rss
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

  • Egyiptom

  • Mottó: "Egy utazás sosem hosszú, ha megtaláljuk azt amit keresünk."

    "A Nílus életadó forrás" -mondják ma is a fellahok, azaz a földmûvesek. Nekem is régi álmom volt Egyiptom földjére lépni. Utazásaim során leginkább a mítoszok, rejtélyek iránti érdeklõdés hajt, hát itt volt belõlük bõven. Bizony az út során gyakran összekeveredett a valóság a legendával.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    Egyiptom a Napisten és a Nílus ajándékaként keletkezett. Õk termékenyítették meg e földet.
    Az elsõ teával a szállásunkon kínáltak meg, amit még több tucat követett, evvel is bizonyítván az arab vendégszeretetet.

    Az esti sárgás langyos fényben úszó lüktetõ kairói Bazárban még viszonylag elviselhetõek a kofák eladási szokásai, nem úgy mint délebbre, ahol akár menet közben is üzletelnek a busz ablakain keresztül. Az alku külön tudomány, mi inkább show-nak mondanánk. Ha voltam olyan égbekiáltóan naiv és hosszasan bámultam egy amúgy nem túl érdekes árut, felkészülhettem az ilyen és ehhez hasonló folytatásra: az árus elõször egy hihetetlen magas árral rukkol ki, mire a leendõ vevõ mond egy jóval kisebbet. Az eladó jó esetben nevetve, rosszabb esetben állandó mutogatás közepette, sûrû gyalázkodással vonja kétségbe elmeállapotát. Sértõdések nélkül hallgatják a másik siránkozásait családjuk éhenhalásának közelgõ veszélyeirõl, miközben a bazáros hörögve esküszik a nem létezõ gyerekei életére, miszerint ez a portéka neki is kevesebbe van és csak azért adná bagóért el, mert megsajnálta õt. A végén csak megegyeznek, majd baráti gesztusokkal válnak el útjaik.

    Kairóban is bebizonyosodott: Egyiptom egyenlõ II. Ramszesszel. A 15 milliós város szinte minden pontján, majd az ország belsejében is rendre feltûnik a legnagyobb fáraó, szobor, hieroglifa, legenda vagy éppen templom formájában, mintha még mindig itt uralkodna felettünk.

    Estefelé a dombon trónoló Citadelláról nézve, mialatt az aranyló napkorong lassan beleolvad a szürke város felett lebegõ égbolt kékeszöld tengerébe, Kairó sziluettjét átlyuggatják az iszlám mecsetek tornyai, a minaretek. Az óváros szûk sikátorainak zavarba ejtõ homályában tág, világos bokáig érõ galabbiába burkolt, a naptól és portól barnára sült férfiak, kik a számunkra különleges szürkés pizza alakú akár tölthetõ kenyeret, a pitát árulják mindenfelé, feketébe bugyolált nõk agyagkorsóval a fejükön igyekeznek, gyerekek ösztökélik szamarukat, hogy a nyikorgó kútból gyorsabb forgatással emeljék ki a vizet. Mindent beborít a varázsos Kelet csábos illata: a buja fûszerek, a különös füstölõk, a remek vízipipák, amit oly eredeti szertartás övez. Hamisítatlan mesevilág. A város fölé magasodó Kairó-toronyba este érdemes felmászni, majd körültekinteni az apró szentjánosbogárként villódzó metropolison. A látvány elfeledteti velünk, láthatatlanná teszi azt a nyomort, ami alattunk is jár.

    Egy egyiptomi utazás szó szerinti fénypontja az esti hang és fényjáték lehet a piramisoknál illetve a karnaki templomnál. Miután angolul szól a kísérõszöveg, így azt hihetnénk, hogy nem tudjuk majd kellõ áhítattal élvezni az eseményeket, errõl azonban szó sincs. Felejthetetlen élmény, annyi bizonyos. Elõször tehát, így színesben pillantottam meg a gízai piramisokat, hisz egész nap "rejtõzködött”.

    Karnakban elõször a hatalmas oszlopok, torzó szobrok, obeliszkek, falmaradványok közt sétálva kápráztat el a fény-zene harmonikus, együttes játéka, majd a Szent-tó partján leülve várjuk a fejleményeket. A távolból lódobogást, fegyvercsörrenést hallani, amely egyre közelit, egyre félelmetesebben. A csata immár a templom melletti téren folytatódik, mígnem megérkezik az erõsítés a messzeségbõl. Elõbukkannak, mintha eddig hömpölygõ ködfátyol takarta volna eljöttüket. A romok között élet-halál harcot vívnak. Repkednek a nyilak, folyik a vér, szikráznak a pajzsok, test a testnek feszül. Egyszerre a sikolyok, a harci induló lágy muzsikává változik, az ellenség leteszi a fegyvert. Hatalmas üdvrivalgás közepette közeledik aranyozott, díszes lován a fõvezér és kísérete ünnepelni a nagy diadalt. Egyiptom tovább virágzik.

