rss
  • Városkép-romboló felhõkarcoló

  • Szentpétervár Szmolnij kerületének bírósága hétfõn törvényesnek minõsítette a városi önkormányzat döntését, amelynek értelmében felépíthetõ a város elõírásait sértõ, úgynevezett Ohta Központ felhõkarcoló.

    Az önkormányzat tavaly szeptemberben döntött úgy, hogy a Gazprom beruházásában épülõ Ohta Központ meghaladhatja a város egyéb építkezéseire vonatkozó magassági elõírásokat. A felhõkarcoló a tervek szerint 406 méter magas lesz, és így a felperesek - a parlamenten kívüli, liberális Jabloko párt szentpétervári vezetõi - szerint a város történelmi központjából mindenhonnan látható lesz - adta hírül az MTI.

    Elõbb a mûemlékvédelmi felügyelõség feladatait ellátó Roszohrankultura bírálta a terveket, és nemrégiben Dmitrij Medvegyev elnök is beleavatkozott a vitába egyik tanácsadójának a szentpétervári önkormányzathoz és az egyéb illetékes szervekhez intézett levelével, amelyben a felhõkarcoló felhúzása ellen és az UNESCO-val való jó kapcsolatok ápolása mellett foglalt állást.

    Felmérések szerint a város lakosságának jelentõs része ellenzi az építkezést. A Kulturális Világörökség Listáját kezelõ UNESCO felszólította Oroszországot, hogy állítsa le a felhõkarcoló építését, és tájékoztatta arról, hogy amennyiben az Ohta Központ mégis felépül, Szentpétervár XVIII. századi történelmi belvárosát törli a világörökségi listáról, és felveszi a veszélyeztetett objektumok listájára. Ez a város számára nem csupán erkölcsi, hanem anyagi vesztességel is járna, hiszen az utazási irodák ajánlataikat többnyire az UNESCO-lista figyelembevételével készítik.

    Az építkezés ellenzõi népszavazást is indítványoztak, ehhez azonban a hatóságok nem járultak hozzá. A Jabloko szentpétervári vezetõi közölték: megfellebbezik az újabb törvénysértõ döntést, és feltett szándékuk, hogy minden oroszországi jogi lehetõséget kimerítenek az építkezés megakadályozására.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Fedezzük fel Párizst a Szajnán hajózva!

    Párizsban, a világ egyik fõvárosában mindenki megtalálhatja a maga kedvtelését, legyen szó a nevezetességek megtekintésérõl, szórakozásról, vásárlásról, pihenésrõl vagy csendes szemlélõdésrõl. A klasszikus városnézés leghatékonyabb és legkényelmesebb módja a szajnai hajókirándulás, ahol ugyan nem visznek végig az egész városi szakaszon, ám a jobb és bal part is tele van híres történelmi és kulturális helyszínekkel. A Bastille téren szállunk hajóra - nyugatra tartunk...

  • Ausztrália kulturális központja: Sydney

    Ausztrália kulturális központja: SydneyA város az első brit gyarmat, 1788-ban alapította Sydney Cove és Arthur Phillip, az első flotta két parancsnoka, akik az elítélt raboknak hoztak létre egy büntető kolóniát. Ez a várost övező dombokon (a mai Port Jackson vagy közismert nevén Sydney Harbour városrésznél) jött létre, ahol a mai Operaház és Harbour Bridge (Kikötői híd) áll. A várost ma nemzeti parkok, számos öböl, folyók, strandok veszik körbe, köztük a híres Bondi Beach. A városban számos nevezetes park van, köztük a Hyde Park és a Királyi Botanikus Kert.

  • Tel-Aviv, egyszerre õsi és modern

    A modern nagyváros Izrael gazdasági, pénzügyi és szórakoztató központja. A kevés látnivalót ellensúlyozzák a több mint 10 kilométer hosszú tengerpart gyönyörû strandjai. A lüktetõ, nyüzsgõ városban rengeteg bár, étterem, kávézó, bolt és szórakozási lehetõség várja a turistákat. Izraelt a Közel-Kelet Amerikájának is szokták hívni. Az egész országra - és különösképpen Tel-Avivra - nagyon igaz, hogy az amerikai városképeket meghatározó felhõkarcolóktól a bazárig minden megtalálható itt.

