
Afrika és a Közel-Kelet legnagyobb városa Kairó, a világ 13. legnépesebb városa. Kairó a Nílus folyó partján és szigetein fekszik, Egyiptom északi részén, délre attól a ponttól, ahol a folyó kilép a sivatagi völgyéből és három részre ágazik a Nílus-deltát kialakítva. Míg Kairó nyugati részén főleg kormányzati épületek vannak, addig a keleti részen több száz műemlék jellegű mecset helyezkedik el. Az óvárosban található iszlámista építőművészeti remekművek 1979 óta az UNESCO világörökség része. A város magában foglal két szigetet, Gezira és Roda.
Az első települést eredetileg a Muqattam hegycsúcsai és a Nílus között alapították, habár ez már nem egyértelműen behatárolható, de valószínűleg ezek között a természetes határok között volt a régi városközpont. A várostól északra egészen a tengerig elnyúlva található a Nílus deltatorkolata. Nyugatra tőle a gízai piramisok fekszenek, délre pedig az ősi Memphisz.
Látnivalók:
Abu Szerge-templom: Az ország egyik legrégibb temploma, hiszen az 5. században épülhetett. A legenda szerint Jézus Krisztus és családja itt bújtak Heródes elől egy barlangban, ami ma kripta.
El-Azhar-mecset: Kairó egyik legrégebbi mecsete, 971-ben épült. Emellett a világ legrégebbi egyeteme, ma pedig a teológiai oktatás központja. Mivel már többször újjáépítették és felújították, több stílus jegyeit láthatjuk.
Kairói torony: Gezira szigetén áll, 187 méter magas. Tetejéről páratlan kilátás nyílik a városra.
Qájtbáj-mauzóleum: AKeleti Temetőben áll, amit a helyiek Halottak Városának neveznek. Több nagy szultán nyugszik itt, köztük van Qájtbáj is, akinek mauzóleuma 1474-ben épült.
Gízai piramisok: Gíza a mai egyiptomi főváros, Kairó közvetlen közelében helyezkedik el. Maga a teljes piramismező a három nagy piramison kívül magába foglalja a hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb piramisokat – köztük I. Hotepheresz, I. Merititesz és Henutszen királynék piramisát –, a Nagy Szfinxet, Hafré és Menkauré völgytemplomait, I. Hentkauesz királyné sírját, a nemesek masztabáit és más, a halottkultusszal, illetve az építkezéssel kapcsolatos épületeket. A gízai piramisok közül Hufu piramisa az ókori világ Hét Csodájának az egyike.