rss
  • Esztergom szépségei

  • Esztergom szépségeiFekvése miatt a Dunakanyar legfelsőbb városának is szokták nevezni. A város az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja. Az esztergomi bazilika Európa egyik legnagyobb bazilikája, és egyúttal az ország legmagasabb épülete. Itt található az egyetlen épen maradt magyar reneszánsz kori épület, a Bakócz-kápolna. A városnak van a leggazdagabb egyházi kincstára az országban, ami világviszonylatban is kiemelkedő gyűjteményekkel rendelkezik. Esztergom területén egykor több vár és erődítmény állt.

    Az Esztergomi Keresztény Múzeum az ország leggazdagabb egyházi múzeuma, és a világ harmadik leggazdagabb egyházmegyei múzeuma. Esztergom továbbá a magyar repülés egyik bölcsője is, 1936-tól az esztergomi repülőgépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök. A rendszerváltástól 2012-ig a város volt az Alkotmánybíróság székhelye.

    Esztergom területén egykor több vár és erődítmény állt, melyeknek maradványai nem fellelhetőek. Ezek, az Ákospalotája, az Árpádvár, a Hídfőerőd, a Sípolóhegy, a Szenttamás palánkvára és Párkány egykori erődje. A Táti út és a Duna által határolva a város szélén állt a hajdani Szentkirály városrész, kicsit távolabb, szintén a táti út mentén Zsidód falva. Mindkét település az Árpád-korban volt lakott, és élték virágkorukat.

    Esztergom déli-városrészének nevezetességei közül talán a római Pantheon mintájára készült Szent Anna (Kerek) templom a legkiemelkedőbb. További nevezetességei ennek a városrésznek, a világháborús hősök emlékműve a Hősök terén és a Vasút utca környékén a középkori Kovácsi falu templomának és temetőjének maradványai.

    Esztergom belvárosa műemléki védelem alatt áll. Itt található a városközpont, azaz a Széchenyi tér és a Királyi város is. A Széchenyi téret 2006-ban újították fel. A téren állnak olyan épületek, mint a Vak Bottyán palota, azaz a városháza épülete, továbbá a Takarékpénztár és a Bíróság épülete is itt található. A belvárosban található továbbá a Mária Valéria híd a Dunán, ami Párkányba (már Szlovákia) vezet, valamint a Ferences templom ami 1700 körül épült és a mai barokk belváros első jellegzetes épülete. Továbbá itt van még a volt vármegyeháza, a Szent Tamás hegyi kápolna és kálvária, a Római kori mérföldkő a Fürdő Szállóval szemben, és az Aquasziget Termál-, gyógy- és élményfürdő, mely jelenleg nem üzemel.
    A Várhegyen található Esztergom egyik legnevezetesebb épülete, mely egyben a város jelképe, azaz az Esztergomi bazilika a Szent István téren. Az épület a 19. században épült klasszicista stílusban, és jelenleg az ország legmagasabb épülete. A bazilika környékén található a Vár valamint Melocco Miklós szobra az északi rondellán, István megkoronázása címen. Itt van továbbá az Ószeminárium a Bazilika alatt, aminek egyik homlokzata klasszicista, a másik romantikus stílusban készült el, valamint a Sötétkapu átjáró is, ami átjáróútként szolgál a Bazilikához épített hatalmas mesterséges domb alatt.
    A Vízivárosban található Esztergom török kori emlékei, az Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi és Szulejmán győzelmi táblája a vízivárosi várfalban. A Mindszenty-téren található a vízivárosi plébániatemplom, ami egykor az ideiglenes főszékesegyház szerepét töltötte be, és közvetlen mellette áll a Prímási palota épülete. Itt van továbbá a középkori Macskalépcső is, mely a kikötőből felvezet a várba és a Bazilikához. A víziváros főterének keleti oldalán áll a Pestis-Madonna vagy Pestis- és Mária-szobor, melyet 1740-ben állították az 1739-es pestis emlékére.

