rss
  • Szeged Története

  • Szeged környéke az õskortól lakott hely, az Öthalom területén bukkantak a legrégibb emberi településnyomokra. A II. század közepérõl, Ptolemaiosz leírásából ismerjük a település legrégibb nevét: Partiszkon. A késõbbi vár helyén római õrállomás vigyázta a tiszai átkelõhelyet, a Maros menti só- és aranyszállítást. A nagyszéksósi hun fejedelmi lelet és számos történeti adat valószínûsíti, hogy Attila székhelye a környéken lehetett.

    Szegedet Baján avar kagán csapatai szállták meg 567 után, s a környék egészen a IX. század kezdetéig avar fennhatóság alá tartozott.

    Az avar kaganátus központja valahol a magyar Alföldön, talán egy ideig Szeged környékén, mindenesetre a Kárpát-medence központjában lehetett. Minden valószínûség szerint az Attila temetésérõl szóló legenda az egykori avar kagánok temetkezési szokásaira vonatkozik, ha nem is pontosan úgy, ahogy a monda beszél a Tisza elterelésérõl. A környék a fejedelmi törzs szálláshelyéhez tartozott 896 után - a jobb parti, ártéri szigeteket a honfoglalók sûrûn megszállták. A XI. században a település királyi birtok lett. A Maroson úsztatott só, a közlekedés lehetõségei, az uralkodótól nyert kiváltságok a XII. században serkentették Szeged várossá válását.

    Neve elõször 1183-ban szerepel oklevélben: Cigeddin. A tatárjárást követõen Szeged e vidék legjelentõsebb városa, ekkor kapja kitüntetõ kiváltságait, s valószínûleg 1260-1280 között új várat építenek itt kõbõl. A XV. században a török veszély miatt a Hunyadiak támogatásával jelentõs hadászati és egyházi központtá fejlõdött. Még néhány évtized, s a szabad királyi városok közé sorolja Szegedet II. Ulászló (1498).

    A város 1522-ben már az ország egyik legnépesebb települése volt, lakosainak száma több mint 7000. A török hódoltság alatt jelentõs erõsség lett. A XVIII. század elsõ felében, hosszadalmas birtokperek után Szeged számos környékbeli pusztát megszerzett, így alakult ki hatalmas, 142 ezer kat. hold kiterjedésû határa. A XVIII. század második felében újjászületett a városkép, 1854-ben pedig elkészült a Pest-Szeged közötti vasútvonal, s vasúti híd épült 1858-ra.

    Az 1879. március 12-i árvíz pusztítása után, 1880-1883 között Újszegedet egyesítették Szegeddel. Lechner Lajos körutas-sugárutas terve alapján egységes arculatú város épült. Korábban fejlett kézmûipara mellett akkor bontakozott ki a gyáripar, különösen a Bakay Nándor alapította kendergyár és Pick Márk szalámigyára fejlõdött jelentõs üzemmé.




  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Norvégia

    A vikingek, a híres felfedezõk, a síugrók hazája, a fjordok és a hegyek országa, ahol trollok, óriásmanók táncolnak - ilyennek képzeljük el Norvégiát. Ma már ki kell egészítenünk ezt a képet az Északi-tenger kõolaj- és földgázkitermelõ fúrószigeteivel, a tankhajókkal és az olajvezetékekkel. A Skandináv-félsziget nyugati részén található ország határai Svédország, Finnország és Oroszország. Itt találhatók Európa legnagyobb gleccserei, valamint a jellegzetes norvég fjordok is.

  • Balatoni pillanatok

    Sok éves küzdelem és harc eredménye az, hogy a Balaton vízminõsége újra olyan, mint évekkel ezelõtt. Minõségét pártatlan (nem politikailag), külföldi szakemberek ellenõrzik és ezt külföldi honlapokon, és újságokban teszik közzé ezzel is segítve a turisták Magyarországra áramlását. A magyar tengert övezõ északi parton található hegyeit a vulkáni mûködés hozta létre sok millió éve. A kihûlt vulkánbazaltok koszorúja ma igazi turistalátványosságnak számít.

