rss
  • Gyászos év volt 2009 a belföldi turizmusban

  • A válság erõsen látszik a belföldi turisztikai szektoron is: nyolc százalékkal kevesebb volt a vendégek és a vendégéjszakák száma, a szálláshelyek árbevétele pedig tíz százalékkal zuhant.

    A kereskedelmi szálláshelyeken 2009-ben a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt 8 százalékkal maradt el az elõzõ évitõl, a szálláshelyek árbevétele pedig folyó áron 10 százalékkal mérséklõdött - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

    A kereskedelmi szálláshelyek összesen 222 milliárd forint bruttó árbevételt értek el 2009-ben. Tavaly 3,8 millió belföldi és 3,2 millió külföldi vendég összesen 18,3 millió vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken. A KSH adatai szerint a külföldi vendégek és vendégéjszakák száma 10-10, a belföldi vendégek és éjszakák száma 7-7 százalékkal csökkent tavaly a kereskedelmi szálláshelyeken.

    A külföldivendég-forgalom jelentõs részét realizáló szállodákban minden kategóriában mérséklõdött az eltöltött éjszakák száma.


    A belföldi vendégforgalom kétharmadát fogadó szállodákban 8 százalékos visszaesés figyelhetõ meg az éjszakák számában 2008-hoz viszonyítva, a panzióknál 14 százalékos volt az elmaradás. A különbözõ utazási célok közül a hivatalos célból, illetve kongresszusra érkezõk együttes aránya 29 százalék volt. A szabadidejük eltöltése miatt utazók 12 százalékának elsõdleges célja az egészségturizmus volt, ennek köszönhetõen 2009-ben a szállodai vendégek több mint egynegyedét a gyógy- és wellness-szállodák fogadták.
    Az év során visszaesett a szállodák szobakihasználtsága is, ami átlagosan 43 százalékos volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák 54, a négycsillagos házak pedig 49 százalékos foglaltságot értek el.

    Tavaly a legnagyobb - 57 százalékos - kihasználtsági arány a gyógyszállodáknál volt megfigyelhetõ meg, bár a KSH szerint a kapacitáskihasználtságuk 4 százalékponttal maradt el a 2008-ban mért szinttõl. A Balaton mellett és Budapesten eltöltött vendégéjszakák száma a vizsgált idõszakban 8 és 11 százalékkal volt kevesebb, mint az elõzõ évben. A vendégforgalom visszaesése valamennyi turisztikai régiót jellemezte.

    A kereskedelmi szálláshelyek 2009-ben összesen 222 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 128 milliárd forint volt. Az összes bevétel - 2 százalékos infláció mellett - folyó áron 10 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 14.944 forint, az ötcsillagos kategória ennek kétszerese, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel pedig 6423 forint volt.

    A turisztikai fõidényben, vagyis júliusban a Magyarországon mûködõ kereskedelmi szálláshelyek száma 2.830 volt, kiadható férõhelyeinek száma 4 százalékkal maradt el az elõzõ évitõl, miközben Budapest szállodai kapacitása újabb 6 ezer férõhellyel bõvült. Decemberben az idényszerûen mûködõ szálláshelyek zárva tartása miatt ennél kisebb kapacitás állt rendelkezésre. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó vállalkozások a szálláshelyeken decemberben közvetlenül 25 ezer munkavállalót foglalkoztattak, amely 5 ezerrel volt kevesebb, mint a júliusban regisztrált érték.

    Az üdülési csekkbõl a kereskedelmi szálláshelyek 25,4 milliárd forintnak megfelelõ összeget váltottak be, ami szakértõi becslés alapján ezen szálláshelyek összes belföldi forgalmának 29 százalékával volt egyenértékû, és 2008-hoz képest 7 százalékos folyó áras növekményt mutatott.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Luxemburg

    A nagyhercegség fõvárosát 963-ban alapították, a kormány és a nagyherceg hivatalos székhelye. Az ECSC (Európai Szén és Acél Közösség) 1952-ben történt luxemburgi megalakítása óta egy sereg európai intézmény jött itt létre, az Európai Parlament Fõtitkársága, Európai Törvényszék, Európai Számvevõszék, Európai Beruházási Bank, valamint az Európa Tanács számos igazgatósága. Luxemburgot szokás az Európa Fõvárosa jelzõvel illetni, nem csupán földrajzilag központi fekvése alapján, de többnyelvûsége okán is: a "luxembourgish"-on túl a mindenhol beszélt és valóban alkalmazott francia és német a hivatalos nyelv.

