rss
  • Dardzsiling – egy város a világ tetején

  • Ha a hétköznapok után, egy hosszú hétvégén ki akarsz szabadulni a 15 milliós Kalkuttából, és a forró, száraz, piszkos szmog után egy kis hûvös, tiszta levegõre vágysz - igencsak meg kell küzdened érte. „Elugrani” a Himalája keleti részén fekvõ híres Dardzsilingbe, a volt brit helyõrségbe, amelyet már a gyarmati idõkben is tiszti üdülõhelyként használtak, egynapos program.

    Ugyanis 630 kilométert kell legyûrni még akkor is, ha vonat vagy busz helyett (ezekkel 13-16 óráig tartana az út), a jóval drágább repülõgépet választjuk.

    A gép a tengerszinten lévõ Bagdorában landol, ahonnan még jó három óra a dzsip-taxival a rettenetes állapotban lévõ, kátyúkkal teli hegyi szerpentinen eljutni a 2034 méter magason fekvõ 120 ezres városba. Oda- és vissza is találkozunk a világ legrégebbi, 1881 óta közlekedõ, bájos kis keskenysávos „játékvonatjával”.

    Nem éppen gyorsvonat. Ezt az is jelzi, hogy a turisták idõnként leugrálnak róla fényképezni, aztán menetközben visszaszállnak. A meredekebb szakaszokon a fûtõ a mozdony elejére térdepel, ahonnan homokot szór a sínekre, hogy azon a gõzös megkapaszkodhasson, és a meredekebb emelkedõkõn ne csússzon vissza! Hétórás útján a vonat hol a szerpentin mentén, hol azt keresztezve halad, át a falvak fõutcáin is. A sínt a helyiek járdának, sõt kirakodó vásárnak is használják, a napi két járat mellett nem kell gyakran felkapkodniuk az áruikat.

    Mikor estére megérkezünk, ledobjuk a valaha jobb napokat látott szállodában a holminkat, és rohanunk enni. Az egyetlen még nyitva lévõ, helyiek látogatta indiai étkezdében kedélyesen üvöltözõ pincérek tálalják a finom zöldséges, húsdarabkákkal kevert sült rizst. Alig 300 forintnyi rúpiát fizetünk – a külföldiek kedvelt éttermeiben a többszöröséért ehetnénk rosszabbat.

    Hajnali fél ötkor még sötét van, de már megint úton vagyunk. Mi is beleesünk abba a turistaõrületbe, hogy pénzt adunk a napfelkeltéért. Vagy 500 jármû nap mint nap ezrével viszi fel a többségében belföldi turistát a 10 kilométerre lévõ Tigrishegyre, hogy megnézzék a napfelkeltét, amint megvilágítja a Himalája keleti ormait. Rejtély, hogy miért a szûk kilátóban tapossuk egymást, ahol csak a második sorban kaptam helyet, de szerencsére az indiaiak alacsonyak. A jobbaknak még drágább emeleti páholyai is vannak. Aztán üdvrivalgás: a Nap, nem egészen váratlanul, valóban felkel és gyönyörûen megvilágítja a hegycsúcsokat, amelyek egyike talán - távol van, pontosan nem látni – a 8598 méteres Kancsendzönga, India legnagyobb, a világnak pedig a harmadik legmagasabb orma.

    Szusszanunk egyet és körülnézünk a városban. Tényleg bájos, nyüzsgõ, eleven hely. Építészete érdektelen. Egy-két romos gyarmati, meg néhány pompás újgazdag villa, többségük igénytelen, a kalkuttainál azért gazdagabb házikó, Ám Dardzsiling fekvése lélegzetelállító, ahogy a meredek hegyoldalon az apró házakkal szegélyezett utcácskák felfelé kanyarognak.

    Aztán a változatosság kedvéért, megint egész napos dzsipezés. A legérdekesebb maga az út, a gyönyörû teaültetvények, a zöld minden árnyalatával, a mélybe zuhanó völgyekben megülõ felhõpamacsaival. És sok kedves ember, tibetiek, nepáliak, gurkák – nekünk, európaiaknak mind mongoloknak tetszenek, kerek, barna arcukkal, lapos orrukkal, alacsony termetükkel.

    Lélegzetelállítóak a buddhista templomok. Van köztük pompázatos színekben tobzódó több százéves, de érdekes az 1972-ben épült, elegánsan visszafogott japán Béke Temploma is. Gandhi tanítványa, a rendalapító Fudzsi Gurudzsi építtette, aki a hirosimai és nagaszaki atombomba után szegõdött el békepapnak. Valamit tudhatott, mert száz évig élt.

