rss
  • Látnivalók Észtországban

  • Kevés olyan hely van Európában, ahol ennyire megmaradt a XIV-XV. század hangulata, mint Tallin óvárosában.

    Középkori falak, tornyok, kövezett utcák. Toompea a domb, amelyen a város kialakult. A várban tartják az országgyûléseket. Toomrik az evangélikus katedrális, amely 1233-ban épült. A Mûvészeti Múzeum egy XVIII. századi épületben található Toomkiriktól nem messze. Kiek-in-de-Kök, a magas vaskos torony 1475-ben épült. Kellemes sétát tehetünk Kadriorg parkjában, Tallin óvárosától keletre.

    Barokk palotájával együtt az orosz cár részére készült. Tallinban sok szálláslehetõséget találunk, de a nyári idõszakban foglalnunk kell. Óvárosában ekkor számtalan hangulatos kávézó várja vendégeit, legtöbbjük idény jelleggel. Az éjszakai élet pezsgõ.

    Hiiumaa: Kicsi, ritkán lakott sziget. Legnagyobb városa, Kärdla tele van kertekkel és fákkal. A Keresztek Dombja arról nevezetes, hogy kézzel készült keresztek hevernek szerte-szét. 1781-ben ugyanis az utolsó 1200 svéd, akit deportáltak, itt tette meg utolsó istentiszteletét. Azóta hagyománnyá vált, hogy aki elõször jár a szigeten elhelyez itt egy keresztet. A második legnagyobb település Käina, amely idillikus környezetével ejti rabul a látogatót. A sziget déli részén a Käina-öböl partján található. Védett madarairól híres.

    Saaremaa: Az ország legnagyobb szigete. Fõvárosában, Kuressare-ban láthatunk egy XIII. századi várat, kissé nyugatra a botanikus kertet.

    Lahemaa Nemzeti Park: Az ország keleti részében található ez a gyönyörû terület. Láthatunk itt sûrû erdõt, tengerpartot, XVIII. századi udvarházakat, számos tavat, folyót és vízesést. A vízesések 56 m magasból zúdulnak alá. Palmse-ban találjuk a park gyöngyszemét, egy XVIII. századi barokk udvarházat, amelyet korabeli bútorokkal rendeztek be. A közelben XVII. századi szeszfõzdét, szállodát és magtárat is láthatunk. Palmse a helyszíne a Viru Säru zene és táncfesztiválnak minden páros év júliusában. A 400 éves halászfalu, Altja is megõrizte korabeli arculatát.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Fantasztikus üveg kilátó a Sunwapta-völgy fölött

    Fantasztikus üveg kilátó a  Sunwapta-völgy fölöttKanadában is van már sikoltozós üvegpatkó-kilátó. Itt épült meg a Glacier Skywalk nevű kilátó. 30 méterre lóg ki egy több mint 300 méter mély völgy fölé. Az U-alakú platform a Sunwapta-völgy fölött lebeg, ahonnan megcsodálható a Sziklás-hegység, a völgy, a gleccserek, és az állatvilág. Az üvegpadlón keresztül. Építése átszámítva 4,7 milliárd forintba került. A kilátó és a látogatócenter működése környezetbarát, az elektromos rendszereket napelemek táplálják. A Columbia jégmezőtől ingyenes sikló visz fel a kilátóhoz.

  • Világörökségünk Hollókõ

    hollókõBudapesttõl mintegy 100 km-re festõi környezetben, a Cserhát-hegység dombjai között bújik meg Hollókõ. A falu története a XIII. századig nyúlik vissza, akkor, a tatárjárás után épült a Szár-hegyen álló vár. Neve talán abból a legendából ered, hogy egy várúr szépasszonyt rabolt, akinek a dajkája boszorkány volt. A dajka szövetkezett az ördöggel, hogy kiszabadíthassák a lányt. Az ördögfiak holló képében elhordták a vár köveit és az itteni szikla tetején felépült Hollókõ vára. A vár romjaihoz érdemes fölsétálni; kiállítás mutatja be az itt talált fegyvermaradványokat, ágyúgolyókat, kõfaragványokat. Gyönyörû kilátás nyílik innen a környezõ védett területre, mely a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik.

