rss
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

  • Az Aggteleki Nemzeti Park

  • Az Aggteleki Nemzeti ParkA nemzeti park a Sajó és a Hernád folyó között, 20 170 hektár területen helyezkedik el az Aggteleki-karszton, a Gömör–Tornai-karszt magyarországi részén. 1962-ben a karszt területén található összes barlang természetvédelmi oltalom alá került az 1961. évi 18. számú, természetvédelemről szóló törvényerejű rendelet eredményeképpen. 1979-ben az UNESCO a tájvédelmi körzetet bioszféra-rezervátummá nyilvánították, s két magterületet jelölt ki a Haragistya, valamint a Nagyoldal térségében.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    1983-ban az Esztramos-hegy egyes területeit is a tájvédelmi körzethez csatolták. A Gömör–Tornai-karszt az egész Földön egyedülálló sűrűségben és változatosságban vonultatja fel a mérsékelt övi középhegységi karsztjelenségeket: mintegy 1200 barlang ismeretes a területén, ebből 273 Magyarországon, az Aggteleki Nemzeti Park határain belül nyílik, melyek közül 23 fokozottan védett.

    A barlangok is rendkívüli sokféleséget mutatnak: vannak köztük aktív patakos, függőleges és hasadék-aknabarlangok, illetve zsombolyok. A karbonátok kiválásának nemzetközileg számontartott alaptípusainak mintegy kétharmada megfigyelhető egyes barlangokban: függő- és állócseppkövek, cseppkőoszlopok, cseppkőzászlók, heliktitek, mésztufagátak, aragonitbokrok, borsókövek. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995. december 6-án berlini ülésén a Világörökség részévé nyilvánította.
    A Nemzeti Park két barlangja is világrekorder: a Szlovákiába is átnyúló, zömmel Magyarország területén elhelyezkedő, 25 kilométeres kiterjedésű Baradla–Domica-barlangrendszer a mérsékelt égöv leghosszabb aktív patakos barlangja, az 503 méteres tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő Szilicei-jégbarlang pedig a világ legalacsonyabban fekvő jégbarlangja. A Meteor-barlangban található Magyarország egyik legnagyobb föld alatti terme, a Titánok csarnoka, mely nevét a közepén található hatalmas méretű cseppkövekről kapta.
    Az Aggteleki Nemzeti Park vidéke nem csak természeti, hanem kulturális és történeti érdekességekben is bővelkedik. A rudabányai ősemberszabású-lelőhely világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű. Az itt talált emberszabásúak 11,5-10 millió éve éltek ezen a területen. A nemzeti park területén található az 1250-es években épült Szádvár, hazánk egyik legnagyobb vára, melyet IV. Béla a tornai uradalom védelmére emeltetett.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Az ökoturizmus áll a Hargita megyei turisztikai fejlesztések középpontjában

    Erdély, Gyilkos-tóBukarest/Budapest - Bakancsos túrázás a hegyen, biciklizés, sziklamászás, lovaglás, gombász- és fotóturizmus - ezekre a tevékenységekre építik Hargita megye turisztikai vonzerejét a fejlesztési stratégiát elkészítõ szakemberek - olvasható a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) összeállításában.

    Nemcsak a Szent Anna- és a Gyilkos-tóból, a parajdi sóbányából és a borvízforrásokból áll Hargita megye, ennél sokkal több megmutatnivaló van a környéken, aminek kiaknázása anyagi hasznot hozhat - fejtette ki a napilapnak Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke.

  • A Karib-tenger paradicsoma: Barbados

    A Karib-tenger paradicsoma: BarbadosBarbados a Karib-térség egy kis szigetállama, a Kis-Antillák legkeletibb tagja. Az ország neve a spanyol „szakállas férfi” kifejezésre vezethető vissza, és azzal is kapcsolatba hozzák, hogy az itt honos fügefák levelei szakállra emlékeztetnek. A sziget legnagyobb részét korallzátonyok övezik. Az ország fő bevételi forrása a turizmus. Végtelen hosszúságú homokos partok 110 kilométeren keresztül, a mesés azúrkék tenger és a folyamatos felfrissülést hozó fuvallatok Barbadost olyan hellyé varázsolják, ahol a nyaraló mindig jól érezheti magát.

