rss
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

  • Kalocsa

  • Kalocsa igen régóta számít lakott területnek, a városban és környékén régészeti emlékek beszélnek errõl. A legrégebbi lelet egy i.sz. 300 körüli kelta település maradványait mutatja be. A honfoglaláskor a fejedelmi nemzetség szállásterülete lett.

    Államalapító Szent István király 1002 körül megalapította itt az ország második érsekségét, és elsõ érsekévé kinevezte Asztrik apátot, aki elhozta számára a pápától a koronát. Ez idõ tájt épült fel a mindenkori érsekek lakhelye, és a székesegyház, amely aztán a történelem viharainak köszönhetõen többször is újjáépült.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    A kalocsai érsekek gyakran országos hírû hadvezérek, közjogi méltóságok is voltak, mint pl. Csák Ugrin, Tomori Pál. A török megszállás tönkretette Kalocsát, az épületek romba dõltek, a lakosság elvándorolt. Az érsekség is csak 1710 körül települt vissza, és ettõl fogva a város jelentõs fejlõdésnek indult. Az egyházi intézmények, az érseki uradalom határozták meg a település lakóinak életét.

    A város érsekei sokat tettek a kultúráért is. Iskolákat alapítottak, létrehozták a (mai) Fõszékesegyházi Könyvtárat, nagyarányú építkezésekbe kezdtek.

    A XIX. századi kapitalista gazdasági fellendülés elkerülte a várost. Az ipar megmaradt a kisipari keretek között. Fejlõdött viszont a város szellemi élete: az országos hírû gimnázium mellett tanítóképzõ is létesült, és az iskolanõvérek Kalocsára telepítésével a nõnevelés ügye is elõre mozdult. Sok kulturális egylet tömörítette a civil lakosságot.

    Az 1880-as években leváltak a városról az ún. szállások, ahol a mezõgazdaságban dolgozók éltek, és külön települések lettek. A város fejlõdése lelassult, és ez a tendencia folytatódott az elsõ világháború után is. Lassan haladt elõre a gazdasági élet, melynek akkor − és azóta is − középpontja a fûszerpaprika termesztése és feldolgozása. Elõtérbe kerültek a népmûvészeti hagyományok, és elindult világhódító útjára a kalocsai folklór.
    A második világháború után, hasonlóan a többi egyházi központhoz, Kalocsa is a mellõzött települések sorába került. Megszüntettek sok iskolát, a törvényszéket, a jezsuita rendházat, helyettük börtön, fiúnevelõ intézet, laktanyák kerültek ide. A 60-as évek táján mégis fejlõdésnek indulhatott a város, újra nem kis részben a fûszerpaprikának köszönhetõen. Több könnyûipari üzem létesült, és az infrastruktúra helyzete is javult.

    Ma a város egy, az építészeti, népmûvészeti hagyományokat megõrzõ, hangulatos, ápolt település, amely vonzza a turistákat. Évente három napon június elején a Kék Madár Fesztivál, júniusban/júliusban a Duna Menti Folklórfesztivál irányítja a figyelmet Kalocsára. A millennium évében szoborpark és sétálóutca létesült a város központjában, termálfürdõvel gazdagodott, és a történelmi városközponttal, múzeumokkal együtt mindent megtesz azért, hogy jól érezze magát és szép emlékekkel távozzon mindenki, aki Kalocsára látogat.








  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A legidegesítõbb turisták!

    Szemügyre vették a különbözõ nemzetek fiainak viselkedését Európában. A világ egyik legnagyobb utazási portálja, az Expedia célja az volt, hogy fény derüljön arra, kik is a turizmus szektorban a kedvencek, illetve a rettegettek.

    A legrosszabbaknak az angolokat tartják a szállodai alkalmazottak, szorosan a kínaiak és az oroszok elõtt, míg a leginkább problémamenteseknek a japánok, németek és az amerikaiak számítanak.