  • Várna újra vár

    Sokak számára az Aranyhomok tengerpart gyermekkori nyaralását idézi, de legalábbis ismerõsen cseng.

    Ma fõleg német és angol turisták kedvelt nyaralóhelye, ahol magyar hangot szinte nem, vagy alig hallani. Várna arra vár, hogy ismét felfedezzük… Ha a nyaralásunkat egy hûsítõ vízparton töltenénk, akkor elõször azt döntsük el, hogy tengerpartra vagy gyógyvizekhez utazzunk. Kikapcsolódásunkat és felüdülésünket a legjobban az szolgálja ha egyikrõl sem kell a másik javára lemondanunk, mint például Bulgáriában ...

  • Csaló idegenvezetõk Rómában

    Az olasz fõvárosban az idegenvezetõk fele csaló. Igazolvány nélkül, feketén dolgoznak, a háttérben a szervezett bûnözéssel - derült ki a Róma megyében végzett hatósági vizsgálatból. Capitolium, Forum Romanum, Colosseum, Pantheon, Trevi-kút, Spanyol-lépcsõ, Szent Péter tér... a turisták fõbb állomásainak számító római mûemlékeknél fordulhat elõ az, hogy az olasz vagy külföldi látogatónak egy ismeretlen segítséget ajánl fel. "Elkísérem. Megmutatom, hol a bejárat. Ha velem jön, elkerülheti a sorban állást és olcsóbban vehet belépõjegyet" - sorolja az a személy, akit a rendõrök "kerítõnek" neveznek.

  • Nem mindennapi látvány: ezen az autópályán nem unalmas végighaladni

    Nem mindennapi látvány: ezen az autópályán nem unalmas végighaladniA Serra do Mar egy 1500 km hosszú, sűrűn benőtt hegyvonulat Brazíliában, ami a São Paulo-fennsíkot választja el a tengerparti síkságtól. Ezen a hegyvidéken halad keresztül ez a különleges autópálya, aminek egy jó része a dzsungel felett épült és sokszor teljesen külön útszakasz fut két irányba. Hivatalos megnevezése SP-160, de mindenki csak Rodovia dos Imigrantesnek nevezi, vagyis a bevándorlók autópályájának. Ez az 58,5 km hosszú autópálya köti össze São Paulot a tengerparttal. A Rodovia dos Imigrantes autópályán 44 viadukton, 7 hídon, és 11 alagúton kelhetünk át.

  • Svédország

    Vitorlások véget nem érõ flottája, takaros, pirosra festett nyaralók Stockholm számtalan sziklaszigetén - amelyet õk séreknek neveznek -, kellemes, barátságos, szabadidejüket töltõ emberek: ilyen egy svéd hétvége nyár derekán, amikor kint a szabadban még éjfélkor is világos van. Hétvégén, nyár derekán, Stockholmban ugyanis hatalmas vitorlás-flottában rajzanak ki a svédek ki a sérek (szikla-szigetek) közé; a vitorlások késõbb eltûnnek az ezernyi sziget között.

  • Ferrari-élménypark a sivatagban: hullámvasút 240 kilométerrel

    A világ legnagyobb fedett attrakciós parkja épült fel egy sivatagi szigeten, Abu Dzabi városának szomszédságában, az Egyesült Arab Emírségekben (EAE). A 20 különbözõ látványosságot, köztük egyes szakaszain akár 240 kilométeres sebességet is lehetõvé tévõ hullámvasutat magában foglaló, naponta akár 10 ezer látogatót is fogadni képes Ferrari World. A Forma-1 versenyekrõl ismert, ott a kétszeres világbajnok Fernando Alonso révén élen álló Ferrari az elsõ versenyautó-cég, amely megjelenik az élményparkok eddig inkább mesefigurákkal és történelmi vagy technikai látványosságokkal benépesített világában.

