rss
  • Kapuvár - A hanság fõvárosa

  • A 11.000 lakosú Kapuvár - melyet a Hanság fõvárosaként is emlegetnek - , Magyarország északnyugati részén, a Kisalföld két tájegységének - a Rábaköznek és a Hanság - medencének - találkozásánál, kedvezõ közlekedésföldrajzi helyzetben, a 85-ös fõ út két oldalán Gyõrtõl 49, Soprontól mintegy 39 km-re található.

    A város központjától 12 km-re észak felé található a pamhageni határátkelõ. Kapuvár település létrejötte a honfoglalás utánra tehetõ.

    A már 1162-bõl adatolható település (castrum illud quod vulgariter Capuu dicitur), melynek elsõ ismert várnagyát egy III. Andrásnak címzett jelentés említ. A királyi várat Zsigmond király hívének Kanizsay Jánosnak adományozza, majd leányágon öröklõdve Nádasdy Tamásé lett. A város szívében fekvõ parkot század eleji klasszicista épületek és az 1884-ben eklektikus stílusban épült Szent Anna templom fogja körül. Itt áll az 1750 körüli barokk stílusúvá alakított Esterházy kastély is, melyben a Polgármesteri Hivatal és a Rábaközi Múzeum is megtalálható.

    A környék látnivalói között kiemelt szerepet tölt be városunk szempontjából a Fertõ-Hanság Nemzeti Park és a Fertõparti világörökség: Közép-Európa egyik legkülönlegesebb "vadvíz országába" csöppenünk. Elõször 1199-ben említi egy oklevél a Fertõ tavat. nagyobb része Ausztriához tartozik, magyarországi területe 82 km². Átlagos mélysége 60-70 cm, de a legmélyebb pontján is csak 160 cm-es a víz. A tavat változatos táj veszi körül és része a közel 20 ezer hektáros Fertõ-Hanság Nemzeti Parknak. 300 fészkelõ, illetve átvonuló madárfajt figyelhetünk meg itt, magában a tóban mintegy 30 halfajta él. Vizében élvezet a fürdés, de csónakázni, vitorlázni, télen pedig korcsolyázni lehet a jégen. A Fertõ-táj megõrzött építészeti egységét, a Fertõ tó nádövezetét, egydeülállóan gazdag madár és állatvilágát 2001. évben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Az ökoturisztikai kínálat évrõl évre bõvebb lehetõséget kínál az ide látogató turisták számára, mint például a Fertõ tavi kenutúrák, lovaglási lehetõség Göbösmajorban, sétakocsikázás lovaskocsikon, kerékpártúrák szervezése a Hanyitók Kerékpáros Centrumból elindulva át az osztrák határon.

    A város gazdasági életében a könnyû és az élelmiszeripar mellett a mezõgazdaság a meghatározó. Egyre nagyobb szerepet játszik a szolgáltatásokhoz, ezen belül pedig az idegenforgalomhoz kapcsolódó tevékenység, melynek keretében a Flóra Gyógyfürdõ és a Hanyistók Kerékpáros Centrum emelhetõ ki leginkább.

    A Kapuvári Csoda:

    A legdinamikusabban fejlõdõ és fejlesztésre váró az egészségturisztika területe, ahol az országban egyedülálló kezelési lehetõséget biztosító gyógyító eljárás kap szerepet, mely nem más, mint a szénsav-gázfürdõs kezelés angiológiai problémák kezelésére. Az „Érbetegek Mekkája” így ez a kapuvári csoda, melyet a Lumniczer Sándor Kórház Rendelõintézet Angiológiai Osztályán komplex rehabilitációs program keretében alkalmaznak. A háromhetes rehabilitációs kúra programjában a rizikó- és kísérõbetegségekre is kiterjedõ szakorvosi ellátás mellett a mozgásterápia, fizikoterápia, dietoterápia, életmódterápia, pszohoterápia és speciális balneoterápia, a szénsav-gázfürdõ tartoznak.

