Hegedûs Ádám, a Malév kommunikációs vezetõje az ügyrõl úgy nyilatkozott, hogy a légitársaság megállapodás szerint fizet az ILFC-nek, és a budapesti találkozón a Malév a kifizetés ütemezésérõl tárgyalt a lízingcéggel.
A Malév 2010 tavaszán került ismét állami tulajdonba, miután az adósságok egy részének tõkévé alakításával az állam 95 százalékos részesedést szerzett a társaságban. A részvények fennmaradó 5 százaléka annak az AirBridge Zrt.-nek a birtokában maradt, amelyik 2007-ben a privatizációban közel 100 százalékos tulajdonosa lett a Malévnak. Az AirBridge Zrt. 51 százalékban egy magyar magánszemély, 49 százalékban pedig az orosz állami Vnyesekonombank (VEB) tulajdonában van. A VEB egyébként a Malév finanszírozója is.
Kamarás Zoltán, a Malév igazgatósági tagja, a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ (MNV) Zrt. delegáltja azt mondta, idén eddig összesen 9,2 milliárd forint tulajdonosi kölcsönt kapott a cég, de még többre lenne szükség.
A cikk szerint a hitelkeret kifulladásával is szükség lesz újabb forrásokra, mert a tõkevesztés miatt biztosítani kell a törvényi elõírásoknak megfelelõ tõkeszerkezetet, akkor is, ha üzletileg kétséges, hogy ebben a formában életképessé tehetõ-e a légitársaság. A Malév "leginkább azért nem dönthetõ be, mert a Budapest Airport (BA) Zrt. 75 százalék mínusz egy szavazatának privatizációs szerzõdése ebben az esetben nagy terhet róna az államra. Az MSZP–SZDSZ kormányzat alatt a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a 2005-ös reptéri privatizáció kapcsán több, egymásra épülõ szerzõdést is kötött. Ezek ismerõi szerint az államnak akkor kellene fizetnie, ha a BA külsõ körülmények miatt a felszámolás sorsára jutna" - olvasható a cikkben. A 464,5 milliárd forintos vételár és az eddigi ferihegyi fejlesztések összege mellett többéves ügyleti kamatot is figyelembe kellene venni a kompenzációnál, tehát a végsõ összeg legalább 500 milliárd forint, de könnyen elérheti a 600 milliárdot is.
