2024.03.29. - Auguszta

Utazgatás külföldön

Egy külföldi utazás során sok kellemetlenség adódhat, kezdve a jelentéktelenektõl - mely a helyi szokások nem ismerésébõl fakadhat- az életveszélyesig. Indulás elõtt tudjunk meg minél többet a területrõl, melyet felkeresni szándékozunk.
bohócdoktor vizit szja 1%

Ebben a fejezetben a külföldi utazással kapcsolatos általános tudnivalókról
olvashatunk. Lehetetlen átfogó képet adni arról, milyen nehézségek várhatnak
ránk egy adott országban, de gondolatban vegyük ezeket sorra, és tegyünk meg
minden lehetséges óvintézkedést elkerülésük érdekében. Különösen az alább
felsorolt veszélyfonásoktól tartsuk magunk távol.

Az általános túlélési fogások mellett nem árt, ha a turista tájékozódik egy
kicsit az országról vagy területrõl, ahová készül. Kitûnõ és hasznos könyvet
lehet kapni e témában, mint például a Magányos bolygó (Lonely Planet) útikönyv-
sorozat, a Cadogan-útikönyvek vagy a Vacation Work Publications könyvei.
Ezekbõl megtudhatjuk, mikor és hová menjünk, mi ellen kell magunkat beoltatni
és milyen helyeket kerüljünk. Ha valaki e naprakész és relatíve olcsón
hozzáférhetõ információk birtokában sem tudja megtervezni útját, magára vessen.

LÉTFONTOSSÁGÚ OKIRATOK

Külföldre való utazáskor nélkülözhetetlen az útlevél. Utazás elõtt
ellenõrizzük, elég hosszú ideig érvényes-e még (sok ország megköveteli, hogy az
útlevél a beléptetéstõl számítva még legalább hat hónapig érvényes legyen, az
utazás tervezett idõtartamától függetlenül). Az útlevélben legyen elég üres
lap: a legtöbb vámtiszt ragaszkodik az útlevél lepecsételéséhez, és ha sok
határon kell áthaladnunk, az úti okmány hamar betelhet.

Jegyezzük fel az útlevél számát és kiadásának dátumát, a legfontosabb adatokat
tartalmazó oldalakról pedig készítsünk fénymásolatot. Nagyon jól fog jönni, ha
esetleg elveszítenénk az útlevelünket!

Az utazás elõtt érdeklõdjük meg, nem kell-e beutazási engedély az adott
országba. Ne menjünk vízum nélkül egy határállomáshoz, hacsak nem vagyunk benne
biztosak, hogy ott megkaphatjuk: lehet, hogy visszaküldenek a legközelebbi
konzulátusra, s ez egy nagy országban akár több száz kilométert is jelenthet.
Ha tudjuk, hogy sok vízumra lesz szükségünk, legyen nálunk elég igazolványkép
az ûrlapokhoz.

Külföldi utazáshoz fontos a nemzetközi oltási igazolvány is. Azt gondolhatjuk,
hogy ez felesleges, de ne feledjük: ennek hiányában néhány ország nem fog
beengedni, csak miután megkaptuk a hiányolt oltásokat. S minthogy nem biztos,
hogy steril tûk is rendelkezésre állnak, akár AIDS-szel is megfertõzõdhetünk.

FIGYELEM! Néhány ország megtagadja a belépést, ha útlevelünkbe bizonyos
pecsétek vannak ütve. Sok afrikai ország nem enged be, ha már jártunk a
Dél-afrikai Köztársaságban. Az észak-afrikai arab országok (Egyiptom
kivételével) megtagadják a beléptetést az izraeli állampolgároktól és
mindazoktól, akiknek útlevelében izraeli pecsét is szerepel. Mielõtt Afrikába
vagy a Közel-Keletre indulnánk, tervezzük meg alaposan az útirányt!

FIGYELEM! Afrika, Közel- és Távol-Kelet AIDS-szel súlyosan fertõzött területek.
Kábítószerezéskor ne használjunk közös tût másokkal, a harmadik világbéli
határállomásokon pedig figyeljünk oda az oltásra (gyakran elõfordul, hogy
mindenkit ugyanazzal a tûvel oltanak be, és a tû fertõtlenítését meg sem
kísérlik). Szex közben mindig védekezzünk, az anális szexet pedig mellõzzük!
Használjunk óvszert (bár ne feledjük, nem nyújt 100%-os védelmet), és tartsuk
magunk távol a prostituáltaktól, fõleg a harmadik világban.

