rss
  • A hozzánk legközelebbi tenger

  • Magyarországról érkezve itt látjuk meg elõször a tengert, s bár nem ez az adriai partvidék legfelkapottabb és talán nem is a legszebb része, sok magyarnak romantikus emlékképei támadnak, ha Crikvenicához közelít.

    A horvátországi nyaralóhelyeket sorra vevõ sorozatunkban ez alkalommal a Kvarner-öböl partvidéki helyeit járjuk be. A közel huszonöt kilométer hosszú üdülõhely öt kisebb várost érint, melyek gyakorlatilag egybeépültek mára.

    A Kvarner-öböl a Rijekától Senjig tartó szárazföldi részt és a parttal szemben lévõ szigeteket foglalja magába. A szárazföld idegenforgalmi szempontból legjelentõsebb szakasza a Crikvenicai Riviéra.

    A Kvarner-öblöt Magyarországról könnyen és viszonylag gyorsan közelíthetjük meg. A Letenye-Zágráb-Rijeka útvonalon végig autópályán, a Zágráb-Karlovac-Senj útvonalon részben autóúton érhetjük el az öböl két szélét. Amennyiben Rijeka felõl közelítjük meg az öblöt, a várost elhagyva nem sokkal érdemes is megállnunk, hogy megcsodáljuk a Krk szigetére átívelõ hidat. Az 1430 méter hosszú hidat 1976 és 1980 között építették. Hosszabb, 390 méteres boltíve hosszú évekig a legnagyobb ilyen jellegû betonépítmény volt.

    Az igazán kíváncsiak és a történelmi nevezetességek iránt fogékonyak még Crikvenicába érésük elõtt betérhetnek Kraljevica városába, ahol két magyar vonatkozású épületet találunk. A Frangepán-kastély és a Zrínyi-palota is elhanyagolt, szinte romos állapotban vannak sajnos, a helyiek nem igazán foglalkoznak az épületekkel.

    A kissé lehangoló látvány után annál nagyobb kontrasztot jelent, ha beérkezünk Crikvenicába. A Kvarner-öböl központja 30 kilométerre fekszik Rijekától, tizenöt kilométer hosszú és mindössze két kilométer széles, tehát tulajdonképpen a város egyben a tengerpart is. Crikvenica Opátia után a horvát tenger legrégebbi üdülõvárosa, ahol az elsõ szálloda 1891-ben nyílt meg. Érdekes, hogy Crikvenica (szemben Opátia magyar közönségével) inkább az osztrák nyaralók célpontja volt a monarchia idejében. Már a kezdetektõl is jelentõs szerepet játszott a város életében a gyógyturizmus. Ez így van a mai napig is, számos szálloda foglalkozik gyógyászati tevékenységgel, és persze a ma már nélkülözhetetlen wellness szolgáltatások teljes palettáját is megtalálhatjuk itt.

    A part többnyire aprókavicsos, néhol homokos, e jelleg erõsítése folyamatos, sok helyen mesterségesen feltöltött szakaszokat alakítottak ki. A part mindenhol rendezett, több strand kék zászlós minõsítést kapott. A kellemes, sekély partszakaszok miatt a Crikvenicai Riviéra ideális célpont a családosok, kisgyermekkel érkezõk részére. Szállást könnyedén találunk a városban, akár elõre gondosodunk róla, akár a helyszínen foglalunk, bár utóbbi lehetõség mindig rejt magában kockázatot. Apartmant 20-30 euró körüli áron, kétcsillagos szállodát 35-50 euró körüli áron találtunk különbözõ foglaló oldalakon. Crikvenica legrégebbi szállodája, az 1895-ben épült Hotel Therapia ma is üzemel. A négycsillagos szállodában 50 eurótól kezdõdnek az éjszakánkénti árak személyenként, de fõszezonban száz euró körüli árral kell kalkulálnunk. A modern kor követelményeinek megfelelve a régi gyógyszállóból wellnes központot alakítottak ki. A szállás kiválasztásakor érdemes figyelembe venni, hogy a tengerparti sétányon aktív éjszakai élet folyik. Igaz, hogy innen a legszebb a kilátás és a part is közel van, de a szórakozóhelyek, bárok zaja zavaró lehet éjszaka.

