rss
  • Abu Dhabi története

  • A várost 1761-ben alapította a közeli Líva-oázisban élõ Jász-törzs, s 1769-ben maguk a törzs vezetõi is ide helyezték át székhelyüket a közeli al-Dzsivából.

    Abu-Dzabi történelmét a 19. század folyamán a szomszédos törzsekkel folytatott hadakozás jellemezte, s az állandósuló viszályok következményeként a város számottevõen nem is fejlõdött, a 20. század elején mindössze 6000 lakosa volt. Ugyanakkor egyre növekedett a brit befolyás, és az abu-dzabi emír, Zajd ibn Halífa (uralkodott 1855–1908) 1892-ben Nagy-Britannia protektorátusa alá helyezte emírségét.

    Uralkodása hátra lévõ esztendeiben birodalma a Perzsa-öböl térségének egyik legvirágzóbb kereskedelmi központja lett, nem utolsósorban a helyi gyöngyhalászat fejlesztésének köszönhetõen, de a város fejlesztésére nem fordított kellõ figyelmet. Halálát követõen a vidék ismét elveszítette jelentõségét.

    A város életében nagy változást hozott 1958, amikor felfedezték a közelben rejlõ hatalmas kõolajmezõket, amelyeknek 1962-ben megindult kitermelése rendkívül gazdaggá tette az emírséget, és magát a várost is. A kezdeti idõkben, Sahbút bin Szultán konzervativizmussal jellemezhetõ uralkodása (1928–1966) alatt az életszínvonal még csak lassú ütemben emelkedett, az 1966-ban trónra került Zájed uralkodása alatt azonban megindult Abu-Dzabi rohamléptékû felvirágzása. A kõolaj-kitermelésbõl befolyó jövedelemnek köszönhetõen az 1966-ban még csak 20 ezres lakosú városkából a 20. század utolsó negyedében kiépült a ma ismert, korszerû infrastruktúrájú Abu-Dzabi, a térség egyik ipari-gazdasági központja, saját nemzetközi repülõtérrel.

    1971-ig a britek kivonták csapataikat a térségbõl, s Abu-Dzabi 1971 decemberében az immár független Egyesült Arab Emírségek ideiglenes fõvárosa lett. Itt kaptak helyet az államszövetség kormányzati szervei, de Abu-Dzabi fõvárosi státusát ötévenként újítják meg, s különféle tervek ismertek Dubaj és el-Ajn fõvárossá fejlesztésérõl is.





  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Síelés Tirolban

    Síelés TirolbanTirol, ez a napjainkban részben osztrák, részben olasz terület híres csodás, meseszép tájairól és kiváló, mind snowboardozásra, mind pedig síelésre is rendkívül alkalmas pályáiról. Itt található az egyik legnépszerűbb osztrák síterülete is, a Mayrhofner, mely nem csak az igazi kihívásokat rejtő Penken eseményhegy Harakiri kulturális útjáról ismert, amely egyben a legmeredekebb lejtő is egész Ausztriában, hanem még 49 modern felvonóval és lifttel, valamint 159 km-nyi sípályával is rendelkezik.

  • New York, New York!

    New York városa már a megérkezésünk pillanatától kezdve ismerõsnek tûnik, hiszen számos sikerfilmnek nyújtott hátteret, hogy a véget nem érõ sorozatokról ne is beszéljünk.
    A legújabb szabályok szerint a magyar állampolgárok is kaphatnak több évre szóló, több belépést engedõ vízumot, ezt az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén szerezhetjük meg (1054 Szabadság Tér 12., tel.: 06-1/267-4400).

  • Lignano

    Lignano az észak-adriai tengerpart legszebb része Igazi nyüzsgõ, modern tengerparti üdülõhely, arany színû homokos tengerparttal, hatalmas zöld területekkel, természetesen meghagyott fenyõerdõkkel, nyugodt helyen épített szálloda- és bungalónegyeddel. Legfõbb vonzereje a 100 m széles, kb 8 km hosszan elterülõ homokos strandja, mely a laguna és a tenger közötti földnyelven fekszik, valamint modern kikötõje, ahonnan a közeli városokba, így Velencére is kirándulhatnak a strandolásban megfáradt nyaralók.

  • Rém

    A község nevét elõször 1401-ben említik a korabeli oklevelekben. A török hódoltság után, 1543-tól a település mint puszta szerepel. Jelentõs fejlõdés csupán a XIX. század végétõl kezdõdött a községben.

