Na, a második? Koppenhága. A dán fõváros, mely a helyiek szerint az utolsó nagyváros észak felé, Amszterdamhoz hasonlóan szintén sík. A közlekedõk 32%-a kerekezik naponta. A jó minõségû életkörülményeiért többször elismert város a világ egyik leginkább környezetbarát városa. Az önkormányzat ingyenesen bocsátja a turisták rendelkezésére is a közösségi bringákat.
A harmadik helyen a kolumbiai Bogota áll. Itt a helyzet az, hogy csak a lakók 13%-a birtokol személygépjármûvet, így a városnak kevésbé van szüksége az európai meggyõzõ kampányokhoz hasonlóra, hogy ugyan már pattanjon nyeregbe a derék polgár.
Negyedik a brazíliai Curitiba. Hm? A várost a világ legjobban megtervezett városai közt tartják számon, illetve a Brazília legélhetõbb helyeként. A város 2010-ben elnyerte a Világ Fenntartható Városai Díjat. A kerékpárokat napi szinten használja a város közönsége is.
Ötödik a kanadai Montreal. Az észak-amerikai metropolisz utóbb mintegy 134 millió kanadai dollárt fektetett kerékpárút-hálózatának építésébe. A projekt részeként számos bringabarát lakatoló hely is létrejött. Montrealban jelenleg 3862 kilométer bringaút létezik a Tourexpi tájékoztatása szerint. Szintén Montrealban üzemel Észak-Amerika elsõ városi kerékpár megosztó infrastruktúrája, a Bixi névre hallgató program keretében 5000 kerékpár köthetõ el (és vihetõ vissza) 400 állomáson.