  • Madrid - De Madrid al Cielo

    "De Madrid al Cielo", vagyis Madridból az égbe, tartja a mondás, amely szerint a város a paradicsom kapujának is tekinthetõ. S ez nem túlzás: aki a nyári hónapokban a spanyol fõvárosba látogat, valóban elfeledkezhet minden bajáról pusztán azzal, ha beleveti magát Madrid izgalmasan sokszínû életének élvezetébe. Madrid egyszerre hagyományõrzõ és modern, egyszerre nagyváros és falu. A századelõn csupán nyolcszázezer lakosú város mára négymillióssá nõtte ki magát, és az ország adminisztrációs, politikai és kulturális központjává fejlõdött. A madridiak minderre nagyon büszkék, ahogy büszkék vendégszeretetükre is.

  • USA - Ezeket Önnek is látnia kell!

    Philadelphia leghíresebb épülete az Independence Hall, amely elsõsorban nem az épületrõl, hanem a falak között zajlott történelmi eseményektõl híres. Itt írták alá a Függetlenségi Nyilatkozatot, itt tervezték meg a zászlót, és itt tartották az Alkotmányozó Nemzetgyûlést, ahol elfogadták az Egyesült Államok alkotmányát. Mount Vernon városka egy 19 szobás kastélyról híres, de ez a kastély akkora szerepet játszott az amerikai történelemben...

  • Hamburg - Kikötõi romantika

    Az utazót legelõször Hamburg vibráló kikötõi forgataga nyûgözi le, amely annyira más, mint a déli tengereken. Az Elbán impozáns óceánjárók, elképesztõ méretû teherhajók várakoznak, hogy rövid pihenõ után újra kifussanak az Északi-tengerre. Európa második legnagyobb kikötõjében a világ minden tájáról odasereglett tengerészek ezrei fordulnak meg, a világhírû szórakozónegyed, St. Pauli törzsközönségét is õk alkotják. Hamburgban több hidat találunk, mint Velencében, Londonban és Amszterdamban együttvéve. Ezekbõl néhány az Alster tavon ível át.

  • Utazás Tunéziába

    Utazás TunéziábaTunézia, hazánkból mindössze kétórányi utazással elérhető. Finomhomokú tengerpartjai, pedig különösen kedveltek, az utazók főképp ezért választják célként Tunézia területeit. Tunézia népe rendkívül vendégszerető. Különös ország ez, ahol minden megtalálható, amit egy mediterrán országban keresnénk, de mindez vegyül az ezeregy éjszaka titokzatosságával is. Kedvező klímájának köszönhetően Tunézia egész évben vonzó célpontot jelent a turisták számára, hiszen a nyarak forrók, míg a telek kellemesen enyhék.

  • Itt a tavasz, vége a lustaságnak

    Mindenki ismeri a tél elmúltával jelentkezõ fáradtság érzetét. Nagy alvásigény, kiszáradt bõr, lapos, fénytelen haj.

    Itt az ideje tehát, hogy mindennek véget vessünk!

    Szabaduljunk meg a szervezetünkben felgyülemlett salakanyagoktól, járassuk be újra izmainkat, egyszerûen rázzuk fel magunkat!

  • A falusi és agroturizmus gazdaságunk ütõkártyája lehetne

    A falusi turizmus a nyugati országokban a kerékpáros fiatalok, a kisgyermekes családok és a nyugdíjasok egyik legnépszerûbb pihenési formája, bár nemcsak az õ körükben népszerû.

    Nálunk ez a turisztikai tevékenység igazán még nem futotta ki magát, jóllehet, a gazdasági válság miatt - az elõrejelzések szerint - a belföldi turizmusnak, és azon belül is az olcsóbb pihenési formáknak nõ meg az esélye. Ám ezt a lehetõséget megtorpedózhatja az adókedvezmények eltörlése és az áfaemelés, tehát a szakmai szövetség érthetõen tiltakozik ellenük.