    A XX. század elején a lakossága elérte a 2000 fõt, majd a II. világháború után ismét csökkent. Jelenleg 1420 fõ él a településen. A község Baja és Jánoshalma között fekszik, elõbbitõl 23, az utóbbitól 15 kilométerre. A Bajáról Szegedre tartó 55-ös számú fõútról Csávolynál leágazó – Jánoshalmára vezetõ – mellékúton közelíthetõ meg. Az említett mellékútról ÉNY-ra fordulva, további 3,2 kilométer megtétele után érhetõ el.

  • Zöld-foki szigetek

    A Zöld-foki szigetek az Atlanti-óceán gyöngyszeme, Afrikától mintegy 450 km-re, nyugatra fekszik. Egzotikus, érintetlen, turisták által alig felfedezett terület, ahol mindig meleg és napsütéses klíma és kristálytiszta, néhol smaragdzöld, néhol azúrkék tenger fogadja az ide látogatót. A szigeteket körülölelõ Atlanti-óceán különleges világa kék bálnákkal, palackorrú delfinekkel és teknõsökkel igazi kuriózum, szélfútta fehér homokos strandjai lenyûgözik a nyaralni vágyókat.

  • Varsó a legromantikusabb úticél

    Kétszáz éve született a lengyelek büszkesége, a romantika korának jelentõs alakja: Fryderyk Chopin.

    Az évforduló kapcsán úton-útfélen a zeneszerzõ nyomára bukkanhatsz a városban és környékén. És közben szinte végig szól a zene. Máris közelebb kerülhetsz Chopin romantikus dallamvilágához, ha utadat ¯elazowa Wola-i szülõi házában kezded. A zeneszerzõ egy õsfákkal tarkított parkban álló udvarházban jött a világra, francia származású édesapja ugyanis házitanító volt a Skarbek grófi családnál.

  • Madagaszkár látnivalói

    Madagaszkár látnivalóiMadagaszkár látnivalói között mindenképpen szót érdemel Nossi Bé, a “parfümsziget”. Nossi Bé a turisták legnépszerűbb madagaszkári célpontja. A parfümsziget Nossi Bé Madagaszkár északnyugati partja mellett fekszik, tizenegy vulkanikus krátertóval és számtalan ültetvénnyel tarkított, amelyek csak úgy ontják magukból az ilang-ilang, a vanília, a citromfű és a pacsuli illatát. Itt él a világ legkisebb békája és kaméleonja is. Június és szeptember között pedig a búvárok kedvenc terepe, akik kristálytiszta vízben, különleges halfajokban gyönyörködhetnek.

  • Csongrád megye - Kincsek a nap alatt

    Csongrád megye turisztikai vonzerejét természeti adottságai, élénk kulturális és szellemi élete, kultúrtörténeti értékei, néprajzi és gazdálkodási hagyományai, valamint a mindezeket a turisták elé táró programok adják.

    Gazdag termál- és gyógyvízkészlettel rendelkezünk, amelyre fejlõdõ egészségturisztikai kínálat épül. Szegeden az 1896-ban létesült Anna Gyógy-, Termál és Élményfürdõhöz – melynek gyógyvizét mind fürdõ-, mind ivókúraként ajánlják – egy modern, komplex rehabilitációs ellátást nyújtó Fizio- és Balneoterápiás Központ kapcsolódik, reumatológiai járóbeteg ellátással.

  • Málta

    A Földközi-tenger közepén, Szicília és Afrika között fekvõ Málta kis mérete ellenére változatos kulturális és turisztikai élményt nyújt az odalátogatóknak. Régi templomromok, tekintélyt parancsoló erõdök, középkori paloták, szûk utcák, hatalmas katedrálisok és a köréjük fonódó legendák tanúskodnak az ország gazdag múltjáról. A három lakott szigetbõl (Málta, Gozo, Comino) és sok kopár sziklából álló kis ország nemcsak mûemlékeivel, hanem természeti adottságaival is lenyûgözi az utazókat, a Földközi-tenger térségében keresve sem lehet búvárkodásra alkalmasabb öblöket, lagúnákat találni.

  • Antalya

    A félmillió lakosú, mediterrán éghajlatú Antalya a Török Riviéra fõvárosa. Gyönyörû tengerpart, temérdek látnivaló, nyüzsgõ élet és bazárok teszik felejthetetlenné a látogatást. Klímája miatt igazán szeptemberben a legkellemesebb itt nyaralni, a levegõ ilyenkor már kevésbé párás, de még meleg. A törökök rendkívül vendégszeretõek, nem árt azonban észben tartani, hogy muzulmán országban járunk, ne bosszantsuk fel õket túlzottan lenge öltözettel, nyilvános alkoholfogyasztással, vagy azzal, hogy disznóhúst rendelünk az étteremben.

