rss

  • Marsa Alam - a búvárkodás paradicsoma

  • Marsa Alam - a búvárkodás paradicsomaA tenger és sivatag közt fekvő város minden rendű és rangú szállásigényt kielégít, a nyugaton megszokott elegáns, összkomfortos szállásoktól egészen a beduin hangulatot árasztó ökoszállásokig. A Marsa Alamból megközelíthető merülési helyszínek a tapasztalt búvárok legkedveltebb helyei közé tartoznak a Vörös-tengernél. Az egészséges korallszirtek és a vízi világ fajgazdag élővilága, a delfinek és a tengeri tehenek Marsa Alam legfontosabb vonzerejét jelentik. A kevésbé tapasztalt búvárok számára a partközeli korallzátonyok biztosítanak ideális helyszínt.

    Az újonnan épült Port Ghalib marina, azaz jachtkikötő luxusszállodáival és -üdülőivel és az 1000 jachtnak elegendő kikötőhellyel exkluzív rangot biztosít Marsa Alamnak. Az új kikötő a Vörös-tenger partjának legjobb pihenési és szórakozási lehetőségeit, ínyenc konyhával rendelkező éttermeket és csábító gyógyfürdőket tartogat látogatói számára.


    A szállodák mellett itt található a Nemzetközi Kongresszusi Központ, az egyetlen hasonló méretű modern, többcélú ilyen központ a Vörös-tenger mellett. Az 1950 m2 területű központ a 2000 fős kongresszusoktól a kisebb megbeszélésekig mindenféle összejövetel megrendezésére tökéletesen alkalmas.


    Marsa Alam a világ egyik híres kite-helyszíne is, ideális kiindulópontja továbbá szafariknak és más felfedező utaknak. Az ókorban a környező hegyekben arany- és smaragdbányászat folyt, ma ezen ókori bányák némelyike turistalátványosságul szolgál. A város Hurghadától 274 km-re délre fekszik. Kellemes éghajlata ideális üdülőhellyé teszi, a hőmérséklet télen a 31°C-ot is eléri, nyáron 20 és 35°C között van.


    A közeli Gebel Elba és Vádi El-Gemal Nemzeti Parkok a madarak és sivatagi állatok lenyűgözően sok fajtájának adnak otthont. Marsa Alam gyógykezeléseiről is nevezetes. Akár strandra vágyik, akár a sivatagba, akár búvárkodni szeret, akár mindezeket városnézéssel ötvözni, Marsa Alamban mindenképpen megtalálja, amire vágyik.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A Húsvét-szigetek

    A Húsvét-sziget Polinéziában található sziget, Chile tartománya 1888 óta. Nevét onnan kapta, hogy egy holland tengerész, név szerint: Jakob Roggeveen 1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel.

    A bennszülöttek nyelvén Rapa Nui-nak, azaz „Nagy Evezõnek” hívják, valamit elterjedt a költõi Te Pito o Te Henua, azaz „A világ köldöke” jelölés is. A Húsvét-sziget a moai-nak nevezett kõszobrok révén híres. A sziget nagy része a Rapa Nui Nemzeti Park területéhez tartozik, s mint ilyen, a világörökség része.

  • Kuala Lumpur

    Kuala Lumpur városa már rég kinõtte az iszlám kisváros szerepét, és Ázsia egyik legdinamikusabban fejlõdõ városává vált. Pedig sokáig az elnyomás terhétõl szenvedett nemcsak Kuala Lumpur, hanem egész Malaysia. Az angol birodalomból a Japán elnyomás szakította ki, majd a háború után ismét a Brit Birodalom fennhatósága alá került. 1957-ben végül kivívta függetlenségét, békéjét azonban nem. Véres polgárháború kezdõdött a hatalomért, nem kevés etnikai fennhanggal.

  • Nagykarácsony település (Magyarország)

    A település megközelíthetõ közúton: a 6. számú fõútról Dunaújvárosnál kell letérni a Mezõfalva irányába vezetõ útra, az M7-es autópályáról Székesfehérvárnál kell a 63-as fõútra letérni, arról pedig Sárszentmiklósnál a mezõfalvi útra; vasúton a Dunaújváros-Mezõfalva-Rétszilas vonalon érhetõ el Nagykarácsony.

    A vidék egykor a kunok szállásterülete volt. A település neve 1952 óta Nagykarácsony. 1537 óta említik Karácsonyszállás néven. Ez az elnevezés a helybeliek szerint onnan ered, hogy valaha az Alföldrõl december közepén, karácsony táján terelték át a gulyákat a Dunán.

