rss
  • A hozzánk legközelebbi tenger

  • Magyarországról érkezve itt látjuk meg elõször a tengert, s bár nem ez az adriai partvidék legfelkapottabb és talán nem is a legszebb része, sok magyarnak romantikus emlékképei támadnak, ha Crikvenicához közelít.

    A horvátországi nyaralóhelyeket sorra vevõ sorozatunkban ez alkalommal a Kvarner-öböl partvidéki helyeit járjuk be. A közel huszonöt kilométer hosszú üdülõhely öt kisebb várost érint, melyek gyakorlatilag egybeépültek mára.

    A Kvarner-öböl a Rijekától Senjig tartó szárazföldi részt és a parttal szemben lévõ szigeteket foglalja magába. A szárazföld idegenforgalmi szempontból legjelentõsebb szakasza a Crikvenicai Riviéra.

    A Kvarner-öblöt Magyarországról könnyen és viszonylag gyorsan közelíthetjük meg. A Letenye-Zágráb-Rijeka útvonalon végig autópályán, a Zágráb-Karlovac-Senj útvonalon részben autóúton érhetjük el az öböl két szélét. Amennyiben Rijeka felõl közelítjük meg az öblöt, a várost elhagyva nem sokkal érdemes is megállnunk, hogy megcsodáljuk a Krk szigetére átívelõ hidat. Az 1430 méter hosszú hidat 1976 és 1980 között építették. Hosszabb, 390 méteres boltíve hosszú évekig a legnagyobb ilyen jellegû betonépítmény volt.

    Az igazán kíváncsiak és a történelmi nevezetességek iránt fogékonyak még Crikvenicába érésük elõtt betérhetnek Kraljevica városába, ahol két magyar vonatkozású épületet találunk. A Frangepán-kastély és a Zrínyi-palota is elhanyagolt, szinte romos állapotban vannak sajnos, a helyiek nem igazán foglalkoznak az épületekkel.

    A kissé lehangoló látvány után annál nagyobb kontrasztot jelent, ha beérkezünk Crikvenicába. A Kvarner-öböl központja 30 kilométerre fekszik Rijekától, tizenöt kilométer hosszú és mindössze két kilométer széles, tehát tulajdonképpen a város egyben a tengerpart is. Crikvenica Opátia után a horvát tenger legrégebbi üdülõvárosa, ahol az elsõ szálloda 1891-ben nyílt meg. Érdekes, hogy Crikvenica (szemben Opátia magyar közönségével) inkább az osztrák nyaralók célpontja volt a monarchia idejében. Már a kezdetektõl is jelentõs szerepet játszott a város életében a gyógyturizmus. Ez így van a mai napig is, számos szálloda foglalkozik gyógyászati tevékenységgel, és persze a ma már nélkülözhetetlen wellness szolgáltatások teljes palettáját is megtalálhatjuk itt.

    A part többnyire aprókavicsos, néhol homokos, e jelleg erõsítése folyamatos, sok helyen mesterségesen feltöltött szakaszokat alakítottak ki. A part mindenhol rendezett, több strand kék zászlós minõsítést kapott. A kellemes, sekély partszakaszok miatt a Crikvenicai Riviéra ideális célpont a családosok, kisgyermekkel érkezõk részére. Szállást könnyedén találunk a városban, akár elõre gondosodunk róla, akár a helyszínen foglalunk, bár utóbbi lehetõség mindig rejt magában kockázatot. Apartmant 20-30 euró körüli áron, kétcsillagos szállodát 35-50 euró körüli áron találtunk különbözõ foglaló oldalakon. Crikvenica legrégebbi szállodája, az 1895-ben épült Hotel Therapia ma is üzemel. A négycsillagos szállodában 50 eurótól kezdõdnek az éjszakánkénti árak személyenként, de fõszezonban száz euró körüli árral kell kalkulálnunk. A modern kor követelményeinek megfelelve a régi gyógyszállóból wellnes központot alakítottak ki. A szállás kiválasztásakor érdemes figyelembe venni, hogy a tengerparti sétányon aktív éjszakai élet folyik. Igaz, hogy innen a legszebb a kilátás és a part is közel van, de a szórakozóhelyek, bárok zaja zavaró lehet éjszaka.

