rss
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

  • Egyiptom

  • Mottó: "Egy utazás sosem hosszú, ha megtaláljuk azt amit keresünk."

    "A Nílus életadó forrás" -mondják ma is a fellahok, azaz a földmûvesek. Nekem is régi álmom volt Egyiptom földjére lépni. Utazásaim során leginkább a mítoszok, rejtélyek iránti érdeklõdés hajt, hát itt volt belõlük bõven. Bizony az út során gyakran összekeveredett a valóság a legendával.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    Egyiptom a Napisten és a Nílus ajándékaként keletkezett. Õk termékenyítették meg e földet.
    Az elsõ teával a szállásunkon kínáltak meg, amit még több tucat követett, evvel is bizonyítván az arab vendégszeretetet.

    Az esti sárgás langyos fényben úszó lüktetõ kairói Bazárban még viszonylag elviselhetõek a kofák eladási szokásai, nem úgy mint délebbre, ahol akár menet közben is üzletelnek a busz ablakain keresztül. Az alku külön tudomány, mi inkább show-nak mondanánk. Ha voltam olyan égbekiáltóan naiv és hosszasan bámultam egy amúgy nem túl érdekes árut, felkészülhettem az ilyen és ehhez hasonló folytatásra: az árus elõször egy hihetetlen magas árral rukkol ki, mire a leendõ vevõ mond egy jóval kisebbet. Az eladó jó esetben nevetve, rosszabb esetben állandó mutogatás közepette, sûrû gyalázkodással vonja kétségbe elmeállapotát. Sértõdések nélkül hallgatják a másik siránkozásait családjuk éhenhalásának közelgõ veszélyeirõl, miközben a bazáros hörögve esküszik a nem létezõ gyerekei életére, miszerint ez a portéka neki is kevesebbe van és csak azért adná bagóért el, mert megsajnálta õt. A végén csak megegyeznek, majd baráti gesztusokkal válnak el útjaik.

    Kairóban is bebizonyosodott: Egyiptom egyenlõ II. Ramszesszel. A 15 milliós város szinte minden pontján, majd az ország belsejében is rendre feltûnik a legnagyobb fáraó, szobor, hieroglifa, legenda vagy éppen templom formájában, mintha még mindig itt uralkodna felettünk.

    Estefelé a dombon trónoló Citadelláról nézve, mialatt az aranyló napkorong lassan beleolvad a szürke város felett lebegõ égbolt kékeszöld tengerébe, Kairó sziluettjét átlyuggatják az iszlám mecsetek tornyai, a minaretek. Az óváros szûk sikátorainak zavarba ejtõ homályában tág, világos bokáig érõ galabbiába burkolt, a naptól és portól barnára sült férfiak, kik a számunkra különleges szürkés pizza alakú akár tölthetõ kenyeret, a pitát árulják mindenfelé, feketébe bugyolált nõk agyagkorsóval a fejükön igyekeznek, gyerekek ösztökélik szamarukat, hogy a nyikorgó kútból gyorsabb forgatással emeljék ki a vizet. Mindent beborít a varázsos Kelet csábos illata: a buja fûszerek, a különös füstölõk, a remek vízipipák, amit oly eredeti szertartás övez. Hamisítatlan mesevilág. A város fölé magasodó Kairó-toronyba este érdemes felmászni, majd körültekinteni az apró szentjánosbogárként villódzó metropolison. A látvány elfeledteti velünk, láthatatlanná teszi azt a nyomort, ami alattunk is jár.

    Egy egyiptomi utazás szó szerinti fénypontja az esti hang és fényjáték lehet a piramisoknál illetve a karnaki templomnál. Miután angolul szól a kísérõszöveg, így azt hihetnénk, hogy nem tudjuk majd kellõ áhítattal élvezni az eseményeket, errõl azonban szó sincs. Felejthetetlen élmény, annyi bizonyos. Elõször tehát, így színesben pillantottam meg a gízai piramisokat, hisz egész nap "rejtõzködött”.

    Karnakban elõször a hatalmas oszlopok, torzó szobrok, obeliszkek, falmaradványok közt sétálva kápráztat el a fény-zene harmonikus, együttes játéka, majd a Szent-tó partján leülve várjuk a fejleményeket. A távolból lódobogást, fegyvercsörrenést hallani, amely egyre közelit, egyre félelmetesebben. A csata immár a templom melletti téren folytatódik, mígnem megérkezik az erõsítés a messzeségbõl. Elõbukkannak, mintha eddig hömpölygõ ködfátyol takarta volna eljöttüket. A romok között élet-halál harcot vívnak. Repkednek a nyilak, folyik a vér, szikráznak a pajzsok, test a testnek feszül. Egyszerre a sikolyok, a harci induló lágy muzsikává változik, az ellenség leteszi a fegyvert. Hatalmas üdvrivalgás közepette közeledik aranyozott, díszes lován a fõvezér és kísérete ünnepelni a nagy diadalt. Egyiptom tovább virágzik.