  • Kréta: a nagy sziget állam az államban

    Nagy szigetnek becézik, a görögök Krétát, mivel Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete. A krétai emberek életritmusát az idõjárás határozza meg. Késõn kezdõdik náluk a nap és délig ülnek a frappéjukat kavargatva egy-egy taverna teraszán, jókat beszélgetve egymással.

    A kis ebéd utáni szieszta nem csak az emésztést segíti, hanem a nagy hõségtõl is megvéd. Késõ délután, a hõség enyhülésével ismét kinyitnak az üzletek és megindul az élet.

  • Rábapatona

    Rábapatona 2500 lelkes, rábamenti község Gyõr-Moson-Sopron megyében a Rába folyó bal partján. A Gyõrtõl 18 kilométerrel nyugatra található települést a 85-ös számú fõútvonalon, vagy Koroncó érintésével, a Rába hídon átkelve közelíthetjük meg.

    A helyi hagyomány szerint a községet besenyõk alapították. A település nevét elõször egy 1253-ban kiállított oklevélben említik villa Patona alakban. A falu a XIV. század közepétõl a gyõri káptalan birtoka lesz, és ennek köszönhetõen évszázadokon keresztül Káptalan-Patona néven említik.

  • Kalocsa, a paprika hazája

    Budapesttõl 120 km-re délre, a Dunától mintegy 5 km-re fekszik ezeréves katolikus városunk, a 18.500 lakosú Kalocsa. A Duna-Tisza köze legrégebbi városának legfontosabb, legmeghatározóbb építészeti remekei az egyházhoz kapcsolódnak.

    Az elsõ székesegyházát államalapító királyunk, Szent István építtette, aki megkeresztelkedésével elsõként ismerte el, vette fel, majd terjesztette el népe körében a keresztény vallást. Elsõ érseke Asztrik apát lett, aki elhozta a pápától kapott koronát Magyarországra.

  • Ferrari World Abu Dhabi

    Az új Közel-Keletként elhíresült Arab Emirség, Dubai testvére Abu Dhabi újabb világszínvonalú csáberõt vetett be a turisták megszerzéséhez. A Ferrari F430 Spider világ által ihletett hullámvasút jelenti most az új arab csodát.

    A park megnyitásával az olasz sportautó gyártó belépett a szórakoztatóiparba. A Ferrari világát 20 különbözõ túra segítségével ismerhetjük meg. Természetesen a legnagyobb attrakciót a GT hullámvasút jelenti, amelynek minden kocsija egy Ferrari F430 Spider másolat.

  • Kuba

    Kuba több, mint az Antillák legnagyobb szigete, Egy tekervényes szigetvilág, amely a fõ szigetet veszi körül (körülbelül Florida kétharmada), az Ifjúság szigete (Isla de la Juventud) és körülbelül 4500 korallsziget (cayo) és szigetecske. Ennek a Karib szigetnek a változatos felszíne 110,992 km2 - en terül el. Az ország a Mexikói-öböl bejáratánál fekszik 140 km-re a Bahamáktól, 146 km-re Jamaikától, 180km-re Floridától és 210 km-re Cancuntól. Kuba a nemzetközi kultúrális élet sok jelentõs figuráját adta, úgymint a képzõmûvészetek, film, balett, modern tánc és színház. Az országban a hagyományos zenét is felélesztették, úgymint a danzón, son, bolero, mambo, cha-cha-cha, stb.

  • Frankfurt: Egy kis Amerika Európában

    Frankfurt am Main Hessen legnagyobb és egyben Németország ötödik legnagyobb városa. Több mint 670 ezer lakosa van.

    Az egykori német császári koronázóváros ma fontos pénzügyi, kereskedelmi és kulturális központ. Itt székel az Európai Központi Bank, valamint itt található Európa egyik legnagyobb tõzsdéje, a Frankfurti Értékpapírtõzsde és a világ legnagyobb határidõstõzsdéje, az EUREX. Frankfurt az Európai Unió egyik leggazdagabb városa. A manager-magazine.de felmérése szerint az élet minõségét tekintve hetedik helyen áll a világon.