    A kapuvári Lumniczer Sándor Kórház angiológiai (érbeteg) rehabilitációs központ kialakításával kórházunk és a város életében is kiemelt jelentõségû projekt valósul meg, hiszen országos viszonylatban is egyedülálló rehabilitációs központ 2010 májusára készül el. A beruházás célja, hogy az angiológiai – érszûkületben, végtagkeringési zavarban szenvedõ – betegek ellátását, a kialakítandó épület-együttesben, a modern gyógyítást szolgáló eszközökkel, korszerû terápiás eljárásrendi keretek közt tudjuk elvégezni.

    A csúcsminõségû gyógyvíz:

    A város nagy kincse a 62 C°-os, 1762 méter mélyrõl elõtörõ minõsített gyógyvíz, melyet bõ hozamú források táplálnak. Az orvosi kísérleti protokoll kettõs, vak, utókövetéses módszerrel az idült mozgásszervi betegek fürdõkezelésének valamint az idült légzõszervi betegek inhalációs kúrájának eredményességét vizsgálta. Magas sókoncentrációja következtében idült nõgyógyászati betegségek fürdõkezelésére is eredményes. A termálvízre alapozott terápiák köre a gyógyászati épület megnyitásával folyamatosan bõvül (kádfürdõ, masszázs, gyógytorna, fizikoterápia stb. ). Zárt terû inhalatórium létesítésével és gyógyvíz modern porlasztásos módszerrel történõ felhasználásával az idült légzõszervi betegségek folyamatos kezelése is biztosítható. A gyógyvíz tagadhatatlan elõnyeit a Flóra Gyógyfürdõben élvezheti minden ide látogató vendégünk.

    Történelem:

    Kapuvár település létrejötte a honfoglalás utánra tehetõ. A már 1162-bõl adatolható település (castrum illud quod vulgariter Capuu dicitur), melynek elsõ ismert várnagyát egy III. Andrásnak címzett jelentés említ. A királyi várat Zsigmond király hívének Kanizsay Jánosnak adományozza, majd leányágon öröklõdve Nádasdy Tamásé lett.

    A település várának hadászati jelentõsége a török idõkben ismét növekedett, az oszmán csapatok többször elfoglalták, de tartósan nem tudták megvetni a lábukat Kapuváron. Idõközben a település mezõvárossá vált (1558), a várvédõinek Nádasdy Ferenc telkeket adományozott (1639-tõl). Esterházy Pál nádor örökjogon szerezte meg magának, így Kapuvár az óriási Esterházy uradalom része lett 1681-ben. Az Eszterházyak barokk stílusú kastéllyá építették újjá, és akkor nyerte el a ma is látható formáját. E kastélynak lakója volt rövid ideig a legendás víziember, Hany Istók.Kapuvár mezõvárost az 1871. évi törvénykezés újból "községgé" minõsítette vissza, de pecsétjén öntudatosan továbbra is feltüntették a "mezõváros" szót. A XIX. század végére Kapuvár környékén erõs kapitalizálódási folyamat indult meg. 1864-ben a kapuvári uradalmat báró Berg Gusztáv vette bérbe, aki továbbfejlesztette a gazdaságot, a csatornázások folytatásával további szántóföldeket nyert a Hanság lápterületeibõl, 1880-ban gazdasági vasutat épített Kapuvár vasútállomás és Öntésmajor között, mely a századfordulóra az egész béruradalmat behálózta. Meghonosította a korszerû cukorrépa termesztést. A nyersanyagot az 1879-ben épült petõházi cukorgyárba szállította. Emellett malmot, szeszgyárat valamint fûrésztelepet is létesített.

    1875-ben, báró Berg Gusztáv hosszadalmas szervezõ munkája eredményeként megépült a Gyõr-Sopron-Ebenfurti vasút, a majorokat, fõ útvonalakat ma is meglévõ, impozáns fasorokkal díszíttette. Nem véletlen, hogy 1900-ban a párizsi világkiállításon elsõ díjat nyert a kapuvári uradalom mintagazdasággá alakításáért. Sopron vármegyében Kapuváron építettek elõször polgári iskolát, s ezzel egy idõben közkórházat.

