rss
  • Matyóföld szíve Mezõkövesd

  • Budapestrõl az M3 autópályán egy órás autózással elérhetõ Mezõkövesd. Hírnevét a hungarikumként számon tartott „matyó” hímzésnek és a Zsóry-fürdõ gyógyító vizének köszönheti.

    A „Hadas”, skanzen jellegû városrész népi mûemlékházaiban iparmûvészek tevékenykednek. Itt található a legismertebb matyó mintatervezõ, Kisjankó Bori Emlékháza is, közelében pedig az Európa-hírû a Mezõgazdasági Gépmúzeum. A matyó népéletbe nyújt bepillantást a több, mint fél évszázados Matyó Múzeum.

    A közelmúltban nyílt Andok Népmûvészeti Galériában Dél-amerikai népviseletek, hangszerek, használati tárgyak kerülnek bemutatásra. A barokk Szent László templom egyedi freskóit városunk szülötte, Takács István készítette. A modern Jézus Szíve templom búcsújáról híres.

    Városunk kiemelt eseményei: Matyó Húsvét, Mátyás Király Reneszánsz Hétvége, Matyóföldi Folklórfesztivál, Fúvószenekarok és Mazsorett Csoportok Nemzetközi Fesztiválja, Zsóry Lovas Nap.

    A város határában fekszik Észak-Magyarország legnagyobb fürdõje a ZSÓRY GYÓGY- ÉS STRANDFÜRDÕ. A kénes gyógyvíz reumás megbetegedések, ízületi gyulladások és kopások, enyhítésére, gyógyítására valamint sérülések, ortopédiai mûtétek utókezelésére alkalmas. A fürdõ 10 hektáros területén 12 medence, köztük fedett és szabadtéri gyógymedencék, hullámfürdõ, élményelemekkel gazdagított felnõtt- és gyermekmedence, valamint fedett uszoda található. A szolgáltatások a 2010-ben zajló fejlesztések során újabb fedett és nyitott élménymedencékkel, wellness részleggel és pihenõterekkel bõvülnek.

    A városban elsõsorban vendégházakban, a fürdõ melletti üdülõterületen pedig minden szálláskategóriában (nyaralótól, kempingtõl a hotelig) nyílik lehetõség hosszabb rövidebb pihenésre.






  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Tuvalu

    Tuvalu a Csendes-óceán déli részén szétszórt kilenc szigetecskéből áll. Ennek a miniországnak még a neve sem érvényes: Tuvalu polinéz nyelven azt jelenti, hogy "nyolcas csoport", ám az országhoz összesen kilenc sziget tartozik. Az országocskát ezért Tuhivának kellene nevezni, mert "hiva" azt jelenti: kilenc. Itt úgy érezhetjük, itt megtaláltuk a paradicsom evilági végét, hisz évente alig néhány száz külföldi vetődik ide. A turizmus még nem fejlődött ki, de valójában a tuvaluiak nemigen vágynak rá, hogy az ő életükbe is betörjön a külvilág zaklatottsága, hiszen ki akarja leélni az életét egy természetes állatkertben, ahol látogatók bámulják?

  • Kína 4 legszebb városa (képgaléria)

    Az utazunk.com legújabb Ázsiai cikkében megismerhetik Kína legimpozánsabb és legtrendibb 4 városát.

    A sorozatban bemutatásra kerülõ 4 város minden szempontból megfelel a modern város követelményeinek: csillogó fények, pezsgõ nappali-éjszakai élet, felhõkarcolók és elsõre tökéletesnek tûnõ infrastruktúra. Nem meglepõ, hogy Sanghaj a régóta "Kelet Párizsaként" ismert város jött ki gyõztesen. Kína turizmusa a világ turizmusában meghatározó szerepet tölt be.

  • Indiai Maharadzsa lehet mindenki néhány napra

    Az indiai vasút sosem csábította a külföldi turistákat, de ennek most vége.

    Egy különleges vonatot állítottak forgalomba, amely fõként a külföldrõl érkezõ jómódú turistákat célozza meg. Elég, ha csak az alap jegyárat vesszük figyelembe, amely 800 dollár. Az indiai vasút az elmúlt években több vasúti katasztrófát is elszenvedett, amelynek alkalmanként több száz áldozata lett. Ez részben annak köszönhetõ, hogy bizonyos elõvárosi szakaszokon még a vonat tetején is lehet utazni, ahol meg nem lehet, ott a kényszer szállít fel embereket a vonat tetejére.