    A Crikvenicával szinte egybeépült települések közül a mindössze három kilométerre fekvõ Selcét érdemes meglátogatni. A városka egy csendes öböl partján fekszik, többek között ennek köszönheti, hogy igen népszerû a kisebb hajóval közlekedõ utazók számára. Kikötõjébõl számos hajókirándulás indul a környezõ kisebb-nagyobb szigetekre, de egyéni megbeszélés alapján halászatra, horgászatra is elkísérhetjük a helyieket. A kikötõ melletti strandon búvárközpont üzemel, ahol a teljesen kezdõknek is (egy rövid oktatás után és persze biztonságos keretek között) megmutatják a tenger alatti világot.

    Selce a fejlõdés és a turisták számának folyamatos emelkedése mellett megmaradt hangulatos kisvárosnak. A Selcét választók számára kitûnõ szálláslehetõség a város szélén található autóskemping, mely az öböl legjobban felszerelt kempingje. A sátorozáson kívül telepített lakókocsikat is választhatunk. Az interneten talált négyszemélyes lakókocsik fõszezonban tizenháromezer forintba kerülnek egy napra. A kemping mellett, attól egy kicsit délebbre igazi vadregényes, sziklás partszakaszon fürödhetünk.

    Selce után következõ állomásunk Novi Vinodolski. A kisváros egy átlagos tengerparti üdülõhely, viszont történelme annál kiemelkedõbb. A városközpont végén található a XIII. századi Frangepán-kastély.

    Az épület sarkában egy tizennyolc méteres szépen felújított bástya áll. A kastély a horvát történelem jelentõs helyszíne, ugyanis 1288-ban itt alkották meg a Vinodoli Törvénykönyvet, mely a horvát törvényhozás alapja. Az eredeti törvény másolata megtekinthetõ a kastélyban mûködõ múzeumban.

    A Kvarner-öböl legdélebbi városa Senj. A város egy egész keskeny partszakaszra épült, elõtte a tenger, mögötte a 698 méter magas Vratnik-hegy. A vadregényes tájra pillantva szinte magától értetõdik, hogy a várost egykoron kalózok (boszniai uszkók) lakták, akik igen kellemetlen perceket okoztak a velencei hajósokon és a velencei uralom alá tartozó szigeteknek. Ma már jóval békésebb képet fest a város, ugyanakkor - talán az õsök emlékére is - a város központja továbbra is a kikötõ és környéke. A kikötõbõl a belvároson keresztül sétálva jutunk el Senj legnevezetesebb látnivalójához a Nehaj-várhoz. Az igen masszív várat a XVI században építették, fõleg védelmi célokat szolgált. A jó állapotban fennmaradt várat négy bástya szegélyezi, melyek a négy égtáj felé mutatnak.

    Senj városából "természetesen" nem hiányozhat az általunk kedvelt magyar vonatkozás sem: a város szülötte Jurisics Miklós a kõszegi vár hõs védõje. A híres szülöttnek a város fõterén látható mellszobor állít emléket.

    A történelmi érdekességek mellet egyedi a város klímája is. A Velebit-hegység felõl akadálytalanul jut le a tengerpartra minden hideg északi szél (köztük a nyaralók legfõbb ellensége a többnyire augusztusban "támadó" bóra), így néha kellemetlen és hûvös meglepetés fogadhatja az itt nyaralókat. Persze az év nagy részében itt sincs semmi gond, süt a nap, kellemes az idõ, kék a tenger.

