rss
  • Szováta - A csábító szomszéd

  • Szováta (románul Sovata, németül Sowata) város Romániában, Maros megyében. A Székely-Sóvidék központja, európai hírû üdülõváros.

    A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés. A régi mélyedéseket idõvel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az elsõ sóstavak. Elsõ lakói 1578-ban sótermelésre idetelepített elszegényedett szabad székely családok voltak, akiket 1581-ben ugyan elûztek, de rövidesen visszatelepültek.

    Elsõ fürdõje a 19. század közepén épített Gérafürdõ a Sós-pataknak a Szovátába ömlésénél volt, innen fokozatosan Felsõ-Szovátára a mai fürdõközpontba helyezõdött át a fürdõélet, ahol 1901-ben nyitották meg a fürdõtelepet. 1910-ben 2826 lakosából, 2763 magyar, 28 német, 11 román volt. A trianoni békeszerzõdésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 8935 lakosából 7943 magyar, 891 román, 39 cigány, 10 német, közülük 4527 római katolikus, 2979 református, 872 ortodox. Középiskolája, kórháza, egészségügyi intézményei vannak.

    Látnivalók

    - A város sóstavairól és sószikláiról nevezetes. Legnagyobb tava a Medve-tó. A Medve-tó nevét kiterített medvéhez hasonló alakjáról kapta és 1870 és 1880 körül alakult ki. Benne 66 000 tonnára becsült oldott sómennyiség van, a felszíntõl lefelé hõmérséklete növekszik, melyet a nap melege és a lejjebb koncentrálódó só okoz. További tavai a sósvizû Mogyorósi-tó, Rigó-tó, Fekete-tó, Vörös-tó és Zöld-tó, továbbá az édesvizû Piroska-tó és Kígyós-tó. A sósvizû tavak esetében a víz sótartalma magas, így a fürdõzõ könnyebben fennmarad a víz felszínén.

    - A Sóköze a város északkeleti végétõl délnyugat felé húzódó sóstavakban gazdag sókarszt terûlet, ahol a kõsó néhol 15-20 m magas sósziklákat alkot, melyeket régen katonák õriztek.
    # A tó melletti római katolikus kápolna 1934-ben, a görög katolikus kápolna 1932-ben épült. Ortodox temploma 1929-bõl való.

    - A város római katolikus temploma 1878-ban, a református templom 1938-ban, az ortodox templom 1991-ben épült.

    - A Tyukász-dombi római katolikus kápolna a 19. század végén épült.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • 5 látnivaló Romániában

    Palatul Parlamentului

    Ceausescu, a "Kárpátok Géniusza", elhatározta, hogy felépítteti a Nép Palotáját, Európa legnagyobb épületét. Kezdetnek leromboltatott egy egész városnegyedet, majd a nem éppen túltermeléssel küzdõ román népgazdaság szinte minden erejét ennek az egy épületnek az építésére fordította.

    Az eredmény: egy 12 emeletes, 3100 szobás, 330 ezer négyzetméteres, teljességgel kihasználhatatlan monstrum, amelynél csak a washingtoni Pentagon nagyobb.

  • Brüsszel: unalmas kisváros, vagy pezsgõ multikulturális központ?

    Van, aki szerint Brüsszel unalmas kisváros, mások szerint pezsgõ multikulturális élete izgalmasan sokszínû. Sorozatunk Európa nagyvárosait, az ottani élet- és munkakörülményeket mutatja be.

    Brüsszelben meg kell tanulni élni – hangoztatják sokan a városról. Amikor valaki elõször jár ott, nem érti, hogyan lehet valaki szerelmes Brüsszelbe. Ugyanakkor egy kis idõ után sokan imádják a belga fõvárost, és élvezik az ottani életet. A város sokféle arcot mutat: a központban kedves, középkori házak, míg a távolabb esõ európai uniós negyed már modernebb és jóval ridegebb.

  • Gran Canaria - A Kanári-szigetek egyike

    A Gran Canaria (spanyolul a.m. „Nagy Kanári[-sziget]”) a Kanári-szigetek névadó tagja. A csaknem kör alakú sziget 1532 km²-en terül el az Atlanti-óceánban; közepén az 1950 méteres Pico de las Nieves vulkán magasodik a Tejeda-hegység legmagasabb tagjaként.

    A hegység hágói, völgyei és sziklái vadregényes tájakon választják ketté Gran Canaria déli és északi részét. Az éghajlat kettõssége, eltérõ flórája és faunája miatt a szigetet kis kontinensnek is nevezik. Ez az elválás nem csupán égtáj szerint értendõ.