  • Nabateusok földjén

    A Jordán Haszemita Királyság fiatal állam, még nincs százéves. De történelmi emlékei a civilizáció legkorábbi idõszakából származnak. Még pénzét, a jordán dínárt is a római kori denarius mintájára verik. Az ország és az egész Közel-Kelet legérdekesebb látnivalója Petra, az eltemetett nabateus város. A települést a Biblia Szela néven említi, amely héberül sziklát jelent. Ennek görög fordítása Petra; az arabok Wadi Moussa-nak, Mózes völgyének nevezik. Nincs még egy hely a Földön, ahol ennyire belesimulna a város a tájba: nagy részét a sziklákba vájták.

  • Prága (Csehország)

    Csehország fõvárosát nem véletlenül tartják számon Európa legszebb városai között. Történelmi városrésze több mint 1100 éves múltjával, régi templomaival, kastélyaival, szûk, macskaköves utcáival, jellegzetes öreg házaival megragad minden idelátogatót.

    A fõváros az ország leghosszabb folyója, a Moldva két partján terül el. Öt részre osztható: a Hradcany (azaz a várnegyed), a Malá Strana (a XIII. századi Kisoldal), a Staré Mésto (a gótikus Óváros), a Josefov (korábbi zsidónegyed) és a Nové Méstro (a XIV. századi Újváros). A város legtöbb látnivalója itt található, és a területeket összekötõ Károly hídon.

  • A Velencei karnevál

    A napilapok és utazási irodák hirdetéseiben megszaporodnak a Velencei Karnevál utazásokra szóló hirdetések, turisztikai programok. Igen, itt van a Karnevál idõszaka! 2008-ban január 25-tõl február 5-ig tartanak az ünnepek. Európa sok helyén tartanak karneváli ünnepségeket, de méltán a Velencei Karnevál a leghíresebb ezek között. Ennek megismerésére hívjuk meg olvasóinkat, hasznos jó tanáccsal és információkkal segítve.

  • Franciaország a legkedveltebb turisztikai célpont

    A turisták legkedveltebb célpontja a világon Franciaország, amely ugyanakkor a legkevésbé vendégszeretõ népek listájának is az élén áll, adta hírül kedden a Le Figaro címû napilap. Hosszú ideje Franciaországba látogat el a legtöbb turista: évi 75 millió látogatóval Spanyolországot (54 millió), az Egyesült Államokat (46 millió), Kínát (42 millió) és Olaszországot (38 millió) körözi le. Bevétel szempontjából viszont a tavalyi 34 milliárd eurós turisztikai forgalmukkal csak harmadik helyen állnak a franciák az Egyesült Államok és Spanyolország mögött.

  • London a világ legkedveltebb 'irodalmi úti célja'

    London - Egy brit utazási honlap szerkesztõi Londont választották a legkedveltebb "irodalmi úti célnak", azaz olyan idegenforgalmi célpontnak, ahol a látogató legtöbbet lubickolhat az irodalmi élményekben.

    A tízes toplistán az angol fõváros megelõzte Párizst, New Yorkot és Rómát is.

    A TipAdvisor rangsorának összeállítói azzal indokolták az elsõ helyezést, hogy London "az irodalom otthona, amelynek tanulmányozásával és szeretetével annyi idõt töltöttünk".

  • Dubrovnik - Elkezdõdött a szezon

    Dubrovnik óvárosi kikötõjébõl elindult az elsõ kirándulókkal a kishajó a szemközti Lokrum szigetre, ezzel hagyományosan kezdetét vette az idegenforgalmi szezon a Dél-Adrián. A Jutarnji List címû horvát napilap beszámolója szerint a zöld rezervátumban az elsõ vendégeket, mint minden szezonkezdetkor, Djani Bankovac vendéglõs fogadta rózsapálinkával és lokrumi datolyalikõrrel. Tonci Dedo, a Lokrum Rezervátum igazgatója elmondta ...

  • Geszt - A balladák földjén

    Geszt község, Békés megye keleti részén Romániával határos részén fekszik „zsáktelepülés”.

    A csiszoltkő korszak időszakától számít lakott helynek. Nevével 1213-ban találkozunk először a váradi regestrumban. A Rákóczi szabadságharc bukása után a település birtokjogáért több főúr pereskedett. A pert végül is Tisza László nyerte meg és 1766. augusztus 9-től birtokolta.

