rss
  • Gyászos év volt 2009 a belföldi turizmusban

  • A válság erõsen látszik a belföldi turisztikai szektoron is: nyolc százalékkal kevesebb volt a vendégek és a vendégéjszakák száma, a szálláshelyek árbevétele pedig tíz százalékkal zuhant.

    A kereskedelmi szálláshelyeken 2009-ben a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt 8 százalékkal maradt el az elõzõ évitõl, a szálláshelyek árbevétele pedig folyó áron 10 százalékkal mérséklõdött - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

    A kereskedelmi szálláshelyek összesen 222 milliárd forint bruttó árbevételt értek el 2009-ben. Tavaly 3,8 millió belföldi és 3,2 millió külföldi vendég összesen 18,3 millió vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken. A KSH adatai szerint a külföldi vendégek és vendégéjszakák száma 10-10, a belföldi vendégek és éjszakák száma 7-7 százalékkal csökkent tavaly a kereskedelmi szálláshelyeken.

    A külföldivendég-forgalom jelentõs részét realizáló szállodákban minden kategóriában mérséklõdött az eltöltött éjszakák száma.


    A belföldi vendégforgalom kétharmadát fogadó szállodákban 8 százalékos visszaesés figyelhetõ meg az éjszakák számában 2008-hoz viszonyítva, a panzióknál 14 százalékos volt az elmaradás. A különbözõ utazási célok közül a hivatalos célból, illetve kongresszusra érkezõk együttes aránya 29 százalék volt. A szabadidejük eltöltése miatt utazók 12 százalékának elsõdleges célja az egészségturizmus volt, ennek köszönhetõen 2009-ben a szállodai vendégek több mint egynegyedét a gyógy- és wellness-szállodák fogadták.
    Az év során visszaesett a szállodák szobakihasználtsága is, ami átlagosan 43 százalékos volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák 54, a négycsillagos házak pedig 49 százalékos foglaltságot értek el.

    Tavaly a legnagyobb - 57 százalékos - kihasználtsági arány a gyógyszállodáknál volt megfigyelhetõ meg, bár a KSH szerint a kapacitáskihasználtságuk 4 százalékponttal maradt el a 2008-ban mért szinttõl. A Balaton mellett és Budapesten eltöltött vendégéjszakák száma a vizsgált idõszakban 8 és 11 százalékkal volt kevesebb, mint az elõzõ évben. A vendégforgalom visszaesése valamennyi turisztikai régiót jellemezte.

    A kereskedelmi szálláshelyek 2009-ben összesen 222 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 128 milliárd forint volt. Az összes bevétel - 2 százalékos infláció mellett - folyó áron 10 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 14.944 forint, az ötcsillagos kategória ennek kétszerese, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel pedig 6423 forint volt.

    A turisztikai fõidényben, vagyis júliusban a Magyarországon mûködõ kereskedelmi szálláshelyek száma 2.830 volt, kiadható férõhelyeinek száma 4 százalékkal maradt el az elõzõ évitõl, miközben Budapest szállodai kapacitása újabb 6 ezer férõhellyel bõvült. Decemberben az idényszerûen mûködõ szálláshelyek zárva tartása miatt ennél kisebb kapacitás állt rendelkezésre. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó vállalkozások a szálláshelyeken decemberben közvetlenül 25 ezer munkavállalót foglalkoztattak, amely 5 ezerrel volt kevesebb, mint a júliusban regisztrált érték.

    Az üdülési csekkbõl a kereskedelmi szálláshelyek 25,4 milliárd forintnak megfelelõ összeget váltottak be, ami szakértõi becslés alapján ezen szálláshelyek összes belföldi forgalmának 29 százalékával volt egyenértékû, és 2008-hoz képest 7 százalékos folyó áras növekményt mutatott.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Canary Wharf - London új látnivalója

    Az egykori londoni dokk negyedre épült Canary Wharf Európa, és a világ egyik legbefolyásosabb üzleti központja lett.