    Gízában eközben szomorú moraj hallik. A fáraó uralmának vége. Aranyszarkofágban hozzák a temetési szertartáshoz. Minden kész, hogy átléphessen a túlvilágra. Bebalzsamozott teste bebocsátásra vár Ozirisz birodalmába. A fények egyszerûen, mégis hatásosan, összhangban a látvánnyal zuhannak a szívünkbe örök emlékként. A valóságban mindezt úgy játsszák el nekünk, hogy egy lélek sincs a közönségen kívül, mégis mintha több ezren lennének, annyira élethûek a „jelenetek”, a többi pedig a fantáziánkra van bízva.

    Az ókori emberek gondolkodásmódja, életvitele fényévnyire volt mai utódaiktól, mely esetben a motivációjukat, prioritásaikat aligha érthetjük meg csupán a kulturális összehasonlítás révén. Az ókor polgárai után elmondható, a maiak igen barátságosak, érdeklõdõek, minél szegényebbek annál inkább. A legtöbben beérik azzal amijük van -bár nyújtják kezeiket baksisért- azt hiszem, ez az igazi gazdagság. Kevés igazi törvény létezik errefelé, íratlan szabályok szerint, puritánul élik mindennapjaikat, megértéssel, tiszta szívvel és lélekkel.

    Szerény szállásunkon próbáltak vacsorára európai módon készített ételt kínálni, de a továbbiakban helyi specialitásokat kértünk, amit kitörõ örömmel teljesítettek is.

    Kairó az a város, ahol csodálatos ókori, középkori templomok, szobrok, romok, ugyanakkor nyüzsgõ, már-már elviselhetetlen zaj, szürke füst közepette léteznek az emberek.

    Kairó az a város, ahol a világ leglenyûgözõbb múzeumát láthatjuk.

    Kairó az a város, ahol a luxus mellett a temetõben is élnek, nem is kevesen.

    Kairó az a város, ahol az ókori világ hét csodájának egyike(az egyetlen) ma is áll: A piramisok. Tökéletes kombinációja az egyszerûségnek, harmóniának, hatalomnak.

    A több száz, ma is látható építmény közül, kétségkívül a gízaí a legrejtélyesebb. Az egész fennsíkot szinte beborítja a titokzatosság légköre. Nem véletlen, hogy a világ számtalan pontján fellelhetõ hasonló gúla illetve különbözõ méretû, célú piramisokat építenek ma is. Tucatnyi elmélet alakult ki körülöttük: temetkezési hely, vallási objektum, csillagászati terület, villamos erõmû, vízözön elõtti létesítmény. Még földön kívüliekkel is kapcsolatban lehettek. Matematikai és csillagászati csúcsteljesítmény. A Nagy Piramis alapja 230m, magassága 147m volt, közel 2.5 millió tömbbõl áll.

    Nem éppen tudományos, de érdekességképpen otthon is készíthetnek kis piramist kartonból, mûanyagból, amiben alulról egyharmad részre egy kis faállványra tegyenek pl. egy rossz borotvapengét, állítólag pár hét múlva újra használhatóvá válik, ha a gúlát K-Ny felé, míg a pengét É-D felé tájolják. Az arányokra kell vigyázni az eredetihez képest:pl.: ha az alap 15.7cm, akkor a magasság 10cm legyen.

    Egy adalék az építésével kapcsolatos rejtélyhez: felkérték az egyik legjobb építõipari céget, nekik ma mennyi ideig tartana a Nagy Piramishoz szükséges anyagokat a lelõhelyükrõl a helyszínre szállítani, ami nagyrészt mész és homokkõbõl valamint gránitból állt. Nos, a végeredmény meglepõ, de tény: a mai korszerû technikával is mintegy 80 évig szállítaná a köveket több száz ember. Az építkezés pedig csak ezután kezdõdhetne! Tény, a gránitsziklákat mintegy nyolcszáz km-rõl, Asszuánból hurcolták ide a külszíni bányából, ahol otthagytak egy obeliszket elfektetve, miután jól látható rajta egy keskeny hosszanti repedés, ami alkalmatlanná tette a további használatát. Kiválóan megfigyelhetõek rajta a vésések, faragások kezdetleges nyomai.

    Érdekes az is, hogyan juthatott eszébe embereknek -közel azonos idõben- a gúla formájú építkezés a világ több, egymástól igen távol esõ pontjain mint Mexikó vagy Kína. Pedig a Cook-iroda akkor még álom sem volt.

    -Az idõ örök... dacolok az idõk végtelenségével.-mondja a Szfinx, amelynek keletkezési évét, célját szintén rejtély övezi, bár magyarázat akad bõven. „Fáraóvá teszlek, ha kiásol a homokból”-kérte egykoron az épp a lábainál megpihenõ Tutmózisz herceget, aki meg is fosztotta homoksírjától. Így kelt elõször „életre” az emberfejû, oroszlántestû, békésen üldögélõ óriás, aki pontosan a horizonton kelõ napba néz. Az idõ vasfoga által pusztított és megcsonkított szobor még így is fenséges és titokzatos maradt, tán az idõk végezetéig õrködik Ozirisz és fia, Hórusz a sólyomisten földje felett.