    Meglátogatunk buddhista iskolát, ahol a kétszáz „barna csuhás” nebuló pont úgy rohangál, játszik, rosszalkodik, mint bármely civil kortársa. Benézünk a tiszta kis rendelõjükbe, ahol egy tibeti származású orvos gyógyít. Érdekes, hogy a kolléga drog-prevenciós önkéntes munkájáról is beszámol. Megtudjuk, hogy igen sok errefelé a tant, az olcsó rizspálinkát ivó alkoholista, és hogy barnacukornak hívják a szintén nagyon kedvelt kokaint. Sajnos a világ e távoli szögletén AIDS-es is akad már.

    Az Everest múzeumba megnézzük a Himalája meghódításának jól dokumentált relikviáit. A Mont Everestet, az új- zélandi Edmund Hillaryval együtt 1953-ban elsõként meghódító serpákra, Tenzing Norgayra igen büszkék az indiaiak, haláláig nagy becsben tartották. Akár a nagy magyar nyelvészt, tibetológust, Kõrösi Csoma Sándort, akit 1842-ben itt temettek el. A helyi kis temetõben a sírján mindig sok a virág. Új idõk új széljárását jelzi, hogy „Ébredj magyar!” feliratú új táblácska virít a sírfalon, és még rovásírást is fölé róttak.

    Este még korzózunk egyet a város fõterén. Megbámuljuk a letûnt brit birodalom kis gurka utódai, a helyi iskolások egyenruháját: régi szabású fekete öltöny, fehér ing, sötétkék nyakkendõ, fekete lakkcipõ. A plusz tízfokos hidegben a fázós indiaiakon, télikabát, kesztyû. Kicsit tartunk a környezõ kerítéseken tetvészkedõ majomhadtól, csoportosan agresszívak tudnak lenni, de nem bántanak. A teaházakban európai turisták hörpölik finom dardzsilingi teájukat. Hátizsákos fiatalok a sütödék elõtti padokon majszolják az igen csípõs, finom helyi specialitásokat. A parázson sülõ kukoricát kipróbálom, finom – olyan, mint otthon.

    Aztán mély alvás. Kellemes hûs levegõ. És csend – a kalkuttai éjjel-nappali lárma után maga a megváltás.

    Másnap még gyors séta a városkában, egzotikus botanikus kertjében. Megnézzünk egy buddhista szertartást is - bensõséges, és senkit nem zavar a külföldiek hada.

    Aztán hosszú út hazafelé. Este hétkor nagyot szippantok a 37 fokos büdös kalkuttai levegõbõl. Újra "itthon", legalábbis a következõ egy hónapra.






  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Vendégváró tengerpart Lengyelországban

    A lengyel tengerpart az egyik legszebb Európában. A homokos strandok hosszan, szélesen nyúlnak el, a festõi partvonal pedig lapos homokpadokkal és magas, meredek sziklafalakkal tarkított. A partmenti fenyõerdõk gyantájával és a jóddal telített levegõ csodálatos hatása miatt a Balti-tengert egész évben látogatják a gyógyulni, felfrissülni vágyók. A balti-tengeri fürdõhelyek õrzött strandokkal, vizicsúszdákkal, röplabdapályákkal, vizibicikli, vízisí, kajak, vitorlás és...

  • Martinique

    Martinique a Kis Antillák láncának egyik gyöngyszeme, Franciaország tengerentúli megyéje.

    Területe 1000 négyzetkilométer, lakosainak száma 335 000. A sziget hegyvidéki és vulkanikus jellegű. A tájat az óriási, 1397m magas Mont Pelee uralja. A forró, párás klíma és a termékeny vulkanikus talaj buja vegetációt éltet, trópusi esőerdőkkel és a partokon mangrove mocsarakkal.

  • A rettegett Csák Máté vára

    Bajmóc városa a Felsõ-Nyitra völgy gyöngyszeme, itt találjuk Szlovákia legrégebbi gyógyfürdõjét, valamint Közép-Európa talán legszebb és leglátogatottabb kastélyát. A várost már 1113-ban, a zobor-hegyi apátság alapítólevelében megemlítik. A késõbb híressé vált melegvizû gyógyfürdõje már ekkor ismert volt. A híresen szép várának alapjait azonban csak a tatárjárás utáni nagy várépítések idején rakták le. A gyengekezû II.Vencel király együttmûködést reményében 1302-ben Csák Máténak adományozta a várat.

