rss
  • Soproni látnivalók

  • Soproni látnivalókSopron a soproni borvidék központja, „A leghűségesebb város”, a Sopron–Fertődi kistérség székhelye, hazánk egyik legvonzóbb turisztikai célpontja. Sopron változatos természeti adottságai, hangulatos utcái, történelmi műemlékei több ezer látogatót vonzanak évről évre. Sopron Magyarország műemlékekben leggazdagabb vidéki települése. A város területének több mint a fele műemlékvédelem alatt áll. A Soproni-hegység az Alpok legkeletibb nyúlványa. Kristálytiszta levegőjének köszönhetően Sopron jegyzett klimatikus gyógyüdülőhely.

    Az 58 méter magas soproni tűztorony Sopron város fő jelképe. Eredetileg várostorony volt: alsó, szögletes részét 1290 és 1340 között gótikus stílusban építették valószínűleg római kaputoronyra – más vélemények szerint az alap is Árpád-kori. Az 1960-as évek végén a torony mellett megtalálták és konzerválták az északi római városkapu maradványait. Ugyanitt látható egy XIII–XVII. századi pincebörtön is.

    A Hűségkút felöl az Előkapun áthaladva jutunk be a Fő térre, amelynek alaprajza, épületeinek elhelyezkedése a XIII. század óta változatlan. A Fő tér elnevezései hűen tükrözik az idő múlását és a város életében betöltött szerepét: 1379-ben "Placz", később Főpiac néven említik. Újabb kori nevei: Városház tér, Ferenc József tér, Szentháromság tér, 1952-től Beloiannisz tér, napjainkban pedig Fő tér.
    Sopron belvárosának utcarendszerét a városfal határozza meg. A 3 méter vastag falat bástyákkal erősítették meg. A középkori városfalak mellett húzódó 600 méter hosszú Várfalsétány bemutatja Sopron középkori védelmi rendszerét a nagyközönség számára. A körbejárható hármas falív izgalmas látnivalókat rejt.
    A Kecske-templom Sopron legismertebb temploma, a Fő téren áll. A ferences rendi szerzetesek építették 1280-ban. Az épület három koronázás és öt országgyűlés színhelye volt a történelem során. A templom és a Káptalanterem alatti sírboltokba a XVII. század közepén nemesi családok temetkeztek. A Széchényi és az Esterházy család tagjai is ezt a templomot választották családi temetkezőhelyül.
    Sopron számos további látnivalóval várja az idelátogató turistákat, az biztos hogy több napot is nyugodtan rászánhatunk, mert van nézelődni való bőven.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Rekord Japánban: több mint 4,33 millió vendég fél év alatt

    Tokió - 4 millió 330 ezer külföldi érkezett Japánba az év elsõ hat hónapjában, több mint 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban, ami új rekordot jelent - közölte a japán országos turisztikai szervezet.

    Elõször fordult elõ, hogy januártól június végéig több mint négymillió látogató - üzletember és turista - kereste fel a Felkelõ Nap országát. A sikerben nagy szerepe volt a külföldön megrendezett Japán promóciónak is.

  • Bécs, az osztrák fõváros

    Bécs, a hangulatok városa. Megtalálható itt a szecessziós és barokk építészet, a komolyzene és a diszkó zene, a keringõ és a kávéház, tehát minden, ami a modern és régi Bécset a legjobban jellemzi.

    Szokás a zene fõvárosának, Közép-Európa kulturális központjának is nevezni. Hozzáteszem, teljes joggal, hiszen nem kisebb nevek alkottak itt, mint az ez évben ünnepelt zeneszerzõ, W. A. Mozart és kortársai: Beethoven és Haydn.

  • Nem mindennapi látványt nyújt a világ egyik legkülönlegesebb mészkőbarlangja

    Nem mindennapi látványt nyújt a világ egyik legkülönlegesebb mészkőbarlangjaEz a csodálatos barlang nem egy fantasztikus film egyik jelenetéből való, hanem egy nagyon is valóságos, emeletes jellege miatt, a legkülönlegesebb mészkőbarlangok egyike. A “The cave of the three bridges”, vagyis a Három híd barlangját a libanoni Tannourine-ben fedezte fel egy francia barlangkutató, Henri Coiffait 1952-ben. A vízesés és a hozzá tartozó barlangrendszer 1980-ban került feltérképezésre. Az igazán különleges látványt nyújtó vízesés 255 méter magasból zúdul le a háromszintes mészkőbarlang szintjei között.