  • Piliscsév

    Piliscsév Budapesttõl 30 km, Esztergomtól 18 km távolságra található. Autóval a 10-es számú fõútról közelíthetõ meg. Budapestrõl, és Esztergom viszonylatában is van menetrend-szerinti autóbusz-közlekedés.

    Vasúton is megközelíthetõ, a Budapest–Esztergom vasútvonalon Piliscsév megállóhely a falutól 1,8 km távolságra van. Piliscsév a Pilis-hegység által övezett Csévi medencében fekszik, egy elzárt, festõi kis völgyben. Zsákfalu, pihenésre, kikapcsolódásra tökéletesen alkalmas. A környezõ erdõk gazdag állatvilágnak adnak otthont.

  • Trinidad és Tobago

    Színpompás kosztümök és a steel bandek forró calypsoritmusai - ez a "mas", a trinidadi karnevál. Igencsak különbözõ ez a két sziget: Tobago csendes, elhagyatott; a kereken 30 kilométerre délebbre fekvõ Trinidad viszont izgalmas és harsány, messze földön híres "carnival"-jával, calypsozenekaraival, dübörgõ steel band-jeivel - ezekben a zenekarokban gyakran több mint 20 fémdobot vernek.

  • 1,2 billió forintot hagytak hazánkban a külföldiek tavaly

    A külföldiek összes magyarországi fogyasztása 2009-ben 1201 milliárd forint volt, 10 százalékkal több mint az elõzõ évben - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfõn. A KSH tájékoztatása szerint a forint 12 százalékkal gyengült az euróhoz képest, éves átlagos árfolyama 251 forintról 281 forintra változott egy év alatt.

    A fogyasztás 68 százaléka, 820 milliárd forint a turisztikához kapcsolódik, további mintegy 340 milliárd forint az átutazók és a napi ingázók kiskereskedelmi forgalomban realizálódó fogyasztása volt.

  • Ahol a természet mindent legyõz: Az Amazonas vidéke

    A dél-amerikai Amazonas folyó Földünk legbõvizûbb folyama, egyike a világ két leghosszabb folyójának (a másik a Nílus).

    Az Amazonason több víz folyik le, mint a Mississippin, a Níluson és a Jangcén együttvéve. A vízgyûjtõ területe is ennek a folyónak a legnagyobb: 7 180 000 km² — ez Dél-Amerika területének 40%-a. Elõször Francisco de Orellana spanyol kutató próbálta meg végigjárni a folyót a 16. században. Expedícióját harcos nõk támadták meg, ezért kapta a folyó brazíliai szakaszán a görög mitológia harcos nõire utaló Amazonas nevet.

  • Az utazás nem csak ma veszélyes, régen is az volt

    Nem csak a száguldó autók vagy repülõgépek jelentenek veszélyt az utazókra, már ötszáz évvel ezelõtt is ugyanolyan veszélyes volt útra kelni, mint manapság. Brit kutatók a Sussex grófságban 1485 és 1688 között bekövetkezett baleseti halálozásokat vizsgálták.

    A vezetõ halálok a vízbefúlás volt (38%), ezt követte a valamely tárgytól elszenvedett ütés (25%), majd a lóról vagy kocsiról való leesés (14%). További esések tették ki a balesetek 9%-át, a puskagolyó vagy nyílvesszõ általi halál az összes eset 6%-a volt, és 1% volt az égési sérült. Az áldozatok közül hatan voltak részegek a baleset bekövetkeztekor.

  • Kétszázan fõzték a hallét a szegedi Tisza-parton

    Szeged - Kétszáznégy nevezõ fõzte legjobb tudása szerint szombaton a halászlevet a XII. Nemzetközi Tiszai Halfesztiválon.

    Frank Sándor a legjobbakról szólva elárulta, hogy idén hét versenyzõ nyerte el az Örökös halfõzõ címet. A Tisza-parti városban ugyanis elsõsorban a részvétel a fontos, és a rangos díjat az nyeri el, aki hét alkalommal már megfõzte a hallét a rendezvény tizenkét éve alatt és ezt a zsûri igazolta. Összesen csaknem húszan tartoznak már ebbe a klubba, miután évente öt-hat szakácsnak sikerül megszereznie az érdemrendet.

