Kvarner-öböl a Rijekától Senjig tartó szárazföldi részt és a parttal szemben lévõ szigeteket foglalja magába. A szárazföld idegenforgalmi szempontból legjelentõsebb szakasza a Crikvenicai Riviéra.

    A Kvarner-öblöt Magyarországról könnyen és viszonylag gyorsan közelíthetjük meg. A Letenye-Zágráb-Rijeka útvonalon végig autópályán, a Zágráb-Karlovac-Senj útvonalon részben autóúton érhetjük el az öböl két szélét. Amennyiben Rijeka felõl közelítjük meg az öblöt, a várost elhagyva nem sokkal érdemes is megállnunk, hogy megcsodáljuk a Krk szigetére átívelõ hidat. Az 1430 méter hosszú hidat 1976 és 1980 között építették. Hosszabb, 390 méteres boltíve hosszú évekig a legnagyobb ilyen jellegû betonépítmény volt.

    Az igazán kíváncsiak és a történelmi nevezetességek iránt fogékonyak még Crikvenicába érésük elõtt betérhetnek Kraljevica városába, ahol két magyar vonatkozású épületet találunk. A Frangepán-kastély és a Zrínyi-palota is elhanyagolt, szinte romos állapotban vannak sajnos, a helyiek nem igazán foglalkoznak az épületekkel.

    A kissé lehangoló látvány után annál nagyobb kontrasztot jelent, ha beérkezünk Crikvenicába. A Kvarner-öböl központja 30 kilométerre fekszik Rijekától, tizenöt kilométer hosszú és mindössze két kilométer széles, tehát tulajdonképpen a város egyben a tengerpart is. Crikvenica Opátia után a horvát tenger legrégebbi üdülõvárosa, ahol az elsõ szálloda 1891-ben nyílt meg. Érdekes, hogy Crikvenica (szemben Opátia magyar közönségével) inkább az osztrák nyaralók célpontja volt a monarchia idejében. Már a kezdetektõl is jelentõs szerepet játszott a város életében a gyógyturizmus. Ez így van a mai napig is, számos szálloda foglalkozik gyógyászati tevékenységgel, és persze a ma már nélkülözhetetlen wellness szolgáltatások teljes palettáját is megtalálhatjuk itt.

    A part többnyire aprókavicsos, néhol homokos, e jelleg erõsítése folyamatos, sok helyen mesterségesen feltöltött szakaszokat alakítottak ki. A part mindenhol rendezett, több strand kék zászlós minõsítést kapott. A kellemes, sekély partszakaszok miatt a Crikvenicai Riviéra ideális célpont a családosok, kisgyermekkel érkezõk részére. Szállást könnyedén találunk a városban, akár elõre gondosodunk róla, akár a helyszínen foglalunk, bár utóbbi lehetõség mindig rejt magában kockázatot. Apartmant 20-30 euró körüli áron, kétcsillagos szállodát 35-50 euró körüli áron találtunk különbözõ foglaló oldalakon. Crikvenica legrégebbi szállodája, az 1895-ben épült Hotel Therapia ma is üzemel. A négycsillagos szállodában 50 eurótól kezdõdnek az éjszakánkénti árak személyenként, de fõszezonban száz euró körüli árral kell kalkulálnunk. A modern kor követelményeinek megfelelve a régi gyógyszállóból wellnes központot alakítottak ki. A szállás kiválasztásakor érdemes figyelembe venni, hogy a tengerparti sétányon aktív éjszakai élet folyik. Igaz, hogy innen a legszebb a kilátás és a part is közel van, de a szórakozóhelyek, bárok zaja zavaró lehet éjszaka.

    A Crikvenicával szinte egybeépült települések közül a mindössze három kilométerre fekvõ Selcét érdemes meglátogatni. A városka egy csendes öböl partján fekszik, többek között ennek köszönheti, hogy igen népszerû a kisebb hajóval közlekedõ utazók számára. Kikötõjébõl számos hajókirándulás indul a környezõ kisebb-nagyobb szigetekre, de egyéni megbeszélés alapján halászatra, horgászatra is elkísérhetjük a helyieket. A kikötõ melletti strandon búvárközpont üzemel, ahol a teljesen kezdõknek is (egy rövid oktatás után és persze biztonságos keretek között) megmutatják a tenger alatti világot.