KÁBÍTÓSZER - ESZÜNKBE SE JUSSON! Sok országban - különösen a Távol-Keleten -
rendkívül szigorú törvények vannak érvényben a kábítószerbirtoklás és
-kereskedelem ellen. A büntetés a félelmetes börtönökben letöltendõ hosszú
szabadságvesztéstõl a halálos ítéletig terjed. A Távol-Keleten sok drogdealer
valójában álruhás rendõr, akinek feladata, hogy lebuktassa a
kábítószer-terjesztõket és -fogyasztókat. Néhány országban akkor is börtönbe
küldhetnek, ha kapcsolatba hoznak valakivel, akinél drogot találtak, úgyhogy
nagyon figyeljünk oda a társaságunkra! Ne ringassun magunkat abba a tudatba,
hogy a droggal kapcsolatos bûnügyekben kedvezõbb elbánásban részesítenek, csak
mert nyugatiak vagyunk. Nem fognak! Sõt, lehet hogy még keményebben bánnak majd
velünk, hogy példát statuáljanak. Ha elkapnak, egy életre börtönbe kerülhetünk,
de akár fel is akaszthatnak.

LEGYÜNK TEKINTETTEL MÁS KULTÚRÁKRA!

Bárhol járunk is a világon, egy dolgot tartsunk észben: ez nem a mi országunk.
Tisztelnünk kell a helyi emberek szokásait és hiedelmeit, még akkor is, ha
azokkal nem értünk egyet. Becsüljük kultikus tárgyaikat, helyeiket és
szertartásaikat. Sõt, mielõtt ellátogatnánk egy helyre, tanulmányozzuk a helyi
szokásokat és a vallási tilalmakat, nehogy megsértsünk valakit. Ezek lehetnek
öltözködési szokások vagy társadalmi illemszabályok. Ha mindezekre kellõ
figyelmet fordítunk, utunk valószínûleg problémamentes és élvezetes lesz.

AFRIKA

FÉNYKÉPEZÉS. Sok afrikai ország megszabja, mirõl lehet és mirõl nem fotókat
készíteni. Általános szabály, hogy minden katonasággal kapcsolatba hozható
objektumról tilos felvételeket készíteni, s ebbe beletartoznak a hidak,
pályaudvarok, postahivatalok, rádió- és tévéadók, börtönök, kikötõk is. A
következõ országokban fényképezési engedélyt kell kérnünk: Angola, Benin (a
helyi hatóságok rossz szemmel nézik, ha az ember fényképezik, úgyhogy jobb a
fényképezõgépünket biztonságban tudni a táskánk mélyén, mint aztán sajnálkozni
hogy elkobozták), Burkina Faso (az egykori Felsõ-Volta), Kamerun, Csád,
Egyenlítõi Guinea és Szomália.

Legyünk tekintettel az emberek magánéletére. Sok, afrikai nem szereti, ha
fényképet készítenek róla, különösen a törzsi népek. Mások egy kis "díjat"
kérnek, mielõtt hagyják magukat lefényképezni. Mielõtt ezen felháborodnánk,
gondoljunk arra, hogy ez az õ országuk, és az emberek rendkívül szegények.

AZ AUTÓSTOP Afrikában bevett formája a közlekedésnek (néha pénzt is kell
fizetni érte), de ne feledjük: a felfelé tartott hüvelykujj néhány afrikai
országban trágárságot jelent.

SZOKÁSOK ÉS VALLÁS

Az egyes afrikai országokban az utazónak a következõ
szokásokra és hiedelmekre kell tekintettel lennie:

ALGÉRIA: Az ország déli része igencsak konzervatív. A nõket személyes
tulajdonnak tekintik, és minden 12 éven felüli nõt, akinek az arca nincs
lefátyolozva vagy nincs otthon bezárva, szajhának tartanak, vagy pedig
szexuálisan a legkevésbé elérhetõnek (ez a vélekedés az egész arab világban
elterjedt).

ANGOLA: Az ország északkeleti részébe, Lunda Norte tartományba külföldiek nem
léphetnek be.

BOTSWANA: Ne húzzunk ujjat a Botswanai Védelmi Erõkkel (a helyi hadsereg),
könnyen letartóztathatnak, ha valamilyen katonai objektum közelébe
merészkedünk. Az országban nagy udvariatlanságnak számít, ha nem üdvözöljük az
embert, akivel összetalálkoztunk.

BURKINA FASO (Felsõ-Volta): Készüljünk fel az úttorlaszokra és a kocsisorra az
ellenõrzõ pontoknál (valamint a ránk szegezett géppisztolyokra). NE SEGÍTSÜNK a
helyieken, akiket a rendõrtisztek "rendetlenség" és "tiszteletlenség" címén
szemünk láttán vernek. Ha így teszünk, mi is ugyanilyen "oktatásban"
részesülhetünk. Legyünk udvariasak és engedelmesek.

KONGÓ: Ne beszéljünk politikáról ismeretlenekkel! A kormány a nagyobb
településeken titkosrendõröket alkalmaz a "felforgatás" megakadályozására.