  • Szkopje

    Az "igazi" sopszkasaláta Szkopjéban kapható - legalábbis ezt bizonygatja a pincér a Macedónia téren, a városközpont egyik teraszán. Külsőre egy görög saláta, sajttal koronázva, de szerbesen sült paprikaszeletekkel, méregerős pirospaprikával és két fél tojással koronázva. Igazi szkopjei találmány: egy kicsit görög, egy kicsit török, egy kicsit délszláv, mégis valami egyéni és különleges. Szkopje a kultúrák válaszútján található, de egyéni íze van.

  • Száz évvel a Titanic után - A luxus óceánjárók biztonsági hiányosságai

    A Costa Concordia luxus óceánjáró hétvégi katasztrófájával kapcsolatban leggyakrabban felmerült kérdés, hogy miként eshetett meg egy ilyen baleset a 21. században, éppen 100 évvel a Titanic elsüllyedése után.

    Andrew Linington tengerészeti szakember szerint viszont inkább az a meglepõ, hogy eddig nem következett be hasonló szerencsétlenség. Kutatások szerint a tengeri balesetek 60-80 százaléka részben emberi mulasztás miatt következett be.

  • Kalocsa

    Kalocsa igen régóta számít lakott területnek, a városban és környékén régészeti emlékek beszélnek errõl. A legrégebbi lelet egy i.sz. 300 körüli kelta település maradványait mutatja be. A honfoglaláskor a fejedelmi nemzetség szállásterülete lett.

    Államalapító Szent István király 1002 körül megalapította itt az ország második érsekségét, és elsõ érsekévé kinevezte Asztrik apátot, aki elhozta számára a pápától a koronát. Ez idõ tájt épült fel a mindenkori érsekek lakhelye, és a székesegyház, amely aztán a történelem viharainak köszönhetõen többször is újjáépült.

  • Kefalonia

    A szigeten sajátos kultúra alakult ki, melyre hatással volt földrajzi fekvése, a nyugati hódítók hatása, ötvözõdve annak görög voltával és a bizánci hagyományokkal, mely kultúra a szigetet ért természeti csapások ellenére változatlanul fennmaradt. Ezt az örökséget tükrözik a hagyományos búcsúk és vigasságok, szerenádok és áriák, a harangtornyok és épületek architektúrája, a költészet és a népnyelv. A kefaloniaiak jeleskedtek az irodalom, a tudományok és mûvészetek területén. A történelembe, mint különc , szatáirára hajlamos, heves vérmérsékletû, szabadságszeretõ, az ismeretlen...

  • Medúzariadó Mallorca partjainál

    Ez már a felmelegedés miatt van?

    Palma de Mallorca - A fürdõzõ vendégek számára kellemetlen csalánozók - a sötétségben fénylõ medúzák és polipok (Pelagia noctiluca) - csapatait fedezték fel tengerkutatók a spanyol nyaralóparadicsom Mallorca, valamint Menorca és Ibiza partjainál.

    A 22 Celsius fokot meghaladó tengervíz-hõmérséklet és megfelelõ szél esetében a hullámok a strandokhoz sodorhatják õket - írta a helyi sajtó.

  • A Visegrádi fellegvár

    A Fellegvár a visegrádi várrendszer (vízivár, alsóvár, felsõvár) legismertebb tagja, mivel a Várhegy tetején álló építmény minden irányból messzirõl látszik, s a visegrádi kirándulások, túrák leggyakoribb célja.

    A szabálytalan alakú várat az autóparkoló mögötti, ötszög alakú külsõ keleti kaputoronynál érjük el, majd a a külsõ várudvarra, (panoráma!), az alsó várudvarra és az erõs déli kaputornyon át a belsõ várudvarra juthatunk el. A belsõ vár alsó udvarában valaha a várõrség lakott. Itt van a kõkávás kút is, amely a védõk szerencséjére igen bõvizû volt.