    Gízában eközben szomorú moraj hallik. A fáraó uralmának vége. Aranyszarkofágban hozzák a temetési szertartáshoz. Minden kész, hogy átléphessen a túlvilágra. Bebalzsamozott teste bebocsátásra vár Ozirisz birodalmába. A fények egyszerûen, mégis hatásosan, összhangban a látvánnyal zuhannak a szívünkbe örök emlékként. A valóságban mindezt úgy játsszák el nekünk, hogy egy lélek sincs a közönségen kívül, mégis mintha több ezren lennének, annyira élethûek a „jelenetek”, a többi pedig a fantáziánkra van bízva.

    Az ókori emberek gondolkodásmódja, életvitele fényévnyire volt mai utódaiktól, mely esetben a motivációjukat, prioritásaikat aligha érthetjük meg csupán a kulturális összehasonlítás révén. Az ókor polgárai után elmondható, a maiak igen barátságosak, érdeklõdõek, minél szegényebbek annál inkább. A legtöbben beérik azzal amijük van -bár nyújtják kezeiket baksisért- azt hiszem, ez az igazi gazdagság. Kevés igazi törvény létezik errefelé, íratlan szabályok szerint, puritánul élik mindennapjaikat, megértéssel, tiszta szívvel és lélekkel.

    Szerény szállásunkon próbáltak vacsorára európai módon készített ételt kínálni, de a továbbiakban helyi specialitásokat kértünk, amit kitörõ örömmel teljesítettek is.

    Kairó az a város, ahol csodálatos ókori, középkori templomok, szobrok, romok, ugyanakkor nyüzsgõ, már-már elviselhetetlen zaj, szürke füst közepette léteznek az emberek.

    Kairó az a város, ahol a világ leglenyûgözõbb múzeumát láthatjuk.

    Kairó az a város, ahol a luxus mellett a temetõben is élnek, nem is kevesen.

    Kairó az a város, ahol az ókori világ hét csodájának egyike(az egyetlen) ma is áll: A piramisok. Tökéletes kombinációja az egyszerûségnek, harmóniának, hatalomnak.

    A több száz, ma is látható építmény közül, kétségkívül a gízaí a legrejtélyesebb. Az egész fennsíkot szinte beborítja a titokzatosság légköre. Nem véletlen, hogy a világ számtalan pontján fellelhetõ hasonló gúla illetve különbözõ méretû, célú piramisokat építenek ma is. Tucatnyi elmélet alakult ki körülöttük: temetkezési hely, vallási objektum, csillagászati terület, villamos erõmû, vízözön elõtti létesítmény. Még földön kívüliekkel is kapcsolatban lehettek. Matematikai és csillagászati csúcsteljesítmény. A Nagy Piramis alapja 230m, magassága 147m volt, közel 2.5 millió tömbbõl áll.

    Nem éppen tudományos, de érdekességképpen otthon is készíthetnek kis piramist kartonból, mûanyagból, amiben alulról egyharmad részre egy kis faállványra tegyenek pl. egy rossz borotvapengét, állítólag pár hét múlva újra használhatóvá válik, ha a gúlát K-Ny felé, míg a pengét É-D felé tájolják. Az arányokra kell vigyázni az eredetihez képest:pl.: ha az alap 15.7cm, akkor a magasság 10cm legyen.

    Egy adalék az építésével kapcsolatos rejtélyhez: felkérték az egyik legjobb építõipari céget, nekik ma mennyi ideig tartana a Nagy Piramishoz szükséges anyagokat a lelõhelyükrõl a helyszínre szállítani, ami nagyrészt mész és homokkõbõl valamint gránitból állt. Nos, a végeredmény meglepõ, de tény: a mai korszerû technikával is mintegy 80 évig szállítaná a köveket több száz ember. Az építkezés pedig csak ezután kezdõdhetne! Tény, a gránitsziklákat mintegy nyolcszáz km-rõl, Asszuánból hurcolták ide a külszíni bányából, ahol otthagytak egy obeliszket elfektetve, miután jól látható rajta egy keskeny hosszanti repedés, ami alkalmatlanná tette a további használatát. Kiválóan megfigyelhetõek rajta a vésések, faragások kezdetleges nyomai.

    Érdekes az is, hogyan juthatott eszébe embereknek -közel azonos idõben- a gúla formájú építkezés a világ több, egymástól igen távol esõ pontjain mint Mexikó vagy Kína. Pedig a Cook-iroda akkor még álom sem volt.

    -Az idõ örök... dacolok az idõk végtelenségével.-mondja a Szfinx, amelynek keletkezési évét, célját szintén rejtély övezi, bár magyarázat akad bõven. „Fáraóvá teszlek, ha kiásol a homokból”-kérte egykoron az épp a lábainál megpihenõ Tutmózisz herceget, aki meg is fosztotta homoksírjától. Így kelt elõször „életre” az emberfejû, oroszlántestû, békésen üldögélõ óriás, aki pontosan a horizonton kelõ napba néz. Az idõ vasfoga által pusztított és megcsonkított szobor még így is fenséges és titokzatos maradt, tán az idõk végezetéig õrködik Ozirisz és fia, Hórusz a sólyomisten földje felett.

