rss
  • Gran Canaria - A Kanári-szigetek egyike

  • A Gran Canaria (spanyolul a.m. „Nagy Kanári[-sziget]”) a Kanári-szigetek névadó tagja. A csaknem kör alakú sziget 1532 km²-en terül el az Atlanti-óceánban; közepén az 1950 méteres Pico de las Nieves vulkán magasodik a Tejeda-hegység legmagasabb tagjaként.

    A hegység hágói, völgyei és sziklái vadregényes tájakon választják ketté Gran Canaria déli és északi részét. Az éghajlat kettõssége, eltérõ flórája és faunája miatt a szigetet kis kontinensnek is nevezik. Ez az elválás nem csupán égtáj szerint értendõ.

    Amíg a sziget északi részén csapadékos éghajlatot találunk buja növényzettel és banánültetvényekkel, közepe kopár "holdbéli táj", déli partja pedig száraz, szinte sivatagos. Így aztán északon fejlett a mezõgazdasági élet: a vulkánok lankáin nem ritkák a szõlõ-, banán- vagy dohányültetvények. Itt vannak a fontosabb városok; többek között Las Palmas, a sziget legnagyobb városa, a Keleti Kanári-szigetek fõvárosa.

    A Gran Canaria nevet a rómaiak adták a szigetnek, és az rajta maradt annak ellenére, hogy római valószínûleg sosem tette rá a lábát. Ez valószínûleg a kutya latin nevébõl (Canis) származik, mert II. Juba Észak-afrikai uralkodó beszámolója alapján a névadó idõsebb Plinius úgy gondolta, hogy a szigeteken sok kutya él.

    A spanyol hódítók több sikertelen kísérlet után 1478-ban, Juan Rejón vezetésével vetették meg lábukat a szigeten. Bár több gyõzelmet is aratott, sõt, Doramas, a Telde királyság guanartaméja (fõnöke) ellentámadását is leverte, Rejónt mégis elmozdították pozíciójából, és a király Pedro de Verára bízta a hadjárat vezetését. Õ a következõ öt évre szüneteltette a hadjáratot, és a meggyõzés eszközével próbált diadalt aratni. 1483-ban a sziget guancs fõnöke, Tenisor Semidan áttért a keresztény hitre, és ezután meggyõzte honfitársait, hogy adják meg magukat. A sziget Spanyolország új gyarmataként hamarosan a mindenfelõl idesereglõ kalandor csõcselék prédájává vált.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Tengerpartra vagy múzeumba mennek-e a turisták?

    Tenger vagy múzeum? - teszik fel maguknak a kérdést az Olaszországban nyaraló turisták, és felmérések szerint egyre többen választják inkább a kultúrát, mint a napozást.

    Tíz turistából négy a kultúráért jön Olaszországba - ismertette a római kulturális tárca legfrissebb adatait a nemzeti kulturális örökség fõosztályát vezetõ Mario Resca. Húsz évvel ezelõtt a napsütés hazájába érkezõ látogatók alig 14 százaléka választotta úti célként a mûemlékekkel és múzeumokkal teli olasz városokat. A többség a tengerparti nyaralás miatt utazott Olaszországba.

  • Dél-Afrikai Köztársaság: Fokváros

    Gyakran a világ legszebb városának nevezik rendkívüli földrajzi adottságairól és környezetérõl, ezért is Fokváros a Dél-afrikai Köztársaság legfõbb turisztikai központja.

    Kikötõjét az 1600-as évek közepén holland hajósok alapították azzal a céllal, hogy Indiából jövet ivóvíz és egyéb a készleteik feltöltsék. Afrika partjai mellett ugyanis javarészt kikötésre alkalmatlan, sivatagi tájak sorakoztak. A drága indiai fûszerrakományok igen kelendõek voltak, Fokváros pedig egyre forgalmasabb és egyre gazdagabb település lett. A világ tengeri kereskedelmének jelentõs részét ma is Cape Town bonyolítja.

  • Sevilla, Carmen, matadorok

    Sevilla a bikaviadalok és a flamenco hazája. De itt vannak a legvidámabb vásárok és a legelegánsabb emberek is. Az ősi, előkelő sevillai aréna a legimpozánsabb és az egyik legrégibb Spanyolországban, 1758-ban kezdték építeni. Abban az időben még nem lóhátról folyt a küzdelem. Manapság a spanyolok ünnepi szórakozásnak tartják, míg az EU be akarja tiltani. A 14 000 férőhelyes arénában a szezon húsvét vasárnaptól október elejéig tart, de a "menő" matadorokat csak június végéig látni.