    Esztergom természeti értékekkel is rendelkezik, ami kedvező fekvésével magyarázható. A város legmagasabb pontján (ami 406 méter) található a Vaskapu menedékház, ahonnan belátni az egész környéket és magát a várost is. A kirándulóknak ideális hely Búbánatvölgy és környéke, ami már a Duna–Ipoly Nemzeti Park része. Továbbá, az Esztergom és Dorog között a Nagy-Strázsa-hegyben világhírű természeti képződmény, a Sátorkőpusztai-barlang, és a hideglelős kereszt is, amely egy 1784-ben állított kereszt a Hoszú-hegyen, ahonnan remek kilátás nyílik a Dunára, valamint egy helyi legenda is fűződik hozzá.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Dardzsiling – egy város a világ tetején

    Ha a hétköznapok után, egy hosszú hétvégén ki akarsz szabadulni a 15 milliós Kalkuttából, és a forró, száraz, piszkos szmog után egy kis hûvös, tiszta levegõre vágysz - igencsak meg kell küzdened érte. „Elugrani” a Himalája keleti részén fekvõ híres Dardzsilingbe, a volt brit helyõrségbe, amelyet már a gyarmati idõkben is tiszti üdülõhelyként használtak, egynapos program.

    Ugyanis 630 kilométert kell legyûrni még akkor is, ha vonat vagy busz helyett (ezekkel 13-16 óráig tartana az út), a jóval drágább repülõgépet választjuk.

  • Edinburgh

    Itt keresztezik egymást a skót és az angol történelem útjai. Hegyek és tenger, meredek szirtek és egy olyan égbolt, melynek drámaiságát a képzelet sem tudja túlszárnyalni. Robert Louis Stevenson, Edinburgh híres szülötte így vallott szülõvárosáról: "Érthetetlen, hogy ez a meghökkentõ látvány nem színpadi díszlet, hanem egy mindennapi életét élõ város képe." Edinburgh - a Világörökség része és nevezetes fesztiválváros - valóban mesterien érvényesíti adottságait, és nem csak a költõket lepi meg "színpadi díszlet megjelenésével".

  • Tanácsok a nyaralás megtervezéséhez

    A kellemetlenségek elkerülése érdekében jó tanácsokkal segíti a nyári szabadságukat idehaza vagy külföldön töltõket a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület (KÖFE).

    A jogszabályi változások hatására ma már csak olyan vállalkozás szervezhet utazást, amely a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal engedélyével rendelkezik. Ha az engedéllyel rendelkezõ társaság anyagi helyzete miatt nem tudja teljesíteni vállalását, az érdeklõdõ az iroda által megjelölt hitelintézethez, illetve biztosítóhoz fordulhat.

  • Újra repül a Concorde

    Két civil szervezet, a brit Save Concorde Group és a francia Olympus 593 a franciaországi Le Bourget Repülés- és Ûrtechnikai Múzeumban vizsgálták meg és tesztelték egy Concorde négy hajtómûvét.

    Az esemény egy nagyobb, 15 millió fontos projekt kezdete: a két csoport azt akarta megtudni, hogy milyen javítások után lehetne beüzemelni a motorokat, illetve egy Concorde-ot. Tervük az, hogy ezeket a javításokat el is végzik, és egy felújított Concorde már a 2012-es londoni olimpia megnyitóünnepségén is repülhet.

  • Fedezzük fel Párizst a Szajnán hajózva!

    Párizsban, a világ egyik fõvárosában mindenki megtalálhatja a maga kedvtelését, legyen szó a nevezetességek megtekintésérõl, szórakozásról, vásárlásról, pihenésrõl vagy csendes szemlélõdésrõl. A klasszikus városnézés leghatékonyabb és legkényelmesebb módja a szajnai hajókirándulás, ahol ugyan nem visznek végig az egész városi szakaszon, ám a jobb és bal part is tele van híres történelmi és kulturális helyszínekkel. A Bastille téren szállunk hajóra - nyugatra tartunk...