  • München

    A bajor fõváros Németország második legnépszerûbb (és harmadik legnagyobb) városa.München az ország egyik kulturális központja, csak Berlin múlja felül a múzeumok és színházak számát illetõen. Mintegy 70 színház, 50 múzeum és tíznél több fõiskola van itt, továbbá az Európai Szabadalmi Hivatal és a Goethe Intézet központja. A város ad otthont 25 vásárnak is. Emellett festõi elhelyezkedése is vonzóvá teszi: az Alpok közelsége idilli hangulatot biztosít számára. A város egyik fõ jellemzõje a mozgalmasság. Az ide látogató a nemzetközi ízlésvilágnak megfelelõ nagyvárosi stílus és a népi hagyományok meglepõ kombinációjával találkozik.

  • St. Martin - Repülõgépek a strandolók felett

    A szigeten egymás mellett él a francia oldal "St. Martin", és a holland oldal "St. Maarten", tulajdonképpen ez a világon a legkisebb territórium, amelyen két állam osztozik.

    A teljes sziget zöld, dombos, kellemes vidék képét mutatja, az "államhatárt" csupán egy kétnyelvû, az út szélén felállított tábla jelzi. A holland oldalon: bisztrók, francia divatüzletek, Philipsburg-ban nemzetközi játékkaszinókat és vámmentes bevásárlóutcákat találunk nagy választékban. A kompok is ide kötnek ki.

  • Toronto (Kanada)

    Toronto Kanada délkeleti részén a Nagy Tavak szívében fekszik, az Ontario folyó délnyugati partján. Az ország legnagyobb városa, az üzleti és a társasági élet központja.

    Toronto elképesztõ mértékben megnõtt az elmúlt néhány év alatt, tekintélyes felhõkarcolói és rácsszerkezetû utcahálózata láttán pedig nem csoda, ha összetévesztjük az USA valamely nagyvárosával. Egyébként könnyen elõfordulhat, hogy láttuk már ezt a helyet, csak nem tudatosult a dolog: az amerikai filmipar - amelyet az olcsó árak és a helyi stábok profizmusa vonz ide - már sok-sok éve itt forgatja sikerdarabjait.

  • Környezetbarát luxus a dzsungel közepén

    A környezetvédelem és a luxus nem feltétlenül egymást kizáró fogalmak. Az érintetlen tengerpartokon, az elszigetelt völgyekben, vagy akár az esõerdõk mélyén is léteznek olyan szálláshelyek, amelyek teljes mértékben megfelelnek a környezet és a helyi kultúra védelmére vonatkozó elvárásoknak. A környezetbarát luxus olyan szolgáltatásokra utal, amelyek a környezet megóvásával nyújtják a legmagasabb színvonalú ellátást.

  • Róma, a történelem városa

    Róma maga a történelem, találhatók itt etruszk síremlékek, a kereszténység korai éveibõl származó templomok, köztársasági találkozóhelyek, reneszánsz paloták és barokk bazilikák.

    2,7 millió lakosával óriási város, de történelmi központja elég kicsi. A hatalmas, és lenyûgözõ város történelmi obeliszkjei, oszlopai és szobrai árnyékában fulladozik nap mint nap az utcán autóval vagy motorkerékpárral araszoló irdatlan tömeg. Mindig számítani kell a dugókra, ahol zsibvásárjelleget ad a folytonos dudálás, kiáltozás, az indulatos integetés, miközben mesterien megformált épületek mellett vezet el az út. Róma épületei szinte fulladoznak az állandó szmog fogságában, hiába a tenger közvetlen közelsége.