GABON: Mindig legyen nálunk minden okmány: a gaboni rendõrség imád "szórakozni"
a külföldiekkel, különösen a fehérekkel. Ha meglátnak, amint épp egy katonai
objektumot kapunk lencsevégre, búcsút inthetünk a fényképezõgépünknek.

KENYA: A jelentõs turizmus miatt Nairobi, a fõváros tele van tolvajokkal és
szélhámosokkal. Legyünk nagyon éberek!

LÍBIA: Legyünk óvatosak a fényképezõgéppel, a líbiaiak - döntõen a kormány
ellenõrzése alatt tartott médiák rémtörténeteinek hatására - nagyon gyanakvóak.

MALAWI: A nõknek tilos olyan nadrágot vagy szoknyát viselniük, mely nem takarja
el a térdet. A trapéznadrágot vagy (megfelelõen hosszú zokni nélkül) sortot
viselõ vagy hosszú hajú férfiaknak nem engedik a belépést.

NAMÍBIA: Kerüljük az elnök swakopmundi nyári rezidenciáját, amikor ott
tartózkodik. Az õrség nagyon könnyen fegyvert ránt. A sperrgebeiti
gyémántlelõhely tiltott zóna. A felfegyverzett biztonsági õrség elõbb lõ, és
csak aztán kérdez.

NIGÉRIA: Lagosban, a fõvárosban súlyos probléma a bûnözés. Közterületen tilos a
dohányzás, a kábítószer-kereskedõkre pedig halálbüntetés vár.

SIERRA LEONE: A hagyományos kézfogás: jobb kar a bal kézbe, amely megszorítja a
jobb csuklót vagy alkart.

DÉL-AFRIKA: Fehéreknek nem célszerû a külvárosokban sétálni, különösen
sötétedés után. A szexuális szabadosság igen elterjedt minden népcsoportnál.

SZUDÁN: Ebbe az országba ne vigyünk rádiót, értékes fényképezõgépet,
filmfelvevõt, elemeket, külföldi újságokat és magazinokat, mert ellopják vagy
elkobozzák. A muzulmán törvények szerint az alkoholfogyasztás tilos. Ha szeszes
italt találnak az embernél, pénzbírságra ítélhetik és megkorbácsolhatják.

ZAIRE: Az ország kollektív üldözési mániában szenved, mindenkiben kémet
gyanítanak, úgyhogy nagyon vigyázzunk rá, hogyan viselkedünk! Mbujimayi és
Csikapa városoktól, a két gyémántlelõhelytõl tartsuk távol magunkat, a
környékükön talált utazókat a hatóságok gyémántcsempészeknek tekintik.

ZAMBIA: Ha a katonasággal vagy a hivatalos szervekkel kapcsolatos bármilyen
dologról fényképeket készítünk, azt fogják hinni, hogy dél-afrikai kémek
vagyunk! Legjobb, ha visszafogottak maradunk. Ne mutassuk magunkat gazdagnak,
és sötétedés után már lehetõleg ne hagyjuk el a szállodát.

ZIMBABWE: A katasztrofális gazdasági helyzet és a szegénység miatt a lopás és
az utcai erõszak egyre inkább elharapódzik az egész országban, különösen
Hararéban és Bulawayóban.

KÖZEL-KELET

FÉNYKÉPEZÉS. A Közel-Keletre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint Afrikára:
ne fényképezzünk semmit, ami a legcsekélyebb mértékben is összefüggésbe hozható
a katonasággal. Ne feledjük: kevés hivatalos személy örül annak, ha
felvételeket készítünk a szegénységrõl, s ezzel rossz hírét keltjük az
országának külföldön.

NÕKRE VONATKOZÓ UTAZÁSI SZABÁLYOK. Néhány közel-keleti ország konzervativizmusa
miatt az egyedül utazó nõket sok veszély fenyegeti. A zaklatás elkerülésére
ajánlatos jobb hotelekben megszállni. Ne flörtöljünk ismeretlenekkel, és ne
teremtsünk velük szemkontaktust! Öltözködjünk konzervatívan (karunk, lábunk s
néha a fej is legyen takarva, s ne viseljünk testhez simuló ruhát), ne utazzunk
a taxik elsõ ülésén. Mielõtt elutazunk egy ilyen különleges országba,
tanulmányozzuk át a nõkre vonatkozó törvényeket.

RAMADÁN. E hónapban a muzulmánok napkeltétõl napnyugtáig böjtöt tartanak.
Vallásától függetlenül mindenkitõl elvárják, hogy - legalábbis nyilvános helyen
- ezt tartsa is be. E törvény megszegõi súlyos büntetésre számíthatnak,
különösen Szaúd-Arábiában. Okuljunk a példákból! S még valami: ha iszlám
országban járunk, figyeljünk oda az ünnepekre és a szent napokra, különösen,
amikor utazást vagy vásárlást tervezünk.