  • Roadshow Kelet-Európában

    A közkedvelt olaszországi Veneto régió négyhetes promóciós túrát indított Kelet-Európa hat városába, hogy tovább népszerûsítse a régió turisztikai kínálatát. A projektben Veneto tartomány valamint 13 idegenforgalmi konzorcium vesz részt, mely 3500 idegenforgalmi vállalkozást fog össze. A nagy adriai megnyitó után Franco Manzato alelnökkel és MariaLuisa Coppola pénzügyi tanácsossal együtt a Veneto kamion és hat amfiteátrum standja, Prága, Torun, Varsó és Pozsony után most Budapesten a WestEnd City Center elõtti szabad területen fogadta a látogatókat hétfõn és kedden.

  • Párizs

    Eiffel-torony

    Párizs jelképe az Eiffel-torony, amit az 1889-es Világkiállításra építettek, megemlékezve a forradalom századik évfordulójára. Nevét tervezõjérõl, Gustave Eiffelrõl kapta. A vasból készült építmény 320 méteres magasságával 1930-ig a világ legmagasabb épülete volt. A város mûvészeti és irodalmi elitje sok más modern dologhoz hasonlóan ellenezte a tornyot, amit emiatt 1909-ben majdnem ledöntöttek.

  • Bologna, a vörös Bologna Olaszországban

    Bologna la Rossa (a vörös Bologna) - e jelzõ kétszeresen is igaz a városra, melynek jellegzetességét a rõtvörös színû cseréptetõk és téglafalak adják, s ugyanakkor arra is utal, hogy a tiszteletreméltó Bolognát több mint 50 évig a baloldaliak kormányozták.

    La Dotta (a mûvelt) - így emlegetik azok, akik a tudomány terjesztésében betöltött szerepét méltányolják, mert itt áll a világ egyik legrégebbi egyeteme: 1088-ban alapították. Bologna még a mûemlékekben igencsak bõvelkedõ Felsõ-Itáliában is kivételes helyet foglal el, ugyanis Velencén kívül egyetlen más város sem õrizte meg ilyen egységesen középkori arculatát.

  • New York kerületei: Staten Island (5/5. rész)

    Staten Island egyike New York város öt kerületének; az azonos nevû szigeten terül el. Mivel földrajzilag kívül esik a városmagon, népessége is a legkisebb az öt kerület közül.

    Délen a Richmond County-val határos, amely New York állam legdélibb járása. 1975-ig a kerület hivatalos neve Borough of Richmond volt. Lakossága 465 000 fõ, ezért Staten Islandet néha az elfeledett kerület néven is illetik. Sokkal kevéssé ismert, mint a többi négy: Bronx, Queens, Manhattan és Brooklyn.

  • Az aranypart: Palm Beach

    Az egyik leghíresebb turista központ Florida aranypartja Palm Beach, és a szomszédos West Palm Beach.

    Itt a gazdagok játszótere van, ahol a kisautók rolls roycok, és a hitelkártya a fõszereplõ. Az elsõ házakat még 1873-ban építették a függetlenségi háborúból megszökött katonák, ekkor még csak négy család lakott itt. Majd egy tengeri kókuszszállító hajó feneklett meg a partoknál így idõvel hatalmas kókuszpálmák borították a környéket. 1880-ban nevezték el a helyi lakosok Palm Beachnak ezt a partszakaszt.

  • Újabb leg Dubaiból: Kinyitott a világ legmagasabb szállodjája

    Megnyílt a világ legmagasabban mûködõ étterme, amely a földkerekség legmagasabb épületében, a Burdzs Kalifában kapott helyet Dubajban.

    Az At.mosphere elnevezésû vendéglõ a felhõkarcoló 122. emeletén várja a vendégeket, 422 méteren.

    A hírek szerint a vendégek nemcsak a magaslati fekvés, hanem az árak láttán is elámulhatnak, a mûködtetõk ugyanis nem sajnálták a pénzt, és luxussal zsúfolt éttermet alakítottak ki. A 122. emeleten 210 vendégnek jut hely, az étlapon biofogások is szerepelnek.

