rss
  • Káprázatos és egyedi tengerpartok a nagyvilágból

  • Káprázatos és egyedi tengerpartok a nagyvilágbólA világ nemcsak meseszép hegyvidékeket, vízeséseket, erdőket és izgalmas nagyvárosokat tartogat számunkra, hanem egészen elképesztő tengerpartokat is. Ha valaki kimondja azt a szót, hogy tengerpart, az ember automatikusan a klasszikus fehér homokos, vagy kavicsos változatra gondol. Pedig nem csak ilyen partok léteznek. Az alábbiakban olyan furcsa és meghökkentő partszakaszokat mutatunk meg, melyek szokatlanságuk ellenére is egészen biztos, hogy életre szóló élménnyel ajándékozzák meg az odalátogatókat.

    A Bahamák egyik legcsodásabb partja a Pink Sands Beach, amely a Harbour-sziget mesés tengerpartjaként 5 kilométer hosszan rózsaszínben pompázva kápráztatja el az idelátogatókat. A páratlan látványért a Foraminiferák a felelősek, melyek rózsaszín kagylóhéjban élő apró kis élőlények. A hullámzás miatt a víz a partra sodorja őket, így a homokot rózsaszínné változtatják.


    Izland egyik legnagyszerűbb természeti látnivalója, a Jökulsárlón gleccserlagúna. A hatalmas kiterjedésű tóban fehéren csillagó jéghegyek úsznak, amik a háttérben magasodó Vatnajökull jégmezőből, pontosabban annak Breidamerkurjökull nevű gleccseréből szakadnak le.


    Az Óriások útja egy vulkáni tevékenység eredményeként létrejött, körülbelül 40 000 bazaltoszlopból álló terület Észak-Írországban. 1986-ban az UNESCO a világörökség részének nyilvánította.


    Hawaii-szigeten (The Big Island) Punaluu strandja nem az egyetlen hely, ahol fekete homokot találunk, de kétségtelenül a legszebb strandok egyike. A fiatal vulkáni eredetű szigeteket gyakran övezi fekete homok, mely egyben a tengeri teknősök kedvelt napozóhelye is.


    Színes üvegkavicsok borítanak egy kaliforniai partszakaszt, amely turisták ezreit vonzza nyaranta. A háztartási szemétből visszamaradt kis üvegdarabok eltűnőben vannak, ezért néhányan használt üvegekkel tartanák fent a különös látványt.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A templomok városa

    Bristol az egyik legszebb angliai nagyváros, zenei, éjszakai és klubélete pedig legendás. Egyre többen keresik fel Közép-Európából, és nemcsak a fiatalok.

    A Frome, és a Severn-folyóba ömlõ Avon által körülölelt terület ideális kikötõ volt már a római idõk elõtt is. Hosszú ideig a második kikötõ volt London után, látképét toronydaruk és vámraktárak határozták meg. A közeli faluk és városok az elmúlt 100-200 év során beolvadtak a városba, így alakult ki Nagy-Bristol, amely a lakosság számához viszonyítva hatalmas területû.

  • Genf

    Genf a második legnagyobb lélekszámú város Svájcban (Zürich után). Genf kanton fõvárosa.

    Az ókorban egy kelta törzs, az allobroxok megerõsített határvárosa volt Genava néven. Julius Caesar is járt erre a gall háború során. A népvándorlás során a burgundiak fõvárosa lett 443-ban. A frank birodalomhoz csatolták 534-ben. A középkorban (kb. 400-tól) a genfi püspökök uralták. A polgárság elégedetlensége hozzájárult a reformáció térhódításához. Kálvin János 1536-ban jött elõször a városba, ekkor kiáltották ki a város függetlenségét.

  • Érdekességek, látnivalók a nyugat-csehországi régióban

    2. Látnivaló nyugat-csehországi régió:
    Franti¹kovy Láznì


    A fürdõt 1793-ban dr. Bernhard Adler chebi orvos kezdeményezésére alapították egy õsi gyógyforrás helyén.

    A XVIII. század végérõl és a XIX. század elsõ felébõl származik a település jellegzetes fürdõvárosi építészete – a klasszicista és empire stílusú épületek, pavilonok, parkok és egyházi mûemlékek.

  • Nagykarácsony település (Magyarország)

    A település megközelíthetõ közúton: a 6. számú fõútról Dunaújvárosnál kell letérni a Mezõfalva irányába vezetõ útra, az M7-es autópályáról Székesfehérvárnál kell a 63-as fõútra letérni, arról pedig Sárszentmiklósnál a mezõfalvi útra; vasúton a Dunaújváros-Mezõfalva-Rétszilas vonalon érhetõ el Nagykarácsony.

