Az uniós elvek szerint ezzel szabad utat engedtek ahhoz, hogy a szálláshelyek saját szakmai minõsítési rendszereket alakítsanak ki. Ha akarnak. A kötelezõ minõsítési rendszer megszûnése szabályozási vákuumot eredményezett, mert a fogyasztók, közvetítõk igénylik, hogy legyen valamilyen, mindenki által azonosan értett minõsítési rendszer. Vannak olyan szolgáltatók is, akik egyszerûen nem tudják elhinni, hogy ezután nem mondja meg nekik senki, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelniük.
Ezt a szabályozási vákuumot szeretné kitölteni a magyar szállodák 40 százalékát, az összes kapacitás közel háromnegyedét tömörítõ Magyar Szálloda Szövetség (MSZSZ) azzal, hogy hazánkban is bevezette a tíz európai országban használatos Hotelstars Union szállodai minõsítési rendszert. Ehhez a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH) levédették a kategóriarendszert jelzõ logót, ami félkörívben elhelyezett csillagokat és más grafikai elemeket tartalmaz. A helyszíni ellenõrzéssel kombinált, négy évre szóló önminõsítés a legalacsonyabb áron bruttó 181 ezer forintba kerül. A díj tartalmazza egy fémtábla árát is.
Az MSZSZ hivatalos kommunikációja szerint mostantól a szállodák kategóriájának kifejezésére szolgáló csillagokat csak azok a szállodák használhatják, melyek csatlakoznak a szervezet által mûködtetett minõsítési rendszerhez.
Ha ez így igaz lenne, a július 1-ig nem csatlakozó szállodáknak le kellene verniük a bejárati portálokról a csillagokat, be kellene zúzni vagy át kellene festeni a forgalomba lévõ reklámanyagaikat, névjegyeiket, át kellene íratni a nevüket csillagokkal megjelenítõ összes internetes oldalt, nem szólva a gravírozott, festett evõeszközökrõl, étkészletekrõl, ágynemûkrõl, törülközõkrõl, formázott szappanokról és más logózott eszközökrõl, tárgyakról.
A szállodások körében végzett tájékozódásunk alapján biztosra vehetjük, hogy az egységek jelentõs része ilyen feltételekkel nem csatlakozik a rendszerhez. Véleményünket erõsíti az is, hogy a sürgetõ határidõ ellenére mostanáig csak 15 szálloda minõsíttette magát és a jelentkezõk száma sem éri el a közel 900 szálloda ötödét.
A rendszerrõl nekünk nyilatkozók többsége egyszerûen megdöbbentõnek tartja, hogy egy civil szervezet az eddigi ingyenes önminõsítésnél nem sokkal többet nyújtó szolgáltatásért százezreket akar kaszálni. Ráadásul úgy, hogy hiányzik a pénzkezelés megfelelõ nyilvánossága, átláthatósága nem tudni, kihez, mihez, hová és miért kerül a jelentõs összeg.
Az érintett hatóságoknál arra próbáltunk többek mellett választ kapni, valós jogi alapokon nyugszik-e az MSZSZ-nek az az állítása, miszerint a jövõben csak õk használhatják a csillagokat?
Elõször a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát (SZTNH) kerestük meg kérdésünkkel, ahol Siklós Kata, az ügyfélszolgálat munkatársa elmondta, hogy a védjegyoltalom mindig annak a konkrét ábrának a teljességére szól, amire a bejegyzést kérték. Ha abban például csillagok is vannak, nem jelenti azt, hogy más a jövõben nem használhat csillagokat, csak az érintett ábrát nem használhatja, ha erre egyébként nincs jogosultsága.
Megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turisztikai területének illetékeseit is, hátha van valamilyen általunk ismeretlen szabály, egyezség, ami szerint kizárólagosan csak a Hotelstars Union rendszerében lehetne a hazai szállodákat minõsíteni, és másoknak megtiltották volna a csillagok használatát.
A sajtóosztályon keresztül kapott válasz megerõsíti azt, amit az SZTNH-tól is megtudtunk: a Hotelstars Union a szálláshelyek minõsítésére nem önmagában a csillag szimbólumot, hanem egy grafikus megjelenítést alkalmaz. A csillag szimbólumot önmagában nem lehet védjegyként lajstromoztatni, így nincs is szó a csillagok kizárólagos használatáról. Az NGM szakértõje azt is rögzítette, hogy a Hotelstars Union rendszeréhez való csatlakozás önkéntes, a csatlakozni nem kívánó szálláshelyeknek jogukban áll az MSZSZ által kidolgozott minõsítési rendszertõl eltérni és az általa használt védjegytõl eltérõ grafikai megjelenítést alkalmazni. Így nincs jogszabályi akadálya annak sem, hogy mások egy másfajta logóban szintén csillagokkal jelezzék a szállodák minõségét. Az NGM szakértõje ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy nem feltétlenül könnyíti meg a vendégek eligazodását, ha egy országon belül többféle minõsítési rendszer mûködik. Mivel várható, hogy a szállodák egy része a korábbi központi kategória rendszer megszûnése után sem változtat a jelenlegi csillagos megjelenésén, a Gazdasági Versenyhivatalnál megtudakoltuk, mire számíthatnak azok, akik július 1. után sem csillagtalanítják szállodájukat.
Torjákné Amberger Teréz, a Termelõ és Szolgáltató Ágazatok Irodája vizsgáló irodavezetõjétõl többek között megtudtuk, hogy egy szolgáltató akkor sértené meg egyértelmûen a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát, ha úgy használná a Hotelstars Union logóját, hogy nincs benne a minõsítõ rendszerben. Bonyolultabb a helyzet akkor, ha valaki pusztán csillagokat ír, rajzol a szálloda neve mellé, illetve meghagyja az eddigi jelzéseket.
- A szolgáltató akkor is megtévesztheti a fogyasztókat, ha egy már nem létezõ követelményrendszer szerint jelzi szolgáltatása minõségét, mert egy ideig még élni fognak a közgondolkodásban azok az elvárások, amik például a korábban alkalmazott csillagos minõsítési rendszer alapján kialakultak. Ilyen esetben fõleg akkor merülhet fel probléma, ha valaki nem annyi csillagot tüntet fel a szálláshely neve mellett, mint amennyit a régi rendszer szerint kellene. Persze, ilyen ügyeket csak konkrétan lehet megítélni és nagyon bizonytalan lehet az eljárás eredménye. Még kétségesebb a jogsértés megállapíthatósága akkor, ha valaki korrekt módon, az akkori követelményeknek megfelelõen használna egy korábban létezett minõsítési rendszert -véli Torjákné Amberger Teréz.