  • Csehország - 4. rész

    ©umava
    A Csehország délnyugati határai mentén húzódó ©umava hegylánca Közép-Európa legnagyobb természeti parkjának számít. Legvonzóbb részei közé tartozik a Boubíni õserdõ a Boubín-hegy délkeleti lejtõjén és a Moldva (Vltava) forrásai. Ugyancsak elbûvölõk a ¹umavai hegyi tavak – a Laka-tó, a Plechý-hegy alatti Ple¹né-tó, a Èerné (Fekete-) és a Èertovo (Ördög-) tó ®elezná Ruda közelében vagy a Prá¹ilské-tó Prá¹ily mellett. A régió ékszereként tartják számon Èeský Krumlov városát, amelynek történelmi városmagja a várral és a kastéllyal felkerült az UNESCO kulturális és természeti világörökségi listájára.

  • Larnaka - A vándorok városa

    A bibliai Lázár, miután kijött a betániai barlangból, ahol Jézus feltámasztotta halottaiból, jónak látta, ha olyan helyen telepszik le, ahol végre nyugta lehet, és naphosszat csak a végtelen kék tengert bámulhatja. Hajóra szállt, és Ciprus szigetén, annak is délnyugati fövényén kötött ki, ott, ahol ma Larnaca városa látható. A part ezer éve is nyugalmat árasztott magából, és Lázár is megtalálta a békét második életében. Larnaca városában azóta sok vándor lelt nyugalmat a pálmák árnyékában, a sziklákon vagy a homokfövenyeken.

  • Piliscsév

    Piliscsév Budapesttõl 30 km, Esztergomtól 18 km távolságra található. Autóval a 10-es számú fõútról közelíthetõ meg. Budapestrõl, és Esztergom viszonylatában is van menetrend-szerinti autóbusz-közlekedés.

    Vasúton is megközelíthetõ, a Budapest–Esztergom vasútvonalon Piliscsév megállóhely a falutól 1,8 km távolságra van. Piliscsév a Pilis-hegység által övezett Csévi medencében fekszik, egy elzárt, festõi kis völgyben. Zsákfalu, pihenésre, kikapcsolódásra tökéletesen alkalmas. A környezõ erdõk gazdag állatvilágnak adnak otthont.

  • Sharm el Sheik, a Sínai félsziget gyöngye

    Sharm el Sheikh, Egyiptom; a Vörös-tengeri turista paradicsom a kikapcsolódni, búvárkodni vágyóknak, családi üdülõknek. A Sínai félsziget gyöngye, évezredes történelmi múlttal, kulturális élményekkel gazdagon - és persze az egész évben ragyogón sütõ nappal. Egyiptom egyik legkeresettebb turistadesztinációja, egyik oldalán a Vörös-tenger, a másikon a Sínai hegy.

  • Gönyû

    Gönyû község a Duna mellet Gyõr-Moson-Sopron megye keleti szélén, a Mosoni-Duna torkolatától a Bakonyérig terül el a gyõri kistérségben, Gyõrtõl 18 km-re, a Duna jobb partján található és régi hajós múltra tekint vissza.

    Sok kedvezõ adottsággal rendelkezõ község, északon a Duna, délen egy 3200 ha-os erdõ (a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet része), keleten a Cuha-Bakonyér határolja. Lakossága 3100 fõ körül ingadozik. A község az 1.sz. fõközlekedési út szeli ketté.

  • A Dominikai Köztársaság

    Ha választani lehetne a Föld legvonzóbb országai között, a Dominikai Köztársaság minden bizonnyal elõkelõ helyen végezne.

    Kolumbusz Kristóf Indiát kereste és egy „földi édenkertre” talált, melyet a következõ szavakkal illetett: „Ez a Föld legjobb, legtermékenyebb, legkellemesebb, legkiegyensúlyozottabb tája, a leggyönyörûbb föld, amelyet emberi szem valaha látott”.

  • Vonyarcvashegy

    A község a Balatont a Keszthelyi-hegységgel összekötõ lankás déli dombokra épült. A hegyközség jellegû település állandó lakosainak száma 1870 fõ. Az Árpád-kori Vonyarc község a török hódoltság idején megsemmisült.

    A XVII-XVIII. században visszatelepülõ lakosság jelentõs része a szõlõhegyekre települt. Vonyarc és Vashegy 1850-ben egyesült. Ekkor a lakosság fõleg szõlõmûveléssel és halászattal foglalkozott. A helyi kulturált fürdõéletet az 1930-ban alakult Fürdõegylet alapozta meg. A falu életének, fejlõdésének a hatvanas évek óta legfontosabb mozgatója az idegenforgalom.