    Selce a fejlõdés és a turisták számának folyamatos emelkedése mellett megmaradt hangulatos kisvárosnak. A Selcét választók számára kitûnõ szálláslehetõség a város szélén található autóskemping, mely az öböl legjobban felszerelt kempingje. A sátorozáson kívül telepített lakókocsikat is választhatunk. Az interneten talált négyszemélyes lakókocsik fõszezonban tizenháromezer forintba kerülnek egy napra. A kemping mellett, attól egy kicsit délebbre igazi vadregényes, sziklás partszakaszon fürödhetünk.

    Selce után következõ állomásunk Novi Vinodolski. A kisváros egy átlagos tengerparti üdülõhely, viszont történelme annál kiemelkedõbb. A városközpont végén található a XIII. századi Frangepán-kastély.

    Az épület sarkában egy tizennyolc méteres szépen felújított bástya áll. A kastély a horvát történelem jelentõs helyszíne, ugyanis 1288-ban itt alkották meg a Vinodoli Törvénykönyvet, mely a horvát törvényhozás alapja. Az eredeti törvény másolata megtekinthetõ a kastélyban mûködõ múzeumban.

    A Kvarner-öböl legdélebbi városa Senj. A város egy egész keskeny partszakaszra épült, elõtte a tenger, mögötte a 698 méter magas Vratnik-hegy. A vadregényes tájra pillantva szinte magától értetõdik, hogy a várost egykoron kalózok (boszniai uszkók) lakták, akik igen kellemetlen perceket okoztak a velencei hajósokon és a velencei uralom alá tartozó szigeteknek. Ma már jóval békésebb képet fest a város, ugyanakkor - talán az õsök emlékére is - a város központja továbbra is a kikötõ és környéke. A kikötõbõl a belvároson keresztül sétálva jutunk el Senj legnevezetesebb látnivalójához a Nehaj-várhoz. Az igen masszív várat a XVI században építették, fõleg védelmi célokat szolgált. A jó állapotban fennmaradt várat négy bástya szegélyezi, melyek a négy égtáj felé mutatnak.

    Senj városából "természetesen" nem hiányozhat az általunk kedvelt magyar vonatkozás sem: a város szülötte Jurisics Miklós a kõszegi vár hõs védõje. A híres szülöttnek a város fõterén látható mellszobor állít emléket.

    A történelmi érdekességek mellet egyedi a város klímája is. A Velebit-hegység felõl akadálytalanul jut le a tengerpartra minden hideg északi szél (köztük a nyaralók legfõbb ellensége a többnyire augusztusban "támadó" bóra), így néha kellemetlen és hûvös meglepetés fogadhatja az itt nyaralókat. Persze az év nagy részében itt sincs semmi gond, süt a nap, kellemes az idõ, kék a tenger.

    Összefoglalva a Kvarner-öböl ideális célpont lehet minden tengerre vágyó magyarnak. Egyik fõ erénye - a közelség - mellett mindenki számára megfelelõ nyaralási élményt nyújt. Tengerpartja változatos, a betonos strandtól a homokosig minden elõfordul itt. Aki nem bírja a napokig tartó "semmittevést" talál számára megfelelõ látnivalót. Könnyen elérhetõ az Isztria, a Kvarner-öböl szigetei, még a Plitvicei-tavak is kétszáz kilométeren belül vannak.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Világörökségünk: Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Fõapátság és közvetlen természeti környezete

    A valamikori "Pannónia szent hegyének" (Mons Sacer Pannoniae) monostora és a benne élõ szerzetesközösség egyidõs a magyar államisággal, ezért a magyar kultúra kivételes fontosságú részének tekinthetõ.