  • Verona

    Az "urbs nobilissima" (legnemesebb város) kiemelkedik az adriai partvidék és a Pó-síkság gyönyörû városai közül. Õsi kereskedelmi útvonalak találkozási pontjánál épült, jelentõs nemzetközi vásárok helyszíne, joggal nevezték e1 Itália kapujának. Egyeteme, történelmi emlékei, múzeumai révén a térség kulturális centruma.

    Alapításáról nem szólnak legendák, de Kr. elõtt az 1. században már fontos római kolónia volt. Itt született a latin aranykor legnagyobb költõje, Catullus. Szerepét, fontosságát a korai középkor évszázadaiban is megõrzi. Nagy Károly fia, Kis Pipin, majd I. Ottó német-római császár szívesen idõzik itt.

  • Luxor - Város a Királyok völgyében

    Luxor város Dél-Egyiptomban, Al-Ukszur kormányzóságban, a Nílus partján.

    Az ókorban itt volt Théba, Egyiptom déli fõvárosa, és a város területén, illetve közvetlen közelében olyan híres ókori mûemlékek találhatók, mint a karnaki templom, a luxori templom, a Királyok völgye, a Királynék völgye és az Dejr el-Bahari templom (Hatsepszut halotti temploma). A város gazdaságában jelentõs szerepet játszik a turizmus. A város mai neve az erõdöt jelentõ al-ukszur arab szóból ered; ez a templomra vonatkozik, melyet a római idõkben erõddé alakítottak át.

  • Jó bizonyítványt kaptak a balatoni strandok

    Egy felmérésben 4,3-as átlagosztályzatot kaptak a balatoni strandok, a válaszadók a mosdók állapotában és tisztaságában találták a legtöbb kivetnivalót. A legjobbnak a gyenesdiási "Játékstrandot" találták a 37 balatoni helyszín közül.

    Gyõrffy Árpád, a Balatontipp.hu internetes portál szerkesztõje ismertette a balatoni strandokat bemutató portál legfrissebb felmérésének eredményeit. Az oldal 3192 olvasója az iskolai osztályzatokhoz hasonlóan értékelte a balatoni fürdõhelyeket tíz jellemzõ alapján.

  • Tuvalu

    Tuvalu a Csendes-óceán déli részén szétszórt kilenc szigetecskébõl áll.

    Ennek a miniországnak még a neve sem érvényes: Tuvalu polinéz nyelven azt jelenti, hogy "nyolcas csoport", ám az országhoz összesen kilenc sziget tartozik.

    Az országocskát ezért Tuhivának kellene nevezni, mert "hiva" azt jelenti: kilenc. Itt úgy érezhetjük, itt megtaláltuk a paradicsom evilági végét, hisz évente alig néhány száz külföldi vetõdik ide.

  • Bahamák - Amit tudnod kell elutazás elõtt!

    A Bahama szigetekre utazó turisták a megszokott óvatossággal járjanak el. Az erõszakos bûncselekmények száma ugyan emelkedik, ezek azonban rendszerint Nassau és Freeport, turisták által nem sûrûn látogatott részeiben történnek.

    A szállodákban mindig zárják be az ajtót és értékeiket ne hagyják õrizetlenül, különösen a strandokon. Úti okmányaikat és egyéb értékeiket célszerû a szálloda széfjében elhelyezni, valamint kerüljék drága feltûnõ órák, ékszerek viselését.

  • Iszkaszentgyörgy

    Iszkaszentgyörgy Fejér megyében található település, a megyeszékhelytõl, Székesfehérvártól 10 km-re, a Bakony lábánál fekszik. Iszkaszentgyörgy már a honfoglalást megelõzõ évezredekben is lakott hely volt, bronzkori település nyomait tárták fel a község területén.