    A Crikvenicával szinte egybeépült települések közül a mindössze három kilométerre fekvõ Selcét érdemes meglátogatni. A városka egy csendes öböl partján fekszik, többek között ennek köszönheti, hogy igen népszerû a kisebb hajóval közlekedõ utazók számára. Kikötõjébõl számos hajókirándulás indul a környezõ kisebb-nagyobb szigetekre, de egyéni megbeszélés alapján halászatra, horgászatra is elkísérhetjük a helyieket. A kikötõ melletti strandon búvárközpont üzemel, ahol a teljesen kezdõknek is (egy rövid oktatás után és persze biztonságos keretek között) megmutatják a tenger alatti világot.

    Selce a fejlõdés és a turisták számának folyamatos emelkedése mellett megmaradt hangulatos kisvárosnak. A Selcét választók számára kitûnõ szálláslehetõség a város szélén található autóskemping, mely az öböl legjobban felszerelt kempingje. A sátorozáson kívül telepített lakókocsikat is választhatunk. Az interneten talált négyszemélyes lakókocsik fõszezonban tizenháromezer forintba kerülnek egy napra. A kemping mellett, attól egy kicsit délebbre igazi vadregényes, sziklás partszakaszon fürödhetünk.

    Selce után következõ állomásunk Novi Vinodolski. A kisváros egy átlagos tengerparti üdülõhely, viszont történelme annál kiemelkedõbb. A városközpont végén található a XIII. századi Frangepán-kastély.

    Az épület sarkában egy tizennyolc méteres szépen felújított bástya áll. A kastély a horvát történelem jelentõs helyszíne, ugyanis 1288-ban itt alkották meg a Vinodoli Törvénykönyvet, mely a horvát törvényhozás alapja. Az eredeti törvény másolata megtekinthetõ a kastélyban mûködõ múzeumban.

    A Kvarner-öböl legdélebbi városa Senj. A város egy egész keskeny partszakaszra épült, elõtte a tenger, mögötte a 698 méter magas Vratnik-hegy. A vadregényes tájra pillantva szinte magától értetõdik, hogy a várost egykoron kalózok (boszniai uszkók) lakták, akik igen kellemetlen perceket okoztak a velencei hajósokon és a velencei uralom alá tartozó szigeteknek. Ma már jóval békésebb képet fest a város, ugyanakkor - talán az õsök emlékére is - a város központja továbbra is a kikötõ és környéke. A kikötõbõl a belvároson keresztül sétálva jutunk el Senj legnevezetesebb látnivalójához a Nehaj-várhoz. Az igen masszív várat a XVI században építették, fõleg védelmi célokat szolgált. A jó állapotban fennmaradt várat négy bástya szegélyezi, melyek a négy égtáj felé mutatnak.

    Senj városából "természetesen" nem hiányozhat az általunk kedvelt magyar vonatkozás sem: a város szülötte Jurisics Miklós a kõszegi vár hõs védõje. A híres szülöttnek a város fõterén látható mellszobor állít emléket.

    A történelmi érdekességek mellet egyedi a város klímája is. A Velebit-hegység felõl akadálytalanul jut le a tengerpartra minden hideg északi szél (köztük a nyaralók legfõbb ellensége a többnyire augusztusban "támadó" bóra), így néha kellemetlen és hûvös meglepetés fogadhatja az itt nyaralókat. Persze az év nagy részében itt sincs semmi gond, süt a nap, kellemes az idõ, kék a tenger.