  • Fûre lépni ajánlatos? - tudósítás Londonból

    Bocsánatot kért tõlem egy autós, mikor átmentem a piroson. Nem intett be, nem ordibált durván, még dühös arcot sem vágott. Nem, ez nem Magyarországon történt, hanem Londonban, Európa legnagyobb fõvárosában. Honnan eredhet ez a nyugalom? Míg nálunk a televízióban sorra készítik a leleplezõ riportokat, egyesek hogyan vágják át a külföldieket; Angliában a turistákat inkább marasztalni próbálják, és újra meg újra visszacsábítani. Ha együtt látnak a kezedben térképet és az arcodon gondterheltséget, menthetetlenül meg fogja kérdezni valaki, miben segíthet.

  • Málta

    A Földközi-tenger közepén, Szicília és Afrika között fekvõ Málta kis mérete ellenére változatos kulturális és turisztikai élményt nyújt az odalátogatóknak. Régi templomromok, tekintélyt parancsoló erõdök, középkori paloták, szûk utcák, hatalmas katedrálisok és a köréjük fonódó legendák tanúskodnak az ország gazdag múltjáról. A három lakott szigetbõl (Málta, Gozo, Comino) és sok kopár sziklából álló kis ország nemcsak mûemlékeivel, hanem természeti adottságaival is lenyûgözi az utazókat, a Földközi-tenger térségében keresve sem lehet búvárkodásra alkalmasabb öblöket, lagúnákat találni.

  • Mezõkovácsháza

    Mezõkovácsháza jellegzetes alföldi kisváros, az Alföld délkeleti részén Békés megyében fekszik. Mezõkovácsháza 1950-ig Csanád, ezt követõen Békés megyéhez tartozik, mindkét közigazgatási rendszerben járási székhely volt.

    A dinamikus fejlõdést felmutató település 1986-ban kapott városi rangot. Olyan híres emberek szülõ- és lakóhelye volt, mint Kalocsa Róza írónõ, a nõnevelés kiemelkedõ alakja; Sármezey Endre gépészmérnök, vasútépítõ, a motoros vontatás bevezetõje.

  • Horvátország - Pazin, Jules Verne városa

    Pazin - Bár Jules Verne soha nem járt az Isztriai-félszigeten, Sándor Mátyás címû regényének helyszínét, Pazin városát - amelynek kastélya egy barlangi patakot rejtõ, több mint 120 méter mély szurdok fölé magasodik - pontosan olyannak ábrázolta, ahogyan az a valóságban most is látható.

    Aki olvasta az 1885-ben írott Sándor Mátyást, emlékezhet annak kulcsjelenetére, amelyben a címszereplõ úgy szabadul ki kastélybeli fogságából, hogy a mélybe veti magát és ott elnyeli a barlangi patak vize.

  • Teherán - Megtekinthetõ koronaékszerek

    Irán fõvárosa a Föld egyik legsûrûbben lakott helye, lakosainak számát 9-14 millióra becsülik. Teherán részint mûérzékének, részint a letûnt dinasztiák pompaszeretetének és határtalan pazarlásának is köszönheti vonzóerejét: évente turisták ezrei keresik fel a várost. A forradalom után, Khomeini ajatollah uralma idején a paloták többségét nyilvános múzeummá alakították át, s azóta az egyszerû emberek is beléphetnek azokba a fenséges termekbe...

  • Rém

    A község nevét elõször 1401-ben említik a korabeli oklevelekben. A török hódoltság után, 1543-tól a település mint puszta szerepel. Jelentõs fejlõdés csupán a XIX. század végétõl kezdõdött a községben.

    A XX. század elején a lakossága elérte a 2000 fõt, majd a II. világháború után ismét csökkent. Jelenleg 1420 fõ él a településen. A község Baja és Jánoshalma között fekszik, elõbbitõl 23, az utóbbitól 15 kilométerre. A Bajáról Szegedre tartó 55-ös számú fõútról Csávolynál leágazó – Jánoshalmára vezetõ – mellékúton közelíthetõ meg. Az említett mellékútról ÉNY-ra fordulva, további 3,2 kilométer megtétele után érhetõ el.