    Egy napra Alexandriát az egykori fõvárost is meglátogattuk, ahol az õsi városból, akárcsak híres könyvtárából szinte semmi sem maradt meg, mivel a mai település a régi romjaira épült. Az ókori nevezetes világítótorony, a Fárosz helyén ma erõd áll, többek között annak ledõlés utáni maradék köveibõl épülve. Kleopátrának, az ország utolsó fáraójának palotája is a tengerben végezte anno, bár manapság kutatnak utána, komoly sikerrel. Visszafelé a kairói sivatagi mûúton több helyen készítenek papiruszt, szõnek szõnyeget és elõszeretettel mutogatják az idegeneknek nem titkoltan eladási célzattal. Az eredeti papiruszsásból készül, a szemünk láttára vizezik, préselik majd szárítják, azonban banánlevélbõl jóval olcsóbb, kinézetre semmiben nem maradva el igazi társától. Szõnyegszövõ mûhelyekben láttunk tizenéves lányokat, fiúkat dolgozni, rendkívüli kézügyességgel ráadásul nem úgy tûntek, mint akik nem szívlelnék ezt.

    Az un. kartust is úton-útfélen csinálják ezüstbõl, aranyból, amire nevünket hieroglif írással rávésve, magunknál hordva, megvéd bennünket a fáraók átkától és egyéb balszerencséktõl. A kartusok eredetileg királyi vagy fõúri felirat, címer volt, régi sírokban találhatók Különféle jelek más-más betût jelentenek: oroszlán L, szem R vagy a hullám N betû.

    Gízánál még egy utolsó pillantást vetettem a piramisokra, azt hiszem örökre elkísér majd.

    A fõvárostól délre állt valamikor Memphisz az Óbirodalom fenséges és fényûzõ székhelye. Mára az élõk városa elpusztult, míg a folyó nyugati partján Szakkara a holtaké fennmaradt. Kis viskókban laknak, amelyek szalmatörekkel dúsított téglából készültek, alapanyaguk a folyó iszapja, tetejük kukoricaháncs vagy még az sem. Mit sem változtak évezredek alatt. A közelben áll több igen régi és rossz állapotú kisebb-nagyobb piramis, valamint az legrégebbi igazi nagy gúla, Dzsószer fáraó lépcsõzetes piramisa, amely több egymásra épített masztabából azaz õsi sírból alakult ki. Egyedülálló építészeti megoldás, így négyezer év távlatából.

    Asszuánig tíz órás vonatozás közben láthattuk igazán a Nílust és környékét. A folyó mellett pár száz méter zöld mûvelt terület, tetõ nélküli kis házakkal majd a sínek, ami elválasztja ezt az idillt az örökké száraz sárgásbarna végeláthatatlan sivatagtól. A felkelõ nap sápadt fakóságánál ébredezve a monoton csordogáló vonat ablakaiból láthattuk az árnyékban bambán ácsorgó szürke szomorkás szamarakat, a folyóban mosó asszonyokat, a fürdõzõ kicsiket, miközben egyre szárazabban hömpölygött a keskeny, zöld pálmaligeten túli sivatag felõl a narancssárga forróság. Fekete Afrika határán a kontúrok is élesebbek, az arcok is sötétebbek. Ámbár a núbiai családnál eltöltött szerény idõ remekül szolgálta a bennszülöttek megismerését, ahol egy teve megér legalább három feleséget, ahol a sok gyerekes családfõ leginkább a folyón hajózik jellegzetes felukkájával. Asszuánnál több szigetre is el lehet jutni ilyen felukkával -kis vitorlás-, amit egy núbiai "kapitány" navigál elmaradhatatlan öltözékében a galabbiában, ami mindenkin olyan ütött-kopott, mintha sose mosnák ki. Próbáltunk neki magyar dalokat tanítani rész sikerekkel, pedig az rozsdabarnán izzó lenyugvó nap, mint egy színpadi díszlet, megadta hozzá a romantikus alaphangot.

    Másnap a közeli „Egyiptom Gyöngyéhez” hajókáztunk, amit a térképeken Philea szigeteként jelölnek. Ezen a kicsiny szigeten Ízisz, Ozirisz feleségének templomegyüttese áll, de csak 1980-óta, miután ez a szentély is azon tizennégyek közé tartozott, amit a világ megmentett a felduzzasztott Nílus vizétõl. Eredetileg egy ötszáz méterrel távolabb esõ másik szigetre építették, ahonnan rendkívüli szakértelemmel és heroikus munkával szállították át majd állították újra össze, valahogy úgy, mint egy legót. A régi helyén mementóként máig ott állnak a munkadaruk és egyéb eszközök. Ezen a helyen is szokott lenni hang és fényjáték, de ezt sajnos nem láttam, így marad a fantázia. A szigetet teljes egészében elfoglalja a csodálatos pilonokkal ellátott templom, még varázslatosabbá téve az ókori remekmûvet.

    A már említett II. Ramszesznek Asszuántól 300 km-re a folyóparton volt egy sziklatemploma, amelyet ezer, harminc tonnás darabra szétfûrészelve vittek az eredeti helyérõl feljebb 64 méterrel a gát miatt létesült új tó elõl 1963-ban, egy betondóm alá csakúgy, mint legkedvesebb feleségének, Nefertarinak templomát. A bejáratnál ülõ négy Ramszesz szobor húsz méter magas. Évente két alkalommal a nap ragyogó sugara öt percre lágyan megvilágítja a fáraó szobrát a koromsötét templom belsejében. Sajnos nem most, pedig filmbe illõ a jelenet.