  • A Vatikán

    A "minden út Rómába vezet" közmondásos fogalma az olasz fõváros középpontjában, a Tevere partján falba ütközik, de ez nem jelent akadályt. A földkerekség legkisebb, alig fél négyzetkilométernyi területû államát veszi körül, melynek államfõje ugyanakkor több, mint 900 millió katolkius, a világ legnagyobb vallási közössége felett uralkodik. Következésképp a Stato della Cittá del Vaticano, a Vatikánváros állam több, mint egy érdekes maradvány a középkorból.

  • Nagyon francia, kicsit svájci

    Mi a közös Freddie Mercuryban, Chaplinben és Dosztojevszkijben? Mindhárman otthon érezték magukat a Svájci Riviérán. Lausanne-ban Henriette kalauzolt, jópofa, közel hetvenéves nõ, hajában óriási rózsaszínû masnival. Olyan fürgén szaladt, hogy idõnként alig tudtam utolérni. Igazi francia nõ, bár született svájci, tesz a szabályokra, és dühös az erõszakosan dohányzásellenes propagandára. Önfeledten gyújt rá ott is, ahol nem szabad, igaz, francia Svájc ezen a téren is sokkal toleránsabb.

  • Amit látni kell Washingtonban

    Washington számos nemzeti emlékhellyel büszkélkedhet és az egyik legnépszerûbb turistacélpont az Egyesült Államokban.

    A város közepén található a National Mall nevû nagy, nyílt terület, ahol számos amerikai vezetõnek állítottak emlékmûvet és ez köti össze a Fehér Házat és a Capitolium épületét. Közepén található a Washington emlékmû. Itt látható még a Thomas Jefferson-emlékmû, a Lincoln-emlékmû, a Franklin Delano Roosevelt emlékmû, a Nemzeti második világháborús emlékmû, a koreai háborús veteránok emlékmûve, a vietnami veteránok emlékmûve, a Columbia kerület háborús emlékmûve és az Albert Einstein emlékmû.

  • Világörökségünk: Budapest Duna-parti látképe

    Nemcsak mi, magyarok értünk egyet abban, hogy hazánk fõvárosa az egyik legszebb fekvésû város a világon.

    A Duna által kettészelt, hegyes-völgyes és síkvidéki oldalra osztott Budapest, ez a kétmilliós, nyüzsgõ nagyváros, egyedi panorámával bír. Mindez azonban még nem lett volna elegendõ ahhoz, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága 1987-ben világörökségi rangra emelje. Indoklásuk szerint a budapesti Dunapart - amellett, hogy egyike a világ kiemelkedõen szép urbanisztikai látképeinek - jól szemlélteti a magyar fõváros történetének különbözõ idõszakait.

  • Öko-üdülõhely szélturbinákkal, napelemekkel, bioüzemanyaggal

    A világ legkörnyezetbarátabb üdülõhelyévé akarja átformálni legújabb birtokát, a karib-tengeri Mosquito szigetet Richard Branson. A brit Virgin vállalatcsoport kalandvágyó elnöke úgy véli, a karibi térség napfényét, szeleit és hullámait hasznosítva, a magánsziget több is lehet, mint a szórakoztatóipar kiválóságainak és a gazdag üzletembereknek a szuperluxus üdülõhelye.

    Valójában megbocsáthatatlan a karibi térség számára a piszkos üzemanyagok további használatának szükségessége, amikor rendelkezik minden természetes erõforrással - fejtegette Branson egy minapi interjúban.

  • A Grand Canyon üvegterasza a Skywalk

    1220 méteres mélységbe nézhetnek le a látogatók arról az üvegteraszról, amelyet az amerikai Grand Canyon peremére épített egy helyi indián törzs. Az õslakók azt remélik, hogy a különleges technológiával készült látványosság több turistát csábít majd a rezervátumba. Az õsök és a szellemek áldását kérik az ualapaj indiánok. Ezzel a ceremóniával adták át a Grand Canyon legújabb turistalátványosságát.

  • Albánia

    Az Adriai-tenger partvidékén fekvõ Albánia Kelet-Európa leghosszabb diktatúrájával büszkélkedhet, mely sajátos módon visszafogta a fejlõdésben. Talán ennek is köszönheti érintetlen természeti kincseit, vadregényes tájait. Albániának 6 nemzeti parkja, 24 természetvédelmi területe és 2000 egyéb védett természeti értéke van, melyek önmagában elegendõek ahhoz, hogy ellátogassunk az országba. Az albán fõvárost sajátosan sokszínû balkán pezsgése teszi igazán vonzóvá. Tirana építészetében egyszerre van jelen a római, a török és a szovjet hatás.