    Összefoglalva a Kvarner-öböl ideális célpont lehet minden tengerre vágyó magyarnak. Egyik fõ erénye - a közelség - mellett mindenki számára megfelelõ nyaralási élményt nyújt. Tengerpartja változatos, a betonos strandtól a homokosig minden elõfordul itt. Aki nem bírja a napokig tartó "semmittevést" talál számára megfelelõ látnivalót. Könnyen elérhetõ az Isztria, a Kvarner-öböl szigetei, még a Plitvicei-tavak is kétszáz kilométeren belül vannak.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Kefalonia

    A szigeten sajátos kultúra alakult ki, melyre hatással volt földrajzi fekvése, a nyugati hódítók hatása, ötvözõdve annak görög voltával és a bizánci hagyományokkal, mely kultúra a szigetet ért természeti csapások ellenére változatlanul fennmaradt. Ezt az örökséget tükrözik a hagyományos búcsúk és vigasságok, szerenádok és áriák, a harangtornyok és épületek architektúrája, a költészet és a népnyelv. A kefaloniaiak jeleskedtek az irodalom, a tudományok és mûvészetek területén.

  • A világ 7 új csodája - a pisai Ferdetorony

    Olasz szakértõk szerint a pisai ferdetorony az elkövetkezõ háromszáz évre biztonságban van. A legrosszabb, ami a pisai ferdetoronnyal a következõ 300 évben történhet, hogy a 12 évvel ezelõtti állapotba kerül - mondta el Carlo Viggiani a Firenzében zajlott 32. Geológus Világkongresszuson. "A torony gyakorlatilag mozdulatlan 2003 szeptembere óta, leszámítva szezonális, ciklikus mozgásait. A geotechnikai stabilizáció sikerült." - állítja Michele Jamiolkowski, a torony helyrebillentõjeként ismert szakértõ.

  • A Karib-tenger paradicsoma: Barbados

    A Karib-tenger paradicsoma: BarbadosBarbados a Karib-térség egy kis szigetállama, a Kis-Antillák legkeletibb tagja. Az ország neve a spanyol „szakállas férfi” kifejezésre vezethető vissza, és azzal is kapcsolatba hozzák, hogy az itt honos fügefák levelei szakállra emlékeztetnek. A sziget legnagyobb részét korallzátonyok övezik. Az ország fő bevételi forrása a turizmus. Végtelen hosszúságú homokos partok 110 kilométeren keresztül, a mesés azúrkék tenger és a folyamatos felfrissülést hozó fuvallatok Barbadost olyan hellyé varázsolják, ahol a nyaraló mindig jól érezheti magát.

  • A világ négy leglátványosabb szórakoztató parkja

    Európa, Sky Line, Legoland, Movie World – Bottrop

    Ki ne szeretne eljutni valamelyik csodaparkba? A nyaralás - telelés alkalmával lélegzetelállító technikai játékok, show mûsorok, technikai-és építészeti csodák, játékok, vidámpark, filmes jelentetek, mutatványok részesei lehetünk.

    Ha messze indulunk, feltétlenül vegyük az irányt a játék és a szórakozás valamelyik utánozhatatlan birodalmába!

  • Különleges séta egy nem mindennapi függőhídon

    Különleges séta egy nem mindennapi függőhídonGarantáltan felejthetetlen élményben lesz része annak, aki ellátogat a Fokvárosban található Kirstenbosch Botanikus kertbe. A világörökség részévé nyilvánított természetvédelmi területen ugyanis csodaszép környezetben nyílik lehetőségünk arra, hogy testközelből élvezzük a kertben található kivételes növényvilág lenyűgöző látványát. Az úgynevezett lombkorona túra tudományos, és turisztikai értéke óriási, hiszen a 12 méter magasan található függőhíd úgy épült, hogy a lehető legkisebb terhelést rója az élővilágra. A képek önmagukért beszélnek!

  • Öt kontinens homokból

    Akár a ködös Anglia, akár a perzselõ Adria partján tölti az ember a vakációt, a homokvárépítés kihagyhatatlan programja a nyaralásnak. Az ügyesebbek pedig a homokszobrászkodással próbálkoznak.