    Az I. világháborút követõen fél évig településünk adott helyet a Sopron vármegye hivatalainak. Az Esterházy Hercegi Hitbizomány modern, szociálisan érzékeny, az alkalmazottaknak viszonylag magas életszínvonalat biztosító nagybirtokként került a II. világháború után államosításra. 1950-es években számottevõ ipartelepítés kezdõdött melynek köszönhetõen Kapuvár 1969-ben ismét visszakapta városi rangját és azóta is kistérségi központként mûködik. A város gazdasági életében a könnyû és az élelmiszeripar mellett a mezõgazdaság a meghatározó. Egyre nagyobb szerepet játszik a szolgáltatásokhoz, ezen belül pedig az idegenforgalomhoz kapcsolódó tevékenység, melynek keretében a Flóra Gyógyfürdõ és a Hanyistók Kerékpáros Centrum emelhetõ ki leginkább.

    Általános információk (turizmus, kultúra):

    A „Hanyistók Kerékpáros Centrum” névre keresztelt szolgáltató központ – mely 2006. decemberében került átadásra az üzemeltetõ Flóra Kft-nek – egy olyan multifunkcionális épület, amelyben szálláshelyek, kiállítóterem, kerékpárkölcsönzõ, étterem, konferenciaterem, internetes kávézó, turinform iroda kap helyet. Az épület mintegy 900 m² nagyságú területen, három szinten kínálja a felsorolt szolgáltatásokat az ide érkezõ vendégeknek.

    Az épület külsõ környezete is igazodni kíván a kezdetekben megfogalmazott egészséges életmód és a természetes környezet kínálta lehetõségek kihasználására, így az épület udvarán a helyi éghajlatnak és adottságoknak leginkább megfelelõ növénykultúra került ültetésre. Manapság az egészséges életmód, az egészség megõrzésére és a betegségek megelõzésére való törekvés hazánkban is egyre inkább teret hódít. Ennek a trendnek kiemelt szegmense a kerékpározás, hiszen nagy területeket lehet viszonylag kis fizikai erõfeszítéssel testközelbõl megismerni. A kerékpáros turizmushoz szorosan kapcsolható az ökoturisztika, amely az érintetlen természeti értékek megismerését, tekinti fõ feladatának.

    A helytörténeti értékek minél szélesebb közönség elõtti megmutatása érdekében a Hanyistók legendáját, és Pátzay Pál hagyatékát dolgoztuk fel és elevenítjük meg az épület falai között, amelyek elválaszthatatlan részei a helyi kultúrtörténetünknek. A szobrászmûvész alkotásaiból állandó kiállítás nyílt az épületben, valamint Hany Istók történetét egy DVD összeállítás tartalmazza, melyet a késõbbiek folyamán tovább fejleszthet a város.

    Városunk lehetõségei a kerékpáros turizmus számára kedvezõ lehetõségeket nyújtanak. Kiépített kerékpáros útvonalak találhatók a Hansági természeti vidéken, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az osztrák kerékpárútvonalakhoz, továbbá kapcsolatot biztosítnak a Fertõparti és a Szigetközi kerékpárútrendszerek között

    Fertõ-Hanság Nemzeti Park természeti kincseinek felfedezése. A nemzeti park feladata a védett hansági és lápi mocsárvilágnak, valamint a Fertõ tavi nádvilág természeti értékeinek megóvása. Kiemelt feladat a természetes génbankok védelme, faj és fajtafenntartás. A Hanság élõvilágát bemutató állandó kiállítás az öntésmajori múzeumban kerül bemutatásra. A Hanság csodálatos madárvilága pedig Madárvártán tekinthetõ meg. Az elmúlt idõszak fejlesztései révén mintegy 2.500 ha nagyságú terület természetes elárasztásával megtörtént a területek visszamocsarasítása, helyreállítva ezzel az õshonos növényi fajok természetes életterét. Visszatelepítésre kerültek olyan a területrõl kipusztult fajok, mint a vidra, a túzok, a feketególya, rétisas, magyar szürkemarha, vagy a vizibivaly, melyek korábban a hansági táj természetes részét képezték.