  • Magyar turistaútvonal nyílt Kárpátalján

    Ungvá - A magyar vonatkozású földrajzi, történelmi és kulturális emlékhelyeket érintõ turistaútvonal nyílt Kárpátalján.

    A magyar turistaútvonal tervét az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) turisztikai tanszékének és a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal európai integrációs, külgazdasági és idegenforgalmi fõosztályának a munkatársai dolgozták ki.

    A projekt négy túravonalból áll, köztük az elsõ a "honfoglalás útja", amely a Vereckei-hágón kezdõdik és az ukrán-magyar határ mellett fekvõ Mezõkaszonyban ér véget.

  • Mosonmagyaróvár

    Mosonmagyaróvár a Mosoni-Duna és a Lajta találkozásánál, Bécstõl 80, Pozsonytól 30 km-re fekszik. Közúton, kerékpárúton, vasúton és vízen könnyen megközelíthetõ, kedvezõ fekvésû város. A városon át vezet a Duna-menti nemzetközi kerékpárút.

    A város fontos turisztikai vonzereje a gyógyvize. Az egész évben nyitva tartó fürdõ termálvize elismert gyógyvíz, amely – besorolása szerint – Európa öt, legjobb hatásfokú gyógyvize közé tartozik. Mosonmagyaróvár története több mint 2000 évre tekinthet vissza.

  • Edinburgh

    Itt keresztezik egymást a skót és az angol történelem útjai. Hegyek és tenger, meredek szirtek és egy olyan égbolt, melynek drámaiságát a képzelet sem tudja túlszárnyalni. Robert Louis Stevenson, Edinburgh híres szülötte így vallott szülõvárosáról: "Érthetetlen, hogy ez a meghökkentõ látvány nem színpadi díszlet, hanem egy mindennapi életét élõ város képe." Edinburgh - a Világörökség része és nevezetes fesztiválváros - valóban mesterien érvényesíti adottságait, és nem csak a költõket lepi meg "színpadi díszlet megjelenésével".

  • Elvarázsolt palota nyílt Diana hercegnõ egykori otthonában

    "Elvarázsolt palota" néven új turistacsalogató látványosság várja a Londonba látogatókat a néhai Diana walesi hercegnõ otthonában, a Kensington Palotában. A mai interaktív korban már nem elég, ha egy fenséges királyi rezidencia kínálata fényûzõ mûalkotásokból, méltóságteljes ebédlõtermekbõl és kötéllel elkerített trónokból áll, ezért a Kensington Palotába megálmodott kiállítás kurátorai a divat, a performance mûvészete és egy kicsit az Alíz csodaországban ihlette fantáziavilággal jelenítik meg az egykor itt élt hét hercegnõ életét.

  • Hajdúszoboszló

    Hajdúszoboszló Hajdú-Bihar megye egyik idegenforgalmi központja. A város arculatát leginkább az immár több mint nyolcvanéves fürdõkultúra határozza meg.

    Az alföldi kisváros közkedveltségét messze földön híres gyógyvizének és az erre épült hatalmas 30 hektáros, korszerû infrastruktúrájú gyógy- és strandfürdõjének köszönheti, melyben a mediterrán tengerparti medence és sok más élményt nyújtó attrakció mellett jelentõs vonzerõt gyakorol az országban elõször megépült AQUAPARK.

  • Az utazás nem csak ma veszélyes, régen is az volt

    Nem csak a száguldó autók vagy repülõgépek jelentenek veszélyt az utazókra, már ötszáz évvel ezelõtt is ugyanolyan veszélyes volt útra kelni, mint manapság. Brit kutatók a Sussex grófságban 1485 és 1688 között bekövetkezett baleseti halálozásokat vizsgálták.

    A vezetõ halálok a vízbefúlás volt (38%), ezt követte a valamely tárgytól elszenvedett ütés (25%), majd a lóról vagy kocsiról való leesés (14%). További esések tették ki a balesetek 9%-át, a puskagolyó vagy nyílvesszõ általi halál az összes eset 6%-a volt, és 1% volt az égési sérült. Az áldozatok közül hatan voltak részegek a baleset bekövetkeztekor.

  • Zágráb csodálatos látnivalói

    Zágráb csodálatos látnivalóiZágráb látnivalói a három történelmi városrészbe sűrűsödnek. A Felsőváros Zágráb történelmi központja. A középkorban alapították a Káptalandombbal együtt. Ebben az időben több épületet építettek, amelyek még ma is láthatók. A Felsőváros főtere a Szent Márk-tér, ahol valamikor kereskedők árulták portékáikat, ma itt található a horvát parlament, a Szábor és a zágrábi városi közgyűlés. A Szent Márk-teret a Szent Márk-templom uralja, amely a 14. században épült gótikus stílusban. Később neogótikus stílusban felújították.