    Egy napra Alexandriát az egykori fõvárost is meglátogattuk, ahol az õsi városból, akárcsak híres könyvtárából szinte semmi sem maradt meg, mivel a mai település a régi romjaira épült. Az ókori nevezetes világítótorony, a Fárosz helyén ma erõd áll, többek között annak ledõlés utáni maradék köveibõl épülve. Kleopátrának, az ország utolsó fáraójának palotája is a tengerben végezte anno, bár manapság kutatnak utána, komoly sikerrel. Visszafelé a kairói sivatagi mûúton több helyen készítenek papiruszt, szõnek szõnyeget és elõszeretettel mutogatják az idegeneknek nem titkoltan eladási célzattal. Az eredeti papiruszsásból készül, a szemünk láttára vizezik, préselik majd szárítják, azonban banánlevélbõl jóval olcsóbb, kinézetre semmiben nem maradva el igazi társától. Szõnyegszövõ mûhelyekben láttunk tizenéves lányokat, fiúkat dolgozni, rendkívüli kézügyességgel ráadásul nem úgy tûntek, mint akik nem szívlelnék ezt.

    Az un. kartust is úton-útfélen csinálják ezüstbõl, aranyból, amire nevünket hieroglif írással rávésve, magunknál hordva, megvéd bennünket a fáraók átkától és egyéb balszerencséktõl. A kartusok eredetileg királyi vagy fõúri felirat, címer volt, régi sírokban találhatók Különféle jelek más-más betût jelentenek: oroszlán L, szem R vagy a hullám N betû.

    Gízánál még egy utolsó pillantást vetettem a piramisokra, azt hiszem örökre elkísér majd.

    A fõvárostól délre állt valamikor Memphisz az Óbirodalom fenséges és fényûzõ székhelye. Mára az élõk városa elpusztult, míg a folyó nyugati partján Szakkara a holtaké fennmaradt. Kis viskókban laknak, amelyek szalmatörekkel dúsított téglából készültek, alapanyaguk a folyó iszapja, tetejük kukoricaháncs vagy még az sem. Mit sem változtak évezredek alatt. A közelben áll több igen régi és rossz állapotú kisebb-nagyobb piramis, valamint az legrégebbi igazi nagy gúla, Dzsószer fáraó lépcsõzetes piramisa, amely több egymásra épített masztabából azaz õsi sírból alakult ki. Egyedülálló építészeti megoldás, így négyezer év távlatából.

    Asszuánig tíz órás vonatozás közben láthattuk igazán a Nílust és környékét. A folyó mellett pár száz méter zöld mûvelt terület, tetõ nélküli kis házakkal majd a sínek, ami elválasztja ezt az idillt az örökké száraz sárgásbarna végeláthatatlan sivatagtól. A felkelõ nap sápadt fakóságánál ébredezve a monoton csordogáló vonat ablakaiból láthattuk az árnyékban bambán ácsorgó szürke szomorkás szamarakat, a folyóban mosó asszonyokat, a fürdõzõ kicsiket, miközben egyre szárazabban hömpölygött a keskeny, zöld pálmaligeten túli sivatag felõl a narancssárga forróság. Fekete Afrika határán a kontúrok is élesebbek, az arcok is sötétebbek. Ámbár a núbiai családnál eltöltött szerény idõ remekül szolgálta a bennszülöttek megismerését, ahol egy teve megér legalább három feleséget, ahol a sok gyerekes családfõ leginkább a folyón hajózik jellegzetes felukkájával. Asszuánnál több szigetre is el lehet jutni ilyen felukkával -kis vitorlás-, amit egy núbiai "kapitány" navigál elmaradhatatlan öltözékében a galabbiában, ami mindenkin olyan ütött-kopott, mintha sose mosnák ki. Próbáltunk neki magyar dalokat tanítani rész sikerekkel, pedig az rozsdabarnán izzó lenyugvó nap, mint egy színpadi díszlet, megadta hozzá a romantikus alaphangot.

    Másnap a közeli „Egyiptom Gyöngyéhez” hajókáztunk, amit a térképeken Philea szigeteként jelölnek. Ezen a kicsiny szigeten Ízisz, Ozirisz feleségének templomegyüttese áll, de csak 1980-óta, miután ez a szentély is azon tizennégyek közé tartozott, amit a világ megmentett a felduzzasztott Nílus vizétõl. Eredetileg egy ötszáz méterrel távolabb esõ másik szigetre építették, ahonnan rendkívüli szakértelemmel és heroikus munkával szállították át majd állították újra össze, valahogy úgy, mint egy legót. A régi helyén mementóként máig ott állnak a munkadaruk és egyéb eszközök. Ezen a helyen is szokott lenni hang és fényjáték, de ezt sajnos nem láttam, így marad a fantázia. A szigetet teljes egészében elfoglalja a csodálatos pilonokkal ellátott templom, még varázslatosabbá téve az ókori remekmûvet.

    A már említett II. Ramszesznek Asszuántól 300 km-re a folyóparton volt egy sziklatemploma, amelyet ezer, harminc tonnás darabra szétfûrészelve vittek az eredeti helyérõl feljebb 64 méterrel a gát miatt létesült új tó elõl 1963-ban, egy betondóm alá csakúgy, mint legkedvesebb feleségének, Nefertarinak templomát. A bejáratnál ülõ négy Ramszesz szobor húsz méter magas. Évente két alkalommal a nap ragyogó sugara öt percre lágyan megvilágítja a fáraó szobrát a koromsötét templom belsejében. Sajnos nem most, pedig filmbe illõ a jelenet.

