rss
  • Rábapatona

  • Rábapatona 2500 lelkes, rábamenti község Gyõr-Moson-Sopron megyében a Rába folyó bal partján. A Gyõrtõl 18 kilométerrel nyugatra található települést a 85-ös számú fõútvonalon, vagy Koroncó érintésével, a Rába hídon átkelve közelíthetjük meg.

    A helyi hagyomány szerint a községet besenyõk alapították. A település nevét elõször egy 1253-ban kiállított oklevélben említik villa Patona alakban. A falu a XIV. század közepétõl a gyõri káptalan birtoka lesz, és ennek köszönhetõen évszázadokon keresztül Káptalan-Patona néven említik.

    A települést történelme folyamán többször pusztították török és Habsburg csapatok, sõt 1809-ben Napóleon hadserege is átvonult a falun. A község korabeli jelentõségét bizonyítja többek között, hogy a török idõkben a rábai átkelõ védelmében földvárat építettek, valamint, hogy 1655-ben III. Ferdinándtól két vásár tartására kapott kiváltságot Patona.

    A falu római katolikus templomát 1650 körül építette a gyõri káptalan, a tornyát csak a XVIII. Század közepén építették föl. A templomot 1929-ben román stílusban átalakították, és bõvítették. 1920-tól, két évtizeden keresztül a község plébánosa Harsányi Lajos, a korszak legkiemelkedõbb papköltõje.

    Napjainkban a település népéletének emlékeit Néprajzi Kiállítás mutatja be. Rábapatona emellett számos természeti látnivalóval is lenyûgözi a látogatókat. Csodálatos a Rába vadregényes árterülete, valamint a Holt-Rábának a falun belül kanyargó zegzugos ágai. A szinte érintetlen környezet megannyi kikapcsolódási lehetõséget kínál a horgászat és a vízi sportok kedvelõinek.

    Községünkben kerül megrendezésre 18 éve, minden évben a nemzetközi hírû Bilibáncs Népi Hagyományõrzõ Tábor-és Fesztivál.

    Szintén Rábapatonán található a Közép-Európában is párját ritkító agárversenypálya, melynek rendezvényei sok érdeklõdõt vonzanak.








  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Frankfurt: Egy kis Amerika Európában

    Frankfurt am Main Hessen legnagyobb és egyben Németország ötödik legnagyobb városa. Több mint 670 ezer lakosa van.

    Az egykori német császári koronázóváros ma fontos pénzügyi, kereskedelmi és kulturális központ. Itt székel az Európai Központi Bank, valamint itt található Európa egyik legnagyobb tõzsdéje, a Frankfurti Értékpapírtõzsde és a világ legnagyobb határidõstõzsdéje, az EUREX. Frankfurt az Európai Unió egyik leggazdagabb városa. A manager-magazine.de felmérése szerint az élet minõségét tekintve hetedik helyen áll a világon.

  • Nem mindennapi látványt nyújt a világ első vízalatti étterme

    Nem mindennapi látványt nyújt a világ első vízalatti éttermeA Maldív-szigeteken található a világ első víz alatti étterme, ahol közel öt méteres mélységben várja vendégeiket egy különleges vacsorára. A 2005-ben megnyitott Ithaa Undersea étterem lenyűgöző tengeri kilátással rendelkezik. A víz alatti vendéglő része a Conrad Maldives Rangali Island hotelnek. Az 5 méter széles és 9 méter hosszú építészeti különlegesség 14 fő befogadására alkalmas. A hotel egyik mólójának a végén található csigalépcsőn keresztül lehet lejutni az étterembe. Különleges kérés esetén az étkezde hálószobává is átalakítható. Az biztos, hogy felejthetetlen élmény lehet.

  • A Vatikán szerint a Zöld túrizmus mentheti meg a Földet

    Vatikánváros - Gyaloglás, környezetkímélõ közlekedés, természeti környezetben elhelyezkedõ szállodák - a Vatikán a nyári vakáció küszöbén a héten jó tanácsokkal látta el a turistákat, akiket felszólít a "felelõsség etikájára" a globális felmelegedés okozta károkkal szemben.

    "Az idegenforgalom jellegénél fogva hozzájárulhat az élet fennmaradásához a Földön és fékezheti az aggasztó globális felmelegedés kiszélesedését" - áll a Vatikán Elvándorlók és Úton lévõk Pápai Tanácsának közleményében.