  • A világ 7 új csodája - Isla de Pascua (Húsvét sziget)

    Kezdjük mindjárt egy félreértés tisztázásával. A sziget nevében szó sincs többes számról, hisz a közvetlen szomszédságában található "Madáremberek szigetének" nevezett sziklaszirteket túlzás lenne annak nevezni. A sziget hivatalos neve egyébként Isla de Pascua (Húsvét sziget), és pedig azért, mert 1722-ben a Holland Nyugat-indiai Társaság Terra Austrálist kutató expedíciójának vezetõje, Jacob Roggeveen húsvét vasárnapján fedezte fel.

  • Lignano

    Lignano az észak-adriai tengerpart legszebb része Igazi nyüzsgõ, modern tengerparti üdülõhely, arany színû homokos tengerparttal, hatalmas zöld területekkel, természetesen meghagyott fenyõerdõkkel, nyugodt helyen épített szálloda- és bungalónegyeddel. Legfõbb vonzereje a 100 m széles, kb 8 km hosszan elterülõ homokos strandja, mely a laguna és a tenger közötti földnyelven fekszik, valamint modern kikötõje, ahonnan a közeli városokba, így Velencére is kirándulhatnak a strandolásban megfáradt nyaralók.

  • Belföldi utazásvadász: az utazunk.com utazási tippjei

    Lassan itt az ideje, hogy elkezdjük tervezgetni a nyári pihenõnket. Ehhez kapcsolódóan az utazunk.com egy 2 részes cikkben ad tanácsokat ahhoz, hogy hogyan keressük nyári utakat belföldön és külföldön.

    Ha nem szeretnénk sok pénzt költeni, akkor célszerû egy itthoni vakációt tervezni. Akik hegyes vidéken (ez kicsit furcsán hangzik itt a Kárpát medencében) élnek, azok mehetnek vízpartra, vagy az Alföldre. Az Alföld gyermeket pedig tervezhetnek hegyvidéki túrát, vagy õk is mehetnek vízpartra.

  • A NYT Budapest újjászületett nyolcadik kerületérõl ír

    A nyolcadik kerület korábban évekig a legrosszabbak közé tartozott Budapesten, ma már azonban a magyar fõváros üde kulturális-mûvészeti színfoltja - írta a The New York Times.

    Józsefváros - ahol az épületek falain helyenként még ma is látszanak golyónyomok az 1956 forradalomból - egykor a lopás és prostitúció szinonimája volt. Az utóbbi tíz évben viszont más lett a pesti kerület: a biztonsági kamerák felszerelésével jelentõsen visszaszorult a bûnözés, galériák és kávézók tûntek fel, megélénkült az éjszakai élet a pompás 19. századi épületek között.

  • Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

    Az Aggteleki Nemzeti Parkot elsõsorban az élettelen természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok védelme érdekében hozták létre 1985-ben. Területének 75%-át lombhullató erdõk borítják. Mozaikszerûen elhelyezkedõ tisztások, sziklagyepek, kõkibúvásos hegyoldalak biztosítanak életteret az értékes növényeknek, a gazdag rovarvilágnak és a területen elõforduló több mint 220 madárfajnak.

    A Nemzeti Park viszonylag kis területén (közel 20 000 ha) több mint 200 kisebb-nagyobb barlang található.

  • Dévaványa

    Dévaványa jellegzetes alföldi település, a Körös és a Berettyó által határolt síkságon fekszik. A város határában feltárt régészeti leletek bizonyítják, hogy a település évezredek óta lakott, elsõ írásos emlékei az 1330-as évekbõl valók.

    A Tisza és a Körösök szabályozása elõtti idõkben a település magasabban fekvõ részei nádasokkal, ingoványokkal körülvett, nehezen megközelíthetõ, jól védett lakóhelyet adtak az itt élõ embereknek. Dévaványának a török idõktõl nevezik a települést, mai területén valamikor négy helység állott: Wanya, Ecseg, Kérsziget és Varsányegyház.

  • Tiszavid

    Már az Árpádházi királyaink korában ismert település volt. 1038-ban vám és sóhivatal mûködött itt. A Munkács- Beregszász- Kisvárda kereskedelmi útvonal keresztezte itt a Tiszát. Akkor még Vídtelke nevû településen keresztül mûködõ kompon szállították a vágómarhát, árucikkeket.