  • Kenya a szafarik országa

    Magyarországnál hatszor nagyobb (580 367 km2) ország az Egyenlítõ vidékén. Nevét a Kenya-hegységrõl kapta mely kikuju nyelven a "ragyogás-hegye" jelentéssel bír. Az országot jórészt feltehetõen a busmanok õseinek leszármazottai lakják. Szamburuk, kikujuk, lúók, kambák, szomalik, turkanák, kisziik, rendilék, gabrák, boranák, ndorobók, pokotok, el molok és a maszájok. Ebben a fantasztikus országban mindent megtalál. A lehetõségek száma végtelen: homokos, korallzátony által védett tengerpartot, érintetlen természetet, Kelet-Afrika jellegzetes vadállatait eredeti környezetükben, szabadon, valamint megtekinthetik a modern nagyvárost felhõkarcolókkal, nyüzsgõ, forgalmas kikötõvárost, üdülõövezetet és kicsiny falvakat; több ezer méter magas hegyeket, végtelen síkságokat, ligetes domboldalakat, hatalmas és aprócska tavakat; óriási tea- és kávéültetvényeket, egzotikus gyümölcsöket termelõ farmokat; történelmi emlékeket az õskortól a közelmúltig, az iszlám, a hindu és a keresztény kultúra izgalmas keverékét.

  • Csak az igazán bátraknak: üveghíd Kínában

    Csak az igazán bátraknak: üveghíd KínábanÚjabb turista sokkoló látványosság Kínából. Tériszonyosoknak nem ajánlják Kína legújabb látványosságát, a 180 méter magasan lévő üveghidat, amely két hegyet köt össze Hunanban. Nem tudom, hányan mernek majd átmenni rajta, mert a híd járófelülete üvegből készült. De, ha ez még nem elég rémisztő, akkor még erős szélben inog is. Hosszúságban elvette az elsőséget a szintén Hunan tartományban található üvegösvénytől. De az 1900 méter magasságban vezet. Ha valaki nekivág, hogy átkeljen rajta, de útközben rátör a félelem vagy a pánik, akkor a személyzet segíthet neki, hogy tovább tudjon menni.

  • New York kerületei: Manhattan (5/2. rész)

    Manhattan szigete 21 km hosszú és legszélesebb részén 3,7 km széles. Déli és északi csücske kivételével utcaszerkezete teljesen merõleges rács-szerkezetû, követi a Hudson folyó partvonalát.

    A Hudson folyóval párhuzamos utcák a sugárutak (Avenue), a merõlegesek az utcák (Street), többségük csak számot visel, az Avenue-k számozása az East Rivertõl felfelé emelkedik 1-tõl 12-ig (közöttük van néhány más sugárút is ami csak nevet, néhány más nevet és számot is visel), a házszámok délrõl emelkednek.

  • Hong Kong - mint egy nemzetközi ûrállomás

    A vakáció megtervezésében alighanem a megfelelõ úticél kiválasztása a legnehezebb. A színes prospektusok és az utazási irodák ajánlói nem elég életszagúak, olyan ismerõst pedig nem könnyû találni, aki pont azon a helyen nyaralt tavaly, amit kinéztünk magunknak. Mikor a reptéren megcsap a párás, sós levegõ, s beszívod a tüdõdbe, mikor látod a hatalmas felhõkarcolókat úton a hipergyors reptéri metróról, ahol reklámokat vetítenek egy lapos képernyõn...

  • Szlovénia: szomszéd az Alpok lábainál

    A volt jugoszláv tagköztársaságok közül Szlovénia került ki a polgárháborús õrületbõl a legszerencsésebben.

    Az ország gazdag ásványi anyagokban, természeti értékekben, tengerpartja nyugodt, szép és kedvezõ árfekvésû. Nagyon sok városa magán viseli a Habsburg és a Velencei Birodalom jellegzetes jegyeit, ezért a turista a szlovén Alpokban járva Bajorországban érezheti magát. Szlovénia fõvárosa Ljubljana, ez a legnagyobb és legnépesebb városa. A történelemben mindig fontos szerepet töltött be. A Városi Múzeum római kori emlékeket és a római város, Emona, mérethû makettjét mutatja be.

  • Damaszkusz: A próféta földi paradicsoma

    A legszebb és egyben legkülönösebb bókot Mohamed prófétának köszönheti Damaszkusz.

    Amikor a vallásalapító hosszú utazás után letekintett egy hegyrõl a ciprusokkal és pálmafákkal, színpompás bazárral, tornyokkal és kupolákkal ékeskedõ oázisvárosra, lenyûgözte a hely szépsége, mindazonáltal vonakodott belépni Damaszkuszba. „Az én számomra csupán egy Paradicsom létezhet - mondotta a próféta kísérõinek - s mivel az Allahnál van a mennyországban, a földit messze ki kell kerülnöm."