  • Eger

    Az egri borok, a barokk mûemlékek, a termálfürdõ, az enyhén lankás táj és a külföldön is híres magyaros vendégszeretet vonzó turisztikai élményt jelent az idelátogatóknak. A turistákat és a városlakókat több mint 330 vendéglátóipari egység várja. A török idõket idézi az egri minaret, - melynek teraszáról megcsodálhatjuk a várost- és a Törökfürdõ. Az oszmán hadak elleni küzdelemre emlékeztetnek a Dobó téren látható szoborcsoportok. A tér fölé magasodó középkori vár, - a XVI. század gyõztes végvára - ahol Dobó István várkapitány maroknyi csapatával 1552-ben több mint egy hónapig állt ellen a negyvenszeres török túlerõnek.

  • Egyiptom

    Sok kalandfilm és misztikus történet helyszínéül szolgált már ezen mesés és titokzatos világ. Egyiptom és a fõváros Kairó, sokaknak okozott már egy életre szóló élményt, hiszen ami itt látható, olyat egyik ország sem tud mutatni. Egyiptomba érdemes elutazni egész évben, hiszen ebben az országban mindig szép az idõ.

    Vásárolhatunk a szabadáras piacokon, ahol alkudozni lehet, vagy üzletekben és szupermarketekben, ahol fix árak vannak. Az ajándéktárgy-boltok. trafikok és élelmiszer boltok 9 óra körül nyitnak és késõ estig tartanak nyitva.

  • Sziklalabirintusok - a természet oázisai

    A cseh sziklalabirintusok európai unikumnak számítanak. A három legjelentõsebb a Cseh Paradicsom, a Cseh Svájc és az Adršpach-teplicei sziklák. Csehország különleges vidéke a Cseh Paradicsom, amely Mnichovo Hradi tì, Jièín és Turnov városok között terül el, joggal viseli elnevezését. A sziklalabirintusokkal teli romantikus völgyeket legelõk, varázslatos kilátást biztosító sziklakilátók és festõi faházak tarkítják. A táj történelmi emlékekben is szokatlanul gazdag...

  • Kétegyháza

    Kétegyháza 4300 lakossal rendelkezõ nagyközség Gyulától 11 km-re délre. A középkori falut 1412-ben említik elõször. Ez a település a 17. század végén, a török kiûzése idején elpusztult.

    A 18. században éledt újjá. 1724-ben Zaránd megyébõl telepítettek román lakosokat, majd az 1800-as évek elején magyarok is érkeztek. A falut rendezték, s ma a betelepített községek sakktáblaszerû utcái, jellemzik. A község legnagyobb magyarországi román nemzetiségû település.

  • Vilnius - a jazz- és rockimádók városa

    Kelet-Európa egyik legszebb városának tartják e 700 éves, az egykori római, bizánci és eurázsiai utak keresztezõdésében épült litván fõvárost. Egyébként Európa földrajzi közepe alig 20 kilométerre található innen, érdemes megtekinteni a helyszínen állított szoborparkot. Az 570 ezer lakosú város tudományos élete kiemelkedõ, a diákok nyolc egyetem közül választhatnak, nem véletlen hát a lakosok magas iskolai végzettsége és kiváló nyelvtudása.

  • Brazília

    Az Isten brazil, erről meg vannak győződve Latin Amerika legnagyobb országának lakói. Felfogásuk szerint az Úr hat nap alatt teremtette meg a világot, s a hetedik napon Rio de Janeirot. A természet valóban jót akart Brazíliának, hisz termékeny földet adott neki, gazdag ásványkincseket, csodálatos tengerpartokat és életvidám embereket. A „leg-ek országára” jellemző a népek és kultúrák keveredése, a fantasztikusan sokszínű növényés állatvilág, a kitűnő konyha és a szamba ritmusa.