    A ma már naponta közel 100.000 embernek munkát adó központnak külön vasúti összeköttetése van a belvárossal, önálló rádió állomása, 3 napilapja (ebbõl 2 üzleti), és több havi magazinja is van. A Canary Wharf a turisták számára is érdekes lehet, hiszen itt lehetõség van a speciális gyalogos hidakon bejárni az egykori "sötét mólókat", csak most 30-50 emeletes kivilágított üvegpaloták között tehetnek egy kis sétát.

  • Petra, a sziklába vájt város

    A Jordán Hasemita Királyság fiatal állam, de történelmi emlékei a civilizáció legkorábbi idõszakából származnak. Még pénzét, a jordán dínárt is a római kori denarius mintájára verik. Az országnak és az egész Közel-Keletnek egyik legérdekesebb látnivalója Petra, a korábban eltemetett nabateus város. A települést a Biblia Szela néven említi, amely héberül sziklát jelent. Ennek görög fordítása Petra; az arabok Wadi Moussának, Mózes völgyének nevezik. Nincs még egy hely a Földön, ahol ennyire belesimulna a város a tájba: nagy részét a sziklákba vájták.

  • Hong Kong - mint egy nemzetközi ûrállomás

    A vakáció megtervezésében alighanem a megfelelõ úticél kiválasztása a legnehezebb. A színes prospektusok és az utazási irodák ajánlói nem elég életszagúak, olyan ismerõst pedig nem könnyû találni, aki pont azon a helyen nyaralt tavaly, amit kinéztünk magunknak. Mikor a reptéren megcsap a párás, sós levegõ, s beszívod a tüdõdbe, mikor látod a hatalmas felhõkarcolókat úton a hipergyors reptéri metróról, ahol reklámokat vetítenek egy lapos képernyõn...

  • Csodálatos, öreg Duna!

    Magyarország - Szeszélyes, de gyönyörû hazánk legnagyobb folyója, a Duna. Olykor árvízzel fenyegeti a partján élõket, legtöbbször viszont lustán hömpölyög a szikrázó napsütésben. Sokan szívesebben nyaralnak itt, mint akár a Balatonnál. Vannak, akik semmiért sem cserélnék el a fenséges folyót körülvevõ szépséges vidék látványát vagy azt a hangulatot, ami akkor tölti el az embert, ha beszívja a víz illatát. A Magyarországon áthaladó 417 kilométeres szakasz java részén nem ajánlatos a fürdõzés, de a sokkal szelídebb holtágak mentén bátran lehet pancsolni, horgászni.

  • Dél-Csehországi - 3. rész

    5. Látnivaló Dél-Csehországi régió:

    Cseh Kanada (Èeská Kanada)
    A több védett területet is magába foglaló nagy kiterjedésû, romantikus természeti park Jindøichùv Hradectõl délkeletre, Csehország, Morvaország és Ausztria határvidékén fekszik. A Cseh Kanadára az enyhén dombos, erdõvel borított táj a jellemzõ, amelyet jelzett turista- és kerékpárutak hálóznak be. A mély erdõkben számtalan bizarr alakú sziklaképzõdmény található, a szél által megformált sziklatálakkal – Masné krámy, Èertùv kámen vagy a legendákkal övezett Stodùlky.

  • Damaszkusz: A próféta földi paradicsoma

    A legszebb és egyben legkülönösebb bókot Mohamed prófétának köszönheti Damaszkusz.

    Amikor a vallásalapító hosszú utazás után letekintett egy hegyrõl a ciprusokkal és pálmafákkal, színpompás bazárral, tornyokkal és kupolákkal ékeskedõ oázisvárosra, lenyûgözte a hely szépsége, mindazonáltal vonakodott belépni Damaszkuszba. „Az én számomra csupán egy Paradicsom létezhet - mondotta a próféta kísérõinek - s mivel az Allahnál van a mennyországban, a földit messze ki kell kerülnöm."