  • Phuket, Ázsia Édenkertje

    Phuket Thaiföld legnagyobb szigete. 540 négyzetkilométeres területe akkora, mint Szingapúré. Csupán egy órányi repülõút Bangkokból, Szingapúrból, és napi összeköttetésben áll a legnagyobb ázsiai repterekkel is. Így Phuket ideális akár a rövidebb kirándulást tevõknek, de még inkább a hosszan kikapcsolódni vágyók számára. A hivatalos adatok szerint mintegy 230 ezren lakják, de ez csupán az állandó lakosok száma, de nagy számú munkaerõ áramlik ide Thaiföld más tartományaiból, nem beszélve az egy idõben itt-tartózkodó 35 ezer turistáról!

  • Kína - Beindul a turizmus is

    Kína turizmusa a világ turizmusában már is meghatározó.

    A turistaérkezések száma 2005-ben a negyedik, a bevételeket számítva a hatodik volt a világban. A közelmúltban a legdinamikusabb fejlõdést is ez a kelet-ázsiai ország produkálta. A WTO elõrejelzése szerint 2020-ban ez az ország lesz az elsõ számú desztináció. A kiutaztatása is az elsõk közé fog kerülni. Az ország jelentõségét a turizmusban a még kihasználatlan utazási potenciálja adja.

  • Stavros - Ne felejtsétek el Arisztotelész lábujját megdörzsölni!

    A település a Chalkidi-félszigeten található, Görögország északi részén. A tenger meleg volt, szép volt az idõ és a hely is gyönyörû. (A tengerpart homokos, a vízbe érve kavicsos, de beljebb már nem.) Maga a település nem túl nagy, mi viszonylag messze laktunk a központtól, de a parton így is max. 10 perc alatt odaértünk. Igazából két utcában összpontosul az összes üzlet, ott mindent be lehetett szerezni. A legjobb a fõ utcán lévõ pékség, érdemes betérni kirándulás elõtt, ha úgyis korán fel kell kelni. Nagyon finom péksütik voltak reggelente.

  • Fedezze fel Britannia legkisebb államát

    Észak-Írország Britain legkisebb állama, az Ír-sziget északkeleti csücskében található. Észak-Írországot méretének köszönhetõen könnyen körbeutazhatja - ha "alaptábort ver" valahol, laza egynapos kirándulások keretein belül látogathatja meg az állam fõbb látnivalóit.

    A táj változatosságának köszönhetõen az állam nagyobbnak tûnik, mint amilyen; lélegzetelállító hegyek és szurdokok, a Világörökség részét képezõ helyek és egy beltenger - mindez elegánsan egymás mellett elhelyezkedve található. Észak-Írországot történelemben, kultúrában és mítoszban "pácolták".

  • A világ legszebb koralljai

    Rio de Janiero, Brazília - A brazíliai Bahia állam partjaitól 70 kilométerre, az Albrolhos korallsziget-csoport közelében vannak Dél-Amerika legszebb koralljai.

    Helyi halászok jelzésére találtak rá a búvárok a 20-70 méter mélyen lévõ csodákra, amelyekrõl egy különleges érzékelõ segítségével háromdimenziós térképeket is készítettek.

    A búvárok paradicsomaként ismert zónába nehéz lejutni, ezért is maradtak eddig ismeretlenek.

  • 3200 éves írnoksírt találtak Egyiptomban

    A káprázatos sírkamra falfestményein a Halottak Könyvébõl vett jelenetek láthatóak. Ken-Ámon királyi írnok káprázatos sírját tárták fel Kairótól 120 kilométerre keletre, Iszmailíja közelében - jelentette be az Egyiptomi Legfelsõbb Régészeti Tanács. A XIX. dinasztia (Kr.e.1315-1201) uralkodásának idejébõl származó sírkamrát Tell el-Maszkuta faluban tárták fel, ahol az ókorban helyõrség mûködött, és ahol felszerelték és ellátták a keleti hadjáratba induló egyiptomi hadsereget. Az agyagtéglából épített sírkamra egy kõboltozatos mennyezetû négyszögletes szobából, valamint egy mély aknából áll.