  • Kenya a szafarik országa

    Magyarországnál hatszor nagyobb (580 367 km2) ország az Egyenlítõ vidékén. Nevét a Kenya-hegységrõl kapta mely kikuju nyelven a "ragyogás-hegye" jelentéssel bír. Az országot jórészt feltehetõen a busmanok õseinek leszármazottai lakják. Szamburuk, kikujuk, lúók, kambák, szomalik, turkanák, kisziik, rendilék, gabrák, boranák, ndorobók, pokotok, el molok és a maszájok. Ebben a fantasztikus országban mindent megtalál. A lehetõségek száma végtelen: homokos, korallzátony által védett tengerpartot, érintetlen természetet, Kelet-Afrika jellegzetes vadállatait eredeti környezetükben, szabadon, valamint megtekinthetik a modern nagyvárost felhõkarcolókkal, nyüzsgõ, forgalmas kikötõvárost, üdülõövezetet és kicsiny falvakat; több ezer méter magas hegyeket, végtelen síkságokat, ligetes domboldalakat, hatalmas és aprócska tavakat; óriási tea- és kávéültetvényeket, egzotikus gyümölcsöket termelõ farmokat; történelmi emlékeket az õskortól a közelmúltig, az iszlám, a hindu és a keresztény kultúra izgalmas keverékét.

  • Hajós

    Hajós Város a Duna-Tisza közén Kalocsa és Baja város között fekszik a maga 3200 fõs lakosságával, akiknek 70-75%-a vallja magát az 1723-ban elkezdõdött betelepítések folyamán ideérkezett sváb telepesek leszármazottjának.

    Württembergbõl érkezett õsök rend és munkaszeretetét továbbvivõ polgárok egy ma is élõ, az õsök hagyományait tisztelõ települést laknak, ahol a rend a tisztaság a maguk által felállított követelményrendszer elején helyezkedik el. A borkultúrájáról és pincefalujáról messze földön híres Hajós 2002-ben Hild díjat kapott település 2008. július elsejétõl pedig elnyerte a városi rangot, Bács-Kiskun megye huszonnegyedik városa lett.

  • Kuala Lumpur

    Kuala Lumpur városa már rég kinõtte az iszlám kisváros szerepét, és Ázsia egyik legdinamikusabban fejlõdõ városává vált. Pedig sokáig az elnyomás terhétõl szenvedett nemcsak Kuala Lumpur, hanem egész Malaysia. Az angol birodalomból a Japán elnyomás szakította ki, majd a háború után ismét a Brit Birodalom fennhatósága alá került. 1957-ben végül kivívta függetlenségét, békéjét azonban nem. Véres polgárháború kezdõdött a hatalomért, nem kevés etnikai fennhanggal.

  • Egyre népszerûbbek a fesztiválok

    A fesztiválok látogatása egyre népszerûbb program, a legkedveltebbek a gasztronómiai és a könnyûzenei rendezvények - derül ki a Magyar Turizmus Zrt. legfrissebb kutatásából.

    A két legnépszerûbb és egyúttal legismertebb fesztivál a Sziget és a Debreceni Virágkarnevál. Az ismertség tekintetében az elsõ tíz között szerepel még a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a VOLT és a Hegyalja Fesztivál, a Mohácsi Busójárás, a Mûvészetek Völgye, a Miskolci Kocsonyafesztivál, a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Budapesti Nemzetközi Bor- és Pezsgõfesztivál.

  • Egyiptom

    Sok kalandfilm és misztikus történet helyszínéül szolgált már ezen mesés és titokzatos világ. Egyiptom és a fõváros Kairó, sokaknak okozott már egy életre szóló élményt, hiszen ami itt látható, olyat egyik ország sem tud mutatni. Egyiptomba érdemes elutazni egész évben, hiszen ebben az országban mindig szép az idõ.

    Vásárolhatunk a szabadáras piacokon, ahol alkudozni lehet, vagy üzletekben és szupermarketekben, ahol fix árak vannak. Az ajándéktárgy-boltok. trafikok és élelmiszer boltok 9 óra körül nyitnak és késõ estig tartanak nyitva.

  • Mezõkovácsháza

    Mezõkovácsháza jellegzetes alföldi kisváros, az Alföld délkeleti részén Békés megyében fekszik. Mezõkovácsháza 1950-ig Csanád, ezt követõen Békés megyéhez tartozik, mindkét közigazgatási rendszerben járási székhely volt.

