
A tó környéke 8000 éve különbözõ kultúrák találkozópontja. A régészeti feltárások során az i.e. VI. századból származó, emberi településre utaló eszközöket találtak. Kelták és rómaiak is éltek itt, megtalálták például egy fürdõ maradványait Marcus Aurelius (161-180) idejébõl. Már a rómaiak is bányászták az itteni mészkövet; a fertõrákosi kõfejtõ ma színházi- és operaelõadások különleges díszlete. A vidéknek a természeti értékek mellett figyelemre méltó a népi építészete. A Fertõ-tó közelében található települések - Balf, Hidegség, Fertõboz, Hegykõ- középkori eredetûek.
A környék jelentõs kastélyai a XVIII. században épültek. A fertõdi, pompás Esterházy-kastélyban több mint egy évtizedet töltött udvari zeneszerzõként Joseph Haydn. Nagycenken a Széchenyi-család egykori kastélyában Széchenyi István, a legnagyobb magyar, életmûvét bemutató kiállítás látható. A kastélytól kisvasút vezet Fertõbozra. A klasszicista Gloriettrõl páratlan kilátás nyílik a tóra. A földmûvelés, állattartás mellett hosszú múltra tekint vissza a szõlõ- és borkultúra ezen a tájon. A dombokra felkúszó szõlõültetvényekrõl zamatos vörösbor, a híres kékfrankos kerül a palackokba.
A táj állandó változását az itt élõk mindig is mondákkal, mesékkel támasztották alá, melyek elválaszthatatlanul hozzátartoznak e vidék kulturális örökségéhez.
A Fertõ-tó - Neusiedler See környéke olyan egyedülálló, természeti és földrajzi fejlõdés eredménye, melynek alakulásában nagy szerep jutott az egymást követõ népcsoportok kultúraváltásainak. A tó háromnegyede Ausztriában fekszik, a régiót azonban mégis olyan természeti egységnek tekinthetjük, amelyet nem jellemez a földrajzi megosztottság.
Az információkat köszönjük a Magyar Turizmus Rt.-nek!
A cikkhez további képek is tartoznak! Klikk ide <<<