  • Görögország egyik leglátogatottabb városa: Athén

    Görögország egyik leglátogatottabb városa: AthénA modern Athén hatalmas, kozmopolita jellegű város; az ókori Athén nagyhatalmú városállam, jelentős tudományos központ volt. 1985-ben Athén lett Európa első kulturális fővárosa. Az UNESCO 1987-ben felvette a világörökségek listájára az Akropoliszt és 1990-ben a Daphni kolostort. Nevét az ősi görög mitológiai városvédő istennőről, Athénéről kapta. Görögország \"Aranykorában\" az egész Nyugati világ vezető kulturális, kereskedelmi és tudományos központja, valójában az ókori Athén szellemi és gyakorlati életében gyökerezik az a fogalom, amit ma \"nyugati civilizációként\" emlegetünk.

  • Gran Canaria - A Kanári-szigetek egyike

    A Gran Canaria (spanyolul a.m. „Nagy Kanári[-sziget]”) a Kanári-szigetek névadó tagja. A csaknem kör alakú sziget 1532 km²-en terül el az Atlanti-óceánban; közepén az 1950 méteres Pico de las Nieves vulkán magasodik a Tejeda-hegység legmagasabb tagjaként.

    A hegység hágói, völgyei és sziklái vadregényes tájakon választják ketté Gran Canaria déli és északi részét. Az éghajlat kettõssége, eltérõ flórája és faunája miatt a szigetet kis kontinensnek is nevezik. Ez az elválás nem csupán égtáj szerint értendõ.

  • USA - Ezeket Önnek is látnia kell!

    Philadelphia leghíresebb épülete az Independence Hall, amely elsõsorban nem az épületrõl, hanem a falak között zajlott történelmi eseményektõl híres. Itt írták alá a Függetlenségi Nyilatkozatot, itt tervezték meg a zászlót, és itt tartották az Alkotmányozó Nemzetgyûlést, ahol elfogadták az Egyesült Államok alkotmányát. Mount Vernon városka egy 19 szobás kastélyról híres, de ez a kastély akkora szerepet játszott az amerikai történelemben...

  • Maastricht nem kér többet a drogturizmusból

    Maastricht város jogosult arra, hogy megtiltsa a "kávézókba" való belépést nem Hollandiában lakó személyek számára - foglalt állást csütörtökön Yves Bot, a luxembourgi székhelyû Európai Bíróság kijelölt fõtanácsnoka egy elé került jogvitában.

    A drogturisták jelentõs és egyre növekvõ áradata miatt a belga határ közvetlen közelében található Maastricht egyetemváros úgy döntött, hogy a "kávézókba" való belépést kizárólag a Hollandiában lakó személyek számára teszi lehetõvé.

  • Gyõrladamér

    Gyõrladamér a Szigetköz alsó részén, a Mosoni-Duna mentén a megyeszékhelytõl 10 km-re fekszik, a gyõri kistérséghez tartozik. A falu neve már a 12. századi oklevélben szerepel. „Ladom-ér”rõl kapta a nevét.

    A falut az 1954-es árvíz elpusztította, de mint történelme során annyiszor, most is újjáépítették, sõt rohamosan fejlõdni kezdett. Mára vonzó és gyarapodó településsé lett. A falu folyamatos fejlõdésének eredményeként új utcák megnyitása vált szükségessé. Ennek következtében a beköltözöttek száma növekedett, ma már a lakosság száma: 1486 fõ.

  • Világörökségünk: Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

    A Magyarország északkeleti és Szlovákia délkeleti határán elterülõ Aggteleki- és Szlovák-karszt természeti és kultúrtörténeti értékekben egyedülállóan gazdag, összefüggõ barlangrendszere a két ország közös felterjesztése alapján 1995-ben került az UNESCO Világörökség Listájára.