  • 1,2 billió forintot hagytak hazánkban a külföldiek tavaly

    A külföldiek összes magyarországi fogyasztása 2009-ben 1201 milliárd forint volt, 10 százalékkal több mint az elõzõ évben - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfõn. A KSH tájékoztatása szerint a forint 12 százalékkal gyengült az euróhoz képest, éves átlagos árfolyama 251 forintról 281 forintra változott egy év alatt.

    A fogyasztás 68 százaléka, 820 milliárd forint a turisztikához kapcsolódik, további mintegy 340 milliárd forint az átutazók és a napi ingázók kiskereskedelmi forgalomban realizálódó fogyasztása volt.

  • Üvegbõl épített igluhotel a sarkkörön túl

    A hagyományos és üvegbõl készült iglu szállást is kínáló hotelt az északi sarkkörön túl találjuk. Szauna után egy léken keresztül jutunk a tó vizébe, késõbb jégpohárból ihatjuk az üdítõt. A Hotel Kakslauttanen Finnországban, Saariselkä városában található, 250 kilométerrel a sarkkörtõl északra. Az iglu falu részeként kibérelhetõ, üveg "jégkunyhók" speciális, hõszigetelõ anyagból készülnek. A hagyományos technológiával szemben nem csak fagymentesen...

  • Bécs, az osztrák fõváros

    Bécs, a hangulatok városa. Megtalálható itt a szecessziós és barokk építészet, a komolyzene és a diszkó zene, a keringõ és a kávéház, tehát minden, ami a modern és régi Bécset a legjobban jellemzi.

    Szokás a zene fõvárosának, Közép-Európa kulturális központjának is nevezni. Hozzáteszem, teljes joggal, hiszen nem kisebb nevek alkottak itt, mint az ez évben ünnepelt zeneszerzõ, W. A. Mozart és kortársai: Beethoven és Haydn.

  • Nagyon francia, kicsit svájci

    Mi a közös Freddie Mercuryban, Chaplinben és Dosztojevszkijben? Mindhárman otthon érezték magukat a Svájci Riviérán. Lausanne-ban Henriette kalauzolt, jópofa, közel hetvenéves nõ, hajában óriási rózsaszínû masnival. Olyan fürgén szaladt, hogy idõnként alig tudtam utolérni. Igazi francia nõ, bár született svájci, tesz a szabályokra, és dühös az erõszakosan dohányzásellenes propagandára. Önfeledten gyújt rá ott is, ahol nem szabad, igaz, francia Svájc ezen a téren is sokkal toleránsabb.

  • Világörökségünk: Fertõ / Neusiedlersee kultúrtáj

    A Fertõ-tavat az UNESCO 1979-ben egyedi természeti értékei miatt bioszféra rezervátummá nyilvánította, hiszen Európa nemzetközi jelentõségû vadvize és a kontinens legnagyobb sós vizû tava, az eurázsiai sztyeppe tavak legnyugatibb képviselõje.

    A Világörökség Bizottság mindazonáltal - Magyarország és Ausztria példamutató együttmûködésben és közös irányelvek szerinti elõterjesztése alapján - a Fertõ-tavat / Neusiedlerseet az azt övezõ településekkel együtt 2001-ben mint kultúrtájat vette fel a Világörökségi Listára.

  • Az arany város: Prága

    Az arany város: PrágaAz „arany Prága” név valószínűleg I. Károly idejéből származik, amikor arannyal vonták be a prágai vár tornyait. A kilenc dombra épült városban 31 km hosszan kanyarog a Moldva, ami a legszélesebb pontján 330 m széles. A folyó ágai számos szigetet ölelnek közre. Nevét állítólag azokról a zúgókról (csehül: práh) kapta, amelyeken nagy robajjal folyt át a víz.Történelméből fakadóan Prága építészeti, kulturális, vallási emlékek, látnivalók sokaságát vonultatja fel, melybe napjainkban a modern kor egy-két mementója is besorolható.

  • Ciprus

    Ciprus a szépség szigete és az éles kontrasztok országa. Az aranyló, napsütötte tengerparti strandok után hûvös, fenyvesekkel borított hegyvidéki területek tárulnak a látogató szeme elé, a békés, idõtlenséget sugárzó kis falvak gyökeres ellentétben állnak a modern, kozmopolita nagyvárosokkal, a tengerparti luxushotelekbõl kiterjedt, érintetlen tájakra érkezik a látogató. Ciprus azonban mindenekelõtt a béke szigete.