    A lovasturizmus az utóbbi években erõteljes fejlõdésnek indult. Mind a sportlovaglás, mind a gyógylovaglás elõtérbe került. Mûködik városunkban az érdeklõdõk számára a védett természeti értékek bemutatását szolgáló lovaskocsis túrák szervezése is. A környék természeti és vízrajzi adottságai lehetõvé teszik a vadászattal és horgászattal szívesen foglalkozó vendégek igényeinek kiszolgálását.

    Kapuvár és környéke bõvelkedik olyan népi és népmûvészeti, valamint építészeti adottságokban és hagyományokban, amelyek a távolabbról érkezõ idegenek számára érdekességet jelentenek. ( Pl.: höveji csipke, kapuvári verbunk, rábaközi népviselet, gasztronómiai különlegességek, stb.) A környéken találhatóak a fertõdi, nagycenki, röjtökmuzsai és mihályi kastélyok, melyek a magyar építészet kimagasló értékei közé tartoznak.








  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Roadshow Kelet-Európában

    A közkedvelt olaszországi Veneto régió négyhetes promóciós túrát indított Kelet-Európa hat városába, hogy tovább népszerûsítse a régió turisztikai kínálatát. A projektben Veneto tartomány valamint 13 idegenforgalmi konzorcium vesz részt, mely 3500 idegenforgalmi vállalkozást fog össze. A nagy adriai megnyitó után Franco Manzato alelnökkel és MariaLuisa Coppola pénzügyi tanácsossal együtt a Veneto kamion és hat amfiteátrum standja, Prága, Torun, Varsó és Pozsony után most Budapesten a WestEnd City Center elõtti szabad területen fogadta a látogatókat hétfõn és kedden.

  • Szingapúr a kaszinók városa

    Szingapúr kitárta ajtóit, és egy csodával várja azokat a szórakozni vágyókat, akik nem napsütésben szeretnék eltölteni szabadidejüket, hanem a pénzüket szeretnék egy kicsit megforgatni.

    A Marina Bay Sands a világ második legdrágább kaszinója lett, az MGM Mirage City Center Las Vegas után. Szingapúr 2005-ben zöld utat adott a kaszinóknak és a szerencsejátéknak. A szerencsejáték ipart leszámítva a város nem áll túl jól gazdaságilag, hiába a régió üzleti központja.

  • Kína 4 legszebb városa (képgaléria)

    Az utazunk.com legújabb Ázsiai cikkében megismerhetik Kína legimpozánsabb és legtrendibb 4 városát.

    A sorozatban bemutatásra kerülõ 4 város minden szempontból megfelel a modern város követelményeinek: csillogó fények, pezsgõ nappali-éjszakai élet, felhõkarcolók és elsõre tökéletesnek tûnõ infrastruktúra. Nem meglepõ, hogy Sanghaj a régóta "Kelet Párizsaként" ismert város jött ki gyõztesen. Kína turizmusa a világ turizmusában meghatározó szerepet tölt be.

  • Petra, a leghíresebb romváros

    Petra (görögül: „szikla”, arab neve: البتراء, al-Butrá) romváros Jordániában. A sivatag sziklái között megbúvó egykori karavánközpont egy arab néptörzs, a nabateusok virágzó fõvárosa volt.

    A 7. századtól hanyatlásnak indult, fokozatosan elnéptelenedett és csupán a beduin pásztorok tudtak létezésérõl. Utolsó európai látogatói a keresztes lovagok voltak, majd 1812-ben Jean Louis Burckhardt svájci felfedezõ egyik útja során kalandos körülmények között ismét rátalált.

  • Madagaszkár

    Madagaszkár nevét hallva a magyar utazónak legelõször valószínûleg Benyovszky Móricz jut eszébe (na, meg a rajzfilm - riszáljuk így is, meg úgy is), aki király lett ebben az országban. Bár egy ideig ezt vitatták, de tény, hogy a malagasy fõvárosban még utcát is neveztek el Benyovszkyról! Maga az ország egy hatalmas sziget, egészen pontosan földünk negyedik legnagyobb szigete. Mintegy öt Magyarországnyi a területe. A központi szigeten kívül néhány kisebb is az országhoz tartozik (Nosy Bé, Sainte Marie), valamint a délkeleti partok elõtt csaknem 450 km hosszan elnyúló korallzátony is Madagaszkár részét képezi.