    Feltételezik, hogy Várpalota - Csór irányából Iszkaszentgyörgyön keresztül egy római idõkben épített út vezethetett, amely Magyaralmás – Csákberény - Csákvár felé haladt.

  • Bruges – kirándulás csokivárosban

    Bruges-t télen-nyáron rengeteg turista látogatja, de talán a karácsonyi idõszak alatt mutatja legmeghittebb arcát. A városban annyi a látnivaló, hogy szorgalmasabban kattogtattuk a kameránkat, mint a japán turisták. Fedezd fel velünk a csoki és a csipke fõvárosát! Bruges nagy kiterjedésû óvárosában azonnal kezdetét veszi az idõutazás. A városmag szinte teljesen megmaradt a középkorból. Kacskaringós macskaköves utcák, széles csatornák, égbe törõ templomtornyok, reneszánsz paloták, csipkés tetejû házak sorakoznak, olyan érzésünk van, mintha egy kosztümös film díszletei között sétálnánk.

  • Közlekedési információk: Párizs

    A párizsi közlekedési vállalat (RATP) 1949-ben a francia fõvárosi és a Párizs környéki régió tömegközlekedését ellátó, két állami vállalat összevonásából jött létre azzal a céllal, hogy egységesen irányítsa Párizs és agglomerációjának föld alatti és föld feletti tömegközlekedését, amelyet 1944-ig magáncégek biztosítottak.

    Az RATP elnökét a miniszterelnök nevezi ki. Az RATP-t egy külön szervezet, az egyéb közlekedési cégeket is dotáló, állami tulajdonú Párizs környéki Ile-de-France régió közlekedési szervezete (STIF) szubvencionálja.

  • A legidegesítõbb turisták!

    Szemügyre vették a különbözõ nemzetek fiainak viselkedését Európában. A világ egyik legnagyobb utazási portálja, az Expedia célja az volt, hogy fény derüljön arra, kik is a turizmus szektorban a kedvencek, illetve a rettegettek.

    A legrosszabbaknak az angolokat tartják a szállodai alkalmazottak, szorosan a kínaiak és az oroszok elõtt, míg a leginkább problémamenteseknek a japánok, németek és az amerikaiak számítanak.

  • Amsterdam, a szabadság városa

    Hollandia városában több mint 1000 vendéglátóegységet találhatunk, a legtöbbet a belvárosban. Eredeti holland ételt felszolgáló étterem azonban nincs sok, ugyanis ha a hollandok elugranak egy étterembe, akkor nem holland ételt szeretnek enni. Az árak rendkívül magasak (legalábbis egy átlag magyar fizetéshez képest). A borravaló minden szolgáltatás árában benne foglaltatik, így elég, ha annyit fizetsz, amennyit kérnek. Ha a számlára ráírják, hogy „kiszolgálás nincs beleszámítva", az csak azt jelenti, hogy be akarnak csapni. Amsterdam biztonságos város, nem kell tartanunk semmitõl, bárhol is sétálunk. Még a vöröslámpás negyedben is sok a turista. Azért a zsebtolvajokra itt is érdemes figyelni! A „szolgáltatást kínáló hölgyeket" pedig nem ajánlott fotózni, mert az bizony fájdalmas élményekhez vezethet.

  • Brazíliában lehet lecsúszni a világ legmagasabb csúszdájáról

    Brazíliában lehet lecsúszni a világ legmagasabb csúszdájáról41 méter, azaz 14 emelet magasról lehet lecsúszni a brazíliai Fortalezában épített Insano csúszdán, amelyeta Guinness Rekordok Könyve hivatalosan a világ legmagasabb vízicsúszdájának könyvelt el. Az Insano nemcsak a világ legmagasabb csúszdája, de a legfélelmetesebb is, hiszen dőlésszöge rendkívül meredek.A bátor kuncsaftok 4-5 másodperc alatt csobbannak a végén lévő medencébe, közben pedig elérhetik a 105 kmh-s sebességet. A turistalátványosságot egyébként még 1989-ben építették, és a világ minden tájáról vonzza az adrenalinvadászokat.

  • Az Egyesült Államok (USA) síterepei

    Amerika a határtalan lehetőségek országa, és ez a sízésre is érvényesül, hiszen a Sziklás-hegységben és keleten az Appalache-ben egymást érik a jobbnál jobb síterepek.

