Negyven éven át védett állatok és növények bölcsõje volt a toszkán tengeren levõ Montecristo szigete, ahova kizárólag engedéllyel lehetett belépni: a természetvédelmi terület most megnyitja kapuit, a tervek szerint fejenként 50 eurós belépõdíjat kérve a látogatóktól. Még a kalandregényét errõl a szigetrõl elnevezõ idõsebb Alexandre Dumas sem járt soha Montecristón. Amikor a XIX. század közepén megírta könyvét (Monte Cristo grófja), a Toszkána partjaival szemközti sziget lakatlan volt. Az olasz egységesítést követõen, 1878-tól börtönként mûködött, késõbb pedig III. Viktor Emánuel király vadászbirtoka lett. 
A gazdasági válság azonban Montecristót sem kerülte el. A környezetvédelmi tárca több mint hárommillió euró támogatástól fosztotta meg Toszkánát. "Ahhoz, hogy a sziget védettségét fenntartsuk, pénz kell, ebben pedig a látogatók segíthetnek" - ismertette a megoldást a Montecristo természetvédelmi övezetéért felelõs geológus, Mario Tozzi.
Montecristón jelenleg egyetlen szigetõr él a családjával. Eddig mindenki másnak engedélyt kellett kérnie, és a várakozási idõ akár három évig is eltarthatott.
Tozzi elképzelése szerint évente ezer fõt engednének a szigetre fejenként 50 eurós belépõdíjjal. Továbbra sem fürödhetnek meg az azúrkék vízben, de vezetõvel felkereshetik a sziget etruszk és római kori leleteit és San Mamiliano egykori kolostorának romjait.
Nem messze innen, a szintén a toszkániai szigetcsoporthoz tartozó Pianosán, amely korábban az elítélt maffiózók börtöne volt, naponta 250 ember szállhat ki fejenként hat euróért. A még ingyenes Gorgonára való belépéshez továbbra is minisztériumi felhatalmazás kell.
Felmerült, hogy a Dolomitok csúcsaira való feljutásért is pénzt kérnek, és lehet, hogy a látogatóknak hamarosan fizetniük kell azért is, ha a Mel Gibson A Passió címû filmjébõl ismert Matera sziklavárosát akarják megcsodálni.