    Az út idáig, Abu Szimbelig a sivatagon át vezet, szinte teljesen egyenesen. Kis buszunkkal ezalatt a három óra alatt összesen ha három autó jött szembe, visszafelé egy sem! Menet közben többször odanyomva arcom az üvegre, bámultam a sivatagi délibábot, mely egy távoli oázist idézett, mintha kinyújtanánk érte karunkat, de az gúnyosan odébb áll. A végeláthatatlan úton a kilométer kövekrõl lassan megtanultuk a számokat, melyek csak távolról hasonlítanak az általunk ma is használt arab számokra.

    Visszatérve Luxorba az Újbirodalom fõvárosába, a hires templomnak külön érdekessége, a bejárat elõtti két obeliszk illetve az egyiknek a hûlt helye. Aki járt Párizsban, láthatta a párját a Concorde téren. Nekünk Luxor és Karnak maradt meg a nagy Thébából a többit a feledés valamint a homok borította be, bár a két település közti három kilométernyi szfinxsort elkezdték kiásni és restaurálni. Luxorban késõ délután kiülni egy erkélyre és figyelni a környék mindennapi életét háttérben a folyón horgonyzó hajókkal, a még romjaiban is fenséges templomokkal, pazar látnivaló.

    Karnakba konflissal lehet átruccanni, miután percekig tartó alkudozással megállapodunk abban az árban, melyben már az elején biztos volt mindkét fél. Elvileg a karnaki épületegyüttes nem egységes terület, hisz legalább kétezer évig alakították, építettek hozzá mindig az adott uralkodó kedve és ízlése szerint, de ez nem tûnik fel, sõt szemünk elõtt hever egész Egyiptom kultúrája. Karnakot talán felülrõl lehetne „tisztába tenni”, lent ugyanis a zegzugos utcák, romok közt sétálva, eltévedni az idõben, izgalmas gyönyörûség.
    Az ókoriak a Nílus keleti partján éltek, a nyugatin haltak. A nekropolisz is a folyó túloldalán van. Útközben majd minden rozzant kis házikó elõtt alabástrom tárgyakat faragnak rendkívüli kézügyességgel, lebilincselve az arra járókat.

    A királyok és királynõk völgyében a több ezer éves, egy kivételével teljesen kifosztott sírkamrákban a díszítések, hieroglifák olyan színekben pompáznak, mintha tegnap pingálták volna azokat. Helyi vezetõnknek ez oly természetes, mint a reggeli napfelkelte. Állítólag innen származott Ámon-Ré hercegnõ szarkofágja is -mely már addig is több apróbb szerencsétlenséget okozott- amit egy gazdag amerikai régész megvett 1912-ben a British múzeumtól majd haza kívánta szállíttatni, ám New York felé tartva a hajó elsüllyedt a lelettel együtt az óceán fenekére. A tragikus sorsú hajó neve Titanic volt. Lehet, hogy a fáraó átka?

    Amennyiben lenne egy idõgépem, amivel mindössze egy utat tehetnék a múltba, bizonyosan 1922-õt választanám, amikor H. Carterrel az élen kinyitották Tutanhamon sírkamráját, mert volt szerencsém látni a kairói múzeumban az innen elszármazott kincseket, drágakõberakásos trónust, harci szekeret, bútorokat, alabástromvázákat, ékszereket, temérdek ókori kincset, valamint a híres halotti maszkot is. Szinte magam elõtt láttam H. Cartert, midõn elõször bekukkantott a kivésett résen át a sírba majd izgatottságtól telítve szólalt meg remegõ hangon: „furcsa állatok, szobrok és arany, mindenütt arany... szinte megnémulok az ámulattól”.

    Visszafelé, Memnon 18m magas kolosszusai mellett az ember megtudja mit érezhet egy hangya az elefántcsordában. Szerencsére kõbõl vannak. Amikor egy régi földrengés megrongálta az egyik hatalmas szobrot, az alak fejénél a szél napfelkeltekor "zenélni" kezdett, létrehozva egy újabb legendát egészen a római korig, amikor is megnémult, szintén egy földrengés következtében.

    Az elsõ napokban említette valahol egy idõsebb arab vezetõ: "Tanuld meg tisztelni a régi kultúrát és Te is részévé válsz." -ezt a bölcs kijelentést talán mostanra megértettem.

    Végezetül pár napot a Vörös-tengernél tölthettünk, ahol a korallszigeteknél közelrõl, vagyis a vízbõl figyelhettük a tarka, változatos -magyar embernek egyedülálló élményt adó- halakat, tengeri herkentyûket, miközben a naptár januárt mutatott.

    A fotózáshoz a feltételek: színek, fények, árnyékok játéka, mind-mind adott volt. Itthon derült ki csak igazán az elõhíváskor.