SZOKÁSOK ÉS VALLÁS. Általános szabály: mindig álljunk fel, amikor valaki belép
a helyiségbe. Ha mi lépünk be egy szobába, fogjunk kezet mindenkivel, úgy, hogy
minden egyes kézfogás után tegyük a jobb tenyerünket a szívünkhöz. Ne
kezdeményezzünk kézfogást arab nõvel, csak akkor nyújtsunk neki kezet, ha ezt õ
kezdeményezi. Ha két férfi találkozik, illendõ egymás családja felõl
érdeklõdni, de A MÁSIK FELESÉGEI FELÕL NEM! Ha hellyel kínálnak, úgy üljünk le,
hogy a cipõ talpa ne mutasson senki felé, ez rendkívül udvariatlan. Szintén
udvariatlanságnak számít a kávé vagy a tea elutasítása üzleti megbeszélés és
egyéb társadalmi érintkezési formák alkalmával.

S még egy dolog: ha nyugatiak vagyunk, soha ne öltsünk magunkra hagyományos
arab ruhákat, a helyiek azt fogják hinni, gúnyt ûzünk belõlük. Ha meg akarunk
látogatni egy mecsetet (már ha megengedik), öltözködjünk konzervatívan, legyünk
udvariasak és vegyük le a cipõt.

BAHREIN: Csakúgy, mint a legtöbb közel-keleti országban, itt se készítsünk
felvételeket arab nõkrõl!

KUWAIT: A II. Öböl-háborúban lefektetett aknák felszedéséig a sivatagi séta
rendkívül kockázatos, - és a tengerparti fürdõzés is (szintén az aknák miatt).
Ne kiránduljunk északra, közel az iraki határhoz: az országhatár nincs jelölve,
és könnyen iraki területre tévedhetünk. Márpedig akkor letartóztatnak, és
kémkedés vádjával valószínûleg bíróság elé állítanak Bagdadban.

OMÁN: A helyi társadalom rendkívül érzékeny a biztonságra. Fényképezéskor
legyünk nagyon körültekintõek!

SZAUD-ARÁBIA: Az arab országok közül itt vannak a legszigorúbb szabályok. A
nõknek tilos vezetni, buszon és vonaton pedig csak férjük vagy valamely
férfirokonuk kíséretében utazhatnak. Az alkoholfogyasztás tilos. Ne próbáljunk
szeszes italt bevinni az országba, mert bebörtönözhetnek, sõt akár meg is
korbácsolhatnak érte. Kerüljük a Matawwát (vallási rendõrség), nagyon komolyan
veszik a munkájukat!

TÖRÖKORSZÁG: Az egykori Szovjetunióval határos zónában és a kurdok lakta
övezetekben (ahol gyakoriak a zavargások) szigorított rendszabályok vannak
érvényben. Engedély nélkül ne tegyük be a lábunkat ezekre a területekre!

ÁZSIA

TANÁCSOK NÕI UTAZÓKNAK. Hogy ne vonjuk magunkra a férfiak figyelmét,
hallgassunk walkmant, és tegyünk fel napszemüveget, bár néhány országban ezt
egy nõnél a laza erkölcs jelének tekintik. Viszont ezzel elejét vehetjük a
szemkontaktusnak ismeretlen férfiakkal. "Fõszabály": egy nõ Ázsiában soha ne
utazzon egyedül. A ruha legyen bõ szabású (ez melegben egyébként is jobb), és
húzunk az ujjunkra jegygyûrût, mert így elkerülhetjük a férfiak
kellemetlenkedését.

SZOKÁSOK ÉS VALLÁS. Ázsiában ritkán használnak evõeszközt, ezért étkezés elõtt
és után a kézmosás szükségszerû. Evésre és közben különbözõ dolgok átnyújtására
csak a jobb kezet használják, a bal kezet tisztátalannak tartják (sok ázsiai a
mai napig a bal kezét használja WC-papír helyett). Szokjunk hozzá, hogy mindig
a jobb kezünket használjuk!

Mielõtt belépünk egy templomba vagy szentélybe, vegyük le a lábbelinket, s
ugyanez vonatkozik a magánházakra is. Bizonyos templomokba való belépéskor még
a lábunkat is meg kell mosnunk! Ha szikh templomot vagy muzulmán mecsetet
keresünk fel, takarjuk el karunkat, lábunkat, fejünket. Nõk és buddhista
szerzetesek között mindenféle testi érintkezés tilos, ezért ha egy nõ adni
kíván egy szerzetesnek valami tárgyat, helyezze a földre.