  • Érdekességek, látnivalók a nyugat-csehországi régióban

    2. Látnivaló nyugat-csehországi régió:
    Franti¹kovy Láznì


    A fürdõt 1793-ban dr. Bernhard Adler chebi orvos kezdeményezésére alapították egy õsi gyógyforrás helyén.

    A XVIII. század végérõl és a XIX. század elsõ felébõl származik a település jellegzetes fürdõvárosi építészete – a klasszicista és empire stílusú épületek, pavilonok, parkok és egyházi mûemlékek.

  • Venezuela

    A legenda szerint, amikor Isten a világot teremtette, az ördög mindenbe beleszólt. Ám egyszer az ördög elaludt, és Isten akkor teremtette Venezuelát, adott neki mindenféle kincseket: kõolajat, nemesfémeket és lélegzetelállítóan gyönyörû tájat. Venezuelát a karibi mennyország kapujaként is említik, ideális hely kikapcsolódásra és az aktív pihenésre is. Bõvelkedik természeti szépségekben, hegyekben, folyókban, vízesésekben, esõerdõkben, valamint csodálatos tengerpartokban. Isla Margarita a karib térség egyik legvonzóbb szigete.

  • Tankturizmus Németországban

    Beerfelde (Németország) - A hatalmas por- és füstfelhõben T-55 típusú szovjet tankok dübörögnek a német tájon. A roham azonban egyáltalán nem katonai: a vezetõülésekben turisták láthatók.

    Beerfelde a hajdani NDK területén található, félúton Berlin és a lengyel határ között, itt mûködik a "páncélosvezetõi iskola". Szinte bárki eljöhet a kisvárosba és kipróbálhatja, milyen érzés a néhai kommunista tömb hadseregeinek egyik harckocsiját vezetni.

  • Tanzánia

    Afrika keleti részén, az Indiai-óceánnal határosan, Kenya és Mozambik között fekszik. Síkságaival, tavaival, hegyeivel, keskeny, alacsonyan fekvő partszakaszaival Tanzánia a legnagyobb kelet-afrikai ország. Az ország legnagyobb területe fennsík, a többi félsivatag és szavanna. A legmagasabb hegyek - a 4556 méteres Meru és az 5895 méteres Kilimanjaro - északkeleten, a kenyai határ mentén húzódnak. Tanzánia hatalmas, nyílt síkságain az ember nagyon-nagyon kicsinek érzi magát. Sehol máshol a Földön nem látható ennyi állat, melyek szemlélését megkönnyítik a Tanzániára jellemző síkságok.

  • Különleges látványosság: üvegpart az öbölben

    Különleges látványosság: üvegpart az öbölbenKülönleges látványosságot hozott létre a természet az oroszországi Ussuri-öbölben, ahol a szél és a víz ereje lenyűgöző üvegpartot varázsolt az eldobált cserepekből, üvegekből és törött porcelánokból. A Siberian Times szerint évtizedekkel korábban nem csak a lakosság hordta a Vlagyivosztoktól fél órányi autóútra található területre a sok üveget és cserepet, hanem a helyi porcelángyár is itt rakta le a nem kívánatos törmeléket. A partszakaszt egy időre veszélyessé nyilvánították a rengeteg törött üveg miatt, ám az évek során a természet gyönyörű látványossággá formálta a szeméttel elárasztott partot.

  • Kiribati (Karácsony-szigetek, Kiribati)

    Kiribati a Csendes-óceán kevésbé ismert és kedvelt turistadesztinációi közé tartozik.

    A korallzátonyt a turisták elkerülik, ezért, aki tényleg nyugodt pihenésre vágyik, annak az ország tökéletesen megfelel. A sziget az Egyenlíton fekszik, de a tengeráramlatok hûtik, ezért a klímája egész évben megfelelõ. A fõváros, Tarawa, nem tartozik a legcsillogóbb üdülõhelyek közé, szervezett programokat is felesleges keresnünk, de az egzotikusabb pihenést kedvelõknek biztos, hogy tetszeni fog a sziget.

  • Dél-Csehországi - folytatás

    2. Látnivaló Dél-Csehországi régió:

    A Èervená Lhota-i kastély
    Ez a reneszánsz vízi kastély egyedülálló módon egy halastó közepén, kicsi sziklaszigeten épült fel, amely alig nagyobb az épület alapjainál. A kõhíd és a környezet parkszerû elrendezése még jobban kiemeli mesebeli szépségét. A látogatás útvonala bemutatja a kastély utolsó tulajdonosainak az életmódját a 19. és a 20. század fordulóján.