  • Elkészült Micky-Mouse új hajója

    Ez a legnagyobb óceánjáró hajó, amelyet valaha is építettek Németországban: a Disney-Dream az elmúlt hétvégén hagyta el a németországi Papenburg hajógyárának 500 méter hosszú szerelõcsarnokát. 2011 januárjától már a Karib-tengeren közlekedik.

    A 128.000 tonnás hajó hossza 340 m hosszú és 37 m széles. 4000 utast valamint 1453 dolgozót képes kabinjaiban elhelyezni. Fedélzetén megtalálható egy színház, éttermek, a legfelsõ emeleten pedig az elsõ tengeri vízipark.

  • Magyar turistaútvonal nyílt Kárpátalján

    Ungvá - A magyar vonatkozású földrajzi, történelmi és kulturális emlékhelyeket érintõ turistaútvonal nyílt Kárpátalján.

    A magyar turistaútvonal tervét az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) turisztikai tanszékének és a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal európai integrációs, külgazdasági és idegenforgalmi fõosztályának a munkatársai dolgozták ki.

    A projekt négy túravonalból áll, köztük az elsõ a "honfoglalás útja", amely a Vereckei-hágón kezdõdik és az ukrán-magyar határ mellett fekvõ Mezõkaszonyban ér véget.

  • Isztambul: Európa és Ázsia határa

    Paloták, mecsetek és kincstárak az egykori birodalmak székhelyén, két kontinens kapujában, ezer mûemlék és kebabsütõ között. Isztambul nemcsak egy másik kultúrába, de a múltba is bepillantást nyújt.

    Egyszer úgyis el kell menni Isztambulba! Ez a város annyi szállal kötõdik a magyar történelemhez, és bár egy külön világot alkot, mégis olyan mértékben része az európai történelemnek és kultúrának, hogy gyakorlatilag mûveletlenségnek számít, ha valaki egy bizonyos kor felett még sosem járt itt.

  • Halkidiki Budapesten

    Bár a magyarok egyik legkedveltebb utazási célpontja évek óta Görögország, ma már az egyes régiók külön-külön is invitálják a magyar vendéget: a Halkidiki régió is bemutatkozott Budapesten. A régiót alkotó, három földnyelven elterülõ Kaszándra, Szithonia és Athosz Theszalonikitõl dél-keletre terül el és mélyen belenyúlik az Égei-tengerbe. Ezüstös olívaligetek, aranyló gabonamezõk, festõi szõlõültetvények, méregzöld fenyõerdõk és mindehhez a kék tenger sós levegõje - így összegezte a félszigetek természeti vonzerejét Halkidiki turisztikai képviselõje.

  • Ausztrália kulturális központja: Sydney

    Ausztrália kulturális központja: SydneyA város az első brit gyarmat, 1788-ban alapította Sydney Cove és Arthur Phillip, az első flotta két parancsnoka, akik az elítélt raboknak hoztak létre egy büntető kolóniát. Ez a várost övező dombokon (a mai Port Jackson vagy közismert nevén Sydney Harbour városrésznél) jött létre, ahol a mai Operaház és Harbour Bridge (Kikötői híd) áll. A várost ma nemzeti parkok, számos öböl, folyók, strandok veszik körbe, köztük a híres Bondi Beach. A városban számos nevezetes park van, köztük a Hyde Park és a Királyi Botanikus Kert.

  • Vonattal a nagyvilágban

    Nem a leggyorsabb közlekedési mód, és sokkal többe kerül, mint a repülõjegy, a luxusvonatok mégis reneszánszukat élik. Lássuk a legjobb exkluzív járatokat.

    A Glacier Express luxusvonat kiérdemelte a világ leglassabb expressze címet, ugyanis 8 óra alatt teszi meg a 300 km-es utat.

    A látvány és kényelem azonban kárpótol, utazás közben a svájci Alpok, St. Moritz és Zermatt panorámájában gyönyörködhetünk. A vonat 291 hídon és 91 alagúton halad át, és néha több mint 2 km-es magasságban robog.

  • Las Vegas - A világ szórakoztató központja

    Las Vegas - A világ szórakoztató központjaAz amerikai Nevada állam legnépesebb városa, Clark megye székhelye, és egyben a világ egyik legnagyobb szórakoztatási, bevásárlási és szerencsejáték-központja. Mint ahogy beceneve („A világ szórakoztató központja”) is jelzi, a város otthont ad rengeteg kaszinónak, és ehhez kapcsolódó szórakoztatási egységnek. Jelenleg az Amerikai Egyesült Államok 28. legnépesebb városa, mintegy 599 087 becsült lakossal, de elővárosaival együtt a Las Vegas-i agglomerációs körzetnek, amely egész Clark megyét magába foglalja, 1 986 146 lakója van.