    Az út idáig, Abu Szimbelig a sivatagon át vezet, szinte teljesen egyenesen. Kis buszunkkal ezalatt a három óra alatt összesen ha három autó jött szembe, visszafelé egy sem! Menet közben többször odanyomva arcom az üvegre, bámultam a sivatagi délibábot, mely egy távoli oázist idézett, mintha kinyújtanánk érte karunkat, de az gúnyosan odébb áll. A végeláthatatlan úton a kilométer kövekrõl lassan megtanultuk a számokat, melyek csak távolról hasonlítanak az általunk ma is használt arab számokra.

    Visszatérve Luxorba az Újbirodalom fõvárosába, a hires templomnak külön érdekessége, a bejárat elõtti két obeliszk illetve az egyiknek a hûlt helye. Aki járt Párizsban, láthatta a párját a Concorde téren. Nekünk Luxor és Karnak maradt meg a nagy Thébából a többit a feledés valamint a homok borította be, bár a két település közti három kilométernyi szfinxsort elkezdték kiásni és restaurálni. Luxorban késõ délután kiülni egy erkélyre és figyelni a környék mindennapi életét háttérben a folyón horgonyzó hajókkal, a még romjaiban is fenséges templomokkal, pazar látnivaló.

    Karnakba konflissal lehet átruccanni, miután percekig tartó alkudozással megállapodunk abban az árban, melyben már az elején biztos volt mindkét fél. Elvileg a karnaki épületegyüttes nem egységes terület, hisz legalább kétezer évig alakították, építettek hozzá mindig az adott uralkodó kedve és ízlése szerint, de ez nem tûnik fel, sõt szemünk elõtt hever egész Egyiptom kultúrája. Karnakot talán felülrõl lehetne „tisztába tenni”, lent ugyanis a zegzugos utcák, romok közt sétálva, eltévedni az idõben, izgalmas gyönyörûség.
    Az ókoriak a Nílus keleti partján éltek, a nyugatin haltak. A nekropolisz is a folyó túloldalán van. Útközben majd minden rozzant kis házikó elõtt alabástrom tárgyakat faragnak rendkívüli kézügyességgel, lebilincselve az arra járókat.

    A királyok és királynõk völgyében a több ezer éves, egy kivételével teljesen kifosztott sírkamrákban a díszítések, hieroglifák olyan színekben pompáznak, mintha tegnap pingálták volna azokat. Helyi vezetõnknek ez oly természetes, mint a reggeli napfelkelte. Állítólag innen származott Ámon-Ré hercegnõ szarkofágja is -mely már addig is több apróbb szerencsétlenséget okozott- amit egy gazdag amerikai régész megvett 1912-ben a British múzeumtól majd haza kívánta szállíttatni, ám New York felé tartva a hajó elsüllyedt a lelettel együtt az óceán fenekére. A tragikus sorsú hajó neve Titanic volt. Lehet, hogy a fáraó átka?

    Amennyiben lenne egy idõgépem, amivel mindössze egy utat tehetnék a múltba, bizonyosan 1922-õt választanám, amikor H. Carterrel az élen kinyitották Tutanhamon sírkamráját, mert volt szerencsém látni a kairói múzeumban az innen elszármazott kincseket, drágakõberakásos trónust, harci szekeret, bútorokat, alabástromvázákat, ékszereket, temérdek ókori kincset, valamint a híres halotti maszkot is. Szinte magam elõtt láttam H. Cartert, midõn elõször bekukkantott a kivésett résen át a sírba majd izgatottságtól telítve szólalt meg remegõ hangon: „furcsa állatok, szobrok és arany, mindenütt arany... szinte megnémulok az ámulattól”.

    Visszafelé, Memnon 18m magas kolosszusai mellett az ember megtudja mit érezhet egy hangya az elefántcsordában. Szerencsére kõbõl vannak. Amikor egy régi földrengés megrongálta az egyik hatalmas szobrot, az alak fejénél a szél napfelkeltekor "zenélni" kezdett, létrehozva egy újabb legendát egészen a római korig, amikor is megnémult, szintén egy földrengés következtében.

    Az elsõ napokban említette valahol egy idõsebb arab vezetõ: "Tanuld meg tisztelni a régi kultúrát és Te is részévé válsz." -ezt a bölcs kijelentést talán mostanra megértettem.

    Végezetül pár napot a Vörös-tengernél tölthettünk, ahol a korallszigeteknél közelrõl, vagyis a vízbõl figyelhettük a tarka, változatos -magyar embernek egyedülálló élményt adó- halakat, tengeri herkentyûket, miközben a naptár januárt mutatott.

    A fotózáshoz a feltételek: színek, fények, árnyékok játéka, mind-mind adott volt. Itthon derült ki csak igazán az elõhíváskor.

    Aki csak a hegyeket szereti az messze kerülje el ezt a tájékot, ha viszont mégis eljut oda, ne csak Kairóba és a tengerhez menjen, mert így "kipipálhatja" ugyan az országot, de a lényegrõl lemarad örökre.

    Utolsó este a nílusi sétahajón egy hastáncosnõ produktumának társaságában eszembe ötlött a karnaki szent szkarabeuszbogár szobor, amelyet vagy tízszer kell körbejárni ahhoz, hogy csodás, hosszú életünk legyen. Az ókorban ugyanis a szkarabeusz, vagyis galacsinhajtó bogár mindig úgy tûnt az embereknek, mintha a földbõl született volna, így az szent állattá lett, ezért az ilyen amulettek jó és bõ életet lehelnek hordozójukba.