A párok legyenek sokkal "visszafogottabbak", mint a nyugati országokban.
Közterületen ne sétáljunk kézen fogva, és ne csókolózzunk. Néhány ázsiai
kultúrában a fej megérintését a támadás jelének tekintik.

Az ázsiaiak általában mindent megtesznek, hogy udvariasak legyenek, és nehogy
véletlenül megbántsák az embert, épp ezért elõfordulhat, hogy kérdéseinkre
meglehetõsen homályos választ adnak. Egy ázsiainál ez nem azt jelenti, hogy
félre akar vezetni bennünket, egész egyszerûen megpróbál udvarias maradni, és
nem akar rossz híreket mondani. Ha pontosabb információt akarunk, ne eldöntendõ
kérdést tegyünk fel, hanem kiegészítendõt, s így próbáljuk meg szólásra bírni.

IRÁN: A sztereotípiákkal ellentétben nem húzzák fel a nyugatiakat a legelsõ
lámpavasra. De az a hír járja, hogy a nyugatellenes propaganda - különösen az
Egyesült Államok ellen irányuló - azért megtette hatását, úgyhogy legyünk
óvatosak! Karunk és lábunk ne maradjon fedetlen, a nõk pedig viseljenek
csadort!

AFGANISZTÁN: Ezt a háború sújtotta országot kerüljük el! Sem beutazási, sem
átutazási vízumot nem kaphatunk, de ha mégis eljutunk Afganisztánba, a nagyobb
településeken kijárási tilalom van érvényben, a szállodák és az éttermek be
vannak zárva, a közlekedés pedig erõsen korlátozott. A mudzsahedek és az
oroszok közötti háború miatt a vidék tele van aknákkal!

PAKISZTÁN: Nagyon fontos a megfelelõ öltözködés, különösen a nõk számára!
Tanácsos a hagyományos shalwar komeez (buggyos nadrág és hosszú ing vagy ruha)
viselete. Amikor egy törzs tagjait fényképezzük, legyünk nagyon
elõvigyázatosak, különösen a feleségekkel! Rendkívül sok probléma adódhat
miattuk a férjeikkel!

INDIA: Sok problémát okoz az országban a tolvajlás és a rablás. Az országban
egyre több külföldit kábítanak el, hogy aztán kirabolják.

BANGLADES: Szaúd-Arábia után itt veszik legkomolyabban a ramadánt. Ne
háborítsuk fel a helyieket az öltözködésünkkel, és ne "villantsuk" feléjük a
talpunkat.

TÁVOL-KELET

FÉNYKÉPEZÉS. A szabályok ugyanazok, mint Afrikánál (lásd fentebb).

MEGJELENÉS. Nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy a távol-keleti tisztviselõk
utálják a hippiket és a "furcsa" kinézetû egyéneket. Különösen a szíjat,
rövidnadrágot, farmert vagy pólót viselõket. Ha elegánsan öltözködünk, sokkal
kevesebb problémánk adódik majd velük (de azért ezt se vigyük túlzásba, mert
könnyen magunkra vonhatjuk a szélhámosok, tolvajok és zsebesek figyelmét).

SZOKÁSOK ÉS VALLÁSOK. A Távol-Keleten utazgatónak a következõkre kell
odafigyelnie:

BURMA (Myanmar): Az Arany Háromszög és a kínai határ tiltott terület.

KAMBODZSA: A kormány által felügyelt területet ne hagyjuk el! Ne közelítsünk és
ne érjünk hozzá semmiféle rakétához, tüzérségi lövedékhez, aknához és egyéb
harcászati eszközhöz, lehet, hogy csak nemrég telepítették!

KÍNA: Igen gyakori a tolvajlás.

LAOSZ: Az ország északnyugati részén heroingyártás és -csempészet folyik, ezért
ezt a területet kerüljük el!

THAIFÖLD: Ne kritizáljuk a thai királyi családot, könnyen a börtönben
találhatjuk magunkat. A burmai és kambodzsai határ melletti övezetet kerüljük!

VIETNAM: Ne térjünk le az ismert utakról és ösvényekrõl, aknára vagy más
pusztító hadászati eszközre léphetünk, mely még a vietnami háború öröksége. Az
erõszak mindennapos jelenség. Az alacsony külföldiekbe, különösen a nõkbe,
gyakran belekötnek.

KÖZÉP- ÉS DÉL-AMERIKA

FÉNYKÉPEZÉS. Meggondolatlanság a hadsereggel kapcsolatos dolgokat lencsevégre
kapni. Közép- és Dél-Amerikára ugyanazok a tanácsok vonatkoznak, mint Afrikára
és a Közel-Keletre.