  • Szeged a Napfény Városa

    Szeged egy olyan város, amelyet minden magyarnak egyszer látni kell. Az országban nincs olyan ember, aki nem hallott volna már a Pick szalámiról, a szegedi paprikáról, a szabadtéri játékokról és esetleg a szegedi papucsról. Ezek csak azok a dolgok, amelyekrõl folyamatosan tájékoztatnak minket, pedig Szegeden sokkal több látnivaló van mint gondolnánk.

  • Brunei, egy varázslatos ország

    A legtöbben vélhetõen csak annyit tudnak a világ egyik leggazdagabb országáról, hogy szultánja legendásan jómódú a kõolajlelõhelyek miatt. Ha azonban a térképen kellene elhelyezni, hiába keresnénk Kuvait és Abu Dhabi között, hiszen Délkelet-Ázsiában, Borneó szigetén fekszik ez az a csupán 570 km2-es területû ország. 280 ezer állampolgára ingyenes orvosi ellátásban, oktatásban és sportolási lehetõségekben részesül, míg a magas béreket nem terhei adó. Ennyi pozitívum mellett eltörpül az az apróság, hogy alkoholt a szigorú iszlám törvénykezés miatt sehol nem lehet vásárolni.

  • Gönyû

    Gönyû község a Duna mellet Gyõr-Moson-Sopron megye keleti szélén, a Mosoni-Duna torkolatától a Bakonyérig terül el a gyõri kistérségben, Gyõrtõl 18 km-re, a Duna jobb partján található és régi hajós múltra tekint vissza.

    Sok kedvezõ adottsággal rendelkezõ község, északon a Duna, délen egy 3200 ha-os erdõ (a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet része), keleten a Cuha-Bakonyér határolja. Lakossága 3100 fõ körül ingadozik. A község az 1.sz. fõközlekedési út szeli ketté.

  • Isztambul

    Ma már nem a legendás Orient Expressen, s nem is Graham Greene kalandregényének Ostendébõl induló vonatán, hanem zömében repülõgépen érkeznek a turisták a "hajnalfényben égõ" Boszporusz partjára - a két földrészt, a bizánci az iszlám és a XXI. századi nyugati kultúrát összekötõ - több mint tízmilliós metropolisba, Isztambulba. Ha az Aranyszarv-öböl fölött átívelõ Galata-hídon sétálgatunk éjféltájt, légfürdõzve az uralkodó délnyugati szélben, a "lodoszban", eltelve a holdfénnyel...

  • Bologna, a vörös Bologna Olaszországban

    Bologna la Rossa (a vörös Bologna) - e jelzõ kétszeresen is igaz a városra, melynek jellegzetességét a rõtvörös színû cseréptetõk és téglafalak adják, s ugyanakkor arra is utal, hogy a tiszteletreméltó Bolognát több mint 50 évig a baloldaliak kormányozták.

    La Dotta (a mûvelt) - így emlegetik azok, akik a tudomány terjesztésében betöltött szerepét méltányolják, mert itt áll a világ egyik legrégebbi egyeteme: 1088-ban alapították. Bologna még a mûemlékekben igencsak bõvelkedõ Felsõ-Itáliában is kivételes helyet foglal el, ugyanis Velencén kívül egyetlen más város sem õrizte meg ilyen egységesen középkori arculatát.

  • Ngarin - repülõtér a világ tetején Tibetben

    A világ legmagasabban fekvõ repülõterét tervezik megépíteni Kínában: a tibeti Ngarinál létesülõ légikikötõ 4300 méter magasan lesz - jelentette az Új Kína állami hírügynökség. A több milliárdos beruházási program keretében létrejövõ reptér Tibet negyedik légikikötõje lesz, és a tartomány jobb összeköttetését szolgálja az ország többi részével. Az elõzõ, harmadik tibeti repülõteret 2006 szeptemberében adták át a tartomány délkeleti részén lévõ Nyingcsiben (Nyingchi) ...

  • Antalya

    A félmillió lakosú, mediterrán éghajlatú Antalya a Török Riviéra fõvárosa. Gyönyörû tengerpart, temérdek látnivaló, nyüzsgõ élet és bazárok teszik felejthetetlenné a látogatást. Klímája miatt igazán szeptemberben a legkellemesebb itt nyaralni, a levegõ ilyenkor már kevésbé párás, de még meleg. A törökök rendkívül vendégszeretõek, nem árt azonban észben tartani, hogy muzulmán országban járunk, ne bosszantsuk fel õket túlzottan lenge öltözettel, nyilvános alkoholfogyasztással, vagy azzal, hogy disznóhúst rendelünk az étteremben.