    A felvétel mellett szóló legfõbb szakmai érv a felszín alatti világ természeti formáinak rendkívüli változatossága, komplexitása és viszonylagos érintetlensége volt, és sokat nyomott a latban az is, hogy a szinte sértetlen természeti értékek sértetlen állapotban való megõrzése garantálható.

  • Leukaszpisz

    Újjáéled Egyiptomban Leukaszpisz (Antifré) 2000 éves görög-római kereskedõváros, amelyet ezentúl várja a turistákat.

    A Földközi-tenger partján fekvõ ókori várost, amelyet a Kr.u. IV. században szökõár pusztított el, 1986-ban, Marina El Alamein üdülõfalu építésekor fedezték fel. Az antik település majdnem a befektetési láz áldozatául esett, de végül egy 82 hektáros területet bocsátottak a régészek rendelkezésére, ahol az 1990-es évektõl lengyel archeológusok dolgoznak.

  • Hydropolis: Újra az Egyesült Arab Emirátusokra figyel a világ

    Az Egyesült Arab Emirátusban már eddig is sok szálloda-csoda született.

    A Perzsa-öbölben - közel a híres pálmafa alakú szigetekhez - néhány hónapja adták át a Hydropolis névre keresztelt, Joachim Hauser német építész tervei alapján, 20 méterrel a víz alatt épült és a világ elsõ víz alatti szállodájaként mûködõ szállodakomplexumot. A szállodában 220 lakosztály található, benne egyetlen éjszaka 5500 dollárba kerül. A tenger aljába süllyesztett oszlopokra épült szállodát egy alagút köti össze a szárazfölddel, s a vendégek vonattal közelíthetik meg a bejáratot.

  • Utazás kiállítás - Népszerûek a belföldi wellness hétvégék, akad vevõ a drága külföldi utakra is

    Budapest - Átrendezõdik a piac, ami a belföldi turizmus erõsödésének kedvezhet - állapította meg több utazási iroda képviselõje a kõbányai vásárvárosban csütörtökön nyílt Utazás kiállítás szakmai napján.

    Ez illeszkedik a Magyar Turizmus Zrt. Itthon láss csodát! idei szlogenjéhez. A külföldi úti célok között elõnye van a szomszédos, közeli országoknak, a felsõ tízezer körében pedig idén is az egzotikus, távoli tájak a népszerûek.

  • A sivatag gyöngye

    A legkevésbé tipikus, talán épp ezért a legjobb hely Indiában - vallja sok európai utazó. Jaisalmer a legutolsó város a Thar-sivatag szélén. Itt van a vasútvonal vége és ez az utolsó város, ameddig busz közlekedik. Innen messzebb senki sem merészkedik, hiszen a homoktengeren túl már ott az ellenségnek tekintett Pakisztán. Jaisalmerhez egyetlen egy város sem hasonlítható India-szerte. Mintha az Ezeregyéjszaka meséibõl lépett volna elõ. A látogató nem hisz a szemének: a középkori falak teljes épségben megmaradtak, az óvárosban, az erõd falai között egyetlen jármû sincs.

  • Milánó: A Piazza del Duomo és a Piazza della Scala

    A Piazza del Duomo vagy Dóm tér Milánó szíve és egyben geometriai középpontja, melyet a dóm hatalmas tömege ural.

    A korábbi évszázadokban a dómot szegényes épületek sokasága vette körül, hiszen a város korábbi központja a mindössze száz méterrel távolabb fekvõ Piazza dei Mercanti volt. Vincenzo Seregni már a 16. században át akarta alakítani a teret, azaz le akarta bontatni a szegényes lakóházakat és pompás palotákat akart helyettük építtetni. Terve azonban nem valósult meg, akárcsak Napóleon terve sem, aki 1807-ben ambiciózus tervek alapján szintén újra akarta rendezni Milánó központját.

  • Toronto (Kanada)

    Toronto Kanada délkeleti részén a Nagy Tavak szívében fekszik, az Ontario folyó délnyugati partján. Az ország legnagyobb városa, az üzleti és a társasági élet központja.

