Amikor az éjszakák hosszúak (márpedig nagyon hosszúak tudnak lenni), akkor sokkal több mindent lehet csinálni, mint leülni a szobában egy vodka mellé. Síelhetünk, vagy szaunázhatunk. A nyári évszakban a partmenti területek, ideértve az Aland-szigetet és a Turku-félszigetet is, a vitorlázók és a horgászok paradicsomává válik. A belsõ vidékek Európa legnagyobb érintetlen vidékének értékeivel turisták ezreit vonzzák minden évben. A délen fekvõ fõváros, Helsinki több, mint 30 galériával, illetve múzeummal dicsekedhet, míg az északi területek a Télapóval való találkozással kecsegtetnek. 
Környezet, éghajlat:
337.000 km2-es területével Európa hetedik legnagyobb országa. Svédország és Oroszország között terül el. Utóbbival 1.269 km hosszú határvonalat oszt meg. Norvégiával a sarkvidéken 716 km hosszú a közös határvonal, Svédországgal pedig északnyugaton 586 km. Déli részét a Finn-öböl választja el Észtországtól. Finnország területének kétharmadát borítja erdõ, egyharmada sarkvidéki terület. A jégkorszak után kialakult tavak jelentik fõ jellegzetességét, és ha hozzá számoljuk a lápos és mocsaras területeket a tavakhoz, akkor elmondhatjuk, hogy az ország mintegy 10%-át víz borítja. Az ország legmagasabb pontja a Halti, 1328 m magasan emelkedik a tengerszint fölé.
Május és szeptember között növényzete rendkívül gazdag és változatos. Július végére néhány alacsony fekvésû völgy dzsungelhez hasonlítható. Az erdõket fõként fenyvesek, lucfenyõk és nyírfák alkotják. A lombhullató erdõk közül a nyír a legjellemzõbb és itt a legváltozatosabb az élõvilág. A barnamedve az ország legnagyobb emlõs állata, más itt élõ emlõsök: a jávorszarvas, a róka, a hiúz, a lemming és a sün. Az ország északi része bõvelkedik rénszarvasokban is és a hódok is elterjedtek. Több, mint 300 madárfaj él itt. Az országban nagyon alacsony is lehet a hõmérséklet. Délen januárban és februárban elérheti a -15°C-ot, míg északon gyakori a -30°C is, s ekkor a nap nagy részében a sötétség uralkodik. Nyaranta a hõmérséklet északon 15°C, délen pedig 20°C körül alakul, bár néha a 30°C-ot is elérheti.
Turku volt Finnország elsõ fõvárosa. Az évszázadok során néhányszor tûzvész pusztította el, de a legnagyobb csapás akkor érte, amikor 1812-ben helyette Helsinki lett a fõváros. Ennek a középkori városnak az egyetlen XVIII. századból épen maradt része a Luostarinmäki. Az északabbra található Turku Katedrális a finn Evangélikus Egyház nemzeti szentélye. A XIII. századi épületben múzeum is mûködik, amely minden nap várja az idelátogatókat. Az 1280-ban alapított Turku Vár az ország legjelentõsebb történelmi épülete. Múzeumot rendeztek be benne, amelyben minden szoba egy másik évtizedet, vagy évszázadot idéz.
Fontos tudnivalók:
Idõzóna: GMT+2
Népcsoportok: finn (93%), svéd (6%), lapp
Közigazgatási beosztás: 6 tartomány
Országhívószám: 358
Autójelzés: FIN
Elektromosság: 220 V, 50 Hz
Hivatalos nyelv: finn és svéd
Beszélt idegen nyelvek: finn, svéd, lapp és orosz
Vallások: evangélikus (88%), görög oprtodox (1%), nem vallásos (9%), egyéb (1%)
Hivatalos pénz: 1 Euro= 100 cent
Magyarország helyi képviselete:
Helsinki Nagykövetség
Cím: Kuusisaarenkuja 6. 00340 Helsinki
Elõhívó: (358)(9)
Telefon: 48-41-44
Ügyelet (15.30 - 07.00 között): 48-40-07
Fax: 48-04-97
Magyarországi képviselet:
Budapest Nagykövetség
Cím: 1118 Budapest, Kelenhegyi út 16/A
Telefon: 279-25-00
Fax: 385-0843
A cikkhez további képek is tartoznak! Klikk ide <<<