    Összefoglalva a Kvarner-öböl ideális célpont lehet minden tengerre vágyó magyarnak. Egyik fõ erénye - a közelség - mellett mindenki számára megfelelõ nyaralási élményt nyújt. Tengerpartja változatos, a betonos strandtól a homokosig minden elõfordul itt. Aki nem bírja a napokig tartó "semmittevést" talál számára megfelelõ látnivalót. Könnyen elérhetõ az Isztria, a Kvarner-öböl szigetei, még a Plitvicei-tavak is kétszáz kilométeren belül vannak.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Andorra

    Már maga a látvány is megragadó. Az országot 3000 méter magas hegykoszorú öleli körbe, amely csak dél felé nyitott. A szakadékos völgyek lejtõin romantikus hangulatot árasztanak a jellegzetes széles tetejû andorrai parasztházak Már az elsõ pillantás elárulja, hogy az emberek valamikor nagyon szegények voltak ezen a nehezen megközelíthetõ vidéken, ahol az év nagy részében a hótakaró borítja a tájat, s ahol egy pár birka, ló vagy marha már gazdagságot jelentett.

  • Különleges séta egy nem mindennapi függőhídon

    Különleges séta egy nem mindennapi függőhídonGarantáltan felejthetetlen élményben lesz része annak, aki ellátogat a Fokvárosban található Kirstenbosch Botanikus kertbe. A világörökség részévé nyilvánított természetvédelmi területen ugyanis csodaszép környezetben nyílik lehetőségünk arra, hogy testközelből élvezzük a kertben található kivételes növényvilág lenyűgöző látványát. Az úgynevezett lombkorona túra tudományos, és turisztikai értéke óriási, hiszen a 12 méter magasan található függőhíd úgy épült, hogy a lehető legkisebb terhelést rója az élővilágra. A képek önmagukért beszélnek!

  • New York kerületei: Manhattan (5/2. rész)

    Manhattan szigete 21 km hosszú és legszélesebb részén 3,7 km széles. Déli és északi csücske kivételével utcaszerkezete teljesen merõleges rács-szerkezetû, követi a Hudson folyó partvonalát.

    A Hudson folyóval párhuzamos utcák a sugárutak (Avenue), a merõlegesek az utcák (Street), többségük csak számot visel, az Avenue-k számozása az East Rivertõl felfelé emelkedik 1-tõl 12-ig (közöttük van néhány más sugárút is ami csak nevet, néhány más nevet és számot is visel), a házszámok délrõl emelkednek.

  • Balassagyarmat, "Palócország fõvárosa"

    Balassagyarmat, Civitas Fortissima (a legbátrabb város) az ország északnyugati részén az Ipoly folyó mentén, a Nógrádi-medencében fekvõ 18 ezer lakosú határváros. A jelentõs történelmi múlttal, gazdag kulturális hagyományokkal, vallási sokszínûséggel rendelkezõ település a térség, oktatási, kulturális, gazdasági és egészségügyi központja.

    A rézkor óta lakott település nevét a hét honfoglaló magyar törzs egyikérõl, Gyarmatról, valamint a Balassa család nevébõl eredeztetik. A török idõk után a szlovákok mellett szerb, görög és német kereskedõk, iparosok telepedtek itt le. Balassagyarmat 1790-ben lett Nógrád vármegye székhelye.

  • Erdély látnivalói

    Erdély látnivalóiA magyar állampolgárok évente több mint egymillió alkalommal keresik fel, viszont ennél jóval kisebb azoknak az aránya, akik turistaként jönnek a régióba. Számottevő még a nyugat-európai turisták száma is. Románia világörökségi helyszínei közül Erdély területén találhatók a következők: Erdély erődtemplomos falvai, Dák erődítmények, Segesvár történelmi központja, illetve Máramaros fatemplomai. Ha Erdélybe látogat valaki, hirtelen el sem tudja dönteni merre induljon, annyi látnivaló van, amiket nem szabad kihagyni.

  • A Seychelle szigetek luxusa mindenkit vár

    Ez a 115 szigetbõl álló csoport, a Seychelles szigetek Afrika partjainál, Madagaszkár szigetétõl észak-keletre található. A szigeteket alig 25 évvel ezelõtt fedezték fel mint turista paradicsomot, akkor még csak 75 ezer lakója volt, akik szinte csak a kreol nyelvet beszélték.

    A szigetek egy részét korallzátonyok, másik részét pedig gránitszigetek alkotják. Mahé, a legnagyobb sziget a Praslin, La Digue és Silhouette szigetekkel és a néhány közelben lévõ gránitszigettel alkotják a Seychelles szigetek közel felét. Ezeken a szigeteken él a legnagyobb számú lakosság és ezeket látogatják többnyire a turisták is.