  • Fellendülõben a turizmus az Év településén

    Kaposvárra szavaztak a tévénézõk

    Soha rosszabb évkezdetet! - így nyugtázta Szita Károly, Kaposvár polgármestere az év elsõ munkanapján átvett elismerést, amely szerint a tévénézõk szavazatai alapján a somogyi megyeszékhely elnyerte az Év települése címet. A Magyar Televízió Fõtér címû mûsorában a múlt évben bemutatkozó településekre közel 40 ezren szavaztak, Kaposvár kapta a legtöbb voksot, maga mögé utasítva többek között Miskolcot és Szombathelyt.

  • A világ 7 új csodája - az indiai Taj Mahal

    A régészek 671 nevet találtak az iszlám mûemlék homokkõ falába faragva. A pompás Taj Mahalt a mogul császár, Dzsahán sah építtette kedves felesége, Mumtaz Mahal emlékére. Mumtaz gyerekszülésbe halt bele 1630-ban, és a császár, India ötödik mogulja szerette volna, ha Agrában, ahol az uralkodói udvar helyszínén egy fehér márvány síremléket építenek az emlékére. A régészek valószínûnek tartják, hogy az a névlista, amely az épületnek a Yamuna folyóra nézõ északi oldalán találtak, a kõmûveseké. A neveket az Indiai Régészeti Felmérés vizsgálata során fedezték fel.

  • Mozgáskorlátozott utasok a repülõgépen

    Az ép utasokkal azonos jogokat biztosít a légi közlekedésben a mozgássérült és mobilitásukban korlátozott utasoknak egy nemrégiben életbe lépõ európai uniós rendelet. A Budapest Airport, a Malév, a British Airways és a Wizz Air illetékesét kérdeztük, mit jelentenek változást munkájukban a rendelkezések.

    A jövõben a légitársaságok senkitõl sem tagadhatják meg az utaztatást mozgáskorlátozott volta vagy mobilitása más okból történt csökkenése - így elõrehaladott kora vagy vaksága - miatt - mondja ki a rendelkezés.

  • Indiai Maharadzsa lehet mindenki néhány napra

    Az indiai vasút sosem csábította a külföldi turistákat, de ennek most vége.

    Egy különleges vonatot állítottak forgalomba, amely fõként a külföldrõl érkezõ jómódú turistákat célozza meg. Elég, ha csak az alap jegyárat vesszük figyelembe, amely 800 dollár. Az indiai vasút az elmúlt években több vasúti katasztrófát is elszenvedett, amelynek alkalmanként több száz áldozata lett. Ez részben annak köszönhetõ, hogy bizonyos elõvárosi szakaszokon még a vonat tetején is lehet utazni, ahol meg nem lehet, ott a kényszer szállít fel embereket a vonat tetejére.

  • Nabateusok földjén

    A Jordán Haszemita Királyság fiatal állam, még nincs százéves. De történelmi emlékei a civilizáció legkorábbi idõszakából származnak. Még pénzét, a jordán dínárt is a római kori denarius mintájára verik. Az ország és az egész Közel-Kelet legérdekesebb látnivalója Petra, az eltemetett nabateus város. A települést a Biblia Szela néven említi, amely héberül sziklát jelent. Ennek görög fordítása Petra; az arabok Wadi Moussa-nak, Mózes völgyének nevezik. Nincs még egy hely a Földön, ahol ennyire belesimulna a város a tájba: nagy részét a sziklákba vájták.

  • Izland a vulkánok, gejzírek és a gõzfelhõk szigete

    Izlandon még érezhetjük, hogy bolygónk valaha tüzes golyó volt. De Izland a jég országa is: felületének több, mint tizedrészét hatalmas gleccserek borítják. Az Észak-Atlanti-óceán távoli szigetén közelebbrõl láthatjuk a természet õserõinek mûködését, mint bárhol másutt a földkerekségen. Az izlandiak a vikingek közvetlen leszármazottai. Elõdeik a 9. században Norvégiából menekülve érkeztek a szigetre. Azóta nyelvük úgyszólván semmit sem változott. Az Eddát és a klasszikus sagákat az izlandiak ma is eredetiben tudják olvasni.