  • Magyar turistaútvonal nyílt Kárpátalján

    Ungvá - A magyar vonatkozású földrajzi, történelmi és kulturális emlékhelyeket érintõ turistaútvonal nyílt Kárpátalján.

    A magyar turistaútvonal tervét az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) turisztikai tanszékének és a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal európai integrációs, külgazdasági és idegenforgalmi fõosztályának a munkatársai dolgozták ki.

    A projekt négy túravonalból áll, köztük az elsõ a "honfoglalás útja", amely a Vereckei-hágón kezdõdik és az ukrán-magyar határ mellett fekvõ Mezõkaszonyban ér véget.

  • Kuba

    Kuba az Antillák legnagyobb szigete, a Karib-tenger gyöngyszeme. Kristálytiszta türkizkék tenger, hófehér homokú öblök és trópusi klíma várja a napfény és a vízi sportok szerelmeseit. Egy ország, ahol a gyarmati múlt öröksége és a modern igényes szállodák jól megférnek egymás mellett, ahol a mai napig él a jegyrendszer, mégis turisták milliói töltik itt szabadságukat. Egy temperamentumos sziget, amelynek...

  • Hurghada

    Sueztõl délre, 395 km-re fekszik Egyiptom Vörös-tenger tartományának székhelye, az egyik legrangosabb üdülõhely. Kéttornyú mecsetjén, szerény kormányzósági épületén kívül legfontosabb nevezetessége a Cairo-i Egyetem közeli Tengerbiológiai Intézetében berendezett múzeum és akvárium. A várostól mintegy 5 km-re délre kezdték kiépíteni a modern szállodasort. Hurghada nem büszkélkedhet kilométeres pálmasorokkal, lévén a sivatag és a tenger találkozása. Ebbõl adódóan viszont szinte folyamatosan szél fúj a parton, a szörfözõk és a túlzott forróságot nem kedvelõk legnagyobb örömére.

  • Franciaország - wellness és szánkópálya

    Számos extra szolgáltatást nyújtanak a francia síparadicsomok: egyre több helyen összekötik a síelést a welness-szolgáltatásokkal az iszapfürdőtől a masszázsokig, sok helyen pedig a hagyományos síelés mellett extrém sportokat is űzhetünk. A francia Alpokban találjuk Európa legmagasabb csúcsát, válogathatunk a jobbnál jobb pályák között, és ha szerencsénk van, kifoghatunk egy pálya melletti szállást is – ehhez persze nem árt időben lefoglalni azt.

  • Olaszország - jégpalota és síhinta

    Meredek csúcsok és napsütötte, de hófödte pályák valamint nyári gleccsersízés jellemzi az olasz pályákat. A családosok egyik kedvence, hólánc nélkül azonban soha ne induljunk el! A napfény völgye, azaz Val di Sole 880 kilométerre fekszik Budapesttől, a síelni érkezőt a távolságért azonban kárpótolja a látvány. A terepet 3000 méteres hegyek koszorúzzák, a különleges mikroklíma pedig nagy hóbiztosságot nyújt a két, egymás mellett fekvő síterepnek.

  • Venezuela

    A legenda szerint, amikor Isten a világot teremtette, az ördög mindenbe beleszólt. Ám egyszer az ördög elaludt, és Isten akkor teremtette Venezuelát, adott neki mindenféle kincseket: kõolajat, nemesfémeket és lélegzetelállítóan gyönyörû tájat. Venezuelát a karibi mennyország kapujaként is említik, ideális hely kikapcsolódásra és az aktív pihenésre is. Bõvelkedik természeti szépségekben, hegyekben, folyókban, vízesésekben, esõerdõkben, valamint csodálatos tengerpartokban. Isla Margarita a karib térség egyik legvonzóbb szigete.

  • A tenger nyugalma

    Dalmácia az utóbbi években ismét a legkedveltebb úti célok egyike a nyaralni vágyók körében. Nem is csoda: a legszebb tengerpart kontinensünkön. A tenger kristálytiszta, a part sziklákkal és öblökkel tagolt, vadregényes. A városok utcái történelmi levegõt árasztanak, lakói barátságosak, az ételek finomak, a borok tüzesek. Aki már sokszor nyaralt a horvát tengerparton, újabb és újabb területeket akar megismerni. Számukra ajánlható az eddig kevéssé ismert kis sziget: Primosten. A Sibeniktõl 28 km-re található sziget valóságos gyöngyszem az Adrián.