  • Dubai - Elbûvölõ kontrasztok

    A sivatag idõtlen nyugalmától a pezsgõ életû bazárig, Dubai az attrakciók egyedi kaleidoszkópját kínálja az idelátogatóknak. Az emirátusok kis területen nagy tájképi változatosságot mutat. A turista akár egy nap alatt megtapasztalhatja a zord hegyeket, a félelmetes homokdûnéket, a buja-zöld parkokat, a településeket az egyszerû kis falvaktól a luxusnegyedekig, az õsi építészeti emlékektõl az ultramodern, 21-ik századi csodákig. Az emirátusok dinamikus nemzetközi üzleti központ és a kikapcsolódásra vágyó turisták célpontja is egyben.

  • Örökre eltûnik Pompej

    Sajtókampány indult Olaszországban a régészek szerint teljesen elhanyagolt pompeji ásatások megmentésére. A naponta tízezer, többségében külföldi látogatta Pompejit 1997-ben nyilvánították a világörökség részévé.

    Angol és német régészek már évekkel ezelõtt azt követelték, hogy vegyék el Itáliától a pompeji ásatások felügyeletét, mert szerintük az olaszok hanyagsága a Vezúvnál is nagyobb pusztítást végez. Szégyen! - olvasható most a pompeji utcák omlásveszélyre figyelmeztetõ tábláin.

  • Toledo

    A város az Ibériai félsziget földrajzi, hosszan politikai központja. Az õslakos karpetánok és a punok után a rómaiak Toletum néven létesítettek castrumot a jelenlegi Alcázar helyén. Késõbb, a népvándorlás korában a svéveket és a vandálokat legyõzõ vizigótok (nyugati gótok) urbe regiája lett. A korábban arianus gótok elismerték Róma fennhatóságát, és királyuk védnöksége alatt már i. sz. 400-ban 19 püspök részvételével zsinatot is tartottak itt.

  • Ringass még, Tokió, ringass!

    Tokióban meghaltam. Kétszer is. Pedig elmagyarázták, hogy hogyan kell túlélni. Még a legkisebb japán gyerekek is rendre túlélik. A 30 feletti európai turisták azonban nem mindig. Mert japán értelemben kivételesen fegyelmezetlenek. Rájuk esik a szekrény, a csillár, a magasban tárolt könyvtár, és vagy a dolgok súlyától vagy mert elfogy a levegõ, a földrengésben meghalnak. Tokióban több földrengéskutató intézet is van. A legtöbb bárki számára nyitott, sõt olyanok is vannak, ahol az iskolásoknak havonta vagy félévente egyszer az oktatás keretében ismerkedniük kell a földrengések természetével, hatásaival és a túlélési lehetõségekkel.

  • Somló - a bor szerelmeseinek zarándokhelye

    A Somlói Borvidék megújulása révén a bor szerelmeseinek zarándokhelye lett.

    Az ország egyik legrégebbi, egyúttal legkisebb borvidéke megújult pincékkel, borászati múzeummal és vinotékával várja mostantól a borok szerelmeseit. 155 millió forint uniós támogatásból megvalósult fejlesztés a borturisztikai kínálat grandiózus bõvítése a kulturális valamint természeti értékek vonzóbbá tétele mellett a régió versenyképességét is javíthatja a jövõben.

  • Fürdés után vásárlás

    Angliában nem a nagyvárosokban, hanem egy elegáns fürdõhelyen, Bath-ban a leghangulatosabb és legnagyobb a karácsonyi vásár.

    November közepétõl hétvégeken egy tût sem lehet leejteni Bath sétálóutcáin. A közeli falvakból és városokból, elsõsorban Bristolból csak úgy özönlenek ide a vásárolni vagy csak nézgélõdni akarók. Sok a külföldi is, akik a római kori város történelmi levegõjére és mûemlékeire épp úgy kíváncsiak, mint a színes karácsonyi forgatagra.