    Egy évezred lenyomata a Kisalföldbõl kiemelkedõ, 282 m magyas hegy tetején álló és a tájegységet uraló Fõapátság történelmi épületegyüttese is: bemutatja hazánk 1000 éves történetének különbözõ építészeti stílusait. A pannonhalmi Bencés Fõapátság tehát mind építészeti struktúrájában, mind eszmevilágában az évezredes, folyamatos használat alatt fejlõdött.

  • Peking: az ősiség és modernség hazája

    Peking: az ősiség és modernség hazájaPeking - népességét tekintve - Sanghaj után a második legnagyobb kínai város. A világ egyik legősibb és legmodernebb látnivalóitól roskadozik ez a város, de már nem csak egy fura virtuális múzeum, amit csak nézni lehet, egyre élhetőbb és színesebb. Bár az egyik legdrágább város Kínában, ez nem tartja távol az európai és amerikai turistákat. A szállodák és szállások minősége általában jó, az áruk is kedvező, különösen a szervezett keretek között utazók számára. A látnivalók belépti díja jutányos, de sok a tolakodó csaló és szélhámos minden látványosság körül.

  • Málta az álom és valóság szigete

    Málta a világ egyik apró területû országa, a Földközi-tenger szívében található Szicília és Tunézia között. Területe mindössze 316 négyzetkilométer. Öt szigetbõl áll: a legnagyobbnak Málta a neve, ezen kívül laknak még Gozón és Cominón. Igaz, az utóbbin mindössze heten. Két lakatlan sziget tartozik még az országhoz: Cominotto és Filfa.A szigetekre nemcsak a napfürdõzésre vágyóknak érdemes ellátogatniuk, hanem azoknak is, akik az aktív pihenést részesítik elõnyben. Máltán és Gozón lépten-nyomon a régmúlt idõk emlékeire bukkanunk: az egyiptomi piramisoknál is régebbi templomromok, középkori városok, hatalmas katedrálisok õrzik az évezredek nyomait.

  • Abu Dhabi története

    A várost 1761-ben alapította a közeli Líva-oázisban élõ Jász-törzs, s 1769-ben maguk a törzs vezetõi is ide helyezték át székhelyüket a közeli al-Dzsivából.

    Abu-Dzabi történelmét a 19. század folyamán a szomszédos törzsekkel folytatott hadakozás jellemezte, s az állandósuló viszályok következményeként a város számottevõen nem is fejlõdött, a 20. század elején mindössze 6000 lakosa volt. Ugyanakkor egyre növekedett a brit befolyás, és az abu-dzabi emír, Zajd ibn Halífa (uralkodott 1855–1908) 1892-ben Nagy-Britannia protektorátusa alá helyezte emírségét.

  • Séta Esztergomban

    A magyar Dunakanyar kapujában, Budapesttõl 40 kmre, erdõs hegyek koszorújában fekvõ Esztergom a magyar nemzet történetének kiemelkedõ helye.

    Esztergom története

    Nemcsak történelmi múltja, de híres mûemlékei, muzeális kincsei, kultúrtörténeti hagyományai, ódon hangulatot árasztó óvárosi utcái, jelentõs kulturális rendezvényei is Magyarország nemzeti zarándokhelyévé teszik ezt a kis várost.

  • Belföldi utazásvadász: az utazunk.com utazási tippjei

    Lassan itt az ideje, hogy elkezdjük tervezgetni a nyári pihenõnket. Ehhez kapcsolódóan az utazunk.com egy 2 részes cikkben ad tanácsokat ahhoz, hogy hogyan keressük nyári utakat belföldön és külföldön.

    Ha nem szeretnénk sok pénzt költeni, akkor célszerû egy itthoni vakációt tervezni. Akik hegyes vidéken (ez kicsit furcsán hangzik itt a Kárpát medencében) élnek, azok mehetnek vízpartra, vagy az Alföldre. Az Alföld gyermeket pedig tervezhetnek hegyvidéki túrát, vagy õk is mehetnek vízpartra.