  • Isztambul: Európa és Ázsia határa

    Paloták, mecsetek és kincstárak az egykori birodalmak székhelyén, két kontinens kapujában, ezer mûemlék és kebabsütõ között. Isztambul nemcsak egy másik kultúrába, de a múltba is bepillantást nyújt.

    Egyszer úgyis el kell menni Isztambulba! Ez a város annyi szállal kötõdik a magyar történelemhez, és bár egy külön világot alkot, mégis olyan mértékben része az európai történelemnek és kultúrának, hogy gyakorlatilag mûveletlenségnek számít, ha valaki egy bizonyos kor felett még sosem járt itt.

  • Elkészült a Capitolium föld alatti látogatóközpontja

    Washington - Három év késéssel és a tervezettnél 360 millió dollárral drágábban, de megépült a washingtoni Capitolium föld alatti látogatóközpontja. A korszerû létesítmény, amely a legnagyobb beruházás az amerikai törvényhozás két évszázados történetében, december 2-án nyílik meg a nagyközönség elõtt. Pontosan 145 évvel azután avatják fel, hogy 1863-ban a kupola tetején elhelyeztek egy szabadságszobrot, amivel hivatalosan befejezõdött a Kongresszus épületének 1793 óta tartó építése, bõvítése.

  • Keresztesek útján Libanonban

    Csontváry Kosztka Tivadar, a ma már világhírû magyar festõ bebarangolta a bibliai tájakat. Vándorlásának egyik fontos állomása, Libanon különbözõ kultúrák, nyelvek és hitek találkozási helye.

    A fõváros, Bejrút a Földközi-tenger partján fekvõ metropolis otthont adott számos látogatónak és hódítónak, kíváncsi utazónak és tudósnak. Itt élt a nemes és éles eszû mezopotámiai nép, a föníciai, akiknek a modern írást köszönhetjük, majd jöttek az ókori görögök, akiket a rómaiak váltottak fel, és erre haladtak el a Szentföld felszabadítására indult keresztesek is.

  • Kuba

    Kuba több, mint az Antillák legnagyobb szigete, Egy tekervényes szigetvilág, amely a fõ szigetet veszi körül (körülbelül Florida kétharmada), az Ifjúság szigete (Isla de la Juventud) és körülbelül 4500 korallsziget (cayo) és szigetecske. Ennek a Karib szigetnek a változatos felszíne 110,992 km2 - en terül el. Az ország a Mexikói-öböl bejáratánál fekszik 140 km-re a Bahamáktól, 146 km-re Jamaikától, 180km-re Floridától és 210 km-re Cancuntól. Kuba a nemzetközi kultúrális élet sok jelentõs figuráját adta, úgymint a képzõmûvészetek, film, balett, modern tánc és színház. Az országban a hagyományos zenét is felélesztették, úgymint a danzón, son, bolero, mambo, cha-cha-cha, stb.

  • Egyiptom

    Mottó: "Egy utazás sosem hosszú, ha megtaláljuk azt amit keresünk."

    "A Nílus életadó forrás" -mondják ma is a fellahok, azaz a földmûvesek. Nekem is régi álmom volt Egyiptom földjére lépni. Utazásaim során leginkább a mítoszok, rejtélyek iránti érdeklõdés hajt, hát itt volt belõlük bõven. Bizony az út során gyakran összekeveredett a valóság a legendával.

  • Hol nyaralunk idén? Itt a top5 úti cél!

    A Start Utazási Iroda (www.startutazas.hu) minden évben összeállítja a legnépszerûbb nyaralóhelyek listáját a nyári fõszezonra elõzetesen lefoglalt utazások alapján. Az így kirajzolódó trendek pedig nem csak izgalmasan változó toplistát eredményeznek, de a még bizonytalan utazóknak is segítséget nyújtanak a választásban.

    Geri Károly, a StartUtazás ügyvezetõje elmondta, a népszerûségi lista elsõ helyezettjei között minden évben izgalmas verseny alakul ki, évrõl-évre nagy mozgásokat tapasztalhatunk a sorrendben.