  • Az ideális város Koppenhága

    London - Koppenhága a legideálisabb, legélhetõbb a világ nagyvárosai közül - erre a következtetésre jutott a Monocle címû brit folyóirat.

    A lap 25-ös listáját annak alapján állította össze, hogy egy város mennyire érdekes, milyen ott az életminõség, mennyire vonzó a látogatók számára, milyen lehetõségeket kínál az üzleti élet képviselõinek és az éjszakai élet kedvelõinek.

  • Venezuela

    A Dél-Amerika északi részén fekvõ ország mintegy 2800 km-es partszakasszal érintkezik a Karib (Antilla)-tengerrel és az Atlanti-óceánnal. Az ország déli részét a Guyannai-felföld õserdõvel borított, 2000 m fölé nyúló hegyei alkotják. Északon az ország legmagasabb csúcsát is hordozó Andok termékeny medencéket körülölelõ láncai hálózzák be az országot. A két hegyvidék között terül el az Orinoco folyóvizek által feltöltött, szavannás síksága. Az északon fekvõ Maracaibói-medence lagúnás partvidéke hatalmas kõolajkészletet rejt.

  • Franciaország a legkedveltebb turisztikai célpont

    A turisták legkedveltebb célpontja a világon Franciaország, amely ugyanakkor a legkevésbé vendégszeretõ népek listájának is az élén áll, adta hírül kedden a Le Figaro címû napilap. Hosszú ideje Franciaországba látogat el a legtöbb turista: évi 75 millió látogatóval Spanyolországot (54 millió), az Egyesült Államokat (46 millió), Kínát (42 millió) és Olaszországot (38 millió) körözi le. Bevétel szempontjából viszont a tavalyi 34 milliárd eurós turisztikai forgalmukkal csak harmadik helyen állnak a franciák az Egyesült Államok és Spanyolország mögött.

  • A Bermuda szigetek és a rejtély

    A Bermuda háromszög az a terület, mely a Miami, Bermuda és Puerto Rico által határolt háromszögben van. Pontos adatokkal nem szolgálhatunk, de az elmúlt évszázadban számtalan hajó és repülõgép tûnt el itt. A múltban sok furcsaságot jegyeztek fel a területrõl. Kolombusz Kristóf megemlékezéseiben az iránytû furcsa viselkedését említette.

  • Az olasz tengerpartot kedvelik a magyar turisták

    A magyar turisták közül egyre többen választják a tengerparti pihenést, ezek közül is minden második utazás célja Olaszország - derült ki a NagyUtazás.hu nevû, internetes portál csütörtöki közleményébõl.

    A tavalyi fõszezonban, július és augusztus között a külföldre utazó magyarok 21.5 százaléka választott tengerparti nyaralást.

  • Budapest a Világörökség része

    A budapesti Dunapart épületein jól megfigyelhetõk a magyar fõváros történelmének különbözõ idõszakai. Ez egyike a világ kiemelkedõen szép látképeinek.

    A Világörökség részét képezi a budai oldalon a Mûszaki Egyetem néhány épülete és a Lánchíd által közrefogott terület, a Gellért fürdõ, a gellérthegyi Szabadság szobor és a Citadella, valamint a budai Vár épületei és a Dunapart a Margit hídig. A pesti oldalon védettséget élvez a Parlament, a Lánchíd pesti oldalán található Roosevelt tér a Magyar Tudományos Akadémia és a Gresham palota épületével, valamint a Dunapart egészen a Petõfi hídig.

  • Fellendülõben a turizmus az Év településén

    Kaposvárra szavaztak a tévénézõk

    Soha rosszabb évkezdetet! - így nyugtázta Szita Károly, Kaposvár polgármestere az év elsõ munkanapján átvett elismerést, amely szerint a tévénézõk szavazatai alapján a somogyi megyeszékhely elnyerte az Év települése címet. A Magyar Televízió Fõtér címû mûsorában a múlt évben bemutatkozó településekre közel 40 ezren szavaztak, Kaposvár kapta a legtöbb voksot, maga mögé utasítva többek között Miskolcot és Szombathelyt.

