rss
  • Az Aggteleki Nemzeti Park

  • Az Aggteleki Nemzeti ParkA nemzeti park a Sajó és a Hernád folyó között, 20 170 hektár területen helyezkedik el az Aggteleki-karszton, a Gömör–Tornai-karszt magyarországi részén. 1962-ben a karszt területén található összes barlang természetvédelmi oltalom alá került az 1961. évi 18. számú, természetvédelemről szóló törvényerejű rendelet eredményeképpen. 1979-ben az UNESCO a tájvédelmi körzetet bioszféra-rezervátummá nyilvánították, s két magterületet jelölt ki a Haragistya, valamint a Nagyoldal térségében.

    1983-ban az Esztramos-hegy egyes területeit is a tájvédelmi körzethez csatolták. A Gömör–Tornai-karszt az egész Földön egyedülálló sűrűségben és változatosságban vonultatja fel a mérsékelt övi középhegységi karsztjelenségeket: mintegy 1200 barlang ismeretes a területén, ebből 273 Magyarországon, az Aggteleki Nemzeti Park határain belül nyílik, melyek közül 23 fokozottan védett.

    A barlangok is rendkívüli sokféleséget mutatnak: vannak köztük aktív patakos, függőleges és hasadék-aknabarlangok, illetve zsombolyok. A karbonátok kiválásának nemzetközileg számontartott alaptípusainak mintegy kétharmada megfigyelhető egyes barlangokban: függő- és állócseppkövek, cseppkőoszlopok, cseppkőzászlók, heliktitek, mésztufagátak, aragonitbokrok, borsókövek. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995. december 6-án berlini ülésén a Világörökség részévé nyilvánította.
    A Nemzeti Park két barlangja is világrekorder: a Szlovákiába is átnyúló, zömmel Magyarország területén elhelyezkedő, 25 kilométeres kiterjedésű Baradla–Domica-barlangrendszer a mérsékelt égöv leghosszabb aktív patakos barlangja, az 503 méteres tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő Szilicei-jégbarlang pedig a világ legalacsonyabban fekvő jégbarlangja. A Meteor-barlangban található Magyarország egyik legnagyobb föld alatti terme, a Titánok csarnoka, mely nevét a közepén található hatalmas méretű cseppkövekről kapta.
    Az Aggteleki Nemzeti Park vidéke nem csak természeti, hanem kulturális és történeti érdekességekben is bővelkedik. A rudabányai ősemberszabású-lelőhely világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű. Az itt talált emberszabásúak 11,5-10 millió éve éltek ezen a területen. A nemzeti park területén található az 1250-es években épült Szádvár, hazánk egyik legnagyobb vára, melyet IV. Béla a tornai uradalom védelmére emeltetett.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Namíbia

    Namíbia varázsát a szomszédos Dél-Afrikában jól ismerik, ám a kívülállók még csak most kezdik felfedezni sivatagjait, tengerpartját, bozótjait és az itt megtapasztalható határtalan szabadságot. Namíbia 1990-ben vált függetlenné, addig német, majd dél-afrikai gyarmat volt. Természeti kincsekben gazdag területével, modern infrastruktúrájával és tradicionális kultúrájával Namíbia elbûvöli az idelátogatókat. A Namíbiai-sivatagról azt állítják, hogy a világ legkorábban kialakult sivatagja.

  • Trogir

    Splittõl 27 km-re a Kastelanski-öböl végénél fekvõ kisváros és kikötõ. A város tulajdonképpen egy kis szigeten fekszik Ciovo-sziget és a szárazföld között. Környékén számos festõi öböl található, különösen a Seget és a Saldun-öböl nagyon szép. Elõször az illírek alapítottak itt települést, õk voltak az õslakosok amikor elsõ gyarmatosítóként a Siracusai görögök hódították meg a környéket és Kr. e. 390-ben Vis szigetén megalapították Issát és a Kr.e. 3. században Traguriont. E görög településeket görög geográfusok is megemlítik.

  • Ausztrália kulturális központja: Sydney

    Ausztrália kulturális központja: SydneyA város az első brit gyarmat, 1788-ban alapította Sydney Cove és Arthur Phillip, az első flotta két parancsnoka, akik az elítélt raboknak hoztak létre egy büntető kolóniát. Ez a várost övező dombokon (a mai Port Jackson vagy közismert nevén Sydney Harbour városrésznél) jött létre, ahol a mai Operaház és Harbour Bridge (Kikötői híd) áll. A várost ma nemzeti parkok, számos öböl, folyók, strandok veszik körbe, köztük a híres Bondi Beach. A városban számos nevezetes park van, köztük a Hyde Park és a Királyi Botanikus Kert.