  • Spanyolország rejtett kincse

    Aragónia fõvárosa, Zaragoza többnyire kiesik a turisták spanyolországi útjából, pedig érdemes hosszabb kitérõt is tenni ebbe az izgalmas városba! A Barcelona-Madrid vasútvonalon fekvõ Zaragoza ideális megálló: elég nagy ahhoz, hogy legyen benne sok látnivaló, és elég kicsi ahhoz, hogy jól érezzük magunkat e kedélyes városban.

    Zaragoza neve a római Caesaraugusta, azaz Augustus császár névbõl ered. Ebbe a provinciába már az i.e. 14.században 25 ezren vándoroltak. A muzulmán idõkben Al-Andaluz északi határvidékének fõvárosa lett.

  • A Visegrádi fellegvár

    A Fellegvár a visegrádi várrendszer (vízivár, alsóvár, felsõvár) legismertebb tagja, mivel a Várhegy tetején álló építmény minden irányból messzirõl látszik, s a visegrádi kirándulások, túrák leggyakoribb célja.

    A szabálytalan alakú várat az autóparkoló mögötti, ötszög alakú külsõ keleti kaputoronynál érjük el, majd a a külsõ várudvarra, (panoráma!), az alsó várudvarra és az erõs déli kaputornyon át a belsõ várudvarra juthatunk el. A belsõ vár alsó udvarában valaha a várõrség lakott. Itt van a kõkávás kút is, amely a védõk szerencséjére igen bõvizû volt.

  • Extrém szálláshely Svájcban

    A svájci Wallis régióban található Chablais-Portes du Soleilben egy elegáns sátortábor várja a síelõket. A Whitepod cég által kialakított bolondos szálláshely közvetlenül a Villars-Gryon síterület közepén található. A szálláshelyeket építtetõ, ökoturizmus terén tevékeny cég kizárólag újrafelhasználható anyagokból építette és rendezte be a fa talapzaton álló sátrakat; többek között fatüzelésû kályha és petróleumlámpa teszi hangulatossá a belsõ teret. A sátrakban megszálló vendégek a síelésen túl a hótalpas túrázást, jégfalmászást és...

  • Kefalonia

    A szigeten sajátos kultúra alakult ki, melyre hatással volt földrajzi fekvése, a nyugati hódítók hatása, ötvözõdve annak görög voltával és a bizánci hagyományokkal, mely kultúra a szigetet ért természeti csapások ellenére változatlanul fennmaradt. Ezt az örökséget tükrözik a hagyományos búcsúk és vigasságok, szerenádok és áriák, a harangtornyok és épületek architektúrája, a költészet és a népnyelv. A kefaloniaiak jeleskedtek az irodalom, a tudományok és mûvészetek területén.

  • Az Ördögtorony

    Amerika nemzeti kincse, az Ördögtorony Wyoming északkeleti részén található, a csodálatosan szép Crook Country területén. A tornyot és a hozzá tartozó mintegy 550 hektárnyi területet Teddy Roosevelt elnök 1906-ban avatta az Egyesült Államok elsõ nemzeti emlékmûvévé. A tudósok véleménye szerint az Ördögtorony egy õsi vulkán magja, amely hosszú évmilliókon keresztül volt kitéve az eróziónak és a Belle Fourche folyó sodrának. Ez a folyó a torony alapja körül kígyózik, 1267 láb mélyen a csúcs alatt.

  • A Húsvét-szigetek

    A Húsvét-sziget Polinéziában található sziget, Chile tartománya 1888 óta. Nevét onnan kapta, hogy egy holland tengerész, név szerint: Jakob Roggeveen 1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel.

    A bennszülöttek nyelvén Rapa Nui-nak, azaz „Nagy Evezõnek” hívják, valamit elterjedt a költõi Te Pito o Te Henua, azaz „A világ köldöke” jelölés is. A Húsvét-sziget a moai-nak nevezett kõszobrok révén híres. A sziget nagy része a Rapa Nui Nemzeti Park területéhez tartozik, s mint ilyen, a világörökség része.