  • Kijev csodái

    A végeláthatatlan sztyeppék országának egyik legrégibb városa Kijev. Ukrajna fõvárosát az V. században alapították.

    A három millió lakosú fõváros, a valamikori Kijevi Rusz bölcsõje a Dnyeper partján fekszik. A város túlélte a mongol inváziót, a pusztító tüzeket, a kommunista várostervezést és a második világháború rombolását. Kijev központjától gyalog sincs messze az óváros, melynek leghíresebb látnivalója a XI. században épült Szent Szófia Székesegyház.

  • A romok is mutatósak

    Csővár tipikusan az a hely, ahová soha nem jutnánk el, ha nem lenne geocaching. De szerencsére van, következésképpen az ifjak, s a vállalkozó szellemű idősebbek is nekiláthatnak geoládát keresni, például épp Csővár környékén. Miközben konstatálhatják, hogy a Cserhát ősszel is gyönyörű. Ilyenkor erdőben sétálni erre nemigen létezik a látványnak tökéletesen megfelelő kifejezés. Értjük tehát, ha a geoládát keresők jobb híján utóbb ilyesmiket írnak: "fantasztikus a panoráma, és a romok is nagyon mutatósak".

  • Világörökségünk: Pécsi Ókeresztény Sírkamrák

    A római kori Sopiane - a mai Pécs - IV. századi ókeresztény temetõjét a Világörökség Bizottság 2000-ben azzal az indokkal vette fel a kultúrtörténeti kincsek listájára, hogy a feltárt építményegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti az északi és nyugati római provinciák korai keresztény temetkezési építészetét és mûvészetét. A föld alatti sírkamrák és emlékkápolnák a késõ római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitérõl tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élõ kultúra és civilizáció gyökereit.

  • Csehország - 4. rész

    ©umava
    A Csehország délnyugati határai mentén húzódó ©umava hegylánca Közép-Európa legnagyobb természeti parkjának számít. Legvonzóbb részei közé tartozik a Boubíni õserdõ a Boubín-hegy délkeleti lejtõjén és a Moldva (Vltava) forrásai. Ugyancsak elbûvölõk a ¹umavai hegyi tavak – a Laka-tó, a Plechý-hegy alatti Ple¹né-tó, a Èerné (Fekete-) és a Èertovo (Ördög-) tó ®elezná Ruda közelében vagy a Prá¹ilské-tó Prá¹ily mellett. A régió ékszereként tartják számon Èeský Krumlov városát, amelynek történelmi városmagja a várral és a kastéllyal felkerült az UNESCO kulturális és természeti világörökségi listájára.

  • Világörökségünk: Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj

    Mi tanúskodhatna jobban a közel ezeréves tokaji szõlõ- és borkultúra világhírérõl és rangjáról, mint az a tény, hogy sehol a világon nem képzelhetõ el egy magára valamit is adó borkereskedés kínálata néhány palack Tokaji nélkül. Magyarországon már gyermekként megtanulja az ember a Himnusz soraival: "Tokaj szõlõvesszein nektárt csepegtettél…", valamint hallja a Napkirálynak, XIV. Lajosnak tulajdonított mondatot, miszerint a Tokaji "a királyok bora és a borok királya" ("Vinum regum - rex vinorum").

  • Inkább kempingben száll meg a magyar

    A balatoni kempinglánc tulajdonos Balatontourist Zrt. sorra nyíló egységeiben a válság ellenére 7-8 százalékkal nõtt az elõfoglalások száma, ugyanakkor az elõleg befizetések elmaradtak a tavalyi évhez képest.

    Jó elõjel lehet a kempingturizmus iránt növekvõ érdeklõdés olyankor, amikor a balatoni szállodaüzemeltetõknek jó okuk van a borúlátásra, fõként a konferenciaturizmus jelentõs visszaesése miatt.

  • Amerikai Virgin-szigetek

    Az Amerikai Egyesült Államok önkormányzat nélküli területe.

    Az Atlanti-óceánon, pontosabban a Karib-tengeren található ez a terület, körülbelül 140 kilóméterre, Puerto Rico-tól keletre. 4 fõ sziget tartozik ebbe a csoportba: Saint John, Saint Thomas, Saint Croix és Water Island, illetve néhány tucat kisebb szigetecske.

    Az Amerikai Virgin-szigeteket leginkább a fehér homokos strandjairól ismerhetjük, ilyen például Magens Bay és Trunk Bay, illetve találhatók még erre stratégiai kikötõk is.