  • Usa, New York

    Az Amerikai Egyesült Államok története a legújabbkor történelmének sikersztorija. A világ minden tájáról érkeztek ide bevándorlók, hogy a „lehetõségek hazájában" szerencsét próbáljanak, maguknak és családjuknak biztos megélhetést teremtsenek. Keressük fel mi is személyesen az országot, barangoljuk be, ismerkedjünk meg az emberekkel, az életstílussal! Kár lenne kihagyni a Grand Canyont vagy San Franciscót és azt a sok csodaszámba menõ természeti kincset, érdekes várost, amit ez a hatalmas ország magában rejt. Utazzon az Amerikai Egyesült Államokba online repülõjegy-foglalással!

  • Las Vegas: a giccs városa

    A világ legnagyobb giccsvárosa egy éven keresztül hatalmas látványossággal várja a látogatókat. A világ valószínûleg legnagyobb giccse, a piramismásolatokkal, újonnan épített velencei lagúnákkal és saját Eiffel-toronnyal büszkélkedõ kaliforniai Las Vegas, a szerencsejáték és a szex városa. A maffiavállalkozásnak indult, mára tisztára mosott tõkeszerkezetû Las Vegas elsõsorban gazdasági vállalkozás. Május 15-tõl egy éven át Las Vegas ünnepelni fog. Ünnepli saját magát és persze a turistákat és a szerencsejátékosokat is, akik rengeteg pénzt hagynak a városban.

  • Katar, a keleti csoda

    Katar a turisták elõtt a 90-es években nyitotta meg kapuit, de mégis kevés turista érkezik ebbe a gyönyörû országba. Dubaihoz hasonlóan Doha is rohamléptekben fejlõdik, hatalmas felhõkarcolók, luxusszállodák, bevásárlóközpontok sokasága várja a turistákat.

    Katar minden szempontból biztonságosnak tekinthetõ ország, ahol a közbiztonság jó, az európai szint feletti, s külföldieket atrocitás sem a helyi lakosság, sem a helyi szervek által hosszú idõ óta nem ért.

  • A Dán királyság

    A Dán Királyság a legkisebb skandináv ország, lakói azonban nem éreznek sem elszigeteltséget, sem bezártságot. A dánok nyitottak a világra, és a látogatóikkal is barátságosak, közvetlenek. Szeretnek enni, inni és semmi rossznak nem elrontói.

    Bornholm, Dánia egyik legnépszerûbb szigetét, valahol az Északi-fok magasságában képzeljük el. Pedig évrõl évre csak Németországból több mint 100 000 vendég érkezik erre a közkedvelt nyaralószigetre a kék ég, a napfény és a parti föveny kedvéért, melynek olyan finom a homokja, hogy valaha ezt használták a homokórákhoz.

  • Nem mindennapi látvány: virágzó sivatag

    Nem mindennapi látvány: virágzó sivatagA világ leghíresebb badlandjei Észak-Amerika közép-nyugati tájain találhatóak, amelyek a száraz és félszáraz területek agyagban és homokban gazdag vidékeinek lepusztulás formája. A vidéket először les mauvaises terres à traversernek, csak áthaladásra alkalmas területnek nevezték a kietlen vidéket. Azonban tavasszal, ha minden feltétel adott, egy rendkívüli színes robbanásnak lehetünk tanúi gyönyörű vadvirágok formájában. A csapadékmennyiség kulcsfontosságú, de emellett szükség van a rendszeres időközönkénti megfelelő mennyiségű kiterjedő esőzésre.

  • A mágikus sziget: Ibiza

    Ha Spanyolország, mint úti cél szóba kerül a legtöbben a városok közül Madridra, Barcelonára, Cordoba-ra, Sevilla-ra, Granadara, a tengerpartok közül a Costa Brava-ra, a Costa Dorada-ra, a szigetek közül Mallorca-ra és a Kanári Szigetekre asszociálnak. Ibiza még felfedezetlennek mondható a magyar turisták részérõl. Pedig Formentera-val együtt a Földközi-tenger igazi gyöngyszemei. A Spanyolország dél-keleti partjainál fekvõ Baleári szigetcsoportból Mallorca jól ismert a magyarok körében.