Megjelenés. Közép- és Dél-Amerikában, ahol rengeteg a katonai puccs és sok
helyen elnyomó rezsim uralkodik, sok ember gyûlöli és féli a hadsereget. Így
nem túl szerencsés, ha véletlenül azonosítanak velük, csak mert az otthoni
militaryshopban vásárolt katonai ruházatunkat hordjuk.

Öltözködjünk szerényen, hogy ne vonjuk magunkra a figyelmet. Ne viseljünk drága
ékszereket, és ne lássanak nálunk értékes fényképezõgépet. Ne feledjük: a nehéz
gazdasági helyzet miatt igen gyakoriak a vagyon elleni bûncselekmények.

Személyazonosság. Az igazolványokat, papírokat mindig hordjuk magunknál!
Utazásaink során a rendõrség és a katonaság számtalanszor ellenõriz majd.
Legyünk velük türelmesek, leggyakrabban azért teszik, hogy elejét vegyék a
terrorcselekményeknek és a kábítószerrel összefüggõ erõszaknak, vagyis a mi
érdekünkben "zaklatnak".

A VILÁG TÛZFÉSZKEI

Az alábbiakban nincs arra lehetõség, hogy részletesen ismertessük a
nagyvilágban hajló konfliktusokat. Ezeket a helyeket - ha csak lehet - tanácsos
elkerülni, mert az ember börtönbüntetéssel, súlyos sebesüléssel vagy akár a
halállal is szembenézhet. Felejtsünk el mindenféle legendát és mesét a háborús
övezetekbe tett kalandokról. A háborúban emberek halnak meg, s ez velünk is
megtörténhet!

AFRIKA

ALGÉRIA: a külföldieket megtámadják az iszlám fundamentalisták.

ANGOLA: az országban polgárháború dúlt egészen 1991-ig, amikor nagy nehezen
sikerült tetõ alá hozni egy fegyverszünetet, ám ennek nem sikerült érvényt
szerezni. Az életszínvonal alacsony, a közbiztonság rossz. KERÜLENDÕ!

BURUNDI: az ország északi részén törzsek közötti villongások vannak.

CSÁD: a Föld egyik legszegényebb országa. Konfliktusok a muzulmán észak,
valamint a keresztény és animista dél között. Fõ veszélyzónák: a kameruni, a
líbiai és a szudáni határ menti övezetek. KERÜLENDÕ!

LIBÉRIA: az országban törzsek közötti háború zajlik, teljes az anarchia, és
semmi kilátás a javulásra. KERÜLENDÕ!

MAROKKÓ: a Nyugat-Szaharában még mindig gyakoriak az összetûzések a kormányerõk
és a gerillák között.

MOZAMBIK: a kormány és a gerillák közti harcoknak feltehetõen vége, de még
mindig nagy a feszültség az egész országban.

SZOMÁLIA: az 1988-ban kitört polgárháború óta az ország összeomlott. Az ENSZ
beavatkozása ellenére egyedül a fegyverek uralkodnak. KERÜLENDÕ!

DÉL-AFRIKA: virágzik a bûnözés, és nagyon magas a gyilkosságok száma, különösen
a külvárosokban. Ha fehér emberek vagyunk, jobb ha a külvárosokat elkerüljük.

SZUDÁN: a muzulmán észak (a kormány) és a túlnyomórészt keresztény dél (a
lázadók) közt harcok dúlnak. Délen az utazás igen veszélyes.

UGANDA: annak ellenére, hogy a kormánycsapatok és a lázadók között megszûnt az
ellenségeskedés, a hadsereg még mindig követ el túlkapásokat, és az országban
sok felfegyverzett banditacsoport kóborol. KERÜLENDÕ!

KÖZEL-KELET

LIBANON: a statisztikák magukért beszélnek: egy országban, ahol még 3 millióan
sem laknak, több mint százezer ember harcol különbözõ terroristacsoportok és
külföldi hadseregek "kötelékében". A nyugatiakra több veszély leselkedik:
halál, gyermekrablás, sebesülés. KERÜLENDÕ!

IRAK: az országban Szaddam Husszein gyakorol kemény diktatúrát. Az 1991-es
Öböl-háború óta a nyugatellenesség rendkívül erõs. KERÜLENDÕ!

IZRAEL: kerüljük a gázai övezetet és a Jordán nyugati partját, ahol a zsidó
telepesek és a palesztin hatóságok között mindennaposak az összetûzések.

ÁZSIA

AFGANISZTÁN: a fanatikus iszlám tálibok uralják. KERÜLENDÕ!

BANGLADES: az ország keleti részén, a Burmai hegységben gerillaharc folyik a
kormányzat megdöntésére.

INDIA: erõs gerillamozgalom Manipur, Nagaland (Asszam és Burma között), Nyugat-
Bengál, Pandzsáb és Kasmír államokban.