    A dinamikus fejlõdést felmutató település 1986-ban kapott városi rangot. Olyan híres emberek szülõ- és lakóhelye volt, mint Kalocsa Róza írónõ, a nõnevelés kiemelkedõ alakja; Sármezey Endre gépészmérnök, vasútépítõ, a motoros vontatás bevezetõje.

  • Szingapúr

    Szingapúr különleges hely. Figyelemre méltóan jól mûködik minden, hatékony és jól szervezett a társadalmi és a gazdasági élet, ugyanakkor az embereknek lehetõségük van arra, hogy gátlásoktól mentesen élvezzék az életet. Szingapúrban minden látogatónak azonnal feltûnik a hihetetlen modernség. A csúcstechnológia az élet minden pillanatában érezhetõ - de a hétköznapi és ünnepi szokásokban egyaránt érezhetõk az évszázados hagyományok.

  • Jó bizonyítványt kaptak a balatoni strandok

    Egy felmérésben 4,3-as átlagosztályzatot kaptak a balatoni strandok, a válaszadók a mosdók állapotában és tisztaságában találták a legtöbb kivetnivalót. A legjobbnak a gyenesdiási "Játékstrandot" találták a 37 balatoni helyszín közül.

    Gyõrffy Árpád, a Balatontipp.hu internetes portál szerkesztõje ismertette a balatoni strandokat bemutató portál legfrissebb felmérésének eredményeit. Az oldal 3192 olvasója az iskolai osztályzatokhoz hasonlóan értékelte a balatoni fürdõhelyeket tíz jellemzõ alapján.

  • Prága új tömegközlekedési eszköze a kishajó

    Prága - Új tömegközlekedési eszköze van a hét vége óta Prágának: a klasszikus autóbusz, a villamos és a metró mellett a cseh fõváros lakói és a turisták ezentúl hajóval is közlekedhetnek.

    A Prágát átszelõ Moldva folyón ugyanis ötre bõvült a rendszeres, menetrendszerû kishajójáratok száma, amelyek szombaton a tömegközlekedési hálózat részévé váltak, s ezentúl a hagyományos menetjegyekkel, illetve bérletekkel is igénybe vehetõek.

  • Szerencs

    A Hegyalja kapujaként emlegetett gazdag múltú kisváros kedvezõ földrajzi fekvése következtében már az õsidõkben lakott terület volt.

    Szerencs elsõ okleveles említése 1216-ból való. 1241-ben a Szent János-rendû keresztes lovagok (Johanniták) monostora állott itt, amely a Szent Péter és Pál apostolok szerencsi apátsága nevet kapta. A fontos kereskedelmi és hadi út mentén fekvõ települést a Bocskai István Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett korszak, illetve a függetlenségi harcok tették históriánk fontos helyszínévé.

  • Bécs, az osztrák fõváros

    Bécs, a hangulatok városa. Megtalálható itt a szecessziós és barokk építészet, a komolyzene és a diszkó zene, a keringõ és a kávéház, tehát minden, ami a modern és régi Bécset a legjobban jellemzi.

    Szokás a zene fõvárosának, Közép-Európa kulturális központjának is nevezni. Hozzáteszem, teljes joggal, hiszen nem kisebb nevek alkottak itt, mint az ez évben ünnepelt zeneszerzõ, W. A. Mozart és kortársai: Beethoven és Haydn.

  • Tower of London

    Hosszú nevén Her Majesty's Royal Palace and Fortress The Tower of London a Temze partján található középkori épületegyüttes, ahol 1303 óta a brit koronaékszereket tartják.

    Története során több funkciót is betöltött. Szolgált fegyverraktárként, királyi palotaként, erõdítményként, és börtönként is. 1078-ban I. Vilmos rendeletére kezdõdött meg az építése, majd késõbb a tornyot vízesárkokkal és fallal vették körül. A Tower végül I. Edward idejében, 1275 és 1285 között lett befejezve.

  • Az orosz művészetek központja: Moszkva

    Az orosz művészetek központja: MoszkvaMoszkva mai arculatát jórészt a Szovjetunió ideje alatt épített épületek határozzák meg, főképpen azért, mert a régebbi épületek – közöttük sok templom – jó részét lebontották vagy átalakították. A 20. század előtti építészeti emlékekből kevés maradt fenn, a régi Arbat utca, a város egykori kulturális-szórakoztató központja őrzi még a régi épületeit, a Tverszkaja utca mögött, a belváros főbb útvonalaitól távolabb eső utcákban találhatóak még burzsoá épületek. A megmaradt templomok és monostorok engednek betekintést a szocializmus előtti korok építészetébe.