  • München

    A bajor fõváros Németország második legnépszerûbb (és harmadik legnagyobb) városa.München az ország egyik kulturális központja, csak Berlin múlja felül a múzeumok és színházak számát illetõen. Mintegy 70 színház, 50 múzeum és tíznél több fõiskola van itt, továbbá az Európai Szabadalmi Hivatal és a Goethe Intézet központja. A város ad otthont 25 vásárnak is. Emellett festõi elhelyezkedése is vonzóvá teszi: az Alpok közelsége idilli hangulatot biztosít számára. A város egyik fõ jellemzõje a mozgalmasság. Az ide látogató a nemzetközi ízlésvilágnak megfelelõ nagyvárosi stílus és a népi hagyományok meglepõ kombinációjával találkozik.

  • Fellendülõben a turizmus az Év településén

    Kaposvárra szavaztak a tévénézõk

    Soha rosszabb évkezdetet! - így nyugtázta Szita Károly, Kaposvár polgármestere az év elsõ munkanapján átvett elismerést, amely szerint a tévénézõk szavazatai alapján a somogyi megyeszékhely elnyerte az Év települése címet. A Magyar Televízió Fõtér címû mûsorában a múlt évben bemutatkozó településekre közel 40 ezren szavaztak, Kaposvár kapta a legtöbb voksot, maga mögé utasítva többek között Miskolcot és Szombathelyt.

  • Az arab országok illemtana

    Az arab országok illemtanaEgy külföldi utazás során sok kellemetlenség adódhat, kezdve a jelentéktelenektől - mely a helyi szokások nem ismeréséből fakadhat- az életveszélyesig. Indulás előtt tudjunk meg minél többet a területről, melyet felkeresni szándékozunk. Ahány ország, annyi szokás, vagyis nem könnyű illedelmesnek lenni külföldön. Ha arab országba készülünk, alaposan fel kell készülnünk, mivel kultúráink nagyon eltérőek, így bizonyos helyzetekre teljesen más szabályok vonatkoznak, mint nálunk itthon, így könnyen bajba keveredhetünk.

  • Larnaka - A vándorok városa

    A bibliai Lázár, miután kijött a betániai barlangból, ahol Jézus feltámasztotta halottaiból, jónak látta, ha olyan helyen telepszik le, ahol végre nyugta lehet, és naphosszat csak a végtelen kék tengert bámulhatja. Hajóra szállt, és Ciprus szigetén, annak is délnyugati fövényén kötött ki, ott, ahol ma Larnaca városa látható. A part ezer éve is nyugalmat árasztott magából, és Lázár is megtalálta a békét második életében. Larnaca városában azóta sok vándor lelt nyugalmat a pálmák árnyékában, a sziklákon vagy a homokfövenyeken.

  • Hydropolis: Újra az Egyesült Arab Emirátusokra figyel a világ

    Az Egyesült Arab Emirátusban már eddig is sok szálloda-csoda született.

    A Perzsa-öbölben - közel a híres pálmafa alakú szigetekhez - néhány hónapja adták át a Hydropolis névre keresztelt, Joachim Hauser német építész tervei alapján, 20 méterrel a víz alatt épült és a világ elsõ víz alatti szállodájaként mûködõ szállodakomplexumot. A szállodában 220 lakosztály található, benne egyetlen éjszaka 5500 dollárba kerül. A tenger aljába süllyesztett oszlopokra épült szállodát egy alagút köti össze a szárazfölddel, s a vendégek vonattal közelíthetik meg a bejáratot.

  • Az Egyesült Államok (USA) síterepei

    Amerika a határtalan lehetőségek országa, és ez a sízésre is érvényesül, hiszen a Sziklás-hegységben és keleten az Appalache-ben egymást érik a jobbnál jobb síterepek.

    Amerikában, hasonlóan több nem európai országhoz nincsenek piros pályák, hanem zöld, kék illetve fekete jelölésűek a sípályák. Az amerikai sízés egyetlen hátránya talán az, hogy meglehetősen magasak a síbérletárak.

  • Gyõrladamér

    Gyõrladamér a Szigetköz alsó részén, a Mosoni-Duna mentén a megyeszékhelytõl 10 km-re fekszik, a gyõri kistérséghez tartozik. A falu neve már a 12. századi oklevélben szerepel. „Ladom-ér”rõl kapta a nevét.

    A falut az 1954-es árvíz elpusztította, de mint történelme során annyiszor, most is újjáépítették, sõt rohamosan fejlõdni kezdett. Mára vonzó és gyarapodó településsé lett. A falu folyamatos fejlõdésének eredményeként új utcák megnyitása vált szükségessé. Ennek következtében a beköltözöttek száma növekedett, ma már a lakosság száma: 1486 fõ.