  • Universal Studios Hollywood - Ezt Önnek is látnia kell!

    Ez Hollywood szíve, a szórakoztatás Meccája, ahol az álmok valóra válnak. A mozi készítés világában a filmek varázslatosan életre kelnek és bennük Te játszod a fõszerepet. A kamera másik oldaláról megismerheted a filmkészítés titkait, részese lehetsz lélegzetelállító kalandoknak és szemkápráztató trükköknek. Ehhez hasonló szavakkal köszöntik a mit sem sejtõ látogatókat a hollywoodi Universal Studios-ban. A látvány, a díszleteklenyûgözõk, mintha egy másik világban járnánk.

  • Matyóföld szíve Mezõkövesd

    Budapestrõl az M3 autópályán egy órás autózással elérhetõ Mezõkövesd. Hírnevét a hungarikumként számon tartott „matyó” hímzésnek és a Zsóry-fürdõ gyógyító vizének köszönheti.

    A „Hadas”, skanzen jellegû városrész népi mûemlékházaiban iparmûvészek tevékenykednek. Itt található a legismertebb matyó mintatervezõ, Kisjankó Bori Emlékháza is, közelében pedig az Európa-hírû a Mezõgazdasági Gépmúzeum. A matyó népéletbe nyújt bepillantást a több, mint fél évszázados Matyó Múzeum.

  • Negyvenezren dobálták a paradicsomot idén Bunolban

    Bunol (Spanyolország) - Negyvenezer ember vett részt szerdán a kelet-spanyolországi Bunol város híres paradicsomviadalán: az idei "Tomatina" során a piros zöldségféle termésébõl 120 tonnát használtak fel a harcosok, köztük sok ázsiai, brit, amerikai, német, francia és orosz hajigáló.

    A piros és lucskos ünnep hagyománya még a múlt század negyvenes éveiben nõtt ki egy barátok közötti paradicsomszüreti csatából. A környezõ Valencia tartomány Spanyolország veteményeskertjének számít.

  • Hogyan legyen olcsóbb az utazás

    Még nem tudni pontosan, milyen hatással lesz a magyarok utazási szokásaira a válság, de annyi azért valószínû, hogy a korábbinál többen utaznak majd rövidebb nyaralásra és egyre többen keresik az olcsó lehetõségeket.

    1. A szállodai minibárt ezután legfeljebb csak a napközben a városnézés során vásárolt üdítõk és csokik hûtésére használjuk, s bármilyen csábító is az esti tévézés közben a minibárban lévõ méregdrága csipsz, ne bontsuk ki, túlságosan drága nassolás.

  • A lengyelek Velencéje

    Régi díszletek között fiatalos, lüktetõ nagyváros - ez Wroclaw, a Lengyelországba utazók legfelkapottabb úti célja. Az lepi meg leginkább a külföldit, hogy mennyi a fiatal a városban, mennyien sietnek valahová, mennyivel pörgõsebb az élet, mint akár Varsóban. Nem is csoda: Wroclaw egyetemi város - 20 felsõfokú tanintézményében 130 ezren tanulnak. Legrégibb közülük a több mint 300 éves állami egyetem, amelynek elképesztõen díszes aulája, a Lipót császárról elnevezett Aula Leopoldin bármelyik barokk templombelsõn túltesz.

  • Lignano

    Lignano az észak-adriai tengerpart legszebb része Igazi nyüzsgõ, modern tengerparti üdülõhely, arany színû homokos tengerparttal, hatalmas zöld területekkel, természetesen meghagyott fenyõerdõkkel, nyugodt helyen épített szálloda- és bungalónegyeddel. Legfõbb vonzereje a 100 m széles, kb 8 km hosszan elterülõ homokos strandja, mely a laguna és a tenger közötti földnyelven fekszik, valamint modern kikötõje, ahonnan a közeli városokba, így Velencére is kirándulhatnak a strandolásban megfáradt nyaralók.

