A 11.000 lakosú Kapuvár - melyet a Hanság fõvárosaként is emlegetnek - , Magyarország északnyugati részén, a Kisalföld két tájegységének - a Rábaköznek és a Hanság - medencének - találkozásánál, kedvezõ közlekedésföldrajzi helyzetben, a 85-ös fõ út két oldalán Gyõrtõl 49, Soprontól mintegy 39 km-re található.
A város központjától 12 km-re észak felé található a pamhageni határátkelõ. Kapuvár település létrejötte a honfoglalás utánra tehetõ.
A környék látnivalói között kiemelt szerepet tölt be városunk szempontjából a Fertõ-Hanság Nemzeti Park és a Fertõparti világörökség: Közép-Európa egyik legkülönlegesebb "vadvíz országába" csöppenünk. Elõször 1199-ben említi egy oklevél a Fertõ tavat. nagyobb része Ausztriához tartozik, magyarországi területe 82 km². Átlagos mélysége 60-70 cm, de a legmélyebb pontján is csak 160 cm-es a víz. A tavat változatos táj veszi körül és része a közel 20 ezer hektáros Fertõ-Hanság Nemzeti Parknak. 300 fészkelõ, illetve átvonuló madárfajt figyelhetünk meg itt, magában a tóban mintegy 30 halfajta él. Vizében élvezet a fürdés, de csónakázni, vitorlázni, télen pedig korcsolyázni lehet a jégen. A Fertõ-táj megõrzött építészeti egységét, a Fertõ tó nádövezetét, egydeülállóan gazdag madár és állatvilágát 2001. évben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Az ökoturisztikai kínálat évrõl évre bõvebb lehetõséget kínál az ide látogató turisták számára, mint például a Fertõ tavi kenutúrák, lovaglási lehetõség Göbösmajorban, sétakocsikázás lovaskocsikon, kerékpártúrák szervezése a Hanyitók Kerékpáros Centrumból elindulva át az osztrák határon.
A város gazdasági életében a könnyû és az élelmiszeripar mellett a mezõgazdaság a meghatározó. Egyre nagyobb szerepet játszik a szolgáltatásokhoz, ezen belül pedig az idegenforgalomhoz kapcsolódó tevékenység, melynek keretében a Flóra Gyógyfürdõ és a Hanyistók Kerékpáros Centrum emelhetõ ki leginkább.
A Kapuvári Csoda:
A legdinamikusabban fejlõdõ és fejlesztésre váró az egészségturisztika területe, ahol az országban egyedülálló kezelési lehetõséget biztosító gyógyító eljárás kap szerepet, mely nem más, mint a szénsav-gázfürdõs kezelés angiológiai problémák kezelésére. Az „Érbetegek Mekkája” így ez a kapuvári csoda, melyet a Lumniczer Sándor Kórház Rendelõintézet Angiológiai Osztályán komplex rehabilitációs program keretében alkalmaznak. A háromhetes rehabilitációs kúra programjában a rizikó- és kísérõbetegségekre is kiterjedõ szakorvosi ellátás mellett a mozgásterápia, fizikoterápia, dietoterápia, életmódterápia, pszohoterápia és speciális balneoterápia, a szénsav-gázfürdõ tartoznak.
A kapuvári Lumniczer Sándor Kórház angiológiai (érbeteg) rehabilitációs központ kialakításával kórházunk és a város életében is kiemelt jelentõségû projekt valósul meg, hiszen országos viszonylatban is egyedülálló rehabilitációs központ 2010 májusára készül el. A beruházás célja, hogy az angiológiai – érszûkületben, végtagkeringési zavarban szenvedõ – betegek ellátását, a kialakítandó épület-együttesben, a modern gyógyítást szolgáló eszközökkel, korszerû terápiás eljárásrendi keretek közt tudjuk elvégezni.