    A vidék egykor a kunok szállásterülete volt. A település neve 1952 óta Nagykarácsony. 1537 óta említik Karácsonyszállás néven. Ez az elnevezés a helybeliek szerint onnan ered, hogy valaha az Alföldrõl december közepén, karácsony táján terelték át a gulyákat a Dunán.

  • Iráklio - Kréta fõvárosa

    A sziget északi partján fekszik, az ókori minószi fõváros, Knósszosz északnyugati szomszédságában. Ezért feltehetõ, hogy ebben az idõben a palotabirodalom kikötõje lehetett.

    Mai nevét Heracleum ókori római kikötõrõl kapta, amely valószínûleg ugyanezen a helyen volt. A i. sz. 9. században a szaracén Kréta fõvárosa volt, ekkor az arab Kandak („sáncárok”) nevet kapta, s ez torzult Candiává. A több ezer éves város korai történetére vonatkozóan csak töredékes emlékek utalnak.

  • Zürchi útikalauz (Svájc)

    Zürich nem okoz csalódást látogatóinak: a tó, amelynek kifli alakja a leszálló repülõgépbõl oly szépen kirajzolódik, valóban elképesztõen kék színben tündököl. A folyótorkolatban hattyúk, sirályok, vitorlások, körülötte az Alpok havas hegycsúcsai.

    Nem csak az útleírásokból, a város címerébõl is lehet következtetni, mire büszkék a zürichiek: az átlósan két részre osztott - az ég meg a tó kékjét és a hegy hótakarójának fehérjét összekapcsoló - címert oroszlán tartja. Sokan azonban a hómadarat tekintik városuk jelképének. Ám ez a parányi eltérés megbocsátható, különösen azért, mert az elõzetes elvárások többsége beigazolódik:

  • Szófia

    Szófiát 7000 évvel ezelõtt alapították. Európa második legöregebb városa.

    A történelem folyamán, Szófia számos változáson ment keresztül, ahogy a különbözõ uralkodók, birodalmak alakították a város mai képét. Az eltérõ kultúrák pl. román, bulgár, ottomán keveredésének köszönhetõen a város igen gazdag mûemlékekben. Az idelátogatót magával ragadja, ahogyan az õsi épületek bele vesznek a modern világ forgatagába.

  • A kék és zöld világban

    Ahol az ég összeér a földdel – így jellemzik lakóhelyüket a guadeloupe-iak. Földi Paradicsom – mondják rá a turisták.

    Guadeloupe kétségkívül az egyik legszebb hely bolygónkon: az Atlanti-óceán és a Karib-tenger találkozásánál fekszik. Az öt fõ és közel 30 kis szigetbõl álló csoport igazi turistaparadicsom, hiszen a fehérhomokos tengerparton, a vízbe hajló kókuszpálmákon és a türkizkék vízen kívül is számtalan látnivaló akad.

  • Hajdúböszörmény - a hajdúk fõvárosa

    Hajdúböszörmény, a legnagyobb hajdúváros, a Hajdúság gazdasági, kulturális központja, egykor a Hajdúkerület központja volt. 32 ezer lakosával Hajdú-Bihar megye második, a régió negyedik legnagyobb városa.

    Írásos források elõször 1248-ban említik a települést, Nagyböszörmény néven. A helyi társadalom szellemiségében meghatározó szerepet játszott a református egyház, és annak iskolája, a mai gimnázium õse. Városunkban ma is döntõ szerepe van a kultúrának, a tudásnak.

  • Thaiföld - A keleti királyok birodalma

    Az ország központi része földrajzilag a Burma határolta nyugati hegyvidékes területtõl kelet felé, az északkeleti síkságig terjed; észak felé pedig Nakhon Sawanig, ahol a Ping, Wang, Nan és Yom folyók a Chao Phraya folyóban egyesülnek (Királyok folyója).

    Dél felé a Parchuap Khirikhanig terjed, mely Thaiföld legkeskenyebb része, szélessége mintegy 60 km a nyugati hegyek és a Thai-öböl között. A Chao Phraya folyó nagyrészt a Középsõsíkságot, a világ egyik legnagyobb rizs- és gyümölcstermelõ vidékét öntözi.