  • Tokio - Faházak és felhõkarcolók

    A katasztrófák után a város mindig - ha szebb nem is, de - nagyobb és modernebb lett. Az újjáépítés során nem riadtak vissza a nyugati minták utánzásától sem, ezt mutatja a Siba-parkban terpeszkedõ második Eiffel-torony, mely meglehetõsen hasonlít a párizsira, csak 13 méterrel magasabb, azaz 333 méter. A Tokiói-torony (japán-amerikai torzszülemény nevén: Tókjó tawa) kilátóteraszáról messzire kalandozhat a tekintet, a Tokiói-öbölre, Jokohamára, egészen a szent hegyig, a látóhatár peremén magasodó Fujiig.

  • Az Aggteleki Nemzeti Park

    Az Aggteleki Nemzeti ParkA nemzeti park a Sajó és a Hernád folyó között, 20 170 hektár területen helyezkedik el az Aggteleki-karszton, a Gömör–Tornai-karszt magyarországi részén. 1962-ben a karszt területén található összes barlang természetvédelmi oltalom alá került az 1961. évi 18. számú, természetvédelemről szóló törvényerejű rendelet eredményeképpen. 1979-ben az UNESCO a tájvédelmi körzetet bioszféra-rezervátummá nyilvánították, s két magterületet jelölt ki a Haragistya, valamint a Nagyoldal térségében.

  • Nyaralás 2008 - hol fogunk nyaralni és mennyiért 2008-ban?

    Hamarosan nyílik az Utazás 2008 kiállítás, amely évrõl évre vonzza az utazni vágyókat. Igaz, egyre többen már a tülekedés és a sorbaállás helyett az internetet használják keresgélésre, láthatóan ez az a kiállítás, ami mindenkinek eszébe juttatja az idei nyaralás kiválasztásának lehetõségét. Nem téved az, aki ilyenkor keresgél, hiszen akár 30%-ot is spórolhat, ha most lefoglalja a nyaralását. A jó hír az, hogy minden kedvezmény igénybe vehetõ az on-line foglalások esetében is, tehát érdemes meglátogatnunk a nagy gyûjtõ portálokat, amelyeket több ezer lehetõséget kínálva biztosítják a kedvezõ árakat.

  • Disney mesevilága

    Ugye még mindenki emlékszik arra, amikor a Magyar Televízió Dévényi Tibi bácsija a Három kívánság stábjával meglepett egy kicsiny gyermeket és repültek Párizsba, ahol a Disney parkot látogatták meg. Ajánlom mindenkinek, aki a francia fõvárosba készül, hogy ne csak az Eiffel tornyot nézzék meg, hanem ezt a csodálatos meseparkot is.

    Azt azért nem árt tudni, hogy ezen kívül még Tokio-ban találkozhatunk igazi Disney feelinges, vagyis Disney hangulatú parkkal.

  • Lenti

    Lenti és a Kerka völgye Magyarország délnyugati csücskében, a szlovén, a horvát és az osztrák határ közelében található. A térség három néprajzi tájegység (Õrség, Göcsej, Hetés) találkozási pontjában helyezkedik el. A terület központja a közel 800 éves múlttal rendelkezõ 8700 lakosú Lenti.

    A város az Adria felé vezetõ M7-es autópálya mellett fekszik. A Balatontól 75 km-re, Budapesttõl 250 km-re van – ebbõl 230 km autópálya. Bécstõl 210 km-re, Zágrábtól 120 km-re. A város életében jelentõs szerepet játszik az idegenforgalom.

  • Cseh köztársaság: nyugalom és kikapcsolódás

    Nyugalom és kikapcsolódás, ezek a szinonimák merülnek fel a legtöbb embernek a fejében, akik már egyszer ellátogattak a Cseh Köztársaságba, ebbe az elbûvölõ közép-európai országba.

    Õk már felismerték, hogy az Európai Unió eme új tagja több ezer kilométernyi turistaút által átszõtt gyönyörû természetet, hihetetlen mennyiségû kulturális mûemléket, festõi történelmi városokat és olyan nagy hírû fürdõket kínál az odalátogatóknak, melyekbe nemcsak gyógyulás, hanem pihenés céljával is érkeznek a vendégek.

  • Manchester

    Manchester õsi város, már mint római helyõrségrõl is említést találtak. Igazából a 18. században, az ipari forradalom idején lett jelentõs várossá. Ennek megfelelõen rengeteg pompás 19. századi építészeti emlék várja az idelátogatót. A sok közül néhány: Városháza, Free Trade Hall, de a korábban épült katedrális és az 1921-ben nyitott városi tõzsde is pazar látnivaló. Manchester ma London után Nagy Britannia második pénzügyi központja, pezsgõ társadalmi és kulturális élettel – három híres egyeteme van, a Rylands és a Central Reference Library az ország legjobb könyvtárai közé tartozik, de Manchester az angolszász könnyûzene fellegvára is.