    Amerikában, hasonlóan több nem európai országhoz nincsenek piros pályák, hanem zöld, kék illetve fekete jelölésűek a sípályák. Az amerikai sízés egyetlen hátránya talán az, hogy meglehetősen magasak a síbérletárak.

  • Újraidézik a középkort Sirokban

    Akár a középkorban, ismét lovagok népesíthetik majd be a siroki várat. Az elkövetkezõ egy évben ugyanis 365 millió forintot fordíthatnak az erõdítmény rekonstrukciójára. Többéves elõkészítõ munka után a Heves Megyei Sirokban ünnepélyesen aláírták a Végvárak világa - Sirok barlangvár turisztikai központ elnevezésû pályázati projekt támogatási szerzõdését - adta hírül a siroki önkormányzat. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Magyarországi Operatív Programja keretében 365 millió forinttal támogatott beruházás a nyáron kezdõdhet el és a tervek szerint 2011 decemberére ér véget.

  • Kuala Lumpur

    Kuala Lumpur városa már rég kinõtte az iszlám kisváros szerepét, és Ázsia egyik legdinamikusabban fejlõdõ városává vált. Pedig sokáig az elnyomás terhétõl szenvedett nemcsak Kuala Lumpur, hanem egész Malaysia. Az angol birodalomból a Japán elnyomás szakította ki, majd a háború után ismét a Brit Birodalom fennhatósága alá került. 1957-ben végül kivívta függetlenségét, békéjét azonban nem. Véres polgárháború kezdõdött a hatalomért, nem kevés etnikai fennhanggal.

  • Klasszicizmus, kastélyok, kávéházak

    Bécs múlt századi hangulatú utcáit járva ki gondolná, hogy a város több mint kétezer éves? Kelta település helyén épült római helyõrségbõl fejlõdött ki, majd a 13. századtól itt uralkodott a Habsburg-dinasztia. Fénykorát a 18. századtól kezdve az elsõ világháborúig élte, amikor az Osztrák-Magyar monarchia fõvárosa volt. A császári fõváros mûemlékei ma ugyanolyan pompával és eleganciával fogadják a látogatókat, mint egykoron. A Hofburg, a Schönbrunni kastély, Savoyai Jenõ herceg téli és nyári palotája (a Belvedere) régi fényében ragyog.

  • Burano: az élénk színű házak és a csipke otthona

    Burano: az élénk színű házak és a csipke otthonaAz olaszországi Burano a velencei lagúna északi részén fekvő kis sziget, mely 7 kilométerre található Velencétől. Burano öt városrészre tagolódik, ezek: San Martino Destro, San Martino Sinistro, San Mauro, Giudecca és Terranova. A városrészeket csatornák választják el egymástól, ezek: a Rio Ponticello, a Rio Zuecca és a Rio Terranova. Burano területe mindössze 0,21 km², részeit hidak kötik össze egymással. Burano főként színes, élénk színű házairól és a több évszázados hagyományú csipkekészítéséről nevezetes.

  • Badacsony, Badacsonytomaj

    A Balaton partvidékének egyik leglátványosabb kistája, amely félszigetként nyúlik be a tóba. Nagy forgalmú, természeti szépségekben és kultúrtörténeti vonatkozásokban bõvelkedõ üdülõ- és kirándulóhely: nemzetközi hírnevét kiváló borainak köszönheti.

    Badacsony néven ma a Badacsony-hegyet és közvetlen környezetét értjük, amely a hegy keleti lábánál települt Badacsonytomaj és a nyugati oldalon Badacsonytördemic község határához tartozik. A közigazgatási központ Badacsonytomajon van, de a térség idegenforgalmi központja a hegy déli lábánál, a Badacsony vasútállomás körül alakult ki.

  • Kalandozás Velencében

    Kiszámoltuk, mivel éri meg leginkább a velencei karneválra utazni. Aludhatunk a buszon, így a nonstop út alig több mint 12 ezer forintra rúgna. A háromnapos mini kirándulásért az utazási irodák 30-40 ezer forintot kérnek el.