    Aki csak a hegyeket szereti az messze kerülje el ezt a tájékot, ha viszont mégis eljut oda, ne csak Kairóba és a tengerhez menjen, mert így "kipipálhatja" ugyan az országot, de a lényegrõl lemarad örökre.

    Utolsó este a nílusi sétahajón egy hastáncosnõ produktumának társaságában eszembe ötlött a karnaki szent szkarabeuszbogár szobor, amelyet vagy tízszer kell körbejárni ahhoz, hogy csodás, hosszú életünk legyen. Az ókorban ugyanis a szkarabeusz, vagyis galacsinhajtó bogár mindig úgy tûnt az embereknek, mintha a földbõl született volna, így az szent állattá lett, ezért az ilyen amulettek jó és bõ életet lehelnek hordozójukba.

    Így én is evvel búcsúzom: A szkarabeusz legyen Önökkel és Mindannyiunkkal!

    Budapest; 2005.05.

    Szántó László fustifecske@freemail.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Csongrád megye - Kincsek a nap alatt

    Csongrád megye turisztikai vonzerejét természeti adottságai, élénk kulturális és szellemi élete, kultúrtörténeti értékei, néprajzi és gazdálkodási hagyományai, valamint a mindezeket a turisták elé táró programok adják.

    Gazdag termál- és gyógyvízkészlettel rendelkezünk, amelyre fejlõdõ egészségturisztikai kínálat épül. Szegeden az 1896-ban létesült Anna Gyógy-, Termál és Élményfürdõhöz – melynek gyógyvizét mind fürdõ-, mind ivókúraként ajánlják – egy modern, komplex rehabilitációs ellátást nyújtó Fizio- és Balneoterápiás Központ kapcsolódik, reumatológiai járóbeteg ellátással.

  • Dévaványa

    Dévaványa jellegzetes alföldi település, a Körös és a Berettyó által határolt síkságon fekszik. A város határában feltárt régészeti leletek bizonyítják, hogy a település évezredek óta lakott, elsõ írásos emlékei az 1330-as évekbõl valók.

    A Tisza és a Körösök szabályozása elõtti idõkben a település magasabban fekvõ részei nádasokkal, ingoványokkal körülvett, nehezen megközelíthetõ, jól védett lakóhelyet adtak az itt élõ embereknek. Dévaványának a török idõktõl nevezik a települést, mai területén valamikor négy helység állott: Wanya, Ecseg, Kérsziget és Varsányegyház.

  • Fûre lépni ajánlatos? - tudósítás Londonból

    Bocsánatot kért tõlem egy autós, mikor átmentem a piroson. Nem intett be, nem ordibált durván, még dühös arcot sem vágott. Nem, ez nem Magyarországon történt, hanem Londonban, Európa legnagyobb fõvárosában. Honnan eredhet ez a nyugalom? Míg nálunk a televízióban sorra készítik a leleplezõ riportokat, egyesek hogyan vágják át a külföldieket; Angliában a turistákat inkább marasztalni próbálják, és újra meg újra visszacsábítani. Ha együtt látnak a kezedben térképet és az arcodon gondterheltséget, menthetetlenül meg fogja kérdezni valaki, miben segíthet.

  • Párizs

    Eiffel-torony

    Párizs jelképe az Eiffel-torony, amit az 1889-es Világkiállításra építettek, megemlékezve a forradalom századik évfordulójára. Nevét tervezõjérõl, Gustave Eiffelrõl kapta. A vasból készült építmény 320 méteres magasságával 1930-ig a világ legmagasabb épülete volt. A város mûvészeti és irodalmi elitje sok más modern dologhoz hasonlóan ellenezte a tornyot, amit emiatt 1909-ben majdnem ledöntöttek.

  • Vonattal a nagyvilágban

    Nem a leggyorsabb közlekedési mód, és sokkal többe kerül, mint a repülõjegy, a luxusvonatok mégis reneszánszukat élik. Lássuk a legjobb exkluzív járatokat.

    A Glacier Express luxusvonat kiérdemelte a világ leglassabb expressze címet, ugyanis 8 óra alatt teszi meg a 300 km-es utat.

    A látvány és kényelem azonban kárpótol, utazás közben a svájci Alpok, St. Moritz és Zermatt panorámájában gyönyörködhetünk. A vonat 291 hídon és 91 alagúton halad át, és néha több mint 2 km-es magasságban robog.

  • Sanghaj - A Kelet Gyöngyszeme

    Vannak városok, melyek az emberiség története során egy cseppet sem veszítettek fontosságukból. Sanghaj éppen ilyen: mindig a középpontban volt.

    A Kelet varázslatos világa sok utazót csábított már Kínába. Legtöbbjük hónapokat töltött el Ázsia szívében, rizsföldek között, a mozdulatlan idõ ölelésében.

    Sanghaj a tengerre épült, mégis hatalmas területen fekszik, mégis jól körülhatárolható belvárosa van, ahová az európai embernek mindenképpen érdemes elmennie.

  • New York kerületei: Bronx (5/4. rész)

    Bronx New York városának legészakibb kerülete, amely Bronx Countyval határos. A város öt kerülete közül ez az egyetlen, amelynek nagyobb része van szárazföldön, mint szigeten.

