rss
  • Fantasztikus üveg kilátó a Sunwapta-völgy fölött

  • Fantasztikus üveg kilátó a  Sunwapta-völgy fölöttKanadában is van már sikoltozós üvegpatkó-kilátó. Itt épült meg a Glacier Skywalk nevű kilátó. 30 méterre lóg ki egy több mint 300 méter mély völgy fölé. Az U-alakú platform a Sunwapta-völgy fölött lebeg, ahonnan megcsodálható a Sziklás-hegység, a völgy, a gleccserek, és az állatvilág. Az üvegpadlón keresztül. Építése átszámítva 4,7 milliárd forintba került. A kilátó és a látogatócenter működése környezetbarát, az elektromos rendszereket napelemek táplálják. A Columbia jégmezőtől ingyenes sikló visz fel a kilátóhoz.





  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta

    A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggõ, természetes füves pusztája, vagyis nem az erdõk kiirtása és a folyószabályozás eredményeként jött létre. Az 1973-ban létrehozott elsõ magyar nemzeti park az ország legnagyobb védett területe (82 ezer hektár). Jelentõs része Bioszféra Rezervátum, egynegyede pedig a vizes élõhelyek védelmérõl szóló Ramsari Egyezmény alapján nemzetközi védettséget is élvez.

    A Hortobágy az ember és természet kíméletes földhasználaton alapuló, s így fajok és élõhelyek tekintetében nagyfokú biológiai változatosságot fenntartó, harmonikus együttélésének egyedülálló példája, kimagasló tájképi értékekkel rendelkezik.

  • Csákánydoroszló

    A község lakóinak száma jelenleg 1800 fõ, kis mértékben növekedést mutat. Infrastrukturálisan jól ellátott a község, mivel vezetékes ivóvíz, vezetékes gáz, szennyvíz-hálózat, és telefonhálózatunk (adsl - internet ) van.

    A községben kábel -TV társaság nyújt szolgáltatást. Vasútállomással, és jó buszközlekedéssel ellátott a település. Községünk lakói, akik helyben nem tudtak elhelyezkedni, Körmendre, Szentgotthárdra és Szombathelyre /megyeszékhelyünk/ járnak dolgozni.

  • Hearst Tower - Ökofelhõkarcoló New Yorkban

    A Hearst Tower az elsõ New York-i felhõkarcoló mely megkapta a LEED arany minõsítését az USGBC-tõl (US. Green Building Council), amikor megnyitotta kapuit tavaly.

    A behemót építéséhez felhasznált vas 80 százaléka újrahasznosított anyagokból készült. A belsõ terében a lépcsõk és a mennyezet szintén újra felhasznált alapanyagokból lettek kialakítva. A gyémántforma felépítés nem csak a látvány kedvéért van, az átlós rácsozathoz kevesebb vasgerenda felhasználására volt szükség.

  • Tunéz városlátogatások

    Tunézia, a „fátylak országa”, Magyarországtól alig 2 órányira, de mégis egy távoli, különös világban, Afrika földjén fekszik. Itt nyújtózik a Szahara végtelen homoktengere, amelyből csak az itt-ott felsejlő romok, Hammamet vagy Sousse medinái vagy Sidi Bou Said mór óvárosa idézik a rendkívüli történelmet. Karthago egykor hatalmas birodalom központja volt, ma az európaiak kedvelt kirándulóhelye. A nyugati színvonalú szállodák, kiváló konyha, finomhomokos tengerpart...

  • Szófia

    Szófiát 7000 évvel ezelõtt alapították. Európa második legöregebb városa.

    A történelem folyamán, Szófia számos változáson ment keresztül, ahogy a különbözõ uralkodók, birodalmak alakították a város mai képét. Az eltérõ kultúrák pl. román, bulgár, ottomán keveredésének köszönhetõen a város igen gazdag mûemlékekben. Az idelátogatót magával ragadja, ahogyan az õsi épületek bele vesznek a modern világ forgatagába.

  • Hol nyaralunk idén? Itt a top5 úti cél!