  • Guadeloupe

    A Kolombusz Kristóf által felfedezett nyolc parányi szigetbõl álló szigetcsoport a Kis-Antillák a keleti Karib-tengeren, Dominikától Északra található.

    A szigetek közül a legnagyobb a pillangó alakú Guadeloupe szigete, amely két részbõl áll:

    Basse-Terre trópusi növényzete, mûködõ vulkánja és vízesései kiváló kirándulóterület míg a Grande-Terre csodaszép fehérhomokos tengerpartja és koralzátonyai biztosítják az utasok számára a nyaralást egész évben.

  • Lombardia: Világ az Alpok lábainál

    Lombardia területének nagyságát tekintve a 4. helyet foglalja el Itália régió között, Szicília, Piemont, Szardínia után. Morfológiailag meglehetõsen egyszerû a táj.

    Területének több, mint 40%-a hegyvidék. Északi része az alpesi zónához tartozik (Alpi Lepontine e Retiche). Legmagasabb pontja a Bernina masszívuma (4 049 m), de több impozáns hegycsúcs magasodik 3 000 m fölé, köztük a Disgrazia (3 678 m) Svájc határán, az Adamello (3 554 m) és az Ortles-Cevedale (3 899 m) Trentino–Alto Adige határán.

  • Szováta - A csábító szomszéd

    Szováta (románul Sovata, németül Sowata) város Romániában, Maros megyében. A Székely-Sóvidék központja, európai hírû üdülõváros.

    A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés. A régi mélyedéseket idõvel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az elsõ sóstavak. Elsõ lakói 1578-ban sótermelésre idetelepített elszegényedett szabad székely családok voltak, akiket 1581-ben ugyan elûztek, de rövidesen visszatelepültek.

  • Fejlõdõ Afrika: Kenya

    A világnak kevés tája kínál több természeti csodát, mint Kenya. Itt szabadon élnek mindazok a vadállatok, amelyekkel leginkább csak a tévében (és újabban egyre gyakrabban a sajtóban is) találkozhatunk.

    Sok évtizeden át ez a táj az európaiak vadászparadicsoma volt. Mára már az emberek megértették, hogy a fényképezõgéppel történõ vadászathoz legalább annyi ügyességre van szükség, mint a fegyvereshez. Csak az orvvadászokat nehéz megfékezni. Az elsõ kenyai látogatás csodálatos és emlékezetes lehet, mivel az ország természeti látványosságokban gazdag, éghajlata változatos.

  • Prágai kocsmakalauz

    Sörivóknak való

    A társadalom különbözõ szintjein élõk közti kommunikáció és információáramlás kötetlen helye a cseh kocsma a Prágai kocsmakalauz címû kötet szerzõje szerint.

    A cseh fõváros 246 sörivó helyének bemutatását a késõbbiekben a vidéki hospodákra is kiterjesztett kötettel kívánja folytatni az önmagát csak "kocsmográfusnak" tituláló Hagymásy András.

  • Desing-os üdülõ a Mustaluoto szigeten

    A képeken egy finn üdülõház látható, amely elhelyezkedésével, egyszerûségével és tájba illeszkedõ formájával hívja fel magára a figyelmet. Illetve nem hívja, ezért jó.

    Az érdeklõdés felkeltésére most egy könnyen megjegyezhetõ kreditsor következik: a Villa Mecklin névre hallgató, Mustaluoto szigetén, Naantali város peremén álló épületet a finn Huttunen–Lipasti–Pakkanen Architects építészei tervezték egy 2004-ben elkövetett lékhorgászatot követõen.

  • Világörökségünk: Pécsi ókeresztény sírkamrák

    A római kori Sopiane - a mai Pécs - IV. századi ókeresztény temetõjét a Világörökség Bizottság 2000-ben azzal az indokkal vette fel a kultúrtörténeti kincsek listájára, hogy a feltárt építményegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti az északi és nyugati római provinciák korai keresztény temetkezési építészetét és mûvészetét.

    A föld alatti sírkamrák és emlékkápolnák a késõ római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitérõl tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élõ kultúra és civilizáció gyökereit.