  • Nizza

    Szélfútta hajjal áll az ifjú pár a Negresco erkélyén, magasan fenn a nizzai Angyal-öböl fölött, és olyan magától értetõdõ természetességgel élvezi a rózsaszín kupolás Belle Époque Hoˆtel fényûzését, mint mások a napfényt és a szelet. Álmodozva támaszkodnak a mellvédre, szemükkel követve egy vakítóan fehér hajó útját a végtelen kékségbe. Hát igen, még mindig léteznek õk, s nem csak a regényekben: a gazdagok és a még gazdagabbak, az elegánsak és a szenvtelenek, akiknek szükségük van arra a városra...

  • Phuket, Ázsia Édenkertje

    Phuket Thaiföld legnagyobb szigete. 540 négyzetkilométeres területe akkora, mint Szingapúré. Csupán egy órányi repülõút Bangkokból, Szingapúrból, és napi összeköttetésben áll a legnagyobb ázsiai repterekkel is. Így Phuket ideális akár a rövidebb kirándulást tevõknek, de még inkább a hosszan kikapcsolódni vágyók számára. A hivatalos adatok szerint mintegy 230 ezren lakják, de ez csupán az állandó lakosok száma, de nagy számú munkaerõ áramlik ide Thaiföld más tartományaiból, nem beszélve az egy idõben itt-tartózkodó 35 ezer turistáról!

  • Madeira, a csoda

    A sziget nem igazán a strandolók paradicsoma, mivel sok helyen meredek vagy éppen kavicsos a part, de azért akadnak igen ötletes megoldások: Calheta mesterségesen kialakított homokos partja vagy Porto Moniz lávamedencéi. Egy pici természetes-homokos öble is van Madeirának, Canical közelében a Prainha nevezetû strand. Ennek közelében található a Szent Lõrinc fok, ahol a kopár sziklákon túrázhat az ember, a kilátás természetesen errefelé is fantasztikus.

  • Cseh köztársaság: nyugalom és kikapcsolódás

    Nyugalom és kikapcsolódás, ezek a szinonimák merülnek fel a legtöbb embernek a fejében, akik már egyszer ellátogattak a Cseh Köztársaságba, ebbe az elbûvölõ közép-európai országba.

    Õk már felismerték, hogy az Európai Unió eme új tagja több ezer kilométernyi turistaút által átszõtt gyönyörû természetet, hihetetlen mennyiségû kulturális mûemléket, festõi történelmi városokat és olyan nagy hírû fürdõket kínál az odalátogatóknak, melyekbe nemcsak gyógyulás, hanem pihenés céljával is érkeznek a vendégek.

  • Drezda a mûvészetek városa

    Zene- és mûvészetkedvelõ városként Drezda mindig is nagy tekintélynek örvendett Európában.

    Ám nemcsak megtekinthetõ mûkincseivel érdemelte ki e rangot - a Grünes Gewölbe évszázadok alatt felhalmozott drágaságaival, Raffaello Sixtusi Madonnájával, a Die Brücke expresszionista mûvészcsoport gazdag örökségével -, hanem magas zenei kultúrájával a zenei turizmus úttörõjévé vált. Hétszáz éves hagyományai vannak a híres templomi kórusnak, a Kreuzchornak, és nem kevésbé híres a Semperoper zenekara sem.

  • Szlovénia - ejtőernyős síugrás és hegymászás vízesésen

    A szlovén terepek hátránya, hogy nem túl magasan fekszenek, így nem annyira hóbiztosak, főleg tél végén érhet minket meglepetés. Viszont a pályákat jól karbantartják, és nagy a síelhető terület is. A szlovének elég régóta síelnek, már 17. századi forrásokban is említik a hegyi embereket, akik sítalpakon közlekedtek. Ennek ellenére a magyar turista még viszonylag ritka arrafelé. A szlovák síterepek Budapesthez közel vannak, de nem kell sokat autóznunk akkor sem, ha Szlovéniába indulunk síelni.

  • Nabateusok földjén

    A Jordán Haszemita Királyság fiatal állam, még nincs százéves. De történelmi emlékei a civilizáció legkorábbi idõszakából származnak. Még pénzét, a jordán dínárt is a római kori denarius mintájára verik. Az ország és az egész Közel-Kelet legérdekesebb látnivalója Petra, az eltemetett nabateus város. A települést a Biblia Szela néven említi, amely héberül sziklát jelent. Ennek görög fordítása Petra; az arabok Wadi Moussa-nak, Mózes völgyének nevezik. Nincs még egy hely a Földön, ahol ennyire belesimulna a város a tájba: nagy részét a sziklákba vájták.