  • A falusi és agroturizmus gazdaságunk ütõkártyája lehetne

    A falusi turizmus a nyugati országokban a kerékpáros fiatalok, a kisgyermekes családok és a nyugdíjasok egyik legnépszerûbb pihenési formája, bár nemcsak az õ körükben népszerû.

    Nálunk ez a turisztikai tevékenység igazán még nem futotta ki magát, jóllehet, a gazdasági válság miatt - az elõrejelzések szerint - a belföldi turizmusnak, és azon belül is az olcsóbb pihenési formáknak nõ meg az esélye. Ám ezt a lehetõséget megtorpedózhatja az adókedvezmények eltörlése és az áfaemelés, tehát a szakmai szövetség érthetõen tiltakozik ellenük.

  • Vámosatya a nyugalom és béke szigete a Beregben

    A község neve elõször 1289-ben tûnik fel oklevelekben Atya, Athyas megnevezéssel. Nevének "vámos" elõtagja azt jelöli, hogy hajdan vámjoggal bírt.

    Atya faluról elõször a nagyváradi káptalan irataiból olvashatunk. Késõbb 1321-ben említik elõször oklevelek a falu papját, Pétert. 1334-ben készített pápai tizedjegyzék alapján Atya nagy és módos helység lehetett. Az írásos emlékek alapján a honfoglalástól lakott terület volt. Ma kb. 600 lakosa van.

  • Manchester

    Manchester õsi város, már mint római helyõrségrõl is említést találtak. Igazából a 18. században, az ipari forradalom idején lett jelentõs várossá. Ennek megfelelõen rengeteg pompás 19. századi építészeti emlék várja az idelátogatót. A sok közül néhány: Városháza, Free Trade Hall, de a korábban épült katedrális és az 1921-ben nyitott városi tõzsde is pazar látnivaló. Manchester ma London után Nagy Britannia második pénzügyi központja, pezsgõ társadalmi és kulturális élettel – három híres egyeteme van, a Rylands és a Central Reference Library az ország legjobb könyvtárai közé tartozik, de Manchester az angolszász könnyûzene fellegvára is.

  • Mobilos tippek európai vakációhoz

    Könnyebbé vált a barangolás Európa 29 országában

    Nyáron a legtöbben útra kelnek, s ha megtehetik, igyekeznek szabadságukat az otthontól távol, valamely inspiráló vagy éppen pihentetõ környezetben eltölteni. Jó hír az utazást kedvelõknek, hogy az okostelefonok és az azokra letölthetõ alkalmazások megjelenésével a belföldi és külföldi utak megszervezése összehasonlíthatatlanul könnyebbé vált, mint néhány éve. Okostelefonnal a zsebben mindent magunkkal vihetünk, bárhová is tartunk, rádaásul az adatroaming díjak csökkenésével sokkal lazábban szörfölhetünk a neten.

  • Csodálatos, öreg Duna!

    Magyarország - Szeszélyes, de gyönyörû hazánk legnagyobb folyója, a Duna. Olykor árvízzel fenyegeti a partján élõket, legtöbbször viszont lustán hömpölyög a szikrázó napsütésben. Sokan szívesebben nyaralnak itt, mint akár a Balatonnál. Vannak, akik semmiért sem cserélnék el a fenséges folyót körülvevõ szépséges vidék látványát vagy azt a hangulatot, ami akkor tölti el az embert, ha beszívja a víz illatát. A Magyarországon áthaladó 417 kilométeres szakasz java részén nem ajánlatos a fürdõzés, de a sokkal szelídebb holtágak mentén bátran lehet pancsolni, horgászni.

  • Negyvenezren dobálták a paradicsomot idén Bunolban

    Bunol (Spanyolország) - Negyvenezer ember vett részt szerdán a kelet-spanyolországi Bunol város híres paradicsomviadalán: az idei "Tomatina" során a piros zöldségféle termésébõl 120 tonnát használtak fel a harcosok, köztük sok ázsiai, brit, amerikai, német, francia és orosz hajigáló.

    A piros és lucskos ünnep hagyománya még a múlt század negyvenes éveiben nõtt ki egy barátok közötti paradicsomszüreti csatából. A környezõ Valencia tartomány Spanyolország veteményeskertjének számít.