  • A NYT Budapest újjászületett nyolcadik kerületérõl ír

    A nyolcadik kerület korábban évekig a legrosszabbak közé tartozott Budapesten, ma már azonban a magyar fõváros üde kulturális-mûvészeti színfoltja - írta a The New York Times.

    Józsefváros - ahol az épületek falain helyenként még ma is látszanak golyónyomok az 1956 forradalomból - egykor a lopás és prostitúció szinonimája volt. Az utóbbi tíz évben viszont más lett a pesti kerület: a biztonsági kamerák felszerelésével jelentõsen visszaszorult a bûnözés, galériák és kávézók tûntek fel, megélénkült az éjszakai élet a pompás 19. századi épületek között.

  • Bükki Nemzeti Park

    A környezetébõl szigetszerûen kiemelkedõ Bükk hegység délrõl nézve átmenet a Kárpátok össze-függõ magas gerincei felé, északról jõve, pedig az Alföld laposságának elõfutára. Itt alakult meg 1977. január 1-én 38 774,6 hektár védett területtel hazánk sorrendben harmadik, ugyanakkor elsõ hegyvidéki nemzeti parkja. A hegység legjellegzetesebb, legegységesebb része az átlagosan 800 méter magas Bükk-fennsík. A hegyi rétekkel tarkított bükkösökkel és lucfenyvesekkel borított karsztplató enyhén hullámos felszínét alacsony bércek, a közöttük lévõ töbörmezõs karsztvápák és víznyelõ töbörsoros völgyek, víznyelõk, a mélyben zsombolyok és barlangok teszik különlegessé.

  • Maastricht nem kér többet a drogturizmusból

    Maastricht város jogosult arra, hogy megtiltsa a "kávézókba" való belépést nem Hollandiában lakó személyek számára - foglalt állást csütörtökön Yves Bot, a luxembourgi székhelyû Európai Bíróság kijelölt fõtanácsnoka egy elé került jogvitában.

    A drogturisták jelentõs és egyre növekvõ áradata miatt a belga határ közvetlen közelében található Maastricht egyetemváros úgy döntött, hogy a "kávézókba" való belépést kizárólag a Hollandiában lakó személyek számára teszi lehetõvé.

  • Tiszai ártér, Algyõ

    A Tisza árterének nyárfaerdeibõl, füzeseibõl és a közeli Fehér-tóról járnak vadászgatni a szürkegémek, bíbicek, kócsagok a régi vasúti híd, meg a 47-es út szögletében kialakult, kis mesterséges tólánchoz. Száraz években gulipán és széki lile fészkel az alig egyhektáros agyagos-vizes laposban. A költés rendszerint sikeres, csak ha esõs nyarak járnak, pusztul el az "árvíztõl" fészekaljuk. Itt, a híd lábánál, tábla állítja meg az utazót: a Gyevi kócsaghoz címzett szabadidõhajóhoz invitál a jelzés, a kék alapon fehér kiskócsag.

  • Côte d'Azur

    A Francia Riviéra vagy Azúr-part (franciául Côte d'Azur) a Földközi-tenger partvidékének Marseille-tõl Mentonig terjedõ szakasza, melynek hosszúsága kb. 120 km.

    A Liguri- és a Tengeri-Alpok karéja veszi körül. A hegység látványnak is szép és rengeteg kirándulásra ad alkalmat, sok helyen azonban nem éri el az 1000 m-es magasságot sem. Területének 80%-a hegy, 175 000 hektár erdõ, 1000 km folyó és hegyi patak található itt. Egyúttal Franciaország parkokban leggazdagabb területe is. Híresek Menton, Monaco, Èze parkjai.

  • Ahol a természet mindent legyõz: Az Amazonas vidéke

    A dél-amerikai Amazonas folyó Földünk legbõvizûbb folyama, egyike a világ két leghosszabb folyójának (a másik a Nílus).

    Az Amazonason több víz folyik le, mint a Mississippin, a Níluson és a Jangcén együttvéve. A vízgyûjtõ területe is ennek a folyónak a legnagyobb: 7 180 000 km² — ez Dél-Amerika területének 40%-a. Elõször Francisco de Orellana spanyol kutató próbálta meg végigjárni a folyót a 16. században. Expedícióját harcos nõk támadták meg, ezért kapta a folyó brazíliai szakaszán a görög mitológia harcos nõire utaló Amazonas nevet.