  • Phuket, Ázsia Édenkertje

    Phuket Thaiföld legnagyobb szigete. 540 négyzetkilométeres területe akkora, mint Szingapúré. Csupán egy órányi repülõút Bangkokból, Szingapúrból, és napi összeköttetésben áll a legnagyobb ázsiai repterekkel is. Így Phuket ideális akár a rövidebb kirándulást tevõknek, de még inkább a hosszan kikapcsolódni vágyók számára. A hivatalos adatok szerint mintegy 230 ezren lakják, de ez csupán az állandó lakosok száma, de nagy számú munkaerõ áramlik ide Thaiföld más tartományaiból, nem beszélve az egy idõben itt-tartózkodó 35 ezer turistáról!

  • Falusi turizmus hazánkban

    A falusi turizmus összefogás hiányában csak cammog, amíg az utazás szervezõk nem vesznek komolyan tudomást a létezésükrõl. Az utazási irodáknak például nem számít nagy bevételnek az a jutalék, amelyeket a vendégházak fizetnek. Ezzel szemben a szállodák és a külföldi ajánlatok igazi üzletnek számítanak. Egy átlagos vendégszoba egy éjszakája után 300 - 400 Ft-ot kap az utazási szervezõ. Ebbõl a káoszból csak összefogással lehetne kijutni, de senki nem kezdeményez, így mindenki reklámoz úgy ahogy akar és él abból a pénzbõl, amelyet megszerez magának.

  • Újabb leg Dubaiból: Kinyitott a világ legmagasabb szállodjája

    Megnyílt a világ legmagasabban mûködõ étterme, amely a földkerekség legmagasabb épületében, a Burdzs Kalifában kapott helyet Dubajban.

    Az At.mosphere elnevezésû vendéglõ a felhõkarcoló 122. emeletén várja a vendégeket, 422 méteren.

    A hírek szerint a vendégek nemcsak a magaslati fekvés, hanem az árak láttán is elámulhatnak, a mûködtetõk ugyanis nem sajnálták a pénzt, és luxussal zsúfolt éttermet alakítottak ki. A 122. emeleten 210 vendégnek jut hely, az étlapon biofogások is szerepelnek.

  • Tihanyi-félsziget

    A félsziget földtani felépítésében nagymértékben eltér a Balaton-felvidék más területeitõl. A terület fiatal alapzatát miocén mészkõ alkotja, rajta pannon rétegsorral. Tihany jelképe lehetne a valaha a Pannon-tengerben élt "balatoni kecskeköröm" (Congeria ungula caprae) is. A lepusztult pannon üledékre bazalttufa sorozat rakódott, melynek számos érdekes feltárása ma is látható, pl. Barátlakások. A felszíni kõzetek szerkezete és formái a vulkanizmus robbanásos tevékenységét bizonyítja. Különleges földtani értékei a gejzírképzõdmények, amelyek hévforrások vizébõl keletkeztek.

  • New York kerületei: Manhattan (5/2. rész)

    Manhattan szigete 21 km hosszú és legszélesebb részén 3,7 km széles. Déli és északi csücske kivételével utcaszerkezete teljesen merõleges rács-szerkezetû, követi a Hudson folyó partvonalát.

    A Hudson folyóval párhuzamos utcák a sugárutak (Avenue), a merõlegesek az utcák (Street), többségük csak számot visel, az Avenue-k számozása az East Rivertõl felfelé emelkedik 1-tõl 12-ig (közöttük van néhány más sugárút is ami csak nevet, néhány más nevet és számot is visel), a házszámok délrõl emelkednek.

  • Tokio - Faházak és felhõkarcolók

    A katasztrófák után a város mindig - ha szebb nem is, de - nagyobb és modernebb lett. Az újjáépítés során nem riadtak vissza a nyugati minták utánzásától sem, ezt mutatja a Siba-parkban terpeszkedõ második Eiffel-torony, mely meglehetõsen hasonlít a párizsira, csak 13 méterrel magasabb, azaz 333 méter. A Tokiói-torony (japán-amerikai torzszülemény nevén: Tókjó tawa) kilátóteraszáról messzire kalandozhat a tekintet, a Tokiói-öbölre, Jokohamára, egészen a szent hegyig, a látóhatár peremén magasodó Fujiig.

  • Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta

    A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggõ, természetes füves pusztája, vagyis nem az erdõk kiirtása és a folyószabályozás eredményeként jött létre. Az 1973-ban létrehozott elsõ magyar nemzeti park az ország legnagyobb védett területe (82 ezer hektár). Jelentõs része Bioszféra Rezervátum, egynegyede pedig a vizes élõhelyek védelmérõl szóló Ramsari Egyezmény alapján nemzetközi védettséget is élvez.

    A Hortobágy az ember és természet kíméletes földhasználaton alapuló, s így fajok és élõhelyek tekintetében nagyfokú biológiai változatosságot fenntartó, harmonikus együttélésének egyedülálló példája, kimagasló tájképi értékekkel rendelkezik.

  • Kairó: a fáraókori látnivalók hazája

    Kairó: a fáraókori látnivalók hazájaAfrika és a Közel-Kelet legnagyobb városa Kairó, a világ 13. legnépesebb városa. Kairó a Nílus folyó partján és szigetein fekszik, Egyiptom északi részén, délre attól a ponttól, ahol a folyó kilép a sivatagi völgyéből és három részre ágazik a Nílus-deltát kialakítva. Míg Kairó nyugati részén főleg kormányzati épületek vannak, addig a keleti részen több száz műemlék jellegű mecset helyezkedik el. Az óvárosban található iszlámista építőművészeti remekművek 1979 óta az UNESCO világörökség része. A város magában foglal két szigetet, Gezira és Roda.

  • Edinburgh

    Itt keresztezik egymást a skót és az angol történelem útjai. Hegyek és tenger, meredek szirtek és egy olyan égbolt, melynek drámaiságát a képzelet sem tudja túlszárnyalni. Robert Louis Stevenson, Edinburgh híres szülötte így vallott szülõvárosáról: "Érthetetlen, hogy ez a meghökkentõ látvány nem színpadi díszlet, hanem egy mindennapi életét élõ város képe." Edinburgh - a Világörökség része és nevezetes fesztiválváros - valóban mesterien érvényesíti adottságait, és nem csak a költõket lepi meg "színpadi díszlet megjelenésével".

  • Mauritius - Az Indiai-óceán gyöngyszeme

    Afrika keleti partjától kb. 3000 km-re, Madagaszkár mellett található ez az egzotikus, vulkáni eredetû trópusi sziget, amelyhez néhány körülötte elhelyezkedõ atoll is tartozik. A sziget óriási ragyogó smaragdnak tûnik a szikrázó napfényben, különlegessége, egyedisége történelmén túl gazdag növény- és állatvilágában is megmutatkozik. Mauritiust nevezték már "Ezüst földnek", a Hattyúk szigetének, majd 1598-ban a holland kereskedõk által kapta mai nevét. A sziget 67 km hosszú és 46 km széles, alapterülete 1865 km2.

  • Különleges séta egy nem mindennapi függőhídon

    Különleges séta egy nem mindennapi függőhídonGarantáltan felejthetetlen élményben lesz része annak, aki ellátogat a Fokvárosban található Kirstenbosch Botanikus kertbe. A világörökség részévé nyilvánított természetvédelmi területen ugyanis csodaszép környezetben nyílik lehetőségünk arra, hogy testközelből élvezzük a kertben található kivételes növényvilág lenyűgöző látványát. Az úgynevezett lombkorona túra tudományos, és turisztikai értéke óriási, hiszen a 12 méter magasan található függőhíd úgy épült, hogy a lehető legkisebb terhelést rója az élővilágra. A képek önmagukért beszélnek!

  • Karcag - A nagykunság fõvárosa

    Karcagon a „Nagykunság fõvárosában” huszonhárom-ezren élnek. A város alapítói, a térség benépesítõi a kunok voltak, akiket IV. Béla király telepített le itt a tatárjárás után.

    A kunok nomád életformájukat a XV. századtól feladták s megkezdõdött beolvadásuk a magyarságba. A régi kiváltságokból eredõ kun öntudat még napjainkban is él az itt élõk lelkében. Az egykori szokásokat eleveníti fel a kunkapitány-választás, a háromévenként megrendezett Kunok Világtalálkozója, ezeket erõsíti a meglévõ magyar-kazak sokoldalú kapcsolat is.

  • Podgorica - A fekete hegyek fővárosa

    Kevés titokzatos és felfedezésre váró hely maradt már Európában. Montenegró az.

    Érintetlen szépségei – a Dinári-Alpok magas hegyei, a langyos Adria – a természeti értékek változatossága Európa közepén várhatóan az egyik legfelkapottabb turistadesztinációvá teszik. Érdemes tehát megelőzni az áradatot és megtapasztalni a csupán karnyújtásnyira található egzotikumot. Télen síparadicsomok, nyáron simogató tenger várja a felfedezőket.