    A United States Census Bureau 2009-ös felmérése szerint a kerület lakossága 1 457 689 volt. Ha minden kerület önálló városnak számítana, akkor Bronx volna a kilencedik legnépesebb amerikai város. A népességben az 1960-as években csökkenés mutatkozott, majd ez újra növekedésnek indult. A legmagasabb népességet 1950-ben számlálták.

  • Tiszai ártér, Algyõ

    A Tisza árterének nyárfaerdeibõl, füzeseibõl és a közeli Fehér-tóról járnak vadászgatni a szürkegémek, bíbicek, kócsagok a régi vasúti híd, meg a 47-es út szögletében kialakult, kis mesterséges tólánchoz. Száraz években gulipán és széki lile fészkel az alig egyhektáros agyagos-vizes laposban. A költés rendszerint sikeres, csak ha esõs nyarak járnak, pusztul el az "árvíztõl" fészekaljuk. Itt, a híd lábánál, tábla állítja meg az utazót: a Gyevi kócsaghoz címzett szabadidõhajóhoz invitál a jelzés, a kék alapon fehér kiskócsag.

  • Kastély a park közepén

    Európa szerte, így hazánkban is megfigyelhetõ az a tendencia, hogy a felújított kastélyok szállodaként mûködnek, és ez a tény nem meglepõ. Egy-egy kastély rehabilitációja több milliárd forintot emészt fel és nyilván a befektetõk szeretnék, ha pénzük idõvel megtérülne, erre azonban belátható idõn belül csak a kastély szállodai formában való hasznosítása nyújt lehetõséget. Azonban vannak ellenpéldák is, és most egy ilyen kastélyt szeretnék bemutatni.

  • Prága új tömegközlekedési eszköze a kishajó

    Prága - Új tömegközlekedési eszköze van a hét vége óta Prágának: a klasszikus autóbusz, a villamos és a metró mellett a cseh fõváros lakói és a turisták ezentúl hajóval is közlekedhetnek.

    A Prágát átszelõ Moldva folyón ugyanis ötre bõvült a rendszeres, menetrendszerû kishajójáratok száma, amelyek szombaton a tömegközlekedési hálózat részévé váltak, s ezentúl a hagyományos menetjegyekkel, illetve bérletekkel is igénybe vehetõek.

  • Kína 4 legszebb városa (képgaléria)

    Az utazunk.com legújabb Ázsiai cikkében megismerhetik Kína legimpozánsabb és legtrendibb 4 városát.

    A sorozatban bemutatásra kerülõ 4 város minden szempontból megfelel a modern város követelményeinek: csillogó fények, pezsgõ nappali-éjszakai élet, felhõkarcolók és elsõre tökéletesnek tûnõ infrastruktúra. Nem meglepõ, hogy Sanghaj a régóta "Kelet Párizsaként" ismert város jött ki gyõztesen. Kína turizmusa a világ turizmusában meghatározó szerepet tölt be.

  • Varsó a legromantikusabb úticél

    Kétszáz éve született a lengyelek büszkesége, a romantika korának jelentõs alakja: Fryderyk Chopin.

    Az évforduló kapcsán úton-útfélen a zeneszerzõ nyomára bukkanhatsz a városban és környékén. És közben szinte végig szól a zene. Máris közelebb kerülhetsz Chopin romantikus dallamvilágához, ha utadat ¯elazowa Wola-i szülõi házában kezded. A zeneszerzõ egy õsfákkal tarkított parkban álló udvarházban jött a világra, francia származású édesapja ugyanis házitanító volt a Skarbek grófi családnál.

  • Madagaszkár látnivalói

    Madagaszkár látnivalóiMadagaszkár látnivalói között mindenképpen szót érdemel Nossi Bé, a “parfümsziget”. Nossi Bé a turisták legnépszerűbb madagaszkári célpontja. A parfümsziget Nossi Bé Madagaszkár északnyugati partja mellett fekszik, tizenegy vulkanikus krátertóval és számtalan ültetvénnyel tarkított, amelyek csak úgy ontják magukból az ilang-ilang, a vanília, a citromfű és a pacsuli illatát. Itt él a világ legkisebb békája és kaméleonja is. Június és szeptember között pedig a búvárok kedvenc terepe, akik kristálytiszta vízben, különleges halfajokban gyönyörködhetnek.

  • Ngarin - repülõtér a világ tetején Tibetben

    A világ legmagasabban fekvõ repülõterét tervezik megépíteni Kínában: a tibeti Ngarinál létesülõ légikikötõ 4300 méter magasan lesz - jelentette az Új Kína állami hírügynökség. A több milliárdos beruházási program keretében létrejövõ reptér Tibet negyedik légikikötõje lesz, és a tartomány jobb összeköttetését szolgálja az ország többi részével. Az elõzõ, harmadik tibeti repülõteret 2006 szeptemberében adták át a tartomány délkeleti részén lévõ Nyingcsiben (Nyingchi) ...