  • Síelés Tirolban

    Síelés TirolbanTirol, ez a napjainkban részben osztrák, részben olasz terület híres csodás, meseszép tájairól és kiváló, mind snowboardozásra, mind pedig síelésre is rendkívül alkalmas pályáiról. Itt található az egyik legnépszerűbb osztrák síterülete is, a Mayrhofner, mely nem csak az igazi kihívásokat rejtő Penken eseményhegy Harakiri kulturális útjáról ismert, amely egyben a legmeredekebb lejtő is egész Ausztriában, hanem még 49 modern felvonóval és lifttel, valamint 159 km-nyi sípályával is rendelkezik.

  • A második legnagyobb svéd város: Göteborg

    Stockholm után Svédország második legnagyobb városa 600 000 lakossal.

    Göteborgot 1621-ben alapították, német és holland tapasztalatok alapján csatornarendszerekkel, hiszen a település mocsaras talajra épült. Ennek megfelelõen sok híd, mindenhol jelenlévõ víz, és sok-sok halétterem jellemzi. Göteborg fontos tengeri kereskedelmi és hajózási központtá nõtte ki magát. Svédország legnagyobb hajógyára itt épült, ami jelentõs hatással volt a város iparára, gazdaságára majd száz éven keresztül.

  • Koppenhága

    Évszázados városléte és polgári hagyományai ellenére Koppenhága fiatalos és könnyed város benyomását kelti. Nem csupán híres múzeumok, színházak, galériák és a modern dán design Európa-szerte elismert központja - itt virágzik az iparmûvészet meg az alternatív kultúra is. A látogató lépten-nyomon érzékeli az individualizmus és a tolerancia légkörét. A világ valószínûleg leghosszabb sétálóutcáján...

  • Vilnius - a jazz- és rockimádók városa

    Kelet-Európa egyik legszebb városának tartják e 700 éves, az egykori római, bizánci és eurázsiai utak keresztezõdésében épült litván fõvárost. Egyébként Európa földrajzi közepe alig 20 kilométerre található innen, érdemes megtekinteni a helyszínen állított szoborparkot. Az 570 ezer lakosú város tudományos élete kiemelkedõ, a diákok nyolc egyetem közül választhatnak, nem véletlen hát a lakosok magas iskolai végzettsége és kiváló nyelvtudása.

  • Mallorca, az ellentétek szigete

    Mallorca a Spanyolországhoz tartozó Baleári-szigetek legnagyobb tagja, változatos természeti adottságai a Földközi tenger egyik legkedveltebb és leglátogatottabb szigetévé tették. Kellemes klímája, strandjai, öblei, régi kolostorai és a városok mediterrán életvitele gondoskodik róla, hogy mindenki megtalálja itt a számítását. A szigetet éles ellentétek jellemzik: nehezen elérhetõ, magányos öblök és zsúfolt tengerparti sétányok számtalan szórakozási lehetõséggel, modern építészet és lenyûgözõ gótikus mûemlékek, nagy hotelkomplexumok és festõi kis falucskák határozzák meg arculatát.

  • Finnország: A hosszú téli éjszakák, a rövid tavasz, a szaunák és a télapó országa

    Finnország a hosszú téli éjszakák, a rövid tavasz, a szaunák és a télapó országa.

    Télen a sífutók és korcsolyázók paradicsoma, nyáron a vitorlázók, a túrázók és a horgászok mennyországa. Belterületein Európa legnagyobb érintetlen vadonját találhatjuk, kiterjed lápvilággal és számtalan madárfajjal. A finnek állítólag rokonaink és Õk e szerint is viselkednek. Finnországban magyarnak lenni rangot jelent. Az egyetemeken magyar tanszékekkel találkozhatunk, és a finn átlagember meglepõen tájékozott Magyarországról.