  • Vámosatya a nyugalom és béke szigete a Beregben

    A község neve elõször 1289-ben tûnik fel oklevelekben Atya, Athyas megnevezéssel. Nevének "vámos" elõtagja azt jelöli, hogy hajdan vámjoggal bírt.

    Atya faluról elõször a nagyváradi káptalan irataiból olvashatunk. Késõbb 1321-ben említik elõször oklevelek a falu papját, Pétert. 1334-ben készített pápai tizedjegyzék alapján Atya nagy és módos helység lehetett. Az írásos emlékek alapján a honfoglalástól lakott terület volt. Ma kb. 600 lakosa van.

  • Kréta: a nagy sziget állam az államban

    Nagy szigetnek becézik, a görögök Krétát, mivel Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete. A krétai emberek életritmusát az idõjárás határozza meg. Késõn kezdõdik náluk a nap és délig ülnek a frappéjukat kavargatva egy-egy taverna teraszán, jókat beszélgetve egymással.

    A kis ebéd utáni szieszta nem csak az emésztést segíti, hanem a nagy hõségtõl is megvéd. Késõ délután, a hõség enyhülésével ismét kinyitnak az üzletek és megindul az élet.

  • Világörökségünk: Pécsi ókeresztény sírkamrák

    A római kori Sopiane - a mai Pécs - IV. századi ókeresztény temetõjét a Világörökség Bizottság 2000-ben azzal az indokkal vette fel a kultúrtörténeti kincsek listájára, hogy a feltárt építményegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti az északi és nyugati római provinciák korai keresztény temetkezési építészetét és mûvészetét.

    A föld alatti sírkamrák és emlékkápolnák a késõ római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitérõl tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élõ kultúra és civilizáció gyökereit.

  • Milánó: Divat és kultura

    Sokak szerint Milánó a legunalmasabb olasz települések egyike, klasszikus óvárosa össze-vissza, tán ha tíz utcából áll, látványosságai egyetlen délután alatt könnyûszerrel végigsétálhatók.

    Ráadásul, ha jobban megnézzük, még csak nem is hasonlít egy rendes olasz városra. Lehet, hogy nem hasonlít, mondják a Milánó-hívek, de ezzel együtt a legtipikusabban európai olasz város, a divat és a dizájn fellegvára: 2,5 millió lábon járó pazar elegancia. Bevallom, jómagam sosem gondoltam volna, hogy ennyire elbûvöl.

  • Kókusz (Keeling) - szigetek

    A lakatlan Kókusz-sziget (spanyolul Isla del Coco, angolul Cocos Island) 500 km-re Costa Rica partvidékétõl a Csendes-óceánban fekszik.

    Területe 24 km². A sziget a kalózok kedvelt búvóhelye volt, akik több száz éven keresztül rejtették ide összerabolt zsákmányaikat, és közben kutatták szorgalmasan elõdeik hagyatékát. Edward Davis angol kalóz a XVII. század végén helyezte el itt elõször értékeit, ám hamarosan meghalt, így nem térhetett vissza értük.

  • Dalmáciai összefoglaló

    Nyaralásra a legjobb hely!Horvátország, Dalmácia. Mi teszi a térséget ennyire vonzóvá? A tiszta tengere, a partvidéke, a természete, a történelme, esetleg az építészete, az igazi mediterán légkõr, vagy mindez együttvéve? Dalmácia már évtizedek óta nagyszámú turistát vonz a világ minden tájáról, akik pedig egyszer ellátogattak ide, szinte bizonyosan visszatérnek. Horvátország legnagyobb idegenforgalmi régiójában négy csodálatos város található: a háromezer éves Zadar, a horvátok által alapított legrégebbi város ©ibenik, az ókori római császár, Diocletianus által épített palotáról nevezetes Split, illetve az UNESCO világörökségének is részét képezõ Dubrovnik.

  • Továbbra is az Eiffel-torony a világ kedvence

    Az Eiffel-torony a világ kedvenc, amely a világ egyik legtöbbet fényképezett turisztikai látványossága.