  • Svájc - Gleccsersí és panoráma

    Hóbiztos pályák és gleccsersízés – ezek csábítják leginkább a Svájcba utazókat. Nemcsak azért, mert itt találjuk Európa legmagasabban fekvő és legnagyobb szintkülönbségű pályáit, hanem mert Svájc híres „hóbiztosságáról" is. A hegyek közé zárt ország egyelőre nem a magyar utazók kedvence. Ebben híres zártsága is szerepet játszhat, árai azonban még inkább. Míg a közeli Olaszországban fejenként heti hatvan-hetvenezer forintból síelhetünk, Svájcban kétszázezer forint alatt ne számoljunk.

  • Dublin - Az ír fõváros

    Dublin az Ír-sziget keleti partján, az Ír-tengerbe torkolló Liffey folyó két partján fekszik. A város Dublin megye központja. A vikingek alapították, és a középkor óta Írország fõvárosa volt.

    Dublin közigazgatásilag a Dublini Városháza által igazgatott területet jelenti. Mindazonáltal sokszor szintén Dublinként hivatkoznak külvárosi területekre, amelyeket más, helyi közigazgatási szervek igazgatnak. Ilyen terület például Dun Laoghaire-Rathdown, Fingal és Dél-Dublin. Pontosabb, ha ezen területek összességét dublini agglomerációnak nevezzük.

  • Elkészült a Capitolium föld alatti látogatóközpontja

    Washington - Három év késéssel és a tervezettnél 360 millió dollárral drágábban, de megépült a washingtoni Capitolium föld alatti látogatóközpontja. A korszerû létesítmény, amely a legnagyobb beruházás az amerikai törvényhozás két évszázados történetében, december 2-án nyílik meg a nagyközönség elõtt. Pontosan 145 évvel azután avatják fel, hogy 1863-ban a kupola tetején elhelyeztek egy szabadságszobrot, amivel hivatalosan befejezõdött a Kongresszus épületének 1793 óta tartó építése, bõvítése.

  • Kecskemét

    Kecskemét 110 ezer lakosával Magyarország hetedik legnépesebb városa. Fontos közlekedési útvonalak találkozásánál fekszik, Budapesttõl 85 km-re található.

    A dél-alföldi régió fontos gazdasági központja, Bács-Kiskun megye székhelye. Szorgalmas, minden új dologra nyitott, a folyamatosan beköltözõ idegeneket bizalommal fogadó városlakók tették Kecskemétet az évszázadok során virágzó településé. A kecskeméti országos vásárra már 1393-ban távoli vidékekrõl érkeztek vásározók. Országos jelentõségûvé az 1600-as években vált– az évszázados magyar-török háborúskodás idején – a vallási és gazdasági önállóságát mindvégig megõrzõ város.

  • Világörökségünk Hollókõ

    hollókõBudapesttõl mintegy 100 km-re festõi környezetben, a Cserhát-hegység dombjai között bújik meg Hollókõ. A falu története a XIII. századig nyúlik vissza, akkor, a tatárjárás után épült a Szár-hegyen álló vár. Neve talán abból a legendából ered, hogy egy várúr szépasszonyt rabolt, akinek a dajkája boszorkány volt. A dajka szövetkezett az ördöggel, hogy kiszabadíthassák a lányt. Az ördögfiak holló képében elhordták a vár köveit és az itteni szikla tetején felépült Hollókõ vára. A vár romjaihoz érdemes fölsétálni; kiállítás mutatja be az itt talált fegyvermaradványokat, ágyúgolyókat, kõfaragványokat. Gyönyörû kilátás nyílik innen a környezõ védett területre, mely a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik.

  • A Vatikán szerint a Zöld túrizmus mentheti meg a Földet

    Vatikánváros - Gyaloglás, környezetkímélõ közlekedés, természeti környezetben elhelyezkedõ szállodák - a Vatikán a nyári vakáció küszöbén a héten jó tanácsokkal látta el a turistákat, akiket felszólít a "felelõsség etikájára" a globális felmelegedés okozta károkkal szemben.