  • Salamanca - kulturális fõváros minden évben

    Ha egy utazó tanácsot kérne tõlem, hogy melyik spanyol várost érdemes meglátogatnia, biztosan Salamancát javasolnám neki elõször.

    Salamanca Madridtól mintegy 200 km-re nyugatra található, tömegközlekedéssel két és fél óra alatt kényelmesen megközelíthetõ. Hazánkban kevesen ismerik, pedig a frekventált hónapokban alig lehet lépni a turistáktól a belvárosban. A spanyolok így innen is eltûnnek a nyári vakáció idejére, mint a többi nagyvárosból, és emiatt én is azt javaslom, hogy más idõpontban látogassuk meg.

  • Velence: Álmok és valóság

    Velence. Már maga a név is csupa história. Évi tízmillió látogatója számára a város álomszerû hangulata azt sugallja, hogy régóta elszigetelt világ ez, afféle ködbe veszõ látomás. Pedig Velence nagyon is valóságos kisváros, hiába rejtõzik a mûemlékek díszlete mögé. Elõször is: Velence tényleg kicsi. A velencei lagúna ívére nyíló panoráma, a roppant égbolt szeszélyesen változó képe, az épület pazar homlokzata mind-mind a tágasság, a végtelen kiterjedés illúzióját keltik.

  • Szlovénia - ejtőernyős síugrás és hegymászás vízesésen

    A szlovén terepek hátránya, hogy nem túl magasan fekszenek, így nem annyira hóbiztosak, főleg tél végén érhet minket meglepetés. Viszont a pályákat jól karbantartják, és nagy a síelhető terület is. A szlovének elég régóta síelnek, már 17. századi forrásokban is említik a hegyi embereket, akik sítalpakon közlekedtek. Ennek ellenére a magyar turista még viszonylag ritka arrafelé. A szlovák síterepek Budapesthez közel vannak, de nem kell sokat autóznunk akkor sem, ha Szlovéniába indulunk síelni.

  • Negyvenezren dobálták a paradicsomot idén Bunolban

    Bunol (Spanyolország) - Negyvenezer ember vett részt szerdán a kelet-spanyolországi Bunol város híres paradicsomviadalán: az idei "Tomatina" során a piros zöldségféle termésébõl 120 tonnát használtak fel a harcosok, köztük sok ázsiai, brit, amerikai, német, francia és orosz hajigáló.

    A piros és lucskos ünnep hagyománya még a múlt század negyvenes éveiben nõtt ki egy barátok közötti paradicsomszüreti csatából. A környezõ Valencia tartomány Spanyolország veteményeskertjének számít.

  • Dánia, Feröer szigetek

    A Feröer-szigetek hivatalosan Dániához tartozik, viszont széleskörû autonómiával rendelkezik, a dán parlamentben két képviselõ is helyet kapott.

    A szigeteken nincsenek erdõk, fák csak a településeken nõnek. Az aljnövényzet tundra jellegû, mohák, gombák, zuzmók, fûfélék alkotják. Védettebb völgyekben változatos virágos növények, köztük apró orchideák is élnek. Feröer kulturális központja Tórshavn, a fõváros. Ezen belül is fontos megemlíteni az Észak Házát, az ország legfontosabb rendezvényközpontját.

  • Kulturális fõvárosunk - Pécs

    A Magyarország déli részén, a Mecsek-hegység lábánál fekvõ Pécs éghajlata, növényzete, zegzugos utcácskái valósággal mediterrán hangulatot árasztanak. Gazdag mûvészeti életével, színházával, múzeumaival, fesztiváljaival nemcsak a környék, de az ország egyik jelentõs kulturális központja is.

    A várost Kr. u. II. század elején a rómaiak alapították. A IV. században Sopianae virágzó tartományi székhely és a korakereszténység egyik jelentõs központja volt. Szent István, az elsõ magyar király 1009-ben püspökséget alapított itt, 1367-ben pedig a városban kezdte meg mûködését Magyarország elsõ egyeteme.

  • Brno

    400.000 lakosa Brnot Csehország második legnagyobb városává teszi. A folyamatosan növekvõ település 1091-ben kapott városi rangot és Vencel király privilégiumokat is adományozott a városnak 1243-ban. A XIII. századtól királyi városi védelmét a Spilberg királyi várból látták el, majd a XIV. századtól Luxemburg-Ház székhelyéül szolgált. A XV. században a husziták többször megtámadták, de elfoglalniuk nem sikerült. 1641-ben Brno Morávia fõvárosa lett és 1645-ben sikerrel állt ellen a svéd támadásoknak is, ezzel még jobban megerõsítve pozícióját.