A csúcsminõségû gyógyvíz:
A város nagy kincse a 62 C°-os, 1762 méter mélyrõl elõtörõ minõsített gyógyvíz, melyet bõ hozamú források táplálnak. Az orvosi kísérleti protokoll kettõs, vak, utókövetéses módszerrel az idült mozgásszervi betegek fürdõkezelésének valamint az idült légzõszervi betegek inhalációs kúrájának eredményességét vizsgálta. Magas sókoncentrációja következtében idült nõgyógyászati betegségek fürdõkezelésére is eredményes. A termálvízre alapozott terápiák köre a gyógyászati épület megnyitásával folyamatosan bõvül (kádfürdõ, masszázs, gyógytorna, fizikoterápia stb. ). Zárt terû inhalatórium létesítésével és gyógyvíz modern porlasztásos módszerrel történõ felhasználásával az idült légzõszervi betegségek folyamatos kezelése is biztosítható. A gyógyvíz tagadhatatlan elõnyeit a Flóra Gyógyfürdõben élvezheti minden ide látogató vendégünk.
Történelem:
Kapuvár település létrejötte a honfoglalás utánra tehetõ. A már 1162-bõl adatolható település (castrum illud quod vulgariter Capuu dicitur), melynek elsõ ismert várnagyát egy III. Andrásnak címzett jelentés említ. A királyi várat Zsigmond király hívének Kanizsay Jánosnak adományozza, majd leányágon öröklõdve Nádasdy Tamásé lett.
A település várának hadászati jelentõsége a török idõkben ismét növekedett, az oszmán csapatok többször elfoglalták, de tartósan nem tudták megvetni a lábukat Kapuváron. Idõközben a település mezõvárossá vált (1558), a várvédõinek Nádasdy Ferenc telkeket adományozott (1639-tõl). Esterházy Pál nádor örökjogon szerezte meg magának, így Kapuvár az óriási Esterházy uradalom része lett 1681-ben. Az Eszterházyak barokk stílusú kastéllyá építették újjá, és akkor nyerte el a ma is látható formáját. E kastélynak lakója volt rövid ideig a legendás víziember, Hany Istók.Kapuvár mezõvárost az 1871. évi törvénykezés újból "községgé" minõsítette vissza, de pecsétjén öntudatosan továbbra is feltüntették a "mezõváros" szót. A XIX. század végére Kapuvár környékén erõs kapitalizálódási folyamat indult meg. 1864-ben a kapuvári uradalmat báró Berg Gusztáv vette bérbe, aki továbbfejlesztette a gazdaságot, a csatornázások folytatásával további szántóföldeket nyert a Hanság lápterületeibõl, 1880-ban gazdasági vasutat épített Kapuvár vasútállomás és Öntésmajor között, mely a századfordulóra az egész béruradalmat behálózta. Meghonosította a korszerû cukorrépa termesztést. A nyersanyagot az 1879-ben épült petõházi cukorgyárba szállította. Emellett malmot, szeszgyárat valamint fûrésztelepet is létesített.
1875-ben, báró Berg Gusztáv hosszadalmas szervezõ munkája eredményeként megépült a Gyõr-Sopron-Ebenfurti vasút, a majorokat, fõ útvonalakat ma is meglévõ, impozáns fasorokkal díszíttette. Nem véletlen, hogy 1900-ban a párizsi világkiállításon elsõ díjat nyert a kapuvári uradalom mintagazdasággá alakításáért. Sopron vármegyében Kapuváron építettek elõször polgári iskolát, s ezzel egy idõben közkórházat.
Az I. világháborút követõen fél évig településünk adott helyet a Sopron vármegye hivatalainak. Az Esterházy Hercegi Hitbizomány modern, szociálisan érzékeny, az alkalmazottaknak viszonylag magas életszínvonalat biztosító nagybirtokként került a II. világháború után államosításra. 1950-es években számottevõ ipartelepítés kezdõdött melynek köszönhetõen Kapuvár 1969-ben ismét visszakapta városi rangját és azóta is kistérségi központként mûködik. A város gazdasági életében a könnyû és az élelmiszeripar mellett a mezõgazdaság a meghatározó. Egyre nagyobb szerepet játszik a szolgáltatásokhoz, ezen belül pedig az idegenforgalomhoz kapcsolódó tevékenység, melynek keretében a Flóra Gyógyfürdõ és a Hanyistók Kerékpáros Centrum emelhetõ ki leginkább.