    Így én is evvel búcsúzom: A szkarabeusz legyen Önökkel és Mindannyiunkkal!

    Budapest; 2005.05.

    Szántó László fustifecske@freemail.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Irán: Veszélyesen varázslatos

    Irán az emberiség történelmével egyidõs, civilizációnk egyik legõsibb öröksége. Az évek folyamán Irán kutlúrájának hatása a világ különbözõ pontjain is feltûnt a Nílustól egészen Európa szívéig. A Föld minden pontjáról érkeztek ide turisták, hogy végigutazzanak a Selyemúton, megcsodálva a Perzsa Birodalom dicsõségét.

    Ha idelátogatunk, egy teljesen egyedi élményben lesz részünk; egy hatalmas kultúra és civilizáció bölcsõjében találhatjuk magunkat. Háromezer évnyi lejegyzett történelemmel dicsekedhet ez az ország. Romok sokasága és megszentelt kõfaragványok találhatók itt.

  • Világörökségünk: Fertõ / Neusiedlersee kultúrtáj

    A Fertõ-tavat az UNESCO 1979-ben egyedi természeti értékei miatt bioszféra rezervátummá nyilvánította, hiszen Európa nemzetközi jelentõségû vadvize és a kontinens legnagyobb sós vizû tava, az eurázsiai sztyeppe tavak legnyugatibb képviselõje.

    A Világörökség Bizottság mindazonáltal - Magyarország és Ausztria példamutató együttmûködésben és közös irányelvek szerinti elõterjesztése alapján - a Fertõ-tavat / Neusiedlerseet az azt övezõ településekkel együtt 2001-ben mint kultúrtájat vette fel a Világörökségi Listára.

  • München

    A bajor fõváros Németország második legnépszerûbb (és harmadik legnagyobb) városa.München az ország egyik kulturális központja, csak Berlin múlja felül a múzeumok és színházak számát illetõen. Mintegy 70 színház, 50 múzeum és tíznél több fõiskola van itt, továbbá az Európai Szabadalmi Hivatal és a Goethe Intézet központja. A város ad otthont 25 vásárnak is. Emellett festõi elhelyezkedése is vonzóvá teszi: az Alpok közelsége idilli hangulatot biztosít számára. A város egyik fõ jellemzõje a mozgalmasság. Az ide látogató a nemzetközi ízlésvilágnak megfelelõ nagyvárosi stílus és a népi hagyományok meglepõ kombinációjával találkozik.

  • A Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj

    A Tokaj nevet az egész világon a borral azonosítják, de a világörökségi címet az ezzel együttjáró szõlõtermelési és borászati kultúra megõrzéséért is kapta. A Magyarország észak-keleti részén elterülõ borvidéken elõkerült a mai szõlõfajták közös õsének tekinthetõ miocén kori õsszõlõ levelének lenyomata - elmondható tehát, hogy a szõlõ Tokajban õshonos. Ez a kivételes mikroklímának; a vulkanikus és posztvulkanikus tevékenységek következtében kialakult talajviszonyoknak, a kedvezõ fekvésû lejtõknek, a Bodrog és Tisza folyók keltette õszi párának köszönhetõ.

  • Ibrány

    Ibrány jellegzetesen mezõvárosias, alföldi település. A Tiszaháton, a Rétköz nyugati részén, a Tisza és a Lónyai-csatorna által határolt területen fekszik.

    Településszerkezetét alapvetõen természeti környezete határozza meg. A rétközi települések jellemzõjeként elõször csak a kiemelkedõ szigeteken, dombokon telepedtek meg az emberek. A szájhagyomány szerint Ibrány 13 dombra épült. A Tisza szabályozása után a kevésbé magas helyekre is építkeztek, majd a dombok közötti mélyedések feltöltése, kiszáradása után a lapályokon is megindult a lakóházak építése.

  • Tanzánia

    Afrika keleti részén, az Indiai-óceánnal határosan, Kenya és Mozambik között fekszik. Síkságaival, tavaival, hegyeivel, keskeny, alacsonyan fekvő partszakaszaival Tanzánia a legnagyobb kelet-afrikai ország. Az ország legnagyobb területe fennsík, a többi félsivatag és szavanna. A legmagasabb hegyek - a 4556 méteres Meru és az 5895 méteres Kilimanjaro - északkeleten, a kenyai határ mentén húzódnak. Tanzánia hatalmas, nyílt síkságain az ember nagyon-nagyon kicsinek érzi magát. Sehol máshol a Földön nem látható ennyi állat, melyek szemlélését megkönnyítik a Tanzániára jellemző síkságok.

  • Különleges látványosság: üvegpart az öbölben

    Különleges látványosság: üvegpart az öbölbenKülönleges látványosságot hozott létre a természet az oroszországi Ussuri-öbölben, ahol a szél és a víz ereje lenyűgöző üvegpartot varázsolt az eldobált cserepekből, üvegekből és törött porcelánokból. A Siberian Times szerint évtizedekkel korábban nem csak a lakosság hordta a Vlagyivosztoktól fél órányi autóútra található területre a sok üveget és cserepet, hanem a helyi porcelángyár is itt rakta le a nem kívánatos törmeléket. A partszakaszt egy időre veszélyessé nyilvánították a rengeteg törött üveg miatt, ám az évek során a természet gyönyörű látványossággá formálta a szeméttel elárasztott partot.