  • Gönyû

    Gönyû község a Duna mellet Gyõr-Moson-Sopron megye keleti szélén, a Mosoni-Duna torkolatától a Bakonyérig terül el a gyõri kistérségben, Gyõrtõl 18 km-re, a Duna jobb partján található és régi hajós múltra tekint vissza.

    Sok kedvezõ adottsággal rendelkezõ község, északon a Duna, délen egy 3200 ha-os erdõ (a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet része), keleten a Cuha-Bakonyér határolja. Lakossága 3100 fõ körül ingadozik. A község az 1.sz. fõközlekedési út szeli ketté.

  • Drezda

    II. Frigyes Ágost (1670-1733) szász választófejedelem és 1697-tõl lengyel király is, olyan gazdagon volt megáldva testi képességekkel, hogy hódolói az Erõs melléknévvel ruházták fel. Állítólag 350-nél több gyermeket nemzett, és patkókat hajlított össze puszta kézzel. Az uralkodónak még más, nem kevésbé kiváló adottságai is voltak: elhatározta, hogy Észak Velencéjévé varázsolja Elba-parti rezidenciáját. Túl akart tenni a berlini udvaron - ami sikerült is neki -, Versailles fényét-pompáját kívánta szász földre hozni.

  • Washington, a mókusok városa

    Washington - Washington lakói közül van, aki gyûlöli, mások imádják õket. A nagy többség valószínûleg közömbös irántuk, pedig mindenhol jelen vannak. Az amerikai fõváros egyik jelképérõl, a szürke mókusról van szó, amelybõl száz éve még csak néhány cikázott a parkokban.

    Washingtont ma már nem lehet elképzelni nélkülük. Az elõvárosokban és a belvárosban, a bevásárlóközpontoknál, még a Fehér Ház kertjében és a kongresszus körüli fákon is szaladgálnak.

  • 4 amerikai város: New York, San Francisco, Los Angeles és Miami

    New York a világ egyik legpezsgõbb, legizgalmasabb városa. Bár szépnek csak nagy jóindulattal nevezhetõ, mégis minden Amerikába utazónak ez a város az elsõdleges célpont.

    New York a világ pénzügyi központja és az USA egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb kulturális centruma.

    Ha megnéztük a kötelezõ látnivalókat, a Szabadság Szobrot, az Empire State Buildinget és a Times Square-t, szánjunk egy kis idõt a kultúrára is!

  • Szováta

    A székelyföldi Szováta a Sóvidék szívében, 500 méter tengerszint feletti magasságban, a Hargita és a Görgényi havasok nyugati lábánál fekvõ város, több mint egy évszázada Európa-hírû fürdõ- és üdülõhely. Hírnevét és kedveltségét természeti szépségén túl fõleg a Medve-tónak (Lacu Ursu) köszönheti, amely kontinensünk egyetlen un. heliotermikus tava. Vize kioldja a föld erõs sótartalmát, felsõ édesvíz-rétege pedig a napsugarakat begyûjtve felmelegíti az alsó, sós réteget, ahol a víz hõmérséklete a mélyben elérheti az 50 Celsius fokot is.

  • A Vatikán

    A "minden út Rómába vezet" közmondásos fogalma az olasz fõváros középpontjában, a Tevere partján falba ütközik, de ez nem jelent akadályt. A földkerekség legkisebb, alig fél négyzetkilométernyi területû államát veszi körül, melynek államfõje ugyanakkor több, mint 900 millió katolkius, a világ legnagyobb vallási közössége felett uralkodik. Következésképp a Stato della Cittá del Vaticano, a Vatikánváros állam több, mint egy érdekes maradvány a középkorból.

  • München

    A bajor fõváros Németország második legnépszerûbb (és harmadik legnagyobb) városa.München az ország egyik kulturális központja, csak Berlin múlja felül a múzeumok és színházak számát illetõen. Mintegy 70 színház, 50 múzeum és tíznél több fõiskola van itt, továbbá az Európai Szabadalmi Hivatal és a Goethe Intézet központja. A város ad otthont 25 vásárnak is. Emellett festõi elhelyezkedése is vonzóvá teszi: az Alpok közelsége idilli hangulatot biztosít számára. A város egyik fõ jellemzõje a mozgalmasság. Az ide látogató a nemzetközi ízlésvilágnak megfelelõ nagyvárosi stílus és a népi hagyományok meglepõ kombinációjával találkozik.