  • Spanyolország üdülõparadicsomai

    Az ibériai félszigetbõl Spanyolország 3150 km tengerpartot mondhat magáénak. A keleti és déli part a Földközi tenger medencéjében, illetve gibraltártól keletre az Atlanti óceán partjainál igazi vízi paradicsom. A több, mint 1100 km-es északnyugati óceáni part Portugália és a Vizcayai öböl között azonban - bár több szép strandja van - meg sem közelíti a Földközi tengerit. Ennek oka részben az, hogy kiesik a fõ turista útvonalakból részben pedig az óceán hatalmas víztömegének...

  • Tata

    A Dunántúl északi részén, a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál helyezkedik el. A Gerecse és Vértes hegységet elválasztó Tatai-árok északnyugati kapujában, az Által-ér folyásánál található.

    A legvalószínûbb, hogy a Miskolz nemzetség Tota nevû tagjától kapta a nevét a település, aki örökösök nélkül halt meg. Az itáliai umber nyelvben Tota, a szabin nyelvben touta, volszk nyelvben tota, illír, trák nyelvben theuta közösséget, emberek közösségét jelenti. Tata közepén az Öreg-tó terül el, partján áll a Tatai vár.

  • Montenegro, a felfedezetlen csoda

    Montenegro idén tavasszal nyerte el függetlenségét és vált le Szerbiáról. A kis hegyi-mediterrán köztársaság fényes jövõ elé néz, tengerpartja reményteljes fejlõdés elõtt áll, hegyei között síelni lehet, alumíniumipara sok bevételt hoz és már több éve eurót használnak (azelõtt a német márka volt a fizetõeszköz). Magyarország a legjelentõsebb külföldi befektetõ a hatszázezres országban. Míg a horvát tengerpartot az idei szezonban több, mint 200.000 magyar látogatja, a montenegrói Adria-partokra jó, ha tízezer elvetõdik. Méltánytalanul.

  • Szlovénia - ejtőernyős síugrás és hegymászás vízesésen

    A szlovén terepek hátránya, hogy nem túl magasan fekszenek, így nem annyira hóbiztosak, főleg tél végén érhet minket meglepetés. Viszont a pályákat jól karbantartják, és nagy a síelhető terület is. A szlovének elég régóta síelnek, már 17. századi forrásokban is említik a hegyi embereket, akik sítalpakon közlekedtek. Ennek ellenére a magyar turista még viszonylag ritka arrafelé. A szlovák síterepek Budapesthez közel vannak, de nem kell sokat autóznunk akkor sem, ha Szlovéniába indulunk síelni.

  • Kókusz (Keeling) - szigetek

    A lakatlan Kókusz-sziget (spanyolul Isla del Coco, angolul Cocos Island) 500 km-re Costa Rica partvidékétõl a Csendes-óceánban fekszik.

    Területe 24 km². A sziget a kalózok kedvelt búvóhelye volt, akik több száz éven keresztül rejtették ide összerabolt zsákmányaikat, és közben kutatták szorgalmasan elõdeik hagyatékát. Edward Davis angol kalóz a XVII. század végén helyezte el itt elõször értékeit, ám hamarosan meghalt, így nem térhetett vissza értük.

  • Eger

    Az egri borok, a barokk mûemlékek, a termálfürdõ, az enyhén lankás táj és a külföldön is híres magyaros vendégszeretet vonzó turisztikai élményt jelent az idelátogatóknak. A turistákat és a városlakókat több mint 330 vendéglátóipari egység várja. A török idõket idézi az egri minaret, - melynek teraszáról megcsodálhatjuk a várost- és a Törökfürdõ. Az oszmán hadak elleni küzdelemre emlékeztetnek a Dobó téren látható szoborcsoportok. A tér fölé magasodó középkori vár, - a XVI. század gyõztes végvára - ahol Dobó István várkapitány maroknyi csapatával 1552-ben több mint egy hónapig állt ellen a negyvenszeres török túlerõnek.

  • Larnaka - A vándorok városa

    A bibliai Lázár, miután kijött a betániai barlangból, ahol Jézus feltámasztotta halottaiból, jónak látta, ha olyan helyen telepszik le, ahol végre nyugta lehet, és naphosszat csak a végtelen kék tengert bámulhatja. Hajóra szállt, és Ciprus szigetén, annak is délnyugati fövényén kötött ki, ott, ahol ma Larnaca városa látható. A part ezer éve is nyugalmat árasztott magából, és Lázár is megtalálta a békét második életében. Larnaca városában azóta sok vándor lelt nyugalmat a pálmák árnyékában, a sziklákon vagy a homokfövenyeken.