  • Lignano

    Lignano az észak-adriai tengerpart legszebb része Igazi nyüzsgõ, modern tengerparti üdülõhely, arany színû homokos tengerparttal, hatalmas zöld területekkel, természetesen meghagyott fenyõerdõkkel, nyugodt helyen épített szálloda- és bungalónegyeddel. Legfõbb vonzereje a 100 m széles, kb 8 km hosszan elterülõ homokos strandja, mely a laguna és a tenger közötti földnyelven fekszik, valamint modern kikötõje, ahonnan a közeli városokba, így Velencére is kirándulhatnak a strandolásban megfáradt nyaralók.

  • Zágráb csodálatos látnivalói

    Zágráb csodálatos látnivalóiZágráb látnivalói a három történelmi városrészbe sűrűsödnek. A Felsőváros Zágráb történelmi központja. A középkorban alapították a Káptalandombbal együtt. Ebben az időben több épületet építettek, amelyek még ma is láthatók. A Felsőváros főtere a Szent Márk-tér, ahol valamikor kereskedők árulták portékáikat, ma itt található a horvát parlament, a Szábor és a zágrábi városi közgyűlés. A Szent Márk-teret a Szent Márk-templom uralja, amely a 14. században épült gótikus stílusban. Később neogótikus stílusban felújították.

  • Moszkvában vannak a világ legdrágább szállodái

    Továbbra is Moszkvában a legdrágábbak a szállodai szobák - állapította meg elemzésében az üzleti utazások szervezésével foglalkozó brit Hogg Robinson csoport (HRG). Moszkva immáron ötödik alkalommal végzett a lista élén. A beszámoló szerint tavaly Moszkvában egy szállodai éjszaka átlagára 317 euró volt, ami ugyan 13 euróval kevesebb, mint 2008-ban, de még mindig jelentõsen magasabb, mint Abu Dhabi szállodáiban, amelyek 256 eurós átlagárral a második helyet foglalják el. Õket követi New York (233 euró), majd Bahrain fõvárosa Manama (217 euró).

  • Hajdúszovát

    Hajdúszovát község a Hajdúság, a Sárrét és Bihar találkozásánál, Debrecentõl 20, Hajdúszoboszlótól 9 km-re található, már a neolitikus korban lakott hely volt.

    A világhírû Hajdúszoboszlói Gyógyfürdõ szomszédságában található településünk kiválóan alkalmas falusi üdültetésre. A még megtalálható falusi gazdálkodó életmód új világot fedezhet fel a turista számára. Nagyszerû horgászvizeink (Szováti tó, Keleti fõcsatorna, Kösely) lehetõséget nyújtanak a horgászat kedvelõinek hobbyjuk kielégítéséhez.

  • Split (Horvátország)

    Az 1700 éves múltra visszatekintõ közép-dalmáciai Split Diokleciánusz császár alatt élte fénykorát, aki jó ideig innen irányította a Római Birodalom ügyeit, örökségül pedig remekbeszabott palotakomplexumot hagyott hátra. A pompás óvárosi mûemlékegyüttesen és magas színvonalú idegenforgalmi szolgáltatásokon kívül Split turisztikai vonzerejéhez kétségkívül hozzájárul e mediterrán nagyváros lakóinak felejthetetlen déli sármja.

  • Csak az igazán bátraknak: üveghíd Kínában

    Csak az igazán bátraknak: üveghíd KínábanÚjabb turista sokkoló látványosság Kínából. Tériszonyosoknak nem ajánlják Kína legújabb látványosságát, a 180 méter magasan lévő üveghidat, amely két hegyet köt össze Hunanban. Nem tudom, hányan mernek majd átmenni rajta, mert a híd járófelülete üvegből készült. De, ha ez még nem elég rémisztő, akkor még erős szélben inog is. Hosszúságban elvette az elsőséget a szintén Hunan tartományban található üvegösvénytől. De az 1900 méter magasságban vezet. Ha valaki nekivág, hogy átkeljen rajta, de útközben rátör a félelem vagy a pánik, akkor a személyzet segíthet neki, hogy tovább tudjon menni.