  • Mesés a falusi turizmus Itáliában

    Ha falusi turizmus, akkor Olaszország! Vajon mi a titka az olasz vidéknek? Helyi ételkülönlegességek, mesés falvak, na meg az aktív pihenés - ezernyi lehetõséget kínál Itália fejlett "agriturismo"-ja.

    Képzeljék el, ahogy a friss, pillanatokkal ezelõtt sajtolt olívaolaj végigcsorog a szintén percekkel ezelõtt szedett gyümölcsökbõl eredeti olasz recept alapján elkészült gyümölcssalátájukon… A házigazda pedig már hozza is az évek óta kincsként õrizgetett borát… Könnyed uzsonna, majd könnyed séta az olajfák árnyékában egyenesen a tengerpartig…

  • Horvátország - Pazin, Jules Verne városa

    Pazin - Bár Jules Verne soha nem járt az Isztriai-félszigeten, Sándor Mátyás címû regényének helyszínét, Pazin városát - amelynek kastélya egy barlangi patakot rejtõ, több mint 120 méter mély szurdok fölé magasodik - pontosan olyannak ábrázolta, ahogyan az a valóságban most is látható.

    Aki olvasta az 1885-ben írott Sándor Mátyást, emlékezhet annak kulcsjelenetére, amelyben a címszereplõ úgy szabadul ki kastélybeli fogságából, hogy a mélybe veti magát és ott elnyeli a barlangi patak vize.

  • Fertõ (Neusiedlersee) kultúrtáj

    A Fertõ-tó Ausztria és Magyarország területén található, így a két ország közös felterjesztése alapján került fel a Világörökségi Listára. A tó a Fertõ-Hanság Nemzeti Park része, 1979-ben az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánította, és Európa nemzetközi jelentõségû vadvizeként tartják számon. A számos ritka, csakis itt élõ növény és a kétszáznál is több fészkelõ, vonuló madárfaj védelme érdekében a Nemzeti Park egyes részei csak engedéllyel és kísérõvel látogathatók. A Fertõ vízi telepe nyáron népszerû, strand; lehet itt fürdeni, szörfözni, csónakázni és vitorlázni. A tó körül kerékpárút épült.

  • Kenya a szafarik országa

    Magyarországnál hatszor nagyobb (580 367 km2) ország az Egyenlítõ vidékén. Nevét a Kenya-hegységrõl kapta mely kikuju nyelven a "ragyogás-hegye" jelentéssel bír. Az országot jórészt feltehetõen a busmanok õseinek leszármazottai lakják. Szamburuk, kikujuk, lúók, kambák, szomalik, turkanák, kisziik, rendilék, gabrák, boranák, ndorobók, pokotok, el molok és a maszájok. Ebben a fantasztikus országban mindent megtalál. A lehetõségek száma végtelen: homokos, korallzátony által védett tengerpartot, érintetlen természetet, Kelet-Afrika jellegzetes vadállatait eredeti környezetükben, szabadon, valamint megtekinthetik a modern nagyvárost felhõkarcolókkal, nyüzsgõ, forgalmas kikötõvárost, üdülõövezetet és kicsiny falvakat; több ezer méter magas hegyeket, végtelen síkságokat, ligetes domboldalakat, hatalmas és aprócska tavakat; óriási tea- és kávéültetvényeket, egzotikus gyümölcsöket termelõ farmokat; történelmi emlékeket az õskortól a közelmúltig, az iszlám, a hindu és a keresztény kultúra izgalmas keverékét.