  • Dél-Csehországi - 3. rész

    5. Látnivaló Dél-Csehországi régió:

    Cseh Kanada (Èeská Kanada)
    A több védett területet is magába foglaló nagy kiterjedésû, romantikus természeti park Jindøichùv Hradectõl délkeletre, Csehország, Morvaország és Ausztria határvidékén fekszik. A Cseh Kanadára az enyhén dombos, erdõvel borított táj a jellemzõ, amelyet jelzett turista- és kerékpárutak hálóznak be. A mély erdõkben számtalan bizarr alakú sziklaképzõdmény található, a szél által megformált sziklatálakkal – Masné krámy, Èertùv kámen vagy a legendákkal övezett Stodùlky.

  • Tengerpartra vagy múzeumba mennek-e a turisták?

    Tenger vagy múzeum? - teszik fel maguknak a kérdést az Olaszországban nyaraló turisták, és felmérések szerint egyre többen választják inkább a kultúrát, mint a napozást.

    Tíz turistából négy a kultúráért jön Olaszországba - ismertette a római kulturális tárca legfrissebb adatait a nemzeti kulturális örökség fõosztályát vezetõ Mario Resca. Húsz évvel ezelõtt a napsütés hazájába érkezõ látogatók alig 14 százaléka választotta úti célként a mûemlékekkel és múzeumokkal teli olasz városokat. A többség a tengerparti nyaralás miatt utazott Olaszországba.

  • Taiwan (Kína)

    Tajvan egy csendes-óceáni sziget Kína partjaitól kb. 200 km-re délkeletre. A szigetet északról a Kelet-kínai-tenger, keletrõl a Fülöp-tenger, délnyugatról a Dél-kínai-tenger határolja. Tajvan keleti része hegyvidék, mely a szigetnek kb. kétharmadát foglalja el, nyugat felé síkság terül el. Tajvan szigete napos tengerpartokat, erdõkben gazdag hegyeket, csendes vidékeket kínál. A kínai és japán örökségbõl származó templomok és mûemlékek keverednek a felhõkarcolókkal a városokban, amelyek hajnalig mozgásban vannak.

  • Utazási tanácsok a Dél-Afrikába utazóknak

    Az alábbiakban azokkal a magyar állampolgárságú szurkolókkal osztunk meg néhány fontos tudnivalót, akik a helyszínen szeretnének mérkõzéseket megnézni a világbajnokságon, ezért úgy döntöttek, elutaznak a Dél-afrikai Köztársaságba. Az információkat a Pretoriai Magyar Nagykövetség bocsátotta rendelkezésre.

    A magyar magánútlevéllel rendelkezõk maximum 30 napot tölthetnek vízummentesen Dél-Afrikában. Az útlevélnek a hazautazás napjától számítva még legalább 30 napig érvényesnek kell lennie, és legalább két üres oldalt kell tartalmaznia.

  • Az utazás nem csak ma veszélyes, régen is az volt

    Nem csak a száguldó autók vagy repülõgépek jelentenek veszélyt az utazókra, már ötszáz évvel ezelõtt is ugyanolyan veszélyes volt útra kelni, mint manapság. Brit kutatók a Sussex grófságban 1485 és 1688 között bekövetkezett baleseti halálozásokat vizsgálták.

    A vezetõ halálok a vízbefúlás volt (38%), ezt követte a valamely tárgytól elszenvedett ütés (25%), majd a lóról vagy kocsiról való leesés (14%). További esések tették ki a balesetek 9%-át, a puskagolyó vagy nyílvesszõ általi halál az összes eset 6%-a volt, és 1% volt az égési sérült. Az áldozatok közül hatan voltak részegek a baleset bekövetkeztekor.

  • Ringass még, Tokió, ringass!