    Ennek persze nem csak gyerekek hódolnak nagy szenvedéllyel: sokszor a felnõttek is vödröt, lapátot ragadnak, és reggeltõl estig építenek, tapasztanak, tömörítenek, faragnak – méghozzá a homokszobrászok versenyén.

  • Erdély látnivalói

    Erdély látnivalóiA magyar állampolgárok évente több mint egymillió alkalommal keresik fel, viszont ennél jóval kisebb azoknak az aránya, akik turistaként jönnek a régióba. Számottevő még a nyugat-európai turisták száma is. Románia világörökségi helyszínei közül Erdély területén találhatók a következők: Erdély erődtemplomos falvai, Dák erődítmények, Segesvár történelmi központja, illetve Máramaros fatemplomai. Ha Erdélybe látogat valaki, hirtelen el sem tudja dönteni merre induljon, annyi látnivaló van, amiket nem szabad kihagyni.

  • Abádszalók

    A Tisza- tó legkiépítettebb idegenforgalmi központja Abádszalók. A település a Tisza- tó bal partján, a Nagykunság nyugati határán Szolnok és Tiszafüred között fekszik. 4989 lakosa van. A múlt: A falu Tiszaabád és Tiszaszalók egyesülésével jött létre 1896- ban. Abádot, mint fontos Tiszai révhelyet, Thonuzoba besenyõvezér birtokaként említi Anonymus. Szalók neve pedig török eredetû, a honfoglalás kori Zaluch (Szalók) személy-, és nemzetségnévbõl alakult ki.

  • Világörökségünk: Pécsi Ókeresztény Sírkamrák

    A római kori Sopiane - a mai Pécs - IV. századi ókeresztény temetõjét a Világörökség Bizottság 2000-ben azzal az indokkal vette fel a kultúrtörténeti kincsek listájára, hogy a feltárt építményegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti az északi és nyugati római provinciák korai keresztény temetkezési építészetét és mûvészetét. A föld alatti sírkamrák és emlékkápolnák a késõ római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitérõl tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élõ kultúra és civilizáció gyökereit.

  • London a legkoszosabb, Budapest az egyik legolcsóbb Európában

    London a legkoszosabb és legdrágább város Európában, a legjobb árakat viszont Prága és Budapest kínálja - egyebek mellett ez derül ki az egyik legnagyobb nemzetközi turisztikai tanácsadó cég új felmérésébõl, amely az unatkozni vágyóknak elsõsorban Brüsszelt ajánlja. A TripAdvisor nevû társaság 1100 utazó véleményére alapozott, Londonban kiadott összeállítása a fõ európai idegenforgalmi célpontok turistavonzó és -taszító tulajdonságait listázza. Londont a drágasági és a koszossági ranglistán Párizs és Róma követi. A három legtisztább európai város a válaszadók szerint Zürich, Koppenhága...

  • Lengyelország

    Lengyelország a természet és a kultúra kincsestára. Korszerû gazdaságot építõ, a nemzeti örökséget ápoló, vendégszeretõ demokratikus állam Európa szívében. Lengyelországot évente sokmillió turista keresi fel. Elégedetten utaznak haza és gyakran vissza is térnek. Mindenki megtalálja Lengyelországban a kedvére valót. A korszerû turisztikai infrastruktúra biztosítja a legmagasabb szintû pihenést. A múzeumok, kortárs mûvészeti galériák, koncerttermek, valamint az uszodák, lovas iskolák, diszkók és éjszakai klubok kielégítik a legigényesebb vendégeket is.

  • Dublin: szórakozás hajnalig

    Dublin a harmadik leglátogatottabb fõváros Európában. Folyó szeli ketté, sziluettjét nem csúfítják felhõkarcolók. Annak ellenére, hogy az ország lakosainak egyharmada a fõvárosban él, megmaradt középkori, emberléptékû településnek.