  • Venezuela

    A legenda szerint, amikor Isten a világot teremtette, az ördög mindenbe beleszólt. Ám egyszer az ördög elaludt, és Isten akkor teremtette Venezuelát, adott neki mindenféle kincseket: kõolajat, nemesfémeket és lélegzetelállítóan gyönyörû tájat. Venezuelát a karibi mennyország kapujaként is említik, ideális hely kikapcsolódásra és az aktív pihenésre is. Bõvelkedik természeti szépségekben, hegyekben, folyókban, vízesésekben, esõerdõkben, valamint csodálatos tengerpartokban. Isla Margarita a karib térség egyik legvonzóbb szigete.

  • Szigetszentmiklós

    Szigetszentmiklós a fõváros agglomerációs övezetében, Budapest központjától 20 km távolságra, a 48 km hosszú, 257 km2 területû Csepel-szigeten helyezkedik el.

    Szigetszentmiklós elsõsorban Budapest közelségének, valamint az idetelepült ipari létesítményeknek köszönheti várossá fejlõdését. 1986. január 1-jén vált várossá. A népesség összlétszáma a 2008-as adatok alapján 32.800 fõ. Az országos tendenciáktól eltérõen többségben van a fiatal és a középkorú lakosság.

  • Jordánia, kis ország a Közel-Keleten

    Jordánia bibliai események színhelye. Õsi városok földje, a Holt-tenger varázsa, a Wadi Rum lélegzetelállító színjátéka, a Vörös-tenger egyedülálló élõvilága és az ország fõ látványossága, az õsi nabateus város, Petra várja a kalandvágyó turistákat. Jordánia igazi meglepetés az európai utazó számára.Szomszédos országai: Izrael, Szaud-Arábia, Palesztína, Irak és északon Szíria. Két évszak közül a nyár áprilistól-októberig tart. Ebben az évszakban egy csepp esõ sem esik, viszont a meleg...

  • A Shogun Birodalom központja: Tokió

    A néhai halászfaluból nõtte ki magát a Shogun Birodalom központjává Tokió, amely mára már nem csupán Japán szíve, hanem a világ egyik legnagyobb pénzügyi központja.

    Modern irodaházak, felhõkarcolók, több emeletes autópályákon cikázó eszeveszett forgalom, 12 millió ember, rohanás, pezsgés, örült tempó. Ez ma Tokió. Nyugodtság, fegyelem, tradíciók, öreg faházak, japán fogadó és kimonót viselõ asszony, amint épp a járdát söpri. Ez is Tokió. Egy élettel teli város, ahol sosem fogyhatunk ki a felfedezésre váró helyekbõl. Nehéz elhinni, hogy a város már kétszer épült újra romjaiból.

  • Tata

    A Dunántúl északi részén, a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál helyezkedik el. A Gerecse és Vértes hegységet elválasztó Tatai-árok északnyugati kapujában, az Által-ér folyásánál található.

    A legvalószínûbb, hogy a Miskolz nemzetség Tota nevû tagjától kapta a nevét a település, aki örökösök nélkül halt meg. Az itáliai umber nyelvben Tota, a szabin nyelvben touta, volszk nyelvben tota, illír, trák nyelvben theuta közösséget, emberek közösségét jelenti. Tata közepén az Öreg-tó terül el, partján áll a Tatai vár.

  • Kairó: a fáraókori látnivalók hazája

    Kairó: a fáraókori látnivalók hazájaAfrika és a Közel-Kelet legnagyobb városa Kairó, a világ 13. legnépesebb városa. Kairó a Nílus folyó partján és szigetein fekszik, Egyiptom északi részén, délre attól a ponttól, ahol a folyó kilép a sivatagi völgyéből és három részre ágazik a Nílus-deltát kialakítva. Míg Kairó nyugati részén főleg kormányzati épületek vannak, addig a keleti részen több száz műemlék jellegű mecset helyezkedik el. Az óvárosban található iszlámista építőművészeti remekművek 1979 óta az UNESCO világörökség része. A város magában foglal két szigetet, Gezira és Roda.

  • St. Martin - Repülõgépek a strandolók felett

    A szigeten egymás mellett él a francia oldal "St. Martin", és a holland oldal "St. Maarten", tulajdonképpen ez a világon a legkisebb territórium, amelyen két állam osztozik.

    A teljes sziget zöld, dombos, kellemes vidék képét mutatja, az "államhatárt" csupán egy kétnyelvû, az út szélén felállított tábla jelzi. A holland oldalon: bisztrók, francia divatüzletek, Philipsburg-ban nemzetközi játékkaszinókat és vámmentes bevásárlóutcákat találunk nagy választékban. A kompok is ide kötnek ki.