  • Kelet-Európa egyik legrégibb városa: Kijev

    Kelet-Európa egyik legrégibb városa: KijevKijev Kelet-Európa egyik legrégibb városa. A kijevi Aranykapu díszráccsal körbevont falmaradványai régmúlt századokat idéznek. Ez volt Kijev híres főbejárata. A rózsaszín mészhabarcsba ágyazott, hatalmas méretű téglákból, valamint gránit-, kova- és palakövekből rakták az Aranykapu falait. A bástyakapu szélessége eredetileg 7,5 , magassága pedig 8 méter körüli lehetett. A súlyos tölgyfából ácsolt kapuszárnyakat aranyozott rézlapokkal borították. Minden valószínűség szerint innen kapta Aranykapu nevét.

  • Vatikán: Az egyházi miniállam

    A "minden út Rómába vezet" közmondásos fogalma az olasz fõváros középpontjában, a Tevere partján falba ütközik, de ez nem jelent akadályt.

    A földkerekség legkisebb, alig fél négyzetkilométernyi területû államát veszi körül, melynek államfõje ugyanakkor több, mint 900 millió katolkius, a világ legnagyobb vallási közössége felett uralkodik.

    Következésképp a Stato della Cittá del Vaticano, a Vatikánváros állam több, mint egy érdekes maradvány a középkorból.

  • Balassagyarmat, "Palócország fõvárosa"

    Balassagyarmat, Civitas Fortissima (a legbátrabb város) az ország északnyugati részén az Ipoly folyó mentén, a Nógrádi-medencében fekvõ 18 ezer lakosú határváros. A jelentõs történelmi múlttal, gazdag kulturális hagyományokkal, vallási sokszínûséggel rendelkezõ település a térség, oktatási, kulturális, gazdasági és egészségügyi központja.

    A rézkor óta lakott település nevét a hét honfoglaló magyar törzs egyikérõl, Gyarmatról, valamint a Balassa család nevébõl eredeztetik. A török idõk után a szlovákok mellett szerb, görög és német kereskedõk, iparosok telepedtek itt le. Balassagyarmat 1790-ben lett Nógrád vármegye székhelye.

  • Barcelona

    Zorró él, és a barcelonai katedrális elõtt áll modellt a turisták fotóihoz. Pár centért szívesen a levegõbe rajzolja kardjával híres "Z" betûjét, vagy egy fénykép erejéig nyájasan átkarolja a jelentkezõ külföldieket. A jelenethez a közelben játszó ragtime banda adja a zenei aláfestést. Énekesük, aki egyben bendzsón is játszik, a bendzsót és az éneklést leszámítva megtévesztésig hasonlít egy szelíd krisna hívõre. Eredeti angolsággal beszélõ nagymamája pedig tánclépésben haladva kalapozik a tömegben. A látvány igen bizarrul festene a világ sok táján, de nem itt, Barcelona központjában, a Rambla tõszomszédságában.

  • Gran Canaria - A Kanári-szigetek egyike

    A Gran Canaria (spanyolul a.m. „Nagy Kanári[-sziget]”) a Kanári-szigetek névadó tagja. A csaknem kör alakú sziget 1532 km²-en terül el az Atlanti-óceánban; közepén az 1950 méteres Pico de las Nieves vulkán magasodik a Tejeda-hegység legmagasabb tagjaként.

    A hegység hágói, völgyei és sziklái vadregényes tájakon választják ketté Gran Canaria déli és északi részét. Az éghajlat kettõssége, eltérõ flórája és faunája miatt a szigetet kis kontinensnek is nevezik. Ez az elválás nem csupán égtáj szerint értendõ.

  • Ferrari-élménypark a sivatagban: hullámvasút 240 kilométerrel

    A világ legnagyobb fedett attrakciós parkja épült fel egy sivatagi szigeten, Abu Dzabi városának szomszédságában, az Egyesült Arab Emírségekben (EAE). A 20 különbözõ látványosságot, köztük egyes szakaszain akár 240 kilométeres sebességet is lehetõvé tévõ hullámvasutat magában foglaló, naponta akár 10 ezer látogatót is fogadni képes Ferrari World. A Forma-1 versenyekrõl ismert, ott a kétszeres világbajnok Fernando Alonso révén élen álló Ferrari az elsõ versenyautó-cég, amely megjelenik az élményparkok eddig inkább mesefigurákkal és történelmi vagy technikai látványosságokkal benépesített világában.