  • Antalya

    A félmillió lakosú, mediterrán éghajlatú Antalya a Török Riviéra fõvárosa. Gyönyörû tengerpart, temérdek látnivaló, nyüzsgõ élet és bazárok teszik felejthetetlenné a látogatást. Klímája miatt igazán szeptemberben a legkellemesebb itt nyaralni, a levegõ ilyenkor már kevésbé párás, de még meleg. A törökök rendkívül vendégszeretõek, nem árt azonban észben tartani, hogy muzulmán országban járunk, ne bosszantsuk fel õket túlzottan lenge öltözettel, nyilvános alkoholfogyasztással, vagy azzal, hogy disznóhúst rendelünk az étteremben.

  • Rábapatona

    Rábapatona 2500 lelkes, rábamenti község Gyõr-Moson-Sopron megyében a Rába folyó bal partján. A Gyõrtõl 18 kilométerrel nyugatra található települést a 85-ös számú fõútvonalon, vagy Koroncó érintésével, a Rába hídon átkelve közelíthetjük meg.

    A helyi hagyomány szerint a községet besenyõk alapították. A település nevét elõször egy 1253-ban kiállított oklevélben említik villa Patona alakban. A falu a XIV. század közepétõl a gyõri káptalan birtoka lesz, és ennek köszönhetõen évszázadokon keresztül Káptalan-Patona néven említik.

  • Dublin

    Talán meglepõen hangzik, de az ír fõváros és Magyarország egy igen jelentõs irodalmi kapcsolatot mondhat magáénak: Leopold Bloomot, James Joyce Ulyssesének kóbor semmittevõjét, aki Szombathelyen látta meg a napvilágot Virág Lipót néven. Ma akár Joyce-túrára is indulhatunk Bloom lábnyomait követve, felkeresve az irodalmi hõs 24 órás képzeletbeli kocsmajárásának színhelyeit Dublin lenyûgözõ városában, ahol az írók és az ital egyaránt meghatározó szerepet játszanak.

  • Kiribati (Karácsony-szigetek, Kiribati)

    Kiribati a Csendes-óceán kevésbé ismert és kedvelt turistadesztinációi közé tartozik.

    A korallzátonyt a turisták elkerülik, ezért, aki tényleg nyugodt pihenésre vágyik, annak az ország tökéletesen megfelel. A sziget az Egyenlíton fekszik, de a tengeráramlatok hûtik, ezért a klímája egész évben megfelelõ. A fõváros, Tarawa, nem tartozik a legcsillogóbb üdülõhelyek közé, szervezett programokat is felesleges keresnünk, de az egzotikusabb pihenést kedvelõknek biztos, hogy tetszeni fog a sziget.

  • Kétegyháza

    Kétegyháza 4300 lakossal rendelkezõ nagyközség Gyulától 11 km-re délre. A középkori falut 1412-ben említik elõször. Ez a település a 17. század végén, a török kiûzése idején elpusztult.

    A 18. században éledt újjá. 1724-ben Zaránd megyébõl telepítettek román lakosokat, majd az 1800-as évek elején magyarok is érkeztek. A falut rendezték, s ma a betelepített községek sakktáblaszerû utcái, jellemzik. A község legnagyobb magyarországi román nemzetiségû település.

  • Las Vegas, A világ szórakoztató központja

    Las Vegas az amerikai Nevada állam legnépesebb városa, Clark megye székhelye, és egyben a világ egyik legnagyobb szórakoztatási, bevásárlási és szerencsejáték-központja. Mint ahogy beceneve („A világ szórakoztató központja”) is jelzi, a város otthont ad rengeteg kaszinónak, és ehhez kapcsolódó szórakoztatási egységnek.

    Jelenleg az Egyesült Államok 28. legnépesebb városa, mintegy 599 087 becsült lakossal, de elõvárosaival együtt a Las Vegas-i agglomerációs körzetnek, amely egész Clark megyét magába foglalja, 1 986 146 lakója van.

  • Albánia

    Az Adriai-tenger partvidékén fekvõ Albánia Kelet-Európa leghosszabb diktatúrájával büszkélkedhet, mely sajátos módon visszafogta a fejlõdésben. Talán ennek is köszönheti érintetlen természeti kincseit, vadregényes tájait. Albániának 6 nemzeti parkja, 24 természetvédelmi területe és 2000 egyéb védett természeti értéke van, melyek önmagában elegendõek ahhoz, hogy ellátogassunk az országba. Az albán fõvárost sajátosan sokszínû balkán pezsgése teszi igazán vonzóvá. Tirana építészetében egyszerre van jelen a római, a török és a szovjet hatás.