    Tokióban meghaltam. Kétszer is. Pedig elmagyarázták, hogy hogyan kell túlélni. Még a legkisebb japán gyerekek is rendre túlélik. A 30 feletti európai turisták azonban nem mindig. Mert japán értelemben kivételesen fegyelmezetlenek. Rájuk esik a szekrény, a csillár, a magasban tárolt könyvtár, és vagy a dolgok súlyától vagy mert elfogy a levegõ, a földrengésben meghalnak. Tokióban több földrengéskutató intézet is van. A legtöbb bárki számára nyitott, sõt olyanok is vannak, ahol az iskolásoknak havonta vagy félévente egyszer az oktatás keretében ismerkedniük kell a földrengések természetével, hatásaival és a túlélési lehetõségekkel.

  • Közkedvelt téli síparadicsomok

    Közkedvelt téli síparadicsomokMurau-Kreischberg sírégió: Murau-Kreischberg 870-2118 méter magasságban fekvő síterepe nagy kedvenc a magyarok körében. A Magyarországtól 460 km-re lévő sípályarendszeren 17 kilométer kék, 15 kilométer piros és 8 kilométer fekete sípálya besíelésére van lehetőségünk. Mura-Kreischberg legmagasabb hegye a 2118 méter magas Rosenkranzhöhe, melyet felvonókkal érhetünk el. A sípálya alsó részén található a szánkópálya, az Airypark snowboard- és freeride-park, valamint a WM Aréna.

  • Moszkva és London a világ legdrágább városai

    Immár második éve Moszkva számít a legdrágább európai városnak, legalábbis a svájci Mercer tanácsadó cég felmérése szerint. Az orosz fõvárost a hagyományosan drága London követi, amely egy év alatt három helyet ugrott elõre. Az elsõ tízben még négy európai város található, Koppenhága, Genf, Zürich és Oslo mellé csak japán települések és Hong Kong fért be. Az elsõsorban a külföldiek szemszögébõl készített felmérés alapján Európa a világ legdrágább régiója, hiszen a TOP 50-ben harminc európai város szerepel, közülük Milánó a 11., Szentpétervár a 12., Párizs a 13., Dublin a 16. és Róma a 18. helyet foglalja el.

  • Hévíz - Római kori romkert

    Hévíz egregyi városrészén a környék egyik legjelentõsebb császárkori településének maradványait rejti magában a föld, amely csaknem négy évszázadon át, az 1. század elsõ felétõl az 5.század elejéig lakott volt. A számos épületbõl álló település most feltárt, helyreállított és bemutatandó épületét a hosszú használat során többször átépítették. Az I. század elsõ felében egy fagerendákból összeállított boronaház épült fel, amelynek pusztulását tûzvész okozhatta.

  • Elvarázsolt palota nyílt Diana hercegnõ egykori otthonában

    "Elvarázsolt palota" néven új turistacsalogató látványosság várja a Londonba látogatókat a néhai Diana walesi hercegnõ otthonában, a Kensington Palotában. A mai interaktív korban már nem elég, ha egy fenséges királyi rezidencia kínálata fényûzõ mûalkotásokból, méltóságteljes ebédlõtermekbõl és kötéllel elkerített trónokból áll, ezért a Kensington Palotába megálmodott kiállítás kurátorai a divat, a performance mûvészete és egy kicsit az Alíz csodaországban ihlette fantáziavilággal jelenítik meg az egykor itt élt hét hercegnõ életét.

  • Világörökségünk: az Andrássy út és történelmi környezete

    Az Andrássy út (korábban Sugárút, Népköztársaság útja) Budapest egyik (majdhogynem egyetlen) sugárútja, mely a Terézvárosban (Budapest VI. kerületében) található. A Belvárost köti össze a Városligettel. Az Andrássy út az alatta haladó Millenniumi Földalatti Vasúttal együtt 2002-ben a világörökség része lett. Terézváros fõ ütõere a 19. századig a Király utca volt, ez kötötte össze a Belvárost a külsõbb területekkel és a Városligettel. Bár a Király utcán még villamos is közlekedett, a század közepére már nem volt képes a megnövekedett forgalom kiszolgálására.