2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Fertõ (Neusiedlersee) kultúrtáj

Fertõ (Neusiedlersee) kultúrtáj
A Fertõ-tó Ausztria és Magyarország területén található, így a két ország közös felterjesztése alapján került fel a Világörökségi Listára. A tó a Fertõ-Hanság Nemzeti Park része, 1979-ben az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánította, és Európa nemzetközi jelentõségû vadvizeként tartják számon. A számos ritka, csakis itt élõ növény és a kétszáznál is több fészkelõ, vonuló madárfaj védelme érdekében a Nemzeti Park egyes részei csak engedéllyel és kísérõvel látogathatók. A Fertõ vízi telepe nyáron népszerû, strand; lehet itt fürdeni, szörfözni, csónakázni és vitorlázni. A tó körül kerékpárút épült.
bohócdoktor vizit szja 1%

A Fertõ az eurázsiai sztyepp tavak legnyugatibb képviselõje, s egyben Európa legnagyobb szikes (alkaline) tava. A víz sekély, a vízmélység állandóan változik, de átlagosan az egy métert sem éri el. Többször is kiszáradt már a tó, legutóbb 1867-1871 között. Elsõsorban a talajvíz és csapadékvíz táplálja, továbbá két patak folyik belé. Természetes lefolyása nincs, vizét a Hanság-fõcsatorna vezeti el.

A tó környéke 8000 éve különbözõ kultúrák találkozópontja. A régészeti feltárások során az i.e. VI. századból származó, emberi településre utaló eszközöket találtak. Kelták és rómaiak is éltek itt, megtalálták például egy fürdõ maradványait Marcus Aurelius (161-180) idejébõl. Már a rómaiak is bányászták az itteni mészkövet; a fertõrákosi kõfejtõ ma színházi- és operaelõadások különleges díszlete. A vidéknek a természeti értékek mellett figyelemre méltó a népi építészete. A Fertõ-tó közelében található települések - Balf, Hidegség, Fertõboz, Hegykõ- középkori eredetûek.

A környék jelentõs kastélyai a XVIII. században épültek. A fertõdi, pompás Esterházy-kastélyban több mint egy évtizedet töltött udvari zeneszerzõként Joseph Haydn. Nagycenken a Széchenyi-család egykori kastélyában Széchenyi István, a legnagyobb magyar, életmûvét bemutató kiállítás látható. A kastélytól kisvasút vezet Fertõbozra. A klasszicista Gloriettrõl páratlan kilátás nyílik a tóra. A földmûvelés, állattartás mellett hosszú múltra tekint vissza a szõlõ- és borkultúra ezen a tájon. A dombokra felkúszó szõlõültetvényekrõl zamatos vörösbor, a híres kékfrankos kerül a palackokba.

A táj állandó változását az itt élõk mindig is mondákkal, mesékkel támasztották alá, melyek elválaszthatatlanul hozzátartoznak e vidék kulturális örökségéhez.

A Fertõ-tó - Neusiedler See környéke olyan egyedülálló, természeti és földrajzi fejlõdés eredménye, melynek alakulásában nagy szerep jutott az egymást követõ népcsoportok kultúraváltásainak. A tó háromnegyede Ausztriában fekszik, a régiót azonban mégis olyan természeti egységnek tekinthetjük, amelyet nem jellemez a földrajzi megosztottság.

Az információkat köszönjük a Magyar Turizmus Rt.-nek!

A cikkhez további képek is tartoznak! Klikk ide <<<