  • Tunéz városlátogatások

    Tunézia, a „fátylak országa”, Magyarországtól alig 2 órányira, de mégis egy távoli, különös világban, Afrika földjén fekszik. Itt nyújtózik a Szahara végtelen homoktengere, amelyből csak az itt-ott felsejlő romok, Hammamet vagy Sousse medinái vagy Sidi Bou Said mór óvárosa idézik a rendkívüli történelmet. Karthago egykor hatalmas birodalom központja volt, ma az európaiak kedvelt kirándulóhelye. A nyugati színvonalú szállodák, kiváló konyha, finomhomokos tengerpart...

  • Extrém utak a nagyvilágból (képekkel)

    Vannak extrém utak...

    Hegybe kialakított közlekedési alagút, sivatagon átszelõ autópálya, õserdõn átfutó úttest, hihetetlen szakadékok mellett futó utacskák...

    A világ legveszélyesebb útjait elnézve nehéz elképzelni azok egykori elkészítésének körülményeit, hát még a rajtuk való közlekedést… hogyan tartják karban ezeket az utakat? Ha baleset van, létezik kiút???

  • Mexikó - sertésinfluenza és csodás partok

    Mexikóról nem sok jót hallani mostanság. Drog, bandaháborúk és újabban a sertésinfluenza rontja a közép-amerikai ország hírnevét. Pedig a sombrero országában rengeteg rejtett paradicsom van, ahová érdemes lesz egyszer majd ellátogatni.

    Mexikó tele van ellentmondással. Az egyik oldalon luxusszállodák, a másikon szegénynegyedek düledezõ kartonvárosai. Gyönyörû tengerpartok és kietlen sivatagok is megtalálhatóak az országban, amelynek turizmusa fittyet hány a válságra.

  • Dublin: szórakozás hajnalig

    Dublin a harmadik leglátogatottabb fõváros Európában. Folyó szeli ketté, sziluettjét nem csúfítják felhõkarcolók. Annak ellenére, hogy az ország lakosainak egyharmada a fõvárosban él, megmaradt középkori, emberléptékû településnek.

    A legfõbb látnivalót a kora-középkori óváros jelenti. A vár környékén már a történelem elõtti korban is volt település. Dublin jelentése sötét tó (Duhh Linn), a mely a Liffey és a Poddle folyók összefolyásánál keletkezett. Ez utóbbi egykor kettészelte a vár területét, ma a föld alatt csörgedezik.

  • Rodosz

    A sziget fõvárosát, Európa egyik legszebb középkori mûemlék együttesét a johanniták (a késõbbi máltai lovagrend alapítói) által építtetett Nagymesterek Palotája, a mediterrán utcácskák, a sikátorok labirintusai, a mecsetek, a minaretek és a díszes paloták teszik vonzóvá. A "lovagok negyedében", az óvárosban rengeteg látnivaló - õsrégi tavernák, üzletek; az újabb városrészben pedig diszkók, éjszakai bárok, táncos lokálok biztosítják a színes és változatos nyaralást. Hosszan elnyúló tengerpartja a város észak-nyugati oldalán

  • Balassagyarmat, "Palócország fõvárosa"

    Balassagyarmat, Civitas Fortissima (a legbátrabb város) az ország északnyugati részén az Ipoly folyó mentén, a Nógrádi-medencében fekvõ 18 ezer lakosú határváros. A jelentõs történelmi múlttal, gazdag kulturális hagyományokkal, vallási sokszínûséggel rendelkezõ település a térség, oktatási, kulturális, gazdasági és egészségügyi központja.

    A rézkor óta lakott település nevét a hét honfoglaló magyar törzs egyikérõl, Gyarmatról, valamint a Balassa család nevébõl eredeztetik. A török idõk után a szlovákok mellett szerb, görög és német kereskedõk, iparosok telepedtek itt le. Balassagyarmat 1790-ben lett Nógrád vármegye székhelye.

  • 3200 éves írnoksírt találtak Egyiptomban

    A káprázatos sírkamra falfestményein a Halottak Könyvébõl vett jelenetek láthatóak. Ken-Ámon királyi írnok káprázatos sírját tárták fel Kairótól 120 kilométerre keletre, Iszmailíja közelében - jelentette be az Egyiptomi Legfelsõbb Régészeti Tanács. A XIX. dinasztia (Kr.e.1315-1201) uralkodásának idejébõl származó sírkamrát Tell el-Maszkuta faluban tárták fel, ahol az ókorban helyõrség mûködött, és ahol felszerelték és ellátták a keleti hadjáratba induló egyiptomi hadsereget. Az agyagtéglából épített sírkamra egy kõboltozatos mennyezetû négyszögletes szobából, valamint egy mély aknából áll.