TÁVOL-KELET

BURMA: az országban a lázadó csoportok számát 28-ra teszik. Kerülendõ a
thaiföldi, az indiai és a kínai határszakasz. Az ország katonai ellenõrzés
alatt áll, de a helyzet robbanásig feszült, a polgárháború bármelyik percben
kitörhet.

KAMBODZSA: bár a polgárháborúnak vége, a nyomor félelmetes. Az országban még
mindig fegyveres banditák garázdálkodnak, és rengeteg a fel nem robbant akna és
egyéb robbanóeszköz.

KÖZÉP- ÉS DÉL-AMERIKA

BOLÍVIA: jelentõs kokaintermelõ ország. A gyártás központja a chaparei körzet,
a Cochabamba-Santa Cruz fõútról ne nagyon térjünk le, az út mentén elterülõ
vidék drogbárók ellenõrzése alatt áll!

BRAZÍLIA: a bûnözés és az erõszak - különösen a nagyobb településeken - nagyon
elharapózott. Semmi olyat ne hordjunk, ami gazdagságot sugall.

KOLUMBIA: súlyos probléma a lopás, fõleg Bogotában és Cartagenában. A
gyermekrablás mindennapos, s gyakran követik el külföldiek sérelmére. Ne
öltözködjünk feltûnõen! Aki valamilyen módon beleártja magát a drogüzletbe nagy
valószínûséggel golyót kap a fejébe. A venezuelai határ és a Riohacha város
közötti országutat kerüljük el!

EL SALVADOR: a kormányerõk és a gerillák közötti kisebb csatározások az ország
egész területén folytatódnak.

NICARAGUA: a szandinisták és a kontrák között bármikor kitörhetnek a harcok.

PERU: az ország területének jelentõs része szélsõbalos gerillák ellenõrzése
alatt áll. A Huallag folyó völgyének felsõ része nem külföldieknek való hely,
és az északon fekvõ Cajamarcától dél felé, Abancay-ig húzódó terület sem.
Ezektõl a veszélyes zónáktól tartsuk magunkat távol, az éjszakai utazásokat
pedig mellõzzük!

EURÓPA

ÖRMÉNYORSZÁG: etnikai feszültség örmények és azeriek között.

AZERBAJDZSÁN: lásd Örményország.

GRÚZIA: etnikai villongás grúzok és abházok között.

JUGOSZLÁVIA: az eredeti államalakulat súlyos etnikai harcok után részekre
bomlott. Koszovóban tartani kell a szerb fegyveres szabadcsapatoktól. NATO-
tagországok állampolgárainak különösen veszélyes. KERÜLENDÕ!

HOGYAN KERÜLJÜNK KI A KRITIKUS HELYZETEKBÕL?

A túlélõnek tudnia kell, hogyan kerüljön ki veszélyes helyzetekbõl.
Természetesen mindent el kell követni, hogy elkerülje ezeket a szituációkat, és
egyáltalán ne kerüljön szorult helyzetbe. Sok kellemetlenséget spórolhatunk
meg, ha eleve nem is megyünk olyan országba, ahol az erõszak bevett módja az
ügyek intézésének vagy polgárháborús viszonyok uralkodnak. Elejét vehetjük a
támadásoknak, ha egy rossz környéken nem járkálunk éjszaka egyedül. Ha pedig
nem veszünk fel gazdagságra utaló ruhadarabokat és ékszereket, elkerülhetjük,
hogy egy harmadik világbeli szegény országban fényes nappal kiraboljanak. Ha
egy kicsit elõre gondolkodunk, sok kellemetlenségnek elejét vehetjük.

HOGYAN KERÜLJÜNK KI A SZORULT HELYZETBÕL KÜLFÖLDÖN? Amikor hivatalnokkal,
rendõrrel vagy katonával beszélünk, õrizzük meg nyugalmunkat, és legyünk mindig
udvariasak. Ha elveszítjük a türelmünket, és elkezdünk kiabálni, csak rontunk a
helyzeten. A harmadik világban a katonák és rendõrök nagy részének
iskolázottsága hagy némi kívánnivalót maga után, és a toleranciaszintjük enyhén
szólva alacsony. Ha letartóztatnak, kérjük meg õket, hogy értesítsék a konzult.
Maradjunk csendben, ne nyugtalankodjunk, és kérjük, hogy találkozhassunk
valamilyen magasabb beosztású, angolul is beszélõ tiszttel.

Ha a balszerencsénk olyan országba vetett, ahol az erõszak fellángolt, kövessük
az alábbi szabályokat:

# Ne menjünk ki az utcára!
# Tartsuk távol magunkat azoktól a helyektõl, melyek stratégiai szempontból
fontosak lehetnek (rádió- és tévéadók, repülõterek)!
# Maradjunk a szállodában!
# Ha tudunk, csatlakozzunk egy csoporthoz, és maradjunk velük!
# Soha ne szegjük meg a kijárási tilalmat!