  • A mágikus sziget: Ibiza

    Ha Spanyolország, mint úti cél szóba kerül a legtöbben a városok közül Madridra, Barcelonára, Cordoba-ra, Sevilla-ra, Granadara, a tengerpartok közül a Costa Brava-ra, a Costa Dorada-ra, a szigetek közül Mallorca-ra és a Kanári Szigetekre asszociálnak. Ibiza még felfedezetlennek mondható a magyar turisták részérõl. Pedig Formentera-val együtt a Földközi-tenger igazi gyöngyszemei. A Spanyolország dél-keleti partjainál fekvõ Baleári szigetcsoportból Mallorca jól ismert a magyarok körében.

  • Kuba: a csodás partok és a salsa hazája

    Kuba: a csodás partok és a salsa hazájaKuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama. A Karib-tenger északi szigete, keletről az Atlanti-óceán, nyugatról a Mexikói-öböl, délről pedig a Karib-tenger mossa határait. Bár sziget, közel van az Amerikai Egyesült Államok déli részéhez, Floridához.

  • Nyári gyerektáborokon 2008-ban is a CSEMETE Egyesületnél!

    A Kiskunsági Nemzeti park területén, a Bugaci Õsborókás szomszédságában található a CSEMETE Egyesület oktatóközpontja. Földrajzi fekvése, látnivalói és felszereltsége alkalmassá teszik erdei iskolák, szakmai táborok, osztálykirándulások lebonyolítására. Elõadóteremmel, fûtött szálláshelyekkel és konyhahasználati lehetõséggel rendelkezik. Programlehetõségei: az Õsborókás, puszta, idõszakos tavak, õshonos háziállatok, pásztorélet témakörei, szabadtéri játékok, íjászat, hagyományõrzõ mesterségek kipróbálása, kirándulások a környékre. A hely a városi gyerekek paradicsoma!

  • Szigetszentmiklós

    Szigetszentmiklós a fõváros agglomerációs övezetében, Budapest központjától 20 km távolságra, a 48 km hosszú, 257 km2 területû Csepel-szigeten helyezkedik el.

    Szigetszentmiklós elsõsorban Budapest közelségének, valamint az idetelepült ipari létesítményeknek köszönheti várossá fejlõdését. 1986. január 1-jén vált várossá. A népesség összlétszáma a 2008-as adatok alapján 32.800 fõ. Az országos tendenciáktól eltérõen többségben van a fiatal és a középkorú lakosság.

  • Görögország egyik leglátogatottabb városa: Athén

    Görögország egyik leglátogatottabb városa: AthénA modern Athén hatalmas, kozmopolita jellegű város; az ókori Athén nagyhatalmú városállam, jelentős tudományos központ volt. 1985-ben Athén lett Európa első kulturális fővárosa. Az UNESCO 1987-ben felvette a világörökségek listájára az Akropoliszt és 1990-ben a Daphni kolostort. Nevét az ősi görög mitológiai városvédő istennőről, Athénéről kapta. Görögország \"Aranykorában\" az egész Nyugati világ vezető kulturális, kereskedelmi és tudományos központja, valójában az ókori Athén szellemi és gyakorlati életében gyökerezik az a fogalom, amit ma \"nyugati civilizációként\" emlegetünk.

  • A Keopsz-piramis titkai

    A gízai Nagy Piramis, más néven Keopsz-piramis titkait 4500 éve kutatják kincsvadászok és régészek, de vannak olyan rejtett járatok az õsi egyiptomi építményben, amelyek máig õrzik titkaikat.

    A Leeds egyetem régészei most egy speciálisan kialakított robottal próbálják felderíteni, mi lehet azokban az aknákban, ahová több ezer éve nem tekintett be senki. A piramis mélyén két kisebb szoba található, ezeket a király fülkéjének, illetve a királynõ fülkéjének nevezték el a régészek.