    "Az idegenforgalom jellegénél fogva hozzájárulhat az élet fennmaradásához a Földön és fékezheti az aggasztó globális felmelegedés kiszélesedését" - áll a Vatikán Elvándorlók és Úton lévõk Pápai Tanácsának közleményében.

  • Karcag - A nagykunság fõvárosa

    Karcagon a „Nagykunság fõvárosában” huszonhárom-ezren élnek. A város alapítói, a térség benépesítõi a kunok voltak, akiket IV. Béla király telepített le itt a tatárjárás után.

    A kunok nomád életformájukat a XV. századtól feladták s megkezdõdött beolvadásuk a magyarságba. A régi kiváltságokból eredõ kun öntudat még napjainkban is él az itt élõk lelkében. Az egykori szokásokat eleveníti fel a kunkapitány-választás, a háromévenként megrendezett Kunok Világtalálkozója, ezeket erõsíti a meglévõ magyar-kazak sokoldalú kapcsolat is.

  • A Dán királyság

    A Dán Királyság a legkisebb skandináv ország, lakói azonban nem éreznek sem elszigeteltséget, sem bezártságot. A dánok nyitottak a világra, és a látogatóikkal is barátságosak, közvetlenek. Szeretnek enni, inni és semmi rossznak nem elrontói. Bornholm, Dánia egyik legnépszerûbb szigetét, valahol az Északi-fok magasságában képzeljük el. Pedig évrõl évre csak Németországból több mint 100 000 vendég érkezik erre a közkedvelt nyaralószigetre a kék ég, a napfény és a parti föveny kedvéért, melynek olyan finom a homokja, hogy valaha ezt használták a homokórákhoz.

  • Dubaiban a kis-Louvre után kis-Lyon is épül

    Dubai felépítené a francia Lyon város mását, azután, hogy befejezi a világhírû párizsi Louvre alapján épülõ saját múzeumát - jelentette be pénteken a lyoni önkormányzat egyik munkatársa. A tervekben Lyon-Dubai város néven emlegetett településen lesznek európai kávézók, éttermek és mozik is. A terven dolgozó egyik francia szakember szerint Dubaiban nem Lyon pontos mása készül majd el, hanem a város jellegzetes hangulatát fogják lemásolni az utcák, terek és vendéglátóegységek kialakításával. Az arab-Lyon építésérõl szóló megállapodást a jövõ héten írják alá a dél-francia városban, az építkezés várhatóan 2012-ig tart majd.

  • Hydropolis, az új dubai csoda

    Dubai eddig is kedvelt turisztikai célpontja volt a tehetõsebb utazóknak. Ebben az is szerepet játszott, hogy ha itt valami különlegességet kitaláltak- legyen az földrészeket formázó mesterséges szigetcsoport vagy vitorlaként az égbeszökõ szállodaépület-, azt meg is valósították.

    A kormányzat mindig is támogatta az innovatív projekteket annak érdekében, hogy Dubai igazán különleges célállomássá váljon. A legújabb ötlet nyomán az "óceán meghódítására" készülnek.

  • A bolgár tenger

    Aki az utóbbi 20 évben nem járt a bolgár tengerparton, nem ismerne rá. Nyoma sincs a kopott szállodáknak, az élelmiszerhiánynak, a hosszú soroknak. Ma tisztaság, árubõség, zsúfolt éttermek és szórakozóhelyek, csillogó szállodák várják a tengerpartot újra felfedezõket. Nyugati színvonal keleti árakon. Nem is csoda, hogy már évek óta visszajárnak az angolok, franciák, németek. A végtelen hosszúságú, aranysárga homokos strandok, a nagyon tiszta, smaragdzöld víz, a kiváló közbiztonság és az alacsony árak mind utazásra csábítanak. A Fekete-tenger bolgár szakaszán egymást váltják a homokos strandok és a sziklás partszakaszok.

  • Kaposvár - A festõk városa

    A Dél–Dunántúl változatos dombvidékén, a Dráva folyó és a Balaton ölelésében fekszik Somogy megye és székhelye, Kaposvár. 2008-ban a város elnyerte az „Év települése” címet, ugyanebben az évben ítélték meg Kaposvárnak „Az év turizmusbarát települése” címet is.