Általános információk (turizmus, kultúra):
A „Hanyistók Kerékpáros Centrum” névre keresztelt szolgáltató központ – mely 2006. decemberében került átadásra az üzemeltetõ Flóra Kft-nek – egy olyan multifunkcionális épület, amelyben szálláshelyek, kiállítóterem, kerékpárkölcsönzõ, étterem, konferenciaterem, internetes kávézó, turinform iroda kap helyet. Az épület mintegy 900 m² nagyságú területen, három szinten kínálja a felsorolt szolgáltatásokat az ide érkezõ vendégeknek.
Az épület külsõ környezete is igazodni kíván a kezdetekben megfogalmazott egészséges életmód és a természetes környezet kínálta lehetõségek kihasználására, így az épület udvarán a helyi éghajlatnak és adottságoknak leginkább megfelelõ növénykultúra került ültetésre. Manapság az egészséges életmód, az egészség megõrzésére és a betegségek megelõzésére való törekvés hazánkban is egyre inkább teret hódít. Ennek a trendnek kiemelt szegmense a kerékpározás, hiszen nagy területeket lehet viszonylag kis fizikai erõfeszítéssel testközelbõl megismerni. A kerékpáros turizmushoz szorosan kapcsolható az ökoturisztika, amely az érintetlen természeti értékek megismerését, tekinti fõ feladatának.
A helytörténeti értékek minél szélesebb közönség elõtti megmutatása érdekében a Hanyistók legendáját, és Pátzay Pál hagyatékát dolgoztuk fel és elevenítjük meg az épület falai között, amelyek elválaszthatatlan részei a helyi kultúrtörténetünknek. A szobrászmûvész alkotásaiból állandó kiállítás nyílt az épületben, valamint Hany Istók történetét egy DVD összeállítás tartalmazza, melyet a késõbbiek folyamán tovább fejleszthet a város.
Városunk lehetõségei a kerékpáros turizmus számára kedvezõ lehetõségeket nyújtanak. Kiépített kerékpáros útvonalak találhatók a Hansági természeti vidéken, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az osztrák kerékpárútvonalakhoz, továbbá kapcsolatot biztosítnak a Fertõparti és a Szigetközi kerékpárútrendszerek között
Fertõ-Hanság Nemzeti Park természeti kincseinek felfedezése. A nemzeti park feladata a védett hansági és lápi mocsárvilágnak, valamint a Fertõ tavi nádvilág természeti értékeinek megóvása. Kiemelt feladat a természetes génbankok védelme, faj és fajtafenntartás. A Hanság élõvilágát bemutató állandó kiállítás az öntésmajori múzeumban kerül bemutatásra. A Hanság csodálatos madárvilága pedig Madárvártán tekinthetõ meg. Az elmúlt idõszak fejlesztései révén mintegy 2.500 ha nagyságú terület természetes elárasztásával megtörtént a területek visszamocsarasítása, helyreállítva ezzel az õshonos növényi fajok természetes életterét. Visszatelepítésre kerültek olyan a területrõl kipusztult fajok, mint a vidra, a túzok, a feketególya, rétisas, magyar szürkemarha, vagy a vizibivaly, melyek korábban a hansági táj természetes részét képezték.
A lovasturizmus az utóbbi években erõteljes fejlõdésnek indult. Mind a sportlovaglás, mind a gyógylovaglás elõtérbe került. Mûködik városunkban az érdeklõdõk számára a védett természeti értékek bemutatását szolgáló lovaskocsis túrák szervezése is. A környék természeti és vízrajzi adottságai lehetõvé teszik a vadászattal és horgászattal szívesen foglalkozó vendégek igényeinek kiszolgálását.
Kapuvár és környéke bõvelkedik olyan népi és népmûvészeti, valamint építészeti adottságokban és hagyományokban, amelyek a távolabbról érkezõ idegenek számára érdekességet jelentenek. ( Pl.: höveji csipke, kapuvári verbunk, rábaközi népviselet, gasztronómiai különlegességek, stb.) A környéken találhatóak a fertõdi, nagycenki, röjtökmuzsai és mihályi kastélyok, melyek a magyar építészet kimagasló értékei közé tartoznak.