  • A tenger nyugalma

    Dalmácia az utóbbi években ismét a legkedveltebb úti célok egyike a nyaralni vágyók körében. Nem is csoda: a legszebb tengerpart kontinensünkön. A tenger kristálytiszta, a part sziklákkal és öblökkel tagolt, vadregényes. A városok utcái történelmi levegõt árasztanak, lakói barátságosak, az ételek finomak, a borok tüzesek. Aki már sokszor nyaralt a horvát tengerparton, újabb és újabb területeket akar megismerni. Számukra ajánlható az eddig kevéssé ismert kis sziget: Primosten. A Sibeniktõl 28 km-re található sziget valóságos gyöngyszem az Adrián.

  • Egyiptom

    Mottó: "Egy utazás sosem hosszú, ha megtaláljuk azt amit keresünk."

    "A Nílus életadó forrás" -mondják ma is a fellahok, azaz a földmûvesek. Nekem is régi álmom volt Egyiptom földjére lépni. Utazásaim során leginkább a mítoszok, rejtélyek iránti érdeklõdés hajt, hát itt volt belõlük bõven. Bizony az út során gyakran összekeveredett a valóság a legendával.

  • Rodosz: Sziget az Égei-tengeren

    A régi idõkben a föníciaiak uralkodtak rajta, akik Lindosz, Ialüszosz és Kameirosz városokat alapították. Az i. e. 1. évezred elején szorították ki õket a görögök, fõképpen a dórok.

    A rodoszi városok Halikarnasszosszal, Knidosszal és Kósszal egyesülve szövetséget, úgynevezett hexapoliszt alkottak. A sziget hatalma ezután gyorsan növekedett és különbözõ gyarmatokat alapított. Hatalmát növelte az is, hogy a három régi város milétoszi Hippodamosz mûépítõ tervei szerint i. e. 408-ban a sziget északkeleti végében egy új, a sziget nevét viselõ várost alapított.

  • Milánó: A Piazza del Duomo és a Piazza della Scala

    A Piazza del Duomo vagy Dóm tér Milánó szíve és egyben geometriai középpontja, melyet a dóm hatalmas tömege ural.

    A korábbi évszázadokban a dómot szegényes épületek sokasága vette körül, hiszen a város korábbi központja a mindössze száz méterrel távolabb fekvõ Piazza dei Mercanti volt. Vincenzo Seregni már a 16. században át akarta alakítani a teret, azaz le akarta bontatni a szegényes lakóházakat és pompás palotákat akart helyettük építtetni. Terve azonban nem valósult meg, akárcsak Napóleon terve sem, aki 1807-ben ambiciózus tervek alapján szintén újra akarta rendezni Milánó központját.

  • Földalatti szakácsok: gerillaéttermek Londonban

    A vendégek ülnek az étteremben és tudják, hol alszik a szakács. Azt is tudják, hogy néz ki a fürdõszobája, milyen könyvek hevernek az éjjeliszekrényén, és hogy az illemhelyen egy mûanyag Madonna villog.A vendégek egy londoni "underground" étteremben vannak, ahol magánemberek fõznek otthon idegeneknek.

    Egészen titokban, egy kicsit a törvényen túl, és mindenekelõtt elõre bejelentve. A brit fõvárosban már több mint tíz ilyen "pop-up" étterem mûködik, és egyre több nyílik.

  • Teherán - Megtekinthetõ koronaékszerek

    Irán fõvárosa a Föld egyik legsûrûbben lakott helye, lakosainak számát 9-14 millióra becsülik. Teherán részint mûérzékének, részint a letûnt dinasztiák pompaszeretetének és határtalan pazarlásának is köszönheti vonzóerejét: évente turisták ezrei keresik fel a várost. A forradalom után, Khomeini ajatollah uralma idején a paloták többségét nyilvános múzeummá alakították át, s azóta az egyszerû emberek is beléphetnek azokba a fenséges termekbe...

  • Bahamák - Amit tudnod kell elutazás elõtt!

    A Bahama szigetekre utazó turisták a megszokott óvatossággal járjanak el. Az erõszakos bûncselekmények száma ugyan emelkedik, ezek azonban rendszerint Nassau és Freeport, turisták által nem sûrûn látogatott részeiben történnek.

    A szállodákban mindig zárják be az ajtót és értékeiket ne hagyják õrizetlenül, különösen a strandokon. Úti okmányaikat és egyéb értékeiket célszerû a szálloda széfjében elhelyezni, valamint kerüljék drága feltûnõ órák, ékszerek viselését.