  • A világ 7 legszokatlanabb szállodája

    A cikk írójának, Florin Costache-nak elege lett az unalmas, egymáshoz igencsak hasonlító szállodai szobákból, ezért csokorba gyûjtött a világban fellelhetõ szokatlan szállodák közül néhányat. Összeállításában a Woodpecker Hotel (Svédország, Vasteras) került az élre. A tériszonyosoknak nem ajánlható "mini" szállodát egy, a Vasaparken parkban lévõ 130 éves tölgyfában, a földtõl 13 méter magasban létesítették. A Mikael Genberg által megálmodott nagyon kicsi "Harkály" Hotelnek megvan a maga sajátos komfortja:

  • Európa egyik legrégebbi városa: Lisszabon

    Európa egyik legrégebbi városa: LisszabonLisszabon Portugália nyugati peremén, az Atlanti-óceán partján helyezkedik el. Európa szárazföldi területének legnyugatibb fővárosa. A főváros szorosan vett határait jól meghatározzák a történelmi városrészek kontúrjai. Lisszabon körül számos, ma már közigazgatásilag önálló peremváros fejlődött ki, mint \"Loures\", \"Odivelas\", \"Amadora\" és \"Oeiras\". Rómához hasonlóan a történelmi városnegyedek a város hét dombjára épültek. Az utcahálózat ezekben sok esetben túl szűk ahhoz hogy járműforgalom megközelíthesse.

  • Albánia

    Az Adriai-tenger partvidékén fekvõ Albánia Kelet-Európa leghosszabb diktatúrájával büszkélkedhet, mely sajátos módon visszafogta a fejlõdésben. Talán ennek is köszönheti érintetlen természeti kincseit, vadregényes tájait. Albániának 6 nemzeti parkja, 24 természetvédelmi területe és 2000 egyéb védett természeti értéke van, melyek önmagában elegendõek ahhoz, hogy ellátogassunk az országba. Az albán fõvárost sajátosan sokszínû balkán pezsgése teszi igazán vonzóvá. Tirana építészetében egyszerre van jelen a római, a török és a szovjet hatás.

  • Svédország

    Vitorlások véget nem érõ flottája, takaros, pirosra festett nyaralók Stockholm számtalan sziklaszigetén - amelyet õk séreknek neveznek -, kellemes, barátságos, szabadidejüket töltõ emberek: ilyen egy svéd hétvége nyár derekán, amikor kint a szabadban még éjfélkor is világos van. Hétvégén, nyár derekán, Stockholmban ugyanis hatalmas vitorlás-flottában rajzanak ki a svédek ki a sérek (szikla-szigetek) közé; a vitorlások késõbb eltûnnek az ezernyi sziget között.

  • Kína 4 legszebb városa (képgaléria)

    Az utazunk.com legújabb Ázsiai cikkében megismerhetik Kína legimpozánsabb és legtrendibb 4 városát.

    A sorozatban bemutatásra kerülõ 4 város minden szempontból megfelel a modern város követelményeinek: csillogó fények, pezsgõ nappali-éjszakai élet, felhõkarcolók és elsõre tökéletesnek tûnõ infrastruktúra. Nem meglepõ, hogy Sanghaj a régóta "Kelet Párizsaként" ismert város jött ki gyõztesen. Kína turizmusa a világ turizmusában meghatározó szerepet tölt be.

  • A Dán királyság

    A Dán Királyság a legkisebb skandináv ország, lakói azonban nem éreznek sem elszigeteltséget, sem bezártságot. A dánok nyitottak a világra, és a látogatóikkal is barátságosak, közvetlenek. Szeretnek enni, inni és semmi rossznak nem elrontói.

    Bornholm, Dánia egyik legnépszerûbb szigetét, valahol az Északi-fok magasságában képzeljük el. Pedig évrõl évre csak Németországból több mint 100 000 vendég érkezik erre a közkedvelt nyaralószigetre a kék ég, a napfény és a parti föveny kedvéért, melynek olyan finom a homokja, hogy valaha ezt használták a homokórákhoz.

  • Hurghada

    Sueztõl délre, 395 km-re fekszik Egyiptom Vörös-tenger tartományának székhelye, az egyik legrangosabb üdülõhely. Kéttornyú mecsetjén, szerény kormányzósági épületén kívül legfontosabb nevezetessége a Cairo-i Egyetem közeli Tengerbiológiai Intézetében berendezett múzeum és akvárium. A várostól mintegy 5 km-re délre kezdték kiépíteni a modern szállodasort. Hurghada nem büszkélkedhet kilométeres pálmasorokkal, lévén a sivatag és a tenger találkozása. Ebbõl adódóan viszont szinte folyamatosan szél fúj a parton, a szörfözõk és a túlzott forróságot nem kedvelõk legnagyobb örömére.