    Idén február 6. és 16. között karneváloznak a velenceiek. Ilyenkor a város apraja-nagyja maskarába öltözik, és hangos zeneszóval, színpompás ünnepségsorozaton ûzi ki a telet a városból. A gólyalábas, maskarás forgatagban már akár 12 ezer 900 forintért részt vehetünk. Az interneten több nonstop utat is találtunk, budapesti indulással.

  • Milliárdokat ér a bálnafigyelésre épülõ ökoturizmus

    Világszerte több mint 2,1 milliárd dollár (488 milliárd forint) bevétel származott tavaly a bálnafigyelésre épülõ ökoturizmusból, amely évente 10 százalékos növekedés elé nézhet - derült ki egy friss tanulmányból.

    A legújabb eredmények ismét feleleveníthetik azt a régóta tartó vitát, hogy vajon a tengeri emlõsök élve vagy halva érnek-e többet. A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) múlt heti agadiri ülésén ötéves stratégiai tervet fogadott el, amelynek célja a bálnalesek gazdasági elõnyeinek és ökológiai kockázatainak feltérképezése.

  • A Grand Canyon kilencven éve lett nemzeti park

    Nem teljesen veszélytelen!

    Kilencven éve, 1919. február 26-án írta alá Woodrow Wilson amerikai elnök azt a törvényt, amely nemzeti parkká nyilvánította az Egyesült Államok és a világ egyik legkedveltebb turista-látványosságát, a Grand Canyont.

    A Colorado folyó szakadékvölgye Arizona állam északnyugati részén 446 kilométer hosszan, 6-30 kilométer szélességben vágódik bele a fennsíkba, a folyó helyenként 1800 méterrel mélyebben folyik, a nemzeti park területe 4930 négyzetkilométer.

  • Tripoli - Líbia fõvárosa

    Tripoli, avagy Tarabalus Al-Gharb (Tripoli a nyugat az arabban), a legnagyobb város és Líbia fõvárosa. Klímája mediterrán, hosszú forró nyarakkal és kissé hûvös, alig csapadékos telekkel. Az óváros - a Medina - a földközi tengeri látnivalók egyik leghíresebbike és az egyik legrégibb: utcáinak elrendezését még a rómaiak alkották meg, amikor azokat a magas falakat is, melyek a szárazföld felõl, Tripolitániából támadni készülõ ellent hivatottak volt távol tartani. Túléltek megannyi inváziót, mindegyik hódító helyrehozta az általa okozott kárt. A 8. században a muszlim uralkodó megépíttette a fal tenger felõli részét is.

  • Gyenesdiás a Nyugat-Balaton üdülõfaluja!

    Gyenesdiás a Balaton északnyugati partján, a Keszthelyi-hegység koszorújában fekszik, 2 km-re Keszthelytõl és 7 km-re a világhírû gyógyfürdõtõl, Hévíztõl. A családbarát üdülõfalu a Nyugat-Balatoni Régió egyik kedvelt üdülõ- és kirándulóhelye, kiváló lehetõségeket nyújtva a pihenni, sportolni, kirándulni vágyók számára.

    Gyenesdiáson a szobakiadásnak csaknem 30 éves hagyományai vannak, míg az idegenforgalom 100 éves múlttal rendelkezik. A község kisebb fövenyes partú strandja kisgyermekes családok kedvelt fürdõhelye.

  • Monaco

    A Monaco a világon az egyetlen olyan hely, ahol két négyzetkilométerre, négyezer milliomos jut. A Franciaország déli partjainál elterülõ mini állam, nem tartozik a legolcsóbb helyek közé, mégis több millió turista látogatja meg egy évben. A mediterrán világ sokakat vonz ide, hiszen itt egy évben 300 napon át süt a nap. Itt mindenki szabadnak érzi magát, hiszen itt a sztárok szomszédjai is sztárok és híres emberek.

  • Szeged Története

    Szeged környéke az õskortól lakott hely, az Öthalom területén bukkantak a legrégibb emberi településnyomokra. A II. század közepérõl, Ptolemaiosz leírásából ismerjük a település legrégibb nevét: Partiszkon. A késõbbi vár helyén római õrállomás vigyázta a tiszai átkelõhelyet, a Maros menti só- és aranyszállítást. A nagyszéksósi hun fejedelmi lelet és számos történeti adat valószínûsíti, hogy Attila székhelye a környéken lehetett.