    A Start Utazási Iroda (www.startutazas.hu) minden évben összeállítja a legnépszerûbb nyaralóhelyek listáját a nyári fõszezonra elõzetesen lefoglalt utazások alapján. Az így kirajzolódó trendek pedig nem csak izgalmasan változó toplistát eredményeznek, de a még bizonytalan utazóknak is segítséget nyújtanak a választásban.

    Geri Károly, a StartUtazás ügyvezetõje elmondta, a népszerûségi lista elsõ helyezettjei között minden évben izgalmas verseny alakul ki, évrõl-évre nagy mozgásokat tapasztalhatunk a sorrendben.

  • Comó, az Alpok lábánál fekvõ kisváros

    Áprilisban és májusban legszebb a Comói-tó: ilyenkor rózsaszínû, és lila pöttyözi a hegyoldalakat. Tavasszal nem ritka, hogy az Alpok csúcsait még hó födi, de a tó partján már virágoznak a fák és a levegõt oleander illata tölti be. A város fõtere - ellentétben az olasz városok többségével - nem az, amelyen a Dóm áll. Egy tóparti városnak tóparti fõtér dukál, a Piazza Cavour, itt van a hajóállomás is, ahonnan különbözõ falvakba, kisvárosokba indulnak sétahajók és gyorsabb vízibuszok.

  • Vancouver

    Csillogóan tiszta vizû fjordok és a Fraser folyó szalagja foglalja keretbe a szaggatott vonalú félszigeten elterülõ várost, mögötte grandiózus kulisszaként a parti hegység hófedte csúcsai emelkednek. A nagyváros szíve az Angol-öböl, a Burrard Inlet és a False Creek fjordok által körülvett félszigeten lüktet. A Chinatown - mintegy az élénk forgalmú üzleti negyed kirakataként - közvetlenül a félsziget "nyakánál" helyezkedik el, és ízelítõt nyújt a város kozmopolita légkörébõl.

  • A világ 7 új csodája - a tibeti Potala Palota

    A tibeti fõváros, Lhásza felé magasló Potala-palotát, amely több száz éven át a dalai lámák téli otthona volt, Peking 53 millió jüanért (6,4 millió dollárért), öt éven át tartó munkával teljesen – és a XVII. század óta elsõ ízben – felújította. „Ilyen költséges renoválásra a központi kormány Kínában azelõtt még sohasem vállalkozott. Amikor 1985-ben ide érkeztem, komolyan féltem attól, hogy a Potala-palota egyszer csak összeomlik” – nyilatkozta az igazgatásáért felelõs bizottság vezetõhelyettese, Csiung Ta.

  • Jordánia

    A Közel-Kelet egyik gyöngyszeme a Jordán királyság, Szíriához és Libanonhoz hasonlóan a szent föld része. A királyság földjére való beutazáskor nem kell vízum, viszont kilépéskor illetéket kell fizetnünk, amelynek díja: 8 USD / fõ. Pénzváltásra csak a kijelölt helyeken van lehetõség, de az ismert hitelkártyákat nagyobb üzletekben elfogadják.

    Ez az a világ, ahol jártak már perzsák, asszírok, Nagy Sándor görögjei, rómaiak és kereskedõ arabok.

  • Abu-Dzabi megelõzi Dubai-t!

    Abu-Dzabi (arabul أبو ظبى; nyugati átírásváltozata Abū Z̧aby, régebben magyarul is Abu Dhabi) az Egyesült Arab Emírségek, valamint az azonos nevû társemirátus fõvárosa, egyúttal Dubaj után az ország második legnépesebb városa.

    A várost 1761-ben alapította a közeli Liva-oázisban élõ Bani Jas-törzs, s 1769-ben maguk a törzs vezetõi is ide helyezték át székhelyüket a közeli al-Dzsivából. Abu-Dzabi történelmét a 19. század folyamán a szomszédos törzsekkel folytatott hadakozás jellemezte.