    A legfõbb látnivalót a kora-középkori óváros jelenti. A vár környékén már a történelem elõtti korban is volt település. Dublin jelentése sötét tó (Duhh Linn), a mely a Liffey és a Poddle folyók összefolyásánál keletkezett. Ez utóbbi egykor kettészelte a vár területét, ma a föld alatt csörgedezik.

  • A hozzánk legközelebbi tenger

    Magyarországról érkezve itt látjuk meg elõször a tengert, s bár nem ez az adriai partvidék legfelkapottabb és talán nem is a legszebb része, sok magyarnak romantikus emlékképei támadnak, ha Crikvenicához közelít.

    A horvátországi nyaralóhelyeket sorra vevõ sorozatunkban ez alkalommal a Kvarner-öböl partvidéki helyeit járjuk be. A közel huszonöt kilométer hosszú üdülõhely öt kisebb várost érint, melyek gyakorlatilag egybeépültek mára.

  • A Grand Canyon üvegterasza a Skywalk

    1220 méteres mélységbe nézhetnek le a látogatók arról az üvegteraszról, amelyet az amerikai Grand Canyon peremére épített egy helyi indián törzs. Az õslakók azt remélik, hogy a különleges technológiával készült látványosság több turistát csábít majd a rezervátumba. Az õsök és a szellemek áldását kérik az ualapaj indiánok. Ezzel a ceremóniával adták át a Grand Canyon legújabb turistalátványosságát.

  • Hawaii - Oahu-sziget

    A magyarországi idõzónától -12 órányi eltérésre fekvõ Hawaii-szigetcsoport az Amerikai Egyesült Államok legfiatalabb állama. Kivételesen kedvezõ klímája miatt (levegõ 28-29 fok, a tenger 26 fokos) egész évben bármikor utazhatunk ide. Oahu szigete tartogatja talán a legtöbb látnivalót az ideutazók számára. Míg Mauit a szörfösök paradicsomaként, Big Island-et a vulkánok szigeteként ismerik, Oahun számtalan program közül választhatunk. A szállodáktól néhány lépés távolságra...

  • Kína - Beindul a turizmus is

    Kína turizmusa a világ turizmusában már is meghatározó.

    A turistaérkezések száma 2005-ben a negyedik, a bevételeket számítva a hatodik volt a világban. A közelmúltban a legdinamikusabb fejlõdést is ez a kelet-ázsiai ország produkálta. A WTO elõrejelzése szerint 2020-ban ez az ország lesz az elsõ számú desztináció. A kiutaztatása is az elsõk közé fog kerülni. Az ország jelentõségét a turizmusban a még kihasználatlan utazási potenciálja adja.

  • Szeged, a napfény városa

    Szeged városa páratlan élményt nyújt minden látogató vendég számára. Nevezetességei - mint például a Fogadalmi templom, a Zsinagóga, a Hõsök kapuja, a Móra Ferenc Múzeum - olyan egyedi karaktert adnak a városnak, hogy túlzás nélkül állítható: Szeged az Alföld gyöngyszeme. A felújított Kárász utca kávézóival, boltjaival, gyönyörû épületeivel mediterrán hangulatot árasz. Az utcát ketté szelõ Klauzál téren megpihenve élvezhetjük a híres Virág cukrászda finom süteményeit és fagylaltjait.

  • Nógrádmegyer

    Nógrádmegyer, a honfoglaló Megyer törzs õsi fészke, Salgótarján és Szécsény között lévõ kisebb nagyobb dombok ölelte völgyben fekszik.

    A falut fenyõ, akác és tölgyerdõ veszik körül. Természetvédelmi területhez nem tartozik, de a vidéken erdei fenyõ és luc társulások, a domboldalakon elszórt foltokban borókaligetek kökénnyel és szederrel tarkított csoportosulásai találhatók. Erdeiben és rétjein sokféle védett növény található. Ilyenek a réti boglárka, bíboros kosbor és az országosan védett árvalányhaj.