  • Nem mindennapi látvány: virágzó sivatag

    Nem mindennapi látvány: virágzó sivatagA világ leghíresebb badlandjei Észak-Amerika közép-nyugati tájain találhatóak, amelyek a száraz és félszáraz területek agyagban és homokban gazdag vidékeinek lepusztulás formája. A vidéket először les mauvaises terres à traversernek, csak áthaladásra alkalmas területnek nevezték a kietlen vidéket. Azonban tavasszal, ha minden feltétel adott, egy rendkívüli színes robbanásnak lehetünk tanúi gyönyörű vadvirágok formájában. A csapadékmennyiség kulcsfontosságú, de emellett szükség van a rendszeres időközönkénti megfelelő mennyiségű kiterjedő esőzésre.

  • Kairó: a fáraókori látnivalók hazája

    Kairó: a fáraókori látnivalók hazájaAfrika és a Közel-Kelet legnagyobb városa Kairó, a világ 13. legnépesebb városa. Kairó a Nílus folyó partján és szigetein fekszik, Egyiptom északi részén, délre attól a ponttól, ahol a folyó kilép a sivatagi völgyéből és három részre ágazik a Nílus-deltát kialakítva. Míg Kairó nyugati részén főleg kormányzati épületek vannak, addig a keleti részen több száz műemlék jellegű mecset helyezkedik el. Az óvárosban található iszlámista építőművészeti remekművek 1979 óta az UNESCO világörökség része. A város magában foglal két szigetet, Gezira és Roda.

  • Gönyû

    Gönyû község a Duna mellet Gyõr-Moson-Sopron megye keleti szélén, a Mosoni-Duna torkolatától a Bakonyérig terül el a gyõri kistérségben, Gyõrtõl 18 km-re, a Duna jobb partján található és régi hajós múltra tekint vissza.

    Sok kedvezõ adottsággal rendelkezõ község, északon a Duna, délen egy 3200 ha-os erdõ (a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet része), keleten a Cuha-Bakonyér határolja. Lakossága 3100 fõ körül ingadozik. A község az 1.sz. fõközlekedési út szeli ketté.

  • A Vatikán

    A "minden út Rómába vezet" közmondásos fogalma az olasz fõváros középpontjában, a Tevere partján falba ütközik, de ez nem jelent akadályt. A földkerekség legkisebb, alig fél négyzetkilométernyi területû államát veszi körül, melynek államfõje ugyanakkor több, mint 900 millió katolkius, a világ legnagyobb vallási közössége felett uralkodik. Következésképp a Stato della Cittá del Vaticano, a Vatikánváros állam több, mint egy érdekes maradvány a középkorból.

  • Bern: Svájc központja

    Bern mintegy Svájc közepén fekszik az Aare folyó partján.

    Az óváros a folyó egyik hurokszerû kanyarulatában fekszik, innen terjed ki a város minden égtáj felé néhol egészen 12 kilométer távolságban is. Északról a Breitenrain, Wankdorf és Lorraine negyedek szegélyezik a központot, keleten a Schosshalde és délen Kirchenfeld. Ezeket a negyedeket hidak kötik össze a városközponttal. A hidak nevei a következõk: Lorrainebrücke, Kornhausbrücke, Nydeggbrücke, Kirchenfeldbrücke, Monbijoubrücke. Nyugatról Bümpliz és Bethlehem negyedek veszik körül a centrumot.

  • Az arabok megint nagyot álmodtak: épül a nulla emissziós város

    Abu Dzabi megkezdte a világ elsõ zöld városának építését, ahol nem lesz se szén-dioxid-kibocsátás, se környezetszennyezés, se autóforgalom - olvasható a BBC News honlapján. Az ötvenezres városban fog mûködni egy hidrogén erõmû, az energia nagy részét pedig nap- és szélenergiából állítják elõ – mindez 22 milliárd dollárért. A város neve Maszdar, és nyolc év múlva lesz készen mintegy 22 milliárd dolláros beruházással.