  • A Kirkjufell hegy az egyik leggyönyörűbb hely a világon

    A Kirkjufell hegy az egyik leggyönyörűbb hely a világonA Kirkjufell annyira ismeretlen, hogy olyan mintha az izlandiak el akarnák titkolni a világ elől. A Kirkjufell hegy melynek jelentése „Templom hegy”, az izlandi Snæfellsnes-félszigeten található, nem messze a mindössze 900 lakosú Grundarfjörður falucskától. A mindössze 463 méter magas hegy uralja a tájat és képtelenség levenni róla a szemünket. Késő este a hegy óráról órára más arcát mutatja, ahogy az északi fény, az aurora borealis szeptember és január között “körbeveszi". Így aki arra a vidékre látogat, érdemes ezen hónapok egyikére időzítenie a látogatást, hogy le ne maradjon erről a gyönyörű látványról.

  • Európa teteje - Davos

    A három- és négyezer méteres hegycsúcsokkal büszkélkedő Svájcnak - s egyben kontinensünknek - legmagasabban fekvő városa Davos. A múlt században ismertté vált gyógyüdülőhely ma világhírű konferenciaközpont, nemzetközi sportversenyek színhelye - elsősorban azonban igazi turisztikai fellegvár. A német ajkú őslakosság, a walser népcsoport apró ablakú faházaiból már alig akad mutatóban...

  • Védõoltás nélkül utaznak külföldre a magyarok

    Egy felmérés szerint a magyar utazók felelõtlennek számítanak, mert nem tartanak eléggé a fertõzésektõl, kevésbé népszerûek körükben a védõoltások, és nem ismerkednek meg behatóbban az esetleges betegségek elleni védekezési módszerekkel sem.

    Pedig Európában is egyre gyakoribbak a hepatitis járványok - állapítja meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely felhívást közölt a járványos betegség elleni védekezés fontosságáról.

  • Kiribati (Karácsony-szigetek, Kiribati)

    Kiribati a Csendes-óceán kevésbé ismert és kedvelt turistadesztinációi közé tartozik.

    A korallzátonyt a turisták elkerülik, ezért, aki tényleg nyugodt pihenésre vágyik, annak az ország tökéletesen megfelel. A sziget az Egyenlíton fekszik, de a tengeráramlatok hûtik, ezért a klímája egész évben megfelelõ. A fõváros, Tarawa, nem tartozik a legcsillogóbb üdülõhelyek közé, szervezett programokat is felesleges keresnünk, de az egzotikusabb pihenést kedvelõknek biztos, hogy tetszeni fog a sziget.

  • Világörökségünk: Fertõ / Neusiedlersee kultúrtáj

    A Fertõ-tavat az UNESCO 1979-ben egyedi természeti értékei miatt bioszféra rezervátummá nyilvánította, hiszen Európa nemzetközi jelentoségû vadvize és a kontinens legnagyobb sósvizû tava, az eurázsiai sztyeppe tavak legnyugatibb képviselõje. A Világörökség Bizottság mindazonáltal - Magyarország és Ausztria példamutató együttmûködésben és közös irányelvek szerinti elõterjesztése alapján - a Fertõ-tavat / Neusiedlerseet az azt övezõ településekkel együtt 2001-ben mint kultúrtájat vette fel a Világörökségi Listára.

  • A mindig nyüzsgő Buenos Aires

    A mindig nyüzsgő Buenos AiresBuenos Aires a Szentháromság városa és a Jó Szelek úrnőjének Szűz Máriának kikötője. A város jelentős kulturális központ. Rengeteg múzeuma és könyvtára, valamint színházai és mozijai vannak. Talán nincs a világon még egy olyan város, ahol ennyi szobrot és szökőkutat lehet megcsodálni, mint itt. Az egyik legjelentősebb kultúrintézmény, a Teatro Colon, megannyi opera-, színházi- és filharmonikus előadással. A helyi operaház gyakran tűzi műsorára magyar szerzők műveit, leggyakrabban Bartók és Kodály zenevilágát elevenítik meg, mégpedig magyarul.