  • Szeged tényleg a napfény városa!

    Szeged városa páratlan élményt nyújt minden látogató vendég számára. Nevezetességei - mint például a Fogadalmi templom, a Zsinagóga, a Hõsök kapuja, a Móra Ferenc Múzeum - olyan egyedi karaktert adnak a városnak, hogy túlzás nélkül állítható: Szeged az Alföld gyöngyszeme. A felújított Kárász utca kávézóival, boltjaival, gyönyörû épületeivel mediterrán hangulatot árasz. Az utcát ketté szelõ Klauzál téren megpihenve élvezhetjük a híres Virág cukrászda finom süteményeit és fagylaltjait. Szeged nem csak történelemérõl, paprikájáról, szalámijáról hanem szép lányairól is híres.

  • Kihagyhatatlan budapesti nevezetességek

    Kihagyhatatlan budapesti nevezetességekTöbb világörökségi helyszín is található itt, többek között a Duna-part látképe, a Budai várnegyed, az Andrássy út, a Hősök tere és a Millenniumi Földalatti Vasút, ami a második legrégebbi a világon, a londoni után. Turisztikailag jelentősek még gyógyfürdői, mivel Budapest a világ egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező fővárosa. Itt van a világ legnagyobb termálvizes barlangrendszere, Európa legnagyobb zsinagógája, valamint a magyar Országház is, ami a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete. Az amerikai Forbes magazin szerint Budapest a 7. „legidillibb európai város”.

  • Az egyik utolsó õsvadon

    A kanadai Sziklás-hegységben már 1885-ben nemzeti parkot alapítottak, s ezt nemsokára követte a többi. Az összefüggõ, összesen több mint 20 ezer négyzetkilométeres térség igazi õsrengeteg. E parkokat az ember tevékenységével megalakulásuk óta nem háborgatta: területükön nem létesített ipart, nem folytatott erdõgazdálkodást és nem vadászott. A Jasper, az Yoho, a Banff és a Kootenay Nemzeti Parkot az UNESCO 1985-ben a Világörökség részévé nyilvánította.

  • Világörökségünk: Pécsi Ókeresztény Sírkamrák

    A római kori Sopiane - a mai Pécs - IV. századi ókeresztény temetõjét a Világörökség Bizottság 2000-ben azzal az indokkal vette fel a kultúrtörténeti kincsek listájára, hogy a feltárt építményegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti az északi és nyugati római provinciák korai keresztény temetkezési építészetét és mûvészetét. A föld alatti sírkamrák és emlékkápolnák a késõ római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitérõl tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élõ kultúra és civilizáció gyökereit.

  • Disney mesevilága

    Ugye még mindenki emlékszik arra, amikor a Magyar Televízió Dévényi Tibi bácsija a Három kívánság stábjával meglepett egy kicsiny gyermeket és repültek Párizsba, ahol a Disney parkot látogatták meg. Ajánlom mindenkinek, aki a francia fõvárosba készül, hogy ne csak az Eiffel tornyot nézzék meg, hanem ezt a csodálatos meseparkot is.

    Azt azért nem árt tudni, hogy ezen kívül még Tokio-ban találkozhatunk igazi Disney feelinges, vagyis Disney hangulatú parkkal.

  • Bahrein, az olajsejkek hazája

    Az arab világ egyetlen szigetállama, Bahrein valójában egy 33 szigetből álló szigetcsoport, melynek együttes területe Szingapúréval azonos. A fő sziget félúton fekszik a nyugaton elhelyezkedő Szaúd-Arábia és a keletre lévő Katar között. Irán megközelítőleg 200 km-re van a Perzsa-öböl túloldalán északkelet irányában. A Bahrein sziget a legnagyobb, észak-déli irányban 50, kelet-nyugati irányban 16 kilométer széles.

  • Svájc - Gleccsersí és panoráma

    Hóbiztos pályák és gleccsersízés – ezek csábítják leginkább a Svájcba utazókat. Nemcsak azért, mert itt találjuk Európa legmagasabban fekvő és legnagyobb szintkülönbségű pályáit, hanem mert Svájc híres „hóbiztosságáról" is. A hegyek közé zárt ország egyelőre nem a magyar utazók kedvence. Ebben híres zártsága is szerepet játszhat, árai azonban még inkább. Míg a közeli Olaszországban fejenként heti hatvan-hetvenezer forintból síelhetünk, Svájcban kétszázezer forint alatt ne számoljunk.