  • Döbbenetes és félelmetes üvegkilátó a Mont Blanc csúcsán

    Döbbenetes és félelmetes üvegkilátó a Mont Blanc csúcsánEzt a különleges üvegkilátót a francia Alpokban adták át a Mont Blanc egyik csúcsán. Az üvegkocka úgy néz ki, mintha a levegőben lógna. Franciául “Pas dans le vide“, angolul “Step into the Void” névre keresztelt üvegkalitka (magyarul “Lépés a semmibe”) három oldalfala, mennyezete és alja is 12 mm vastag üvegből készült. Alatta csak az 1035 méteres mélység tátong. Az építmény állítólag ellenáll a 220 km/órás szélnek is. A kilátó a franciaországi Chamonix felett, az Aiguille du Midi csúcson található, ahová 20 perces liftezéssel lehet feljutni.

  • Világörökségünk Hollókõ

    hollókõBudapesttõl mintegy 100 km-re festõi környezetben, a Cserhát-hegység dombjai között bújik meg Hollókõ. A falu története a XIII. századig nyúlik vissza, akkor, a tatárjárás után épült a Szár-hegyen álló vár. Neve talán abból a legendából ered, hogy egy várúr szépasszonyt rabolt, akinek a dajkája boszorkány volt. A dajka szövetkezett az ördöggel, hogy kiszabadíthassák a lányt. Az ördögfiak holló képében elhordták a vár köveit és az itteni szikla tetején felépült Hollókõ vára. A vár romjaihoz érdemes fölsétálni; kiállítás mutatja be az itt talált fegyvermaradványokat, ágyúgolyókat, kõfaragványokat. Gyönyörû kilátás nyílik innen a környezõ védett területre, mely a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik.

  • Hamburg - Kikötõi romantika

    Az utazót legelõször Hamburg vibráló kikötõi forgataga nyûgözi le, amely annyira más, mint a déli tengereken. Az Elbán impozáns óceánjárók, elképesztõ méretû teherhajók várakoznak, hogy rövid pihenõ után újra kifussanak az Északi-tengerre. Európa második legnagyobb kikötõjében a világ minden tájáról odasereglett tengerészek ezrei fordulnak meg, a világhírû szórakozónegyed, St. Pauli törzsközönségét is õk alkotják. Hamburgban több hidat találunk, mint Velencében, Londonban és Amszterdamban együttvéve. Ezekbõl néhány az Alster tavon ível át.

  • Brüsszel: unalmas kisváros, vagy pezsgõ multikulturális központ?

    Van, aki szerint Brüsszel unalmas kisváros, mások szerint pezsgõ multikulturális élete izgalmasan sokszínû. Sorozatunk Európa nagyvárosait, az ottani élet- és munkakörülményeket mutatja be.

    Brüsszelben meg kell tanulni élni – hangoztatják sokan a városról. Amikor valaki elõször jár ott, nem érti, hogyan lehet valaki szerelmes Brüsszelbe. Ugyanakkor egy kis idõ után sokan imádják a belga fõvárost, és élvezik az ottani életet. A város sokféle arcot mutat: a központban kedves, középkori házak, míg a távolabb esõ európai uniós negyed már modernebb és jóval ridegebb.

  • Jekatyerinburg

    Jekatyerinburg a Szeverdlovszki terület központja, és Oroszország legnagyobb ipari városa.

    Az Ural hegység keleti részén, az Iszety folyó partján fekszik. A város nyugati határán húzódik Európa és Ázsia határvonala. A negyedik legnagyobb város Oroszországban, közel 1,3 millió lakossal. Jelentõs ipari szerepe mellett a régió vezetõ oktatási és tudományos központja. Az 1721-ben alapított települést I. Katalin tiszteletére nevezték el Jekatyerinburgnak.

  • Az Egyesült Államok (USA) síterepei

    Amerika a határtalan lehetőségek országa, és ez a sízésre is érvényesül, hiszen a Sziklás-hegységben és keleten az Appalache-ben egymást érik a jobbnál jobb síterepek.

    Amerikában, hasonlóan több nem európai országhoz nincsenek piros pályák, hanem zöld, kék illetve fekete jelölésűek a sípályák. Az amerikai sízés egyetlen hátránya talán az, hogy meglehetősen magasak a síbérletárak.