  • 4 amerikai város: New York, San Francisco, Los Angeles és Miami

    New York a világ egyik legpezsgõbb, legizgalmasabb városa. Bár szépnek csak nagy jóindulattal nevezhetõ, mégis minden Amerikába utazónak ez a város az elsõdleges célpont.

    New York a világ pénzügyi központja és az USA egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb kulturális centruma.

    Ha megnéztük a kötelezõ látnivalókat, a Szabadság Szobrot, az Empire State Buildinget és a Times Square-t, szánjunk egy kis idõt a kultúrára is!

  • Csehország - 5. rész

    3. Látnivaló ©umava régió:

    Veterán Motorkerékpár- és Kerékpármúzeum Ka¹perské Horyban
    A múzeum egy középkori épület tetõterében kapott helyett Ka¹perské Hory fõterén. Az egyre bõvülõ kiállításon jelenleg 70 motorkerékpárt és kerékpárt, valamint tervrajzokat és motorokat tekinthetnek meg a látogatók. A kiállított tárgyak közül több valódi unikumnak számít, ezekbõl az itt õrzött példány az egyetlen fennmaradt darab.

  • San Francisco

    San Francisco sajátos életérzése nemzetek és kultúrák együttélésének eredménye. Talán éppen ezért lett a város az ötvenes évek beatnemzedékének és a hatvanas évek hippinemzedékének központja. Ma a közeli Szilícium-völgy komputerértelmisége és a világ minden részébõl idesereglett homoszexuálisok festõi lakó- és találkozóhelye. San Francisco egy 50 kilométer hosszú félszigeten fekszik a San Franciscói- és a San Pablo-öblök közötti Golden Gate tengerszoros déli oldalán. E tengerszoros fölött ível át a világ legcsodálatosabb függõhídja, a híres Golden Gate Bridge.

  • Röszke

    Röszke község Szegedtõl délnyugatra, a Tisza gyálai holtága, valamint a Szerb országhatár között helyezkedik el.

    Településünk 1950-ben kapott önálló rangot, tehát fiatal település, mely 3600 ha-on terül el, lakóinak száma 2009 évben 3379 fõ. A hozzánk látogató turista vagy átutazó gyönyörködhet a klebelsbergi stílusú mûvelõdési házban, az elsõ és második világháborús emlékmûben, a római katolikus templom épületében, és a mai napig még fellelhetõ napsugaras oromzatú házakban.

  • Monaco

    A Monaco a világon az egyetlen olyan hely, ahol két négyzetkilométerre, négyezer milliomos jut. A Franciaország déli partjainál elterülõ mini állam, nem tartozik a legolcsóbb helyek közé, mégis több millió turista látogatja meg egy évben. A mediterrán világ sokakat vonz ide, hiszen itt egy évben 300 napon át süt a nap. Itt mindenki szabadnak érzi magát, hiszen itt a sztárok szomszédjai is sztárok és híres emberek.

  • Petra, a Vörös sziklákba faragott világ

    Jordánia sziklába faragott, õsi rózsaszín városa, Petra is az Új hét világcsoda címû program egyik hivatalos jelöltje lett. A jelöltségi okiratot a versengés alapítója, Bernard Weber személyesen adta át Rania jordániai királynénak ünnepélyes keretek közt. Az Új hét világcsoda versengést 2007-ben hirdette meg Bernard Weber egy genfi alapítvány létrehozásával, amelynek célja a különféle történelmi emlékek megõrzése, felújítása, támogatása.

  • Brit Virgin-szigetek

    A Brit Virgin-szigetek az Egyesült Királyság tengerentúli területe. Több mint 50 sziget alkotja a Karib-térségben.

    Jelentõsebb szigetei: Tortola, Virgin Gorda, Anegada, Jost Van Dyke, Great Camanoe, Guana Island, Peter Island, Salt Island, Beef Island, Cooper Island, Ginger Island, Norman Island és több kisebb szigetecske szétszórtan a Sir Francis Drake átjáróban. Néhány sziget magántulajdonban van, például a Necker Island tulajdonosa Sir Richard Branson. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Gyarmatosításellenes Bizottsága úgy listázza, mint nem független területet.