  • Gelénes

    Gelénes az észak-magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Beregi-Tiszaháton fekszik, az ukrán határtól nem messze. Gelénes nevét az oklevelek 1301-ben említették elõször Gelienus néven.

    A helynév személynévbõl a latin Kilianusból származik. Földtöltéssel megerõsített vára is volt. A XIV. században jelentékeny hely, Szatmár és Ugocsa megyék itt tartották közgyûléseiket. Ez idõ tájt birtokosai részben a Barabási család, részben a velük rokon Gelényesiek voltak. A Daróczy család 1307-ben az akkor már pusztának mondott birtokot a Várdaiaknak zálogosította el.

  • Leukaszpisz

    Újjáéled Egyiptomban Leukaszpisz (Antifré) 2000 éves görög-római kereskedõváros, amelyet ezentúl várja a turistákat.

    A Földközi-tenger partján fekvõ ókori várost, amelyet a Kr.u. IV. században szökõár pusztított el, 1986-ban, Marina El Alamein üdülõfalu építésekor fedezték fel. Az antik település majdnem a befektetési láz áldozatául esett, de végül egy 82 hektáros területet bocsátottak a régészek rendelkezésére, ahol az 1990-es évektõl lengyel archeológusok dolgoznak.

  • Falusi turizmus hazánkban

    A falusi turizmus összefogás hiányában csak cammog, amíg az utazás szervezõk nem vesznek komolyan tudomást a létezésükrõl. Az utazási irodáknak például nem számít nagy bevételnek az a jutalék, amelyeket a vendégházak fizetnek. Ezzel szemben a szállodák és a külföldi ajánlatok igazi üzletnek számítanak. Egy átlagos vendégszoba egy éjszakája után 300 - 400 Ft-ot kap az utazási szervezõ. Ebbõl a káoszból csak összefogással lehetne kijutni, de senki nem kezdeményez, így mindenki reklámoz úgy ahogy akar és él abból a pénzbõl, amelyet megszerez magának.

  • Ciprus

    Ciprus a szépség szigete és az éles kontrasztok országa. Az aranyló, napsütötte tengerparti strandok után hûvös, fenyvesekkel borított hegyvidéki területek tárulnak a látogató szeme elé, a békés, idõtlenséget sugárzó kis falvak gyökeres ellentétben állnak a modern, kozmopolita nagyvárosokkal, a tengerparti luxushotelekbõl kiterjedt, érintetlen tájakra érkezik a látogató. Ciprus azonban mindenekelõtt a béke szigete.

  • Liverpool - A tengeri kapocs Európa és Amerika között

    A város egy hegygerincre épült, melynek legmagasabb pontja az Everton domb, 70 méterrel magasodik a tenger fölé.

    Északról Sefton, keletrõl pedig Knowsley kerülete határolja, míg a Mersey túlpartján Birkenhead és Wallasey városával néz farkasszemet. A város központja mintegy 5 mérföldnyire van a Liverpool öböltõl és az Ír-tengertõl. Liverpoolt, amely Anglia egyik legjelentõsebb, és ötödik legnépesebb városa, a Liverpool Városi Tanács kormányozza, egyike annak az öt tanácsnak, ami Merseyside grófságban mûködik.

  • Szeged és a Dóm

    A Dóm tér méretét tekintve megegyezik a velencei Szent Márk tér méretével, 12.000 négyzetméter. Ez a tér ad otthont a nemzetközi jelentõségû Szegedi Szabadtéri Játékoknak, mely elôször 1931-ban került megrendezésre. Az észak-európai stílusú, vörös téglás egységes épületek árkádjai alatt látható a Nemzeti emlékcsarnok (Pantheon), mely Klebelsberg Kunónak, az elsõ magyar vallás- és közoktatásügyi miniszternek köszönheti születését és a magyar történelem, irodalom, mûvészet és természettudomány kimagasló személyiségeinek szobrait, dombormûveit tartalmazza.

