Budapesttõl mintegy 100 km-re festõi környezetben, a Cserhát-hegység dombjai között bújik meg Hollókõ. A falu története a XIII. századig nyúlik vissza, akkor, a tatárjárás után épült a Szár-hegyen álló vár. Neve talán abból a legendából ered, hogy egy várúr szépasszonyt rabolt, akinek a dajkája boszorkány volt. A dajka szövetkezett az ördöggel, hogy kiszabadíthassák a lányt. Az ördögfiak holló képében elhordták a vár köveit és az itteni szikla tetején felépült Hollókõ vára. A vár romjaihoz érdemes fölsétálni; kiállítás mutatja be az itt talált fegyvermaradványokat, ágyúgolyókat, kõfaragványokat. Gyönyörû kilátás nyílik innen a környezõ védett területre, mely a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik. 
A falu 67 védett épülete jellegzetes, kontyolt nyeregtetõs parasztház, melyet áttört faragással díszített deszkamellvédes tornácok kereteznek. Beosztásukat tekintve az épületek híven õrzik a XVII. századi palóc építkezési szerkezetet; 3 jól elkülöníthetõ helyiségbõl állnak. A tornácról közvetlenül a fõzõ-étkezõ helyiségbe, a pitvarba lépünk. Télen aludni is itt a legjobb - a kemence padkán. A konyhához csatlakozott az éléskamra, ahol a gabonát és a mezõgazdasági eszközöket is tárolták, valamint az idõs emberek hálóhelye volt. Az utcafront felõli ún. tisztaszoba a ház éke, dísze, melyet Hollókõn nem csupán a vendégek számára tartottak fönn, hanem a ház ura lakta a családjával. A család bõvülésével hosszában toldottak a házhoz, így alakult ki a ma is látható épületegyüttes, melynek egyikében található a Falumúzeum. Itt tekinthetõ meg a házak belsõ kialakítása, berendezése, dísz- és használati tárgyai. A régi népi mesterségek közül a textilkészítést mutatják be a Szövõházban, ahol az õsi technikákon kívül repülõ-vetélõvel ellátott takács szövõszéken is dolgoznak.
Az alig 400 lelkes település lakói a palócok. Különleges nyelvjárásuk mellett õrzik, ápolják hagyományaikat, színes, gazdagon díszített népviseletüket. Nagyobb ünnepekkor ma is viselik az általában maguk készítette ruhákat. A legszebb a fiatal lányok és a menyasszonyok ünnepi viselete; a piros vagy kék selyemszoknya alatt 6, 8 olykor 10 hófehér, keményített alsószoknya látszik. Talán a leglátványosabb ünnep a hollókõi Húsvét, ami kor nemcsak a ruhákat, hanem a húsvéti szokásokat, népi mesterségeket is bemutatják. Sok látogatót vonz a júliusi Málna Fesztivál, a Nógrádi Folklór Fesztivál és az augusztusi Várjátékok, szeptemberben pedig a szüreti felvonulás, illetve a várban és a templomban rendezett koncertek.
Ajánlott kirándulások:
Szécsényben, a XVII. századi barokk Forgách-kastélyban vadászati és mezõgazdaság-történeti kiállítást tekinthetünk meg. A kastély mellett álló barokk ferences kolostor gótikus alapokra épült. A sziráki kastély a felsõ-magyarországi várkastély-építészet egyik legszebb példája - ma szállodaként mûködik.
Színpompás népviseletérõl híres a közeli Buják község. Várára már csak néhány falmaradvány emlékeztet.
A Cserhát-hegységben jelzett turistautakon túrázhatunk.
További információ:
Hollókõért Alapítvány
3176 Hollókõ, Kossuth u. 68.
Tel.: 32/579-011
Hollókõi beszámolónk a Magyar Turizmus Rt. együttmûködésével jött létre.
A cikkhez további képek is tartoznak! Klikk ide <<<