  • Kulturális fõvárosunk - Pécs

    A Magyarország déli részén, a Mecsek-hegység lábánál fekvõ Pécs éghajlata, növényzete, zegzugos utcácskái valósággal mediterrán hangulatot árasztanak. Gazdag mûvészeti életével, színházával, múzeumaival, fesztiváljaival nemcsak a környék, de az ország egyik jelentõs kulturális központja is.

    A várost Kr. u. II. század elején a rómaiak alapították. A IV. században Sopianae virágzó tartományi székhely és a korakereszténység egyik jelentõs központja volt. Szent István, az elsõ magyar király 1009-ben püspökséget alapított itt, 1367-ben pedig a városban kezdte meg mûködését Magyarország elsõ egyeteme.

  • Jó bizonyítványt kaptak a balatoni strandok

    Egy felmérésben 4,3-as átlagosztályzatot kaptak a balatoni strandok, a válaszadók a mosdók állapotában és tisztaságában találták a legtöbb kivetnivalót. A legjobbnak a gyenesdiási "Játékstrandot" találták a 37 balatoni helyszín közül.

    Gyõrffy Árpád, a Balatontipp.hu internetes portál szerkesztõje ismertette a balatoni strandokat bemutató portál legfrissebb felmérésének eredményeit. Az oldal 3192 olvasója az iskolai osztályzatokhoz hasonlóan értékelte a balatoni fürdõhelyeket tíz jellemzõ alapján.

  • Elkészült a Capitolium föld alatti látogatóközpontja

    Washington - Három év késéssel és a tervezettnél 360 millió dollárral drágábban, de megépült a washingtoni Capitolium föld alatti látogatóközpontja. A korszerû létesítmény, amely a legnagyobb beruházás az amerikai törvényhozás két évszázados történetében, december 2-án nyílik meg a nagyközönség elõtt. Pontosan 145 évvel azután avatják fel, hogy 1863-ban a kupola tetején elhelyeztek egy szabadságszobrot, amivel hivatalosan befejezõdött a Kongresszus épületének 1793 óta tartó építése, bõvítése.

  • Vendégváró tengerpart Lengyelországban

    A lengyel tengerpart az egyik legszebb Európában. A homokos strandok hosszan, szélesen nyúlnak el, a festõi partvonal pedig lapos homokpadokkal és magas, meredek sziklafalakkal tarkított. A partmenti fenyõerdõk gyantájával és a jóddal telített levegõ csodálatos hatása miatt a Balti-tengert egész évben látogatják a gyógyulni, felfrissülni vágyók. A balti-tengeri fürdõhelyek õrzött strandokkal, vizicsúszdákkal, röplabdapályákkal, vizibicikli, vízisí, kajak, vitorlás és...

  • Peking az új metropolisz

    Hova is lett a régi Kína? - kérdezi önkéntelenül a látogató. A szálloda boltjában képes levelezõlapokat árulnak, amelyeken egérszürke emberek és régi a városnegyedek láthatók, de ma már mindez a múlté. A modern Peking tarka, fiatal, dinamikus és jövõorientált. A 15 millió lakosú metropolisz utcáit benépesítõ nyugati stílusú, nyelveket beszélõ és világot látott emberek - hivatalosan még mindig -népköztársaság államapparátusában is megtalálhatók. Az ország lélegzetelállító fejlõdésen ment át az utóbbi években, amióta elkötelezte magát a gazdasági nyitás mellett.

  • Kína - Beindul a turizmus is

    Kína turizmusa a világ turizmusában már is meghatározó.

    A turistaérkezések száma 2005-ben a negyedik, a bevételeket számítva a hatodik volt a világban. A közelmúltban a legdinamikusabb fejlõdést is ez a kelet-ázsiai ország produkálta. A WTO elõrejelzése szerint 2020-ban ez az ország lesz az elsõ számú desztináció. A kiutaztatása is az elsõk közé fog kerülni. Az ország jelentõségét a turizmusban a még kihasználatlan utazási potenciálja adja.

  • A hideg télibõl meleg nyárba

    Továbbra is Kuba az egyik legnépszerûbb célpont, hiszen viszonylag olcsó, a kiszolgálásról csak a legjobbakat hallani. A homokos strandokon nyújtózva elfeledhetjük mindennapos gondjainkat, bárki kaphat egy kis ízelítõt a karibi életbõl.