  • A romantika fővárosa: Párizs

    A romantika fővárosa: PárizsA több mint 2 millió lakosú Párizsban, a rengeteg nevezetesség és látványosság, valamint kulturális esemény mellett, számos szórakozási, vásárlási lehetőségünk nyílik. Párizs jelenleg London mellett a turisták által legkedveltebb célállomások egyike. A Párizst felkereső turisták 90%-a tervezi, hogy a közeljövőben ismét felkeresi a mindig nyüzsgő és folyamatosan változó fővárost. Párizst a divat fellegvárának is tekintik, egyike azoknak a városoknak, ahol a legtöbb épített látnivaló található. Az Eiffel-torony, és Párizs egyik szimbóluma a Diadalív.

  • Siófok a nyári fõváros - a balaton egésze

    Nyáron gazdag idegenforgalmi kínálat, gyors megközelítés (vas)úton, levegõben!

    Siófok a Balaton déli partjának legnagyobb városa. Siófok strandja a Balaton legszebb strandjai közé tartozik és Siófok éjszakai életét tekintve is az elsõk között szerepel. Több tízezer nyaralóvendéggel Siófok (25.000 lakos) a legélénkebb város nyáron a Balatonon. A Coca Cola Beach House, a Palace Disco und a Flört Disco igazi mágnesként hatnak a fiatalokra a nyári idõszakban.

  • Élményben Utazunk! – Pest Megye

    Pest megye, mely körülöleli Budapestet, fontos szerepet tölt be e kis országban. Akár kirándulni, pihenni, sportolni, múzeumba menni, kulturális programokon részt venni, fürdõzni szeretne – bármit megtalál.

    Sokaknak azonnal a Dunakanyar jut eszükbe, melyen nem is kell meglepõdni. Érdemes egy- vagy akár többnapos túrát tervezni e festõi tájra, mely minden évszakban a maga sajátosságaival együtt gyönyörû. A Pilisben megismerkedhet az egyedülálló növényvilággal, csodálatos ösvényeket barangolhat be akár gyalogszerrel, akár kerékpárral, egyénileg vagy szervezett túrák keretein belül.

  • A világ 7 új csodája - a római Colosseum

    Colosseum az egyik legnagyobb amfiteátrum (Amphitheatrum Flavium) Rómában, 50 ezer nézõ befogadására épült az i.sz. 80-as években. Alapja 188 x 156 méter, magassága 50 méter. A Colosseum elnevezését a közelében felállított hatalmas („kolosszális”) méretû Nero-szoborról kapta. A Colosseumban végezték ki a keresztény üldözések során a keresztényeket, akiket arra kényszerítettek, hogy fegyvertelenül megbirkózzanak a kiéhezett vadállatokkal.

  • Hajdúszoboszló

    Hajdúszoboszló Hajdú-Bihar megye egyik idegenforgalmi központja. A város arculatát leginkább az immár több mint nyolcvanéves fürdõkultúra határozza meg.

    Az alföldi kisváros közkedveltségét messze földön híres gyógyvizének és az erre épült hatalmas 30 hektáros, korszerû infrastruktúrájú gyógy- és strandfürdõjének köszönheti, melyben a mediterrán tengerparti medence és sok más élményt nyújtó attrakció mellett jelentõs vonzerõt gyakorol az országban elõször megépült AQUAPARK.

  • Melbourne - az egész évben szórakoztató város

    Melbourne - az egész évben szórakoztató városKlasszikus város, a látogatókat bizonyos szempontból emlékeztetheti San Franciscóra, legalább is ami a művészeteket és a gasztrokultúrát illeti. Ez sem egy olcsó város, mérsékelt árú szállást, hoteleket vagy hosteleket nem egyszerű találni. Melbourne és Sydney között ádáz a harc, de melbourne-iek abban a megnyugtató tudatban sütkéreznek, hogy kulturális tekintetben valójában verhetetlenek. Sőt, e város a helyszíne az Austral Open tenisztornának és az ausztrál Forma 1 Grand Prix-nek is. A város közelében Macedon Ranges világhírű forrásai várják a spa élmények kedvelőit.