Rodosz: Sziget az Égei-tengeren

A régi idõkben a föníciaiak uralkodtak rajta, akik Lindosz, Ialüszosz és Kameirosz városokat alapították. Az i. e. 1. évezred elején szorították ki õket a görögök, fõképpen a dórok.

A rodoszi városok Halikarnasszosszal, Knidosszal és Kósszal egyesülve szövetséget, úgynevezett hexapoliszt alkottak. A sziget hatalma ezután gyorsan növekedett és különbözõ gyarmatokat alapított. Hatalmát növelte az is, hogy a három régi város milétoszi Hippodamosz mûépítõ tervei szerint i. e. 408-ban a sziget északkeleti végében egy új, a sziget nevét viselõ várost alapított. Nagy Sándor makedón uralom alá hajtotta, de az õ halálával Rodosz függetlenítette magát. Késõbb, i. e. 305-304-ig, egy éven át állott ellene Demetriusnak és azután elsõ rangú tengeri és kereskedelmi hatalommá vált. Tengerészeti törvényeit az egész Földközi-tengeren elfogadták és érvényüket késõbb a rómaiak is elismerték. Mûvészet és tudomány virágzottak rajta, külön szobrásziskola keletkezett, amelynek egyik elsõ és leghíresebb alkotása a kikötõjében felállított Rodoszi Kolosszus, a világ hét csodája egyike volt. I. e. 222-ben egy földrengés romba döntötte Rodosz város falait és a szobrot is.

Midõn a rómaiak a Kelet ellen harcra keltek, i. e. 200 óta Rodosz hû szövetségesük volt, amiért jutalmul Lükiát és Kária déli részét kapta. Errõl azonban 167-ben Kária legdélibb részét kivéve, le kellett mondaniuk. A sziget névleges önállóságát megtartotta Diocletianus császár koráig, amidõn a provincia insularum középpontja lett. Késõbb a Bizánci Birodalomhoz tartozott. 1309-ben elfoglalta a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend, akiket róla rodoszi lovagoknak is neveztek. A lovagrend sokáig küzdött e birtokáért, de 1522-ben I. Szulejmán elvette tõlük a rhodoszi háborúban, ezután Máltára mentek, innentõl nevezzük õket Máltai lovagrendnek.

A törökök 1912-ig voltak birtokosai a szigetnek, ezután Olaszország része lett. 1943-ban a szövetségesek elfoglalták a szigetet, majd 1947-ben Görögországnak ítélték oda.

A szigeten a tömegközlekedés még európai viszonylatban is jónak számít. Az autóbuszjáratokat a szigeten a KTEL és a RODA közlekedési társaságok biztosítják.

A hajó, ill. a kompösszeköttetés a görög szárazfölddel vagy a szomszédos szigetekkel is jó. A görög fõváros kikötõjébõl, Pireuszból naponta indulnak hajók, ill. kompok Rodosz szigetére.

Rodosz repülõtere, a Diagórasz (Rodosz-Diagórasz nemzetközi repülõtér – RHO) az idegenforgalmi szezonban az Égei-tenger legforgalmasabb repülõtere. A szezonban számtalan charter járat köti össze Rodoszt az európai nagyvárosokkal. A menetrend szerinti repülõgépösszeköttetést az Olympic Airways, valamint az Aegean Airlines biztosítja Athénnel és Szalonikivel.