  • Örökre eltûnik Pompej

    Sajtókampány indult Olaszországban a régészek szerint teljesen elhanyagolt pompeji ásatások megmentésére. A naponta tízezer, többségében külföldi látogatta Pompejit 1997-ben nyilvánították a világörökség részévé.

    Angol és német régészek már évekkel ezelõtt azt követelték, hogy vegyék el Itáliától a pompeji ásatások felügyeletét, mert szerintük az olaszok hanyagsága a Vezúvnál is nagyobb pusztítást végez. Szégyen! - olvasható most a pompeji utcák omlásveszélyre figyelmeztetõ tábláin.

  • Várnegyed Monacóban

    A várnegyed reneszánsz stílusban épült sikátoraiban falatnyi terek kúttal, váratlanul elõbukkanó templomok, gyönyörû épületek, éttermek és boltok kötik le az embert.

    Hangulatos éttermek mindenütt vannak, ahol a francia és olasz konyha egyszerre van jelen – már csak a város elhelyezkedése miatt is. A két nép habitusa közötti különbség az ételeken is tetten érhetõ, hogy ki mire használja a konyhát és a fõzést.

  • Málta az álom és valóság szigete

    Málta a világ egyik apró területû országa, a Földközi-tenger szívében található Szicília és Tunézia között. Területe mindössze 316 négyzetkilométer. Öt szigetbõl áll: a legnagyobbnak Málta a neve, ezen kívül laknak még Gozón és Cominón. Igaz, az utóbbin mindössze heten. Két lakatlan sziget tartozik még az országhoz: Cominotto és Filfa.A szigetekre nemcsak a napfürdõzésre vágyóknak érdemes ellátogatniuk, hanem azoknak is, akik az aktív pihenést részesítik elõnyben. Máltán és Gozón lépten-nyomon a régmúlt idõk emlékeire bukkanunk: az egyiptomi piramisoknál is régebbi templomromok, középkori városok, hatalmas katedrálisok õrzik az évezredek nyomait.

  • New York kerületei: Manhattan (5/2. rész)

    Manhattan szigete 21 km hosszú és legszélesebb részén 3,7 km széles. Déli és északi csücske kivételével utcaszerkezete teljesen merõleges rács-szerkezetû, követi a Hudson folyó partvonalát.

    A Hudson folyóval párhuzamos utcák a sugárutak (Avenue), a merõlegesek az utcák (Street), többségük csak számot visel, az Avenue-k számozása az East Rivertõl felfelé emelkedik 1-tõl 12-ig (közöttük van néhány más sugárút is ami csak nevet, néhány más nevet és számot is visel), a házszámok délrõl emelkednek.

  • Tripoli - Líbia fõvárosa

    Tripoli, avagy Tarabalus Al-Gharb (Tripoli a nyugat az arabban), a legnagyobb város és Líbia fõvárosa. Klímája mediterrán, hosszú forró nyarakkal és kissé hûvös, alig csapadékos telekkel. Az óváros - a Medina - a földközi tengeri látnivalók egyik leghíresebbike és az egyik legrégibb: utcáinak elrendezését még a rómaiak alkották meg, amikor azokat a magas falakat is, melyek a szárazföld felõl, Tripolitániából támadni készülõ ellent hivatottak volt távol tartani. Túléltek megannyi inváziót, mindegyik hódító helyrehozta az általa okozott kárt. A 8. században a muszlim uralkodó megépíttette a fal tenger felõli részét is.

  • Pápa

    A város területén a középkorban 11 falu volt, melyekbõl kialakult az a település, mely 1398-ban már civitas, 1401-tõl pedig oppidum. A városiasodásban jelentõs szerepet játszottak a szerzetesrendek (a ferencesek 1475-ben, a pálosok 1638-ban telepedtek le Pápán), illetve a nagybirtokos családok (Zápolya, Török, Esterházy). A városban szinte a reformáció kezdetétõl hódítottak a protestánsok tanai. Lelkész volt Pápán Sztárai Mihály, a neves író, Huszár Gál és Dávid, akik nyomdászok is voltak.