    A település nevének elõtagja a Tisza folyóra utal, míg utótagja valószínû, hogy az 1063-ban élt, s a Gutkeled nemzetséghez tartozó Keled fia Vid comes (ispán) nevére utal, aki Salamon király udvari tanácsosa volt. Személynévi eredetû helynév; a Gut-Keled nemzetség családfáján is szerepel Vid ispán a XI. században.

  • Tuvalu

    Tuvalu a Csendes-óceán déli részén szétszórt kilenc szigetecskéből áll. Ennek a miniországnak még a neve sem érvényes: Tuvalu polinéz nyelven azt jelenti, hogy "nyolcas csoport", ám az országhoz összesen kilenc sziget tartozik. Az országocskát ezért Tuhivának kellene nevezni, mert "hiva" azt jelenti: kilenc. Itt úgy érezhetjük, itt megtaláltuk a paradicsom evilági végét, hisz évente alig néhány száz külföldi vetődik ide. A turizmus még nem fejlődött ki, de valójában a tuvaluiak nemigen vágynak rá, hogy az ő életükbe is betörjön a külvilág zaklatottsága, hiszen ki akarja leélni az életét egy természetes állatkertben, ahol látogatók bámulják?

  • Drezda a mûvészetek városa

    Zene- és mûvészetkedvelõ városként Drezda mindig is nagy tekintélynek örvendett Európában.

    Ám nemcsak megtekinthetõ mûkincseivel érdemelte ki e rangot - a Grünes Gewölbe évszázadok alatt felhalmozott drágaságaival, Raffaello Sixtusi Madonnájával, a Die Brücke expresszionista mûvészcsoport gazdag örökségével -, hanem magas zenei kultúrájával a zenei turizmus úttörõjévé vált. Hétszáz éves hagyományai vannak a híres templomi kórusnak, a Kreuzchornak, és nem kevésbé híres a Semperoper zenekara sem.

  • Kulturális fõvárosunk - Pécs

    A Magyarország déli részén, a Mecsek-hegység lábánál fekvõ Pécs éghajlata, növényzete, zegzugos utcácskái valósággal mediterrán hangulatot árasztanak. Gazdag mûvészeti életével, színházával, múzeumaival, fesztiváljaival nemcsak a környék, de az ország egyik jelentõs kulturális központja is.

    A várost Kr. u. II. század elején a rómaiak alapították. A IV. században Sopianae virágzó tartományi székhely és a korakereszténység egyik jelentõs központja volt. Szent István, az elsõ magyar király 1009-ben püspökséget alapított itt, 1367-ben pedig a városban kezdte meg mûködését Magyarország elsõ egyeteme.

  • Csehország - 6. rész (Pilzen és régiója 3.)

    6. Látnivaló Pilzen régió:
    A pilzeni földalatti folyosórendszer


    A város szíve alatt található, egymással összekapcsolt két- és háromszintes pincék rendszere fokozatosan alakult ki a 13. századtól a 19. századig. Mintegy 17 kilométert kitevõ folyosóival ez az egyik legnagyobb földalatti folyosórendszer egész Európában. A látogatás útvonala a Perlová utcában kezdõdik, kb. 750 méter hosszú és 9-12 méteres mélységben halad a felszín alatt.

  • Peking: az ősiség és modernség hazája

    Peking: az ősiség és modernség hazájaPeking - népességét tekintve - Sanghaj után a második legnagyobb kínai város. A világ egyik legősibb és legmodernebb látnivalóitól roskadozik ez a város, de már nem csak egy fura virtuális múzeum, amit csak nézni lehet, egyre élhetőbb és színesebb. Bár az egyik legdrágább város Kínában, ez nem tartja távol az európai és amerikai turistákat. A szállodák és szállások minősége általában jó, az áruk is kedvező, különösen a szervezett keretek között utazók számára. A látnivalók belépti díja jutányos, de sok a tolakodó csaló és szélhámos minden látványosság körül.

  • Lady Musgrave Island - Korallok között teknõsökkel és rájákkal

    Ausztrália keleti partjától nem messze található az UNESCO világörökségeinek listáján is szereplõ fantasztikus képzõdmény, a Nagy Ausztrál Korallzátony. Több száz kilométeren a parttól nem túlságosan messze található íve egyike a világ néhány háborítatlan természeti csodájának. Déli szakasza annyira közel fekszik a szárazföldhöz, hogy a kisebb pénzû turisták számára akár hajóval is megközelíthetõ egy napos kirándulás keretében. Mi a Lady Musgrave Island nevezetû szigetet kerestük fel.