  • Szlovákia - hórafting és vidámpark

    Alacsony- és Magas-Tátra, Fátra: a szomszédos Szlovákia is bővelkedik síterepekben. De nem csak közelsége csábítja a magyar turistákat, hanem egyre jobb szolgáltatásai is. Az elmúlt években fejlesztették a legtöbb pályát, új felvonók épültek, de nőtt a szálláshelyek száma is. Az Alacsony-Tátrában található Jasná például Szlovákia legnagyobb összefüggő pályarendszerével rendelkező síközpontja. A Chopok északon található terepét nemrég öt csillagosra értékelték, felvonókapoacitása ugyanis 20 150 fő óránként, ami nemzetközi viszonylatban sem rossz.

  • Hamburg - Kikötõi romantika

    Az utazót legelõször Hamburg vibráló kikötõi forgataga nyûgözi le, amely annyira más, mint a déli tengereken. Az Elbán impozáns óceánjárók, elképesztõ méretû teherhajók várakoznak, hogy rövid pihenõ után újra kifussanak az Északi-tengerre. Európa második legnagyobb kikötõjében a világ minden tájáról odasereglett tengerészek ezrei fordulnak meg, a világhírû szórakozónegyed, St. Pauli törzsközönségét is õk alkotják. Hamburgban több hidat találunk, mint Velencében, Londonban és Amszterdamban együttvéve. Ezekbõl néhány az Alster tavon ível át.

  • Trogir

    Splittõl 27 km-re a Kastelanski-öböl végénél fekvõ kisváros és kikötõ. A város tulajdonképpen egy kis szigeten fekszik Ciovo-sziget és a szárazföld között. Környékén számos festõi öböl található, különösen a Seget és a Saldun-öböl nagyon szép. Elõször az illírek alapítottak itt települést, õk voltak az õslakosok amikor elsõ gyarmatosítóként a Siracusai görögök hódították meg a környéket és Kr. e. 390-ben Vis szigetén megalapították Issát és a Kr.e. 3. században Traguriont. E görög településeket görög geográfusok is megemlítik.

  • Spanyolország: Malaga

    Bilbao (baszkul Bilbo) Baszkföld legnépesebb és legjelentõsebb városa, Vizcaya (Bizkaia) tartomány közigazgatási központja.

    A baszkok nemzeti fõvárosuknak tekintik. A várost 1300. június 15-én alapította Don Diego Lopez de Haro, Viscaya grófja. Azelõtt már létezett Bilbao mai helyén egy római kori település Bellum Vadum néven. Legnevezetesebb intézménye a Guggenheim múzeum. Az 1997-ben megnyílt múzeum már kívülrõl is rendkívül izgalmas látványt nyújt. Az igazi élmény természetesen belül várja a látogatókat.

  • Barbados

    Barbados a Karib-térség egy kis szigetállama, a Kis-Antillák legkeletibb tagja. Az ország neve a spanyol „szakállas férfi” kifejezésre vezethetõ vissza, és azzal is kapcsolatba hozzák, hogy az itt honos fügefák levelei szakállra emlékeztetnek.

    Nagy-Britanniától 1966-ban függetlenedett. Felszíne sík, éghajlata trópusi. Gazdaságát – a jelentõs idegenforgalom mellett – a cukornádtermesztés, a cukor- és rumgyártás jellemzi. A sziget nagy részét korallzátonyok övezik. Van egy egyértelmûen szélcsendes és egy szél felöli oldala.

  • Dayang sziget

    A Malájzia keleti partjainál található Dayang szigetet azoknak ajánljuk, akik szeretnek búvárkodni, a sziget egy igazi búvárparadicsom: kristálytiszta kék víz és érintetlen természet jellemzi.

    A víz alatti látótávolság 15-20 méter, de akár 30 méter is lehet. Rengeteg fajta halat lehet látni, illetve vannak óriásteknõsök is. A part annyira fehérhomokos, hogy a napközben szinte alig lehet látni, annyira vakít. És hát olyan extrák is vannak, hogy például két kókuszfa között kifeszített ágyban lehet kipihenni a nap fáradalmait, közben természetesen igazi kókusztejet kortyolgatva!