  • Tunéz városlátogatások

    Tunézia, a „fátylak országa”, Magyarországtól alig 2 órányira, de mégis egy távoli, különös világban, Afrika földjén fekszik. Itt nyújtózik a Szahara végtelen homoktengere, amelyből csak az itt-ott felsejlő romok, Hammamet vagy Sousse medinái vagy Sidi Bou Said mór óvárosa idézik a rendkívüli történelmet. Karthago egykor hatalmas birodalom központja volt, ma az európaiak kedvelt kirándulóhelye. A nyugati színvonalú szállodák, kiváló konyha, finomhomokos tengerpart...

  • Gaudí nyomában

    A spanyolok azt mondják, Barcelona a legdélibb észak-európai város. Tény: az andalúziai fiestának és sziesztának se híre, se hamva. Spanyolország legkozmopolitább városa sok jelzõt kiérdemelt már. Ipari nagyváros, ugyanakkor csillogóan elegáns és divatos: sikk végigsétálni a La Ramblán, a széles, árnyas sétálóutcán, ahol mindenki megfordul, aki számít. Talán a leggazdagabb város az Ibériai-félszigeten, ez persze az árakban is megmutatkozik. A kereslet mégis nagy: a legtöbb külföldi ide, és nem Madridba vagy Andalúziába látogat.

  • Negyvenezren dobálták a paradicsomot idén Bunolban

    Bunol (Spanyolország) - Negyvenezer ember vett részt szerdán a kelet-spanyolországi Bunol város híres paradicsomviadalán: az idei "Tomatina" során a piros zöldségféle termésébõl 120 tonnát használtak fel a harcosok, köztük sok ázsiai, brit, amerikai, német, francia és orosz hajigáló.

    A piros és lucskos ünnep hagyománya még a múlt század negyvenes éveiben nõtt ki egy barátok közötti paradicsomszüreti csatából. A környezõ Valencia tartomány Spanyolország veteményeskertjének számít.

  • Róma, a történelem városa

    Róma maga a történelem, találhatók itt etruszk síremlékek, a kereszténység korai éveibõl származó templomok, köztársasági találkozóhelyek, reneszánsz paloták és barokk bazilikák.

    2,7 millió lakosával óriási város, de történelmi központja elég kicsi. A hatalmas, és lenyûgözõ város történelmi obeliszkjei, oszlopai és szobrai árnyékában fulladozik nap mint nap az utcán autóval vagy motorkerékpárral araszoló irdatlan tömeg. Mindig számítani kell a dugókra, ahol zsibvásárjelleget ad a folytonos dudálás, kiáltozás, az indulatos integetés, miközben mesterien megformált épületek mellett vezet el az út. Róma épületei szinte fulladoznak az állandó szmog fogságában, hiába a tenger közvetlen közelsége.

  • Az Aggteleki Nemzeti Park

    Az Aggteleki Nemzeti ParkA nemzeti park a Sajó és a Hernád folyó között, 20 170 hektár területen helyezkedik el az Aggteleki-karszton, a Gömör–Tornai-karszt magyarországi részén. 1962-ben a karszt területén található összes barlang természetvédelmi oltalom alá került az 1961. évi 18. számú, természetvédelemről szóló törvényerejű rendelet eredményeképpen. 1979-ben az UNESCO a tájvédelmi körzetet bioszféra-rezervátummá nyilvánították, s két magterületet jelölt ki a Haragistya, valamint a Nagyoldal térségében.

  • A Plaza de Mayo

    Buenos Aires történelmi központja a Plaza de Mayo, az államelnök pompás rezidenciájával, a Casa Rosadával. Az elnök a rózsaszín épület erkélyérõl intézi szózatait a néphez, a nép pedig a palota elõtti téren tiltakozik, ünnepel vagy tüntet, százezerszámra. A tér nyugati oldalán a közel két kilométer hosszú Avenida de Mayo köti össze a kormányzati székhelyet a Kongresszus épületével, mely pontos mása a washingtoni Capitoliumnak.