  • Ibrány

    Ibrány jellegzetesen mezõvárosias, alföldi település. A Tiszaháton, a Rétköz nyugati részén, a Tisza és a Lónyai-csatorna által határolt területen fekszik.

    Településszerkezetét alapvetõen természeti környezete határozza meg. A rétközi települések jellemzõjeként elõször csak a kiemelkedõ szigeteken, dombokon telepedtek meg az emberek. A szájhagyomány szerint Ibrány 13 dombra épült. A Tisza szabályozása után a kevésbé magas helyekre is építkeztek, majd a dombok közötti mélyedések feltöltése, kiszáradása után a lapályokon is megindult a lakóházak építése.

  • Szováta

    A székelyföldi Szováta a Sóvidék szívében, 500 méter tengerszint feletti magasságban, a Hargita és a Görgényi havasok nyugati lábánál fekvõ város, több mint egy évszázada Európa-hírû fürdõ- és üdülõhely. Hírnevét és kedveltségét természeti szépségén túl fõleg a Medve-tónak (Lacu Ursu) köszönheti, amely kontinensünk egyetlen un. heliotermikus tava. Vize kioldja a föld erõs sótartalmát, felsõ édesvíz-rétege pedig a napsugarakat begyûjtve felmelegíti az alsó, sós réteget, ahol a víz hõmérséklete a mélyben elérheti az 50 Celsius fokot is.

  • Milánó: Divat és kultura

    Sokak szerint Milánó a legunalmasabb olasz települések egyike, klasszikus óvárosa össze-vissza, tán ha tíz utcából áll, látványosságai egyetlen délután alatt könnyûszerrel végigsétálhatók.

    Ráadásul, ha jobban megnézzük, még csak nem is hasonlít egy rendes olasz városra. Lehet, hogy nem hasonlít, mondják a Milánó-hívek, de ezzel együtt a legtipikusabban európai olasz város, a divat és a dizájn fellegvára: 2,5 millió lábon járó pazar elegancia. Bevallom, jómagam sosem gondoltam volna, hogy ennyire elbûvöl.

  • Sevilla, Carmen, matadorok

    Sevilla a bikaviadalok és a flamenco hazája. De itt vannak a legvidámabb vásárok és a legelegánsabb emberek is. Az ősi, előkelő sevillai aréna a legimpozánsabb és az egyik legrégibb Spanyolországban, 1758-ban kezdték építeni. Abban az időben még nem lóhátról folyt a küzdelem. Manapság a spanyolok ünnepi szórakozásnak tartják, míg az EU be akarja tiltani. A 14 000 férőhelyes arénában a szezon húsvét vasárnaptól október elejéig tart, de a "menő" matadorokat csak június végéig látni.

  • Vietnám

    Vietnám az a hely Dél-Kelet Ázsiában, amelyet sokan csak a hadijelentésekbõl ismernek, de igazából mégis nagyon keveset tudunk róla.

    Az ország olyan kincseket tartogat az utazó számára, melyek egy életre rabul ejtik õt.

    Egészségügyi elõírások: fertõzött területekrõl érkezõknek kötelezõ a sárgaláz elleni védettség igazolása. Palackozott víz fogyasztása ajánlott. A vietnámi konyha változatos és laktató.

  • London a legkoszosabb, Budapest az egyik legolcsóbb Európában

    London a legkoszosabb és legdrágább város Európában, a legjobb árakat viszont Prága és Budapest kínálja - egyebek mellett ez derül ki az egyik legnagyobb nemzetközi turisztikai tanácsadó cég új felmérésébõl, amely az unatkozni vágyóknak elsõsorban Brüsszelt ajánlja. A TripAdvisor nevû társaság 1100 utazó véleményére alapozott, Londonban kiadott összeállítása a fõ európai idegenforgalmi célpontok turistavonzó és -taszító tulajdonságait listázza. Londont a drágasági és a koszossági ranglistán Párizs és Róma követi. A három legtisztább európai város a válaszadók szerint Zürich, Koppenhága...

  • A Velencei karnevál

    A napilapok és utazási irodák hirdetéseiben megszaporodnak a Velencei Karnevál utazásokra szóló hirdetések, turisztikai programok. Igen, itt van a Karnevál idõszaka! 2008-ban január 25-tõl február 5-ig tartanak az ünnepek. Európa sok helyén tartanak karneváli ünnepségeket, de méltán a Velencei Karnevál a leghíresebb ezek között. Ennek megismerésére hívjuk meg olvasóinkat, hasznos jó tanáccsal és információkkal segítve.