  • Svájc nyáron is érdekes

    A világ egyik legszebb és legváltozatosabb hegyvidéke. Területe körülbelül akkora, mint a magyar Alföldé, s csaknem háromnegyede hegyvidék. Turisták milliói látogatják meg az országot minden évben. Közkedvelt helyek a Genfi-tó, az észak-olasz tavak svájci oldalra esõ része és az Alpok. Lakosai négy különbözõ nyelven (francia, német, olasz, rétoromán) beszélnek. A világ egyik leggazdagabb országa. Európa stratégiailag fontos fõútvonalainak mentén fekszik, így válhatott Európa pénzügyi központjává.

  • Debrecen, a napba öltözött város

    Debrecent a folyamatos megújulás jellemzi, arculata napjainkban is változik, a kor igényeihez igazodva fejlõdik a cívisváros. Igazi közösségi hellyé vált a sétálóövezetté alakított fõtér hangulatos szökõkútjaival, pihenésre csábító teraszaival, tartalmas kikapcsolódást nyújtó rendezvényeivel. Családi programok kedvelt helyszíne a Nagyerdõ, ahol fedett Mediterrán Élményfürdõ, 17 hektáros állatkert és vidámpark, csónakázó tó, valamint botanikus kert várja a látogatókat. Számos sport és kulturális rendezvénynek ad otthont a keleti régió legnagyobb rendezvénycsarnoka, a 8000 férõhelyes Fõnix Csarnok.

  • Szeged Története

    Szeged környéke az õskortól lakott hely, az Öthalom területén bukkantak a legrégibb emberi településnyomokra. A II. század közepérõl, Ptolemaiosz leírásából ismerjük a település legrégibb nevét: Partiszkon. A késõbbi vár helyén római õrállomás vigyázta a tiszai átkelõhelyet, a Maros menti só- és aranyszállítást. A nagyszéksósi hun fejedelmi lelet és számos történeti adat valószínûsíti, hogy Attila székhelye a környéken lehetett.

    Szegedet Baján avar kagán csapatai szállták meg 567 után, s a környék egészen a IX. század kezdetéig avar fennhatóság alá tartozott.

  • A Grand Canyon kilencven éve lett nemzeti park

    Nem teljesen veszélytelen!

    Kilencven éve, 1919. február 26-án írta alá Woodrow Wilson amerikai elnök azt a törvényt, amely nemzeti parkká nyilvánította az Egyesült Államok és a világ egyik legkedveltebb turista-látványosságát, a Grand Canyont.

    A Colorado folyó szakadékvölgye Arizona állam északnyugati részén 446 kilométer hosszan, 6-30 kilométer szélességben vágódik bele a fennsíkba, a folyó helyenként 1800 méterrel mélyebben folyik, a nemzeti park területe 4930 négyzetkilométer.

  • Rém

    A község nevét elõször 1401-ben említik a korabeli oklevelekben. A török hódoltság után, 1543-tól a település mint puszta szerepel. Jelentõs fejlõdés csupán a XIX. század végétõl kezdõdött a községben.

    A XX. század elején a lakossága elérte a 2000 fõt, majd a II. világháború után ismét csökkent. Jelenleg 1420 fõ él a településen. A község Baja és Jánoshalma között fekszik, elõbbitõl 23, az utóbbitól 15 kilométerre. A Bajáról Szegedre tartó 55-ös számú fõútról Csávolynál leágazó – Jánoshalmára vezetõ – mellékúton közelíthetõ meg. Az említett mellékútról ÉNY-ra fordulva, további 3,2 kilométer megtétele után érhetõ el.

  • Genf

    Genf a második legnagyobb lélekszámú város Svájcban (Zürich után). Genf kanton fõvárosa.

    Az ókorban egy kelta törzs, az allobroxok megerõsített határvárosa volt Genava néven. Julius Caesar is járt erre a gall háború során. A népvándorlás során a burgundiak fõvárosa lett 443-ban. A frank birodalomhoz csatolták 534-ben. A középkorban (kb. 400-tól) a genfi püspökök uralták. A polgárság elégedetlensége hozzájárult a reformáció térhódításához. Kálvin János 1536-ban jött elõször a városba, ekkor kiáltották ki a város függetlenségét.