  • Kastély a park közepén

    Európa szerte, így hazánkban is megfigyelhetõ az a tendencia, hogy a felújított kastélyok szállodaként mûködnek, és ez a tény nem meglepõ. Egy-egy kastély rehabilitációja több milliárd forintot emészt fel és nyilván a befektetõk szeretnék, ha pénzük idõvel megtérülne, erre azonban belátható idõn belül csak a kastély szállodai formában való hasznosítása nyújt lehetõséget. Azonban vannak ellenpéldák is, és most egy ilyen kastélyt szeretnék bemutatni.

  • New York kerületei: Bronx (5/4. rész)

    Bronx New York városának legészakibb kerülete, amely Bronx Countyval határos. A város öt kerülete közül ez az egyetlen, amelynek nagyobb része van szárazföldön, mint szigeten.

    A United States Census Bureau 2009-ös felmérése szerint a kerület lakossága 1 457 689 volt. Ha minden kerület önálló városnak számítana, akkor Bronx volna a kilencedik legnépesebb amerikai város. A népességben az 1960-as években csökkenés mutatkozott, majd ez újra növekedésnek indult. A legmagasabb népességet 1950-ben számlálták.

  • Gaudí nyomában

    A spanyolok azt mondják, Barcelona a legdélibb észak-európai város. Tény: az andalúziai fiestának és sziesztának se híre, se hamva. Spanyolország legkozmopolitább városa sok jelzõt kiérdemelt már. Ipari nagyváros, ugyanakkor csillogóan elegáns és divatos: sikk végigsétálni a La Ramblán, a széles, árnyas sétálóutcán, ahol mindenki megfordul, aki számít. Talán a leggazdagabb város az Ibériai-félszigeten, ez persze az árakban is megmutatkozik. A kereslet mégis nagy: a legtöbb külföldi ide, és nem Madridba vagy Andalúziába látogat.

  • A legnagyobb vidéki ötcsillagos hotel

    A legmagasabb színvonalú, öt csillaggal jelzett szállodák eloszlása meglehetõsen egyenlõtlen Magyarországon. A legtöbb Budapesten található, de még ott is furcsa módon, egy kerületben öt, s egymás tõszomszédságában kettõ is mûködik. Vidéken csak néhány. Közülük a legnagyobb nemrég kezdte meg mûködését Debrecenben a város legszebb helyén, a Nagyerdõ kapujában. Amikor Szûcs Jánost, a Hotel Divinus igazgatóját arról kérdeztük, nem túl merész-e az ország gyengébb vásárlóerejû felében lévõ cívisvárosban ötcsillagos hotelt nyitni, határozott nemmel válaszolt.

  • Franciaország a legkedveltebb turisztikai célpont

    A turisták legkedveltebb célpontja a világon Franciaország, amely ugyanakkor a legkevésbé vendégszeretõ népek listájának is az élén áll, adta hírül kedden a Le Figaro címû napilap. Hosszú ideje Franciaországba látogat el a legtöbb turista: évi 75 millió látogatóval Spanyolországot (54 millió), az Egyesült Államokat (46 millió), Kínát (42 millió) és Olaszországot (38 millió) körözi le. Bevétel szempontjából viszont a tavalyi 34 milliárd eurós turisztikai forgalmukkal csak harmadik helyen állnak a franciák az Egyesült Államok és Spanyolország mögött.

  • Brno

    400.000 lakosa Brnot Csehország második legnagyobb városává teszi. A folyamatosan növekvõ település 1091-ben kapott városi rangot és Vencel király privilégiumokat is adományozott a városnak 1243-ban. A XIII. századtól királyi városi védelmét a Spilberg királyi várból látták el, majd a XIV. századtól Luxemburg-Ház székhelyéül szolgált. A XV. században a husziták többször megtámadták, de elfoglalniuk nem sikerült. 1641-ben Brno Morávia fõvárosa lett és 1645-ben sikerrel állt ellen a svéd támadásoknak is, ezzel még jobban megerõsítve pozícióját.

  • Abádszalók

    A Tisza- tó legkiépítettebb idegenforgalmi központja Abádszalók. A település a Tisza- tó bal partján, a Nagykunság nyugati határán Szolnok és Tiszafüred között fekszik. A múlt: A falu Tiszaabád és Tiszaszalók egyesülésével jött létre 1896- ban. Abádot, mint fontos Tiszai révhelyet, Thonuzoba besenyõvezér birtokaként említi Anonymus.

    Szalók neve pedig török eredetû, a honfoglalás kori Zaluch (Szalók) személy-, és nemzetségnévbõl alakult ki. Nagy hagyományai voltak a kosárfonásnak, gyékényszövésnek, melyek alapanyagait a Tisza ártere biztosította.