  • Disney mesevilága

    Ugye még mindenki emlékszik arra, amikor a Magyar Televízió Dévényi Tibi bácsija a Három kívánság stábjával meglepett egy kicsiny gyermeket és repültek Párizsba, ahol a Disney parkot látogatták meg. Ajánlom mindenkinek, aki a francia fõvárosba készül, hogy ne csak az Eiffel tornyot nézzék meg, hanem ezt a csodálatos meseparkot is.

    Azt azért nem árt tudni, hogy ezen kívül még Tokio-ban találkozhatunk igazi Disney feelinges, vagyis Disney hangulatú parkkal.

  • Eger

    Az egri borok, a barokk mûemlékek, a termálfürdõ, az enyhén lankás táj és a külföldön is híres magyaros vendégszeretet vonzó turisztikai élményt jelent az idelátogatóknak. A turistákat és a városlakókat több mint 330 vendéglátóipari egység várja. A török idõket idézi az egri minaret, - melynek teraszáról megcsodálhatjuk a várost- és a Törökfürdõ. Az oszmán hadak elleni küzdelemre emlékeztetnek a Dobó téren látható szoborcsoportok. A tér fölé magasodó középkori vár, - a XVI. század gyõztes végvára - ahol Dobó István várkapitány maroknyi csapatával 1552-ben több mint egy hónapig állt ellen a negyvenszeres török túlerõnek.

  • Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta

    A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggõ, természetes füves pusztája, vagyis nem az erdõk kiirtása és a folyószabályozás eredményeként jött létre. Az 1973-ban létrehozott elsõ magyar nemzeti park az ország legnagyobb védett területe (82 ezer hektár). Jelentõs része Bioszféra Rezervátum, egynegyede pedig a vizes élõhelyek védelmérõl szóló Ramsari Egyezmény alapján nemzetközi védettséget is élvez.

    A Hortobágy az ember és természet kíméletes földhasználaton alapuló, s így fajok és élõhelyek tekintetében nagyfokú biológiai változatosságot fenntartó, harmonikus együttélésének egyedülálló példája, kimagasló tájképi értékekkel rendelkezik.

  • Szeged tényleg a napfény városa!

    Szeged városa páratlan élményt nyújt minden látogató vendég számára. Nevezetességei - mint például a Fogadalmi templom, a Zsinagóga, a Hõsök kapuja, a Móra Ferenc Múzeum - olyan egyedi karaktert adnak a városnak, hogy túlzás nélkül állítható: Szeged az Alföld gyöngyszeme. A felújított Kárász utca kávézóival, boltjaival, gyönyörû épületeivel mediterrán hangulatot árasz. Az utcát ketté szelõ Klauzál téren megpihenve élvezhetjük a híres Virág cukrászda finom süteményeit és fagylaltjait. Szeged nem csak történelemérõl, paprikájáról, szalámijáról hanem szép lányairól is híres.

  • Kultúra és divat: Velence és Milánó

    Kultúra és divat: Velence és MilánóOlaszország mint vendégfogadó állam a 4. helyet foglalja el világviszonylatban Franciaország, Spanyolország és az Amerikai Egyesült Államok után. Turisztikai vonzereje igen sokrétű, kulturális, archeológiai, természeti látnivalók illetve téli-nyári sport és vakációs lehetőségek teszik attraktív célponttá. Az Olaszországba utazók leglátogatottabb városai között szerepel Velence és Milánó. Velence a világ egyik legromantikusabb, legszebb városa. Köszönheti ezt csodálatos elhelyezkedésének, építészeti és művészeti szépségeinek

  • Toledo

    A város az Ibériai félsziget földrajzi, hosszan politikai központja. Az õslakos karpetánok és a punok után a rómaiak Toletum néven létesítettek castrumot a jelenlegi Alcázar helyén. Késõbb, a népvándorlás korában a svéveket és a vandálokat legyõzõ vizigótok (nyugati gótok) urbe regiája lett. A korábban arianus gótok elismerték Róma fennhatóságát, és királyuk védnöksége alatt már i. sz. 400-ban 19 püspök részvételével zsinatot is tartottak itt.

  • Athén a Görög fõváros

    A görög fõváros történelmi emlékeivel és megszámlálhatatlanul sok üzletével és szórakozóhelyével egyszerre romantikus és modern. Ugyanúgy megtalálhatók itt a zsúfolt utcák és terek, ezer színû kirakatok, mint a kis szûk sikátorok. Az igazi, nyüzsgõ metropoliszban számos kávéház, étterem, pub, taverna és kocsma várja a látogatókat. Éjszaka sem áll meg az élet, amikor diszkók, bárok és night klubok sokasága közül válogathatunk.

    Athén éghajlata általában meleg, a látogatókat állandó napfény fogadja. A téli átlaghõmérséklet is 14 C körül alakul.

  • Amit látni kell Washingtonban

    Washington számos nemzeti emlékhellyel büszkélkedhet és az egyik legnépszerûbb turistacélpont az Egyesült Államokban.