  • Kétszázan fõzték a hallét a szegedi Tisza-parton

    Szeged - Kétszáznégy nevezõ fõzte legjobb tudása szerint szombaton a halászlevet a XII. Nemzetközi Tiszai Halfesztiválon.

    Frank Sándor a legjobbakról szólva elárulta, hogy idén hét versenyzõ nyerte el az Örökös halfõzõ címet. A Tisza-parti városban ugyanis elsõsorban a részvétel a fontos, és a rangos díjat az nyeri el, aki hét alkalommal már megfõzte a hallét a rendezvény tizenkét éve alatt és ezt a zsûri igazolta. Összesen csaknem húszan tartoznak már ebbe a klubba, miután évente öt-hat szakácsnak sikerül megszereznie az érdemrendet.

  • Abádszalók

    A Tisza- tó legkiépítettebb idegenforgalmi központja Abádszalók. A település a Tisza- tó bal partján, a Nagykunság nyugati határán Szolnok és Tiszafüred között fekszik. 4989 lakosa van. A múlt: A falu Tiszaabád és Tiszaszalók egyesülésével jött létre 1896- ban. Abádot, mint fontos Tiszai révhelyet, Thonuzoba besenyõvezér birtokaként említi Anonymus. Szalók neve pedig török eredetû, a honfoglalás kori Zaluch (Szalók) személy-, és nemzetségnévbõl alakult ki.

  • Kész a SkyCourt: Újabb látványossággal gazdagodott az ország

    A SkyCourt kivitelezésével megbízott szegedi KÉSZ Zrt. átadta a Budapest Airportnak a SkyCourt, vagyis Égi Udvar épületét. Az errõl szóló megállapodást ünnepélyes keretek között írta alá Szalados László a KÉSZ- és Jost Lammers, a repülõteret üzemeltetõ cég vezérigazgatója.

    A SkyCourt rendszereit tavaly december óta tesztelik folyamatosan és intenzíven a szakemberek, hogy semmilyen hiba ne fordulhasson elõ a valós mûködés közben. A hosszú birtokbavételi folyamat pedig január 14-én indult, amikor a kivitelezõ az elsõ néhány helyiség kulcsát átadta a Budapest Airport képviselõinek.

  • Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta

    A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggõ, természetes füves pusztája, vagyis nem az erdõk kiirtása és a folyószabályozás eredményeként jött létre. Az 1973-ban létrehozott elsõ magyar nemzeti park az ország legnagyobb védett területe (82 ezer hektár). Jelentõs része Bioszféra Rezervátum, egynegyede pedig a vizes élõhelyek védelmérõl szóló Ramsari Egyezmény alapján nemzetközi védettséget is élvez.

    A Hortobágy az ember és természet kíméletes földhasználaton alapuló, s így fajok és élõhelyek tekintetében nagyfokú biológiai változatosságot fenntartó, harmonikus együttélésének egyedülálló példája, kimagasló tájképi értékekkel rendelkezik.

  • Világörökségünk: az Andrássy út és történelmi környezete

    Az Andrássy út (korábban Sugárút, Népköztársaság útja) Budapest egyik (majdhogynem egyetlen) sugárútja, mely a Terézvárosban (Budapest VI. kerületében) található. A Belvárost köti össze a Városligettel. Az Andrássy út az alatta haladó Millenniumi Földalatti Vasúttal együtt 2002-ben a világörökség része lett. Terézváros fõ ütõere a 19. századig a Király utca volt, ez kötötte össze a Belvárost a külsõbb területekkel és a Városligettel. Bár a Király utcán még villamos is közlekedett, a század közepére már nem volt képes a megnövekedett forgalom kiszolgálására.