  • Kuba

    Kuba több, mint az Antillák legnagyobb szigete, Egy tekervényes szigetvilág, amely a fõ szigetet veszi körül (körülbelül Florida kétharmada), az Ifjúság szigete (Isla de la Juventud) és körülbelül 4500 korallsziget (cayo) és szigetecske. Ennek a Karib szigetnek a változatos felszíne 110,992 km2 - en terül el. Az ország a Mexikói-öböl bejáratánál fekszik 140 km-re a Bahamáktól, 146 km-re Jamaikától, 180km-re Floridától és 210 km-re Cancuntól. Kuba a nemzetközi kultúrális élet sok jelentõs figuráját adta, úgymint a képzõmûvészetek, film, balett, modern tánc és színház. Az országban a hagyományos zenét is felélesztették, úgymint a danzón, son, bolero, mambo, cha-cha-cha, stb.

  • Séta Esztergomban

    A magyar Dunakanyar kapujában, Budapesttõl 40 kmre, erdõs hegyek koszorújában fekvõ Esztergom a magyar nemzet történetének kiemelkedõ helye.

    Esztergom története

    Nemcsak történelmi múltja, de híres mûemlékei, muzeális kincsei, kultúrtörténeti hagyományai, ódon hangulatot árasztó óvárosi utcái, jelentõs kulturális rendezvényei is Magyarország nemzeti zarándokhelyévé teszik ezt a kis várost.

  • A világ 7 új csodája - a pisai Ferdetorony

    Olasz szakértõk szerint a pisai ferdetorony az elkövetkezõ háromszáz évre biztonságban van. A legrosszabb, ami a pisai ferdetoronnyal a következõ 300 évben történhet, hogy a 12 évvel ezelõtti állapotba kerül - mondta el Carlo Viggiani a Firenzében zajlott 32. Geológus Világkongresszuson. "A torony gyakorlatilag mozdulatlan 2003 szeptembere óta, leszámítva szezonális, ciklikus mozgásait. A geotechnikai stabilizáció sikerült." - állítja Michele Jamiolkowski, a torony helyrebillentõjeként ismert szakértõ.

  • Kuba

    Kuba az Antillák legnagyobb szigete, a Karib-tenger gyöngyszeme. Kristálytiszta türkizkék tenger, hófehér homokú öblök és trópusi klíma várja a napfény és a vízi sportok szerelmeseit. Egy ország, ahol a gyarmati múlt öröksége és a modern igényes szállodák jól megférnek egymás mellett, ahol a mai napig él a jegyrendszer, mégis turisták milliói töltik itt szabadságukat. Egy temperamentumos sziget, amelynek...

  • Bern: Svájc központja

    Bern mintegy Svájc közepén fekszik az Aare folyó partján.

    Az óváros a folyó egyik hurokszerû kanyarulatában fekszik, innen terjed ki a város minden égtáj felé néhol egészen 12 kilométer távolságban is. Északról a Breitenrain, Wankdorf és Lorraine negyedek szegélyezik a központot, keleten a Schosshalde és délen Kirchenfeld. Ezeket a negyedeket hidak kötik össze a városközponttal. A hidak nevei a következõk: Lorrainebrücke, Kornhausbrücke, Nydeggbrücke, Kirchenfeldbrücke, Monbijoubrücke. Nyugatról Bümpliz és Bethlehem negyedek veszik körül a centrumot.

  • Amszterdam - Észak Velencéje

    A város kilencven aprócska szigetre épült, hatvan csatorna választja el ezeket egymástól, ám nem igazán, hiszen összeköti a több mint ötven hasonlóan homorú és mégis különbözõ híd. A csatornapartokat övezõ keskeny utcácskák, ahol az úr a kerékpáros, ismerõs a tipikus németalföldi, magasba törõ karcsú házak látványa - annyi képeslapon láttuk már - és mégis, a hangulat, amit árasztanak, utánozhatatlan. Az ember hamar bennfentes lesz - már grachtnak hívja a csatornákat, s azt hiszi, tudja, melyik hídról a legszebb a kilátás: aztán a következõ hídon elbizonytalanodik, mert újabb csodára lel.

  • A megvalósult álom: Aitutaki

    Ezt a nagyszerû és távoli szigetet az álmok szigetének is nevezhetnénk, ahol az álmok valósággá válnak. Egy háromszög alakú korallsziget, ha felkelne az óceán fenékrõl, 4000 méter magas lenne. Aitutaki három vulkanikus és 12 korall szigetecskébõl (motus) áll.