    A város közepén található a National Mall nevû nagy, nyílt terület, ahol számos amerikai vezetõnek állítottak emlékmûvet és ez köti össze a Fehér Házat és a Capitolium épületét. Közepén található a Washington emlékmû. Itt látható még a Thomas Jefferson-emlékmû, a Lincoln-emlékmû, a Franklin Delano Roosevelt emlékmû, a Nemzeti második világháborús emlékmû, a koreai háborús veteránok emlékmûve, a vietnami veteránok emlékmûve, a Columbia kerület háborús emlékmûve és az Albert Einstein emlékmû.

  • Mexikó - sertésinfluenza és csodás partok

    Mexikóról nem sok jót hallani mostanság. Drog, bandaháborúk és újabban a sertésinfluenza rontja a közép-amerikai ország hírnevét. Pedig a sombrero országában rengeteg rejtett paradicsom van, ahová érdemes lesz egyszer majd ellátogatni.

    Mexikó tele van ellentmondással. Az egyik oldalon luxusszállodák, a másikon szegénynegyedek düledezõ kartonvárosai. Gyönyörû tengerpartok és kietlen sivatagok is megtalálhatóak az országban, amelynek turizmusa fittyet hány a válságra.

  • Utazás kiállítás - Népszerûek a belföldi wellness hétvégék, akad vevõ a drága külföldi utakra is

    Budapest - Átrendezõdik a piac, ami a belföldi turizmus erõsödésének kedvezhet - állapította meg több utazási iroda képviselõje a kõbányai vásárvárosban csütörtökön nyílt Utazás kiállítás szakmai napján.

    Ez illeszkedik a Magyar Turizmus Zrt. Itthon láss csodát! idei szlogenjéhez. A külföldi úti célok között elõnye van a szomszédos, közeli országoknak, a felsõ tízezer körében pedig idén is az egzotikus, távoli tájak a népszerûek.

  • Sea Life akvárium Olaszországban

    Verona - Verona közelében, a Gardaland vidámparkban épült fel a brit Sea Life elsõ olaszországi akváriuma.

    A 15 millió euróba (3,5 milliárd forint) került létesítmény 19 ezer négyzetméteres területen mutatja be a vízi világ sokféleségét. A kétemeletes akváriumban ötezer halféleség úszkál. Külön medencékben látható a Po folyó déltájának és a Garda-tónak a gazdagsága.

  • Bécs, az osztrák fõváros

    Bécs, a hangulatok városa. Megtalálható itt a szecessziós és barokk építészet, a komolyzene és a diszkó zene, a keringõ és a kávéház, tehát minden, ami a modern és régi Bécset a legjobban jellemzi.

    Szokás a zene fõvárosának, Közép-Európa kulturális központjának is nevezni. Hozzáteszem, teljes joggal, hiszen nem kisebb nevek alkottak itt, mint az ez évben ünnepelt zeneszerzõ, W. A. Mozart és kortársai: Beethoven és Haydn.

  • Világörökségünk: Pécsi ókeresztény sírkamrák

    A római kori Sopiane - a mai Pécs - IV. századi ókeresztény temetõjét a Világörökség Bizottság 2000-ben azzal az indokkal vette fel a kultúrtörténeti kincsek listájára, hogy a feltárt építményegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti az északi és nyugati római provinciák korai keresztény temetkezési építészetét és mûvészetét.

    A föld alatti sírkamrák és emlékkápolnák a késõ római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitérõl tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élõ kultúra és civilizáció gyökereit.

  • A Keopsz-piramis titkai

    A gízai Nagy Piramis, más néven Keopsz-piramis titkait 4500 éve kutatják kincsvadászok és régészek, de vannak olyan rejtett járatok az õsi egyiptomi építményben, amelyek máig õrzik titkaikat.

    A Leeds egyetem régészei most egy speciálisan kialakított robottal próbálják felderíteni, mi lehet azokban az aknákban, ahová több ezer éve nem tekintett be senki. A piramis mélyén két kisebb szoba található, ezeket a király fülkéjének, illetve a királynõ fülkéjének nevezték el a régészek.

  • A Sziget Fesztivál és ami mögötte van

    A külföldiek körében a Sziget Fesztivál kiváló imázzsal bír - ez derül ki abból a felmérésbõl, amelyet a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítettek.

    A Sziget Fesztivál önmagában is fontos, hatalmas tömegeket megmozgató kulturális esemény.

    A rendezvény ideje alatt a Sziget magyar látogatói egy nyitott és aktív célcsoportot jelentenek az egyéb turisztikai programok számára.

  • Balassagyarmat, "Palócország fõvárosa"

    Balassagyarmat, Civitas Fortissima (a legbátrabb város) az ország északnyugati részén az Ipoly folyó mentén, a Nógrádi-medencében fekvõ 18 ezer lakosú határváros. A jelentõs történelmi múlttal, gazdag kulturális hagyományokkal, vallási sokszínûséggel rendelkezõ település a térség, oktatási, kulturális, gazdasági és egészségügyi központja.

    A rézkor óta lakott település nevét a hét honfoglaló magyar törzs egyikérõl, Gyarmatról, valamint a Balassa család nevébõl eredeztetik. A török idõk után a szlovákok mellett szerb, görög és német kereskedõk, iparosok telepedtek itt le. Balassagyarmat 1790-ben lett Nógrád vármegye székhelye.

bohócdoktor vizit szja 1%