    Szegedet Baján avar kagán csapatai szállták meg 567 után, s a környék egészen a IX. század kezdetéig avar fennhatóság alá tartozott.

  • Kihagyhatatlan budapesti nevezetességek

    Kihagyhatatlan budapesti nevezetességekTöbb világörökségi helyszín is található itt, többek között a Duna-part látképe, a Budai várnegyed, az Andrássy út, a Hősök tere és a Millenniumi Földalatti Vasút, ami a második legrégebbi a világon, a londoni után. Turisztikailag jelentősek még gyógyfürdői, mivel Budapest a világ egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező fővárosa. Itt van a világ legnagyobb termálvizes barlangrendszere, Európa legnagyobb zsinagógája, valamint a magyar Országház is, ami a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete. Az amerikai Forbes magazin szerint Budapest a 7. „legidillibb európai város”.

  • Kulturális fõvárosunk - Pécs

    A Magyarország déli részén, a Mecsek-hegység lábánál fekvõ Pécs éghajlata, növényzete, zegzugos utcácskái valósággal mediterrán hangulatot árasztanak. Gazdag mûvészeti életével, színházával, múzeumaival, fesztiváljaival nemcsak a környék, de az ország egyik jelentõs kulturális központja is.

    A várost Kr. u. II. század elején a rómaiak alapították. A IV. században Sopianae virágzó tartományi székhely és a korakereszténység egyik jelentõs központja volt. Szent István, az elsõ magyar király 1009-ben püspökséget alapított itt, 1367-ben pedig a városban kezdte meg mûködését Magyarország elsõ egyeteme.

  • Bologna, a vörös Bologna Olaszországban

    Bologna la Rossa (a vörös Bologna) - e jelzõ kétszeresen is igaz a városra, melynek jellegzetességét a rõtvörös színû cseréptetõk és téglafalak adják, s ugyanakkor arra is utal, hogy a tiszteletreméltó Bolognát több mint 50 évig a baloldaliak kormányozták.

    La Dotta (a mûvelt) - így emlegetik azok, akik a tudomány terjesztésében betöltött szerepét méltányolják, mert itt áll a világ egyik legrégebbi egyeteme: 1088-ban alapították. Bologna még a mûemlékekben igencsak bõvelkedõ Felsõ-Itáliában is kivételes helyet foglal el, ugyanis Velencén kívül egyetlen más város sem õrizte meg ilyen egységesen középkori arculatát.

  • Nem ért célba a Titanic

    Sokan egy nagy utazást, sokan a megváltást - egy új világot - remélték a hajóúttól. A hihetetlen méretekkel rendelkezõ vízi jármû gazdagokat, szegényeket, fehéreket, feketéket, egyszóval a társadalom minden rétegébõl származó utasokat vitt volna gyomrában. 1912. április 10-én indult elsõ útjára a világ talán leghíresebb és legrövidebb életû hajója, a Titanic. Amerikába menet tört ketté, és merült el a leküzdhetetlennek hitt hajó pontosan 1912. április 14-én. Jéghegynek ütközött, és elsüllyedt az Atlanti-óceánon. A szerencsétlenségnek 1513 halálos áldozata volt.

  • Da Vinci-túra a magyaroknak Londonban és Skóciában

    Már a magyar turisták is befizethetnek azokra a kirándulásokra, amelyek a hatalmas világsikert aratott könyv, A da Vinci-kód helyszíneire vezetik el a kíváncsi látogatót. A túra kiinduló pontja, követni a könyvben - majd a valóságban - hogy merre jár Londonban a két fõhõs, miközben a város egyik nevezetességétõl a másikhoz sietve a kód megfejtésén fáradoznak. A londoni fõ nevezetességek a könyv szempontjából a Temple Church, a Westminster Abbey, a St. James's Park, majd a National Gallery következhet, amely a temérdek klasszikus mûvészeti alkotás közül a regényben jelentõs szerepet játszó Sziklás Madonna is látható, ez tárja fel a regény fõhõse számára a da Vinci-kód rejtélyét.