  • Rodosz

    A sziget fõvárosát, Európa egyik legszebb középkori mûemlék együttesét a johanniták (a késõbbi máltai lovagrend alapítói) által építtetett Nagymesterek Palotája, a mediterrán utcácskák, a sikátorok labirintusai, a mecsetek, a minaretek és a díszes paloták teszik vonzóvá. A "lovagok negyedében", az óvárosban rengeteg látnivaló - õsrégi tavernák, üzletek; az újabb városrészben pedig diszkók, éjszakai bárok, táncos lokálok biztosítják a színes és változatos nyaralást. Hosszan elnyúló tengerpartja a város észak-nyugati oldalán

  • A megvalósult álom: Aitutaki

    Ezt a nagyszerû és távoli szigetet az álmok szigetének is nevezhetnénk, ahol az álmok valósággá válnak. Egy háromszög alakú korallsziget, ha felkelne az óceán fenékrõl, 4000 méter magas lenne. Aitutaki három vulkanikus és 12 korall szigetecskébõl (motus) áll.

    A szigetet 900 körül a feltételezések szerint elõször a legendás hírû Polinéz felfedezõ, Ru fedezte fel. Õ volt, aki elõször elkeresztelte a szigetet, és a Utataki Enua O Ru Ki Te Moana nevet adta. Durván lefordítva azt jelenti, egy rakomány ember szállítása az óceánon keresztül Ru vezetésével.

  • Kairó: a fáraókori látnivalók hazája

    Kairó: a fáraókori látnivalók hazájaAfrika és a Közel-Kelet legnagyobb városa Kairó, a világ 13. legnépesebb városa. Kairó a Nílus folyó partján és szigetein fekszik, Egyiptom északi részén, délre attól a ponttól, ahol a folyó kilép a sivatagi völgyéből és három részre ágazik a Nílus-deltát kialakítva. Míg Kairó nyugati részén főleg kormányzati épületek vannak, addig a keleti részen több száz műemlék jellegű mecset helyezkedik el. Az óvárosban található iszlámista építőművészeti remekművek 1979 óta az UNESCO világörökség része. A város magában foglal két szigetet, Gezira és Roda.

  • Queen Mary 2 - a hajók és a luxus királynõje

    Luxus – csak kiválasztottaknak!

    A kultúrára szomjazó utasok szórakoztatását egy nyolcezer kötetes könyvtár, egy színház, egy teljes méretû planetáriumként is mûködõ mozi, valamint háromszáz olyan különleges mûalkotás biztosítja, melyek összértéke meghaladja az ötmillió dollárt. Az óceánjárón az Oxfordi Egyetem oktatási programja számos elõadást és mûhelymunkát kínál a történelem, a mûvészetek, az irodalom, a gazdaság, a politika, a filozófia és a szociológia iránt érdeklõdõknek.

  • Brunei, egy szultán csodálatos világa

    A Magyarországtól több mint 10 ezer km-re fekvõ, 322 ezer lakosú Brunei Szultánság különleges hely. Sokan tudják róla, hogy uralkodója a világ egyik leggazdagabb embere, ám az ország ennél jóval többet nyújt. A fõvárosban, Bandar Seri Begawanban nagyvonalú mecseteket és hagyományos Kampung Ayert, azaz cölöpökre épült vízifalut láthatunk, és nem kell messzire utaznunk az esõerdõkért sem.

  • A török idegenforgalom 2009-ben is optimista

    További növekedési elõrejelzések. A város- és wellnes-utazások boom-ja Budapest, 2009. február 25. - „2008 a törökországi turizmus jó éve volt, 2009 még jobb lesz.” Így összegzi Dr. Tahsin Yilmaz, a bécsi Török Követség Kulturális és Idegenforgalmi Tájékoztatási Irodáját vezetõ követtanácsos az idegenforgalom aktuális fejlõdését. Törökország az odalátogató vendégek számát és a turizmusból származó bevételeket illetõen a világ elsõ tíz országa között van. 2008 januárja és novembere között a Boszporusz menti ország több mint 25 millió látogatót fogadott, ami 13,1 %-kal több mint 2007 azonos idõszakában.

  • Újabb leg Dubaiból: Kinyitott a világ legmagasabb szállodjája

    Megnyílt a világ legmagasabban mûködõ étterme, amely a földkerekség legmagasabb épületében, a Burdzs Kalifában kapott helyet Dubajban.

    Az At.mosphere elnevezésû vendéglõ a felhõkarcoló 122. emeletén várja a vendégeket, 422 méteren.