  • Túrák Tihanyban

    Az aranyszõrû kecskéket legeltetõ királylány mondája Tihany riadó leányáról szóló Csokonai-vers, vagy Gyulaffy László végvári kapitány tetteirõl szóló történelmi híradások ugyanarra a tájra csábítanak bennünket, mint a téli ruhák között megbújó, "molyûzõ" levendulás zsákocska. Ez a hely a Tihanyi-félsziget, mely a Balaton északi partján mintegy 4 km-re nyúlik be a tó vízébe. Hagyjuk otthon az autót, és utazzunk vonattal Balatonfüredig.

  • Olcsó tippek Londonba

    London valamikor még távoli úticélnak számított, de a fapados légitársaságoknak hála ma már nagyon sokan eljutnak ebbe a nyüzsgõ, kozmopolita nagyvárosba. Nem ritka, hogy valaki csak egy-egy kiállításra, színielõadásra „ugrik ki”, vagy éppen az aktuális árleszállítások vonzzák a brit fõvárosba. A tényen azonban még az elérhetõség sem változtat: egy londoni hétvége bizony drága mulatság. Ha azonban elég leleményesek vagyunk, akár több tízezer forintot is meg tudunk spórolni személyenként.

  • Tiszavid

    Már az Árpádházi királyaink korában ismert település volt. 1038-ban vám és sóhivatal mûködött itt. A Munkács- Beregszász- Kisvárda kereskedelmi útvonal keresztezte itt a Tiszát. Akkor még Vídtelke nevû településen keresztül mûködõ kompon szállították a vágómarhát, árucikkeket.

    A település nevének elõtagja a Tisza folyóra utal, míg utótagja valószínû, hogy az 1063-ban élt, s a Gutkeled nemzetséghez tartozó Keled fia Vid comes (ispán) nevére utal, aki Salamon király udvari tanácsosa volt. Személynévi eredetû helynév; a Gut-Keled nemzetség családfáján is szerepel Vid ispán a XI. században.

  • Franciaország a legkedveltebb turisztikai célpont

    A turisták legkedveltebb célpontja a világon Franciaország, amely ugyanakkor a legkevésbé vendégszeretõ népek listájának is az élén áll, adta hírül kedden a Le Figaro címû napilap. Hosszú ideje Franciaországba látogat el a legtöbb turista: évi 75 millió látogatóval Spanyolországot (54 millió), az Egyesült Államokat (46 millió), Kínát (42 millió) és Olaszországot (38 millió) körözi le. Bevétel szempontjából viszont a tavalyi 34 milliárd eurós turisztikai forgalmukkal csak harmadik helyen állnak a franciák az Egyesült Államok és Spanyolország mögött.

  • A Visegrádi fellegvár

    A Fellegvár a visegrádi várrendszer (vízivár, alsóvár, felsõvár) legismertebb tagja, mivel a Várhegy tetején álló építmény minden irányból messzirõl látszik, s a visegrádi kirándulások, túrák leggyakoribb célja.

    A szabálytalan alakú várat az autóparkoló mögötti, ötszög alakú külsõ keleti kaputoronynál érjük el, majd a a külsõ várudvarra, (panoráma!), az alsó várudvarra és az erõs déli kaputornyon át a belsõ várudvarra juthatunk el. A belsõ vár alsó udvarában valaha a várõrség lakott. Itt van a kõkávás kút is, amely a védõk szerencséjére igen bõvizû volt.

  • Halkidiki Budapesten

    Bár a magyarok egyik legkedveltebb utazási célpontja évek óta Görögország, ma már az egyes régiók külön-külön is invitálják a magyar vendéget: a Halkidiki régió is bemutatkozott Budapesten. A régiót alkotó, három földnyelven elterülõ Kaszándra, Szithonia és Athosz Theszalonikitõl dél-keletre terül el és mélyen belenyúlik az Égei-tengerbe. Ezüstös olívaligetek, aranyló gabonamezõk, festõi szõlõültetvények, méregzöld fenyõerdõk és mindehhez a kék tenger sós levegõje - így összegezte a félszigetek természeti vonzerejét Halkidiki turisztikai képviselõje.

bohócdoktor vizit szja 1%