  • Mexikó - sertésinfluenza és csodás partok

    Mexikóról nem sok jót hallani mostanság. Drog, bandaháborúk és újabban a sertésinfluenza rontja a közép-amerikai ország hírnevét. Pedig a sombrero országában rengeteg rejtett paradicsom van, ahová érdemes lesz egyszer majd ellátogatni.

    Mexikó tele van ellentmondással. Az egyik oldalon luxusszállodák, a másikon szegénynegyedek düledezõ kartonvárosai. Gyönyörû tengerpartok és kietlen sivatagok is megtalálhatóak az országban, amelynek turizmusa fittyet hány a válságra.

  • Vámosatya a nyugalom és béke szigete a Beregben

    A község neve elõször 1289-ben tûnik fel oklevelekben Atya, Athyas megnevezéssel. Nevének "vámos" elõtagja azt jelöli, hogy hajdan vámjoggal bírt.

    Atya faluról elõször a nagyváradi káptalan irataiból olvashatunk. Késõbb 1321-ben említik elõször oklevelek a falu papját, Pétert. 1334-ben készített pápai tizedjegyzék alapján Atya nagy és módos helység lehetett. Az írásos emlékek alapján a honfoglalástól lakott terület volt. Ma kb. 600 lakosa van.

  • Madeira, a csoda

    A sziget nem igazán a strandolók paradicsoma, mivel sok helyen meredek vagy éppen kavicsos a part, de azért akadnak igen ötletes megoldások: Calheta mesterségesen kialakított homokos partja vagy Porto Moniz lávamedencéi. Egy pici természetes-homokos öble is van Madeirának, Canical közelében a Prainha nevezetû strand. Ennek közelében található a Szent Lõrinc fok, ahol a kopár sziklákon túrázhat az ember, a kilátás természetesen errefelé is fantasztikus.

  • A török idegenforgalom 2009-ben is optimista

    További növekedési elõrejelzések. A város- és wellnes-utazások boom-ja Budapest, 2009. február 25. - „2008 a törökországi turizmus jó éve volt, 2009 még jobb lesz.” Így összegzi Dr. Tahsin Yilmaz, a bécsi Török Követség Kulturális és Idegenforgalmi Tájékoztatási Irodáját vezetõ követtanácsos az idegenforgalom aktuális fejlõdését. Törökország az odalátogató vendégek számát és a turizmusból származó bevételeket illetõen a világ elsõ tíz országa között van. 2008 januárja és novembere között a Boszporusz menti ország több mint 25 millió látogatót fogadott, ami 13,1 %-kal több mint 2007 azonos idõszakában.

  • Sousse

    Tunézia tengerparti üdülõ epicentruma. A Sahel gyöngyének (a Földközi-tenger gyöngye) nevezett várost a Kr.e. 11. században alapították. A 9. században épült ribat az erõd-monostor érdekes példája, csakúgy, mint a nagymecset, a bástyák és a Khalef tornya. A 240 terembõl álló, 2-5. századi katakombái 5 kilométeren terülnek el. A hófehér homokos tengerpartot körül ölelõ andalúz, török és arab stílusú hotelek visszatükrözik a régmúltban itt letelepedett népek építési kultúráját.

  • Málta

    A Földközi-tenger közepén, Szicília és Afrika között fekvõ Málta kis mérete ellenére változatos kulturális és turisztikai élményt nyújt az odalátogatóknak. Régi templomromok, tekintélyt parancsoló erõdök, középkori paloták, szûk utcák, hatalmas katedrálisok és a köréjük fonódó legendák tanúskodnak az ország gazdag múltjáról. A három lakott szigetbõl (Málta, Gozo, Comino) és sok kopár sziklából álló kis ország nemcsak mûemlékeivel, hanem természeti adottságaival is lenyûgözi az utazókat, a Földközi-tenger térségében keresve sem lehet búvárkodásra alkalmasabb öblöket, lagúnákat találni.

bohócdoktor vizit szja 1%