    A hírek szerint a vendégek nemcsak a magaslati fekvés, hanem az árak láttán is elámulhatnak, a mûködtetõk ugyanis nem sajnálták a pénzt, és luxussal zsúfolt éttermet alakítottak ki. A 122. emeleten 210 vendégnek jut hely, az étlapon biofogások is szerepelnek.

  • Csodálatos, öreg Duna!

    Magyarország - Szeszélyes, de gyönyörû hazánk legnagyobb folyója, a Duna. Olykor árvízzel fenyegeti a partján élõket, legtöbbször viszont lustán hömpölyög a szikrázó napsütésben. Sokan szívesebben nyaralnak itt, mint akár a Balatonnál. Vannak, akik semmiért sem cserélnék el a fenséges folyót körülvevõ szépséges vidék látványát vagy azt a hangulatot, ami akkor tölti el az embert, ha beszívja a víz illatát. A Magyarországon áthaladó 417 kilométeres szakasz java részén nem ajánlatos a fürdõzés, de a sokkal szelídebb holtágak mentén bátran lehet pancsolni, horgászni.

  • Hollandia

    Hollandia misztikus hely, de ezt nem távoli egzotikumának köszönheti, hanem sajátos legendájának. Olyan világ, ahol a szépség és a letisztultság együtt lélegzik az õsi, elfojtott vagy legalábbis nyíltan kevésbé vállalható romlottsággal. Amszterdam, az elhíresült hippiváros - bár sejthetõ, hogy nem ez a fõ erénye - évente húszmillió turistát vonz. A holland vidék gondosan ápolt szélmalmaival, végtelen tulipánmezõivel...

  • Rábapatona

    Rábapatona 2500 lelkes, rábamenti község Gyõr-Moson-Sopron megyében a Rába folyó bal partján. A Gyõrtõl 18 kilométerrel nyugatra található települést a 85-ös számú fõútvonalon, vagy Koroncó érintésével, a Rába hídon átkelve közelíthetjük meg.

    A helyi hagyomány szerint a községet besenyõk alapították. A település nevét elõször egy 1253-ban kiállított oklevélben említik villa Patona alakban. A falu a XIV. század közepétõl a gyõri káptalan birtoka lesz, és ennek köszönhetõen évszázadokon keresztül Káptalan-Patona néven említik.

  • Extrém szálláshely Svájcban

    A svájci Wallis régióban található Chablais-Portes du Soleilben egy elegáns sátortábor várja a síelõket. A Whitepod cég által kialakított bolondos szálláshely közvetlenül a Villars-Gryon síterület közepén található. A szálláshelyeket építtetõ, ökoturizmus terén tevékeny cég kizárólag újrafelhasználható anyagokból építette és rendezte be a fa talapzaton álló sátrakat; többek között fatüzelésû kályha és petróleumlámpa teszi hangulatossá a belsõ teret. A sátrakban megszálló vendégek a síelésen túl a hótalpas túrázást, jégfalmászást és...

  • Ó, azok az orosz méretek!

    Ha valaki elvetõdik Oroszországba, hamarosan rádöbben, itt most is más léptékkel és ûrmértékkel számolnak, mint Magyarországon. Moszkva épületei monumentálisak, az utak 8-10 sávosak - jobb állapotban vannak a budapestieknél -, a forgalom hatalmas, a metrón csaknem 10 millió ember hullámzik. Bõ tíz évvel a Szovjetunió felbomlása után vajon milyen lehet Moszkva? - töprengtem, miközben a repülõgép landolt a Seremetyevo repülõtéren. A városba befelé vezetõ úton már látható...

  • Zürchi útikalauz (Svájc)

    Zürich nem okoz csalódást látogatóinak: a tó, amelynek kifli alakja a leszálló repülõgépbõl oly szépen kirajzolódik, valóban elképesztõen kék színben tündököl. A folyótorkolatban hattyúk, sirályok, vitorlások, körülötte az Alpok havas hegycsúcsai.

    Nem csak az útleírásokból, a város címerébõl is lehet következtetni, mire büszkék a zürichiek: az átlósan két részre osztott - az ég meg a tó kékjét és a hegy hótakarójának fehérjét összekapcsoló - címert oroszlán tartja. Sokan azonban a hómadarat tekintik városuk jelképének. Ám ez a parányi eltérés megbocsátható, különösen azért, mert az elõzetes elvárások többsége beigazolódik:

  • Jekatyerinburg

    Jekatyerinburg a Szeverdlovszki terület központja, és Oroszország legnagyobb ipari városa.