    Kaposvár területe már az õsidõktõl fogva lakott volt. A település neve - mely eredetileg a kapu (Copus) szóból származik - elõször 1009-ben, Szent Istvánnak a pécsi püspökség határait kijelölõ alapítólevelében jelent meg. Kaposvár elsõ vára az 1200-as években épült, amit a törökök 1686. novemberéig uralmuk alatt tartottak.

  • Békéscsaba

    A közel 64 ezer lakosú Békéscsaba Magyarország dél-keleti határán, Budapesttõl mintegy 200 km-re található. Békés megye legfontosabb közúti és vasúti csomópontja, autóval, vasúton, nemzetközi közforgalmi és sportrepülõtere révén akár közvetlenül repülõgéppel is megközelíthetõ.

    Évszázados épületeinek, megújult városképének, rendezvényeinek és a környék természeti értékeinek köszönhetõen egyre több turista látogat ide. Békéscsaba a megyei jogú városok között az egyik legtöbb zöldövezettel rendelkezõ település. Ligetekkel, virágokkal tarkított tereinek, hangulatos sétányainak köszönhetõen az ország legélhetõbb városai közé tartozik.

  • Monaco: A világ leghíresebb hercegsége

    A Vatikán után Monaco a második legkisebb állam a világon. A Földközi-tenger partján, Nizzától 18 kilométerre keletre fekszik, a francia-olasz határ közelében, szárazföldön csak Franciaországgal határos.

    Az ország egy keskeny földsáv a a harmadkorban felgyûrõdött, jobbára kristályos kõzetekbõl álló Tengeri-Alpok lábánál, legmagasabb pontja a 140 méteres Mont Agel. A Földközi-tengerbe nyúló Monacói-félszigeten és Monte-Carlo sziklakiszögellésén fekszik. 3 km hosszan és 200–500 m szélesen nyúlik el a parton.

  • Manchester

    Manchester õsi város, már mint római helyõrségrõl is említést találtak. Igazából a 18. században, az ipari forradalom idején lett jelentõs várossá. Ennek megfelelõen rengeteg pompás 19. századi építészeti emlék várja az idelátogatót. A sok közül néhány: Városháza, Free Trade Hall, de a korábban épült katedrális és az 1921-ben nyitott városi tõzsde is pazar látnivaló. Manchester ma London után Nagy Britannia második pénzügyi központja, pezsgõ társadalmi és kulturális élettel – három híres egyeteme van, a Rylands és a Central Reference Library az ország legjobb könyvtárai közé tartozik, de Manchester az angolszász könnyûzene fellegvára is.

  • A Csodabogyós barlang titkai

    Megnyitották a nagyközönség elõtt az ország egyik leghosszabb cseppkõ-barlangját. A Csodabogyós barlang a Keszthelyi-hegység peremén, Balatonederics közelében húzódik, az ismert járatok hossza több mint öt kilométer. A turisták hétszáz métert járhatnak be . Többségét persze csúszva-mászva. Ne a legjobb ruháját húzza fel az, aki kíváncsi a Csodabogyó barlang csodáira - tanácsolják a túravezetõk. Itt még érintetlen állapukban láthatók a mészkõ képzõdmények. Kevés a kiépített sétaút. Nekem nagyon tetszett. Voltak nagy csepkövek. Kusztunk, másztunk, piszkos lettem.

  • Kiribati (Karácsony-szigetek, Kiribati)

    Kiribati a Csendes-óceán kevésbé ismert és kedvelt turistadesztinációi közé tartozik.

    A korallzátonyt a turisták elkerülik, ezért, aki tényleg nyugodt pihenésre vágyik, annak az ország tökéletesen megfelel. A sziget az Egyenlíton fekszik, de a tengeráramlatok hûtik, ezért a klímája egész évben megfelelõ. A fõváros, Tarawa, nem tartozik a legcsillogóbb üdülõhelyek közé, szervezett programokat is felesleges keresnünk, de az egzotikusabb pihenést kedvelõknek biztos, hogy tetszeni fog a sziget.