A Feröer-szigetek hivatalosan Dániához tartozik, viszont széleskörû autonómiával rendelkezik, a dán parlamentben két képviselõ is helyet kapott.
A szigeteken nincsenek erdõk, fák csak a településeken nõnek. Az aljnövényzet tundra jellegû, mohák, gombák, zuzmók, fûfélék alkotják. Védettebb völgyekben változatos virágos növények, köztük apró orchideák is élnek. Feröer kulturális központja Tórshavn, a fõváros. Ezen belül is fontos megemlíteni az Észak Házát, az ország legfontosabb rendezvényközpontját.
A klasszikus zenét egy szimfonikus zenekar és egy ismert kórus mellett Feröer zeneszerzõi alakítják, akik gyakran merítenek ihletet a balladakincsbõl. Nyaranta népszerû könnyûzenei fesztiválokat tartanak, a legjelentõsebb a G! Festival. A feröeri zenei élet számos fiatal tehetséggel büszkélkedhet.
A feröeri képzõmûvészet csak a 20. század elején alakult ki, a nemzeti öntudatra ébredés éveiben. A legjelentõsebb feröeri festõ és „a feröeri festészet atyja” Sámal Mikines (1906-1979). Fontos megemlíteni az önercképeirõl ismert Ruth Smitht és Ingálvur av Reynit, akinek mûveit a koppenhágai Statens Museum for Kunst is kiállítja.
A feröeri mûvészet legátfogóbb gyûjteményének a Listasavn Føroya (Feröeri Mûvészeti Múzeum) ad otthont.
A nemzeti sport pedig az evezés, hagyományos feröeri csónakkal, az országos bajnokokat pedig a nemzeti ünnepen rendezett regatta, ahol országos bajnokokat is hirdetnek.