    A legendás párizsi vasszerkezet (Öreg hölgy) maga mögé utasította a vatikáni Szent Péter-bazilikát, és az indiai Taj Mahal-t. A negyedik, ötödik és hatodik helyen amerikai látványosságok szerepelnek: A Golden Gate híd, az Empire State Building és a Szabadság-szobor. A Sydney Operaház, a Sagrada Familia Barcelonában, az athéni Akropolisz és a Megváltó Krisztus szobra Rio de Janeiróban kapta a többi helyet a 10-es listán, míg a londoni Big Ben és a London Eye nem kapott helyezést a listán.

  • Kétszázan fõzték a hallét a szegedi Tisza-parton

    Szeged - Kétszáznégy nevezõ fõzte legjobb tudása szerint szombaton a halászlevet a XII. Nemzetközi Tiszai Halfesztiválon.

    Frank Sándor a legjobbakról szólva elárulta, hogy idén hét versenyzõ nyerte el az Örökös halfõzõ címet. A Tisza-parti városban ugyanis elsõsorban a részvétel a fontos, és a rangos díjat az nyeri el, aki hét alkalommal már megfõzte a hallét a rendezvény tizenkét éve alatt és ezt a zsûri igazolta. Összesen csaknem húszan tartoznak már ebbe a klubba, miután évente öt-hat szakácsnak sikerül megszereznie az érdemrendet.

  • Elég az akvaparkokból?

    Túlkínálat, átgondolatlan fejlesztések, felszeletelõdõ piac - jellemzi a hazai akvaparkok piacát a Világgazdaság összeállításában. Túlkínálat jellemzi az akvaparkok hazai piacát, Magyarországon már "túl sok a jóból".

    A lapnak nyilatkozó akvaparkok vezetõi úgy vélik, túl sok szereplõs már a hazai piac, ráadásul az új fejlesztések is gyakran átgondolatlanok, mennyiségük nincs összhangban a fürdõzõk, azon belül is elsõsorban a külföldi vendégek számának a csökkenésével.

  • Costa Rica: A Jurassic Park igazi szigetei

    Costa Rica a közép-amerikai kontinenshídon elterülõ ország. Karib-tengeri és csendes-óceáni partvidékét keskeny síkság kíséri.

    Az ország magját alkotó, 1500 m átlagmagasságú fennsíkot a Kordillerák vulkánokkal tûzdelt láncai fogják közre. Trópusi éghajlatú földjein jelentõs a mezõgazdaság. Említésre méltó az ország kõolaj- és bauxitbányászata. A világ legboldogabb országa a „happyplanetindex” szerint. Kiváló éghajlat és tengerpart csábítja a turistákat az országba.

  • Örökre eltûnik Pompej

    Sajtókampány indult Olaszországban a régészek szerint teljesen elhanyagolt pompeji ásatások megmentésére. A naponta tízezer, többségében külföldi látogatta Pompejit 1997-ben nyilvánították a világörökség részévé.

    Angol és német régészek már évekkel ezelõtt azt követelték, hogy vegyék el Itáliától a pompeji ásatások felügyeletét, mert szerintük az olaszok hanyagsága a Vezúvnál is nagyobb pusztítást végez. Szégyen! - olvasható most a pompeji utcák omlásveszélyre figyelmeztetõ tábláin.

  • Luxemburg

    A nagyhercegség fõvárosát 963-ban alapították, a kormány és a nagyherceg hivatalos székhelye. Az ECSC (Európai Szén és Acél Közösség) 1952-ben történt luxemburgi megalakítása óta egy sereg európai intézmény jött itt létre, az Európai Parlament Fõtitkársága, Európai Törvényszék, Európai Számvevõszék, Európai Beruházási Bank, valamint az Európa Tanács számos igazgatósága. Luxemburgot szokás az Európa Fõvárosa jelzõvel illetni, nem csupán földrajzilag központi fekvése alapján, de többnyelvûsége okán is: a "luxembourgish"-on túl a mindenhol beszélt és valóban alkalmazott francia és német a hivatalos nyelv.

  • Tengerpartra vagy múzeumba mennek-e a turisták?

    Tenger vagy múzeum? - teszik fel maguknak a kérdést az Olaszországban nyaraló turisták, és felmérések szerint egyre többen választják inkább a kultúrát, mint a napozást.

    Tíz turistából négy a kultúráért jön Olaszországba - ismertette a római kulturális tárca legfrissebb adatait a nemzeti kulturális örökség fõosztályát vezetõ Mario Resca. Húsz évvel ezelõtt a napsütés hazájába érkezõ látogatók alig 14 százaléka választotta úti célként a mûemlékekkel és múzeumokkal teli olasz városokat. A többség a tengerparti nyaralás miatt utazott Olaszországba.