    A szigetet 900 körül a feltételezések szerint elõször a legendás hírû Polinéz felfedezõ, Ru fedezte fel. Õ volt, aki elõször elkeresztelte a szigetet, és a Utataki Enua O Ru Ki Te Moana nevet adta. Durván lefordítva azt jelenti, egy rakomány ember szállítása az óceánon keresztül Ru vezetésével.

  • A Dán királyság

    A Dán Királyság a legkisebb skandináv ország, lakói azonban nem éreznek sem elszigeteltséget, sem bezártságot. A dánok nyitottak a világra, és a látogatóikkal is barátságosak, közvetlenek. Szeretnek enni, inni és semmi rossznak nem elrontói.

    Bornholm, Dánia egyik legnépszerûbb szigetét, valahol az Északi-fok magasságában képzeljük el. Pedig évrõl évre csak Németországból több mint 100 000 vendég érkezik erre a közkedvelt nyaralószigetre a kék ég, a napfény és a parti föveny kedvéért, melynek olyan finom a homokja, hogy valaha ezt használták a homokórákhoz.

  • Medúzariadó Mallorca partjainál

    Ez már a felmelegedés miatt van?

    Palma de Mallorca - A fürdõzõ vendégek számára kellemetlen csalánozók - a sötétségben fénylõ medúzák és polipok (Pelagia noctiluca) - csapatait fedezték fel tengerkutatók a spanyol nyaralóparadicsom Mallorca, valamint Menorca és Ibiza partjainál.

    A 22 Celsius fokot meghaladó tengervíz-hõmérséklet és megfelelõ szél esetében a hullámok a strandokhoz sodorhatják õket - írta a helyi sajtó.

  • Bruges – kirándulás csokivárosban

    Bruges-t télen-nyáron rengeteg turista látogatja, de talán a karácsonyi idõszak alatt mutatja legmeghittebb arcát. A városban annyi a látnivaló, hogy szorgalmasabban kattogtattuk a kameránkat, mint a japán turisták. Fedezd fel velünk a csoki és a csipke fõvárosát! Bruges nagy kiterjedésû óvárosában azonnal kezdetét veszi az idõutazás. A városmag szinte teljesen megmaradt a középkorból. Kacskaringós macskaköves utcák, széles csatornák, égbe törõ templomtornyok, reneszánsz paloták, csipkés tetejû házak sorakoznak, olyan érzésünk van, mintha egy kosztümös film díszletei között sétálnánk.

  • Békésszentandrás

    A település és környéke már évezredek óta lakott hely. Neve elõször 1287-ben szerepel oklevélben. A 15. században a Hunyadiak birtokolták. A falu 1719-ben települt újjá. A község neve többször is változott az idõk folyamán. A Békésszentandrás nevet 1895-ben kapta. Békésszentandrás a dél-alföldi Körös-holtágak mellett fekvõ települések egyik gyöngyszeme, valóságos horgászparadicsoma. Számos lehetõséget nyújt az aktív turizmus kedvelõinek pl.: horgászat, úszás, kerékpározás, gyalogtúrázás. Békésszentandrásról indul az 1996-ban felavatott Körös-völgyi kerékpárút, amelyen a térség egy része bejárható.

  • Az ökoturizmus áll a Hargita megyei turisztikai fejlesztések középpontjában

    Erdély, Gyilkos-tóBukarest/Budapest - Bakancsos túrázás a hegyen, biciklizés, sziklamászás, lovaglás, gombász- és fotóturizmus - ezekre a tevékenységekre építik Hargita megye turisztikai vonzerejét a fejlesztési stratégiát elkészítõ szakemberek - olvasható a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) összeállításában.

    Nemcsak a Szent Anna- és a Gyilkos-tóból, a parajdi sóbányából és a borvízforrásokból áll Hargita megye, ennél sokkal több megmutatnivaló van a környéken, aminek kiaknázása anyagi hasznot hozhat - fejtette ki a napilapnak Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke.

  • Pompa, gazdagság, arany

    Pompa, gazdagság, arany – ezzel azonosították egykoron a várost. Augsburg ma gazdag történelmi múlttal rendelkezõ, mégis fiatalos város. A több mint 2000 éves Augsburg Németország legrégibb városai közé tartozik. Alapításának dátumát is ismerjük: a rómaiak i.e. 15-ben vertek tanyát itt, a Lech és Wertach összefolyásánál. A város ma is alapítójának, Augustus császárnak a nevét viseli.

    Augsburg a reneszánsz idejében élte fénykorát. Ekkor a város szülötte, Jakob Fugger neve egyet jelentett a gazdagsággal.