    A koktéloktól pedig rövid idõ alatt elbódulhatunk. Aki akar, remek kirándulási célpontokat találhat. Az üvegfenekû hajókon utazva gyönyörködhetünk a tenger élõvilágában.

  • Pusztaföldvár

    Pusztaföldvár Békés megye délnyugati részén, Orosháza vonzáskörzetében található, mintegy 12 km-re a várostól. A jelenleg 1992 lelket számláló községnek nincsenek turisták ezreit csalogató természeti adottságai, nincs különös fordulatokban gazdag történelme.

    Van azonban néhány országos jelentõségû kultúrtörténeti, természetvédelmi értéke és számos olyan szülötte, akikre méltán lehetünk büszkék, s akik szülõfalujukra szeretettel gondolnak. Régészeti leletek alapján feltételezhetõ, hogy több ezer éve létezett ezen a területen is kezdetleges településforma.

  • Húsvét Máltán

    Az alig 320 km2-nyi Máltán több mint 360 templom vigyáz a hívekre. A vallást Szent Pál hagyományozta a szigetre, aki i.sz. 60-ban Málta partjainál hajótörést szenvedett. A kereszténység tehát igen régi gyökerekkel rendelkezik Máltán. Nem csoda, hogy a mediterrán nép egyik legnagyobb vallási ünnepe a húsvét. A szertartások a nagyhetet megelõzõ pénteken kezdõdnek. Vallettában és a többi településen körmenettel elmlékeznek meg Krisztus szenvedéseirõl.

  • Universal Studios Hollywood - Ezt Önnek is látnia kell!

    Ez Hollywood szíve, a szórakoztatás Meccája, ahol az álmok valóra válnak. A mozi készítés világában a filmek varázslatosan életre kelnek és bennük Te játszod a fõszerepet. A kamera másik oldaláról megismerheted a filmkészítés titkait, részese lehetsz lélegzetelállító kalandoknak és szemkápráztató trükköknek. Ehhez hasonló szavakkal köszöntik a mit sem sejtõ látogatókat a hollywoodi Universal Studios-ban. A látvány, a díszleteklenyûgözõk, mintha egy másik világban járnánk.

  • A második legnagyobb svéd város: Göteborg

    Stockholm után Svédország második legnagyobb városa 600 000 lakossal.

    Göteborgot 1621-ben alapították, német és holland tapasztalatok alapján csatornarendszerekkel, hiszen a település mocsaras talajra épült. Ennek megfelelõen sok híd, mindenhol jelenlévõ víz, és sok-sok halétterem jellemzi. Göteborg fontos tengeri kereskedelmi és hajózási központtá nõtte ki magát. Svédország legnagyobb hajógyára itt épült, ami jelentõs hatással volt a város iparára, gazdaságára majd száz éven keresztül.

  • Nógrádmegyer

    Nógrádmegyer, a honfoglaló Megyer törzs õsi fészke, Salgótarján és Szécsény között lévõ kisebb nagyobb dombok ölelte völgyben fekszik.

    A falut fenyõ, akác és tölgyerdõ veszik körül. Természetvédelmi területhez nem tartozik, de a vidéken erdei fenyõ és luc társulások, a domboldalakon elszórt foltokban borókaligetek kökénnyel és szederrel tarkított csoportosulásai találhatók. Erdeiben és rétjein sokféle védett növény található. Ilyenek a réti boglárka, bíboros kosbor és az országosan védett árvalányhaj.

  • Gyõrladamér

    Gyõrladamér a Szigetköz alsó részén, a Mosoni-Duna mentén a megyeszékhelytõl 10 km-re fekszik, a gyõri kistérséghez tartozik. A falu neve már a 12. századi oklevélben szerepel. „Ladom-ér”rõl kapta a nevét.

    A falut az 1954-es árvíz elpusztította, de mint történelme során annyiszor, most is újjáépítették, sõt rohamosan fejlõdni kezdett. Mára vonzó és gyarapodó településsé lett. A falu folyamatos fejlõdésének eredményeként új utcák megnyitása vált szükségessé. Ennek következtében a beköltözöttek száma növekedett, ma már a lakosság száma: 1486 fõ.

  • Kolumbia: Csábító és kockázatos

    Az ország utazás és ott tartózkodás szempontjából "II. Fokozott biztonsági kockázatot rejtõ további országok és térségek" kategóriájába tartozik.

