Mekka Hedzsa arab tartomány fõvárosa, az iszlám világ legszentebb helye. 277 m-rel a tengerszint felett helyezkedik el, hegyekkel van körbevéve.
A körfalakon és egy kis erõdön kívül a város védelmére szolgált a völgy keleti részében egy magaslaton épített, vastag falakkal és tornyokkal ellátott citadella. Mekka középpontjában található a Masjid al-Haram. A városban található az iszlám hívõk legnagyobb szentsége, a Kaaba, a Kába-kõ. Közelében látható a külön épülettel körülfogott sós vízû Zemzem-kút.
A város szívében található Kaaba szentély az iszlám világ központja, ahová Mohamed próféta élete alkonyán tett zarándoklata óta folyamatosan – napjainkban évente több millióan – érkeznek a hívõk a világ minden részébõl, hogy dicsõítsék Allah nagyságát és kifejezzék a muszlimok egységét és az iszlám vallás egyetemességét.
A történészek szerint Mekka városa a történelem során fontos kereskedõ város volt, és már jóval Mohamed próféta tevékenysége elõtt alapították. Tény, hogy a város fontos, az ókorban is használatos kereskedelmi utak találkozási pontján fekszik. Már az iszlám megjelenése elõtt is zarándokhely volt a Kaaba szentély, melyet állítólag Ábrahám alapított. A várost számos ókori földrajzi és történeti mûben is említik, például Ptolemaiosznál. Eredeti neve a Koránban is említett Bakkah (= szoros, keskeny) volt, mely földrajzi elhelyezkedésére utal, a település ugyanis egy keskeny völgyben fekszik.
Imádkozó muszlim mekkai zarándokút soránMohammed idejében a városban a legtekintélyesebb a Koreis-törzs volt, amelyhez tartozott maga a próféta is. E törzsnek utódai máig is élnek a városban. Köztük a Hasszán-család õsidõk óta a legtekintélyesebb; tagjaiból kerülnek ki a serifek. A khalifátus megdõlése idejében, a X. században sikerült a szent városok fölötti uralmat magukhoz ragadniuk. A XIII. század óta Katada fiai gyakorolják a serif-hegemóniát. Közülük kerül ki a nagyserif. A XIV. században Mekka a török szultánok hatalmába jutott, akik magukhoz ragadták a nagyserif kinevezésének jogát is. És bár hivatalosan Hedsaz török helytartója Mekkában is a kormányzó, a serif gyakorolja a lakosságtól támogatva a valódi hatalmat. 1803-ban a vahabiták Mekkát is elfoglalták és kirabolták. De Mehemmed Ali egyiptomi pasa Arábia ellen vezetett expedíciója (1811-1813) uralmuknak csakhamar véget vetett. Ámbár Mehemmed Ali a szultán nevében foglalta el Hedsazt, ennek kormányát mégis önállósítani törekedett és megkísérelte a serifek hatalmát is megtörni, de hiába. 1840-ben Hedsaz újra a porta közvetetlen hatalmába került.
1932-ben Abdul Aziz Bin Abdul Rahmán al-Szaúd elfoglalta az Arab-félsziget azon területét, ahol Mekka és Medina található, és megalapította a Szaúdi Királyságot. 1955-ben kibõvítették és felújították a mecsetet, majd 1985-ben Fahd Bin Abdul Aziz király, „a két nagymecset õre” is újabb bõvítéseket tett, mely 1992-ben fejezõdött be.