    Toronto elképesztõ mértékben megnõtt az elmúlt néhány év alatt, tekintélyes felhõkarcolói és rácsszerkezetû utcahálózata láttán pedig nem csoda, ha összetévesztjük az USA valamely nagyvárosával. Egyébként könnyen elõfordulhat, hogy láttuk már ezt a helyet, csak nem tudatosult a dolog: az amerikai filmipar - amelyet az olcsó árak és a helyi stábok profizmusa vonz ide - már sok-sok éve itt forgatja sikerdarabjait.

  • Különleges séta egy nem mindennapi függőhídon

    Különleges séta egy nem mindennapi függőhídonGarantáltan felejthetetlen élményben lesz része annak, aki ellátogat a Fokvárosban található Kirstenbosch Botanikus kertbe. A világörökség részévé nyilvánított természetvédelmi területen ugyanis csodaszép környezetben nyílik lehetőségünk arra, hogy testközelből élvezzük a kertben található kivételes növényvilág lenyűgöző látványát. Az úgynevezett lombkorona túra tudományos, és turisztikai értéke óriási, hiszen a 12 méter magasan található függőhíd úgy épült, hogy a lehető legkisebb terhelést rója az élővilágra. A képek önmagukért beszélnek!

  • Döbbenetes és félelmetes üvegkilátó a Mont Blanc csúcsán

    Döbbenetes és félelmetes üvegkilátó a Mont Blanc csúcsánEzt a különleges üvegkilátót a francia Alpokban adták át a Mont Blanc egyik csúcsán. Az üvegkocka úgy néz ki, mintha a levegőben lógna. Franciául “Pas dans le vide“, angolul “Step into the Void” névre keresztelt üvegkalitka (magyarul “Lépés a semmibe”) három oldalfala, mennyezete és alja is 12 mm vastag üvegből készült. Alatta csak az 1035 méteres mélység tátong. Az építmény állítólag ellenáll a 220 km/órás szélnek is. A kilátó a franciaországi Chamonix felett, az Aiguille du Midi csúcson található, ahová 20 perces liftezéssel lehet feljutni.

  • A Plaza de Mayo

    Buenos Aires történelmi központja a Plaza de Mayo, az államelnök pompás rezidenciájával, a Casa Rosadával. Az elnök a rózsaszín épület erkélyérõl intézi szózatait a néphez, a nép pedig a palota elõtti téren tiltakozik, ünnepel vagy tüntet, százezerszámra. A tér nyugati oldalán a közel két kilométer hosszú Avenida de Mayo köti össze a kormányzati székhelyet a Kongresszus épületével, mely pontos mása a washingtoni Capitoliumnak.

  • Világörökségünk: Fertõ / Neusiedlersee kultúrtáj

    A Fertõ-tavat az UNESCO 1979-ben egyedi természeti értékei miatt bioszféra rezervátummá nyilvánította, hiszen Európa nemzetközi jelentõségû vadvize és a kontinens legnagyobb sós vizû tava, az eurázsiai sztyeppe tavak legnyugatibb képviselõje.

    A Világörökség Bizottság mindazonáltal - Magyarország és Ausztria példamutató együttmûködésben és közös irányelvek szerinti elõterjesztése alapján - a Fertõ-tavat / Neusiedlerseet az azt övezõ településekkel együtt 2001-ben mint kultúrtájat vette fel a Világörökségi Listára.

  • City of New York

    New York (hivatalos nevén City of New York) az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb és az amerikai kontinens harmadik legnépesebb városa.

    Az országon belül és világviszonylatban is az egyik legjelentõsebb politikai, üzleti és kulturális központ. Több félszigeten és szigeten, illetve részben a szárazföldön fekszik az Atlanti-óceán nyugati partján; területe 800 km², lakossága 8 158 000 fõ (a New York-i agglomeráció népessége majdnem 19 millió fõ). Az azonos nevû tagállamban található, a tõle való megkülönböztetés végett hívják még New York City-nek.