  • Debrecen, a napba öltözött város

    Debrecent a folyamatos megújulás jellemzi, arculata napjainkban is változik, a kor igényeihez igazodva fejlõdik a cívisváros. Igazi közösségi hellyé vált a sétálóövezetté alakított fõtér hangulatos szökõkútjaival, pihenésre csábító teraszaival, tartalmas kikapcsolódást nyújtó rendezvényeivel. Családi programok kedvelt helyszíne a Nagyerdõ, ahol fedett Mediterrán Élményfürdõ, 17 hektáros állatkert és vidámpark, csónakázó tó, valamint botanikus kert várja a látogatókat. Számos sport és kulturális rendezvénynek ad otthont a keleti régió legnagyobb rendezvénycsarnoka, a 8000 férõhelyes Fõnix Csarnok.

  • Madagaszkár

    Madagaszkár nevét hallva a magyar utazónak legelõször valószínûleg Benyovszky Móricz jut eszébe (na, meg a rajzfilm - riszáljuk így is, meg úgy is), aki király lett ebben az országban. Bár egy ideig ezt vitatták, de tény, hogy a malagasy fõvárosban még utcát is neveztek el Benyovszkyról! Maga az ország egy hatalmas sziget, egészen pontosan földünk negyedik legnagyobb szigete. Mintegy öt Magyarországnyi a területe. A központi szigeten kívül néhány kisebb is az országhoz tartozik (Nosy Bé, Sainte Marie), valamint a délkeleti partok elõtt csaknem 450 km hosszan elnyúló korallzátony is Madagaszkár részét képezi.

  • Taiwan (Kína)

    Tajvan egy csendes-óceáni sziget Kína partjaitól kb. 200 km-re délkeletre. A szigetet északról a Kelet-kínai-tenger, keletrõl a Fülöp-tenger, délnyugatról a Dél-kínai-tenger határolja. Tajvan keleti része hegyvidék, mely a szigetnek kb. kétharmadát foglalja el, nyugat felé síkság terül el. Tajvan szigete napos tengerpartokat, erdõkben gazdag hegyeket, csendes vidékeket kínál. A kínai és japán örökségbõl származó templomok és mûemlékek keverednek a felhõkarcolókkal a városokban, amelyek hajnalig mozgásban vannak.

  • Egyik legszebb településünk: Tihany

    Egyik legszebb településünk: TihanyHíres, még ma is meglévő nevezetessége a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. Tiszta, csendes időben még most is megfigyelhető, elsősorban télen. Tihany nevének eredete valószínűleg a szláv csend („tiho”) szóban keresendő. Tihany a Balatont két medencére osztó Tihanyi-félszigeten fekszik. A félsziget a geológiai érdekességek mellett számos ritka növény- és állatfajnak is otthont ad.

  • Melbourne - az egész évben szórakoztató város

    Melbourne - az egész évben szórakoztató városKlasszikus város, a látogatókat bizonyos szempontból emlékeztetheti San Franciscóra, legalább is ami a művészeteket és a gasztrokultúrát illeti. Ez sem egy olcsó város, mérsékelt árú szállást, hoteleket vagy hosteleket nem egyszerű találni. Melbourne és Sydney között ádáz a harc, de melbourne-iek abban a megnyugtató tudatban sütkéreznek, hogy kulturális tekintetben valójában verhetetlenek. Sőt, e város a helyszíne az Austral Open tenisztornának és az ausztrál Forma 1 Grand Prix-nek is. A város közelében Macedon Ranges világhírű forrásai várják a spa élmények kedvelőit.

  • Balatoni strandmustra

    Balatoni strandmustraTesztelték a balatoni strandokat: itt a legjobbak listája! Az északi part strandjai kiütéssel jobbak a déli part fürdőhelyeinél. De melyik a nyolc csúcsstrand a Balatonon? Sok-sok szempont alapján bírálják a strandokat. A Balatoni Szövetség minden évben próbára teszi a magyar tenger fürdőhelyeit. Hol nyaraljon leginkább a lakosság belföldön - biztonságban, ha nem idehaza, a hőn szeretett magyar tengeren?! A Balaton kapcsán fontosak a hasznos információk, hogy a lehető legjobban újra divatba jöhessen. A kellemes nyaralási hely kiválasztásához is fontos, hogy megismerjük a balatoni strandokat.

  • Madrid a spanyol fõváros

    Spanyolország fõvárosa,a több mint három és fél millió lakosú Madrid,az ország vasúti és közúti csomópontja is. Tengertõl való távolsága és magassága (660 m) miatt a tél hideg, a nyár pedig forró.Madridban három világhírû képtár, egy Királyi Palota, fenséges terek, és Spanyolország történelmének kincseit õrzõ múzeumok várják az érkezõket. A várost körülvevõ kis tartomány,a Comunidad de Madrid nevezetességei közül a Sierra de Guadarrama és az El Escorial a legnevesebbek.

  • Kréta: a nagy sziget állam az államban

    Nagy szigetnek becézik, a görögök Krétát, mivel Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete. A krétai emberek életritmusát az idõjárás határozza meg. Késõn kezdõdik náluk a nap és délig ülnek a frappéjukat kavargatva egy-egy taverna teraszán, jókat beszélgetve egymással.

    A kis ebéd utáni szieszta nem csak az emésztést segíti, hanem a nagy hõségtõl is megvéd. Késõ délután, a hõség enyhülésével ismét kinyitnak az üzletek és megindul az élet.