HOGYAN KERÜLHETJÜK EL A SZEMÉLYÜNK ELLEN IRÁNYULÓ TÁMADÁSOKAT - A SAS tippjei

A SAS katonái kiválóan ki vannak képezve a kézitusára, de azt is megtanítják
nekik, hogyan kerülhetik el a veszélyes szituációkat, ha éppen titkos
küldetésben járnak.

# Sötétedés után ne rövidítsük le az utat elhagyatott területeken, aluljárókon,
parkolókon keresztül és csatornák mentén!
# Ne hordjunk drága ruhadarabokat és ékszereket!
# Kerüljük a szemkontaktust ismeretlenekkel, de azért próbáljuk meg kipuhatolni
szándékaikat!
# Ne mutassunk idegességet, emelt fejjel, magabiztosan viselkedjünk (akkor is,
ha nem vagyunk azok)!
# A felénk közeledõt ne engedjük kartávolságon belülre!
# Ha úgy látjuk, hogy egy csoport felénk tart, inkább menjünk át az úton!

ÉS MI A TEENDÕ OTTHON? A támadás ellen a legfõbb fegyverünk a józan ész. Soha
ne menjünk el este sehová, ha nem tudjuk, hogy jövünk majd haza; ne rövidítsük
le az utat elhagyatott területeken vagy gyéren megvilágított átjárón keresztül;
ne tegyük közszemlére ékszereinket, táskánkat vagy értékesebb ruházati
cikkeinket.

A fizikai támadások legtöbbször az egyedül levõ embereket érik, mégpedig
hátulról. Leggyakoribbak nyáron, az esti órák és pirkadat között, amikor a
mulatók és a night clubok épp csak bezártak, és a vendég nemrég fizetett
(megmaradt pénze pedig nála van).

UTAZÁS TÖMEGKÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKÖN. A tömegközlekedési eszközök - különösen
este - veszélyesek lehetnek. De csakúgy, mint minden kockázatos helyzetben,
buszon, vonaton, metrón történõ utazáskor is gondolkodjunk józanul! Ha metrón
utazunk, olyan kocsiba szálljunk, ahol sokan tartózkodnak, s ha valamitõl
megrémültünk, inkább szálljunk ki a következõ állomáson, és várjuk meg a
következõt, vagy szálljunk át buszra. Amikor vonatra várunk, a peron
legforgalmasabb részén álldogáljunk, ne legyünk könnyû célpont. Ha este nem
érezzük biztonságban magunkat a tömegközlekedési eszközökön, inkább fogjunk egy
taxit! Puszta takarékosságból ne tegyük ki magunkat veszélynek! Ha megtámadnak,
valószínûleg nincs más lehetõségünk, mint hogy védjük magunkat, amennyire csak
tudjuk (sajnos, az utazóközönségre nemigen számíthatunk).

Ha viszont egy idegen kitépi a táskát a kezünkbõl, ne ellenkezzünk
automatikusan. Lehet, hogy ezzel rontunk a helyzetünkön, mert csak még
erõszakosabbá tesszük a támadót. A rablónál kés vagy lõfegyver is lehet, ne
kényszerítsük rá, hogy használja! TEGYÜK FEL MAGUNKNAK A KÉRDÉST. MI ÉR TÖBBET?
ÉRTÉKTÁRGYAINK. VAGY AZ ÉLETÜNK?

TANÁCSOK A NEW YORK-I METRÓ UTAZÓKÖZÖNSÉGE SZÁMÁRA - A New York-i rendõség
tippjei

New York a világ egyik legerõszakosabb városa, s nagyon sok támadás a
tömegközlekedési eszközököntörténik. Hogy elkerüljük ezeket, kövessük a New
York-i rendõrség tanácsait.

# Ne nézzünk olyan ember szemébe, aki bajkeverõnek tûnik!
# Legyünk éberek! Olvasás és walkmanhallgatás közben is figyeljünk oda, mi
történik körülöttünk!
# Ha állunk, figyeljünk oda, hogy ne kerülhessenek a hátunk mögé!
# Ha szükséges a meneküléshez, nyugodtan használjuk a metrókocsik közti
ajtókat!
# Ha a metrókocsi kiürült, menjünk át oda, ahol még sokan vannak!

Peter Darman: The SAS Survival Handbook címû könyvébõl
(Brown Packaging Books Ltd, 1994)
Magyarul megjelent: Túlélés kézikönyv címmel 26-36. o.
(Hajja & Fiai, Debrecen, é.n.)
Fordította: Moczok Péter