    Az Ural hegység keleti részén, az Iszety folyó partján fekszik. A város nyugati határán húzódik Európa és Ázsia határvonala. A negyedik legnagyobb város Oroszországban, közel 1,3 millió lakossal. Jelentõs ipari szerepe mellett a régió vezetõ oktatási és tudományos központja. Az 1721-ben alapított települést I. Katalin tiszteletére nevezték el Jekatyerinburgnak.

  • Bern: Svájc központja

    Bern mintegy Svájc közepén fekszik az Aare folyó partján.

    Az óváros a folyó egyik hurokszerû kanyarulatában fekszik, innen terjed ki a város minden égtáj felé néhol egészen 12 kilométer távolságban is. Északról a Breitenrain, Wankdorf és Lorraine negyedek szegélyezik a központot, keleten a Schosshalde és délen Kirchenfeld. Ezeket a negyedeket hidak kötik össze a városközponttal. A hidak nevei a következõk: Lorrainebrücke, Kornhausbrücke, Nydeggbrücke, Kirchenfeldbrücke, Monbijoubrücke. Nyugatról Bümpliz és Bethlehem negyedek veszik körül a centrumot.

  • Kyoto

    Udvari költõk már a középkorban megénekelték Kyoto szépségét. Régi selyemfestmények tanúskodnak a zöld hegyek lábánál álló teapavilonokról, és elsárgult krónikák regélnek a japán császárokról, akik a 8. és a 9. század között pompás udvart tartottak Kyotóban, és bõkezûen támogatták a mûvészeteket. Nem volt még egy város a Felkelõ Nap országában, ahol akkoriban oly sok csodálatos mûkincs gyûlt volna össze, oly sok palota, díszkapu, sintoista szentély, Buddha-templom és...

  • Csaló idegenvezetõk Rómában

    Az olasz fõvárosban az idegenvezetõk fele csaló. Igazolvány nélkül, feketén dolgoznak, a háttérben a szervezett bûnözéssel - derült ki a Róma megyében végzett hatósági vizsgálatból. Capitolium, Forum Romanum, Colosseum, Pantheon, Trevi-kút, Spanyol-lépcsõ, Szent Péter tér... a turisták fõbb állomásainak számító római mûemlékeknél fordulhat elõ az, hogy az olasz vagy külföldi látogatónak egy ismeretlen segítséget ajánl fel. "Elkísérem. Megmutatom, hol a bejárat. Ha velem jön, elkerülheti a sorban állást és olcsóbban vehet belépõjegyet" - sorolja az a személy, akit a rendõrök "kerítõnek" neveznek.

  • Athén a Görög fõváros

    A görög fõváros történelmi emlékeivel és megszámlálhatatlanul sok üzletével és szórakozóhelyével egyszerre romantikus és modern. Ugyanúgy megtalálhatók itt a zsúfolt utcák és terek, ezer színû kirakatok, mint a kis szûk sikátorok. Az igazi, nyüzsgõ metropoliszban számos kávéház, étterem, pub, taverna és kocsma várja a látogatókat. Éjszaka sem áll meg az élet, amikor diszkók, bárok és night klubok sokasága közül válogathatunk.

    Athén éghajlata általában meleg, a látogatókat állandó napfény fogadja. A téli átlaghõmérséklet is 14 C körül alakul.

  • Kanton - Kína déli kapuja

    A város Kína déli részén, a „Gyöngy” folyó torkolatánál fekszik, Hong Kong és Macao szomszédságában. 7.434 négyzetkilométernyi területén 6.66 millió lakosa él. Klímája szubtrópusi monszun, forró és esõs, az éves átlaghõmérséklet 21.7 fok, a legmagasabb 38.7, a legalacsonabb télen nulla fok. Guangzhou 2.200 éves történelmével a világ legnagyobb, legrégebbi tengeri kereskedelmi központjának tekinthetõ. Gazdag históriájának köszönhetõen bõvelkedik látnivalókban.