  • Várna - Bizánci emlékek és tengerpart

    A Fekete-tenger bolgár partszakaszának egyik nagy kikötõvárosa és idegenforgalmi központja egy öbölben fekszik. Trákok alapították az i.e. VI. században, majd görög telepesek is lakták. Régi neve Odesszosz volt. Római kori mûemléke az i.e. II. században épült fürdõ maradványa, az ún.római torony. Érdemes megnézni az egykori görög település feltárt maradványait, és a domboldalban épült régi óvárost, ahol két kisebb, helyreállított, balkáni stílusú mûemlékház is látható. Régi templomai közül a XVII. században épült, félig a földbe süllyesztett Szv. Bogorodica (Miasszonyunk) ma templom-múzeum.

  • Lombardia: Világ az Alpok lábainál

    Lombardia területének nagyságát tekintve a 4. helyet foglalja el Itália régió között, Szicília, Piemont, Szardínia után. Morfológiailag meglehetõsen egyszerû a táj.

    Területének több, mint 40%-a hegyvidék. Északi része az alpesi zónához tartozik (Alpi Lepontine e Retiche). Legmagasabb pontja a Bernina masszívuma (4 049 m), de több impozáns hegycsúcs magasodik 3 000 m fölé, köztük a Disgrazia (3 678 m) Svájc határán, az Adamello (3 554 m) és az Ortles-Cevedale (3 899 m) Trentino–Alto Adige határán.

  • Genf

    Genf a második legnagyobb lélekszámú város Svájcban (Zürich után). Genf kanton fõvárosa.

    Az ókorban egy kelta törzs, az allobroxok megerõsített határvárosa volt Genava néven. Julius Caesar is járt erre a gall háború során. A népvándorlás során a burgundiak fõvárosa lett 443-ban. A frank birodalomhoz csatolták 534-ben. A középkorban (kb. 400-tól) a genfi püspökök uralták. A polgárság elégedetlensége hozzájárult a reformáció térhódításához. Kálvin János 1536-ban jött elõször a városba, ekkor kiáltották ki a város függetlenségét.

  • Nógrád megye

    Nógrád megye palóc-vidéke felejthetetlen kikapcsolódást nyújt mindazoknak, akik szabadságuk alatt a helyi hagyományokat közelebbrõl is meg szeretnék ismerni.

    Messze földön híres palóc vendégszeretet, helyben készített palóc ételek és italok, takaros palóc házak és szállások,… mindezek az Ön gondtalan pihenését szolgálják. Hollókõ Világörökségi helyszín, Nógrád megye egyik legkedveltebb turistacélpontja, ahol szervezett programokon ismerhetjük meg a palócok híres hagyományait.

  • Mexikó két csodálatos üdülõközpontja

    Acapulco kikötõváros a mexikói Guerrero államban.

    A Csendes-óceán partján fekszik, a világ legpompásabb kikötõinek egyike, melyben 500 hajó biztonságban horgonyozhat egymás mellett. A közelben fekszik San-Diego erõdje.

    Az égalj forró és egészségtelen; kisebb földrengések nem ritkák, két jelentékenyebb földrengés (1779 és 1837) a várost csaknem teljesen összerombolta. 4000 (többnyire indus) lakossal.

  • A Salamon-szigetek

    A Salamon-szigetek lakossága túlnyomórészt melanéz, ez a kultúrájukra is rányomja bélyegét. Pápua Új-Guineával nagyfokú rokonság tapasztalható kulturális téren. Hosszú évszázadokig ismeretlen világ volt ez az európaiak számára. Az európaitól igen eltérõ kultúra alakult ki ezeken a szigeteken, mely a totális izoláltságuknak köszönhetõ. Egyes régészeti kutatások 40 ezer évvel ezelõtti civilizáció jelenlétérõl tesznek tanúbizonyságot. A Salamon-szigetek lakóinak egy része a mai napig a több ezer éves hagyományok szerint éli az életét, megpróbálják megakadályozni azt, hogy a modern civilizáció eltüntesse az õsi tradíciókat.

  • Mosonmagyaróvár

    Mosonmagyaróvár a Mosoni-Duna és a Lajta találkozásánál, Bécstõl 80, Pozsonytól 30 km-re fekszik. Közúton, kerékpárúton, vasúton és vízen könnyen megközelíthetõ, kedvezõ fekvésû város. A városon át vezet a Duna-menti nemzetközi kerékpárút.

    A város fontos turisztikai vonzereje a gyógyvize. Az egész évben nyitva tartó fürdõ termálvize elismert gyógyvíz, amely – besorolása szerint – Európa öt, legjobb hatásfokú gyógyvize közé tartozik. Mosonmagyaróvár története több mint 2000 évre tekinthet vissza.

  • Spanyolország: Malaga

    Bilbao (baszkul Bilbo) Baszkföld legnépesebb és legjelentõsebb városa, Vizcaya (Bizkaia) tartomány közigazgatási központja.

    A baszkok nemzeti fõvárosuknak tekintik. A várost 1300. június 15-én alapította Don Diego Lopez de Haro, Viscaya grófja. Azelõtt már létezett Bilbao mai helyén egy római kori település Bellum Vadum néven. Legnevezetesebb intézménye a Guggenheim múzeum. Az 1997-ben megnyílt múzeum már kívülrõl is rendkívül izgalmas látványt nyújt. Az igazi élmény természetesen belül várja a látogatókat.

bohócdoktor vizit szja 1%