  • Canary Wharf - London új látnivalója

    Az egykori londoni dokk negyedre épült Canary Wharf Európa, és a világ egyik legbefolyásosabb üzleti központja lett.

    A ma már naponta közel 100.000 embernek munkát adó központnak külön vasúti összeköttetése van a belvárossal, önálló rádió állomása, 3 napilapja (ebbõl 2 üzleti), és több havi magazinja is van. A Canary Wharf a turisták számára is érdekes lehet, hiszen itt lehetõség van a speciális gyalogos hidakon bejárni az egykori "sötét mólókat", csak most 30-50 emeletes kivilágított üvegpaloták között tehetnek egy kis sétát.

  • Kenya, a többarcú ország

    A világnak kevés tája kínál több természeti csodát, mint Kenya. Itt szabadon élnek mindazok a vadállatok, amelyekkel leginkább csak a tévében (és újabban egyre gyakrabban a sajtóban is) találkozhatunk. Sok évtizeden át ez a táj az európaiak vadászparadicsoma volt. Mára már az emberek megértették, hogy a fényképezõgéppel történõ vadászathoz legalább annyi ügyességre van szükség, mint a fegyvereshez. Csak az orvvadászokat nehéz megfékezni.

  • 1,2 billió forintot hagytak hazánkban a külföldiek tavaly

    A külföldiek összes magyarországi fogyasztása 2009-ben 1201 milliárd forint volt, 10 százalékkal több mint az elõzõ évben - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfõn. A KSH tájékoztatása szerint a forint 12 százalékkal gyengült az euróhoz képest, éves átlagos árfolyama 251 forintról 281 forintra változott egy év alatt.

    A fogyasztás 68 százaléka, 820 milliárd forint a turisztikához kapcsolódik, további mintegy 340 milliárd forint az átutazók és a napi ingázók kiskereskedelmi forgalomban realizálódó fogyasztása volt.

  • Kaposvár - A festõk városa

    A Dél–Dunántúl változatos dombvidékén, a Dráva folyó és a Balaton ölelésében fekszik Somogy megye és székhelye, Kaposvár. 2008-ban a város elnyerte az „Év települése” címet, ugyanebben az évben ítélték meg Kaposvárnak „Az év turizmusbarát települése” címet is.

    Kaposvár területe már az õsidõktõl fogva lakott volt. A település neve - mely eredetileg a kapu (Copus) szóból származik - elõször 1009-ben, Szent Istvánnak a pécsi püspökség határait kijelölõ alapítólevelében jelent meg. Kaposvár elsõ vára az 1200-as években épült, amit a törökök 1686. novemberéig uralmuk alatt tartottak.

  • Granada

    A Sierra Nevada örök hófedte csúcsai lábánál, a Darro folyó két partján, egy termékeny zöld völgyben, 680 m magasan található Granada. Évszázadok során költõk, írók, zenészek, utazók énekelték és énekelik meg ma is szépségét, titokzatosságát, megejtõ varázsát. Itt található a világ egyik leglátogatottabb mûemlékegyüttese, a csodálatos mór palotaegyüttes, az Alhambra. A római város a mai Alcazaba helyén volt, majd 711-tõl 1492-ig különbözõ mór dinasztiák uralkodtak itt.

  • Utazás kiállítás - Népszerûek a belföldi wellness hétvégék, akad vevõ a drága külföldi utakra is

    Budapest - Átrendezõdik a piac, ami a belföldi turizmus erõsödésének kedvezhet - állapította meg több utazási iroda képviselõje a kõbányai vásárvárosban csütörtökön nyílt Utazás kiállítás szakmai napján.

    Ez illeszkedik a Magyar Turizmus Zrt. Itthon láss csodát! idei szlogenjéhez. A külföldi úti célok között elõnye van a szomszédos, közeli országoknak, a felsõ tízezer körében pedig idén is az egzotikus, távoli tájak a népszerûek.

  • Hajdúböszörmény - a hajdúk fõvárosa

    Hajdúböszörmény, a legnagyobb hajdúváros, a Hajdúság gazdasági, kulturális központja, egykor a Hajdúkerület központja volt. 32 ezer lakosával Hajdú-Bihar megye második, a régió negyedik legnagyobb városa.

    Írásos források elõször 1248-ban említik a települést, Nagyböszörmény néven. A helyi társadalom szellemiségében meghatározó szerepet játszott a református egyház, és annak iskolája, a mai gimnázium õse. Városunkban ma is döntõ szerepe van a kultúrának, a tudásnak.