    Az ország területének jelentõs részét jelenleg három illegális fegyveres szervezet, a Kolumbiai Forradalmi Erõk (FARC), a Nemzeti Felszabadító Hadsereg (ELN) és az Egyesült Önvédelmi Erõk (AUC) tartja ellenõrzése alatt. Az általuk elkövetett erõszakos cselekmények és emberrablások magas száma miatt az ország külföldi turisták számára a nagyvárosokat (Bogota, Medellin, Cali, Barranquilla, Cartagena) kivéve nem tekinthetõ biztonságosnak.

  • Madrid - De Madrid al Cielo

    "De Madrid al Cielo", vagyis Madridból az égbe, tartja a mondás, amely szerint a város a paradicsom kapujának is tekinthetõ. S ez nem túlzás: aki a nyári hónapokban a spanyol fõvárosba látogat, valóban elfeledkezhet minden bajáról pusztán azzal, ha beleveti magát Madrid izgalmasan sokszínû életének élvezetébe. Madrid egyszerre hagyományõrzõ és modern, egyszerre nagyváros és falu. A századelõn csupán nyolcszázezer lakosú város mára négymillióssá nõtte ki magát, és az ország adminisztrációs, politikai és kulturális központjává fejlõdött. A madridiak minderre nagyon büszkék, ahogy büszkék vendégszeretetükre is.

  • Turku, a finn élet központja

    Amikor az éjszakák hosszúak (márpedig nagyon hosszúak tudnak lenni), akkor sokkal több mindent lehet csinálni, mint leülni a szobában egy vodka mellé. Síelhetünk, vagy szaunázhatunk. A nyári évszakban a partmenti területek, ideértve az Aland-szigetet és a Turku-félszigetet is, a vitorlázók és a horgászok paradicsomává válik. A belsõ vidékek Európa legnagyobb érintetlen vidékének értékeivel turisták ezreit vonzzák minden évben. A délen fekvõ fõváros, Helsinki több, mint 30 galériával, illetve múzeummal dicsekedhet, míg az északi területek a Télapóval való találkozással kecsegtetnek.

  • Havanna története

    Diego Velázquez de Cuéllar spanyol hódító 1515-ben alapította meg Havannát Kuba szigetének déli partvidékén, a jelenlegi Surgidero de Batabanó városka helyén. A város 1519-ben került át jelenlegi helyére, a Carenas öböl partjára.

    Havanna eredetileg kereskedelmi kikötõváros volt, 1607-ben lett a Kuba fõvárosa, egyben az új-világi spanyol gyarmatok központi kikötõje is. Havannát 1538-ban felégették, 1553-ban és 1555-ben teljesen kifosztották a kalózok.

  • Buenos Aires: A Szentháromság városa

    Buenos Aires, Argentína fõvárosa, egyben legnagyobb városa és kikötõje, valamint Latin-Amerika egyik legnagyobb városa.

    A 19. századi polgárháborúkat követõen a város elszakadt Buenos Aires tartománytól és nagyvárossá nõtte ki magát, beolvasztva Belgrano és Flores városokat. Az argentinok szövetségi fõvárosként is nevezik megkülönböztetésül az azonos nevû tartománytól. Az 1994. évi alkotmányban Ciudad Autónoma de Buenos Aires néven hivatalosan is autonóm városi rangot kapott.

  • Szováta

    A székelyföldi Szováta a Sóvidék szívében, 500 méter tengerszint feletti magasságban, a Hargita és a Görgényi havasok nyugati lábánál fekvõ város, több mint egy évszázada Európa-hírû fürdõ- és üdülõhely. Hírnevét és kedveltségét természeti szépségén túl fõleg a Medve-tónak (Lacu Ursu) köszönheti, amely kontinensünk egyetlen un. heliotermikus tava. Vize kioldja a föld erõs sótartalmát, felsõ édesvíz-rétege pedig a napsugarakat begyûjtve felmelegíti az alsó, sós réteget, ahol a víz hõmérséklete a mélyben elérheti az 50 Celsius fokot is.

  • Rábapatona

    Rábapatona 2500 lelkes, rábamenti község Gyõr-Moson-Sopron megyében a Rába folyó bal partján. A Gyõrtõl 18 kilométerrel nyugatra található települést a 85-ös számú fõútvonalon, vagy Koroncó érintésével, a Rába hídon átkelve közelíthetjük meg.

    A helyi hagyomány szerint a községet besenyõk alapították. A település nevét elõször egy 1253-ban kiállított oklevélben említik villa Patona alakban. A falu a XIV. század közepétõl a gyõri káptalan birtoka lesz, és ennek köszönhetõen évszázadokon keresztül Káptalan-Patona néven említik.